¾              Az Afganiszt�ni h�bor�

A h�bor� el�zm�nyei �s a szovjet beavatkoz�s kezdete

Az els� vil�gh�bor� befejezt�vel Amanul Kan Afganiszt�n kir�lya arra t�rekedett, hogy szak�tson a brit gy�mkod�ssal �s kirobbantotta a harmadik angol-afg�n h�bor�t. Ennek eredm�nyek�ppen az angolok kivonultak Afganiszt�nb�l (1919) �s felhagytak az afg�n k�lpolitika ellen�rz�s�vel. Pakiszt�n megalakul�sa az angolok kivonul�sa ut�n, s�lyos k�lpolitikai konfliktusokhoz vezetett. Az �j �llamhoz kapcsol�dtak azok az Indi�t�l nyugatra fekv� „Pustu k�rzetek”, melyek kor�bban Afganiszt�nhoz tartoztak. Az �tvenes �vekben, Afganiszt�n k�lpolitik�j�ban a Szovjetuni� �s az USA k�z�tt lav�rozott. A Pakiszt�n �s Afganiszt�n k�z�tti konfliktus miatt az USA fokozatosan megsz�ntette Afganiszt�n gazdas�gi t�mogat�s�t. Ebben az id�ben a ter�leti k�vetel�sek tekintet�ben a Szovjetuni� marad�ktalanul Afganiszt�n oldal�ra �llt. Az USA �s a Szovjetuni� gazdas�gi t�mogat�s�nak k�sz�nhet�en Afganiszt�nban ki�p�lt az �th�l�zat. A hatvanas �vekben Nur Muhammed Taraki vezet�s�vel Halk (N�p) n�ven megalakult Afganiszt�nban a kommunista p�rt. 1967-ben a p�rt k�t r�szre oszlott: Halk (n�p) �s Parcsam (lobog�). A Parcsam frakci�j�t egy t�bornok fia, Babrak Karmal vezette. 1973. j�nius 17-�n megd�lt a monarchia: a fordulatot Mohammed Daud Khan, a kir�ly unokafiv�re hajtotta v�gre. 1978. �prilis 27-�n az Afg�n Demokratikus N�pp�rt n�ven egyes�lt k�t kommunista frakci� �ltal v�grehajtott puccs el�zte Daudot. Akit csal�dj�nak 30 tagj�val egy�tt kiv�geztek. Az „�prilisi forradalom” eredm�nyek�nt a kommunista Taraki lett az eln�k. Aki gazdas�gi �s p�nz�gyi seg�ts�get kapott a Szovjetuni�t�l. Szovjet „tan�csad�k” ezrei �rkeztek az orsz�gba. A kommunista korm�ny Afganiszt�nt gyorsan szocialista �llamm� akarta alak�tani. Dekr�tumokkal f�ld-, szoci�lis �s tan�gyi reformot vezettek be. Ez a gyors�tott program nem val�sult meg. Sem a Halk, sem pedig a Parcsam frakci�nak nem siker�lt megteremteni saj�t b�zis�t a h�v� muzulm�n lakoss�g k�r�ben. A p�rt tagjai a szimpatiz�nsokkal egy�tt Afganiszt�n lakoss�g�nak kevesebb, mint fel�t tett�k ki. 1979. �prilis�ban egy esztend�vel az „�prilisi forradalom” ut�n minden tartom�nyban felkel�s kezd�d�tt a kommunista rendszer ellen. A korm�ny 90 000 f�s hadsereg�vel csak a v�rosokat ellen�rizte, de elvesztette hatalm�t az orsz�g nehezen j�rhat� k�zponti r�sze felett. 1979. m�jus�ban Hafizulla Amin lett a minisztereln�k, aki kegyetlen�l elfojtotta a felkel�st. A b�rt�n�k megteltek, de a felkel�s mindink�bb kisz�lesedett. V�rhat� volt az afganiszt�ni kommunista rendszer k�zeli buk�sa. Ekkor nyugaton senki nem reag�lt ezekre, az esem�nyekre, a szovjet korm�ny viszont nyugtalankodni kezdett. Kabul eleste �s a muzulm�n fundamentalista er�k hatalomra jut�sa a szovjet k�z�p-�zsiai k�zt�rsas�gok lakoss�ga k�r�ben rendbont�shoz vezethetett volna. Az �zb�gek, tadzsikok f�ldrajzilag �s vall�suk szerint is k�zel �llnak az afg�nokhoz. Ezen k�v�l a h�szas �vek baszmacs mozgalmai �ta rokoni kapcsolataik is voltak az afg�nokkal.

