A 2. magyar hadsereg felvonul�sa
�s harcai a Don ment�n

1941 v�g�n �gy t�nt, hogy a magyar politikai vezet�s vissza tud t�rni Teleki ir�nyvonal�hoz. B�rdossy javaslat�ra a korm�nyz� 1941 �sz�n felmentette a t�lzottan n�met vonalat k�vet� Werth Henriket a vez�rkar f�n�ki beoszt�sb�l �s helyette a sokkal m�rs�keltebb, a magyar �rdekeket jobban szem el�tt tart� Szombathelyi Ferencet nevezte ki. Az esem�nyek azonban kedvez�tlen�l, alakultak Magyarorsz�g sz�m�ra. A Szovjetuni� k�vetelte, hogy Nagy Britannia �s az Egyes�lt �llamok, �zenjen hadat Magyarorsz�gnak. 1941. november29-�n a brit ultim�tum meg is �rkezett, hogy magyar korm�ny vonja ki csapatait szovjet f�ldr�l. B�r a Gyorshadtest kivon�sa november15-�n megkezd�d�tt, a hadi�llapot be�llt�t a britek december7-�n m�gis kinyilv�n�tott�k. A kedvez�tlen k�lpolitikai helyzetet csak s�lyosb�tott�k azok a h�rek, amelyek a keleti arcvonalr�l �rkeztek, melyek a n�metek Moszkva alatti veres�g�r�l sz�ltak. A n�met k�vetel�sek nem is k�stek sok�ig. 1942. janu�r8-�n Ribbentrop n�met k�l�gyminiszter Budapesten Horthyt�l �s B�rdossyt�l a teljes magyar hader�t k�vetelte. A magyar politikai vezet�s j�l tudta, hogy a tov�bbi tart�zkod�s lehetetlen, hiszen Magyarorsz�g volt az egyetlen olyan sz�vets�gese N�metorsz�gnak, amelynek nem voltak harcol� (csak megsz�ll�) csapatai a keleti arcvonalon. �gy c�lja csak az lehetett, hogy a fegyveres r�szv�telt a lehet� legkisebb m�rt�k�re alkudja le. A magyar fegyveres er�k r�szv�tel�r�l sz�l� d�nt�s hossz� huzavona ut�n, 1942. janu�r22-�n sz�letett meg. A meg�llapod�s szerint Magyarorsz�g, az 5 megsz�ll� dand�r mellett, 9 gyalogdand�rt, egy p�nc�los-dand�rt ad harcol� k�tel�kk�nt a keleti arcvonal meger�s�t�s�re, a hozz�juk rendelt parancsnoks�gokkal �s F�vez�rs�gi k�zvetlenekkel. A magyar korm�ny a n�metek �ltal tett engedm�nyek fej�ben hozz�j�rult, hogy 20 000 f�t sorozzanak be a Waffen SS-be, tov�bb�, hogy a magyar olaj- �s mez�gazdas�gi term�kek �tad�sa jelent�sen n�vekedjen.

Magyar k�r�sre a n�met vezet�s �g�retet tett a hi�nyz� neh�zfegyverzet p�tl�s�ra, az �lelmez�s kiv�tel�vel az anyagi �s technikai ell�t�s �tv�llal�s�ra. Sajnos ezek csak sz�beli meg�llapod�sok voltak, a magyar fels� vezet�s nem tartotta sz�ks�gesnek mindezt hivatalos, nemzetek k�z�tti szerz�d�s form�j�ban is r�gz�teni. E fel�letes, �s kell�en �t nem gondolt l�p�ssel teljesen kiszolg�ltatott helyzetbe hozta a felaj�nlott magyar kontingenst. A meg�llapod�st k�vet�en szinte azonnal megkezd�dtek a szervez�si munk�latok. A kisebb m�rv� min�s�gi fejleszt�sek mellett csup�n annyi l�nyeges v�ltoz�s �llt be, hogy a gyalogdand�rokat k�nny� hadoszt�lyokk� szervezt�k �t, �s a Gyorshadtest b�zis�n elkezd�d�tt az 1. p�nc�loshadoszt�ly fel�ll�t�sa. Mindezek figyelembe v�tel�vel a kivonul� hadrend a k�vetkez�k�ppen alakult: A 2. magyar hadsereg (207 500f�)  III., IV. �s VII. hadtest, (l�tsz�muk egyenk�nt 50 000f�) h�rom k�nny�hadoszt�lyb�l, a hadtest k�zvetlenekb�l, illetve hadtest vonatb�l �lltak. Az 1. p�nc�loshadoszt�ly (12 500f�), egy harckocsiezred �s egy g�pkocsiz� l�v�szdand�r, valamint a hadoszt�ly k�zvetlenek �s a hadoszt�ly vonat. Az 1. rep�l�csoport (5 000f�) egy t�volfelder�t�-, egy vad�szrep�l�-, egy bomb�z� oszt�ly �s a csapat k�zvetlenek. V�g�l a hadsereg k�zvetlenek (53 000f�), k�t h�rad� z�szl�alj, egy l�gv�delmi t�z�roszt�ly, k�t l�gv�delmi t�z�r�teg, k�t g�pvontat�s� neh�z t�z�roszt�ly, hat ut�szsz�zad, k�t rohamcs�nakos sz�zad, egy g�pkocsiz� vegyi sz�zad, egy l�ngsz�r�s sz�zad, egy r�di� felder�t� sz�zad, haditud�s�t� sz�zad, h�rom hadt�pz�szl�alj, kilencvensz�zadnyi vonat, negyven�t sz�zadnyi munk�ssz�zad, k�t neh�z mozs�r �teg. A hadtesteket alkot� k�nny�hadoszt�lyoknak k�t gyalogezrede (2x4 300f�) egyenk�nt h�rom z�szl�alja, n�gy sz�zaddal volt. Tov�bb� egy t�z�rezrede (1030f�) k�t oszt�ly, n�gy-n�gy 80 �s 100mm-es �gy�, nyolc-nyolc 100�s 150mm-es tarack. Egy lovassz�zad (206f�). Egy l�gv�delmi g�p�gy�s �teg (190f�), hat 40mm-es g�p�gy�. Egy h�rad� sz�zad (247f�). V�g�l a hadoszt�ly vonat (480f�).

Az itt felt�ntetett 2. magyar hadsereg �sszet�tele l�nyegesen elt�rt a hivatalos hadrendt�l. Ez annak tudhat� be, hogy a katonai vezet�s a szem�lyi �s anyagi terhel�st az egyes k�rzetek helyett az eg�sz orsz�gra kiterjesztette. Szempontk�nt kezelt�k tov�bb� azt is, hogy a honv�ds�g leg�rt�kesebb r�sz�t jelent� fiatal sor�llom�ny ar�nya ne haladja meg a 20¾25%-ot. A hi�nyz� r�szt els� �s m�sodvonalbeli tartal�kosokb�l p�tolt�k ki. Hasonl� elveket k�vettek a tiszti �llom�ny �sszet�tel�nek kialak�t�s�n�l is, amikor a tartal�kos tisztek ar�ny�t 70¾75%-ban hat�rozt�k meg. A 207 ezer f�s kivonul� l�tsz�m 20%-a volt nemzetis�gi, m�g a munkaszolg�latosok ar�nya 10%-ot tett ki. Az �sszl�tsz�mnak csup�n 55-60%-a volt harcol�, a t�bbit a munkaszolg�latosok, valamint a kiszolg�l� �s ell�t� szem�lyzet tette ki.

Teljesen m�s volt a helyzet a fegyverzet ter�n. M�g a szem�lyi biztos�t�s vonatkoz�s�ban a min�s�g tartal�kol�s�ra t�rekedtek, addig a kivonul� csapatokat a rendelkez�sre �ll� fegyverzet legjav�val l�tt�k el. Az m�r m�s k�rd�s, hogy hadsereg�nket �gy sem lehetett a korszer� fegyveres er�k k�z� sorolni. K�l�n�sen az�rt, mert a n�metek a meg�g�rt fegyverzetnek csak t�red�k�t sz�ll�tott�k le, �gy a hadtestek k�nny� hadoszt�lyai val�ban k�nny�nek tal�ltattak. Els�sorban nem az�rt, mert csak k�t ezred�k volt, hanem az�rt, mert alig rendelkeztek g�pvontat�s�, nagy t�zer�t biztos�t� neh�zfegyverzettel, mindenekel�tt k�zepes t�z�rs�ggel �s p�nc�lelh�r�t� l�vegekkel. Ugyanakkor a vonatok nagy l�tsz�ma �s a sok l�vontat�s� fogat miatti neh�zkess�ge jelent�sen lerontotta a harcol� csapatok mozg�konys�g�t. Nem volt sokkal jobb a helyzete az 1. p�nc�los hadoszt�lynak �s a rep�l�csoportnak sem. Az eredeti tervek szerint az 1. p�nc�loshadoszt�ly k�t harckocsiezredb�l �llt volna, k�zepes �s neh�z harckocsikkal felszerelve. Mivel a n�metek az �g�rt mennyis�gnek m�g a fel�t sem sz�ll�tott�k le, �gy csak k�t z�szl�aljat lehetett fel�ll�tani. R�ad�sul az �tadott harckocsik m�r nem tartoztak a legkorszer�bbek k�z�. A 22 db Pz—IV. kev�snek bizonyult, r�ad�sul a r�vidcs�v� v�ltozat�t kaptuk meg. �gy az ezred harckocsijainak z�m�t a 108 db Skoda T—38-as k�nny� harckocsi tette ki. A rep�l�csoportb�l csak a felder�t�sz�zadok rendelkeztek korszer� Henkel—111- �s 46 t�pus� g�pekkel. A H�ja vad�szrep�l� oszt�ly 22 g�pe m�g elfogadhat� min�s�get jelentett, de a bomb�z�oszt�ly Caproni—135-�s rep�l�i j�csk�n elmaradtak a k�v�nalmakt�l.

