IV. R�SZ.

Hadm�veletek 1917-ben

Tervek 1917-re

Az 1916-os esztend� hadm�veletei sor�n az antant vesztes�gei nagyobbak voltak ugyan a k�zponti hatalmak vesztes�gein�l, de az ut�np�tl�s minden arcvonalon folyamatos volt. Az 1916—17 fordul�j�n kialakult antant elk�pzel�s 1917 tavasz�ra d�nt� t�mad�ssorozatot tervezett. Nem volt teljesen egys�ges ez a d�nt�s, mert b�r a nyugati arcvonalon ez elk�pzelhet�nek t�nt, az orosz hadvezet�s ink�bb valamilyen kompromisszumos befejez�sben gondolkodott, nem kiz�rva az esetleges k�l�nb�k�t sem.

Az �j n�met hadsereg-f�parancsnoks�g (Hindenburg, Luddendorf) szint�n d�nt� gy�zelmet hoz� nagy �ltal�nos t�mad�sra k�sz�lt, de ezt 1917 m�sodik fel�re tervezte. Addig v�dekeznek, �s k�zben meger�s�tik a hadsereget. Ennek �rdek�ben hatalmas fegyverkez�si programot dolgoztak ki. (Hindenburg program). Ennek keret�ben a l�szer �s aknavet�gy�rt�st a k�tszeres�re, a l�veg-, a g�ppuska-, �s rep�l�g�pgy�rt�st a h�romszoros�ra k�v�nt�k emelni. A munkaer� tov�bbi militariz�l�sa �rdek�ben bevezett�k a „seg�dszolg�lat” t�rv�ny�t. Az antant t�mad�s kiv�d�s�re az Arras �s Soissons k�z�tti arcvonal m�g�tt 120 kilom�ter sz�les szakaszon kiegyenes�tett v�delmi vonalat („Siegfried �ll�s”) �p�tettek ki. Anglia ellen bevezett�k a korl�tlan tengeralattj�r� h�bor�t. A keleti arcvonalon Oroszorsz�g bels� boml�sa miatti �sszeoml�s�ra is sz�m�tottak, �gy rem�nyeik szerin a nyugati arcvonalon csak egy frontos h�bor�t kell majd v�vniuk.

Az Osztr�k—Magyar Monarchia politikai vezet�se 1916—17 fordul�j�n egyre ink�bb hajlott a h�bor� kompromisszumos befejez�s�re. Ennek ellen�re az �v m�sodik fel�ben a n�met tervekhez igazodva Olaszorsz�g ellen nagy offenz�v�t tervezett. A vesztes�gek ellen�re az osztr�k-magyar hadseregnek m�g volt tart�sa. A hadvezet�s elk�pzel�seiben fontos helyet foglalt el az a gondolat, hogy az �v m�sodik fel�ben az orosz-rom�n arcvonalr�l az er�k z�m�t az olasz arcvonalra csoportos�thatja, �gy ott d�nt� f�l�nybe ker�lhet.

A 10. isonz�i csata

Az 1917 tavasz�ra meghirdetett nagy antant t�mad�s keret�ben az olasz hadsz�nt�ren m�jus12—j�nius 8. k�z�tt zajlott a 10. isonz�i csata. 1917 tavasz�ra az olasz hadsereg jelent�sen meger�s�d�tt mind a hadsereg l�tsz�m�ban, mind fegyverzetben. 1917 tavasz�ra 16 �j hadoszt�lyt �ll�tottak fel �s tov�bbi 6 volt szervez�s alatt. Fegyverzet�k jelent�s r�sz�t az antant sz�vets�gesek biztos�tott�k. A neh�zt�z�rs�g�k n�gyszeres�re, a k�nny� k�tszeres�re n�vekedett.

A Monarchia sem t�tlenkedett a 9. isonz�i csata �ta eltelt 6 h�nap alatt, jelent�keny er�s�t�seket ir�ny�tott az olasz arcvonalra a Rom�ni�ban felszabadult k�tel�kekb�l. �gy ker�lt az 5. osztr�k-magyar hadsereg �llom�ny�ba a 7. k�z�s gyalogos hadoszt�ly �s a 41. honv�d hadoszt�ly. Az olasz t�mad�ssal szemben �ll� 5. osztr�k-magyar hadsereg ereje 148 z�szl�aljr�l 215-re, 1720 g�ppusk�ra, 915 k�nny�, 347 k�zepes �s 63 neh�z l�vegre emelkedett. Az er�viszony �gy 2:1 volt az olaszok jav�ra.

