szantomihaly
szantomihaly
Men
     
E.mail cmem

szanto.mihaly@zmne.hu

     
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
     
Hrlevl hallgatimnak
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
     
A Magyar Honvdsg a kiegyezs utn
     
MH 1867-tl
     
Az els vilghbor a monarchia, illetve Magyarorszg szempontjbl
Az els vilghbor a monarchia, illetve Magyarorszg szempontjbl : Az 1918-as v esemnyei s a hbor mrlege

Az 1918-as v esemnyei s a hbor mrlege

  2007.08.27. 09:32

V.RSZ.

 

 

 

V. RSZ.

 

Az 1918-as v hadmveletei, a hbor befejezse

A kzponti hatalmak katonai helyzete

A kzponti hatalmak 1917-ben az antant csapsait a nyugati hadszntren elhrtottk, az olasz arcvonalon terletnyeresghez jutottak. Azzal, hogy a forradalom gyzelmvel Oroszorszg a maga rszrl befejezte a vilghbort s Romnia is bkre knyszerlt (1918. mjus), a keleti hadszntr lnyegben megsznt. Csaknem szzzal, tbb hadosztllyal rendelkeztek (274 antant, 370 kzponti hatalmak), mgis a hbor folytatsa szempontjbl igen kedveztlen krlmnyek kz jutottak. Hadipotenciljuk, gazdasgi erforrsaik teljesen kimerlben voltak. A csapatok utnptlsa, feltltse mindjobban akadozott. A htorszg fizikai s erklcsi tekintetben egyarnt kimerlt. Ezzel szemben az antant egyre ersdtt, gyrai, zemei teljes kapacitssal dolgoztak. A francia kiktkbe 1918 nyartl havonta tlag 300 000 amerikai katona s nagymennyisg hadianyag rkezett. rleldtt az antanthatalmak gyzelme. Szmukra mr nem volt srgs j tmad hadmveletek indtsa. Ezrt a kzponti hatalmak szerettk volna a dntst kierszakolni nyugaton, mieltt a friss, jl felszerelt amerikai csapatok berkeznek. A nmet vezrkar arra szmtott, hogy felszabadult eri egy rsznek nyugatra val tdobsval ttri az angol hadsereg vdelmt, elvgja egymstl, s kln-kln veri szt az angol s francia csapatokat. j mdszert dolgoztak ki az ttrs vgrehajtsra is. A tzrsgi elkszts idejt rvidebbre fogtk, de erejt jelentsen fokoztk. A gyalogsg kzvetlenl a tzhenger utn haladt, mlyen lpcszve. gy a legell halad roham csoportoknak nem volt feladta az rkokban s bunkerekben maradt ellensges erk felszmolsa, nekik az ellenllst kellett lekzdenik, s azonnal tovbbnyomulniuk. j volt az is, hogy a tmad gyalogsg — a hinyz harckocsik helyettestsre — aknavetket s knnyen mozgathat lvegeket vitt magval. gy terveztk, hogy az j mdszerrel ttrik az ellensg vdelmnek teljes mlysgt, s mgtte megvalstjk a mozg hbort. Ktsgtelen, hogy az j mdszer bizonyos felttelek kztt eredmnyes is lehetett, de ezekkel, a felttelekkel a nmet hader nem rendelkezett. Ahhoz, hogy a teljes mlysgben megvalstott ttrs mgtt mozghbort alaktsanak ki, arra lett volna szksg, hogy a rsen igen nagy erej hadsereget gyorsan tvigyenek, s folyamatosan biztostsk az utnptlst. Erre pedig a nmeteknek sem elegend katonai erejk, sem megfelel motorizlt egysgei nem voltak.

A nmet tmads Arras krzetben 1918. mrcius21-n kezddtt, trs tzrsgi elksztssel, az erk s eszkzk tmeges alkalmazsval (61 hadosztly, 6200 lveg s 1000 replgp). A gondosan elksztett tmads nhny nap alatt jelents sikerekhez vezetett, de prilis4-re kifulladt. A nmetek gy gondoltk, hogy az angolokra megsemmist csapst mrtek, ezrt a francik ellen fordulva Prizs elfoglalst terveztk. A francik elleni tmadshoz a kb. 120 kilomteres arcvonalszakaszon 38 hadosztlyt, 5263 lveget, 1233 aknavett, 3080 gzgrntvett, 500 replgpet sszpontostottak. Velk szemben 21 szvetsges hadosztly s mindssze 2400 lveg- s aknavet llt. A mjus27-n megkezddtt tmads mr az els nap jelents sikereket hozott, elrtk az Aisne s Vesle folyk vonalt, hrom nappal ksbb pedig mr ismt a Marne folynl harcoltak. Kzben az antanthatalmak haditancsa (mrcius26-n) Foch tbornokot megbzta a nyugati arcvonal hadseregei kztti egyttmkds megszervezsvel, prilis3-n pedig kineveztk a szvetsges haderk fparancsnokv. Ezzel gyakorlatilag megvalsult az antanthadseregek egysges vezetse Mjus30-n Foch kt francia hadsereggel ellencsapst mrt a tmad flre, gy a nmetek tmadsa a Marne folynl elakadt.