A szovjet korm�ny els� reakci�k�nt n�h�ny ezer katonai tan�csad�t k�ld�tt Afganiszt�nba. Ezzel egy id�ben azt javasolt�k Tarakinak, hogy t�vol�tsa el (v�ltsa le) a n�p �ltal gy�l�lt, de nemzeti be�ll�totts�g� Amint. De Amin gyorsabban cselekedett. 1979. szeptember 14-�n � ostromolta meg a palot�t. Taraki s�lyosan megs�r�lt �s szeptember 17-�n meghalt. Az el�zetes tervekkel ellent�tben teh�t a szovjet elk�pzel�sek nem v�ltak val�ra, ez�rt nagyon gyorsan megkezd�dtek a szovjet csapatok Afganiszt�nba t�rt�n� bevonul�s�nak el�k�sz�letei. A k�z�p-�zsiai k�zt�rsas�gokban �llom�soz� csapatokat f�leg �zb�gekkel �s t�rkm�nekkel t�lt�tt�k fel �s er�s�tett�k meg. Ezzel egy id�ben a szovjet-vezet�s arra igyekezett r�besz�lni Amint, hogy a szovjet csapatok bevonul�s�nak napj�ig adja �t a hatalmat Babrak Karmalnak. 1979. december25¾26-�n IL-76, AN-22 �s AN-12 sz�ll�t� rep�l�g�pekkel f�ldet �rt a Bagran rep�l�t�ren a teljes 105. szovjet hadoszt�ly. December 27-e kritikus nap volt. Amikor a 105. hadoszt�ly egys�gei harcj�rm�veikkel bevonultak Kabulba �s elfoglalt�k a strat�giai jelent�s�g� csom�pontokat, m�s egys�gek harckocsikkal beker�tett�k a Kabult�l d�lre fekv� Daruloman kast�lyt. Paputin szovjet megb�zott n�h�ny nappal kor�bban azt javasolta Aminnak, hogy biztons�gi okokb�l j�jj�n ide, valamint megpr�b�lta r�besz�lni, hogy az 1978. december�ben megk�t�tt szerz�d�s alapj�n hivatalosan forduljon katonai seg�ts�g�rt a Szovjetuni�hoz, mondjon le Karmal jav�ra. Amin ellen�llt, test�rei meggyilkolt�k Paputint. Ez ut�n a szovjet deszantosok megostromolt�k a palot�t �s meg�lt�k Amint. Ily m�don nem val�sult meg a csapatok hivatalos beh�v�sa. A lakoss�g, ahogy az v�rhat� volt, nem t�mogatta Karmalt, ellenkez�leg, harcot ind�tott a „betolakod�k” ellen. A 105. l�gi deszant hadoszt�ly kirak�s�val egyidej�leg Kuska �s m�s hat�r�tkel� pontokon kereszt�l bevonult a 357. �s a 66. g�pes�tett l�v�szhadoszt�ly. Ezek elfoglalt�k Hepatot �s a nyugaton fekv� Tarakot. Ugyanebben az id�ben a 360. �s a 201. g�pkocsiz� l�v�szhadoszt�ly, Termezt t�madva �tkelt az Amu-Darj�n �s folytatta az el�nyomul�st, mivel az ejt�erny�s�k birtokba vett�k a Szalang alagutat. Ezen, hadoszt�lyok hackocsijait nyerges vontat�kon sz�ll�tott�k. Az afg�n hadsereg, sz�v�s ellen�ll�st tan�s�tott a megsz�ll�kkal szemben. 1980. febru�rj�ban, az Afganiszt�nban �llom�soz� szovjet csapatok l�tsz�ma el�rte a 85 000 f�t �s az �v k�zep�re Afganiszt�nba vez�nyelt�k m�g a 16. �s az 54. g�pes�tett l�v�szhadoszt�lyt. 1981-ben a 357. hadoszt�lyt a 346. v�ltotta fel, �s Afganiszt�nba vez�nyelt�k m�g az 5. g�pes�tett l�v�szhadoszt�lyt. 1984-re az Afganiszt�nban tart�zkod� szovjet csapatok l�tsz�ma el�rte a 135000-150 000 f�t. Ezen k�v�l m�g 40 000 katona �llt k�szen az �zsiai szovjetk�zt�rsas�gokban, az Afganiszt�nban v�grehajtand� speci�lis feladatok, illetve ell�t�si k�rd�sek v�grehajt�s�ra.

Az Afganiszt�nban hadm�veleteket folytat� 40. szovjet hadsereg parancsnoks�ga hossz� ideig a Kabult�l 50 km-re �szakra l�v� Bagram rep�l�t�r k�zel�be telep�lt. 1983-ban ezt a vezet�si pontot Kabul mell�, 1984-ben pedig, a t�mad�s vesz�lye miatt, Termezbe, a szovjet hat�rhoz telep�tett�k �t. H�t szovjet g�pes�tett l�v�szhadoszt�ly helyezkedett el a fontos afg�n k�rgy�r� �s a Kiber �tkel�helyhez vezet� �t ment�n. A 105. g�rda l�gi deszant hadoszt�ly Bagrama-Kabul k�rzet�ben tart�zkodott. Az e hadoszt�lyhoz tartoz� �t dand�r egyike Dzsalalabad�ban telep�lt. Az alapvet� ell�t� rakt�rak a Szovjetuni� ter�let�n Kusk�ban �s Termezben voltak. Mag�ban Afganiszt�nban a l�gier�b�zis telep�lt Sindaud k�rzet�ben, Herat �s Faraham k�z�tt. A szovjet hat�rt�l Keragajig �zemanyag cs�vezet�ket fektettek le. Termezn�l kombin�lt �t-vas�ti h�d �p�lt az Amu-Darj�n kereszt�l. A csapatok fegyverzete megfelelt a hagyom�nyos g�pes�tett l�v�szhadoszt�ly fegyverzet�nek.

