szantomihaly
szantomihaly
Men
     
E.mail cmem

szanto.mihaly@zmne.hu

     
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
     
Hrlevl hallgatimnak
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
     
A Magyar Honvdsg a kiegyezs utn
     
MH 1867-tl
     
A MH 1848-tl
A MH 1848-tl : A honvdsereg hadkiegsztse s elltsa.

A honvdsereg hadkiegsztse s elltsa.

  2007.08.23. 10:54

V.Rsz. Az utls rszben mutatjuk be a hadkiegszts rendszert. Az ellts utnptls megszervezst s vltozsait a fegyver, lszer, ruhzat, lelmezs s egszsggyi ellts vonatkozsban. Vgl pedig nhny mondatot ejtnk a vrharcokrl.

V. RSZ

A honvdsereg hadkiegsztse

A szabadsgharc alatt a hadkiegszts az osztrk gyakorlat alapjn fejldtt tovbb. Alapjt az jelentette, hogy jelentsen megntt a motivci a hadseregbelpsre, viszonylag sok nkntesre lehetett szmtani.

A cs.kir. gyalogezredek toborz kerlettel rendelkeztek, ezekbl egsztettk ki az adott ezredet. A lovasezredeknl nem volt kln kerlet, tbb gyalogezred terletrl szedtek joncot. Az ezredek szabadon toborozhattak, a szksges ltszmot azonban a hatsgi sorozs biztostotta. Az nknteseket — szemben a sorozottakkal, akik tz vet szolgltak — csak hat vre vittk el katonnak, megvlaszthattk a fegyvernemket s toborz pnzt is kaptak. Nem volt tnyleges s tartalkos llomny, viszont a katonkat — akiknek meglhetse biztostott volt — tarts szabadsgra kldtk.

1848 nyarn elszr a tz „rendes nemzetr” zszlalj fellltsa vetette fel a hadkiegszts problmjt. Ezt a magyarorszgi ezredek hadfog helyeinek felhasznlsval oldottk meg. Az nknt jelentkezket hrom vre fogadtk fel, foglalt, illetve fizetst kaptak. Kvetelmny a 170 cm-es testmagassg, a testi s szellemi egszsg volt. Az orszggyls jlius 11-i hatrozata utn — amikor megszavaztk a 200 000 fs hadsereg fellltst — rvidesen trvnyjavaslat szletett a hadkiegsztsre vonatkozan. E szerint az orszgban bevezetsre kerlt az ltalnos vdktelezettsg, 19 ves kortl. A javaslat nem tette lehetv a helyettestst s a megvltst, megszntette a toborzst is. A tervezettben meghatrozott tz vrl az orszggyls hatra mdostotta a szolglati idt. gy kerlt elfogadsra a javaslat, de megvalstsa csak rszben trtnt meg. Az uralkod nem szentestette a trvnyjavaslatot. A besorozottak, illetve az nkntesek az jonctelepekre kerltek, ahol felszereltk ket, s rvid kikpzsben rszesltek. Innen a szllthzakhoz irnytottk ket, ahol a csapatoktl tvol lvket gyjtttk. A csapatok ignye szerint ezutn szlltottk el ket a zszlaljakhoz. A hadkiegszts tern hozott erfesztsek azt eredmnyeztk, hogy ha fennakadsokkal is, de a szemlyi ptls mkdtt, s a megfelel ltszm csapatok — az orszg teherbr kpessgnek megfelelen — rendelkezsre lltak.

A honvdsereg elltsa s utnptlsa

Az nll magyar hader megteremtse tbb olyan gondot hozott a felsznre, mellyel az orszg vezeti addig nem szmoltak, nem szmolhattak. A szemlyi s szervezeti felttelek megteremtsn tl, a legkomolyabb problmt az anyagi, valamint a technikai httr biztostsa jelentette. Az orszg ipari fejlettsge, pontosabban fejletlensge olyan intzkedseket ignyelt, melyek segtsgvel megoldhatv vlt a hadsereg felszerelse s folyamatos elltsa. Biztostani kellett a fegyverzetet, a lszert, a ruhzatot, az lelmiszert s meg kellett oldani a folyamatos s szakszer egszsggyi elltst is. E feladatok elltsra szervezeteket kellett fellltani, mely rendkvl sok, elre nem lthat akadlyba tkztt. A cs.kir. hadseregben a megfelel kzponti szervek meg voltak ugyan, de ezekre nem, vagy csak kis mrtkben szmthatott a magyar katonai vezets.

