szantomihaly
szantomihaly
Menü
     
E.mail címem

szanto.mihaly@zmne.hu

     
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
     
Hírlevél hallgatóimnak
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
     
A Magyar Honvédség a kiegyezés után
     
MH 1867-től
     
A hadművészet fejlődése a francia forradalomtól a XIX. százag végéig.
A hadművészet fejlődése a francia forradalomtól a XIX. százag végéig. : Hadművészet fejlődése a XIX. század második felében

Hadművészet fejlődése a XIX. század második felében

  2007.10.10. 13:36

Az összeállítás igyekszik bemutatni az ipari forradalom hatását a hadügs fejlődésére, a korban játszódó legfontosabb háborúk tapasztalatait, és a katonai elmélet változását

 

Hadművészet fejlődése a XIX. század második felében

Az ipari forradalom eredményei és hatása a hadművészetre.

A XIX. század első felében Nyugat-Európában általánossá vált a tőkés termelési mód, kibontakozott az ipari forradalom. Az ipari forradalom eredményeként fontos technikai változások történtek a kohászatban, a fémfeldolgozásban, nagy lendületet vett a gépgyártás, megszilárdult a gépi nagyipar. A fa és a vas végérvényesen átadta helyét az acélnak. Az ipar növekvő energia szükségletét új energiaforrások elégítették ki. Különösen az elektromosság terjedt gyorsan. A robbanómotor feltalálása újabb lökést adott a kibontakozásnak. A mezőgazdaság is rohamosan fejlődött. Fokozatosan gyorsult a gépek, a gőzeke, a kultivátor, a vető-, arató- és cséplőgépek elterjedése. Megindult a kemizálás, növekedet a vetésterület és a növények terméshozama, jobb állatfajtákat tenyésztettek. Mindez a termelés jelentős növekedését eredményezte, ami demográfiai robbanást idézett elő. A gőzgép alkalmazása nyomán ugrásszerűen fejlődött a szállítás. A század végére Európát behálózták a vasútvonalak. A vasúti szállítás jelentősen megnövelte a hadseregek mozgási, manőverezési és ellátási lehetőségét.

Az ipari forradalom ugrásszerű fejlődést hozott a haditechnikában is. A század közepén elterjedt fegyvereket csakhamar felváltották a hátultöltő, vontcsövű, gyútűs puskák. Ezek közül legjelentősebbek a porosz Dreyse és a francia Chssepot voltak. Az előbbi lőtávolsága 700, az utóbbié 1300-1500m tűzgyorsaságuk 5-12 lövés/perc volt. A gyérfüstű lőpor feltalálása elvezetett a tölténytáras öntöltő, kisebb űrméretű félautomata puskák, majd a géppuskák elterjedéséhez. A tüzér technika is gyorsan fejlődött, 1850-ben még az elöltöltő bronz- és rézágyúk 1000m-es lőtávolsággal alkották a lövegek többségét. A század végére elterjedtek a huzagolt, hátultöltő, gyorstüzelő lövegek, melyek 2-11 lövés/perc tűzgyorsasággal és 3-3,5km-es lőtávolsággal rendelkeztek. Megjelentek az aknavetők (1-1,5km) és a nehézlövegek (6-11km) is. A gyorstüzelő lövegeket optikai irányzékkal és robbanólövedékkel látták el. A távíró és a távbeszélő, az összeköttetés új távlatait nyitotta meg. Megkönnyítette a vezetést, lehetővé tette az önálló irányokban tevékenykedő seregtestek folyamatos irányítását, együttműködését. A nagy mennyiségű fegyvert előállítani képes gépi nagyipar létrejötte, a mezőgazdasági termelés felfutása és az azt követő demográfiai hullám megteremtette a milliós tömeghadseregek kialakulásának feltételeit.

