|
A német-szovjet háború IV.
2007.09.09. 19:25
IV. Rész.Ebben a részben mutatjuk be A Szovjetunió területének teljes felszabadításától a német kapitulációig terjedő időszak legfontosabb hadműveleteit
A Vörös Hadsereg 1944. évi nyári-őszi hadjárata.
Az 1944. évi téli-tavaszi hadjáratának sikeres befejezése után a főhadiszállás további támadások, végrehajtását tervezte. Az 1944. évi nyári-őszi hadjárat fő célkitűzése az volt, hogy a főcsapást a szovjet-német arcvonal középső szakaszán méri azzal a szándékkal, hogy szétverjék a Belorussziában és Ukrajna nyugati körzeteiben védelemre berendezkedett Közép- és Észak-Ukrajna HDSCS-ot. A Belorusszián keresztül mért főcsapás a legrövidebb úton vezethette el a szovjet csapatokat Németország határához, és az északnyugati, illetve déli irányokban harcoló ellenséges csapatok szétválasztásával kedvező feltételeket teremthetnek a szárnyakon indítandó újabb hadműveletekhez. A terv sikere végrehajtásához a hadászati főirányban indítandó támadást megelőzően, illetve azzal egy időben több kisegítő hadműveletet is terveztek az arcvonal különböző szakaszain. A német vezérkar ismerte és helyesen értékelte Belorusszia hadászati jelentőségét, hiszen a védelem kiépített mélysége elérte a 250-271km-t, de ebben az irányban csak korlátozott célú támadó tevékenységet vártak. Valószínűnek tartották, hogy a szovjet fegyveres erők a főcsapást ismét az arcvonal déli szakaszán mérik a romániai olajmezők birtokbavétele és a Balkánra való behatolás céljából. A belorussziai hadművelet közvetlen célja a német Közép HDSCS szétverése volt. A feladat végrehajtását az 1. Balti, 3., 2. és 1 Belorusz Frontra bízták, de tevékenységüket összehangolták a körzetben tevékenykedő partizánokkal is. A védelem áttörését egyszerre hat helyen, egymástól távol eső arcvonalszakaszokon tervezték. Mivel a német főerők Vityebszk és Bobrujszk körzetében összpontosultak, úgy döntöttek, hogy bekerítik mindkét csoportosítást. Az áttörést lendületes sikerkifejlesztésnek, a bekerített erők gyors felszámolásának és a támadás tovább fejlesztésének –a Baltikum, Kelet-Poroszország, illetve Lengyelország irányában- kellett követni. Az erőviszonyok minden vonatkozásban a szovjet csapatok meggyőző fölényét mutatták.
Erőviszonyok a belorussziai hadműveletben
|
Szovjetunió |
Németország |
Arány |
Létszám |
2400000 |
1200000 |
2:1 |
Löveg és av. |
36400 |
9500 |
3,8:1 |
Harckocsi és rolg. |
5200 |
900 |
5,8:1 |
Repülőgép |
5300 |
1350 |
3,9:1 |
A nyári támadás Karéliában indult, ahol a Leningrádi és a Karéliai Front június-júliusban a viborgi és szvir-petrozavodszki hadműveletben szétverték a finn csapatokat és elérték a szovjet-finn határt. Tevékenységüket késedelem nélkül követte a Belorussziában mért főcsapás. Június23-július5-éig a terveknek megfelelően hatszakaszon áttörték az ellenség védelmét, bekerítették, megsemmisítették a németek bobrujszki és vityebszki csoportosítását, majd körülzárták a Minszktől keletre lévő 4. PCHDS erőit, és augusztus29-éig fölszámolták azt, és kifejlesztették a támadást nyugati irányba. A hadművelet eredményeként a szovjet csapatok felszabadították Belorussziát, Litvániát és Lettország nagy részét, Lengyelország területére lépve elérték a Visztulát és Varsótól délre hídfőket (Magnusev-i, Pulawy) létesítettek rajta. A Baltikumban az Észak HDSCS elszigetelődött.