A szovjet csapatok �sszet�tele

1985 k�zep�re a szovjet csapatok l�tsz�ma el�rte a 150 000 f�t. Ennek 70-75%-a harcol� csapat 25-30%-a pedig a hadt�pbiztos�t� �s az afg�n hadsereg mellett m�k�d� tan�csad� (instruktor) �llom�ny volt. Ezen k�v�l a turkeszt�ni katonai k�rzetben m�g 50 000 katona �llt �lland� harck�sz�lts�gben. A szovjet csapatok ell�t�s�t helikopterekkel, teherg�pkocsikkal �s tart�lykocsikkal oldott�k meg. A f�ldi ell�t�s f�k�nt a Termez¾Szalang alag�t¾Kabul �ton zajlott le �s innen a t�mpont-hely�rs�gekhez. Az afganiszt�ni szovjet kontingens nyolc g�pes�tett l�v�szhadoszt�lyb�l, egy (105.) g�rda l�gi deszant hadoszt�lyb�l, k�t hat�r�r-alegys�gb�l (KGB) �s 2-3 dand�rnyi szakcsapatb�l �llt. A hadoszt�lyok egys�gei k�l�nb�z� t�mpontokban helyezkedtek el. Az afganiszt�ni harcokban k�t rep�l�hadoszt�ly (270 harci rep�l�g�p) �s 4 MI-24-es harci helikopterezred vett r�szt. A turkeszt�ni �s k�z�p-�zsiai katonai k�rzetek rep�l�tereir�l ezen k�v�l m�g k�t rep�l�hadoszt�ly tev�kenykedett. 1981-ig a szovjet kontingens f�leg a fiatal sorkaton�kb�l �llt, majd fokozatosan deszantosok �s a k�l�nleges rendeltet�s� csapatok katon�i v�ltott�k fel �ket. A speci�lis rendeltet�s�ek (a diverzi�s feladatok mellett) terrorist�k verbuv�l�s�val foglalkoztak. A diverzi�s feladatok abb�l �lltak, hogy polg�ri ruh�ban, vagy az ellens�ges hadsereg egyenruh�j�ban hajtottak v�gre speci�lis feladatokat. A szovjet hadsereg mind a 192 hadoszt�ly�ban van felder�t� z�szl�alj (527 f�) �s minden ezred�ben felder�t� sz�zad (80 f�). A felder�t� z�szl�alj egy sz�zad�nak �s a felder�t� sz�zad egy szakasz�nak feladata a felder�t�si adatok megszerz�se, diverzi�s cselekm�nyek v�grehajt�sa az ellens�g h�torsz�g�ban. Erre speci�lis kik�pz�st kaptak. A h�t l�gi deszant hadoszt�ly mellett a szovjet hadseregben m�g nyolc csap�sm�r� deszant dand�r szolg�l hadm�veleti l�gi deszantk�nt. Minden ilyen dand�r k�t BMD-vel (deszant harcj�rm�) rendelkez� ejt�erny�s z�szl�aljb�l �ll. A deszantosok akt�van r�szt vettek az afg�n partiz�nok elleni harcban. A hat�r�rcsapatok m�r 1979. december�ben r�szt vettek a Kabul�rt foly� harcokban �s ott is maradtak, v�dve a 40. hadsereg hadm�veleti parancsnoks�g�t, valamint a legfontosabb h�rk�zpontokat. Vannak olyan adatok, amelyek szerint Afganiszt�n 1984-t�l �n�ll� hat�r�rk�rzet volt. Mindenesetre Afganiszt�nban k�t f�k�nt az orsz�g �szaki vid�kein tev�kenyked� hat�r�ralegys�g volt. Az alkalmazott bel�gyi csapatok a v�rosokban �s a fontos objektumokn�l tart�zkodtak. Fegyverzet�k olyan, mint a KGB hat�r�rcsapatai�, de rendelkeztek l�gv�delmi eszk�z�kkel is. A bel�gyi csapatok feladata: a „k�mked�s” leleplez�se, az ipari l�tes�tm�nyek evaku�l�sa, a hidak �s alagutak v�delme. Az � dolguk tov�bb� a hadifoglyok �rz�se �s a megsz�llt ter�letek igazgat�sa volt. A szovjet csapatok afganiszt�ni intervenci�j�nak megkezd�se el�tt �ppen a bel�gyi csapatok alt�bornagy�nak, a m�r eml�tett Viktor Paputinnak volt az a feladata, hogy Amin eln�k�t r�vegye a lemond�sra.