A fegyverellts rendszere

A szervezs kezdeti idszakban az egyik els s szinte megoldhatatlannak ltsz feladatot az jonnan szervezett alakulatok fegyverrel trtn elltsa jelentette. E terleten is a legnehezebb a tzfegyverek biztostsa volt. A cs.kir. gyalogsgnl az n. 1842M Augustin-fle sima csv, elltlts, gyutacsos puskt rendszerestettk. Ennl korszerbb fegyvernek szmtott az 1842M kamrs puska, amely mr huzagolt csv volt, gy nagyobb tallati pontossggal s ltvolsggal rendelkezett. E kzi tzfegyverek alapvet tartozka volt, a rendszerint ngyl szurony, melynek fontos szerep jutott a kzelharcban, a kzitusban. A lovassgnl a legelterjedtebb lfegyver az 1844M simacsv gyutacsos lovassgi karably volt, mely rvid csve miatt, alig 50 lps tvolsgig bizonyult hatsosnak. Ugyancsak e fegyvernemnl volt ltalnos fegyver a pisztoly, melyet eredmnyesen csak kzelharcban hasznltak.

A magyar kormny is ilyen fegyverekkel kvnta felszerelni a szervezd j alakulatokat. Ez azonban nem valsulhatott meg, kezdetben a raktri kszletek elgtelen volta, a ksbbiekben pedig a gyrts akadozsa miatt. A fegyverek tpusnak egyntetsgre ezrt kevsb gyeltek s minden fellelhet puskt, pisztolyt felhasznltak a katonk felszerelsnl. Nagy tmegben voltak ezrt a honvdseregben a mr elavultnak szmt kovs, de a legkorszerbb csappantys puskk, illetve egyb vadsz-, illetve dszfegyverek is.

A fegyverek biztostsa mr a nemzetrsg megszervezsnek is egyik legtbb gondot okoz terlete volt. Erre tbb lehetsg is volt. Kzenfekvnek bizonyult, az orszgban lv katonai raktrak kszleteinek felhasznlsa. Ezen kszletek felett viszont teljes kren mgsem rendelkezett a magyar vezets, ugyanis a raktrak — melyek vrakban voltak — parancsnokai tbb esetben nem, vagy csak felsznesen hajtottk vgre a kapott intzkedseket. A felfegyverzs msik lehetsges tja a klfldi beszerzsek megszervezse volt. Ennek megindtsa mr hamar, prilisban megkezddtt, de ez a szksgletek tredkt sem tudta fedezni. Belgiumbl s Anglibl is vsroltak csaknem 25 ezer klnbz tpus fegyvert.

A klfldi beszerzsek mellett a legfontosabb s a legtbb sikerrel kecsegtet terletnek a hazai fegyvergyrts beindtsa grkezett. A kormny a fegyvergyrts megszervezsnek rdekben felhvst tett kzz, melyben a fegyvergyrtssal foglalkoz gyrtulajdonosokat, mestereket felszltotta, hogy jelentkezzenek kardok, illetve lfegyverek gyrtsra s szlltsra. A gyrts beindtsa azonban nagyon vontatottan haladt. 1848 szn a HM Fegyver-felgyeleti osztly vezetst Lhner Gyrgy vette t. Szemlyben egy rendkvli munkabrs, kiemelked kpessg katona kerlt e fontos beosztsba. Irnytsval felgyorsult a hadiipari httr kiptse. November 14-n az OHB llami irnyts al vonta a fegyvergyrtst ezzel kvnva biztostani a fegyvergyr folyamatos mkdst. Ezen intzkeds tovbbi rszben elrendelte, hogy Pest, Esztergom, Komrom, Gyr, Pozsony, Sopron, Pcs, Szkesfehrvr, Szabadka, Szeged, Arad, Gyngys, Eger s Kecskemt vrosok rjk ssze a fegyvergyrtshoz rt mesterek, tanoncok nvsort s ezt, az OHB-hoz terjesszk fel. Hasonlkppen ssze kellett lltani a vas- s gpgyrakban, a bnykban dolgozk, valamint a hasonl szakmhoz rtk nvjegyzkt is. Ezen intzkedsek kiadsra azrt is szksg volt, hisz ekkor mr nyilvnval volt, hogy a Pesti Vasnt s Gpgyr Trsasg az prilis 29-n vllalt azon ktelezettsgt — mely szerint november 15-n napi tszz darabos mennyisggel beindtja a fegyvergyrtst. A gyr llami tulajdonba vtelt Rombauer Tivadar miniszteri tancsos vgezte, akit egyben kineveztek az Orszgos Fegyvergyr lre. E tbb gyrbl s zembl ll egysg egyik fik zemt kpezte a pesti gpgyrban beindtott fegyvergyr. A pesti gpgyr fegyvergyrban ellltott fegyverek sszmennyisgrl nem llnak rendelkezsre adatok. Egy 1848. november 3-i adat alapjn napi tven puska kszlt.

Kzi lfegyverek gyrtsnak beindtsa mellett, kiemelked fontossg volt a lszergyrts feltteleinek a megteremtse is. E feladat elvgzsnek irnytsval Ulrich goston tzr fhadnagyot bztk meg, aki a pesti jpletben rendeztette be a lszergyrat. Itt indult be a gyalogsgi fegyverek s a tzrsgi lvegek lszereinek sszeszerelse, amit tzrtisztek irnytsval hadifogoly tzrkatonk vgeztek. A gyrts teme tulajdonkppen a szksges alapanyagok meglttl fggtt, szinte mindenre kormnyszint intzkedsre volt szksg, hogy a gyrts ne akadozzon, fedezze a hadsereg ignyeit. Kln gondot jelentett a gyutacsgyrts, melyet vgl is Anglibl behozott gpekkel, egy talaktott vegyi gyrban sikerlt megoldani.