A piavei kudarc

A nmet csapatok tehermentestsre, s az antant erk megosztsa cljbl a Monarchia csapatai Fels-Olaszorszgban hajtottak vgre tmadst. A dnts kierszakolsra ide sszpontostottk katonai erejk zmt. Ebben az idben az olaszorszgi hadszntren mr csak osztrk-magyar hadosztlyok harcoltak, mivel a korbban itt kzd nmet erket tirnytottk a nyugati arcvonalra. Az antant olaszorszgi vdelmt tlnyoman olasz erk lttk el. Mindssze t angol s francia hadosztly s csak jelkpes amerikai er tartzkodott itt. A 60 hadosztllyal szemben az osztrk-magyar vezrkar 54 leharcolt hadosztlyt tudott felsorakoztatni, a 7550 gyval szemben pedig 6833-at. Az 524 szvetsges replvel szemben 180 osztrk-magyar volt harcba vethet. Az osztrk-magyar hadsereg elltottsga ebben az idben mr majdnem katasztroflis volt, hiszen 1918-ban a hadianyaggyrts az elz vi felre cskkent. Tmegesen irnytottak az arcvonalra hazatrt hadifoglyokat, valamint a keleti arcvonalon felszabadult hadosztlyokat, akik azonban nem akartak tovbb harcolni. Az ilyen erkkel s erviszonyokkal indtott tmads eleve kudarcra volt tlve.

A tmads jnius15-n kezddtt a dl-tiroli arcvonalon. Az els napon elrt jelentktelen sikereket az olaszok mr a msodik napon felszmoltk. A msik irnyban, a Piavn tbb helyen sikeresen tkeltek az osztrk-magyar csapatok, de a tmads az olasz ellenlksek kvetkeztben, s az utnptls hinyossgai miatt nhny nap alatt itt is sszeomlott. Az osztrk-magyar csapatok a Piave mgtt vdelemre rendezkedtek be. A Piavt a 6. hadsereg s az Isonz-hadserg vdte. A Tirolt vd 10. s 11. hadsereg llapota is meglehetsen zillt volt. Oktber msodik felben mindssze 440 osztrk-magyar zszlalj llt 670 olasz-angol-francia zszlaljjal szemben a svjci hatrtl az Adriai tengerig hzd mintegy 200 kilomter hossz dlnyugati arcvonalon. Br az arny mindssze msflszeres volt az olaszok javra, de csak a zszlaljak szmt tekintve, mert az osztrk-magyar zszlaljak ltszma csak a fele volt a szoksos hadi ltszmnak. gy mintegy 2 milli antant katona llt szemben 300 ezer osztrk-magyar katonval. Jllehet a tzrsg arnya a Monarchia csapatai szmra volt kedvez, de a slyos lszerhiny miatt ezen a tren is slyos htrnyban voltak.

Armando Vittorio Diaz tbornok, a dlnyugati hadszntr antantcsapatainak fparancsnoka, oktber 24-n tmadsba indtotta az olasz, angol, francia csapatokat. Az ttrs szakaszn (a Brenta foly s a Piave Papadopoli szigete kztt) 500 ezer katont, 4000 lveget s 700 aknavett vontak ssze az olaszok. A Monarchinak itt mindssze 180 ezer katonja s 3000 lvege volt. A hadmveleteket az olaszok balszrnya kezdte azzal a cllal, hogy nehezen jrhat terepre csalja az osztrk-magyar tartalkot. Amikor ez sikerlt, akkor indult rohamra a fcsapst vgrehajt 4. hadsereg, amely az osztrk-magyar hadseregek harcszati tartalkainak ellentmadst hrtotta el, hanem nhny nap alatt hatalmas rst ttt az arcvonalon. Az ttrs szakasznak kiszlestse utn az olaszok lovashadosztlyokat vetettek harcba. Ezek erlyesen ldztk a visszaznl osztrk-magyar csapatokat. Az olaszokhoz oktber29-n tkldtt fegyverszneti bizottsg mr november1-jn tvette a fegyverszneti feltteleket, de a vezrkar csak november3-n kzlte a felttelek elfogadst. Az ellensgeskedsek beszntetst a vezrkar azonnali hatridvel hirdette ki a csapatoknak, viszont az elfogadott jegyzk toldalka hatrozottan 1918. november4-n 15 rban jellte meg a „tzet szntess” parancs idpontjt.