A csapatok kisz�ll�t�sa 1942. �prilis17-�n kezd�d�tt meg, �s j�lius17-�n fejez�d�tt be. A kirakod�s z�mmel Orjol �s Kurszk k�rzet�ben �s att�l j�val nyugatra t�rt�nt, ahonn�t a magyar katon�knak gyakran t�bb 100 kilom�ter-t kellett gyalog megtenni. Els�nek a III. hadtest �s a hadsereg-parancsnoks�g �rkezett ki. �ket a IV., majd az VII. hadtest k�vette. A p�nc�loshadoszt�ly Lengyelorsz�g ter�let�r�l t�bb mint 1400¾1800 km-es menet ut�n �rkezett ki a hadm�veleti ter�letre.

T�mad�s a Donig

Az els�nek ki�rkez� III. hadtest Kurszkt�l keletre n�met csapatokat v�ltott le, �s v�delembe ment �t. Az Ober Kommando der Wehrmacht (OKW) ebben az id�szakban m�r megkezdte el�k�sz�teni a nagy ny�ri offenz�v�t a keleti arcvonal d�li sz�rny�n. Els� �temben poz�ci�t, jav�t� hadm�veletet terveztek v�grehajtani Kurszk �s Harkov t�rs�g�b�l azzal a c�llal, hogy a Dont�l nyugatra elhelyezked� szovjet er�ket Voronyezs ir�ny� �sszetart� csap�sokkal beker�tik �s megsemmis�tik. Ezt k�vet�en k�v�nt�k megind�tani a nagy t�mad�st a Kauk�zus, illetve Szt�lingr�d ir�ny�ba.

Az els� hadm�velet v�grehajt�s�hoz l�trehozt�k a Weis hadseregcsoportot. �llom�ny�ba ker�lt a 2. �s 6. n�met t�bori-, a 4. n�met p�nc�los- �s a 2. magyar hadsereg ki�rkezett r�szei. F�csap�st Kurszkt�l �szak-keletre elhelyezked� 2. t�bori- �s a 4. p�nc�los hadsereg tervezte m�rni Voronyezs ir�ny�ba. A d�li sz�rnyon l�v� 6. hadsereg r�szeivel az Oszkol foly�t�l nyugatra l�v� er�ket k�sz�lt beker�teni, m�g z�m�vel tov�bb kellett t�madnia Voronyezs ir�ny�ba a beker�t�s k�ls� gy�r�j�nek bez�r�sa �rdek�ben. Az els� etapban a magyar hadseregnek a n�met seregtestek k�z�tt Tyim, Sztarij Oszkol ir�ny�ban kellett t�madnia. Feladata volt, hogy a 6. n�met hadsereggel egy�ttm�k�dve hozza l�tre a beker�t�s bels� gy�r�j�t, jusson ki Voronyezst�l d�lre a Donhoz, majd k�sz�lj�n fel a n�met csapatok lev�lt�s�ra, a Don-menti v�delem megszervez�s�re. Mivel a 2. hadsereg t�bbi alakulata m�g nem �rkezett ki, a hadseregcsoport parancsnoka al�rendelts�g�be utalta a VII. n�met hadtestet, egy p�nc�lvad�sz-z�szl�aljat �s egy neh�z�teget. A t�mad�s 1942. j�nius28-�n hajnalban indult meg a hadseregcsoport �szaki sz�rny�n. A 6. hadsereg k�t napos id�cs�sz�ssal kezdte meg, amikor a szovjet tartal�kok m�r „r�mozdultak” az �szaki ir�nyra.

A n�met-magyar csapatok beker�t� hadm�velete a Brjanszki �s a D�lnyugati Front, 2-2 hadsereg�nek felsz�mol�s�ra ir�nyult. A t�mad�s 300 kilom�teres arcvonalon indult meg �s 7 nap alatt 160-180 kilom�teres el�ret�r�st �rt el. J�lius4-re a bels� gy�r� Sztarij Oszkoln�l, a k�ls� gy�r� Voronyezs magass�g�ban a Don nyugati partj�n z�rult be. A hadm�velet a m�r j�l bev�lt n�met elvek szerint zajlott le. Az �tt�r�s az �szaki �s a d�li sz�rnyon k�vetkezett be, amelyet a p�nc�loshadoszt�lyok er�s l�gi �s t�z�rs�gi t�mogat�sa mellett hajtottak v�gre. Ezt k�vet�en a gyalogs�g, kihaszn�lva a r�seket, megkezdte a bels� gy�r� l�trehoz�s�t �s a beker�tett er�k felsz�mol�s�t, mik�zben a p�nc�los �s g�pes�tett csapatok nagy �temben t�rtek el�re a k�ls� gy�r� terepszakasz�ra, jelen esetben a Don vonal�ra.

A 2. magyar hadsereg sikere els�sorban att�l f�gg�tt, hogy a sz�rnyakon ind�tott �tt�r�s milyen gyorsan �s milyen eredm�nnyel z�rul. Az els� n�gy nap sor�n harcai igen hevesek voltak, mivel az el�tt�k v�dekez� szovjetek m�g nem ismert�k fel a beker�t�s vesz�ly�t. A harcok terh�t a III. hadtest 9. hadoszt�lya viselte mindv�gig. Menet k�zbeni lev�lt�s�r�l sz� sem lehetett, mivel a n�metek al�rendelts�g�kbe vont�k a 6. hadoszt�lyt, a 7. hadoszt�lynak pedig sz�rnyfedez�, illetve lek�t� feladatokat kellett ell�tni. A 9. hadoszt�ly alig kik�pzett katon�i a s�lyos vesztes�gek ellen�re becs�lettel helyt�lltak. Z�szl�alj erej� harccsoportjaik rohamot roham ut�n ind�tottak, s ezzel el�rt�k azt a legfontosabb c�ljukat, hogy a szovjetek ne tudjanak er�ikkel man�verezni, �tcsoportos�t�sokat v�grehajtani az �tt�r�s ir�ny�ba, illetve ne cs�sszanak ki a beker�t�sb�l. A n�met-magyar csapatok j�nius28-a �s j�lius10-e k�z�tt 28 560 hadifoglyot ejtettek, 516 l�veget, 1015 harckocsit zs�km�nyoltak, illetve semmis�tettek meg �s 432 rep�l�g�pet l�ttek le. Sajnos s�lyosak voltak a III. hadtest vesztes�gei is; 118 f� tiszt �s 2430 f� leg�nys�g, amelybe egyar�nt �rtend�k a halottak, a s�lyos sebes�ltek �s az elt�ntek is. Az ilyen ar�ny� vesztes�g csak r�szben volt t�rv�nyszer�! Az �ldozatok sz�m�t n�velte az is, hogy az egyes harccsoportok k�z�tti egy�ttm�k�d�s nem volt kell�en �sszehangolva, a t�z�rs�gi t�zt�mogat�s akadozott �s egyes parancsnokok nem vett�k tudom�sul, hogy az els� vil�gh�bor�s t�megrohamok ideje m�r r�gen lej�rt!

A Donhoz els�nek a III. hadtest gyorscsoportja �rt ki j�lius7-�n. �ket a hadtest f�er�i, majd a sz�ll�t�si neh�zs�gek, �s a partiz�nok elleni elh�z�d� harcok miatt k�sleked� m�sik k�t hadtest k�vette. A n�metek, meg sem v�rva az egyes l�pcs�k teljes be�rkez�s�t, azonnal �tadt�k v�d�szakaszaikat. Ennek a kapkod�snak igen s�lyos k�vetkezm�nyei lettek. Ugyanis a n�metek nem ford�tottak kell� figyelmet a Don nyugati partj�nak megtiszt�t�s�ra, ahol igen jelent�s szovjet er�k maradtak vissza. Amikor azok �szlelt�k a n�metek t�voz�s�t, azonnal t�mad�st ind�tottak a hossz� menetel�st�l kif�radva be�rkez� csapataink ellen. Ilyen v�ratlan t�mad�s �rte a 7. hadoszt�ly k�t z�szl�alj�t Uriv t�rs�g�ben. Az 50¾60 harckocsib�l �s kb. egy z�szl�aljb�l �ll� szovjet harccsoport t�mad�s�t csak igen heves (200¾250 f� sebes�lt �s halott) harcok �r�n siker�lt visszaverni.

H�df�harcok

A 2. hadseregnek 200 kilom�teres v�d�szakaszt kellett �tvennie Voronyezst�l d�lre. Ez a sz�less�g t�bbsz�r�sen meghaladta a k�tezredes hadoszt�lyok lehet�s�geit �s az �rv�nyben l�v� norm�kat, nem besz�lve a magyar hadsereg felszerelts�g�r�l �s kiszolg�ltatott helyzet�r�l. R�ad�sul a hadseregparancsnok nem rendelkezhetett szabadon sem a rep�l�csoportj�val, sem az 1. p�nc�loshadoszt�ly�val. Az anyagi r�szek nagy t�vols�gra lemaradtak, mert a sz�ll�t�kapacit�s el�gtelen volt, �s az �tvonalakat a n�metek fel�gyelt�k, haszn�latukban els�bbs�get �lveztek.

A Don nyugati partj�n visszamaradt szovjet er�k h�rom nagyobb h�df�t l�tes�tettek Uriv, Korotojak �s Scsucsje k�zs�gek t�rs�g�ben. Mindh�rom igen vesz�lyes volt, mert jelent�s er�ket rejtettek, a foly�kanyarulatokra t�maszkodtak �s nehezen j�rhat� (mocsaras, erd�kkel fedett, horhosokkal szegdelt) terepen helyezkedetek el. Megk�zel�t�s�k a ny�lt ter�letek miatt igen neh�z volt, m�g a szovjetek a foly� t�loldal�r�l folyamatosan kapt�k az er�s�t�seket.