Abban a pillanatban, amikor a német hadvezetés felismerte, hogy főesemények Belorussziában bontakoztak ki, és megkezdte erőinek ide való átcsoportosítását, a Lvov-Sandomierz-i irányban az 1. Ukrán Front erői lendültek támadásba. A július13-án induló hadművelet eredményeként kijutottak a Visztulához, és szintén hadműveleti hídfőt vettek birtokba Sandomierz körzetében. Az arcvonal középső szakaszán még folytak a harcok, amikor a főhadiszállás a déli hadászati irányban is felújította a támadást. Azt a célt tűzte ki, hogy a 2. és 3. Ukrán Front csapatai verjék szét a Dél-Ukrajna HDSCS-t, fejezzék be Moldva területének felszabadítását, léptessék ki a háborúból Romániát, és teremtsenek kebvező feltételeket a támadás tovább fejlesztéséhez Bulgária, Jugoszlávia Magyarország irányába. A hadműveletekben jelentős a Fekete-tengeri Flotta is. A két Ukrán Front iasi-kisinyovi hadművelete augusztus20-án kezdődött, és már 24-ére bekerítették a Dél-Ukrajna HDSCS főerőit. A bekerített erők felszámolásával egyidejűleg a szovjet csapatok folytatták az előrenyomulásukat a bukaresti és az izmaili irányokban. A siker kedvező feltételeket teremtett Románia háborúból való kilépéséhez, melyet a királyi kormány 23-án jelentett be, és 25-én Bukarest bombázása miatt hadat üzent Németországnak. A 2. Ukrán Front csapatai augusztus31-én bevonultak Bukarestbe.
A megváltozott hadászati helyzetben a frontok további feladatot kaptak. A 2. Ukrán Frontnak Bukarest-Turnu Severin irányába támadva ki kellett jutni a Déli-Kárpátok előterébe, és fel kellett készülnie az azon való átkelésre. A 3. Ukrán Front arra kapott utasítást, hogy gyors ütemben jusson ki a román-bolgár határra, és legyen kész a bulgáriai tevékenységre. A szovjet kormány szeptember8-án hadat üzent Bulgáriának, és ezen a napon a 3. Ukrán Front benyomult az országba. A bolgár nép és a hadsereg felszabadítóként fogadta a szovjet csapatokat. A szeptember9-én végbement baloldali fordulat következtében Bulgária kilépett a fasiszta blokkból, és másnap hadat üzent Németországnak. A délnyugati hadászati irányban végrehajtott sikeres támadás, a román és bolgár fordulat eredményeként a hadászati helyzet a Balkánon és Közép-Európában gyökeresen megváltozott. A Dél Ukrajna HDSCS főerői megsemmisültek, a szovjet csapatok előtt megnyílt az út Magyarország felszabadításához és a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg megsegítéséhez. Románia két Bulgária egy hadsereggel csatlakozott a Vörös Hadsereghez. Az előbbiek a 2., az utóbbiak a 3. Ukrán Front alárendeltségébe kerültek.
1944 augusztusa és októbere között az arcvonal északi szárnyán a három Balti és a Leningrádi Front csapatai a Kurland-félsziget kivételével befejezték a Szovjetunió felszabadítását. Finnország elfogadta a szövetségesek fegyverszüneti feltételeit, és szeptember4-én szakított Németországgal. A Vörös Hadsereg nyári-őszi hadjáratát teljes siker koronázta. Az ellenségnek okozott hatalmas veszteségek és területi nyereségek mellett igen jelentős az a tény, hogy a fasiszta koalíció csaknem teljes egészében széthullott, Németország gazdasági potenciálja rohamosan csökkent. Kedvező feltételek jöttek létre a végső megsemmisítéséhez.
A vörös Hadsereg 1945. évi téli-tavaszi hadjárata.
1945 elejére a Szovjetunió katonai-politikai helyzete tovább szilárdult. Fegyveres erői addigi sikerei, a fasiszta koalíció széthullása, az általános erőviszonyok alakulása lehetővé tették, hogy az 1945-ös téli-tavaszi hadjárat célját a szovjet főparancsnokság a német hadsereg végleges szétverésében határozza meg.