A nmet hadsereg „fekete napja”

A Piave menti tmadssal egy idben (1918. jnius15.) kerlt sor az utols nmet tmadsra a nyugati arcvonalon. A Marne foly vonalban Reims firnnyal megindult ttrsi ksrlet eredmnytelenl vgzdtt. Mieltt az arcvonal szak-nyugati szakaszn Amiensnl is tmadsba tudtak volna tmenni — az antanterk ugyanitt megkezdtk ltalnos ellentmadsukat. Az augusztus8-n megindul hadmvelet a harckocsik alkalmazsa tekintetben igen jelents, mert a hbor folyamn itt alkalmaztk a legnagyobb szm harckocsit. A fcsaps irnyban 15 kilomter szles tmadsi svban a 4. angol hadsereg tizenegy gyalog- s hrom lovashadosztlyt, valamint 472 harckocsit sszpontostott ktlpcss hadmveleti felptsben. Az els lpcsben nyolc, a msodikban hrom hadosztly kszlt fel tmadsra. Az els lpcsben lev hadosztlyok sszesen 192 nehz-, a msodik lpcsben 136 nehz s 108 knny harckocsi megerstst kaptak. A hadsereg tartalkban egy harckocsi zszlalj (36 harckocsi) volt. A tmadst tzrsgi elkszts nlkl terveztk megindtani. A rendelkezsre ll 2000 lveg ktharmad rsznek a roham megindulsakor a nmet tzrsget kellett lefogni, egyharmad rsze az els lpcsket tzhengerrel tmogatta. Lgi tmogatsra 400 replgp llt a 4. angol hadsereg rendelkezsre. A msodrend irnyban az 1. francia hadsereg kt hadteste (ht hadosztly, 90 harckocsi, 600 lveg, 60 replgp) tmadott 12 kilomter szles tmadsi svban. A hadseregek kzelebbi feladatnak mlysge 2-4, a tovbbi 5-10 kilomter volt. A napi feladatot 5-15 kilomter mlysgben hatroztk meg. Az egyttmkdst hrom terepszakaszra s irnyok szerint szerveztk meg. A knny harckocsikkal s pnclgpkocsikkal megerstett lovashadosztlyok harcbavetst a msodik lls ttrse utn terveztk, feladatukat 18-23 kilomter mlysgben szabtk meg. A tzrsgi elkszts nlkl, mestersges kd alkalmazsval megindtott tmads a nmeteket meglepte. A tmad antantcsapatok a nap vgre 30 kilomter szlessgben ttrtk a vdelem harcszati mlysgt s megsemmistettek nyolc nmet hadosztlyt. A nmetek 400 lveget s 25 000 embert vesztettek. A tmad 4. angol hadsereg is slyos vesztesgeket szenvedett, a hadmvelet 5. napjn mr csak hat darab harckpes harckocsival rendelkezett. Augusztus8-a a nmet hadsereg „fekete napja” volt. A nmet csapatok az elre kiptett vdelmi terepszakaszokon megkapaszkodva fokozatosan vonultak vissza. Oktber vgre majdnem teljesen kirtettk Franciaorszg megszllt rszeit s Belgium egy rszt.

A hbor befejezse

A kzponti hatalmak katonai sszeomlsa a bolgrok arcvonaln kezddtt. Miutn a teljesen kimerlt bolgr seregek nem voltak kpesek feltartztatni az antant balkni haderejnek 1918. szeptember15-n megindtott tmadst, a bolgr kormny felttel nlkl alrta a fegyverszneti szerzdst. Hasonlan cselekedett Trkorszg is oktber31-n.

1918. oktber24-n IV. Kroly ifjabb grf Andrssy Gyult nevezte ki kzs klgyminiszterr. A nagy Andrssy, a Birodalom egyik legsikeresebb klgyminiszternek a fia dicstelen szerepet kapott, a Monarchia felszmolsban mkdhetett csak kzre. Kinevezsnek napjn az olaszok sikeres offenzvt indtottak a Piavnl s nhny nap alatt ttrtk az arcvonalat. Andrssy klnbkt krt Woodrow Wilson amerikai elnktl, de mr ezzel is elksett. Oktber30-n Bcsben, 31-n Budapesten gyztt a forradalom, s az Osztrk—Magyar Monarchia gyakorlatilag megsznt ltezni. Mgis az a trtnelmileg furcsa szituci llt el, hogy november3-n Padovban Viktor von Weber tbornok a Monarchia nevben rta al a fegyversznetet az olasz hadsereg vezrkari fnke, Diaz tbornok eltt. A fegyverszneti szerzds rtelmben Ausztria-Magyarorszg csak 20 hadosztlyt tarthatott fegyverben, a tzrsgi anyag felt t kellett adnia az antantnak, Ausztria olaszok, lakta tartomnyait ki kellett rteni, a flottt le kellett szerelni, az antant csapatok korltozs nlkl mozoghattak a Monarchia terletn.

A fegyverszneti egyezmny a rgi birodalom egsz terletre vonatkoz stratgiai jelleg rendelkezseken s a kzs hadsereggel kapcsolatos elrsokon tl csak az olasz rdekszfra szempontjbl hatrozta meg a kirtend terleteket. A Magyarorszg szempontjbl fontos dlkeleti hatrokat ezekben, a napokban lpte t az ellenlls nlkl elnyomul balkni antanthadsereg. A padovai fegyverszneti szerzds nem hatrozta meg az itt hzd demarkcis vonalat, azt ksbb Franchet d’Esperey fparancsnok maga diktlta Magyarorszg kormnynak.