A magyar hadsereg fellltsnak egyik sajtos terlete volt a tzrsg megszervezse. Azrt volt ez klnleges, mert a cs.kir. hadseregben e fegyvernemnl csak elvtve szolgltak magyarok. A szervezst teht alapjainl kellett kezdeni. Srgsen meg kellett oldani a lvegek gyrtst is, mivel hamar kiderlt, hogy az orszgban tallhat tzr eszkzk alacsony szma nem teszi lehetv a fegyvernem megfelel arnynak kialaktst a hadseregben. A lvegcsvek ntsre s frsra a Vci ton alaktottak t egy ntdt. A lvegtalpat s ms tartozkokat rendszerint biztostottk. Az tegek vgs sszelltsa is itt trtnt. Az els hat lveg december kzepre kszlt el. A nagyobb hadiipari gyrak mellett tbb kisebb zem is termelt a hadsereg szmra. Mindez azt jelentette, hogy december vgre egy, az ignyeket kielgt httr jtt ltre a hadsereg mkdsnek biztostsra.

A kormny Debrecenbe trtnt tteleplse utn a legfontosabb krds a hadizemek thelyezse volt. Vgl is a nagyvradi vr pleteit talltk alkalmasnak a gyrak elhelyezsre. gy ide teleptettk, a fegyvergyrat, a gyutacs s csappantygyrat, a lszer-sszeszerel zemet, a rppentygyrat, az gygyrat a kzeli Peceszentmrtonba kltztettk. A fegyvergyr kszleteinek nagyobb rsze janur 14-n rkezett a nagyvradi vrba s miutn a felmerlt gondokon sikerlt rr lenni, 26-n beindulhatott a fegyvergyrts. Kt nappal ksbb mr hromszz fegyver el is hagyta Nagyvradot. Az ttelepls idejnek elhzdsa a csapatok elltsnak vonatkozsban, ekkor mg nem okozott nehzsget. Az j helyen mkd hadizemek legnagyobb gondja az akadoz nyersanyagellts, a beszlltk szmnak cskkense volt. Tbb kisebb zemet teleptettek a vros kr is. Kzben a fegyvergyr is bvlt, februrtl pldul beindult a szuronygyrts. A fegyver s lszergyrtsnak azonban idrl-idre hatrt szabott a nyersanyag hiny. Ezrt merlt fel 1849 nyarn ismt, hogy klfldrl kellene fegyvert importlni, vagy csempszni. A trk fllel meg is indulnak a trgyalsok, de ezek nem jrtak sikerrel. Az tteleplt gyrak kzl legksbb az gygyr kezdte meg a mkdst. A Pece-patakra teleplt zem mjustl kezdte el ismt gyrtani a lvegeket, ahol hetente kt teg killtst vllaltk.

A budai vr visszafoglalsa utn a kormny elrendelte a fegyver- s a lszergyr Pestre teleptst. Megkezddtt teht ismt a kltzkds s ez azt jelentette, hogy az ekkor tra kelt egysgek ezutn mr gyakorlatilag kiestek a termelsbl. Elszr teht a fvrosba irnytottk e gpeket s a munksokat, nhny httel ksbb Szegedre, azutn Aradra.

Nagyvradon maradt a fegyvergyr egy rsze s a kardgyr is. Tovbb dolgozott az gygyr egszen jlius elejig, amikor e rszlegeket is Szegeden t Aradra rendeltk. A szabadsgharc utols heteiben ezek a gyrak teht mr nem termeltek, pedig a honvdseregnek erre igen nagy szksge lett volna

Az 1848 nyartl megteremtett magyar hadiipar nlkl nem jhetett volna ltre nll magyar hadsereg. Igaz ez akkor is, ha tudjuk, hogy a fellltott gyrakbl, zemekbl, mhelyekbl csak egy rsze kerlt ki a honvdsereg fegyvereinek, felszerelsnek. A fegyvergyr 1848. szeptember 28. s 1849. prilis 22. kztt 35 318 puskt, 40 172 karablyt 12 464 pisztolyt 29 024 szuronyt ksztett. Ez a mennyisg nylvn magban nem tudta fedezni a hadsereg ignyeit, gy szksg volt ms mdon trtn beszerzsre is.

A lszerellts

A lszerek lland, folyamatos biztostsa jelentette a msik, kiemelt fontossg elltsi terletet. Lszerek beszerzsre nem volt ms lehetsg, mint a ltrehozott lszergyrbl, lszer sszeszerel mhelyekbl. Br ezek nyersanyaghiny, illetve a kltzkdsek miatt nem dolgozhattak teljes kapacitssal, mgis ellltottk a szksges mennyisget. Az, hogy a csapatoknl mgsem volt mindig ott a kell mennyisgben a szksges lszer, az elssorban az eloszts, de fknt a szllts megoldatlansgra vezethet vissza.

