A hadtudom�ny a helyi h�bor�kr�l

A m�sodik vil�gh�bor�t k�vet�en a nemzetk�zi kapcsolatokban t�bb nagyjelent�s�g� v�ltoz�s k�vetkezett be. Ezek k�z�l meghat�roz�ak voltak, hogy N�metorsz�g �s Jap�n veres�g�vel politikai �s gazdas�gi erej�k jelent�sen cs�kkent, �j er�csoportosul�sok alakultak ki, egyr�szr�l az USA �s Nyugat-Eur�pa, m�sr�szr�l a Szovjetuni� �s a csatl�s szocializmust �p�t� orsz�gok r�sz�r�l. Gyakorlatilag a vil�g tart�san k�tk�zpont�v� v�lt. A h�bor� ut�n a m�sik nagy v�ltoz�st a gyarmati rendszer sz�tes�se �s ennek eredm�nyek�nt az �gynevezett „harmadik vil�g” kialakul�sa jelentette. N�h�ny �v alatt 110 �llam v�lt ki a gyarmati rendszerb�l, ami a f�ld lakoss�g�nak 55-60 sz�zal�k�t tette ki. A gyarmati rendszer megsz�n�s�t el�seg�tette, hogy a h�bor� sor�n a f�gg� orsz�gokban nagymennyis�g� fegyver �s kik�pzett katona halmoz�dott fel, amelyek nemzeti hadseregg� szervez�dtek �s a h�bor�t k�vet�en fegyverrel, k�vetelt�k f�ggetlens�g�k elnyer�s�t, ami egy sor h�bor�s konfliktust eredm�nyezett a volt gyarmatos�t�kkal. Ezekben, a konfliktusokban a nagy gyarmattart� birodalmak, mint Anglia, Olaszorsz�g, Franciaorsz�g, Belgium, Hollandia �s Portug�lia sorra elvesztett�k dom�niumaikat. Ezek a helyi h�bor�k �s katonai konfliktusok a vil�gh�bor� ut�ni nemzetk�zi kapcsolatok r�sz�v� v�ltak. A f�ggetlens�gi harcok mellett gyakran jelentkeztek h�bor�s okk�nt az �j �llamok k�z�tti ter�leti vit�k, illetve vall�si k�l�nbs�gek is.

Kende Istv�n a h�bor� fogalm�t a k�vetkez� k�pen defini�lta:

a.)    „K�t vagy t�bb szemben�ll� fegyveres f�l legal�bb egyike �llami ir�ny�t�s alatt �ll� fegyveres er�kkel, korm�nyhadsereggel vagy m�s regul�ris korm�nyzati alakulatokkal, vesz r�szt a harcban.

b.)    Mind k�t f�l tev�kenys�ge k�zpontilag ir�ny�tott, szervezett form�t �lt, m�g ha ez a szervezett forma a szervezett �s ir�ny�tott fegyveres v�dekez�st vagy strat�giai tervek alapj�n v�grehajtott m�dszeres rajta�t�seket (gerilla hadm�veletek, partiz�n hadvisel�s) jelenti is.

c.)    a fegyveres tev�kenys�g nem spont�n, sz�rv�nyos �ssze�tk�z�sekb�l, hanem mindk�t f�l r�sz�r�l kidolgozott strat�giai, tervez�s alapj�n v�grehajtott, szisztematikus fegyveres tev�kenys�gb�l �ll, folyj�k b�r az adott h�bor� egy vagy t�bb orsz�g ter�let�n, huzamosabb vagy r�videbb ideig.”

A helyi h�bor�t ett�l elt�r�en, viszonylag korl�tozott politikai c�lok jellemzik, ami alapj�n bizonyos m�rt�kig behat�rolt m�ret� haditev�kenys�gr�l besz�lhet�nk, ami saj�tos had�szatot �s harc�szatot felt�telez, a fegyveres harc eszk�zeinek m�rlegelt alkalmaz�s�val. Ezzel a meghat�roz�ssal p�rhuzamban teh�t a helyi h�bor� korl�tozott m�ret� haditev�kenys�geket felt�telez. Ezek a korl�tozott m�retek azonban ink�bb a behat�rolhat� f�ldrajzi t�rs�gre �s a r�szt vev� er�k nagys�g�ra vonatkoznak, mintsem a haditev�kenys�gek idej�re, a hader�nemek, illetve a fegyvernemek szerep�re.

A helyi h�bor� meghat�roz�s helyett nyugaton ink�bb a korl�tozott h�bor� (limitid war) fogalm�t haszn�lj�k, amelyben a r�sztvev� felek tudatosan korl�tozz�k a kit�z�tt c�lokat, a konfliktus kiterjed�s�t �s az alkalmazott fegyvereket. Ebbe a fogalomk�rbe tartozik a katonai konfliktus kifejez�s is, de a gyakorlatban nem k�nny� k�l�nbs�get tenni a k�l�nb�z� meghat�roz�sok k�z�tt. Nem egy esetben a katonai konfliktusok megel�zik a h�bor�kat, vagy h�bor�ba csapnak �t, illetve k�s�r�iv� v�lnak.

Az Egyes�lt �llamokban a 80-as �vek v�g�n megjelent az alacsony intenzit�s� konfliktus (low intensity conflict – LIC) fogalma. Ez tartalmilag a hagyom�nyos h�bor�n�l kisebb �sszet�z�st felt�telez. Ez a konfliktusforma lokaliz�lhat� �s �ltal�ban a harmadik vil�g t�rs�geire jellemz�, de minden pillanatban mag�ba rejtheti egy glob�lis h�bor� cs�r�j�t is.