Az otthoni nlklzsek, a parlament nyugtalansga, a sajt, valamint az ellensges propaganda nem maradt hats nlkl a fronton harcol hes s lerongyoldott hadseregre. A Monarchia nem volt tbb, de az utdok, a volt szomszdok veszlyeztettk Magyarorszg biztonsgt, terleti psgt. Egyes magyar csapatok krtk is elszlltsukat a veszlyeztetett magyar hatrokra. Alapveten azonban a magyar csapatok zme akkor is a helyn maradt, amikor a Monarchitl val elszakadsuk mmorban a horvt s cseh csapatok otthagytk llsaikat, ezzel veszlyeztettk a mg llsaikat, vdket. Igen sok magyar alakulat esett ekkor fogsgba emiatt, valamint azrt, mert a sajt csapatok 3-n azt a parancsot kaptk, hogy azonnal szntessk be az ellenllst, mg az olaszok november4-n 15 rig, a fegyversznet letbelpsig folytattk az elnyomulst az arcvonalon keletkezett szmos rsen t, gy elzrhattk a ksbbi visszavonuls tjt. A magyar csapatok kztt szmos olyan volt, amelyik mg 4-n szrevette a fenyeget veszlyt s harcolva rendben visszavonult a fenyegetett els vonalbl. Az arcvonal mgtti helyzet mg a vesztett csata rmsgein is tltett. Egyes csoportok lvldzve s fosztogatva vonultak a legkzelebbi vastllomsra, vagy tjukba es teherautrl a rakomnyt ledoblva azt birtokba vettk s megindultak haza. Termszetesen voltak olyan alakulatok, amelyek teljesen rendben, tisztjeik parancsnoksga alatt vonult el a harctrrl.

Az els vilghbor hadmvszeti tapasztalatai

A hbor manverez idszaka lesen felvetette a hbor eltti katonai elmletek hinyossgait, ellentmondsait. Nem sikerlt a gyzelmet dnt csatkkal kivvni, s nem vezetett eredmnyre az tkarols mindenron val erszakolsa sem. Mr az els hnapokban kudarcba fulladt minden olyan ksrlet, amely kizrlag szuronyrohamokkal akart dntst kierszakolni a tmegesen megjelen harci technikval szemben. A tmad gyalogsg az ellensg pusztt gy- s gppuska tzben megtorpant s magt besni knyszerlt. A vdelem tzereje llandan nvekedett, a tmad a rendelkezsre ll technikval azt lekzdeni nem tudta, gy knytelen volt maga is vdelemre berendezkedni. A hadmvszetben j jelensg mutatkozott: az sszefgg llsrendszerekbl ll arcvonal s az ott foly harctevkenysg. Ettl kezdve a hbor vgig a hadmvszet eltt kt feladat llott: 1. megoldani a vdelem llkpessgnek, szilrdsgnak fokozst; 2. megkeresni a vdelem ttrsnek mdszereit.

Az 1914. v tmad harcai rmutattak a hbor eltti harcszati elvek tarthatatlansgra. A tz megnvekedett szerepe, a gppuska szleskr alkalmazsa lehetetlenn tette a gyalogsg sr, lncalakzatban val tmadst. A lncokban, rajvonalakban rohamoz katonk fl-, vagy egy lps tvolsgra voltak egymstl, ezzel magyarzhat, hogy a kezdeti vesztesgek elrtk a ltszm 40-50%-t. A hadosztly 3-5 kilomter szles s 500 m mly harcrendben tmadott. A harcok tapasztalatai bebizonytottk a tzrsg s gyalogsg kztti szoros egyttmkds megszervezsnek szksgessgt. Alkalmazni kezdtk a tmads eltt az ellensg tzfszkeinek tzrsgi tzzel val lefogst. A vdelem fejldst az eredmnyezte, hogy a tzrsg tze mr 1914 szn bessra knyszerttette a csapatokat. A nmet fparancsnoksg mr ebben az idben kiadott egy utastst, mely szerint a vdllsokat nem tmpontrendszeren (mint ahogy a hbor eltti szablyzatok elrtk), hanem sszefgg lvszrkok formjban kell kipteni. A vdelem 1914 vgn kt-hrom sszefgg lvszrokbl, ll vdvbl (a mai terminolgia szerint llsbl) llt. Az rkok kztti tvolsg 100-150 m volt. A vdvben hadosztly vdett 10 kilomterig terjed szlessgben s 3-4 kilomter mlysgben. Az erk-eszkzk zmt a peremvonalban helyeztk el.

1915-ben az elz v hatalmas vesztesgei a hadvisel feleket j tmad harcrend, a „hullm harcrend” kialaktsra knyszerttettk. Az j harcrendben a tmad hadosztly szlessgi kiterjedse 1,5¾2 kilomterre cskkent, ugyanakkor mlysge 1-2 kilomterre megnvekedett. Ebben a harcrendben a hadosztly ezredei, illetve zszlaljai egyms mgtt szles lncalakzatban tmadtak. Az egyms mgtt 70-100 mterre elnyomul 8-16-soros hullmok biztostottk ugyan a csaps mlysgbl val lland fokozst, de ezzel szemben lnyegesen cskkentettk a tzert. A korszer harc a harcszati magasabb egysgek j alkalmazsi mdjainak kidolgozst kvetelte meg, a hadvisel felek azonban mg 1915-ben is a hangslyt a gyalogsg nll harcra fektettk, amely a roham vgrehajtsakor a tzrsgtl nll tmogatst nem kapott. A tmad gyalogg vesztesgei tovbb fokozdtak. A vdelem mlysge 15-20 kilomterre nvekedett, a tzrsgi tz hatsnak kvetkeztben. A hadtesttartalkokat igyekeztek az ellensges hadosztlytzrsg hattvolsgn kvl helyezni.

