szantomihaly
szantomihaly
Men
     
E.mail cmem

szanto.mihaly@zmne.hu

     
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
     
Hrlevl hallgatimnak
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
     
A Magyar Honvdsg a kiegyezs utn
     
MH 1867-tl
     
A harckocsi csapatok fejldse
A harckocsi csapatok fejldse : 3/1. Katonai elmletek a harckocsik alkalmazsrl.

3/1. Katonai elmletek a harckocsik alkalmazsrl.

  2007.01.05. 19:07

A kt vilghbor kztt egy sor katonai almlet szletett a pnclosok alaklmazsrl. Ez e rsz ezeket az elmleteket mutatja ben

 

 A harckocsik s harckocsi csapatok fejlesztse a kt vilghbor kztt

 

  • Katonai elmletek a harckocsik alkalmazsrl

 

Az els vilghbor szmos olyan hadmvszeti krdst vetett fel, amelyre a hadvisel felek a hbor menetben nem, vagy csak rszben tudtak sikeres megoldst tallni. Ilyen volt elskppen az llshbor zskutcjbl val kivezet t feltteleinek megteremtse, azaz az sszefgg llsvdelem ttrse s a mlysgbe val kijuts problminak rvid id alatti megoldsa. A figyelem kzp pontjban llt a nagy ellensges csoportostsok bekertsnek s gyors megsemmistsnek krdskre. Ugyancsak tisztzsra szorultak a hbor alatt megjelent j harceszkzk (replgpek, harckocsik) hadmveleti, harcszati jelentsge, alkalmazsuknak clszer elvei, mdszerei. E sok krds tisztzsra egyidejleg szleskr tudomnyos kutatmunka indult be. Eredmnyeknt tbb egymstl fggetlen, egymst kiegszt katonai elmlet szletett. Tmnk szempontjbl csak a harckocsik alkalmazsval foglalkoz elkpzelseket tekintjk t, melyek a pnclos, vagy gpestett hbor elmletben foglalhatk ssze.

Az elmlet kpviseli a nagytmegben alkalmazott harckocsiktl vrtk mr a hbor elejn, hogy megsemmistik az ellensget s rvid id alatt elrik a hbors clt. Az elmlet els vltozatt a hszas vek elejn az angol katonai gondolkodk fogalmaztk meg. John Fuller s Basil Liddell Hart a hbor tapasztalatai alapjn emeltek szt a csapatok gpestsrt s a harckocsik tmeges alkalmazsrt.

John Charles Fuller (1878-1966) tbornok fiatal tisztknt rszt vett az angol-br hborban. Az els vilghborban magas beosztsokat tlttt be. Tmogatta a pnclos fegyvernem megteremtst, a Cambrai-i tkzetben alkalmazott harckocsi hadtest vezrkari fnke, az alkalmazsi terv kidolgozja. Fontosabb munki: „Harckocsik az 1914-1918. vi hborban” s a „Gpestett erk hadmveletei”.

Fuller a mozgkonysgot fontosabbnak tartotta a pnclvdettsgnl, mert ebben ltta a meglepets zlogt. Mint rta: „A fegyverek megvltozsa magval vonja a hbor jellegnek megvltozst is. - Mivel a jelen korszak nagymrtkben a gpek korszaka, a hborknak is hasonl jelleget kell ltenik, tekintve, hogy a katonai szervezet kveti a polgrit. - Napjainkban, a fejlett orszgokban az ipar tlslyba kerlt a mezgazdasggal szemben, ezrt bizonyosra vehetjk, hogy a hadsereg szervezete is megfelel mdon fog tovbbfejldni, egyre inkbb a gpekre fognak tmaszkodni, amelyek a jelenlegi civilizci f mozgati. - Minthogy a gpests alapja az ipar, nyilvnval, hogy a jvben csak iparilag fejlett orszgok vvhatnak sikeres hbort. Amikor a hbor mg a l erejn alapult, mint a kzpkorban, az olyan orszg, mely nem rendelkezett megfelel mennyisg „l”-ervel, aligha vehette fel a harcot egy olyannal, mely- e tekintetben - flnyben volt. - Napjainkban egy iparilag fejletlen orszg jelentktelen gpkocsiparkkal lnyegben vve vdtelen lesz a tmadval szemben. - A hadsereg gpestse motorizlsa teljesen megvltoztatja a harc megtervezsnek folyamatt.” Elismerte, hogy ez kihatssal lesz a hadsereg kikpzsi rendszerre is. gy gondolta, hogy a hadsereg sszettelnek, szervezetnek vltozsa ellenre lesznek a fegyveres kzdelemnek vltozatlan alapelvei. Ezek a kvetkezk: „Az erkkel val gazdlkods, az sszpontosts, megleps, biztosts, tmads, mozgs s egyttmkds rvnyes, fggetlenl attl, hogy a hadsereg gyalogosokbl, lovasokbl, vagy motorizlt egysgekbl llnak-e. - Nem j tpus hborval llunk teht szemben, amely semmiben sem hasonlt a jelenlegihez, hanem a hadvisels j formjval, egy olyannal, amely a belsgs motorokon alapul, amelyek lnyegesen megnveltk a mozgkonysgot s a szllt kapacitst.”