Európa főbb államaiban bevezették az általános hadkötelezettséget, a hadseregek békelétszáma elérte a több százezer főt, amelyet háború esetén több millió kiképzett tartalékossal egészítettek ki. A hadseregekben tovább tökéletesítették a század első felében meghonosodott hármas, négyes szervezési rendszert, vagy a kettő kombinációját. A hadtest szervezeti keretei állandósultak és általánossá váltak. A fegyvernemek közül a gyalogság szerepe tovább fokozódott, mert a tűz ereje jelentősen megnőtt, mozgékonyságát pedig a vasúti szállítás számottevően megemelte. A gyorstüzelő lövegek és a sorozatlövő fegyverek elterjedése, már ekkor előre vetítette a lovasság szerepének várható csökkenését. A különböző lövegek hatótávolságának és romboló hatásának ugrásszerű emelkedése viszont már jelezte, hogy a tüzérség a siker kivívásának egyre inkább meghatározó fegyvernemmé vált. A tömeghadseregek elterjedése és a haditechnika rohamos fejlődése szükségessé tette a műszaki, híradó- és ellátó csapatok külön egységekbe, alegységekbe való szervezését és rendszeresítését a hadtestek, hadosztályok, ezredek állományában

A fejlődéssel párhuzamosan egyre bonyolultabbá vált a hadseregek vezetése is. A hadvezér egymaga nemcsak háborúban, de már békében sem volt képes a sokoldalú feladattal megbirkózni. A körülmények megkövetelték egy olyan önálló szerv létrehozását, amely békében és háborúban egyaránt képes a milliós tömeghadseregek szervezési, kiképzési, mozgósítási, alkalmazási és ellátási problémáit megoldani. Így alakultak ki- hosszú történelmi fejlődés eredményeként- a XIX. század második felének elején a mai értelemben vett törzsek, illetve vezérkarok.

Hadművészet a korban lezajlott fontosabb háborúkban

Az új típusú fegyverek megnövekedett lehetőségei és a változást követni nem tudó hadművészeti elvek csakhamar ellentmondásba kerültek, melynek első jelei az észak-amarikai polgárháborúban (1861-65) mutatkoztak meg. 1863-ban Gettysburg mellett a déliek három kilométer szélességben 150 löveg előkészítő tüze után az áttörés kikényszerítése érdekében 15000 katonát indítottak szuronyrohamra, de az északiak lövegeinek és az 1000m hatásos lőtávolsággal rendelkező Springfield-puskáik összefogott tüzében a roham percek alatt összeomlott. A zárt oszlopokkal megismételt rohamok 10 ezer halottat és sebesültet követeltek minden eredmény nélkül. A jól szervezett tűz véget vetett a zárt oszlopok tömegrohamainak. Más megoldásra volt szükség: csökkenteni kellett a támadó harcrend sebezhetőségét, meg kellett bontani a túl nagy célpontot, mutató oszlopokat és megoldani a védő tűzfegyvereinek lefogását. Kialakult a laza lánc alakzat, és kisebb, század erejű oszlopok kombinációjára épülő új harcrend.

A változás szükségszerűségét kezdetben, Európában nem ismerték fel, de az 1866-os porosz-osztrák háború itt is véget vetett az oszlopharcászatnak. Ezt bizonyította az 1866. július3-án lezajlott königgratz-sadowai ütközet. A résztvevő erők közel egyenlők voltak (poroszok: 221000 fő és 924 löveg, osztrákok: 215000fő 770 löveg). Az ütközet sorsát a porosz hátultöltő Dreyse puskák döntötték el, melyek tűzgyorsaságban és lőtávolságban is lényegesen felülmúlták az osztrák elöltöltő Lorenz puskákat. Az osztrák zárt tömegek szuronyrohama megtört a hátultöltő fegyverek tüzében. Az 1. hadtest pl. Húsz perc alatt 10 ezer halottat hagyott a harcmezőn. Az ütközet ítéletet mondott nemcsak a zárt nagy célpontot mutató harcrend, hanem az elöltöltő fegyver fölött is. Különös figyelmet érdemel a vasúti szállítás: a felvonulás és a szétbontakozás mindössze három hétig tartott. A poroszok ez idő alatt 197 ezer katonát, 50 ezer lovat, s ezek teljes fegyverzetét és felszerelését szállították a déli határra. Ez vasút nélkül elképzelhetetlen lett volna.