A magyar parancsnoks�g felismerte ugyan a vesz�lyt, de kezdetben nem volt meg a lehet�s�ge a gyors cselekv�shez. Az anyagi r�szek lemaradtak, s �gy az 1. p�nc�loshadoszt�ly csak j�lius17-�n kapott n�mi �zemanyagot. Az urivi h�df� ellen a m�g csak r�szeiben ki�rkez� 2. magyar hadsereg el�sz�r j�lius18-�n ind�tott komolyabb akci�t. A t�mad�shoz t�bb harccsoportot hoztak l�tre a 7. hadoszt�ly gyalogz�szl�aljaib�l, a p�nc�loshadoszt�ly harckocsiz�- �s g�pkocsiz� egys�geib�l, az 51. p�nc�lvad�sz-z�szl�alj�b�l �s az �sszevont t�z�rs�gb�l. A harcot Veres Lajos alt�bornagy, az 1. p�nc�loshadoszt�ly parancsnoka vezette. A magyar harccsoportok gyalogos r�szei d�lre elfoglalt�k az uralg� magaslatokat, m�g a harckocsiz�k egyes helyeken kijutottak a foly�hoz. A h�df�be bef�szkelt szovjet er�k z�m�t felsz�molt�k �s el�rt�k a Don mocsaras �rter�t. Itt azonban a terepviszonyok miatt lehetetlen volt tov�bb t�madni, �gy a ter�let teljes megtiszt�t�sa nem t�rt�nt meg. A harcok sor�n t�bb sz�z foglyot ejtettek, 35 ellens�ges harckocsit l�ttek ki, illetve zs�km�nyoltak. E t�mad�s sikere azonban hamar semmiv� foszlott. A szovjetek a t�lpartr�l �jszak�nk�nt egyre t�bb er�t dobtak �t, a h�df� ter�let�re. Augusztus elej�n m�r nagyszab�s� t�mad�st ind�tottak Urivn�l �s Korotjakn�l. A t�mad�sban k�t szovjet l�v�szhadoszt�ly, egy l�v�sz- �s egy harckocsi dand�r vett r�szt. Harcukat a t�lpartr�l igen er�s l�gi- �s t�z�rs�gi csap�sokkal t�mogatt�k. Az augusztus6-�n megindult t�mad�s s�lypontjait a k�t h�df� k�z�tt �gyesen v�ltogatt�k. �gy a szinte p�kh�l�szer� magyar v�delem csek�ly tartal�kaira �ri�si feladat h�rult. A jelent�s m�rv� bet�r�seket csak hossz�, elkeseredett k�zdelem ut�n siker�lt meg�ll�tani. A szovjeteknek �ri�si vesztes�geik ellen�re sem siker�lt �tszak�tani a magyar v�delmet, de �ldozatuk nem volt hi�baval�. A h�df�ket �jb�l uralt�k, �s azokat a kor�bbin�l sokkal jobban kib�v�tett�k �s meger�s�tett�k.

A h�df�harcok v�gj�t�k�t a Korotojak ment�n l�tes�tett szovjet�ll�sok, felsz�mol�sa jelentette. A n�metek v�gre bel�tt�k, hogy a 2. magyar hadsereg m�g az arcvonal�t is alig tudja tartani, a h�df�ket k�ptelen �n�ll�an felsz�molni. Ez�rt a n�metek augusztus k�zep�t�l k�t gyaloghadoszt�ly r�szeit, p�r �teget, majd a XXIV. p�nc�los-hadtestparancsnoks�g k�zvetlenjeit, �t t�z�roszt�lyt, egy rohaml�vegoszt�lyt �s az els� magyar p�nc�loshadoszt�lyt ir�ny�tott�k Korotojak t�rs�g�be. A Korotojak elleni t�mad�s szeptember1-j�n indult meg er�s l�gi- �s t�z�rs�gi el�k�sz�t�s ut�n. H�rom napig tart� �d�z k�zdelemben megt�rt a szovjet csapatok ellen�ll�sa, a h�df� n�met-magyar k�zre ker�lt. Ezt k�vet�en a XXIV. n�met hadtest parancsnoka m�g er�sebb csoportos�t�st hozott l�tre k�zvetlenjeib�l, az 1. p�nc�loshadoszt�lyb�l, egy n�met �s h�rom magyar hadoszt�lyb�l azzal a c�llal, hogy az urivi h�df�t is felsz�molja. Erre az id�re azonban a szovjetek a t�rs�get szinte er�dd� alak�tott�k �t, �s igen jelent�s er�kkel sz�llt�k meg. A h�df�t m�r egy l�v�szhadoszt�ly, egy er�dk�rzet (kb. 1,5 hadoszt�ly), egy g�pkocsiz� l�v�szezred, egy harckocsi brig�d (kb. k�t z�szl�alj) v�dte, amelyek igen er�s t�z�rs�gi- �s l�gi t�mogat�sra is sz�m�tottak a t�lpartr�l. A t�mad�s az urivi h�df� ellen szeptember9-�n indult meg. A harcok egy h�ten �t egyre hevesebb er�vel d�ltak. A t�mad�k csak igen lassan tudtak t�rt nyerni. A magaslatokat megsz�llva tart� szovjetv�d�k igen hat�sosan tudt�k uralni az el�terepet. B�r kisebb ter�leteket fel kellett adniuk, de fontosabb �ll�saikat meg tudt�k tartani. A n�met-magyar csapatok tekintettel a s�lyos vesztes�gekre, szeptember16-�n besz�ntett�k a t�mad�st.

A szeptember k�zep�ig d�l� h�df�harcok v�ltoz� sikerrel j�rtak, amelyben mindk�t f�l s�lyos vesztes�geket szenvedett. A m�rleg nyelve az eredm�nyess�g oldal�r�l megk�zel�tve a szovjetek oldal�ra billent, ugyanis a h�rom h�df�b�l kett�t az urivit �s a scsucsjeit siker�lt megtartaniuk. Az alig kik�pzett magyar katon�k egy-k�t esett�l eltekintve elismer�sre m�lt�an helyt �lltak. A vesztes�gek is nagyok voltak. �sszehasonl�t�sra nincs lehet�s�g, mert szovjet adatok nem �llnak rendelkez�s�nkre, azt csak becs�lni lehet. A r�szharcok adatai alapj�n a magyar vesztes�geket kb. 2-3 szorosan, m�lt�k fel�l. A 2. magyar hadsereg vesztes�ge (sebes�ltek, halottak �s elt�ntek) szeptember v�g�ig m�r meghaladta a 25 000 f�t. Ez sz�munkra �ri�si v�rvesztes�get jelentett, amit els�sorban a neh�z �s korszer� (g�pvontat�s� neh�zt�z�rs�g, harckocsik, rep�l�g�pek) fegyverzet alacsony sz�m�nak �s kisebb r�szt a tapasztalatlans�gnak tudhatunk be.

A h�df�harcok id�szak�nak volt m�g egy trag�di�ja. Horthy Istv�n rep�l� f�hadnagy, szolg�latteljes�t�s k�zben, 1942. augusztus20-�n 05,07-kor g�p�vel lezuhant �s h�si hal�lt halt.

Az urivi h�df� elleni sikertelen k�s�rletek v�gleg meggy�zt�k a n�met-magyar vezet�st, hogy e jelent�s ellens�ges g�c felsz�mol�s�hoz nincsenek meg sem az emberi, sem a technikai felt�telek. A szovjet f�l uralta a l�gteret, hatalmas t�z�rs�gi f�l�nnyel rendelkezett, embervesztes�geit gyorsan, �s minden k�l�n�sebb neh�zs�g n�lk�l tudta p�tolni. Mivel a szovjetek is megel�gedtek a k�t h�df� birtokl�s�val, a n�met-magyar vezet�s lehet�s�gei pedig kimer�ltek, �gy a 2. hadsereg arcvonal�n szeptember k�zep�t�l viszonylagos nyugalom �llt be.

A Don-menti trag�dia �s el�zm�nyei

Az 1942. �sz�n megsz�letett d�nt�s �rtelm�ben megkezdt�k a 2. hadsereg f�radt alakulatainak fokozatos lev�lt�s�t, a h�torsz�gi er�forr�soknak megfelel� �j hadrendi strukt�ra kialak�t�s�nak el�k�sz�t� munk�latait. Novemberben kezdtek meg�rkezni a p�tl�sra �s a v�lt�sra sz�nt menetsz�zadok, a 2. hadsereg helyzete ennek ellen�re nem javult l�nyegesen. Ugyanis az arcvonal hossza nem v�ltozott, a be�g�rt n�met fegyvereknek csak t�red�ke �rkezett meg. R�ad�sul a v�lt�sok is igen k�r�lm�nyesen �s lassan haladtak. Az �j alegys�gek a kisz�ll�t�s ut�n a hadtestek kik�pz� t�boraiba ker�ltek. Fegyvert alig vittek magukkal, mivel a megl�v� k�szleteket a visszamaradt er�k sz�m�ra tartal�kolt�k. A valamivel t�bb, mint 35 000 f� kik�pz�se z�m�ben csak k�nny� gyalogs�gi fegyverekkel t�rt�nt. Saj�t fegyvert csak a v�lt�s ut�n, az arcvonalban kaphattak. A munkaszolg�latos sz�zadok arcvonalba k�ld�s�vel a m�szaki munk�latok felgyorsultak ugyan, de kor�nt sem �rt�k el a k�v�nt �temet. Hi�nyoztak a korszer� m�szaki szersz�mok, nem volt elegend� anyag sem. �gy a 200 kilom�ter sz�les v�delem ink�bb egy r�vid halogat� harcokra alkalmas, v�kony ellen�ll�si vonalnak t�nt, mintsem m�lyen l�pcs�z�tt, j�l ki�p�tett szil�rd v�delemnek.