A helyi h�bor�kat a k�vetkez� szempontok alapj�n oszt�lyozhatjuk:

1.       M�retei szerint:

¾     a r�sztvev� felek (orsz�gok) sz�ma;

¾     a hadm�veleti ter�let kiterjed�se;

¾     a r�sztvev� er�k mennyis�ge

¾     a konfliktus id�tartama.

2.       Az alkalmazott er�k min�s�ge szerint:

¾     regul�ris csapatokkal megv�vott h�bor�;

¾     regul�ris �s irregul�ris er�kkel megv�vott h�bor�.

3.       A h�bor�s ter�let f�ldrajzi meghat�roz�sa szerint:

¾     egyazon f�ldrajzi t�rs�g �llamai k�z�tti h�bor�;

¾     a vil�g k�l�nb�z� t�rs�geibe tartoz� orsz�gok k�z�tti h�bor�.

A k�vetkez�kben felsoroljuk, a teljess�g ig�nye n�lk�l, a k�l�nb�z� f�ldrajzi t�rs�gekben lezajlott nagyobb m�ret� helyi h�bor�kat �s katonai konfliktusokat id�rendi csoportos�t�sban.

            Helyi h�bor�k �s katonai konfliktusok 1945-1990 k�z�tt

            Eur�p�ban:

A g�r�g polg�rh�bor� (1943-1949)

A kelet-berlini felkel�s (1955)

A magyar forradalom (1956)

Csehszlov�kia megsz�ll�sa (1968)

A ciprusi k�rd�s (1955-1977)

�szak-�rorsz�g (1969-t�l)

A jugoszl�viai polg�rh�bor� (1991-t�l)

            A K�zel- �s K�z�p-Keleten:

Az els� arab-izraeli h�bor� (1948-1949)

Szuezi inv�zi� (1946-1957)

A Libanon elleni h�bor� (1958-1983)

Az 1967-es arab-izraeli h�bor� (1967)

A jord�niai polg�rh�bor� (1970)

Az 1973-as arab-izraeli h�bor� (1973)

Az Irak-ir�ni h�bor� (1980-1987)

Az �b�l-h�bor� (1991) „A Sivatagi Vihar”

            Afrik�ban:

Az alg�riai forradalom (1954-1962)

A nig�riai polg�rh�bor� (1966-1970)

Polg�rh�bor� Kong�ban (1960-1971)

Angolai h�bor� (1961-1975)

Szom�liai �s ogadeni h�bor�

H�bor� Eritre�ban

            �zsi�ban:

A k�nai polg�rh�bor� (1949-ig)

Indok�nai h�bor� (1946-1954)

A koreai h�bor� (1950-1953)

K�nai-indiai hat�rh�bor� (1962)

A vietnami h�bor� (1964-1975)

Az indiai-pakiszt�ni h�bor� (1965)

A k�nai-szovjet hat�rkonfliktusok (1969-1980)

K�na Vietnam elleni h�bor�ja (1979)

Az afganiszt�ni-szovjet inv�zi�s h�bor� (1980-1989)

            K�z�p- �s D�l-Amerik�ban:

Guatemala elleni inv�zi� (1954)

A kubai forradalom (1961-62)

Dominika elleni USA t�mad�s (1965)

A Falkland-szigetek�rt foly� h�bor� (1982) „Anglia �s Argent�na k�z�tt”

Az USA inv�zi�ja Grenada ellen (1982)

A legjelent�sebb helyi h�bor�k a katonai elm�let szinte minden ter�let�t gazdag�tott�k �s gazdag�tj�k, megismer�s�k el�seg�ti a tisztek szakmai felk�sz�t�s�t. A bevetett k�tel�kek nagys�g�nak, �sszet�tel�nek v�ltoz�sai; az alkalmazott �j harc�szati-hadm�veleti m�dszerek, elj�r�sok; a vezet�s �j technikai szervezeti lehet�s�gei, a megjelen� leg�jabb harci-technikai eszk�z�k stb., mind-mind �j inform�ci�kat tartalmaznak az �rt�kel� szakember sz�m�ra. Egy helyi h�bor� katonai, hadm�v�szeti szempont� �rt�kel�s�n�l az al�bbi ter�leteket kell figyelembe venn�nk:

¾     a h�bor�s t�rs�g katona-f�ldrajzi �rt�kel�s�t;

¾     a szemben �ll� felek erej�t, elhelyezked�s�t, felszerelts�g�t, stb.;

¾     a szemben �ll� felek sz�nd�k�t, terveit;

¾     a hadm�veletek lefoly�s�t;

¾     tapasztalatok, �rt�kel�s�t.

A k�vetkez�kben vizsg�lt h�bor�s konfliktusok minden esetben, katonai-szakmai szempontb�l, valami �jat hoztak a hadm�v�szet t�rt�nete sz�m�ra. Vizsg�latukat ez�rt tartottuk sz�ks�gesnek. A terjedelmi korl�tok miatt a h�bor�k lefoly�s�t, esem�nyeit csak a legsz�ks�gesebb m�rt�kben mutatjuk be, �s a tapasztalatokb�l is a legfontosabbakat eml�tj�k. A r�szletes megismer�shez sz�ks�ges �ttanulm�nyozni dr Horv�th Csaba alezredes egyetemi docens „ Az 1945 ut�ni legjelent�sebb helyi h�bor�k �s azok tapasztalata.” c�m� egyetemi tank�nyv�t. Tananyagunkban bemutatjuk a koreai-, a vietnami-, a harmadik �s negyedik arab-izraeli, az Irak-ir�ni, az angol-argentin, az afganiszt�ni-szovjet �s az �b�l-h�bor�kat. A politikai �s t�rsadalmi h�tt�r ismertet�s�vel csak egyes helyeken, nagyon r�vid terjedelemben foglalkozunk.