Abbl a meggondolsbl, hogy a gpestett hadsereg fellltsi kltsgei korltozni fogjk mreteit, azt a kvetkeztetst vonta le, hogy cskken a millis tmeghadsereg szerepe. „Mg a vilghborban a gyalogosok millii vettek rszt, elkpzelhetetlen, hogy a kvetkez hborban brmely orszg nhny ezer harckocsinl tbbet kpes legyen harcba vetni. - A harcot a jvben a jelenlegi sorozssal fellltott hadseregek helyett magas kpzettsg hivatsos erk fogjk megvvni. Ez nem jelenti termszetesen azt, hogy a sorozs teljesen megsznik, csupn annyit, hogy a sorozott katonk msodrend szerepet fognak betlteni, kzben tartjk azokat a terleteket, amelyeket a gpestett erk az ellensgtl elragadtak.” Ez utbbi gondolatai mg hossz idn keresztl nem realizldhattak. A gyalogsg szerepnek lertkelse mellett hangslyozta a lgier hadszati, hadmveleti jelentsgt. „Ez a fegyvernem, amely hrom dimenziban tevkenykedik, nll kategrit kpez s majdnem korltlan fejlds eltt ll. Amikor a rdiirnyts tkletes lesz, megjelennek a piltanlkli repleszkzk- valdi lgi torpedk. Ez a fegyver talaktja a hadvisels formit a szrazfldn s a tengeren.” Addig is mg ez megvalsulhat fontos a kt fegyvernem egyttmkdse. „A replgp s a harckocsi egymst kiegsztik s mg hosszideig kptelen lesz egyik a msik nlkl tevkenykedni. A replgp felkutatja az ellensges harckocsikat, s ezzel lehetv teszi a sajt pnclosok szmra, hogy harcba bocstkozzanak vele. A pnclosok viszont vdik a lgier repltereit azzal, hogy megsemmistik az ellensg pnclosait, illetve korltozzk mozgsukat…A jvend hadviselsben az egyttmkds a harckocsik, s a replgpek kztt sokkal fontosabbnak bizonyulhat, mint a harckocsik s a gyalogsg kztt.” Fuller elvetette a gyalogsg s a harckocsik egyttmkdst, gyalogsg alkalmazsnak ott van ltjogosultsga, ahol a harckocsik a terep vagy ms ok miatt nem bevethetk. „A harckocsik s a gyalogsg kombinlsa olyan mintha a traktor el igslovat fognnk be…Ha a terep harckocsik szmra nehezen, vagy egyltaln nem jrhat, akkor nyilvn alkalmasabb a gyalogsg szmra s a harckocsik kerlni fogjk…Ahol harckocsi tmads nem vrhat a gyalogsg haszna tovbbra is megmarad. Ott azonban, ahol harckocsi tmadsnak van kitve, nem csupn hasznlhatatlann vlik, de jelenlte lland aggodalom forrsa lesz…A harckocsi tkzet bizonyos tekintetben hasonltani fog a tengeri tkzetre, egy fontos klnbsggel: a hajk a tengeren kzdenek egymssal, tmaszpontjuk a szrazfld, a harckocsi a szrazfldn harcol, s ugyanarra tmaszkodik. Mit jelent ez? Mg a kiktk s a parti erdk nem tudjk kvetni a hadihajkat, a harckocsik megfelel tmaszpontjai kpesek arra, hogy kvessk ket….a gyalogsg a tzrsgre tmaszkodik; a harckocsi tkzetben azonban nincs gyalogsg, mert csak njr pnclozott lvegek kzdelme, s mire tmaszkodhatnak ezek a fegyverek? Arra, amit pnclelhrt csapatoknak neveznek,…Vlemnyem szerint a jv be fogja bizonytani, hogy egy gpestett hadsereg, vagy alakulat kt szrnyra osztand: pnclosokra, mint tmad fegyverre s pnclelhrt erre, a vdelem cljra.” Termszetesen a pncltr lvegeket gpjrmvel szlltank, hogy tudjk kvetni a harckocsikat s szmukra kell idben megfelel vdelmet, biztostsanak.

Basil H. Liddell Hart (1895-1970) kapitny az els vilghbor utn kilpett a hadseregbl s katonai szakrknt dolgozott Fontosabb munki: „Hadszat”, „Gondolatok a hborrl”, „A gyalogsgi harc tudomnya” s „Az 1914-1918-as vilghbor trtnete”.