1942. november k�zep�t�l rosszul alakultak a hadm�veletek a tengely sz�m�ra. Hitlernek az a d�nt�se, amely a d�li sz�rny er�it k�t r�szre osztotta, �s t�l nagy feladatot szabott sz�mukra, megbosszulta mag�t. A d�li csoport nem tudta a Kauk�zust elfoglalni, az �szaki sz�rny pedig Szt�lingr�d el�ter�ben vallott kudarcot. Az 1942. november19-�n Szt�lingr�d t�rs�g�ben ind�tott nagy szovjet offenz�va els�p�rte a n�met arcvonalat, beker�tett�k, majd megsemmis�tett�k a n�metek leger�sebb hadm�veleti csoportos�t�s�t, a Friedrich von Paulus t�bornok vezette 6. t�bori �s 4. p�nc�los hadsereget. A Kauk�zusban l�v� er�knek is csak nagy vesztes�gek �r�n siker�lt visszavonulniuk. M�g be sem fejez�d�tt a Szt�lingr�d t�rs�g�ben beker�tett n�met er�k felsz�mol�sa, a szovjetvezet�s az eg�sz keleti arcvonalra kiterjed� �ltal�nos t�mad�s megind�t�s�ra utas�totta a frontokat. Ennek r�szek�nt ker�lt sor a Voronyezsi Front osztrogozsszk-rosszosi, illetve a Brjanszki Front csatlakoz�s�val a voronyezs-kasztornojei hadm�veletek v�grehajt�s�ra, amelyek k�zvetlen�l a 2. magyar hadsereg �s a 8. olasz hadsereg r�szei (Alpini hadtest), majd a 2. n�met hadsereg ellen ir�nyultak.

Az els� hadm�velettel kezd�d�tt el a 2. magyar hadsereg v�delm�nek feldarabol�sa �s er�inek megsemmis�t�se. A Voronyezsi Front 40. �sszfegyvernemi hadserege (5 l�v�szhadoszt�ly, 1 l�v�szdand�r, 1 harckocsi hadtest, 3 harckocsi-dand�r, 2 p�nc�lvad�sz dand�r, 1 sorozatvet�-hadoszt�ly, 1 t�z�roszt�ly) az urivi h�df�b�l. A 3. harckocsi hadsereg (2 harckocsi hadtest, 2 harckocsi dand�r, 4 l�v�szhadoszt�ly, 1 l�v�szdand�r, 1 t�z�rhadoszt�ly) a  egy lovas hadtesttel (2 lovashadoszt�ly, 1 harckocsi dand�r, 3 s� dand�r, 2 aknavet�ezred) d�lr�l, az Alpini olasz hadtest arcvonal�val szembeni ter�letr�l tervezte ind�tani a t�mad�st. A k�t hadsereg k�z�tt a 18. �n�ll� l�v�szhadtest (3 l�v�szhadoszt�ly, 1 l�v�szdand�r, 2 harckocsi dand�r, 1 harckocsiezred, 5 t�z�r-, 2 p�nc�lvad�sz-dand�r) helyezkedett el a scsucsjei h�df�ben. Ezen er�k f� c�lkit�z�se az volt, hogy koncentr�lt t�mad�sokkal sz�tdarabolj�k a tengely Don-menti v�delm�t, majd �sszetart� ir�ny� csap�sokkal Alekszejevka t�rs�g�ben l�trehozz�k a beker�t�s bels� gy�r�j�t, m�g gyorsan-mozg� csapataikkal Sztarij Oszkol �s Valjuki k�z�tt birtokba veszik az Oszkol foly� v�lgy�t. Ezzel k�v�ntak kedvez� helyzetet teremteni a k�vetkez� hadm�velethez.

A 40. hadsereg t�mad�sa 1943. janu�r12-�n indult meg az urivi h�df�b�l. A t�mad�sban k�t harckocsikkal �s t�z�rs�ggel meger�s�tett l�v�szhadoszt�ly vett r�szt. Csap�suk a 7. k�nny�hadoszt�ly 4. gyalogezrede ellen ir�nyult, azzal a c�llal, hogy a magyar v�delem �tt�r�s�vel a h�df�t kisz�les�ts�k, �s ezzel biztos�ts�k a f�er�k �tdob�s�t. A 8-10 szeres t�ler�vel t�mad� szovjeteket a magyar gyalogezred k�ptelen volt feltart�ztatni. T�bb rohamot visszavertek �s a v�gs�kig harcoltak, de a sz�k�s lehet�s�gek �s a kedvez�tlen v�d��ll�sok miatt vissza kellett vonulniuk. A nap v�g�re a szovjetek 6-8 kilom�teres bet�r�st �rtek el.

A 2. magyar hadsereg parancsnoks�ga 13-�ra ellencsap�st k�sz�tett el� n�gy gyalogz�szl�aljjal a 700. n�met p�nc�los osztaggal, valamint a 242. rohaml�vegoszt�llyal. Az 5 �rakor ind�tott t�mad�sban a harckocsik nem vettek r�szt, mert a nagy hidegben nem tudt�k beind�tani �ket, a rohaml�vegek pedig a nagy h�f�v�sban elakadtak. A gyalogz�szl�aljak rohama kezdetben sikeres volt, �s visszaszor�tott�k a szovjeteket az els� �ll�sokig. Az el�rt terepszakaszt azonban nem tudt�k megtartani, mert a 40. szovjet hadsereg f�er�inek �ppen kibontakoz� t�mad�sa els�p�rte �ket. A k�nny� fegyverzet� z�szl�aljaknak es�lye sem volt a t�meg�vel t�mad� harckocsik meg�ll�t�s�ra. Mivel a 2. magyar hadsereg tartal�k�t felhaszn�lta, a Cramer hadtest bevet�s�t pedig a n�met vezet�s nem enged�lyezte, a szovjet �tt�r�st megakad�lyozni nem lehetett. Janu�r14-�n est�re a IV. hadtest s�vj�ban 40km sz�les �s 20km m�ly r�s keletkezett. Ez lehet�v� tette, hogy a szovjet csapatok �szaki �s d�li ir�ny� t�mad�ssal megkezdj�k a magyar er�k beker�t�s�t.

A v�d�k helyzet�t tov�bb s�lyosb�totta, hogy 14-�n nagy erej� t�mad�s indult a d�li sz�rnyon �s a scsucsjei h�df�b�l. A 18. �n�ll� l�v�szhadtest reggel 7 �rakor 3 l�v�szhadoszt�llyal, mintegy 100 harckocsival �s 700 l�veggel csap�st m�rt a 12. hadoszt�ly al�rendelts�g�be tartoz� 48. �s 18. gyalogezred csatlakoz� sz�rnyaira. A 3 km-es s�vban t�mad� orosz harckocsi �s gyalogs�gi t�meg feltart�ztat�s�ra a k�t magyar z�szl�aljnak es�lye sem volt. Az ellent�mad�sra rendelt er�ket a szovjet harckocsik egyszer�en leg�zolt�k. 17 �r�ra a 12. hadoszt�ly l�nyeg�ben megsemmis�lt. Elvesztette szem�lyi �llom�ny�nak 70, t�z�rs�g�nek 100%-�t. Kisebb er�k m�g a sz�rnyakon k�zd�ttek, amelyek est�t�l a 10. ill. 19. hadoszt�ly al�rendelts�g�be ker�ltek. A hadtestparancsnoknak a tartal�kok, illetve a m�sodik l�pcs�k felhaszn�l�s�val siker�lt ugyan lez�rni a 12. hadoszt�ly v�delm�ben keletkezett r�st, de j�l tudta, hogy az csak id�leges lehet, �s a szovjet �tt�r�st m�r t�nyk�nt kell elfogadni.

Janu�r15-�re a 2. magyar hadsereg arcvonala h�rom r�szre szakadt. �szakon a III. hadtest �s a hozz� csap�d� 20. hadoszt�ly r�szei k�rv�delemre rendezkedtek be, hogy a d�li ir�ny� szovjett�mad�sokat feltart�ztathass�k. K�z�pen a k�t �tt�r�s k�z�tt rekedt er�ket is a beker�t�s vesz�lye fenyegette, ut�np�tl�sra nem sz�m�thattak. �gy a 13. �s 10. magyar, valamint a 168. n�met hadoszt�ly megkezdte er�inek kivon�s�t az arcvonalb�l �s Osztrogozsszk, Nyikolajevka v�delm�re �sszpontos�tottak. A d�li sz�rnyon v�dekez� 19. �s 23. hadoszt�ly s�lyos v�delmi harcokat v�vott a d�li ir�nyba fordul� 18. szovjet l�v�szhadtest csapataival. Sorsukat v�g�l az pecs�telte meg, hogy a 3. szovjet harckocsi hadsereg ekkorra m�r �tt�rte az olaszok v�delm�t �s Nyikolajevka ir�ny�ba t�madva m�g�j�k ker�lt.

Janu�r16-a sorsd�nt� nap volt a 2. magyar hadsereg sz�m�ra. Ezen a napon a Brjanszki Front 60. hadserege �tkelt a Donon �s d�li ir�nyb�l �tkarolta a III. hadtest�nk v�d��ll�sait. A d�li sz�rnyon is kritikusra fordult a helyzet. A n�metek v�gre bevetett�k a Cramer hadtestet a 18. szovjet l�v�szhadtest ellen, de ez sem hozta meg a k�v�nt sikert. A hadseregcsoport parancsnoka ugyanis nem akarta egyetlen �t�k�pes tartal�k�t a magyarok megment�se �rdek�ben fel�ldozni. A hadtestet ez�rt r�szenk�nt vetette be �s csak korl�tozott c�llal. Ez �ppen arra volt elegend�, hogy id�t nyerjenek a visszavonul�shoz, mik�zben a magyar csapatok arcvonal�nak visszav�tel�t (visszavonul�s�t) nem enged�lyezt�k. Ezzel a 2. magyar hadsereg sorsa megpecs�tel�d�tt.