A szlltsi feladatok elltsra a honvdseregnek nem voltak meg a szksges eszkzei. Az anyagi kszletek mozgatsa gy rendszerint nagy nehzsgekbe tkztt. Nmi megoldst jelentett a szerzdssel felfogadott fogatok alkalmazsa, de ezek csak a szlltsok tredkt vgeztk el. A legelterjedtebb szlltsi md az elfogatok ignybe vtele volt. Az elfogati rendszer azt jelentette, hogy az egyes helysgeket kteleztk — djazs ellenben — hadi szlltsok vgzsre. Ez azonban egyszeri ktelezettsg volt, korltozott tvolsgra s idre. A szlltott kszleteket gy tbbszr kellett trakodni, vrakoztatni. Ez a rendszer sokszor okozott ksst, elmaradst, felesleges vrakozst. Mindezt neheztette mg az orszg alacsony sznvonal thlzata is.

Felhasznltk a rendkvl kedvez szlltsi lehetsget biztost Pest—Vc s a Pest—Szolnok vastvonalat. Ugyancsak gyors s megbzhat lehetsget jelentett a folyami hajk ignybevtele is. Ez utbbiakat azonban csak ritkn hasznlhattk fel a lszerek szlltsnl. A szllts nehzsge teht elssorban a lszerutnptlsnl merlt fel, ugyanis, mg fegyverekkel s ms felszerelsi trgyakkal az alakulatokat rendszerint egy alkalommal, a fellltsnl kellett elltni, lszert folyamatosan kellett biztostani.

A ruhzati ellts

A cs.kir. fhadparancsnoksgok terletn — gy Magyarorszgon is — a ruhzati elltssal foglalkoz szervek kzl, a kzponti ruhzati-gazdasgi kezelsghez tartoz ruhzati-gazdszati bizottmnyok vgeztk a csapatok szmra szksges ruhanemk, lbbelik s egyb felszerelsi trgyak felhalmozst, raktrozst, szksg szerinti elosztst. A Budai Fhadparancsnoksg esetben e szerv budn szkelt, Erdlyben pedig Gyulafehrvron. E bizottmnyok rendelkeztek bkben a csapatok ruhzati ptlsrl, illetve a hbor esetn fellltand alakulatok felszerelshez szksges kszletekkel.

A XXII. t.c. rtelmben fellltott nemzetrsg felszerelse a helyi trvnyhatsgok feladata volt, melyet tbb-kevesebb sikerrel meg is oldottak. Ms volt a helyzet a mjus 16-tl fellltsra kerl tz honvdzszlalj esetben, amikor is a felszerels f feladata a ruhabizottmnyra hrult volna. Ez azonban csak rendkvl vontatottan haladt s hosszas huzavona utn a bizottmny mindssze alapanyag kiadsra vllalkozott. Hasonlkppen trtnt ez a kvetkez hnapokban is, a kzponti ruhzati ellts megoldatlan maradt, gy rendszerint ez a feladat az alakulatokat killt megykre, vrosokra hrult. A bizottmny inkbb a Bcsbl rkez parancsoknak tett eleget, mintsem a magyar kormnytl vagy az OHB-tl jv utastsoknak.

Szeptember 22-n a kormny 24 000 egyenruha illetve alapanyag beszerzsre plyzatot rt ki. Ez mr azt jelentette, hogy az eddigi gyakorlattl eltren ms utakat kerestek a szervezend csapatok ruhzati felszerelsre. A plyzatra jelentkezket felmentettk a nemzetri szolglat all. A kszruhkat a ruhabizottmny raktraiban troltk, illetve itt halmoztk fel az alapanyagot is. A bizottmny mhelyeiben vgeztk a szabsz munkt, a ruhk, a lbbelik sszevarrst bedolgozk vgeztk, majd a ksz felszerelsi cikkeket ismt a bizottmny vette t, trolta s adta ki a csapatok rszre. Az egyre tbb helyen ltrehozott raktrak, mhelyek egyestsre oktber kzepn kerlt sor, amikor a pesti jplet 4. s 5. pavilonjban rendeztk be a ruhabizottmny klnbz helyisgeit.

A ruhzati elltsban oktber hnaptl jelents vltozs kvetkezett be. Miutn a kpviselhz az OHB-ra ruhzta a vgrehajthatalmat, a hadseregszervezs is eredmnyesebb vlt. A belgyi trca ltal irnytott joncllts s felszerels hatkonyabb, gyorsabb lett. Az Orszgos Ruhabizottmny bvlt. Az budai bizottmny fik intzmnny alakult s ugyancsak egy fik intzmnyt lltottak fel Pozsonyban is, annak rdekben, hogy az osztrk hatrnl tboroz fhadsereg elltsa zavartalan legyen. Az v vgre a lassan kialakul elltsi rendszer mr mkdkpes volt, a hadseregszervezs a csapatok ignyeit ki tudta elgteni, persze tovbbra sem volt nlklzhet a helyi felszerels. Ekkor azonban kltzni kellett, a bizottmnyt, fik intzmnyeivel Nagyvradra irnytottk.