Az afg�n korm�nycsapatok

Az afg�n hadsereg l�tsz�ma, mely el�sz�r 90 000 f�t sz�ml�lt, a harci vesztes�gek �s a partiz�nokhoz val� t�meges �t�ll�s k�vetkezt�ben 40 000-re cs�kkent. A korm�ny a szolg�lati id� n�vel�s�vel, a sork�teles korhat�r cs�kkent�s�vel (ekkor 16 �vre) �s er�szakos m�don igyekezett felt�lteni a hadsereget. A hadsereg mellett a szovjet tan�csad�k saj�t mint�ra ki�p�tett�k a bel�gyminiszt�riumi rend�rs�get �s a titkosrend�rs�get (KHAD), melynek saj�t katonai egys�gei voltak. Ily m�don a 40. szovjet hadsereg parancsnoks�ga rendelkezett a kabuli korm�ny 47 000 f�s haderej�vel.

A szovjet �s afg�n csapatok �ltal alkalmazott taktika 1985¾86-ban:

A szovjet csapatok a k�vetkez� taktik�t alkalmazt�k az afg�n partiz�nok �s a polg�ri lakoss�g ellen:

1)        A v�lgyek �s telep�l�sek ellen t�z�rs�gi t�z �s bomb�z�s.

2)        T�meges megtorl� csap�s a partiz�n t�mpontok �s t�borok ellen.

3)        Az ell�t�-sz�ll�t� oszlopok oltalmaz�sa.

4)        A saj�t t�mpontok �s hely�rs�gek oltalmaz�sa.

5)        A k�l�nleges csapatok tev�kenys�ge a partiz�ncsapatok ut�np�tl�si vonalai, t�mpontjai �s osztagparancsnokai ellen.

A t�mpontok �s hely�rs�gek k�r�l �sszef�gg� t�z�rs�gi t�zz�n�t �s aknamez�t hoztak l�tre. Ez j� v�delmet biztos�tott a partiz�nok ellen, de korl�tozta a hely�rs�gben �llom�soz� csapatok mozg�konys�g�t. Az ostromlott hely�rs�gek felszabad�t�sa �rdek�ben nagy erej� hadm�veletek folytak. Szovjet r�szr�l ezekben, a harcokban rendszerint csak a k�l�nleges csapatok egys�gei vettek r�szt. A k�l�nleges csapatok hadm�veletei csak 1985-ben kezd�dtek. A k�l�nleges csapatok a deszantosokkal, felder�t�kkel, hat�r�r csapatokkal �s a Bel�gyminiszt�rium csapataival k�l�nf�le hadm�veleteket hajtottak v�gre Afganiszt�nban: a partiz�nok h�rad� rendszer�nek rong�l�sa akn�k �s csapd�k seg�ts�g�vel, a partiz�n t�mpontok megsemmis�t�se; a rep�l�terek �s sz�ll�t� oszlopok oltalmaz�sa; partiz�n vezet�k likvid�l�sa; a falvak �s a lakoss�g elpuszt�t�sa; Afganiszt�non k�v�li hadm�veletek, p�ld�ul mer�nyletek Pesavarban.

A szovjet csapatok hadm�veletei

Nyugaton: Kisk�n�l a szovjet hat�rt�l kezdve Heraton �s Kandaharon kereszt�l d�lre a Regisztr�n sivatagig es� ter�let a szovjet parancsnoks�g r�sz�re k�l�nleges jelent�s�g� volt a sandandei rep�l�t�r �s t�mpont mivel innen sz�llhatnak fel a k�z�phat�t�vols�g� bomb�z�k �s ind�that�k a hadm�veleti-harc�szati rak�t�k a Perzsa-�b�l fel�. Ebben a t�rs�gben mintegy 40 000 f�s szovjet kontingens �sszpontosult.