Nzetei kzel lltak Fuller elkpzelshez. azonban hangslyozta a gpestett gyalogsg s a harckocsik egy pnclos ktelkbe val szervezsnek szksgessgt. Az ltala elkpzelt ktelk kt harckocsi zszlaljat, hrom gpkocsiz gyalogzszlaljat foglalt magba, melyet njr tzrsggel egsztett ki. A gyalogsg gpestst nlklzhetetlennek tartotta. „Az egszsges emberi elme azt diktlja, hogy a gpjrmveken lv emberek hamarabb elrhetnek egy pontra, mint a gyalog menetelk. A clt is nagyobb szmban rhetik el- feltve azt, hogy elegend jrm ll rendelkezsre. Az llsokban lv kisebb ltszm, de gyorsan megersthet gyalogsg is elnyben van a szmban nagyobb olyan ellensggel szemben, amely elksve rkezik be. Egyenesen megfoghatatlan lenne, ha egy jvbeni hborban nem hasznlnk ki a motoros szlltst a gyalogsg mozgatsra.”

Fuller teht a harckocsik s a replk, mg Liddell Hart a harckocsik, gpestett gyalogsg s tzrsg egyttmkdse mellett szllt skra. Elkpzelseik azonban ellenttben lltak az „utols csata” doktrnjt kpvisel hivatalos brit nzetekkel. Munkikat lefordtottk nmetre s ott rdekldst vltott ki. Guderian tbornok figyelembe vette elkpzelsnek kialaktsakor.

Heinz Guderian (1888-1954) tbornok a nmet pnclos fegyvernem egyik megalaptja. Az els vilghbor utn klnbz egyre magasabb beosztsokban teljestett szolglatot. E mellett jelents elmleti tevkenysget is folytatott. Fontosabb munki: „Vigyzat pnclosok” s „A pnclos csapatok”.

A harckocsik tmeges, nll alkalmazsa mellett trt lndzst, melyet pnclos hadosztly keretben kpzelt el, ellenezte a gyalogsgnak val alrendelsket. Mint rta: „Senki sem tagadhatja, hogy ostobasg lenne, ha egy fegyvernembl nem akarnnk a benne rejl legnagyobb teljestmnyt kiaknzni…A pnclos csapatok napjainkban mr egyltaln nem a gyalogsg kisegti…Ha a harckocsikat gyaloghadosztlyokhoz szervezzk, akkor megakadlyozzuk az erk sszpontostst a dnt trsgben. Ilyen mdon a harckocsik jelents rszt olyan terepen alkalmaznnk, ahol egyltaln nem, vagy csak nagy nehzsgekkel s slyos vesztesgekkel tevkenykedhetnnek, arra knyszertennk ket, hogy a lass s kis harci lehetsg fogatolt tzrsg s a gyalogosok mozgshoz igazodjanak: rviden- kilnnk gyorsasgukat s ezzel az ellensg meglepsre s az tkzet sikerre tpllt jogos remnynket. Megakadlyoznnk tmeges alkalmazsukat,” A tmads megszervezsnl elsrend kvetelmnynek tartotta a harckocsikban rejl harci lehetsgek maximlis kihasznlst. „a lvszeknek s a tzreknek kell a harckocsikhoz igazodniuk s nem fordtva…Az a fegyvernem, amely korunkban a tmads f erejnek hordozja, ignyt tarthat arra, hogy ezt az ert sajt trvnyszersgei szerint alkalmazzk. Ahol teht a pnclosokat bevetik, ott k alkotjk a f fegyvernemet, s szksgleteikhez kell igazodniuk a tbbi fegyvernemeknek. Ezeknek kell egyttmkdni a harckocsikkal s ignyeiket a legnagyobb csapsmr ervel rendelkez fegyvernemhez, kell igaztaniuk. A pnclosoknak az a legfontosabb feladatuk, hogy az alkalmazsukra kedvez svban, az ellensg vdelmt ttrve, gyors, meglep tevkenysggel kivvjk a dntst.”

Guderin a sikert a vdelem egyidej s teljes mlysg lefogsban ltta, melyet a gyors pnclosokkal lehet megvalstani. Olyan harcrendet vzolt fel, amely kpes volt a vdelem hrom vdvt (fvdv 8-10km, hadosztly vdte; msodik vdv a kett egytt 20-25km a hadtest msodik lpcs vdte; a harmadik vdv 30-50 km-re a permvonaltl, a hadsereg tartalkok vdtk) egy idben tmadni. Ehhez a harckocsikbl ngy lpcst szervezett. A nehz harckocsikbl ll els lpcs, nagy temben harc felvtele nlkl trt elre a hadseregtartalkok vhez s ott bocstkozott harcba. A kzepes harckocsikbl ll msodik lpcs kis fzisksssel indult s feladatuk a tzrsg llskrleteinek birtokba vtele volt, melyek elhelyezkedse a peremvonaltl 3-5 km-re kezddtt. A harmadik lpcsbe a knny pnclosok tartoztak, akik a tbori ktelkekkel egytt, de nem alrendelve, trtk t s szmoltk fel a harcszati mlysget. Az ttrs utn a pnclosok elszakadtak a gyalogsgtl s gyors temben 100-150kilomter mlysgbe fejlesztettk ki a sikert a lgier hatkony tmogatsval. A negyedik lpcsbe a tartalkok tartoztak, elre nem lthat feladatok megoldsra.