Nagyvradon janur 9-n utn a ruhabizottmnyt s a fikbizottmnyokat egyestettk, s els feladatknt igyekezett felmrni a megmaradt kszleteket, majd intzkedett az elveszett anyagok ptlsra. A beszerzett posztt, vsznat a bizottmny szabi kiszabtk, majd a darabokat kiadtk a krnyk mestereinek, akik sszevarrtk, elksztettk a klnbz ruhanemket. Ezutn a bizottmny visszavtelezte a kszruht s trolta azt kiadsig. Hasonlkppen jrtak el a lbbelik, tltnytskk, szjak s ms felszerelsi trgyak esetben is. A j szervezmunknak ksznheten e munka olyan sikerrel jrt, hogy nhny ht alatt mr heti ngyezer honvd felszerelshez szksges kszletet tudtak ellltani. Ezt a mennyisget azonban nem sokig tudtk tartani. Az orszgban kevs s kis kapacits textilzem volt s ezek egy rsze is az ellensg kezre kerlt. Mrciusban mr rezhet volt az anyaghiny s a helyzet prilisban sem javult. Buda felszabadtsa utn a ruhabizottmny Pestre kltztt, itt kellett ismt megszervezni a felszerelsi trgyak ellltst. Ez a munka azonban mr kevs eredmnnyel jrt. Jniusban a bizottmny ismt kltztt, ezttal Szegedre. A kszletek elgtelenek voltak s gy az egyms utn szervezd zszlaljakat mr nehezen, vagy csak rszben tudtk elltni ruhzattal, felszerelssel. Jlius 18-n az jabb kltzs kvetkezett, Mezhegyes, majd innen Aradra kerltek a raktrak s a mhelyek. A vilgosi fegyverlettelkor is itt voltak a megmaradt kszletek.

A fellltott csapatok alapelltsn tl a ruhabizottmny feladata volt, hogy ptolja, kiegsztse a harcolk felszerelst is. Erre az egyes parancsnokok felterjesztse alapjn kerlt sor. A tborba szlltott ruhzat elosztsrl az intendantra gondoskodott. Sok esetben azonban nem rkezett meg a krt utnptls, ilyenkor az intendnsoknak, vagy maguknak kellett beszerezni vagy az anyagot s elksztetni a ruht, vagy kszruht kellett vsrolniuk. Erre a vsrokon mg lehetsg volt, persze korltozott mennyisgben.

Az intendantra s az lelmiszer ellts

A cs.kir. hadseregben a csapatok elltst a fhadparancsnoksgok llomnyba tartoz ellt igazgatk szerveztk s irnytottk. Feladataik kz tartozott az lelem, a ruhanem, a felszerelsi trgyak beszerzse, valamint a szksges kszletek felhalmozsa. Ugyancsak k vgeztk a pnzgyi jelleg teendket is. Az ezredeknl szmvev tisztek dolgoztak, akik hasonl feladatot lttak el a csapatoknl, de nekik mr nem a szervezs, irnyts, hanem a vgrehajts volt a feladatuk.

A honvdsereg elltst elssorban a parancsnokok mell rendelt, msodsorban a terletileg illetkes kormnybiztosok vgeztk. Nekik kellett szerzdseket ktnik, k irnytottk a beszerzst, intzkedtek a szlltsok folyamatossga rdekben. Amennyiben a hadsereg tovbbvonult, a terletileg illetkes kormnybiztosok tvettk egymstl az ellts feladatt. Ez biztostotta, hogy a beszerzs s a szllts jobban igazodjk a helyi viszonyokhoz. Ettl nmileg eltren alakult a fel-dunai hadsereg elltsa. 1848. december 9-n Grgei tbornok javasolta Kossuthnak, hogy hozzanak ltre a hadseregnl egy olyan szervezetet — az intendantrt —, amely hivatsos szemlyzettel vgzi az ellts szervezst s irnytst. A testletet az intendns vezeti, aki kzvetlenl a fvezr alrendeltsgben tevkenykedik. Grgei gy gondolta, hogy a polgri kzegek kizrsval az ellts folyamatt gyorstani lehet. A tervet Kossuth elfogadta, s engedlyezte az intendantra fellltst. December vgre a szksges szervezsi munkk elvgzsnek eredmnyeknt az elltszerv mkdtt. A magyar fsereg lelmezsi, ruhzati, pnzgyi elltsa gy szervezettebb lett, de a rendezetlen gazdasgi viszonyok miatt mgis sok gonddal kszkdtt. Ms hadszntereken az ellts feltteleinek a biztostsa tovbbra is jellemzen a kormnybiztosok kezben maradt.