�szakon �s keleten: Termezn�l a szovjet hat�rt�l d�lre Mazari-Serifen �s a Salang-alag�ton kereszt�l, Kabul, Dzsalalabad k�rzete, Hajber-h�g�, volt a m�sodik hadm�veleti k�rzet. A szovjet csapatok ezekben a z�n�kban a partiz�nok �s a helyi polg�ri lakoss�g ellen folytatt�k a hadm�veleteket. Kabul t�rs�g�ben a Kabul k�rny�k�n l�v� partiz�n t�mpontok megsemmis�t�s�re ir�nyult a f� er�kifejt�s, ahonnan a partiz�nok folyamatosan besziv�rogtak a f�v�rosba, ott t�madt�k az egyes objektumokat �s gyakran utcai harcokat v�vtak. A k�l�nleges csapatok hadm�veletei n�h�ny tartom�nyban folytak: A helikopterekb�l deszantol� k�l�nleges rendeltet�s� csapatok f�leg a falvak lakoss�ga ellen tev�kenykedtek. V�ratlan rohamokkal ker�tett�k be az aulokat �s semmis�tett�k meg a lakoss�got. Ennek sor�n a c�l a partiz�nellenes tisztogat�s �s a Termez¾Szalang-alag�t¾Kabul vonalon h�z�d� ell�t� �tvonal biztos�t�sa volt. Am�g az afganiszt�ni megsz�ll�s els� �veiben a k�l�nleges csapatok a g�pes�tett l�v�sz- �s harckocsi csapatok hadm�veleteit t�mogatt�k, addig id�vel felcser�l�dtek a szerepek, �s a f� hadm�veleteket a k�l�nleges csapatok kezdt�k v�grehajtani, a g�pes�tett l�v�szek pedig t�mogatt�k �ket. Az �j taktik�nak k�sz�nhet�en a szovjet csapatok mozg�konyabbak lettek �s nagy hadm�veleti sikereket �rtek el.

Az afg�n ellen�ll�s

A partiz�nok szikl�s barlangokban rejt�zk�dtek a szovjet csapatok t�z�rs�gi t�ze �s bomb�z�sok el�l. A v�lgy bej�rat�n�l aknaz�rakat �s m�s akad�lyokat telep�tettek. A partiz�n osztagokat aknavet�k, neh�z g�ppusk�k, �s l�gv�delmi �gy�k t�ze t�mogatta. A rep�l�g�pek �s a helikopterek ellen a partiz�nok f�ldbe �sott neh�z g�ppusk�kat haszn�ltak. A partiz�nok a k�rnyez� magaslatokon telep�tett�k a legnehezebb fegyvereiket. Mivel a partiz�noknak alig volt t�z�rs�ge, a taktika az ellens�g ostrommal val� kif�raszt�s�ban �s id�nk�nti t�z al� v�tel�b�l �llt. Ez t�bbnyire csak a kabuli korm�nycsapatok ellen volt eredm�nyes. Ezek gyakran, nem b�rva ki a hosszan tart� ostromot, dezert�ltak vagy fogs�gba estek. Miut�n a partiz�nok 1984-t�l egyre t�bb neh�zfegyverhez jutottak, kev�sb� mozg�kony, statikus taktik�ra t�rtek �t: t�mpontok l�tes�t�s�re �s a kor�bbi mozg�kony tev�kenys�gek (csapd�k �s az ell�t� oszlopok rohamoz�sa) helyett az ellens�ges hely�rs�gek ostrom�ra. Ugyanakkor a partiz�nok vesztes�ge az ellens�g t�z�nek k�vetkezt�ben jelent�sen megn�tt. Ez�rt Maszud harminc f�b�l �ll� kis osztagokkal tev�kenykedve �s nagyobb hadm�veletekben az egyes osztagok tev�kenys�g�t �sszehangolva visszat�rt mozg�kony partiz�nharc taktik�j�hoz. 1985-t�l fogva, a szovjet �s a kabuli csapatok tev�kenys�g�vel �sszhangban a partiz�nok hadm�veletei vid�ken folytak. Itt 25-30 ezer partiz�n tev�kenykedett. M�g az els� hadm�veleti k�rzetben a partiz�nok tev�kenys�ge f�k�nt a Herat �s Kandahar k�rzet�ben �llom�soz� ellens�g t�mpontjai ellen ir�nyultak, addig a m�sodikban alapvet�en Kabul elleni �jszakai rohamok folytak. Paktija �s Kunar hat�rvid�kein a partiz�nok tev�kenys�ge az ostromlott t�mpontok blok�dj�nak �tt�r�se ellen ir�nyult.

A partiz�n parancsnoks�g a k�vetkez� c�lokat t�zte maga el�: A szovjet vesztes�gek �s k�lts�gek (r�ford�t�sok), tov�bbi n�vel�se, az ellen�ll�s szellem�nek er�s�t�se. V�g�l, minden t�l�k telhet�t megtegyenek az�rt, hogy t�retlen�l n�vekedj�k a Nyugat, a muzulm�n orsz�gok �s a harmadik vil�g orsz�gainak a Szovjetuni�ra gyakorolt politikai, erk�lcsi �s gazdas�gi nyom�sa abb�l a c�lb�l, hogy az kivonja csapatait Afganiszt�nb�l.