A pnclosokat kizrlag csak tmadsban kvnta alkalmazni, vdelemben egyenesen krosnak tartotta tevkenysgket. Mint rta: „a pnclos csapatok kifejezetten tmad fegyvernemet alkotnak. A vdelmi s elhrt arcvonalon nincs mit keresnik.” Elkpzelse lnyegesen befolysolta a nmet fels katonai vezets gondolkodst, felismertk a harckocsikban rejl lehetsgeket, s ltalban osztottk a guderini elveket.

Hasonlan az eddigiekhez a pnclos s gpestett csapatokat tartotta a jv hborja fszereplinek az osztrk Eimannsberger tbornok is.

Ludwig von Eimannsberger (1878- 1945) tzrtbornok. Az els vilghbor rsztvevje. Gondolatait az 1934-ben megjelent „Harckocsi hbor” cm munkjban fejtette ki.

A harckocsik jelentsge mellett erteljesen hangslyozta a gyalogsg fontossgt s skraszllt gpestsk s pncltr fegyverekkel val elltsa rdekben. Vlemnye szerint azonban a hadmvelet sorst vgs soron a harckocsik dntik el, melyeket harcszati feladatok megoldsra dandrokba, hadmveleti feladatokra hadosztlyokba, illetve pnclos hadseregbe kvnt szervezni. Az ellensg vdelmt menetbl-, arcbl mrt csapssal –tervezte ttrni. Hrom vdvvel kiptett vdelmet felttelezve a tmad erket is hrom lpcsben javasolta alkalmazni. A kb.40-50kilomter szlessgre tervezett hadsereg-ttrsi szakaszon az els lpcsben 5-7 gyaloghadosztlyt egyenknt egy harckocsi dandrral (350 harckocsi) megerstve kvnt alkalmazni, az els vdv (6-8km) ttrsre. A 15-20km mlysgben lv msodik vdv lekzdshez msodik lpcsben 1650 harckocsit, gpestett gyalogsgot s a tmogat lgiert tervezte alkalmazni. A harmadik vdv ttrst s a hadmveleti siker kifejlesztst tz (egyenknt 500 harckocsibl ll) pnclos hadosztly (egy pnclos hadsereg) tkzetbe vetsvel kvnta vgrehajtani. Az ilyen felpts hadsereg tmadsnak teme, vlemnye szerint elrhette a napi 50 kilomtert is. A tmads tzrsgi biztostst a harckocsik lvegeire alapozta, ezrt elengedhetnek tartotta a tzrsgi elksztst, annl is inkbb, mert ez nvelte a meglepets hatst, ugyanakkor elegendnek tartotta az arcvonal kilomterenknti 25 tzrsgi lvegsszpontostst.

Munkja nagy vitt vltott ki egsz Eurpban, Guderin r hivatkozva igyekezet meggyzni az ellenzket a harckocsik nll s tmeges alkalmazst illeten. Tny, hogy gondolatai sok pozitv vonst tartalmaznak, hatrozottan skra szllt a meglep s tmeges alkalmazs mellett, fkppen a harcszati mlysg ttrsvel foglalkozott, a hadmveleti siker kifejlesztsnek krdseit nem vizsglta rszletesen.

A harckocsikat tartotta a jvend hbor f csapsmr erejnek a francia, de Gaulle is.

Charles de Gaulle (1890-1970) fiatal tisztknt rszt vett az els vilghborban. A hszas vekben a katonai akadmia tanra, majd a Legfels Vdelmi Tancs ftitkra, majd pnclos hadosztlyparancsnok. A francia kapitulci utn megalaktotta a Szabad Franciaorszg Bizottsgot, s felszltott a nmetek elleni harcra. A hbor utn elbb miniszterelnk majd kztrsasgi elnk volt.

A gpests meg nvekedett jelentsgt felismer de Gaulle szembe fordult a francia hadvezets hadszati vdelmi elkpzelseivel s mr a harmincas vek elejn szorgalmazta egy pnclos s gpestett csapatokbl ll hadsereg megszervezst. Gondolatait 1934-ben megjelen „t a hivatsos hadsereghez” cm munkjban foglalta ssze. Az ltala elkpzelt hadsereg hivatsos katonkbl llna, a korszer hbor bonyolultabb feladatai, mint rta: „..csak a vlogatott csapatok tevkenysgvel oldhatk meg…Azt az idt, amelyre egy npnek egy fenyeget veszly esetn a felkszlsre szksge van, csak h, hivatsos katonk, nfelldozsa biztostja. Ebbl kvetkezik, mivel orszgunk a tmadssal szemben nyitottan fekszik, mivel meglepetseknek van kitve…,nem engedhetjk meg magunknak, hogy az els csapsok elhrtsban hirtelen sszelltott ktelkek bizonytalan feltart erejre hagyatkozzunk. Elrkezett az id, amikor tartalkosaink s sorllomnyunk tmegein, teht a nemzeti vder legfontosabb, ugyanakkor azonban lassan sszpontosul rszn kvl, szksgnk van a manver eszkzeknt egy mozgkony seregtestre, amely idveszts nlkl kpes mkdsbe lpni, tevkenykedni. Vagyis szksgnk van egy belsleg szilrd, lland hadseregre, egy olyan erre, amely a fegyverforgatst mesterien rti. Franciaorszg hivatsos hadsereg nlkl nincs biztonsgban.”