J�ny vez�rezredes janu�r17-�n v�gre kiadta a visszavonul�si parancsot. A VII. hadtest alakulatainak s�lyos �s nagy �ldozatokkal j�r� harcok ut�n siker�lt a beker�t�st elker�lni �s az Oszkol foly� v�lgy�ig visszavonulnia. Az arcvonal k�zep�n v�dekez� (13., 10. �s 168. n�met) hadoszt�lyokat ekkorra m�r a szovjetek Osztrogozsszk t�rs�g�ben beker�tett�k. Ezen alakulatok h�rom napon kereszt�l tartott�k �ll�saikat �s sz�mos t�mad�st vertek vissza. Janu�r20-�n ez a csoportos�t�s is kit�rt a gy�r�b�l. Visszavonul�sukat egy n�met ut�szz�szl�alj �s az 1. magyar p�nc�loshadoszt�ly is seg�tette. A IV. �s VII. hadtest maradv�nyai az Oszkol foly� v�lgy�ben gy�lekeztek, majd 22-�t�l h�travont�k �ket egy t�volabbi k�rzetbe.

A III. hadtestre azonban m�g igen neh�z napok v�rtak. Janu�r17-�t�l a Stomm Marcell vez�r�rnagy �ltal vezetett seregtest a 2. n�met hadsereg al�rendelts�g�be ker�lt. Feladatul kapta, hogy k�l�nb�z� n�met fegyvernemi alakulatokkal (kb. 1 hadoszt�ly) akad�lyozza meg a szovjet csapatok �szaki ir�ny� el�ret�r�s�t, �s ezzel fedezze a 2. n�met hadsereg d�li sz�rny�t. A n�met-magyar csoportos�t�s vezet�s�vel Friedrich Siebert alt�bornagyot b�zt�k meg.

A 40. �sszfegyvernemi- �s 3. harckocsi hadsereg csapatai 18-�n Ilovszkoje t�rs�g�ben l�trehozt�k a beker�t�s k�ls� gy�r�j�t. Ez azonban csak r�szsikernek sz�m�tott, mivel vezet�si hib�k miatt nem tudt�k elszigetelni �s felsz�molni a beker�tett magyar �s olasz er�ket. A d�li sz�rny instabilit�sa miatt nem merte megind�tani a m�sodik (voronyezs-kasztornajei) hadm�velet�t. �gy a Brjanszki Front harckocsikkal �s t�z�rs�ggel meger�s�tett h�rom �sszfegyvernemi (13., 38., 60.) hadserege janu�r 18—24 k�z�tt korl�tozott c�l� lek�t� t�mad�sokat int�zett a voronyezsi kisz�gel�sben v�dekez� n�met-magyar csapatok ellen. Janu�r24-�n, miut�n a Voronyezsi Front csapatai szabadd� v�ltak, megindult az �szaki offenz�va.

A n�met parancsnoks�g Seibert csoportot arra haszn�lta fel, hogy a 2. n�met hadsereg visszavonul�s�t a d�li sz�rnyon fedezze. Ennek az lett a k�vetkezm�nye, hogy a III. magyar hadtestet a s�lyos elh�r�t� harcok ellen�re a 40. �s 60. szovjet hadsereg beker�tette. A Seibert csoport visszavonul�s�t csak azt k�vet�en enged�lyezt�k, miut�n a 2. n�met hadsereg f�er�i m�r visszavonultak. Az ut�v�dharcokra k�nyszer�lt magyar alakulatok harccsoportonk�nt, egym�st k�vetve 28—30 k�z�tt kit�rtek a bels� gy�r�b�l. A III. hadtestb�l csup�n a k�zvetleneknek �s a visszavonul�st id�ben megkezd� kisebb k�tel�keknek siker�lt m�g id�ben kijutni a bez�rul� k�ls� gy�r�b�l. A 14-15 ezer f�t kitev� z�m janu�r v�g�n Kurtaja Gora—Olim telep�l�sek k�rzet�ig jutott. Ekkor a hadtest azt a parancsot kapta, hogy �n�ll�an t�rje �t a szovjet k�ls� gy�r�t, �s gy�lekezzen az Olim patakt�l nyugatra es� ter�leten. A hadtest �lelmiszere m�r napokkal kor�bban elfogyott, neh�zfegyverzettel nem rendelkezett, a katon�k teljesen kimer�ltek, pusk�nk�nt alig volt 10 l�szer�k. Stomm vez�r�rnagy kil�t�stalannak l�tta a helyzetet, ez�rt febru�r1-j�n feloszlatta a seregtestet, �s mag�ra hagyta katon�it. Ezt k�vet�en a hadtest kisebb csoportokra oszlott �s egyenk�nt igyekeztek �tjutni a szovjet vonalakon. A kif�rad�s, a kem�ny hideg �s a t�ler�vel v�vott harc miatt csup�n 5-6 ezer f�nek siker�lt �tv�gnia mag�t �s el�rni a biztons�got jelent� Szumi k�rzet�t. A kivon�s �s �llom�nyrendez�s ut�n a megmaradt r�szeket 1943. �prilis�ban �s m�jus�ban hazasz�ll�tott�k. A hadsereg vesztes�ge a leg�jabb kutat�sok szerint �l�er�ben kb. 120 ezer f�, neh�ztechnika k�zel 100%, egy�b anyagban 70%.

A 2. magyar hadsereg Don-menti v�d�harcainak �rt�kel�se

A 2. magyar hadsereg t�rt�net�r�l napjainkig sz�mos feldolgoz�s sz�letett. Ezek d�nt� t�bbs�ge lekezel�en �s elmarasztal�an sz�l a magyar katon�kr�l. Sajnos ez a negat�v �rt�kel�s iv�dott be a k�ztudatba �s ezek hat�sa ma is �rz�kelhet�. A t�nyek azonban sokkal �rnyaltabb �rt�kel�sre k�sztetnek. A magyar seregtest v�delmi s�vj�nak sz�less�ge meghaladta a 200 kilom�tert. Ez azt jelentette, hogy a hadtesteknek 60-70, a hadoszt�lyoknak 20-30, az ezredeknek 10-15 km-es s�vokat kellett v�deni�k. Ez teljesen irre�lis volt, m�g akkor is, ha a foly�v�delem eset�n a norm�kat kb. 1/3-al meg lehetett n�velni an�lk�l, hogy a v�delem szil�rds�ga, illetve ellen�ll� k�pess�ge l�nyegesen cs�kkent volna. A bizony�t�s �rdek�ben vegy�k alapul az 1942/43-as szovjet norm�kat. N�luk egy j�l felszerelt hadsereg v�delm�nek sz�less�ge nem haladta meg a 40-60, foly�v�delem eset�ben pedig a 80-100 kilom�tert. R�ad�sul hadoszt�lyaik h�rom �s nem k�t ezreddel rendelkeztek.

A magyar hadsereg vezet�se a v�delmet k�t l�pcs�ben �p�tette fel. Az els� v�delmi vonal a foly�ra t�maszkodott �s a gyalogezredek m�sf�l-k�t z�szl�alja sz�llta meg. M�g�tt�k 3-4 kilom�terre �p�tett�k ki a t�z�rs�gi t�zel��ll�sok k�rlet�t. A m�sodik v�delmi vonal az els� l�pcs�k m�g�tt 10-15 kilom�terre h�z�dott. Ezeken t�l minden hadtestn�l �n. vill�mcsoportokat hoztak l�tre a hadoszt�ly- �s hadtest k�zvetlenekb�l, valamint a m�sodik v�d�vonal er�ib�l. Ezek feladata az volt, hogy ellens�ges bet�r�s eset�n t�mad�st hajtsanak v�gre �s �ll�ts�k vissza az eredeti helyzetet. A m�sodik vil�gh�bor� is bizony�totta, hogy a ki�p�tett v�delmi vonalak akkor hat�konyak, ha azok kell�en l�pcs�z�ttek, �s jelent�s tartal�kok �llnak rendelkez�sre a m�lys�gben. A sz�les v�d�s�v miatt a 2. hadsereg e felt�teleket nem tudta teljes�teni. Hadm�veleti tartal�kkal nem rendelkezett, a m�sodik v�d��ll�sban l�v� alegys�gek nem jelentettek olyan er�t, amellyel komoly s�lyt lehetett volna k�pezni.

Mint ismert, a m�sodik vil�gh�bor�ban a t�mad�s siker�t a harckocsik t�meges bevet�se biztos�totta. �gy egy�rtelm�, hogy a v�delemben l�v� f�l csak �gy tarthatta meg �ll�sait, ha er�s, m�lyen tagozott �s a d�nt� ir�nyokban koncentr�lt p�nc�lelh�r�t�st tudott szervezni. Erre a 2. hadseregnek semmi es�lye sem volt. A magyar l�vegek kis �rm�ret�kn�l fogva alkalmatlannak bizonyultak, a n�metek pedig �g�ret�k ellen�re alig adtak �t p�r neh�zl�veget, r�ad�sul vontat�k n�lk�l. Hogy ez a gyakorlatban mit is jelentett, ism�t vegy�k alapul a n�met �s a szovjet harcelj�r�st. Mindk�t f�l t�mad�skor a f�csap�s ir�ny�ban arcvonal-kilom�terenk�nt minim�lisan 40-60 harckocsit vetett be. A v�d� f�l egy ilyen t�mad�st csak akkor tudott meg�ll�tani, ha er�s m�szaki z�rakat l�tes�tett, legal�bb 25-30 neh�z p�nc�lt�r� l�veget vonultatott fel �s jelent�s (kb. ezred) erej� harckocsi-t�mad�st tudott ind�tani. (Mindez term�szetesen egy kilom�terre �rtend�.) A magyar egys�gekn�l a neh�z p�nc�lt�r� l�vegek sz�ma kilom�terenk�nt nem haladta meg az 1-2 darabot, az 1. p�nc�los hadoszt�lyt pedig a n�metek saj�t al�rendelts�g�kbe vont�k, �s nem engedt�k felhaszn�lni.

