3.     A felek had�szati tervei �s az er�k csoportos�t�sa

A n�met haditerv alapjait Schlieffen  1905-ben rakta le, �s Helmuth Johannes  Ludwig von Moltke vez�rezredes (1848-1916) vez�rkari f�n�k �nt�tte v�gs� form�ba. N h�bor� kezdet�n a gyeng�bb Oroszorsz�ggal szemben kisebb er�kkel v�delmet sz�nd�koztak folytatni, ugyanakkor Franciaorsz�g ellen a f�er�kkel t�mad� hadm�veleteket terveztek. A f�csap�st a franci�k n�met hat�r er�d�t�seit �szakr�l megker�lve Belgiumon kereszt�l k�sz�tett�k el�. A francia hadsereg sz�tver�s�t nagyar�ny� beker�t� hadm�velettel tervezt�k, majd f�er�ik �tcsoportos�t�sa ut�n n�h�ny h�nap alatt keleten is be akart�k fejezni a h�bor�t.

A n�met hadvezet�s a t�mad� feladatot, a jobb sz�rnyat k�pez� �t hadsereg P�rizst nyugatr�l megker�l� hatalmas csap�s�val sz�nd�kozott v�grehajtani, m�g Elsz�sz-Lotaringi�t a francia bet�r�st�l k�t hadsereggel biztos�totta. Keleten, az oroszokkal szemben �tmenetileg egy hadsereget vonultatott fel v�delemre.

A francia haditerv l�nyege �szak-Franciaorsz�g ter�let�nek megtart�sa �s Elsz�sz-Lotharingia visszafoglal�sa volt. A franci�k �t hadsereget terveztek felvonultatni. A jobb sz�rnyon Toul �s Epinal k�z�tt t�mad� feladattal Elsz�sz-Lotharingia ellen az 1. �s 2. hadsereget (HDS.), k�z�pen Verdun k�rzet�ben a 3. HDS.-et a n�metek tev�kenys�gt�l f�gg�en t�mad� vagy v�d� feladattal, a balsz�rnyon, a belga-francia hat�ron pedig az 5. HDS.-et olyan elgondol�ssal, hogy Luxenburgon kereszt�l oldalba t�madja a n�meteket. A 4. HDS.-et a 3. m�g�tt hadm�veleti tartal�kk�nt tervezt�k alkalmazni.

Anglia a tengeri uralom biztos�t�s�ra t�rekedve a nyugati hadsz�nt�ren mind�ssze egy exped�ci�s hadsereg partra t�tel�vel sz�molt, melyet a francia hader� bal sz�rny�n vonultattak fel, alkalmaz�sukat azonban nem hangolt�k kell�en �ssze.

Az osztr�k-magyar haditerv szint�n t�bb arcvonalas h�bor�val sz�molt. Ennek megfelel�en a hader�t h�rom r�szre osztott�k. Az „A” l�pcs�t  (1., 3., 4. HDS) Oroszorsz�g ellen, a „minim�lis Balk�n-csoport”-ot %., 6. HDS.) Szerbia ellen, a „B” l�pcs�t (2. HDS.) pedig kett�s feladattal tervezte alkalmazni.  Ha Oroszorsz�g bel�p a h�bor�ba, akkor az „A” l�pcs� meger�s�t�s�re felvonul Gal�ci�ba, ha nem, akkor Szerbia ellen az 5., 6. HDS.-gel egy�tt, mint „maxim�lis Balk�n-csoport” ker�l alkalmaz�sra.

Az orosz haditerv c�lkit�z�seit a Franciaorsz�ggal k�t�tt szerz�d�s is befoly�solta, aminek �rtelm�ben a had�zenett�l sz�m�tott 15 napon bel�l t�madnia kellett Kelet-Poroszorsz�gban, a n�met er�k lek�t�s�re �s a nyugati arcvonal teher mentes�t�s�re. Ezek figyelembev�tel�vel az, �szaknyugati Frontot N�metorsz�g, a D�lnyugati Frontot a Monarchia ellen tervezt�k felvonultatni.

Valamennyi haditerv a had�szati c�lok r�vid id� alatti el�r�s�re �p�lt. Ezek kidolgoz�sa sor�n helytelen�l �rt�kelt�k az er�viszonyokat, figyelmen k�v�l hagyt�k a milli�s t�meghadseregek sz�tver�s�nek lehet�s�geit. Abb�l a t�ves felt�telez�sb�l kiindulva, hogy a feladatokat egy csap�sra- d�nt� csat�ban- megoldhatok, elhanyagolt�k a had�szati tartal�kok k�pz�s�t. A haditervek sz�rnyr�l val� megker�l�sre, beker�t�sre ir�nyultak, �s �ltal�ban az ellenf�l lebecs�l�se jellemezte �ket. A had�szati feladatokat a katonai vezet�k elk�pzel�sei szerint az �n�ll� hadm�veleteket folytat� t�bori hadseregeknek �ltal�ban 20-30 km sz�less�gben, egyl�pcs�s hadm�veleti fel�p�t�sben kellett v�grehajtaniuk. A hadtestek �s hadoszt�lyok egy- vagy k�tl�pcs�s harcrendet alak�tottak ki. A hadtest harcrendj�nek sz�less�ge t�mad�sban �ltal�ban 6-10, a hadoszt�ly� 3.5 km volt. A harc t�z�rs�gi p�rbajb�l, s�r� rajvonalban el�ret�r� gyalogs�g t�zharc�b�l �s szuronyroham�b�l �llt. V�delmet csak ideiglenesen, r�vid ideig sz�nd�koztak folytatni. C�ljak�nt az id�nyer�st, a t�mad�sba val� �tmenet felt�teleinek megteremt�s�t hat�rozt�k meg.