A tmads s a vdelem fejldse kapcsn 1916-ban felismertk, hogy a tzrsg egy idben nem kpes lefogni az ellensg vdelmt annak teljes mlysgben, ezrt a tzet csak a vdelem egyes llsaira irnytottk. A gyalogsg tmadsa csak tbbnapos tzrsgi elkszts utn indult meg. Miutn birtokba vettk az els rkokat, a tzrsg tzt a kvetkez terepszakaszra helyezte t. A tlzott mdszeressg a tmads temnek tovbbi cskkenshez vezetett. A vdelemben, az 1915-ben kialakult normkat alkalmaztk.

1917-ben a tmadsok sorn mr ltalnoss vlt a gyalogsg tzhengerrel val ksrse. A vratlansg nvelse rdekben a tzrsgi elkszts idejt lervidtettk. A harckocsik tmeges alkalmazsbl az angolok olyan helytelen kvetkeztetst is levontak, hogy a tzrsgi elkszts el is hagyhat. A lgiert mr nemcsak feldertsre alkalmaztk, hanem az ellensg tzrsge, tartalkai s hadtpterlete elleni csapsok vgrehajtsra is. A harckocsik alkalmazsa, a gyalogsg nmkd fegyverekkel val elltsa s a ksr tzrsg megjelense, a csoportos harcrend kialakulshoz vezetett. Jellemzje, hogy a gyalogsg mr nem sszefgg lncalakzatban, hanem egy-kt raj a harckocsik s lvegek kr csoportosulva tmadott. A csoportok csak az ellensges tzfszkek vagy objektumok megrohamozsakor bontakoztak szt. A katonk csoportosulsa a harckocsik, gppuskk, lvegek, krl jl szemlltette, hogy a tmadharc csak akkor jrhat sikerrel, ha valamennyi fegyvernem egyttes erkifejtst tanst. A vdelem erejnek fokozsa rdekben 1917-ben fedez znt (biztostsi vet) hoztak ltre 3-4 kilomter mlysgben. Tmpontrendszeren ptettk ki olymdon, hogy a tmadkat a sorozatlv fegyverek s a tzrsg tzhatskrbe tereljk.

A Magyar Kirlyi Honvdsg tapasztalatai

Az 1914. jlius25-n elrendelt rszleges mozgstssal kezdtk a hbort, de hamar kiderlt, hogy szmtani kell Oroszorszg hadzenetvel, gy 1914. jlius31-n elrendeltk az ltalnos mozgstst. Ezzel a honvdsg sszes alakulata „hadilbra llttatott”. A bkben meglv kt lovashadosztlyt is csak az ltalnos mozgstssal tltttk fel hadiltszmra. A 8 gyalog- s 2 honvd lovashadosztlyon kvl mg 16 honvd gyalog menetezred is alakult. Ezeket, az ezredeket a harctri vesztesgek ptlsra szntk s csak a kikpzs s ellts miatt voltak ezred ktelkbe szervezve: Ellt s kzvetlen alakulatokkal valamint a harc vezetshez szksges hadmveleti trzzsel nem rendelkeztek, ennek ellenre mr mindjrt az els hetekben, mint harcol alakulatokat vetettk harcba az orosz „gzhenger” meglltsra. gy aztn a honvdsg 49 gyalog-, 10 huszr- s 8 tbori gysezreddel valamint egy lovas tzrosztllyal esett t a tzkeresztsgen. A gyorslefolys hborra ksztett hadsereg csapatai mr az els hetekben kevsnek bizonyultak. Mr 1914 vgn 5 j honvd gyalogezredet szerveztek, majd a hbor folyamn jabb 12 ezred fellltsra kerlt sor, gy az els vilghbor folyamn sszesen 49 honvd gyalogezreddel tallkozunk.

A honvd lovassgnak a gyorstzel s sorozatlv fegyverek korban igen kevs alkalma nylt a klasszikus, lhtrl vvott harcra. Mivel a lovassgon kvl ms modern gpestett gyorscsapat ekkor mg nem ltezett, knytelenek voltak a lovassg szmt szaportani. Pedig a sikerkifejleszts, az ldzs a lovas alakulatok szmra szinte mindig vgzetes volt, mert a nagy clfelletet nyjt lovak igen sebezhetek voltak a lvegek s a sorozatlv fegyverektl. A huszrokat e mellett mr a hbor eltt is gyakran gyalogharcra is kikpeztk s a hbor folyamn inkbb a lvszrokban llva gyalogtzharcot, vvtak a gyalogosokkal egytt. Az jabb gyaloghadosztlyok fellltsval egy idben (1915), egy j honvd lovasdandrt is fellltottak, de ez msfl v mlva meg is sznt. Annl inkbb szksg volt a gyalogsg harct hatkonyan tmogat tzrsgre, gy a hbor vgig a honvdtzrsg tbb mint hatszorosra nvekedett.