gy gondolta, hogy a meglep nmet tmadstl Franciaorszgot nem a Maginot-vonal hanem a teljesen gpestett hivatsos hadsereg tudja csak megvdeni. Azt is ltta, hogy a korszer technika nagy hozzrtst kvetel, ezrt kell a hadsereg llomnyt technikailag jl kpzett hivatsos katonkbl killtani. Remnyei szerint a gpestett hadsereg rvid id alatt dnt eredmnyre kpes a nlnl nagyobb ltszm tmeghadsereggel szemben is. „…Motor segtsgvel brmilyen sebessggel, brhov eljuthatunk. A hadsereg maholnap csak lnctalpas jrmveken fog mozogni. Nincs ember, lveg, lszer, nincs egy darab kenyr, amely ne ily mdon jutna el rendeltetsi helyre…A dnt csapst a korszer technika, a pnclozott jrmvek fogjk vgrehajtani. Ha ezen az ton haladunk elkerlhetjk az llshbort.” Az ltala elkpzelt hadsereg hat pnclos s egy knny hadosztlybl, valamint hadsereg kzvetlenekbl llt. (A knny hadosztly felptse hasonl volt a pnclosval, az eltrst az jelentette, hogy knny harckocsikkal volt felszerelve s tzrsgt tzrdandr helyett egy gpestett tzrezred kpezte.) Maga a hadsereg hozzvetleg 100 ezer fbl s 3000 harckocsibl llt volna. De Gaulle ezt az ert alkalmasnak tartotta arra, hogy mintegy 50 kilomteres svban, tbblpcss felptsben, rst nyisson (ttrje) az ellensg vdelmben s 50 km/nap temben tmadjon. ppen ezrt nem csak harcszati, hanem hadszati feladat megoldsra is kpesnek tartotta.

Gondolatait a francia katonai fels vezets elutastotta, Petain marsall a legnagyobb francia katonai szaktekintly kijelentette: „..a harckocsi s a lgier nem vltoztatjk meg a hbor jellegt. Franciaorszg biztonsgnak alapja a megerdtett arcvonal.”

A fent emltett katonai gondolkodk –Guderin kivtelvel -elkpzelseinek kzpontjban egy viszonylag kis ltszm harckocsikkal bven elltott, teljesen gpestett, hivatsosokbl ll hadsereg llt. Ugyan akkor nem mondtak le a sorozott katonkbl ll tmeghadseregrl sem. A korszer technikval elltott hivatsosokbl ll lland hadsereg vgl is nem valsult meg. E hadsereg felszerelshez szksges nagy mennyisg technikt s zemanyagot a gazdasgi vlsgbl kilbal vilg egyetlen orszga sem tudta biztostani. Nem is beszlve a tmeghadsereg gpestshez szksges technika elteremtsrl. Akadlyoz tnyezknt hatott a tmegek mszaki, technikai ismereteinek alacsony sznvonala is. Az a tny azonban, hogy a nmet katonai vezets megrtette s elfogadta Guderin elmlett helyzeti elnyhz, jutatta Nmetorszgot ellenfeleivel szemben klnsen a hbor elejn.

A kt vilghbor kztti idszakban a szovjet katonai teoretikusok is kutattk a hbor j vonsainak kvetkezmnyeit. Gondolkodsuk kiindul pontja az volt, hogy a hbor hadszati eredmnyt a harcszati sikereken felpl hadmveleti sikerek hatrozzk meg. A tbb rsztvev kzl Triandafillovot, Isszerszont s Tuhacsevszkijt emltjk. Munkssguk eredmnyeknt alakult ki az un. „mly hadmvelet elmlete”.

Vladimir Kiriakovics Triandafillov (1894-1931) a polgrhbor rsztvevje, 1926-1934 kztt a vezrkar hadmveleti fnksgnek vezetje, kzben 1928-1929-ben hadtestparancsnok volt. Replszerencstlensgben halt meg.