A csapatok elltst kzvetlenl a zszlalj szmviv-segdek vgeztk hadnagyi rendfokozatban. Az lelmezs rendszert az jellemezte, hogy a katonk ltalban csak a kenyr adagjukat kaptk meg, a tbbit a zsoldjukbl vsroltk. Ahhoz azonban, hogy ez mkdjk, folyamatosan biztostani kellett a vsrlsi lehetsget. Ezt a markotnyosok segtsgvel rtk el. A hadseregnl, hadtestnl a markotnyosok vagy markotnyos nk szmt rendszerint parancsban szablyoztk. A markotnyosokon kvl a kormnybiztosok beszlltkrl is gondoskodtak, piacokat szerveztek, hogy a katonk az illetmnyket lelem beszerzsre tudjk fordtani. Ennek a gyakorlata ltalban a kvetkez volt. Szzadonknt 12-12 emberbl ll n. fzsi osztlyokat hoztak ltre, ahol kijelltek osztlyszakcsokat. Az feladatuk volt az lelmiszer beszerzse s a ftt tel elksztse.

A fel-dunai hadseregnl megszervezett intendantra tapasztalatait felhasznlva, 1849. mrcius 21-n Vetter Antal tbornok fvezr intzkedett az ellts rendszernek tbb lpcss kialaktsra a magyar fseregnl. E szerint az n. fhadbiztossg szervezte s irnytotta az elltst. Ezen bell mkdtt az lelmezsi fhadbiztossg. E katonai szervvel dolgozott egytt az lelmezsi kormnybiztos, akihez a fintendantra tartozott, a termszetbeni elltshoz szksges kszletek beszerzsnek rendkvl nehz feladatval. Az lelmezs kvetkez fokozata a hadosztly intendantra volt, a hadosztly intendns vezetsvel. A fintendantrtl vtelezett kszleteket e tagozat trolta s osztotta ki. Vezetsk teht ketts volt, egyrszt katonai a fhadbiztossgok rszrl, msrszt pedig „szakmai”, a fintendantra fell.

Zszlaljaknl elrendeltk az lelmez tiszt kijellst, aki egyedl volt jogosult az alakulata szmra a jrandsgot felvenni. A tovbbiakban ezen szervezst igyekeztek kvetni a honvdseregnl, br egysges rendszer e terleten sem jtt ltre.

Egszsggyi ellts

Az egszsggyi szervezet kialaktsnl szintn a cs.kir. hadseregben meglv rendszert vettk alapul. A bcsi szkhely legfelsbb tbori orvosi igazgatsg irnytotta a fhadparancsnoksgok tbori orvosi igazgatsgt. E szervek biztostottk a fhadparancsnoksg terletn lv csapatok, katonai szervek egszsggyi elltst. A nagyobb vrosokban rendszerint helyrsgi krhzak mkdtek, melyek ezredekhez is kthetek voltak. A gyalogezred trzsben egy ezredorvos irnytotta a zszlaljak forvosait. Az osztlyoknl alorvosok szolgltak. A huszrezredeknl az ezredorvos alrendeltsgbe osztlyonknt egy forvos s egy alorvos tartozott.

A Magyarorszgon llomsoz cs.kir. csapatok egszsggyi elltsa biztostott volt, nem szletett azonban sokig olyan tfog intzkeds, mely az jonnan fellltott csapatok ilyen irny biztostst megoldotta volna. A nemzetrsghez a megyei tisztiorvosokat irnytottk, de ez knyszermegoldst jelentett, hiszen ezen orvosokra sajt feladatuk elltsnl is szksg lett volna. Ennl hatrozottabb megolds szletett az els tz zszlalj fellltsnl, mert zszlaljanknt egy forvost s hrom alorvost igyekeztek vlasztani a jelentkezk kzl. 1848. oktber 13-n az OHB intzkedett az nll magyar tbori orvoskar megszervezsre, illetve mkdsnek biztostsra. Ez utbbinl elssorban a szksges gygyszerek beszerzsrl volt sz. Ennek a fellltsa azonban mg mindig nem oldotta meg azt a gondot, amit az egysges irnyts hinya okozott. Az egyre szervezettebb vl szolglatot rendkvl rzkenyen rintette a Debrecenbe trtn tkltzs. Az osztly llomnybl mindssze egy orvos-titkr s kt fogalmaz indult el a kormny j szkhelyre, ahol janur 10-n mr elkezddtt a munka.

 A csapatok sokszor nllan kerestek s neveztek ki maguknak orvosokat, klnfle megnevezssel. A klnbz cmek egysgestse rdekben elengedhetetlenl szksg volt egy ttekinthet rendszer megteremtsre. E szerint a segdorvos vagy orvossegd rendfokozat nlkli volt. E beosztst orvostanhallgatk lthattk el. A kvetkez fokozat az alorvos volt, mely beosztst okleveles sebszek, szigorl orvosok tlthettek be hadnagyi, fhadnagyi rendfokozattal. Forvos vagy ezredorvos, szzadosi rendfokozatban diploms orvos, illetve orvos tuds lehetett. A legmagasabb beoszts a trzs-orvosi, melyet rnagyknt orvos tudsok lthattak el. Az egszsggyi szemlyzet egysges besorolsa lehetv tette, hogy az ellts egysges rendszert is kialaktsk, tovbbfejlesszk. Mindez persze a hadi mkdsre plt ki, hisz erre kellett huzamosabb ideig szmtani.