A hadművészetben gyökeres fordulatot indított el az 1870-71. évi porosz-franci háború. E háborúban Poroszország a német egység teljes megteremtéséért, Franciaország pedig megakadályozásáért küzdött. A háború kezdetére a poroszok 484 ezer főt és 1584 löveget, a franciák 300 ezer katonát ás 900 löveget vonultattak fel, ezen túl mindkét fél több százezer kiképzett tartalékossal rendelkezett. A felek hadászati tervei eltértek a század eleji összpontosítási elvektől. Míg Napóleon ütközetei néhány négyzetkilométeren zajlottak le, Helmuth von Moltke (1800-1891 tábornagy a porosz vezérkar főnöke) hadseregei 140, a franciák 200km széles arcvonalon bontakoztak szét. Felismerték, hogy a több százezres hadseregek működéséhez térre van szükség. A porosz erők augusztus3-án két irányban kezdték meg előretörésüket- Több sikeres ütközet után a hónap végére a francia seregeket Metznél és Sedannál körülzárták, majd ez utóbbi szeptember2-án, az előbbi október28-án kapitulált. Alig egy hónap alatt a felek tíz jelentős ütközetet vívtak. A poroszok több mint 250 ezer ellenséges katonát kerítettek be, és ezzel gyakorlatilag Franciaország elvesztette reguláris haderejét. Korábban a hasonló esetek a győzelmet jelentették. Most viszont szeptember4-én Párizsban köztársasági kormány alakult, mely vállalkozott a háború folytatására. A fegyver- és lőszergyárak fokozott ütemben dolgoztak, a vasút biztosította a gyors szállítást, utánpótlást. További 300 ezer ember behívására és felszerelésére volt lehetőség. A hátország tehát pótolta az első veszteségeket. A háború főbb jellemzői, s a felek által felvonultatott erők-eszközök száma messze felül múlt minden addigit.

Moltke seregei a határtól Sedanig 350km-t nyomultak előre, a harctevékenységek területe tehát szélességben és mélységben többszörösére növekedett. A hadvezérek az erők-eszközök hadászati széttagolására törekedtek, megőrizve a súlyképzést. Mindez megkövetelte a széleskörű manőverezést. A hadszíntér kiszélesedése nehéz feladat elé állította a vezetést. Moltke híreszközök hiányában képtelen volt a hadseregek folyamatos vezetésére, ezek az előre meghatározott területig jóformán önállóan,- mint kilőtt nyilak- tevékenykedtek. A haditevékenység térbeli kiterjedéséhez a vasút is, mely lehetővé tette a nagy katonatömegek szállítását, gyors összpontosítását és az anyagi eszközök utánpótlását. A háborúban megváltozott az ütközetek helye és szerepe is, ezek nem egy ponton keletkeztek, hanem szétszórtan, egymás után vagy egymás mellett, egy időben több ponton is. Ez vezetett el a hadművelet kialakulásához, mely alatt a közös elgondolás alapján egy meghatározott cél elérésére, egymás után vagy egy időben végrehajtott több ütközet összességét értették. Az ütközetek ugyanakkor elhúzódó tűzcsapásokká alakultak át, a védő fél nem várta be a teljes szétveretését, hanem visszavonult, majd hátsóbb terepszakaszon újabb ütközetre kényszeríttette a támadót. A fegyveres küzdelem tehát nem egyhelyben folyt, mélysége is kinőtt a harcászat kereteiből. A hadtest, mint önálló kötelék a hadműveleti feladatok ellátására kevésnek bizonyult, ezért megjelentek az un. tábori hadseregek.

Az ellenségre való ráhatás főeszközévé- az emberi izomerő helyett- végérvényesen a tűz vált. A veszteségek 90%-át már lőfegyverek okozták. A hadművészet a tűzfegyverekkel való pusztítás korszakába lépett. Ezzel együtt kialakult –a vezetés akarata ellenére- a csatárlánc harcrend, melyet a harcosok az ellenség tűzhatásának csökkentésére rendszerint futólépésben vettek fel. A puskatűzben a zárt rend megszűnt és új mozgás nemek keletkeztek, a futás, szökellés és a kúszás.