A gyzelem rdekben a gppuskk s gyorstzel lvegek gyilkos tzben szuronyrohamra indtott ezredek slyos vesztesgeket szenvedtek s az orszg mr az els sszecsapsok sorn, elvesztette a jl kikpzett s j erben lv tartalkos s pttartalkos vfolyamokat. Ezen, vfolyamok a ptlsra rendelkezsre llk ltszma is teljesen kimerlt. Ptlst csak gy nyertek, hogy npfelkel ptszemlket tartottak, ahol besoroztk azokat is, akiket korbban alkalmatlannak nyilvntottak, vagy munkakrknl fogva felmentettek. Ezeket az embereket aztn mind a honvdsg, mind a kzs hadsereg vesztesgeinek ptlsra felhasznltk.

Slyos vesztesget szenvedett a tisztikar is. A mozgstskor azt a hangzatos elvet alkalmaztk, hogy minden tnyleges (hivatsos) tisztnek a harctren a helye. Ez all nem voltak kivtelek a legjobban kikpzett s legnagyobb tapasztalattal rendelkez tartalkos tisztek sem. A hossz bke „nagyszer katonai nevelsnek” elveihez hven nfelldozan teljestettk ktelessgket. gy azutn mr a legels ptlsoknl sem llott rendelkezsre akkora szm s olyan kpzettsg tisztikar, mint amilyenre szksg lett volna. A nevel- s kpz intzetekbl id eltt felavatott fiatal tiszteknek s a mg szinte serdlkor hadaprdoknak nem volt meg a vezetshez szksges tapasztalata. Mg kevsb voltak alkalmasak a parancsnoki munkra a nhny hnap alatt kikpzett tartalkos tisztek. A hbor els vnek vres tapasztalatait kveten a harctrre kldtt tiszti s legnysgi ptlst mr nem vetettk azonnal harcba, hanem nhny htig az arcvonal mgtt ksztettk fel az alkalmazsra. A sebeikbl alig felgygyult sebeslteket is a regenerlds helyett jra s jra a harcvonalba kldtk. Minl tovbb tartott a hbor, annl kevsb volt fontos szempont a sorozsoknl a testi alkalmassg. A fiatalabb a testi fradalmakat jobban elvisel fiatal emberek helyett egyre idsebb vfolyamok kerltek a lvszrkokba. Az termszetesen nem lehet vigasz, hogy nem volt ez msknt a hbort visel orszgok egyiknl sem.

Ezen kvl a mozgstskor rendelkezsre ll idsebb korosztlyokbl lltottk fel a npfelkel dandrokat, szm szerint 21-et. Ezek sokszor elavult fegyverzettel rendelkeztek, s alig volt tzrsgk. Kezdetben mg egyenruha sem jutott szmukra. Mgis a hadvezetsg mr 1914 augusztusban bevetette az els vonalakban ezeket, a dandrokat, ahol igen nagy vesztesgeket szenvedtek. Ugyangy jrtak az n. menet dandrok is (5 magyar, 2 horvt, 8 osztrk dandr s 16 honvdezred). A menetdandrok s ezredek a hadtestek emberanyag-vesztesgeinek ptlsra rkeztek ki a hadmveleti terletre. Ezeket a mozgstskor bevonul tartalkos, pttartalkos s sebtben tgyrt emberanyagbl lltottk fel. A menetdandrok nem kaptak teljes rtk kikpzst, s egyltaln nem rendelkeztek tzrsggel, de mg a harcok vezetsre alkalmas trzsekkel sem. Mgis mivel az els menetdandrok mr 1914 augusztusban kirkeztek a hadszntrre, nem a vesztesgek ptlsra hasznltk fel ket, hanem nll magasabb egysgknt bevetettk. 1914 augusztusban 12 ilyen, klnbz szervezs menetdandrt vetettek be.