Sok v�d �rte a hadsereg vezet�s�t az�rt is, hogy a v�d��ll�sok ki�p�t�s�re nem ford�tottak kell� figyelmet �s amikor beindult a szovjetek t�mad�sa, a v�d�m�vek mind mennyis�gileg, mind min�s�gileg messze elmaradtak a k�v�nalmakt�l. Ezek a kritik�k val�ban jogosak �s �ltal�ban t�nyszer�ek. Nem szabad azonban a k�vetkez� t�nyeket figyelmen k�v�l hagyni. A n�met fels� vezet�s mindent egy lapra tett fel, amikor a d�li sz�rnyon akart sikert el�rni. A Kauk�zus �s Szt�lingr�d ir�ny�ba ind�tott t�mad�shoz felhaszn�lta a leg�t�k�pesebb csapatait. Ezt m�r csak �gy tudt�k megtenni, hogy az arcvonal t�bbi r�sz�t jelent�sen meggyeng�tett�k. Mivel t�lzottan b�ztak a t�mad�s siker�ben, a v�delmet csak ideiglenesnek tekintett�k �s nem ford�tottak r� kell� figyelmet. Csak a szt�lingr�di fordulat ut�n d�bbentek r�, hogy a csatlakoz� sz�rnyon l�v� csapatok v�delme milyen gyenge, az egyre er�s�d� szovjet csapatok lehet�s�geihez k�pest. Mindez term�szetesen vonatkozott 2. magyar hadseregre is. A magyar v�delem ki�p�t�se is k�s�n kezd�d�tt meg, amikor hidegre fordult az id�. Hi�ba rendeltek ki az arcvonalba munkasz�zadokat, a t�l nagy s�v �s a fagyos talaj miatt az er�d�t�sek �p�t�se igen lassan haladt. S�lyosb�totta a magyar csapatok helyzet�t, hogy a nagy h�, a h�f�v�sok �s a –30—40�C-os hideg lehetetlenn� tette a har�nt- �s keresztir�ny� utak fenntart�s�t. Mindezt m�g tov�bb nehez�tette a hadseregcsoport gyenge t�z�rs�gi �s l�gv�delmi rendszere. A l�gteret is a szovjet rep�l�g�pek uralt�k.

1941. janu�r elej�re a tengelyhatalmak Don-menti v�delmi vonala hadm�veleti szempontb�l igen kedvez�tlen volt. �szakon (a 2. n�met hadsereg bal sz�rny�n) a Don-foly� �szaknyugati kanyarulata, d�len pedig a 8. olasz hadsereg maradv�nyainak jobb oldal�n a teljesen nyitott sz�rny j� lehet�s�geket k�n�lt a szovjeteknek a beker�t� hadm�veletek megind�t�s�ra. Joggal vethet� fel a k�rd�s; mi�rt nem t�rt�nt meg id�ben (pl. decemberben) az arcvonal visszav�tele egy viszonylag kedvez� terepszakaszra? Ez logikusnak �s l�tsz�lag egy�rtelm�nek t�nik �s tal�n a 2. magyar hadsereg sors�t is m�sk�nt alak�totta volna. A m�lyebb szakmai vizsg�l�d�sok ut�n azonban m�r nem lehet ilyen egy�rtelm�en �rt�kelni, mert; az arcvonal ler�vid�t�se nem j�rt volna annyi el�nnyel, mint amit a foly�v�delem tudott ny�jtani; a visszavon�s sem t�rt�nhetett volna harc n�lk�l a szovjetek azonnali el�nyomul�sa miatt; ez ut�bbi pedig lehetetlenn� tette volna egy �jabb v�delmi vonal kell� m�rt�k� ki�p�t�s�t. Ez k�l�nben a nagy h� �s hideg miatt am�gy is lehetetlennek t�nt; az igazi okot a d�li sz�rnyon kialakult had�szati helyzet szolg�ltatta. Ugyanis a szabadd� v�l� k�t szovjet front (r�szeinek) d�lnyugati ir�ny� csap�s�val m�g nehezebb helyzetbe hozta volna a d�li sz�rnyon harcol� n�met csapatokat. Mindezzel a n�met fels� vezet�s is nyilv�n tiszt�ban volt, �s ez�rt ragaszkodott a Don-ment�n v�dekez� csapatok v�gs�kig t�rt�n� kitart�s�ra.

1943. elej�n a szovjet harcelj�r�st a k�vetkez�k jellemezt�k. A t�mad�sokat legfels�bb szinten tervezt�k meg �s konkr�t, r�szletes direkt�v�k, programok form�j�ban juttatt�k le a k�zvetlen al�rendeltek sz�m�ra. �gy a frontoknak, hadseregeknek �s a kisebb harci k�tel�keknek csup�n v�grehajt� szerep jutott. A felt�teleket k�zpontilag biztos�tott�k. Ennek a centr�lis vezet�si rendszernek volt egy igen nagy el�nye. Nevezetesen, hogy a rendelkez�sre �ll� er�ket a d�nt� pontokra �s ir�nyokra tudt�k koncentr�lni. A hadm�veletek kezdet�n ez igen eredm�nyes volt. A gondok a vezet�sben a hadm�veletek m�sodik, harmadik f�zis�ban jelentkeztek, mert a gyakran v�ltoz� helyzetekben az al�rendelt parancsnokok kezdem�nyez� szerepe nem juthatott �rv�nyre. A frontok �ltal�ban 1-2 f�csap�si- �s 1 kiseg�t� ir�nyt jel�ltek ki. A f�csap�s ir�ny�ban tev�kenyked� hadseregeket minim�lisan 2-3 t�z�roszt�llyal, 1-2 �n�ll� harckocsi dand�rral, 1 harkocsi- vagy g�pes�tett hadtesttel, valamint jelent�s biztos�t� �s kiszolg�l� egys�ggel er�s�tett�k meg. Hadm�velet�ket 1 l�gi-hadsereg t�mogatta. A t�mad�shoz az er�ket �ltal�ban k�t l�pcs�ben csoportos�tott�k. Az els� l�pcs�be ker�lt a gyalogs�g 2/3-a, az �n�ll� harckocsi-dand�rok (mint gyalogs�got k�zvetlen�l t�mogat� harckocsik = GYKTHK) 100%-a. A m�sodik l�pcs�be sorolt�k be a harckocsi hadtestet a siker kifejleszt�s�re �s a t�bbi fegyvernem kb. 80%-�t. A marad�k r�sz tartal�kba ker�lt. A hadseregek 20-40 km-es t�mad�si s�vot �s ezen bel�l 4-6 km-es �tt�r�si szakaszt kaptak. Ez ut�bbira az �sszes er� 60-80%-�t haszn�lt�k fel. A t�mad�st 3/4—1 �r�s t�z�rs�gi �s l�gi el�k�sz�t�s vezette be. Ezt k�vet�en az els� l�pcs�ben t�mad� er�k rohamra lend�ltek �s az volt a feladatuk, hogy t�rj�k �t a v�delem harc�szati m�lys�g�t �s biztos�ts�k a m�sodik l�pcs�, illetve a harckocsi hadtestek �tk�zetbe vet�s�t. V�gs� c�lk�nt a t�mad� csoportos�t�snak ki kellett jutni az ellens�g v�delmi vonalai m�g� �s be kellett fejezni a visszamaradt vagy beker�tett ellens�g megsemmis�t�s�t.

A 2. magyar hadsereg ellen ind�tott t�mad�suk is ezen elvekre �p�lt, a k�vetkez� saj�toss�gokkal. A t�mad�s el�k�sz�t�s�re az �tlagosn�l sokkal t�bb idej�k (k�zel f�l �v) volt. Ezalatt a csapatokat prec�zen kik�pezt�k �s a feladatokat begyakorolt�k. T�k�letesen ismert�k a Don nyugati partj�n v�dekez� er�k �sszet�tel�t, erej�t �s v�delmi rendszer�t. �gy a ki�rt�kel�s ut�n meg tudt�k hat�rozni a v�delem gyenge pontjait, amit a tervez�s sor�n fel is haszn�ltak. N�mileg rontotta es�ly�ket, hogy a t�mad�s hely�t nem tudt�k leplezni, mivel azt a megl�v� h�df�kb�l kellett ind�taniuk. Ezt a k�t�tem� t�mad� hadm�velettel, illetve jelent�s helyi er�f�l�nyek biztos�t�s�val ellens�lyozt�k. Tov�bb� jelent�s el�ny volt sz�mukra az is, hogy a Don befagyott, �gy az ut�np�tl�s nem jelentett k�l�n�sebb akad�lyt. Az els� etapban a t�mad�st h�rom ir�nyba ind�tott�k, s ezzel megakad�lyozt�k, hogy a magyar vezet�s jelent�sebb er�kkel man�verezni tudjon. A Branszki Front pedig ez id� alatt lek�t�tte a 2. n�met hadsereget �s a III. magyar hadtestet. A h�df�kb�l ind�tott t�mad�sok legf�bb saj�toss�ga, hogy azokat el�sz�r olyan m�ret�re kell n�velni, hogy abba a t�mad�sra sz�nt er�k elf�rjenek �s t�mad� csoportos�t�sukat, ki tudj�k alak�tani. A h�df�k m�rete mindig meghat�rozza a t�mad�si sz�mokat �s a bevetett er�k nagys�g�t. Az �tt�r�s kezdetben igen kis s�vban (2-3 km) k�vetkezik be, majd a r�sek b�v�l�se ut�n a f�er�k fokozatosan l�pnek harcba. �gy lehet biztos�tani az er�f�l�ny fenntart�s�t �s az �tt�r�si szakasz egyre n�vekv� kisz�les�t�s�t. Ez a folyamat zajlott le mindk�t h�df�b�l ind�tott t�mad�sn�l.