A szakszer egszsggyi ellts els llomsa a zszlalj seglyhely volt, amely csatkban, tkzetekben ltvolon kvl teleplve elsseglyt nyjtott. Itt elssorban ktzs folyt. Innen a sebeslt a hadosztly-rendez forvos ltal irnytott ideiglenes tbori krhzba kerlt, majd a hadtest mozg tbori krhzba. Ezen ideiglenesen sszelltott krhzakban a harcba nem kerlt alakulatok orvosai vgeztk a tovbbi szakszer segtsgnyjtst. A kvetkez lpcs a hadsereg mozg tbori krhza volt, mely mkdst mr kzvetlenl nem befolysolta a csapatok tevkenysge. A mkdshez szksges felttelek megteremtse a terletileg illetkes kormnybiztos feladata volt. Itt a katonaorvosokon kvl polgri orvosok is rszt vettek a gygyt munkban. Az jonnan fellltott krhzak szma fokozatosan gyarapodott. Mg 1849 elejn mg csak hat ilyen intzmny llt rendelkezsre, ez v nyarn mr harminchromban folyt gygyt munka. Az egszsggyi ellts cscst az lland krhzak s ezek fik intzmnyei jelentettk. Az intzmnyek irnytst, mkdtetst a kzponti hatsgok vgeztk. lland krhzak voltak a kormny szkhelyn, jelentsebb vrosokban, vrakban. Ide tartoztak a helyrsgi krhzak is. A krhzaknak katonai parancsnoka volt, aki irnytotta s felgyelte az orvos igazgatt, az osztlyos orvosokat, alorvosokat, polkat. Az egyes krhzakban az osztlyok szma vltoz volt.

A krhzakbl gygyultan kikerl katonknak a trparancsnoksgon (vrosparancsnoksgokon) kellett jelentkeznik, ahonnan a szllthzakba kerltek. Itt alakulatonknt sztvlogattk ket, s tba indtottk a csapatok utn. Akik nem bizonyultak alkalmasnak tovbbi katonai szolglatra, fellvizsgl bizottsg el kerltek, innen pedig a fhadparancsnoksgra, ahol megkaptk a megfelel igazolst.

Az egszsggyi ellts fontos krdse volt, hogy idben s kell mennyisgben lljon rendelkezsre gygyszer. Ennek biztostsra hoztk ltre mg 1848-ban a pesti hadi fgygyszertrat, laboratriumot, mely idvel gygyszergyrr fejldtt. A Debrecenbe trtnt tkltzs utn itt is megszerveztek egy j tbori gygyszertrat. A ksbbiekben hadsereg tbori mozg gygyszertr is fellltsra kerlt.

A magyar honvdsereg elltsi, utnptlsi rendszere minden nehzsg s sok esetben az alapvet felttelek hinya ellenre jl mkdtt. Termszetesen voltak fennakadsok, rossz szervezsi lpsek — esetenknt nemtrdmsggel is tallkozhatunk—, de sszessgben a kialaktott rendszer segtette a csapatok tevkenysgt, harct. Legtbb gondot taln 1849 nyarn, azon tgondolatlan politikai dntsek okoztk, melyek kvetkeztben a htteret biztost zemek, raktrak szinte llandan ton voltak. ppen akkor, amikor geten szksg lett volna fegyverekre, lszerre, ruhanemre.

Vrharcok a szabadsgharcban

Az 1848/49-es szabadsgharc esemnyeit elssorban a gyorsan vgrehajtott hadjratok jellemeztk. Az orszg sorsa ezeken dlt el, gy termszetes, hogy kevesebb figyelmet kaptak a vrharcok, amelyek pedig vgigksrtk a szabadsgharcot.

A vrak, erdk a XIX. szzadban ms szerepet jtszottak, mint a korbbi idszakokban. A tmad hadsereg csak akkor llt meg a vraknl, ha lehetetlen volt azokat megkerlni, vagy ha az ellensg ferejt mr megsemmistette. A hadmvszetet minden elemben that napleoni hadvisels a hadsereg gyors mozgst, a helyi beszerzsen alapul elltst, a dnt csata keresst helyezte eltrbe, gy a hagyomnyos rtelemben vett raktr-vrak elvesztettk jelentsgket. Egy vr birtoklsa ennek ellenre tovbbra is fontos maradhatott, klnsen, ha volt olyan funkcija, mint az ott thalad utak, szorosok, tkelhelyek ellenrzsre, fontosabb objektumok, vrosok vdelme. j feladatknt jelentkezett ugyanakkor a tbori hadsereg biztostsa, tmogatsa.