Mg a bkevek alatt kidolgozott mozgstsi tervek szerint a honvd gyalogezredek llomshelyein megalakultak az illet honvd gyalogezreddel azonos szmot visel npfelkel gyalogezredek, a honvd huszrezredeknl pedig a npfelkel huszrosztlyok. Ezen kvl azokbl a npfelkelkbl, akik tnyleges szolglatukat a kzs hadsereg tzr- vagy mszaki csapatainl tltttk, npfelkel tzr, illetve rksz osztagokat szerveztek s ezeket a kzs hadsereg rendelkezsre, bocstottk. A npfelkel csapatoknl az ezred, zszlalj s lovas osztly parancsnoki helyeket mr a bke idejn erre a clra kijellt honvd, vagy kzs hadseregbeli trzstisztek tltttk be, a szzadparancsnoki helyekre bkben kijellt tartalkos tisztek kerltek, a tbbi tiszti helyeket pedig idsebb tartalkos tisztekkel, vagy npfelkel tisztekkel tltttk fel. A npfelkel gyalogsgot npfelkel dandrokba vontk ssze, s ilyen npfelkel dandrunk ugyanannyi volt, mint amennyi honvd hadosztlyunk, vagyis nyolc. A harcra ltrehozott npfelkel alakulatokon kvl a hbor folyamn klnbz cllal s szervezettel igen sok npfelkel alakulatot lltottak fel. Ilyenek voltak az erdtsi munksosztagok, tptsi munksosztagok, rklntmnyek, vastbiztost alakulatok, tengervdelmi s hatrbiztost alakulatok, mszros szzadok s zszlaljak, valamint a hadsereg szmra dolgoz zemeknl alkalmazott munkskeretek. Mr a hbor els hnapjnak vgn jabb npfelkel csapatokkal tallkozunk, olyanokkal, amelyekrl a mozgstsi tervek elre nem intzkedtek. Ezek voltak a hadtp zszlaljak. A megszll s helyrsgi szolglatra eredetileg szmtsba vett npfelkel csapatokra ugyanis a harcvonalban volt szksg s gy vetettk ket harcba, hogy erre nem is voltak megfelelen felksztve. gy ezekre, a szolglatokra j alakulatokat kellett kialaktani mindegyik npfelkel ptzszlaljnl. A kikpzetlensg ellenre ezeket, a hadtpzszlaljakat is igen gyakran, mint harcol alakulatot harcba vetettk.

A hbor folyamn a csapatoknl mr csak az elnevezsk volt ms a kzs hadseregbeli, honvd vagy harcol vonalbeli npfelkel alakulatok kztt, hiszen valjban nem is volt mr kzttk klnbsg, mert a jl kikpzett sorkatonasg s tisztikar a hbor els vben odaveszett.

A honvdsg ruhzata, felszerelse s fegyverzete a vilghbor alatt

A gyorslefolys hborra val felkszls azt is jelentette, hogy a csapatok felszerelst az „utols gombig” elksztettk. Mg a vesztesgek ptlsra sznt pttartalkos alakulatok is minden kszlettel, j ruhzattal, felszerelssel rendelkeztek. A forgatknyv azt nem tartalmazta, hogy mindez a hbor els ngy hnapjban elenyszik s a hbor mg nagyon sokig fog tartani. A hadikszletek 1912¾13 folyamn teljesen fel lettek tltve. gy nem csak a hadrend szerint fellltand alakulatokat lehetett kifogstalan ruhzattal s felszerelssel elltni, hanem tekintlyes „bkekszlet” maradt a pttartalkos alakulatok joncai rszre is. Amint a harctri vesztesgek ptlsra egyre jabb s jabb menetzszlaljakat indtottak tba, a kimerthetetlennek hitt kszletek csakhamar elfogytak. 1914 szn mr egyes hadtp zszlaljakat rgi rendszer sttkk ruhzatban, st az is elfordult, hogy ideiglenesen polgri ruhzatban lehetett csak tba indtani. Rgtnzve s minden tervszer elkszlet nlkl kellett a ruhzati ipart a nagyarny szlltsokra tszervezni. A j minsg textil hinyban silny anyagokbl kszlt a katonk tli ruhzata is, amire egybknt ilyen ttelben nem is szmtottak, mert a hbort a „falevelek hullsig” gyztesen be akartk fejezni. A silny minsgi ruhk miatt aztn katonink igen sokat szenvedtek a tl folyamn.

A hbor els veiben mg lehetsges volt gyapjt, fonalat, brket, stb. klfldrl behozni, de Romnia hadba lpsvel a gyr teljesen bezrult a kzponti hatalmak krl s gy teljesen elzrva nyersanyagot tbb nem lehetett klfldrl behozni. Szigor takarkossggal, ptanyagok alkalmazsval s klnbz rgtnzsekkel igyekeztek a nyersanyagok hinyn enyhteni. Clszernek bizonyult s komoly munkamegtakartssal jrt az jts (ma termszetes), hogy az sszes fegyvernem rszre egysges szabs ruhzatot rendszerestettek s a katonk a harctren maguk varrtk fel a sajt fegyvernemi s csapatjelzseiket. Sok anyagot megtakartottak az ltal is, hogy a kpenyeket hts rncok nlkl ksztettk. A nem harcol ptcsapattesteknl fatalppal kszlt, valamint szalmapapucsokat viseltek. A tltnytskkat is br hinyban bdogbl ksztettk.

Azonban nem csak az ltzeti s felszerelsi cikkek, hanem a fegyverzet elteremtsnl is nehzsgekkel kellett megkzdeni. A honvdsg s a npfelkels fegyverzetben mr a hbor els hnapjaiban vltozsok kvetkeztek be. A gyalogsg puskja a hbor folyamn ugyan nem vltozott, de j harceszkzk jelentek meg a gyalogsg alkalmazsban. Az ellensg ltal hasznlt kzigrntot a Monarchia csapatainl a hbor kitrse utn csak hrom hnap mlva rendszerestettk. A hbor tapasztalatai alapjn kisebb rmret gykkal, aknavetkkel, lngszrkkal is felszereltk a gyalogsgot, klnsen a rohamcsapatokat, akik fegyverzethez rohamks is tartozott. Miutn a lovassg egyre inkbb a gyalogos harcban lett felhasznlva s a fegyverzetket is ehhez igaztottk. A kard a hbor els vtl kezdve fokozatosan eltnt a harcmezrl s mg oldalfegyverknt is inkbb szuronyt viseltek.