Triandofillov az sszfegyvernemi hadsereg tevkenysgn keresztl vizsglta a hadmvszet egyes krdseit. Elemezte a hadsereg menetnek, az tkzet kibontakozsnak s lefolysnak, a szles arcvonalon foly tmadsnak s az egyms utni folyamatos hadmveletek problmit. Mint rta: „Ha a hadsereg el lltott feladat nem helyi jelentsg,… az ellensg olyan sztzzst kvnjk elrni, amely hatst gyakorol a hbor tovbbi menetre, ebben az esetben szmba kell venni az ellensg elhelyezkedsnek jelents mlysgbe trtn betrst. Az els csaps utn azonnal a msodiknak, harmadiknak s mg tovbbiaknak kell kvetnik gy, hogy ezzel az ellensg teljes veresge kvetkezzen be.” Megllaptotta, hogy a zrt, sszefgg arcvonalak ltrejttvel az ttrs jelentsge nagymrtkben meg nvekedett. „Napjainkban,…amikor lehetsg van arra, hogy 3-5 nap alatt az arcvonal gyenge szakaszra tz-tizent hadosztlyt tdobjanak, a nagy ttrsek vgrehajtsa rendkvl bonyolultt vlt. Ma az ttrs csak akkor jrhat eredmnnyel, ha sikerl lektni az ellensg erinek jelents rszt, ha a csaps irny az ttr csapatokat kedvez hadmveleti helyzetbe hozza az ellensg ms arcvonalhoz viszonytva, s ha a csapsmr csoportosts kijut azokra az utakra, ahonnan ki lehet fejleszteni a csapst az ellensg szrnyra s htba. - A korszer hadseregek vdelmnek mai mlysge mellett a megkerlst olyan mlyre kell irnytani, hogy az ne csak a vdelem szrnynak egyszer visszaszortsra vezessen. A nagymret csapsnak nemcsak kzvetlenl a harcszati mlysget kell tfognia, hanem az egsz arcvonalat a hadseregtartalkokkal egytt, hogy leksse az ellensg egsz erejt. Mlysgnek legalbb 35-50km-t kell elrnie. Vgrehajtsra ngy-t hadtestet kell kijellni, megfelel mennyisg lovassggal s gpestett csapatokkal….A megkerlst vgrehajt hadtest 2-4 harckocsi zszlaljjal is rendelkezzen.”

Triandofillov a harckocsikat elssorban a harcszati mlysg ttrsnl vette szmtsba a gyalogsg tmogatsra. A hadmveleti siker kifejlesztst a nagymlysgbe a lovassg tmegeitl vrta. Az 1927-s szovjet szablyzat a hadsereglovassg kb. 100km mlysg elretrsvel szmolt. Fontosnak tartotta a lgier alkalmazst. „A csapsmr hadsereg lgvdelme…ngy-t vadszrepl szzadot is kvetel. – tovbb. – megersthetik knny s nehz bombz replkkel is. Ltszmuk kett-hrom lgi dandr lehet.” A lgier feladatt a felderts s lgvdelmi oltalmazson tl a kvetkezkben ltta: „A kezdeti hadmvelet utn a bombz replk mkdsnek kzpontja fokozatosan thelyezdik. Az ldzs els napjaiban az ellensg visszavonul eri lesznek a bombz replk clpontjai….befejezik a megrendlt csapatok sztverst, tmadva ezeket a menetvonalakon, tkelhelyeken s a csapatok gylekezsi pontjain. Attl az idtl kezdve viszont, amint j tartalkok berkezst feldertettk, a bombz replk ezek ellen helyezik t tevkenysgket. Rendszeresen romboljk a vasutakat, s vegyi mrgez anyagokkal szennyezik a csapatok kiraksi krzeteit. A lgier feladata – elpuszttani a tartalkok kirak llomsait, meghosszabbtani sszpontostsuk idejt s hatalmas erej lgi csapsokkal alsni az jonnan berkez egysgek erklcsi erejt.”

Gregorij Szamoljovics Isszerszon (1898-1976) Rszt vett a polgrhborban. 1924-ben elvgezte a Katonai Akadmit, majd klnbz parancsnoki s trzs beosztsokban szolglt. 1936-bam a Vezrkari Akadmia hadmveleti mvszet tanszknek vezet professzora lett. Innen ment nyugdjba 1955-ben. Fontosabb rsai: A hadmveleti mvszet fejldse (1932). A mly hadmvelet alapjai (1933). A hadmvelet vezetsnek alapjai (1938). A kzdelem j formi (1940).

Munkssgnak frdeme a hadmveleti mvszet s a mlyhadmvelet elmletnek sokoldal vizsglata. Vizsgldsai sorn megllaptotta. „A nagy s sokmillis, technikai eszkzkkel jl felszerelt hadseregeknek, a nagykiterjeds csatatereken foly, nagymlysg hadmveleteken kvl ms alkalmazsi lehetsgei nem lehetnek….A hadmveleti felpts mly lpcszse s a szrazfldn zajl tkzetek nagy hadmveleti mlysge egyre jobban a korszer viszonyok jellemz vonsv vlik.” Az ttrs krdst vizsglva a kvetkezket rta: „Az elmlt idszakok hadmvszete az ttrs problmjt hadmveleti mretekben nem oldotta meg. A problma megoldsra a kzdelem j technikai eszkzeinek megjelenst eredmnyezte, ami megteremtette a feltteleket a harcszati mret megoldshoz….azonban hadmveleti mretekben megoldani nem lehetett.

A jv hborjnak j jellege megkveteli, hogy a korszer hadmvszetnek ezt a kzponti problmjt ms mdon oldjuk meg. Az arcvonalakat dnt hadmveletekben kell ttrni. Az ttrst a teljes mlysgre ki kell fejleszteni, s el kell rni az arcvonal teljes sszeomlst.