A vrak jelentsgnek megvltozsval talakult a vrptszet is. Jellemzv vlt az erdrendszerek kiptse, ennek megfelelen a mr meglv vrat erdvvel vettk krl. Korszernek szmtottak mg a Vauban-rendszer vrak is, melyeknek hatalmas bstyi, rokrendszere, kls vdmveik hrmas sora, valamint a vrsk nylt terlete komoly vdelmet jelentett.

Magyarorszgon, ebben az idszakban igazn korszer erssgnek, a birodalmi viszonylatban is jelents Komrom szmtott. Fontos szerepe volt tovbb Ptervradnak, Eszknek, Aradnak, Temesvrnak, Erdlyben pedig Gyulafehrvrnak. Mellettk tbb kisebb vrban is llomsozott helyrsg.

A vrharcok jellemzi a XIX. szzadban

A vrak, erdk ellen felvonul csapatok clja a hbor, a hadjratok menettl, a rendelkezsre ll erktl, eszkzktl fggen vltozott. E szerint lehetett megfigyels, krlzrs s ostromls. Megfigyelskor a kitrsek megakadlyozsa, a vr elltsnak megneheztse, valamint a hadjratot tovbbfolytat csapatok mgtti ellensges tevkenysg kizrsa volt a cl. A krlzrshoz a vdkt meghalad ltszmban jelltek ki erket. Ekkor a vr tejes zrolst, kiheztetst, illetve annak elrst tztk ki clul, hogy a vdk kiltstalannak rezzk a vrvdelmet. A krlzrst rendszerint sszektttk a vr lvetsvel s bombzsval is. A vrostrom megkezdshez az ostromlk legalbb hromszoros erflnyre volt szksg. Az ostrom hrom idszakra tagolhat, ezek az elkszts idszaka, a tvoli tmads idszaka s a kzeli tmads idszaka volt.

A vrvdelem is szigor rendszablyok bevezetst kvetelte. A hbor kitrsekor, illetve amikor tmads vrhat volt, a vrban kihirdettk az ostromllapotot. Ez a rgtntl brskods azonnali bevezetsvel jrt egytt. Megalaktottk ugyanakkor a vdelmi bizottsgot, mely tancskozsi hatskrrel rendelkezett, a dnts azonban mindig a parancsnok kezben volt. A vrat vrhat tmads esetn fel kellet kszteni huzamosabb vdelemre. Ekkor javtottk s egsztettk ki a vdmveket, fldhnysokat emeltek, lrseket, lpadokat alaktottak ki. A vr elterbl mindent eltvoltottak, mely akadlyozta a szabad kiltst s a kilvst. Fokozott figyelmet fordtottak a tzolt munkk elksztsre, az ghet anyagok eltvoltsra. A vdk s a lakossg elltshoz hat hnapra elegend kszletet halmoztak fel. Az ellensg felvonulsnak idszakban — mely az els vdelmi idszak — a vr elterben lv, vdelemre alkalmas helyeket a vdk megszlltk s ezeket ameddig komoly vesztesg nlkl lehetett, vdtk. A vrvd lvegek hatskrben megjelen ellensget elztk, illetve lehetsg szerint akadlyoztk a mszaki munkkat. Mindezek kzben folyamatosan vgeztek feldertst, az ostromlk erejnek megllaptsra, a kszl llsok, rkok helyeinek meghatrozsra. A vdelem msodik idszaka a tvoli vdelem. Ennek f jellemzje rszben a lvegharc llandv vlsa, rszben pedig, hogy a vdk puskatzzel s ellenrkok ssval igyekeznek tvol tartani az ellensget. A vdk egyik leghatsosabb eszkzl a kirohansokat alkalmaztk. A vdelem harmadik idszaka a kzeli vdelem, mely a vdmvek terletn folyt. Ekkor a vdk mr minden rendelkezsre lleszkzt felhasznltak a siker elrsrt. A f erkifejts a keletkezett rsek eltorlaszolsra irnyult. A vdelem sorn mindvgig folyt az aknaharc, melynek elsdleges clja az ellensg fldfeletti ptkezseinek, msodsorban az ostromlk ltal sott aknk berobbantsa volt.

A szabadsgharc alatti vrharcok kzl igazn ostromnak Budavr bevtelt tekinthetjk, br ez sem felelt meg teljes egszben a fenti elveknek. Ugyancsak ostromnak minsthetjk a Temesvr krli esemnyeket, de a felttelek itt is igen hinyosak voltak. Az aradi vrnl a honvdsereg igazn a krlzrsig jutott el, annak ellenre, hogy vgl az osztrk rsg tadta a vrat. Gyulafehrvr esetben szintn csak krlzrsrl volt sz. Ptervradot s Komromot pedig a magyar csapatok vdelmeztk ameddig lehetett.

     
Pontosid
     
Naptr
2025. Mrcius
HKSCPSV
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
     
Ltogatk szma
Induls: 2006-12-19
     
Linkek

www.bunker.gportal.hu

www.zmne.hu

 

     
zenetrgzit
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
     

Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.