Katonai elméletek a XIX. század második felében

A társadalom gazdasági, politikai viszonyai alakulásának, a termelés megnövekedésének és a tömeghadsereg elterjedésének hatására gyökeres változások történtek a hadművészetben. Németország nemcsak a haditechnika fejlesztésében, hanem a hadtudományban is maga mögé utasította a század elején még vezető francia és orosz katonai iskolát. A háborúk új jelenségeit elsők között a német katonai teoretikusok –Moltke, Schlichting, Schlieffen és mások –ismerték fel, akik a jövő háborújának jellegét különböző módon határozták meg. Valamennyien felismerték azonban a tömeghadseregek jelentőségét. Egyesek úgy vélték –mint pl. Moltke -, hogy a háború évekig tarthat, hiszen a részt vevő hatalmas tömegek miatt a győzelmet egy-két hadjáratban már nem lehet kivívni. A többség azonban a tömeghadsereg és az új, pusztítóbb tűzfegyverek megjelenését úgy értékelte, hogy a háború minden vonatkozásban kegyetlenebb lesz, ezért nem tarthat hosszú ideig. Továbbra is jelentős szerepet tulajdonítottak a döntő csatának, melyet hadjárat keretében tartottak célszerűnek. Hadjárat alatt értették az egységes elgondolás alapján indított haditevékenységek összességét, amelyek hadászati célok eléréséhez vezettek. A háború kezdetén indított hadjárat csúcspontjának a döntő csatát tekintették, amelyben a főerők ütköztek meg, kimenetelétől a végső győzelem elérését remélték. Nem vették kellően figyelembe azt a tényt, hogy a felvonultatott milliós hadseregeket, nem lehet egy ponton összpontosítani, a harcmező szükségszerűen több száz kilométerre növekedett. Ilyen körülmények között pedig s győzelem egy döntő csatában vagy hadműveletben nem vívható ki.

Helmuth Karl von Moltke táborszernagy az osztrák-porosz és a porosz-francia háború győztese. Clausewitz tanítványának, tartotta magát, de nem volt teoretikus, megmaradt vezérkari főnöknek. Tevékenysége összeforrt a porosz vezérkar kialakulásával, melyet két részre osztott. Az un. nagy vezérkarra, ami a háború egészével foglalkozó csoport volt. Feladat körébe tartozott a katonai elméletek kialakítása, a háború előkészítése, a hadászati tervek kidolgozása, a fegyveres erők hadászati vezetése. A csapatvezérkar feladata a csapatok kiképzésének irányítása, háborúban a csapatvezetés és az egységek ellátásával kapcsolatos ügyek intézése volt. Moltke a háborút Clausewitztől eltérően nem a politika folytatásának, hanem örök jelenségnek tekintette. Az volt a véleménye, hogy a politika csak a háború megkezdését idézi elő, és célját határozza meg, a harccselekmények kezdetével a háború menetének további irányítása a katonai vezetés kezébe kell, hogy kerüljön. Mint írta: „A politikának a hadműveletbe nem szabad beleszólnia”.

A kor kimagasló katonai szakírója Schlichting Sigismund von Wilhelm (1828-1909) német tábornok volt. Clausewitzhez hasonlóan a fejlődést dialaktikusan szemlélte. Történelmi érdeme abban van, hogy a XIX. század hadművészetét elemezve bebizonyította a fejlődést. A hadászatról azt tartotta, hogy változó tudomány, mely a kor viszonyaitól, a hadviselés eszközeitől és az állam politikai rendszerétől függ. A hadművészet változását a kultúra, a vasút és a műutak hálózatának fejlődéséből, a távbeszélő megjelenéséből, a fegyverek tökéletesedéséből és az általános hadkötelezettség bevezetéséből vezette le. A fejlődés valódi alapját a termelő erők változását nem ismerte fel. A háborúk tapasztalatai alapján megkülönböztette a hadműveletet az ütközettől és az ütközetet a harctól. Felismerte, hogy fegyveres küzdelem méretei kinőttek a harcászat kereteiből, és kialakult a hadműveleti mélység. Nagy érdeme a találkozóharc elméletének kidolgozása, melyet megkülönböztetett a támadástól.

A korszak legfontosabb hadművészeti tapasztalatai

A XIX. század második felében az ipari forradalom győzelme nemcsak a kapitalizmus gazdasági és politikai arculatát alakította át, hanem a hadsereg és a hadviselés anyagi-technikai bázisát is. A haditechnikában a lőfegyverek és a tüzérség ugrásszerű fejlődésével a hadművészet a tűzfegyverekkel való pusztítás korszakába lépett. A nehézipar, a gépgyártás, a vasút, a mezőgazdaság és a népesség gyors növekedése a háborúk megvívásának új feltételeit teremtették meg. A hátország elkerülhetetlenül a háború anyagi bázisává vált. Általánosan elterjedtek az állandó szervezetű tömeghadseregek, amelyeknek fő fegyverneme a gyalogság maradt, de egyre nagyobb szerepet kapott a tüzérség. A lovasság szerepe fokozatosan csökkent, ugyanakkor a szakcsapatok (felderítő, műszaki, híradó stb.) és ellátó szervezetek (szállító, egészségügyi stb.) eredményes tevékenysége a siker elengedhetetlen feltételévé vált.