Urivn�l �s Scsucsj�n�l a szovjetek a h�df�k kisz�les�t�se �rdek�ben 3-3 l�v�szhadoszt�lyt, 1-2 harckocsi dand�rt �s 25-30 t�z�r�teget alkalmaztak 4-4 magyar z�szl�alj ellen. Ez �l�er�ben �tlagosan 6-7-szeres, t�z�rs�gben 10-15-sz�r�s, m�g harckocsikban �s rep�l�g�pekben d�nt� f�l�nyt jelentett sz�mukra. Az eredm�ny nem is maradt el, mivel a h�df�k m�lys�g�t 6-10 kilom�terrel siker�lt kib�v�teni�k. Ez pedig lehet�v� tette, hogy a m�sodik l�pcs�ket �s a harckocsi-egys�geket el�revonj�k �s bevess�k az er� fokoz�sa, illetve a siker kifejleszt�se �rdek�ben. A jelent�s er�f�l�ny ellen�re a t�mad�si �tem�k lass�nak volt tekinthet�. A szovjetvezet�s a magyar csapatok teljes megsemmis�t�s�re t�rekedett, s ez�rt elh�z�d� r�szletharcokba bocs�tkozott. Ennek tudhat� be az is, hogy nem tudt�k id�ben l�trehozni a beker�t�s bels� �s k�ls� arcvonal�t, illetve azokat hermetikusan lez�rni. Ez lehet�s�get adott a magyar csapatoknak, hogy er�ik egy r�sz�t id�ben h�travonj�k, illetve a beker�tettek a fenntartott folyos�kon kit�rjenek.

Az 1939-es magyar szab�lyzatok a v�delmet ideiglenes tev�kenys�gnek tekintett�k, amelyet csak addig k�v�ntak folytatni, m�g a t�mad�s felt�teleit megteremtik. Tart�s, m�lyen l�pcs�z�tt �ll�sv�delemr�l nem tettek eml�t�st. A v�delmet akt�vnak tekintett�k, amelyet a csapatok hat�rozott ellentev�kenys�g�vel k�v�ntak el�rni. A v�delem elvi fel�p�t�se szerint az els� vonalban az er�k 1/3-�t, m�g a m�sodikban 2/3-�t helyezt�k el. A k�t v�d��v kism�lys�g�, ir�nyokat lez�r�, alegys�gszint� t�mpontok l�ncolat�b�l �llt. A v�delmi harc aktivit�s�t a m�sodik v�d��vben elhelyezett f�er�k hat�sos ellentev�kenys�g�nek (ellent�mad�sok sorozata) kellett biztos�tani, amely a csapatok nagyfok� man�verez�-k�pess�g�t �s a vezet�s rugalmass�g�t t�telezte fel. A Don-ment�n ki�p�tett v�delem nem ezen elvekre �p�lt. 1942. �sz�t�l a 2. hadsereg arra kapott utas�t�st, hogy j�l z�r�, szil�rd v�delmet �p�tsen ki, az �ll�sok minden �ron val� megtart�sa �rdek�ben. Hamar kider�lt, hogy ezen elv�r�soknak a magyar seregtest nem tud megfelelni. A 200 kilom�teres v�delmi s�v m�r eleve kiz�rta a sz�ks�ges s�r�s�gek biztos�t�s�t. A v�delmi vonalak csup�n alegys�gszint� t�mpontok l�ncolat�b�l �llt, jelent�s h�zagokkal �s csek�ly m�lys�ggel. M�g ennek a laza, p�kh�l�szer� v�delemnek a ki�p�t�se �s berendez�se is komoly neh�zs�geket okozott. M�szaki g�pekkel nem rendelkeztek �s nem volt elegend� m�szaki anyag a v�dm�vek ki�p�t�s�hez, illetve meger�s�t�s�hez. A m�szaki z�rak m�g a gyalogs�got sem voltak k�pesek feltart�ztani. A hadsereg vezet�s�nek az a t�rekv�se, hogy az �gy ki�p�tett merev v�delemnek n�mi aktivit�st (man�verez� k�pess�get) adjon, csek�ly eredm�nnyel j�rt. Ugyanis a k�t v�delmi vonal megsz�ll�sa felem�sztette a harcos �llom�ny k�zel 90%-�t. �gy a csek�ly l�tsz�m� tartal�kok nem k�pezhettek megfelel� s�lyt, a vesz�lyeztetett szakaszokon. Mivel a n�metek elvett�k az egyetlen, ellencsap�sra k�pes p�nc�loshadoszt�lyt, a hadseregparancsnoknak nem maradt tartal�ka. A hadtestekn�l �s a hadoszt�lyokn�l k�l�n�tettek ki ugyan n�mi er�t, de ezek g�pj�rm�vek �s vontat�k hi�ny�ban csup�n k�nny�fegyverzet� gyalogos k�tel�kek voltak. Mindez nyilv�nval�v� tette, hogy amennyiben t�mad�s �ri az arcvonalat, a hadtestek magukra maradnak �s csak a n�met seg�ts�gben, b�zhatnak.

Joggal vet�dhet fel a k�rd�s, hogy a magyar vezet�s mi�rt nem �p�tett ki er�sebb v�delmet a h�df�kkel szemben, �s mi�rt nem vonta vissza az arcvonalat egy kedvez�bb terepszakaszra. Ezek a felvet�sek val�ban jogosak, de nem szabad figyelmen k�v�l hagyni a korl�tozott lehet�s�geket. Urivn�l �s Scsucsj�n�l a hadoszt�lyok �s ezredek keskenyebb s�vokat kaptak, t�bb neh�zfegyverzettel rendelkeztek �s a hadtestparancsnokok ezek ir�ny�ba t�bb ellent�mad�st is megszerveztek. Teh�t t�rt�ntek l�p�sek, de ezek kev�snek bizonyultak. Tov�bbi meger�s�t�s csak �gy lettek volna lehets�gesek, ha a III. hadtestt�l, illetve szomsz�dos hadoszt�lyokat meggyeng�tik. Ez azonban a t�l be�llt�val, a Don foly� befagy�s�val igen kock�zatos lett volna, mert a t�mad�st v�g�l is b�rhol megind�thatt�k a szovjetek. A kedvez�tlen arcvonalon v�d� ezredek visszav�tel�t pedig a n�metek nem enged�lyezt�k.

Ezek ut�n sajnos csak az egyenl�tlen k�zdelem egyetlen lehet�s�ge maradt a csapatok sz�m�ra. A magyar honv�dek ennek ellen�re h�siesen harcoltak a t�ler�vel szemben. Az alakulatok d�nt� t�bbs�ge a v�s�kig kitartottak, majd kit�rtek. Nekik k�sz�nhet�, hogy a szovjeteknek nem siker�lt a teljes 2. hadsereget megsemmis�teni. Term�szetesen voltak negat�v p�ld�k is, amikor 1-2 z�szl�alj p�nikba esett �s megfutamodott. Nem gy�vas�g volt ez, hanem a kil�t�stalan helyzet t�rv�nyszer� k�vetkezm�nye. Ugyanis neh�zfegyverekkel alig rendelkez� k�nny� alegys�gek nem vehett�k fel a harcot a t�meg�vel t�mad� szovjet harckocsikkal szemben. A vesztes�geket jelent�sen lehetett volna cs�kkenteni �s a v�delmi harcokat szervezettebben megv�vni, ha a n�metek id�ben bevetik a hadm�veleti tartal�kot k�pez� Cramer hadtestet. Ezt nem tett�k meg, �gy a 2. magyar hadsereget l�nyeg�ben fel�ldozt�k saj�t er�ik meg�v�sa �rdek�ben.

Hader�fejleszt�s �s ki�tkeres�s 1942—1944 k�z�tt

Az 1942. elej�n hivatalba l�p� K�llay korm�ny felismerte az egyre ink�bb kedvez�tlen�l alakul� nemzetk�zi helyzet vesz�lyeit, s ez�rt olyan politikai programot fogalmazott meg, amelynek f� c�lj�t az orsz�g h�bor�b�l t�rt�n� kil�ptet�se k�pezte. Ez az �j koncepci� a k�vetkez� pill�rekre �p�lt: a magyar-n�met kapcsolatokban bizonyos t�vols�gtart�s a cselekv�si szabads�g meg�rz�se �rdek�ben; �jb�l felvenni a kapcsolatokat a nyugati hatalmakkal, mindenekel�tt Nagy-Britanni�val; meg�rizni az orsz�g katonai erej�t a h�bor� v�g�ig, a nagy elsz�mol�sok idej�re. E program hat�s�ra a honv�ds�g fejleszt�se 1942. nyar�t�l �jabb lend�letet vett. A hadiipar t�bb �vre sz�l� megrendel�seket kapott. Felgyors�tott�k, �s �j alapokra helyezt�k a sork�telesek �s a tartal�kosok kik�pz�s�t. 1942. v�g�re a honi (1. �s 3.) hadsereg l�tsz�ma megk�zel�tette a 300 ezer f�t. Fel�ll�t�sra ker�lt az I. p�nc�los hadtest-parancsnoks�g a 2. p�nc�loshadoszt�llyal, a Sz�kely Hat�rv�delmi Parancsnoks�g a 9 hat�rvad�szdand�rral (20 z�szl�alj �s 2 csoport). Kett�r�l h�romra emelt�k a l�gv�delmi- �s rep�l�hadtest dand�rjainak sz�m�t. A fejleszt�ssel �s az �tszervez�sekkel p�rhuzamosan szem�lycser�kre ker�lt sor a hadsereg vezet�s�nek fels� (k�zponti, hadsereg, hadtest) szintj�n. Szombathelyit Nagy Vilmos vez�rezredes v�ltotta fel a honv�delmi miniszteri poszton.