A harckocsik, a messze hord tzrsg s a front lgier alkalmazsval mr kidolgoztk a mly harc j formit s ezek a formk az ttrs problmjt harcszati mretekben, megoldjk-. A nagymlysg harcszati erkifejtsnek t kell nnie nagymlysg hadmveleti ttrss. Vilgosan meg kell rtennk, hogy a rohamoz els lpcs, amely kzvetlenl tri t az arcvonalat, ezt a feladatot csak harcszati mretekben tudja megoldani, s nem kpes a teljes hadmveleti mlysg ttrsre.

A korszer ttrst csak akkor lehet vgrehajtani, ha a harcszati ttrshez szksges erkn kvl, rendelkezsre llnak azok az erk is, amelyek ezt a harcszati ttrst kpesek kifejleszteni a mlysgbe. A korszer nagymlysg ttrs megkveteli a kt alapvet lpcs ltrehozst. Az els lpcsnek harcszati mretekben kell ttrnie az arcvonalat, a msodik lpcs – amelyet sikerkifejleszt lpcsnek is nevezhetnk – a csapst tviszi a mlysgbe s megvalstja a teljes hadmveleti mlysg ttrst.”

Mindebbl kvetkezik, hogy: „Ma vilgosan s egyrtelmen ki kell mondanunk, hogy a gyzelem az lesz, aki mlyebb s ersebb lpcskkel rendelkezik.”

A nagymlysg ttrs vgrehajtshoz vlemnye szerint a kvetkez hadmveleti felptst kell alkalmazni. „Amikor a hbor kezdetn az elvd megkezdi az tkzetet s az tkarol manver lehetsge megsznik, a hadmveleti mvszet megkezdi az ttrssel kapcsolatos tevkenysgt. - A berkez sszfegyvernemi magasabb egysgek kpezik, jelents mennyisg harckocsival, tzrsggel s egyb megerst eszkzkkel a rohamlpcst, melyet a lgier is tmogat. Mgttk, a gyorscsapatokbl ltrejn a sikerkifejleszt lpcs, amely a jelents nagysg gpestett s lovas magasabb egysgeket, valamint a tvolsgi lgier nagy rszt foglalja magba. - Ilyen hadmveleti felptsben kezddik meg a korszer nagymlysg ttr hadmvelet. Ennek a felptsnek az a clja, hogy az ttrs utn megnvelje a csaps erejt s kifejlessze a csapst a mlysgbe.

A mly ttrs korszer hadmveletnek az a clja, hogy egyidejleg sztverje s felgngyltse a vdelem teljes hadmveleti mlysgt. Amikor a rohamlpcs harcszati mretekben megoldja a vdelem els vdvnek ttrst a tmad hadmveleti felptsnek mlysgbl, elre rohan a sikerkifejleszt lpcs. Ezt a lpcst a levegben megelzi a lgier, amely az ttrs szakasztl jelents tvolsgon elzrja az ellensges tartalkokat s megfosztja annak lehetsgtl, hogy az ttrs szakaszra berkezzenek. Egyidejleg a lgi ton szlltott lgi deszant osztag kiszll az ellensg mlysgben. Mindez a tevkenysg kifejleszti a mlysgbe irnyul csapst. Minl nagyobb s ersebb a sikerkifejleszt lpcs, annl nagyobb mlysg lesz az ttrs. Ahhoz, hogy a vdelem hadmveleti mretekben ttrsre kerljn, arra van szksg, hogy sikerkifejleszt lpcs tevkenysge sorn ttrje az ellensg vdelmnek teljes mlysgt.”

Mihail Nyikolaevics Tuhacsevszkij (1893- 1937) a Szovjetuni marsallja kivl katonai teoretikus s hadvezr volt. A polgrhborban hadsereg s frontparancsnok, a hbor utn katonai krzetparancsnok volt. Ksbb a katonai akadmia parancsnokv neveztl ki, illetve vezrkar fnk s a hadgyi npbiztos helyettese lett. 1937-ben koncepcis perben hallra tltk s kivgeztk. Tuhacsevszkij a kt vilghbor kztti idszak vilgviszonylatban is elismert egyik legtehetsgesebb s elismert katonai teoretikusa volt.

Fbb munki: A nemzeti s osztly stratgia. 1920. Menetels a Visztulhoz. 1923. A korszer stratgia krdsei. 1926. A hbor mint a fegyveres kzdelem problmja. 1928. A hbor j krdsei. 1932. A mai Nmetorszg katonai tervei. 1935.