Harcol� er�k 1986-87-ben

A szovjet csapatkontingens l�tsz�ma 1987 v�g�re 150 000 f� volt. Ebb�l mintegy 110 000 f� volt harcol�, 40 000 f� pedig a h�torsz�gban, az objektumok �rz�se, illetve korm�nycsapatok harckik�pz�se c�lj�b�l tart�zkodott ott. A csapatok �zemanyaggal t�rt�n� ell�t�s�ra a hadvezet�s Kelegajt�l a Szalang-h�g�n �t Bagramig, valamint Nyugat-Afganiszt�nban, Kuskit�l Heraton �t Obehig cs�vezet�ket �p�tett ki. Az�rt, hogy szabot�zs, vagy s�r�l�s eset�n se legyen fennakad�s az �zemanyag-sz�ll�t�sban, sz�zm�terenk�nt szelepeket helyeztek a cs�vezet�kbe, amelyek nyom�scs�kken�s eset�n automatikusan elz�rt�k a vezet�ket. A kabuli korm�nycsapatok l�tsz�ma az ut�bbi k�t �vben nem v�ltozott, de megv�ltozott elhelyezked�se. M�g a hadoszt�ly harc�ll�spontok �lland� k�rletekben maradtak, az ezred- �s z�szl�alj harc�ll�spontok egyik t�mpontb�l a m�sikba telep�ltek �t, hogy megakad�lyozz�k a lakoss�ggal val� kapcsolatteremt�st. Az afg�n tisztek kik�pz�se a katonai akad�mi�n t�rt�nt, ahov� csak a kommunista p�rt tagjait vett�k fel. Az afg�n hadsereg tisztjeinek egy sor el�joga volt. A j� ell�t�s �s ruh�zat mellett gyerekeik �ltal�nos iskol�kban tanulhattak, a tisztek �s csal�djaik ingyenes orvosi ell�t�sban r�szes�ltek, a tiszt hal�la eset�n csal�dtagja teljes �llami ell�t�sban r�szes�lt.

A szovjet �s az afg�n csapatok hadm�veletei 1986-87-ben

1986. m�jus 4-�n Nadzsib lett az afg�n kommunista p�rt vezet�je a kabuli hatalom hadm�veleti elk�pzel�sei a k�vetkez� politikai �s katonai rendszab�lyokb�l �lltak: Az Afganiszt�n �s Pakiszt�n k�z�tti hat�r z�r�sa az afg�n partiz�nok ut�np�tl�s�nak megszak�t�sa c�lj�b�l. A pustuni hat�rmenti t�rzsek elszigetel�se, hogy �gy az afg�n korm�ny t�mogat�s�ra k�nyszer�ljenek. Nemzeti megb�k�l�si kamp�ny az afg�n ellen�ll�snak a fegyversz�netre, valamint koal�ci�s korm�ny l�trehoz�s�ra tett javaslattal, melyet a szovjet csapat kivon�s el�felt�telek�nt jel�ltek meg. Az Afganiszt�n �s Pakiszt�n k�z�tti hat�r lez�r�s�nak terve a k�vetkez� rendszab�lyokat felt�telezte. A falusi vezet�k lep�nzel�se a hat�r pakiszt�ni oldal�n l�v� pustun t�rzsek t�mogat�s�nak megszerz�se c�lj�b�l. Ez a taktika 1987 j�lius�ban �s augusztus�ban sikeres volt Pesavar k�rzet�ben. A korm�ny hat�r�r csapatainak elhelyez�se a hat�r menti kis meger�d�tett t�mpontokban. Ezeket, a hat�r�r �rs�ket felder�t� rep�l�g�pek t�mogatt�k, tud�s�tva �ket a partiz�nok �s az ell�t� oszlopok mozg�s�r�l. A nagy meger�d�tett k�rletekben szovjet csap�sm�r� egys�gek tart�zkodtak a partiz�nok elleni hadm�veletek c�lj�b�l. A lakoss�g elt�vol�t�sa a hat�rmenti k�rzetekb�l, a r�gi bev�lt m�dszerhez folyamodtak. Bomb�z�sokkal �s t�z�rs�gi t�zzel puszt�tott�k, k�nozt�k a lakoss�got. A harc m�sik m�dja a k�l�nf�le provok�ci� volt. Nagy p�nz�rt fegyvereket v�s�rolnak a partiz�nokt�l vagy p�nzt k�n�ltak a nekik ezek megv�s�rl�s�hoz. Ez az eg�sz fegyver ad�s-v�tel az afg�n ellen�ll�s er�inek megoszt�s�t szolg�lta. M�g egy m�dszer: robban�anyagok �s bomb�k sz�tdob�l�sa. Ett�l csak 1980-ban, Pakiszt�nban (Lahor, Iszlamabad, Pesavar, Karacsi) emberek sz�zai pusztultak el. Ezekkel, a mer�nyletekkel akart�k a pakiszt�ni lakoss�got a menek�lt afg�nok �s a pakiszt�ni vezet�s ellen hangolni.