A korszak háborúinak fő sajátossága, hogy a fegyveres tevékenység területének szélessége és mélysége- a napóleoni korhoz viszonyítva –többszörösére növekedett. A győzelmet már nem lehetett egy döntő csatában kivívni, a hadászati cél eléréséhez ütközetek sorozatára volt szükség. Meghosszabbodott a harctevékenység időtartama, megszületett a hadművelet és határozottabbá vált a manőverezés. Elterjedt és általánossá vált az irányokban működő hadseregek tevékenysége első ütemének (közelebbi feladatának) előzetes megtervezése. A továbbiakban csupán elérendő célt határoztak meg számukra, mert a hadászati vezetés technikai eszközök hiányában működésük folyamatos befolyásolására képtelen volt. Kialakultak illetve tovább fejlődtek a hadászati vezetés felső szervei (nagy vezérkar), valamint a csapatvezetés feladatait ellátó, fegyvernemi és szaktiszteket is magukba foglaló törzsek.

A harcászatban is megfigyelhető néhány alapvető változás. Az ellenség pusztításának főeszközévé a gyalogságlőfegyvereinek és a tüzérség lövegeinek összpontosított tüze vált. Ez egyrészt tovább erősítette a harc összfegyvernemi jellegét, másrészt kikényszeríttette a csatárlánc harcrend kialakítását. Az ütközet kinőtte a harcászat kereteit, hiszen a védő felet egyetlen rohammal már nem lehetett megsemmisíteni, mert erői kivonása után hátsóbb terepszakaszon képes volt a védelmet újjászervezni, ezzel a támadót újabb ütközetre kényszeríttette, tehát a hadműveleti mélység fogalma kezdett kibontakozni. A hadtest, mint önálló kötelék már kevésnek bizonyult a meg növekedett mélységű feladatok végrehajtására, ezért magasabb szintű köteléket kellett létrehozni. Ez a seregtest az un. tábori hadsereg lett, mely a század végére általánosan elterjedt.

     
Pontosidő
     
Naptár
2024. Február
HKSCPSV
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
01
02
03
<<   >>
     
Látogatók száma
Indulás: 2006-12-19
     
Linkek

www.bunker.gportal.hu

www.zmne.hu

 

     
Üzenetrögzitő
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
     

A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    A legfrissebb hírek a Super Mario világából és a legteljesebb adatbázis a Mario játékokról.Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Gigágá! Márton napján is gyertek a Mesetárba! Nemcsak libát, de kacsát is kaptok! Játsszatok velünk!    *****    A Nintendo a Nintendo Music-kal megint valami kiváló dolgot hozott létre! Alaposan nagyító alá vettem, az eredmény itt.    *****    Leanderek, Parfümök, Olajok, és Szépségápolási termékek! Használd a LEVI10 kupont és kapj 10% kedvezményt!Megnyitottunk    *****    Megjelent a Nintendo saját gyártású órája, a Nintendo Sound Clock Alarmo! Ha kíváncsi vagy, mit tud, itt olvashatsz róla    *****    Megnyílt a webáruházunk! Parfümök, Szépségápolási termékek, Olajok mind egy helyen! Nyitási akciók, siess mert limitált!    *****    Az általam legjobbnak vélt sportanimék listája itt olvasható. Top 10 Sportanime az Anime Odyssey-n!    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Megnyílt a webáruházunk! NYITÁSI AKCIÓK! Tusfürdõ+Fogkrém+Sampon+Izzadásgátló+multifunkcionális balzsam most csak 4.490!    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran!    *****    Veterán anime rajongók egyik kedvence a Vadmacska kommandó. Retrospektív cikket olvashatsz róla az Anime Odyssey blogban    *****    Parfümök, Olajok, Párologtatók mind egy weboldalon! Siess mert nyitási AKCIÓNK nem sokáig tart! Nagy kedvezmények várnak    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Aki érdeklõdik a horoszkópja után, az nem kíváncsi, hanem intelligens. Rendeld meg most és én segítek az értelmezésben!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött + napi agymenések és bölcseletek    *****    KARATE OKTATÁS *** kicsiknek és nagyoknak *** Budapest I. II. XII.kerületekben +36 70 779-55-77