Tuhacsevszkij vizsglta az ttrs, a sikerkifejleszts s az ellensg gyors megsemmistsnek krdseit. A vdelem ttrsre- az els vilghbor tapasztalatai alapjn, mivel vrhatan nem lesznek szabad szrnyak- az arcbl mrt csapst, tartotta kivitelezhetnek. Ehhez azonban az ellensg szles arcvonalon val lektst s a firnyban az erk eszkzk dnt flnyt tartotta szksgesnek. Skra szllt a harckocsik, a tzrsg, a lgier s a lgi deszant csapatok tmeges alkalmazsrt. A hadmveleti mlysgbe val kijuts – vlemnye szerint – megteremtheti az ellensg bekertsnek feltteleit. Ehhez azonban megfelelen bntani kell az ellensg tartalkainak mozgst, alkalmazsi lehetsgt. Ezt a feladatot a lgier csapsaival s a hadmveleti lgi deszantok alkalmazsval gondolta megvalsthatnak. „ A hadtp bntsa – rta - , a mlysgben lv ellensges erk egsz sszehangolt rendszernek feldarabolsa vgrehajthat lgi deszantok segtsgvel, melyeket a front, hadsereg, hadtest tartalkok elhelyezsi krletei kzt kel ledobni. Vasutakat s utakat igen knnyen lehet elfoglalni s sztrombolni mg kis erkkel is, ezen kvl mlyen tagolt rombolsi znkat kell kpezni, melyek lekzdse s helyrelltsa az ellensgtl sok idt vesz ignybe. A lgi deszantok teljes sikerrel tmadhatjk meg a vaston tdobott legnagyobb egysget is.” Ezt a mozgs s szllts tbb szz kilomteres szthzdsa miatt tartotta kivitelezhetnek. „Ha mindezekhez mg hozzvesszk a marad hats mrgez anyagok alkalmazsnak lehetsgt, akkor ezeknek, a csapatoknak a jelentsge mg jobban szembetnik” Az ellensg tartalkainak puszttsa s akadlyozsa mellett fontosnak tartotta a htorszg termelsi kapacitsnak cskkentst is. Mint rta: „A bnts j formja nemcsak az ellensges fegyveres erk elleni tnykeds. Ezek irnyulhatnak az ipar mozgstsa ellen s szolglhatjk a haditermels, valamint az anyagi ellts bntst is.” Vlemnye szerint – „A sztdarabolt s mlysgben lpcsztt ellensg megsemmistst…a hadsereg feri hajtjk vgre, mgpedig elssorban gpestett egysgekkel. ppen ebben rejlik a megsemmists egymsutnisga. Ugyanakkor egyltaln nincs kizrva olyan lehetsg, hogy elegend deszant eszkzk esetben, az egyes sztdarabolt ellensges rszek megsemmistst, megfelelen szervezett deszant egysgek kapjk feladatul….Az j harceszkzk j formkat , teljes s gykeres tllst kvetelnek. Az, aki ezt az tllst talussza, lehet, hogy nem is bred fel!”

A szovjet katonai szakrtk munkssga vgs soron az un. mly hadmvelet elmletnek kidolgozshoz vezetett. Az elmlet megfelelt az akkor korszernek szmt hbor kvetelmnyeinek, a fegyveres kzdelemben bekvetkez j jelensgeknek, a legjabb technikai eszkzknek, klnsen a pnclos s a repl eszkzk, valamint a lgi deszant csapatok tmeges alkalmazsnak. Lnyege, hogy a tmad feladatot csak az ellensg vdelmnek teljes mlysgre kiterjed megsemmist csapsokkal lehet megoldani. A vgrehajtst a kvetkezkpen kpzeltk el: A hadmveleti felpts els lpcsjeknt lgi lpcst szerveztek, amely a front s hadsereg lgierejbl s lgi deszant csapataibl llt. Feladata a hadmveleti mlysg bntsa, tartalkok, vezetsi pontok, anyagi kszletek puszttsa s a tartalkok elrevonsnak megakadlyozsa, tkelhelyek birtokbavtele s megtartsa a sajt erk berkezsig. A msodik lpcs a roham lpcs volt, melyet a csapsmr hadsereg harckocsikkal s tzrsggel megerstett lvszhadtestei alkottak. Feladatuk a kt vdves harcszati mlysg rvid id alatti (lehetleg egy nap) ttrse s a hadmveleti mlysgbe val gyors kijuts biztostsa volt. A harmadik a sikerkifejleszt lpcs, feladatul kapta, a roham lpcs biztostsa melletti tkzetbe vets utn a siker hadmveleti mlysg kifejlesztst. llomnyban gpestett s lovas hadtestek tartoztak, amelyek a harcszati mlysg ttrse utn kerltek tkzetbe vetsre.

A pnclos s gpestett hborrl s a mly hadmveletrl szl elmletek megalkotsa s elveinek szablyzatokban val rgztse a kt vilghbor kztti hadmvszet fontos eredmnye. Azon llamok melyeknek katonai vezetse elfogadta az elmletek ltalnos elveit, nemcsak megtalltk az llshbor zskutcjbl val kivezet utat s a gyors, manverez hadmveletek vgrehajtsnak lehetsgt, hanem elnybe kerltek az elmletek elveit tagadkkal szemben.

     
Pontosid
     
Naptr
2025. Mrcius
HKSCPSV
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
     
Ltogatk szma
Induls: 2006-12-19
     
Linkek

www.bunker.gportal.hu

www.zmne.hu

 

     
zenetrgzit
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
     

Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.