A szovjet taktika 1987-ben

Mint az 1986-as �v megmutatta, a k�l�nleges �s a deszantos csapatoknak az afg�n partiz�nok ellen �ll�tott csapd�i kev�s sikert hoztak, a szovjet l�gier�nek a partiz�nok „Stinger” rak�t�i okozta vesztes�gei jelent�sek voltak. Ez�rt a szovjet sz�razf�ldi �s l�gi csapatok megv�ltoztatt�k taktik�jukat. A partiz�nok t�mpontjait a szovjet ter�letekr�l felsz�llt rep�l�g�pek nagy magass�gb�l bomb�zt�k. A partiz�n�ll�sokat kis magass�gb�l helikopterek puszt�tott�k. A l�gi taktika ilyen v�ltoz�sa ahhoz vezetett, hogy a szovjet helikopterek a partiz�nok 12,7 mm-es DSK neh�z g�ppusk�i �s p�nc�lt�r� l�vegeinek l�t�vols�g�ba ker�ltek. Ennek k�vetkezt�ben 1987 utols� h�napjaiban sok szovjet helikoptert l�ttek le. 1987 k�zep�t�l kezdve a szovjet csapatok sz�les k�rben alkalmaztak k�l�nb�z� �rm�ret� t�z�rs�gi fegyvereket: 76 mm-es hegyi tarackt�l, 240 mm-es aknavet�n kereszt�l, 220 mm-es, sorozatvet�ig mindent. T�z�rs�gi t�megt�z ut�n rendszerint az afg�n gyalogos egys�gek t�madtak. T�mogat�sul �s a dezert�l�sok visszaszor�t�s�ra k�l�nleges csapatok k�vett�k �ket. Ha az afg�n csapatok t�mad�sa nem j�rt sikerrel, akkor a szovjet csapatok mentek �t t�mad�sba. El�fordult, hogy t�z�rs�gi el�k�sz�t�s ut�n nem a gyalogs�got vetett�k be, hanem a k�l�nleges csapatokat. Ha ezek a csapatok birtokba vett�k a meger�d�tett partiz�n �ll�sokat, nyomukban tev�kenykedni kezdtek a hagyom�nyos g�pes�tett l�v�szcsapatok, hogy megszil�rd�ts�k a sikert, �s a terepet megtiszt�ts�k a partiz�nokt�l. A t�mad� taktika mellett bizonyos v�dekez�t is kidolgoztak a szovjet csapatok sz�m�ra. Minden meger�d�tett szovjet elhelyez�si k�rletet �s rep�l�teret sz�les aknamez� �s �rhelyek vettek k�r�l. P�ld�ulhat a sibirgani f�ldg�z feldolgoz�s k�rzet�ben a szovjet szakemberek csal�dtagjaikkal egy�tt aknamez�vel �s �rhelyekkel k�r�lvett f�ldalatti „falvakban” �ltek.

A h�bor� �ltal�nos tapasztalatai

Az Afganiszt�nban l�v� szovjet kontingens �llom�ny�ba nyolc (5., 16., 54., 66., 201., 306., 360., 346. g�pkocsiz� l�v�sz) hadoszt�ly (40. HDS.) �s egy (105.) l�gi deszant hadoszt�ly, tov�bb� k�t KGB hat�r�r dand�r �s m�s szakcsapatok tartoztak. (A g�pkocsiz� l�v�sz hadoszt�lyok �llom�ny�b�l kivont�k a harckocsi ezredeket �s a harc�szati rak�ta oszt�lyokat), �gy tulajdonk�ppen a hadoszt�lyok nem voltak teljesen felt�ltve. A hadoszt�lyok egys�gei k�l�nb�z� t�mpontokban ker�ltek elhelyez�sre. A sz�razf�ldi harcokat Afganiszt�nban k�t rep�l�hadoszt�ly (270 harci g�p) �s n�gy helikopter ezred (240-250 MI-24 �s MI-8) t�mogatta. A honi ter�letr�l ezeken k�v�l m�g k�t rep�l�hadoszt�ly vett r�szt a harcokban.

Az afg�n korm�nyhadsereg is a 40. szovjet hadseregnek voltak al�rendelve. �llom�nyukba 3 hadtest-parancsnoks�g, k�t g�pes�tett l�v�sz, 11 gyalogos- �s h�rom harckocsi hadoszt�lyt tartozott. (Val�j�ban az afg�n hadoszt�lyok csak dand�r er�k k�peztek). A bel�gyi er�k �llom�ny�ba tartozott m�g �t hat�r�r dand�r �s kb. 60 000 f�nyi rend�ri alakulat. Az afg�n fegyveres ellen�ll� er�k l�tsz�ma 150-200 ezer f� k�z�tt ingadozott. (A h�bor� v�ge fel� valamelyest cs�kkent.).