Általános erőviszonyok 1945 elején
|
Szovjetunió |
Németország |
Arány |
Létszám |
6700000 |
3700000 |
1,8:1 |
Löveg és av. |
107000 |
56200 |
1,9:1 |
Harckocsi és rolg. |
12100 |
8100 |
1,5:1 |
Repülőgépek |
14700 |
4100 |
3,6:1 |
A támadást a Balti-tengertől a Kárpátokig tervezték megindítani. A főcsapás végrehajtására a varsó-berlini irányban az 1. Belorusz és az 1 Ukrán Front kapott parancsot. Feladatuk az volt, hogy semmisítsék meg az ellenség csoportosítását a Visztula és az Odera között, szabadítsák fel Lengyelországot, és jussanak ki Berlin megközelítési útvonalaira. Ezzel egy időben a 3. és a 2. Belorusz Front csapatainak a kelet-poroszországi hadműveletet kellett végrehajtaniuk a Balti Flottával együttműködésben. Ennek célja az volt, hogy az ott lévő német erőket bekerítsék, tengerhez szorítsák, majd részekre darabolva megsemmisítsék. A Vörös Hadsereg más erőinek tovább kellett folytatnia Közép-Európa felszabadítását, és Ausztrián keresztül kellett kijutniuk Németország körzeteibe.
A német erők főcsoportosítása 1944 végén még az arcvonal középső szakaszán helyezkedett el, és a berlini irányt zárta le. Az OKW úgy ítélte meg a helyzetet, hogy a szovjet csapatok 1945 elején a Varsó-Berlin irányú támadása előtt a szárnyakon indítanak nagyszabású támadó hadműveleteket, és a hadászati főirányban csak ezután bontakoznak ki az események. Ezért a központi csoportosítás rovására a szárnyakat erősítették meg. Ez azonban nem jelentette azt, mintha a német vezetés leértékelte volna a varsó-berlini irány jelentőségét, hiszen a Visztula és az Odera között, 500km mélységben lépcsőzve hét védelmi terepszakaszt építettek ki.
Erőviszonyok a Visztula-Oderai hadműveletben
|
Szovjetunió |
Németország |
Arány |
Létszám |
2203700 |
560000 |
3,9:1 |
Löveg és av. |
33500 |
5000 |
6,7:1 |
Harckocsi és rolg. |
7000 |
1220 |
5,7:1 |
Repülőgép |
5000 |
630 |
7,9:1 |
A főhadiszállás hatalmas erőket rendelt a hadászati főirányban támadó két front állományába, így azok minden vonatkozásban döntő erőfölénnyel rendelkeztek az ellenséggel szemben. Az 1. Ukrán Front támadása 1945. január12-én indult a sandomierzi hídfőből, és a második nap reggelére áttörték a harcászati mélységet, majd elhárítva a német páncélos erők ellencsapásait, estig mintegy 40km-t nyomultak előre, az áttörést pedig 60km-re szélesítették ki. Az 1. Belorusz Front kötelékei január14-én a magnisewi és a pulawy hídfőből lendültek támadásba. Két nap alatt kijutottak az ellenség hadműveleti mélységébe, és a két hídfőből induló támadást egyetlen csapássá egyesítették. A front Varsótól északra lévő erői átkelve a Visztulán, az 1. lengyel hadsereggel alárendeltségükben, január17-én felszabadították a lengyel fővárost. A két front erői január17-éig, szétzúzva az ellenség főerőit, illetve a megmaradt kötelékeket visszavonulásra kényszerítve, mintegy 100-160km-t nyomultak előre. Ekkor a főhadiszállás a támadás felgyorsítására, az Odera minél előbbi elérésére adott parancsot. Ezután a harckocsi hadseregek és –hadtestek messze elszakadva az összfegyvernemi csapatoktól, gyors ütembe törtek előre nyugati irányba, az egyre fokozódó német ellenállás ellenére. Az 1. Ukrán Front csapatai január19-én átlépték a volt német-lengyel határt, és 22-28. között kijutottak az Oderához. A menetből történő átkelés után Breslautól északra és délre hídfőket foglaltak a nyugati parton. A hónap végéig az1. Belorusz Front csapatai is Németország földjére léptek, és felzárkóztak az Odera vonalára. Küstrintől északra és délre szintén hídfőket létesítettek a folyón. A hadművelet eredményeként a szovjet csapatok 500km szélességben, 500km-t nyomultak előre, és mindössze 60km-re álltak Berlintől. A létrehozott hídfők kedvező helyzetet teremtettek a főváros elfoglalásához.
A Visztula-Oderai hadművelettel egy időben indulta 3. és 2. Belorusz Front Kelet-poroszországi támadása. A két front csaparai január26-ára mély átkaroló csapással tengerhez szorították és elvágták a főerőktől az itt lévő ellenséget. Ezután három elszigetelt csoportra tagolták és a bekerített kötelékeket, és április26-áig részenként megsemmisítették azokat. A két hadművelet eredményeként a Vörös Hadsereg erői felszabadították Lengyelországot és Csehszlovákia nagy részét, elfoglalták Kelet-Poroszországot, elérték az Oderát, és hídfőket létesítettek rajta. Közép-Európában a 2. és 3. Ukrán Front befejezte Magyarország felszabadítását, és a szovjet csapatok Ausztria területén nyomultak előre. A 4. Ukrán Front erői és a 2. Ukrán Front egy része Csehszlovákiában tevékenykedett eredményesen.