Az 1943-as hadrend tervez�s�n�l m�r figyelembe vett�k a 2. magyar hadsereg tev�kenys�ge sor�n szerzett tapasztalatokat. Ennek megfelel�en �tt�rtek a h�romezredes hadoszt�lyokra, fel�ll�t�sra ker�lt egy �jabb p�nc�loshadoszt�ly, egy hegyi dand�r �s az 1. lovashadoszt�ly. Befejez�d�tt a rep�l�-, a l�gv�delmi hadtestek, valamint a Sz�kely Hat�rv�delmi Er�k �tszervez�se is. 1943. v�g�n a b�kehadrend szerint a honv�ds�g �llom�ny�ba kilenc gyalog hadtestparancsnoks�g tartozott, egyenk�nt egy, h�romezredes hadoszt�llyal. A „Felriaszt�s” eset�n a hadtestek t�bbi hadoszt�lyait a p�ttartal�kb�l �s a megsz�ll� er�kb�l eg�sz�tett�k ki.

1943-ban — a 2. magyar hadsereg hazasz�ll�t�sa ut�n — k�t �jabb megsz�ll� hadoszt�lyt k�ldtek ki a Szovjetuni� ter�let�re, �gy sz�muk 9-re emelkedett. Ezen er�ket 1943. m�jus�ig a 2. hadsereg parancsnoks�ga ir�ny�totta. M�jus1-j�n Kijev sz�khellyel megalakult a Magyar Kir�lyi Megsz�ll� Er�k Parancsnoks�g. Al�rendelts�g�be ker�lt a VII. hadtest n�gy (18., 25., 121., 124.) gyaloghadoszt�llyal �s a 2. rep�l�dand�rral, valamint a VIII. hadtest �t (1., 102., 105., 108., 201.) gyaloghadoszt�llyal. Ezzel p�rhuzamosan a hadoszt�lyok sz�moz�sa �s besorol�sa is megv�ltozott az �j strukt�r�nak megfelel�en. Az 1943. nyar�t�l a magyar magsz�ll� er�k a szovjet el�nyomul�s k�vetkezt�ben egyre k�zelebb ker�ltek a magyar hat�rhoz. K�zben t�bb hadoszt�lyunk ker�lt n�met fennhat�s�g al� �s v�vott vesztes�gtejes harcokat a feltart�ztat� vonalakon, �s az ellent�mad�sok sor�n. 1944. elej�n pedig a Magyar Kir�lyi Megsz�ll� Er� Parancsnoks�got feloszlatt�k. H�rom hadoszt�ly (18., 19., 201.) a Galici�ba felvonul� 1. magyar hadsereg al�rendelts�g�be ker�lt, m�g a t�bbieket a n�met D�l Hadseregcsoporthoz osztott�k be. 1944. m�jus�ra a megsz�ll� hadoszt�lyokn�l is befejez�d�tt a harmadik ezred fel�ll�t�sa �s a csapatok t�zfegyverekkel t�rt�n� meger�s�t�se.

A K�llay korm�ny bel- �s k�lpolitika ter�n is megkezdte programj�nak v�grehajt�s�t. A fels� vezet�sben v�grehajtott szem�lycser�k ut�n a korm�ny szankci�kkal �s t�meges letart�ztat�sokkal h�tt�rbe szor�totta a kommunista mozgalmat �s a sz�ls�jobboldalt. Mindent elk�vetett, hogy megnyerje a leg�lisan m�k�d� baloldalt politik�j�nak. A zsid�t�rv�nyek �rv�nyben maradtak ugyan, de visszautas�tott�k a n�metek k�vetel�s�t, miszerint v�gs� megold�sk�nt a zsid�s�got iktass�k ki a t�rsadalmi �letb�l �s k�sz�ts�k el� deport�l�sukat. B�r a magyar term�kek (bauxit, k�olaj, magn�zium �s �lelmiszerek) N�metorsz�gba ir�nyul� kivitele (z�m�ben hitel c�m�n) a kor�bbi �temben folytat�dott, fokozatosan lazultak a k�t orsz�g k�z�tti diplom�ciai kapcsolatok. K�llay Mikl�s az angolsz�sz bar�t politikusokra t�maszkodva 1942. �sz�t�l kereste a kapcsolatokat a nyugati sz�vets�gesekkel. A kapcsolatfelv�tel a t�tova �s nem kell�en el�k�sz�t�s miatt igen lassan haladt. 1943. tavasz�t�l az esem�nyek felgyorsultak, k�l�n�sen az olasz fasiszta rendszer �sszeoml�s�t k�vet�en. A magyar korm�ny a nyugati sz�vets�gesekkel folytatott t�rgyal�sokon v�llalta a felt�tel n�lk�li megad�st, annak minden k�vetkezm�ny�vel. Az el�zetes fegyversz�neti meg�llapod�st v�g�l is 1943. szeptember elej�n adt�k �t Magyarorsz�gnak az angolok. Ebben t�bbek k�z�tt kik�t�tt�k, Magyarorsz�g fokozatosan szak�tsa meg politikai, katonai �s gazdas�gi kapcsolatait N�metorsz�ggal, engedj�k �trep�lni a sz�vets�ges rep�l�ket Magyarorsz�g felett, �s fegyveresen sz�lljon szembe egy esetleges megsz�ll�ssal.

A magyar korm�ny igyekezett eleget tenni ezen elv�r�soknak. T�bb esetben is ellen�llt a n�met nyom�snak, (a zsid�s�g m�g Magyarorsz�gon volt a legjobb helyzetben, a l�gv�delm�nk �tengedte a sz�vets�ges rep�l�ket l�gter�nk�n, �s a gazdas�gi kapcsolatok is n�mi visszaes�st mutattak stb.), de d�nt� l�p�sre k�ptelen volt elsz�nni mag�t. A hatalomf�lt�sen �s politikai felfog�son t�l ennek sz�mos, igen is �rthet� oka volt. T�bbek k�z�tt ekkor m�r a n�met megsz�ll�s el� volt k�sz�tve, a nyugati sz�vets�gesek a m�sodik frontot nem a Balk�non k�v�nt�k megind�tani, �s �gy nyilv�nval�v� v�lt a szovjet behatol�s, s a magyar diplom�ci�t, �ppen az el�bbiek miatt a Szovjetuni� ir�ny�ba k�v�nt�k terelni. 1944. elej�n a K�llay korm�ny az isztambuli angol k�pviseleten kereszt�l kapcsolatot keresett a szovjet vezet�ssel is. Felaj�nl�sai (a megsz�ll� hadoszt�lyok �t�ll�sa, a jugoszl�v partiz�nok t�mogat�sa) s�ket f�lekre tal�lt. Magyarorsz�g sorsa, ekkor m�r l�nyegtelenn� v�lt, a nagyhatalmak a h�bor� ut�ni rendez�s f�bb elveir�l m�r d�nt�ttek. Ezeknek a t�tova, eredm�nytelen k�s�rleteknek a n�met megsz�ll�s lett a k�vetkezm�nye.

1943. elej�t�l a n�meteknek m�r tudom�suk volt a magyar k�s�rletekr�l, amit Hitler szem�re is vetett Horthynak. Az olasz esem�nyek hat�s�ra a n�met vez�rkar m�r �sszel javaslatot tett Magyarorsz�g megsz�ll�s�ra, amit Hitler j�v� is hagyott, s�t az id�pontot is r�videsen kit�zte 1944. m�rcius19-�re. A b�k�s megsz�ll�s �rdek�ben Horthyt m�rcius18-�ra a N�met Birodalomba csalt�k, ahol k�z�lt�k vele a h�rt. A korm�nyz�nak alapvet�en k�t lehet�s�ge volt. A megsz�ll�s ut�ni id�szak korm�nyz�sa vele, vagy n�lk�le fog megt�rt�nni. � az el�z�t v�lasztotta, b�zva abban, hogy �gy t�bbet tehet majd az orsz�g�rt. A n�metek a „Margarethe-I.” tervben Magyarorsz�g ter�let�t a Tisza vonal�ig n�gy z�n�ra (�szaki, �szaknyugati, d�li, d�lnyugati) osztott�k. Mivel magyar ellen�ll�s nem volt, a megsz�ll�s gyorsan �s z�kken�mentesen zajlott le. Megindultak a letart�ztat�sok �s a K�llay korm�nynak mennie kellett. A n�metek sz�ls�jobboldali korm�nyt szerettek volna az orsz�g �l�re �ll�tani, de Horthy�k ellen�ll�sa miatt egyel�re ez csak r�szben siker�lt. Az egyeztet� t�rgyal�sokon kompromisszum sz�letett, Szt�lyai lett a hivatalnok-korm�ny minisztereln�ke. A megsz�ll�k nem fegyverezt�k le ugyan a magyar alakulatokat, de a laktany�k z�rlat�t elrendelt�k. A n�met magyar katonai vezet�s fokozatos h�tt�rbe szor�t�sa a n�met megsz�ll�ssal megkezd�d�tt. Magyarorsz�g forr�sainak teljes kiakn�z�sa, a n�met �rdekeket szolg�lta.