Az afg�n ellen�ll�s etnikai, f�ldrajzi �s vall�si k�l�nbs�geket mutatott. Az egys�ges�t�si t�rekv�sek sem tudt�k lek�zdeni a k�t alapvet� csoportos�t�s, az iszl�m fundamentalist�k �s a m�rs�kelt iszl�m tradicionalist�k, k�z�tti k�l�nbs�geket. Az orsz�g d�li �s d�lkeleti r�sz�ben az ellen�ll�s a hagyom�nyos t�rzsekre �s a v�lgyek lakoss�g�ra t�maszkodott. �szakon �s �szakkeleten, az egyes telep�l�seken harck�sz partiz�n alakulatok (sz�zadok) tev�kenykedtek, korl�tozott k�rzetekben. Az ellen�ll� er�k felszerel�s�t f�leg szovjet eredet� k�nny� fegyverek (k�zi fegyverek, RPG gr�n�tvet�k, k�nny� �s neh�z g�ppusk�k, Sztrela-2 k�zi l�gv�delmi rak�t�k �s aknavet�k) k�pezt�k.

A szovjetek afganiszt�ni hadm�veleteit a k�vetkez�k jellemezt�k:

            eleinte harckocsikkal �s BTR-ekkel t�mogatott nagyobb erej� t�mad�sok, amelyek azonban �ltal�ban sikertelenek voltak;

            k�s�bb a kis �s r�vid ideig tart� m�veletek, amelyekben m�r a KGB csapatok is r�szt vettek;

            1985-86-ban �tt�rtek a v�lgyek �s telep�l�sek t�z�rs�gi t�zzel �s l�gier�vel val� bomb�z�s�ra is;

            a t�meges megtorl� csap�sok m�r�se az ellen�ll�k t�mpontjai �s t�borai ellen.

Mivel a 80-as �vek els� fel�ben alkalmazott harcelj�r�s nagyr�szt sikertelen volt, 1986-ban �s 1987-ben szovjet sz�razf�ldi csapatok �s l�gier� v�ltoztatott az alkalmaz�si m�dszereken.

A honi ter�letr�l felsz�ll� vad�szbomb�z�kkal �t-hatezer m�ter magass�gb�l, bomb�z�kkal 10-12 km-es magass�gb�l bomb�zt�k az ellen�ll�k t�mpontjait. Az ellen�ll�k �ll�sait harci helikopterekkel t�madtak kis magass�gb�l. A l�gier� intenz�vebb alkalmaz�sa ugyanakkor n�velte a szovjet vesztes�geket is. 1987 k�zep�t�l a szovjetek �tt�rtek a k�l�nb�z� �rm�ret� t�z�rs�gi l�vegek sz�lesebb k�r� alkalmaz�s�ra. A t�z�rs�gi el�k�sz�t�s ut�n els� l�pcs�ben �ltal�ban az afg�n, m�sodikban szovjet csapatok t�madtak. Esetenk�nt helikopter sz�ll�t�s� deszantokat vetettek be �s a siker eset�n t�madtak csak a g�pes�tett l�v�szcsapatok a ter�letek megtiszt�t�sa �s birtokbav�tele c�lj�b�l. Az ellen�ll�knak a szovjet sz�ll�t�- �s harci menetoszlopok elleni gyakori t�mad�sai szinte azonnal szovjet v�lasztev�kenys�get v�ltott ki, a t�mpontok ellen �jjeli partiz�nt�zre nappali t�z�rs�gi t�zzel vagy a l�gier� csap�saival v�laszoltak. Harc�szati t�ren az ellen�ll�k, hadm�veleti szinten viszont a szovjetek voltak f�l�nyben.

A h�bor� r�vid �rt�kel�se, vesztes�gek

A k�zel h�t esztend�s afganiszt�ni h�bor�, amit helyenk�nt a vietnami h�bor� szovjet v�ltozatak�nt is eml�tettek. 1987 elej�n m�r mintegy 40 000 f�re r�gott a szovjet sebes�ltek �s halottak sz�ma �s kb. 36 milli�rd rubelbe ker�lt az orsz�g sz�m�ra a katonai konfliktus.

Ezt a sz�mot messze fel�lm�lta az afg�nok vesztes�ge. Afganiszt�ni r�szr�l mind�sszesen kb. 950 000 f� volt a halottak �s sebes�ltek sz�ma. Itt a polg�ri lakoss�g s�lyos vesztes�geket szenvedett el. Tov�bb� k�zel n�gy milli� f� volt k�nytelen elhagyni az orsz�got a hadm�veletek k�vetkezt�ben.

�sszess�g�ben meg kell �llap�tani, hogy egy katonai szuperhatalom hadserege nem volt k�pes legy�zni a kev�sb� j�l szervezett, rosszul felfegyverzett, k�zponti ir�ny�t�ssal nem rendelkez� afg�n ellen�ll� er�ket. Ez a h�bor� klasszikus �rtelemben nem sok adal�kkal gazdag�totta a s hadm�v�szet t�rt�neti k�rd�seket. A h�bor� elveszt�s�t �s a nagy vesztes�gek miatti hazai nyom�s hat�s�t elismer� szovjetvezet�s 1989. febru�r 15-ig az utols� katon�j�t is kivonta Afganiszt�n ter�let�r�l.