Az 1945 elején meginduló döntő hadműveletek közepette ült össze Jaltában február4-11. között a három nagyhatalom vezetőinek újabb értekezlete. Sztálin, Roosevelt és Churchill egyeztették a fasiszta Németország végleges szétzúzására irányuló terveiket, és felvázolták a háború utáni rendezési elveket. Megállapodtak Németország feltétel nélküli fegyverletételének körülményeiben, a fasizmus teljes felszámolásában, és hogy Berlint a szovjet csapatok foglalják el. Rögzítették az egyes megszállási övezetek határait, a négyhatalmi (szovjet, amerikai, angol, francia) megszállási rendszert. A szovjet delegáció erőteljes követelésére döntöttek Lengyelország határairól és a lengyel kormány elismeréséről. Elhatározták, hogy április25-ére San Franciscóban összehívják az ENSZ alakuló értekezletét. A Szovjetunió Kötelezettséget vállalt arra, hogy az európai háború befejezése után 2-3 hónappal belép a Japán ellen folyó küzdelembe.
A szovjet csapatok 1945. április elejére mindössze 60km-re voltak Berlintől. Az amerikai-angol erők egyes irányokban kijutottak az Elbához és 100-120km-re közelítették meg a német fővárost. A berlini irányt a szovjet csapatok előtt a Visztula és a Közép HDSCS-ok zárták le két tábori és két páncélos hadsereggel. Védelmük magába foglalta a három védőövből álló Odera-Neisse terepszakaszt és a kilenc körkörösen kiépített berlini védelmi szektort. A berlini hadművelet végrehajtására a 2. ésaz1 Belorusz, valamint az 1. Ukrán Front kapott parancsot. A hadművelet célja a fasiszta Németország fegyveres erőinek teljes megsemmisítése, Berlin elfoglalása és az európai háború befejezése volt. Az elgondolás az Odera-Neisse védelmi terepszakasz áttörését, a berlini csoportosítás bekerítését és részenkénti felszámolását tartalmazta. Az áttörésre, a védelemben lévő nagy csoportosítások szétzúzására a főhadiszállás az erők, és eszközök döntő fölényét hozta létre a berlini irányban.
Erőviszonyok a berlini hadműveletben
|
Szovjetunió |
Németország |
Arány |
Létszám |
2500000 |
1000000 |
2,5:1 |
Löveg és av. |
41600 |
10400 |
4:1 |
Harckocsi és rolg. |
6250 |
1500 |
4,2:1 |
Repülőgép |
7500 |
3300 |
2,3:1 |
Az 1. Belorusz és az 1. Ukrén Front támadása április16-án indult, és 19-éig befejezték az Odera-Neisse terepszakasz leküzdését. Ezen a napon a 2. belorusz front is bekapcsolódott a hadműveletbe. A három front erői 25-éig bekerítették az ellenség Frankfurt-Guben és Berlin körzetében lévő csoportosításokat. A körülzárt erők felszámolása május8-áig tartott. Május7-ére a szovjet csapatok széles arcvonalon elérték az Elbát.
Reimsben, Eisenhower tábornok főhadiszállásán 1945. május7-én 02 óra 41 perckor a szövetségesek képviselői előtt Jodl vezérezredes aláírta a feltétel nélküli megadásról szóló okmányt. Ez rögzítette, hogy a német szárazföldi, tengeri és légi haderő csapatai 1945. május8-án 23 óra 1 perckor minden ellenállást beszüntetnek. Sztálin, a szovjet fegyveres erők legfelsőbb főparancsnoka ezt előzetes fegyverszüneti okmánynak tekintette, és követelte, hogy Berlinben kerüljön sor a jegyzőkönyv végleges aláírására. Erre a történelmi eseményre Berlin Karlshorst nevű elővárosában, a volt műszaki tiszti iskola éttermében került sor, 1945. május9-én 0 óra 16 perckor. Európában véget ért a második világháború. A fasiszta német birodalom elbukott.
| |