|
1. Az első világháború hadtörténete
2007.01.08. 09:26
A Következő hét fejezetben az első világháború hadtörténetét mutatjuk be. A feldolgozás a ZMNE hallgatóinak tananyagát képezi. Az első fejezet a szemben álló felek gazdasági, politikai és katonai helyzetét tárgyalja.
I. Az első világháború hadtörténete
Bevezetés
Tisztelt Olvasó!
Jelen tananyag Dr.Füzi Imre alezredes, Gonda András őrnagy, Lengyel Ferenc őrnagy, Szauter Lajos őrnagy és Dr. Szántó Mihály őrnagy által írt. „Az egyetemes és magyar hadművészet fejlődése az ókortól napjainkig”, című, a Zrínyi Katonai Kiadó által 1986-ban kiadott Tankönyvének vonatkozó részeinek szinte szószerinti felhasználásával készült. Annak érdekében, hogy az oktatásban résztvevőhallgatók legalább az Interneten keresztül elfogadható, röviden összefoglalt tananyaghoz jussanak.
1. A szemben álló államcsoportok gazdasági, politikai és katonai helyzete
A XIX. Század folyamán Európában több hatalmi csoportosulás alakult ki. A legfontosabb kettő, a XIX. század végén és a XX. század elején, a kibontakozó gyors ütemű kapitalista fejlődés következtében jött létre. A központi hatalmak szövetségi rendszere a Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia közötti 1879-es katonai egyezménnyel jött létre, amihez csatlakozott 1882-ben Olaszország és 1883-ban Románia. Az antanthatalmak kialakulása a Franciaország és Oroszország közötti 1893-ban kötött szövetséggel kezdődött. Ezt követően írták alá 1904-ben Anglia és Franciaország az „entente cordiale”-t (ebből származik a blokk neve), melyhez 1907-ben angol-orosz egyezmény révén Oroszország is csatlakozott. A századfordulóra a világgazdaságban jelentős erőeltolódás következett be. Anglia és Franciaország az ipari alapanyagok termelése tekintetében az USA és Németország mögé szorult.
Németország a világ újrafelosztását követelte, mert további fejlődéséhez nyersanyagra, és termelt árúi számára felvevőpiacra volt szüksége. Elsősorban a Közel-Kelet felé törekedett, ugyanakkor afrikai befolyását is igyekezett növelni, amit csak Anglia és Franciaország rovására valósíthatott meg. A másodrendű politikai és gazdasági hatalomnak számító Osztrák-Magyar Monarchia német segítséggel a balkánon kívánt terjeszkedni. Az antant pedig érdekei védelmében a központi hatalmak, de különösen Németország elszigetelésére törekedett. Az ellentéteket mindkét csoport háború útján akarta megoldani. Ennek jegyében a vezető imperialista hatalmak háborús készülése-különösen a századfordulótól kezdve- egyre jobban felgyorsult. Ez megmutatkozott a hatalmas fegyverkezési hajszában, a haderők létszámának emelésében és a tömegek nacionalista, soviniszta szellemű nevelésében
Valamennyi hadsereget - előbb a németet, majd a franciát-új korszerű fegyverekkel látták el. A gyalogság ismétlő puskáival percenként 10-12 lövést tudott leadni, a géppuskák tűzgyorsasága elérte a 250lövés/percet, hatásos lőtávolságuk pedig 2000m volt. A 75-77mm-es könnyű tábori lövegek általában 6-8km-re lőttek. A közepes lövegek (100mm-ig) lőtávolsága 7-10, az aknavetőké 1-1,5km volt. A hátrasikló csövű gyorstüzelő lövegek percenként 4-10 lövést tudtak leadni. A csapatok vezetését távbeszélő-, távíró-, géptávíró és rádió géptávíró- (50-200km-ig) készülékek biztosították
A csapatok szervezése valamennyi országban hasonló elveken alapult. A fő fegyvernem a gyalogság volt, ők képezték az összes erők 75%-át. A tüzérség 15, a lovasság 8, a különböző szakcsapatok 2%-ot tettek ki. A haditevékenység végrehajtására szervezett legnagyobb kötelék a két vagy több hadseregből álló hadseregcsoport, illetve front volt. A legnagyobb harcászati magasabb egységnek a hadtestet tekintették, amelynek állományába 2.3 gyaloghadosztály, tüzér-, repülő-, híradó-, és műszaki egységek, -alegységek és kiszolgáló szervek tartoztak. A gyaloghadosztály két gyalogdandárba szervezett négy gyalogezredből, egy tüzérdandárból és szakcsapatokból állt. A gyalogezredet 3-4 zászlóaljból szervezték, zászlóaljanként 4 századdal.
A lovasság szervezete hasonló volt a gyalogságéhoz. Egy lovas hadtestbe 2-3 lovashadosztály tartozott hadosztályonként 3500-4500 lovassal, 12 löveggel, 6-12 géppuskával. A tüzérség főleg, a hadosztály eszköze volt. Valamennyi ország ma háború manőverező jellegéből kiindulva főként a könnyű tábori tüzérséget fejlesztette. Németország a tüzérség szervezeti kialakításánál a belga és francia védelmi erődrendszerek, leküzdését vette figyelembe, ezért a tábori tüzérség mellett nagyszámú nehézlöveggel látta el hadseregét. A repülőket a háború előtt csak felderítésre, tüzérségi tűz vezetésére vették számításba. Legnagyobb számú repülő-gépe (kb. 250db) Franciaországnak volt. Gépkocsikkal valamennyi hadsereg csak kis mennyiségben rendelkezett. A németeknek csak 1300, a franciáknak 6000 gépjárművük volt Hadihajókban az antant-Anglia révén_ nyomasztó fölényben volt ellenfeleivel szemben, és ez a tengeri uralmat biztosította számukra. Az antanthatalmak általában fölényben voltak, de ezt a háború kezdetén a német hadsereg magasabb harckészültsége és a kiképzettség foka kiegyensúlyozta.
| |