A honvdcsapatok kzl leginkbb a tzrsg fegyverzete vltozott a hbor folyamn, mert a mozgstskor mg mindegyik tzrosztly tbori gys tegekbl llt, de a hbor ignyeihez igaztva hamarosan tbori tarackos, nehz tbori gys, s hegyigys csapatok is alakultak, de az llsharc ignyei szerint aknavetkkel is ellttak egyes tzr alakulatokat.

Magyarorszg embervesztesge az els vilghbor alatt

Egyes szmtsok szerint Magyarorszg a honfoglalstl 1848-ig viselt hbork alatt egyttesen sem vesztett tbb vrt, mint az els vilghbor 51 hnapja alatt. Mikor ezt lltjk, csak az arcvonalon, a harcol seregeknl elszenvedett vesztesget rtik s nem a polgri lakossg pusztulst. A polgri lakossg vesztesgei szerencsre nem voltak jelentsek, mert Magyarorszg terlete nem volt hadszntr, pontosabban csak rvid ideig s igen kis terlet vlt hadszntrr. Rvid ideig tart szerb betrst lt meg a Szermsg 1914 szeptemberben. 1914—15 teln az orosz csapatok szlltk meg a gyren lakott krpti terleteket Dukla s Verecke kztt. Nagyobb arny volt a romn betrs Erdlybe 1916-ban, ami fleg anyagi javak pusztulsval jrt.

A hadzenetkor a kirlyi Magyarorszgnak 183 500 katonja szolglt a kzs hadsereg magyar felben s a Magyar Kirlyi Honvdsgben. A mozgsts elrendelsekor Magyarorszg terletrl 1 663 500 f tartalkost vonultattak be a tbori hadseregek alakulatainak feltltsre, s msodrend katonai feladatok megoldsra sznt j csapatok fellltsra. Az 1914 augusztusban felvonult hader tulajdonkppen mr az v vgig elfogyott volna, ha nem kap utnptlst. A harcol csapatok minden kpzeletet fellml mdon fogytak. Mr az els hnap vesztesgei tbbszrsen fellmltk azt a ltszmot, ami a kivonult menetzszlaljakban s a bkehelyrsgekben maradt ptzszlaljakban rendelkezsre llott. A hbor sorn szksgess vlt, hogy minden gyalogezred havonta egy menetzszlaljat (azaz 25%-os ptlst) kapjon. Ezen fell a hadvezets mg j ezredeket is lltott fel, hogy az ellensg tlerejt valamelyest ellenslyozza. gy a hbor folyamn mg 1 950 000 f magyar katont hvtak be harctri szolglatra. Ez csak gy volt lehetsges, hogy a katonai szolglatra ktelezettek korhatrt 21. letvtl lefel 18, felfel a 42. letvtl az 50 ves korig terjesztettk ki. Az gy nyert kzel 2 millinyi tmegbl menetalakulatokba tagozva fedeztk a harcol csapatok vrvesztesgeit s hoztk ltre az j alakulatokat.

A hbor alatt j alakulatknt szerveztek a gyalogsgnl 37 j ezredet (az eredeti 79 ezreden fell), a lovassgnl 2 j ezredet (az eredeti 28 ezreden fell), a tzrsgnl 59 j ezredet s 18 j osztlyt (az eredeti 39 ezreden s 10 osztlyon fell), a mszaki csapatoknl 15 j zszlaljat (az eredeti 9 zszlaljon fell), a npfelkelknl 160 hadtpzszlaljat.

Ez a tlzott ignybevtel Magyarorszg szinte minden embertartalkt kimertette. Az ezredek kezdeti hadiltszmt nem lehetett a hbor vgig fenntartani. A havonta a harctrre indul menetzszlaljak ltszmt is ersen cskkenteni kellettA kirlyi Magyarorszg terletrl vgeredmnyben a vilghbor alatt kzel 3,8 milli embert vonultattak be. Ennek a nagy tmegnek tbb mint a fele vagy elesett, vagy betegsgben hunyt el, vagy megsebeslt, vagy fogsgba kerlt. A vesztesg elesettekben s betegsgben, elhaltakban 661 000 f, a bevonultak 17%-a, sebesltekben 743 000 f a bevonultak 20%-a, foglyokban 734 000 f a bevonultak 19%-a. Magyarorszg akkori lakossgnak 18%-t vonultattk be hadiszolglatra, ezen, fell mg a hadizemekben 800 000 polgrt foglalkoztattak, ami szintn hadiszolglatnak minslt.

     
Pontosid
     
Naptr
2025. Mrcius
HKSCPSV
24
25
26
27
28
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
<<   >>
     
Ltogatk szma
Induls: 2006-12-19
     
Linkek

www.bunker.gportal.hu

www.zmne.hu

 

     
zenetrgzit
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
     

Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.