Az olasz t�mad�s f� c�lja Trieszt elfoglal�sa volt. A m�jus12-�n kezd�d� t�mad�s a trieszti ir�nyt lez�r� Hermada-magaslat elfoglal�s�ra ir�nyult. Az olasz hadvezet�s elk�pzel�se szerint az olasz 3. hadseregnek a Hermada—Trtelj vonal�t, m�g az Isonz� k�z�ps� foly�s�n�l �ll�sban lev� „g�rzi hadsereg”-nek a Kuk—Monte Santo—Monte St. Gabriele—S. Marco magaslatok vonal�t kellett elfoglalnia. A 2. olasz hadsereg az arcvonal �szaki sz�rny�n csak lek�t� tev�kenys�gre k�sz�lt. M�jus7-�n a t�z�rs�gi t�z az eg�sz arcvonalon fel�ledt, majd 10-�n �s 11-�n a rep�l�-felder�t�s is rendk�v�l meg�l�nk�lt. Az �tt�r�s helyein 12-�n perg�t�zzel kezd�d�tt a roham t�z�rs�gi el�k�sz�t�se, ami k�t napon �tszakadatlanul tartott. 14-�n d�lben az Isonz� k�z�ps� szakasz�n�l �s a Comen-i fenns�kon. Itt az osztr�k-magyar XVII. �s XVI. hadtest v�dett. Az olasz t�megrohamok k�zvetlen�l a 62. �s 57. k�z�s hadoszt�ly �ll�saira z�dultak, amelyek a v�d�k j�l �sszefogott t�z�ben sorra �sszeomlottak. K�s� est�re az olaszok a t�mad�s s�lypontj�t �thelyezt�k a Monte Santo magaslat ir�ny�ba, ahol a 25. n�pfelkel� gyalogezred katon�it kiszor�tott�k �ll�saib�l, elfoglalva a magaslatot. �jszaka azonban az 57. hadoszt�ly tartal�ka, a kassai 34. gyalogezred IV. z�szl�alja v�ratlan rohammal visszafoglalta a magaslatot. A XVI. hadtest arcvonal�n G�rzt�l keletre az 58. hadoszt�ly �s a d�li sz�rny�hoz csatlakoz� pozsonyi 14. hadoszt�ly az olasz t�mad�sokat gyakori ellenl�k�sekkel visszaverte. M�jus 20-ig az olaszoknak mind�ssze a Kuk magaslatot siker�lt tart�san elfoglalniuk.

M�jus23-�n az olasz csapatok d�nt� rohamra indultak. 40 kilom�ter sz�less�gben bontakozott ki az elkeseredett k�zdelem, ami minden eddigi �sszecsap�st fel�lm�lt. A perg�t�zz� fokozott t�z�rs�gi el�k�sz�t�st 6 napon �t k�vett�k az olasz rohamok �ll�saink ellen. A leghevesebb t�mad�s a Hermada-ir�nyt lez�r� hadtest�nket �rte. A hadtest jobbsz�rny�n a 10., k�z�pen a 7., balra a 16. hadoszt�ly v�dte �ll�sait. Az olasz t�ler� csapatainkat a Jamiano-t�l �szakkeletre, lev� magaslatokra szor�totta vissza. Ezek�rt, a magaslatok�rt heves, hull�mz� harc kezd�d�tt, az egyes magaslatok t�bbsz�r cser�ltek gazd�t, m�g v�g�l a t�ler� gy�z�tt. M�snap, m�jus24-�n az olaszok friss er�ket bevetve folytatt�k a t�mad�st. A 7. hadoszt�ly arcvonal�n a nagyv�radi 37. gyalogezred v�ratlan ellent�mad�sa Jamiano mellett h�rom magaslatot foglalt vissza, amit 18 rohammal szemben meg is v�delmeztek. Ezt k�vet�en az el�revont 9. hadoszt�ly az utols� elvesztett �ll�sokat is visszafoglalta. Az olaszok m�jus28-ig folytatt�k az elsz�nt rohamaikat a 10. �s 9. hadoszt�ly �ll�sai ellen. Az arcvonal d�li sz�rny�n Konstanjevica k�zs�gn�l a 17. k�z�s �s a 41. honv�d gyalogos hadoszt�ly t�ntette ki mag�t. M�jus28-�n az olasz hadvezet�s besz�ntette a t�mad� hadm�veletet. Ekkor azonban a v�d�knek ny�lt alkalmuk egy kisebb visszacsap�sra. A kolozsv�ri 35. k�z�s gyaloghadoszt�ly ekkor �rkezett az arcvonalba a rom�n hadsz�nt�rr�l. A j�nius4-�n ind�tott t�mad�sban a 28., �s 35. hadoszt�ly r�szei �s a 12. hegyi dand�r vett r�szt. A t�mad�s a Hermada magaslatt�l nyugatra �t�t� sikerrel j�rt. Teljesen visszafoglalt�k a Jamiano melletti magaslatokat, 4 olasz dand�rt felmorzsoltak, 7000 olasz foglyot ejtettek, majd az olasz ellent�mad�sokat sikeresen visszavert�k.

A v�res csata eredm�nye: a plavai Isonz�-kanyarban egy kis s�v, (a Kuk-hegyh�t) �s a Comen-i fenns�k d�li r�sz�n 2 kilom�ter m�lys�g� t�rnyer�s az olaszok jav�ra. A szer�ny siker�rt az olasz hadvezet�s nagy �rat fizetett: 159 ezer f� vesztes�g (36 000 halott, 96 000 sebes�lt, 27 000 fogoly). A v�d�k vesztes�ge: 76 300 f� (7300 halott, 45 000 sebes�lt �s 23 400 fogoly.) A hadvezet�s az 5. hadsereg�nket a 10. isonz�i csata els� id�szak�ban az „Isonz�-hadsereg” n�vvel t�ntette ki. Cadorna t�bornok az olasz vez�rkar f�n�ke az isonz�i sikertelens�gek ut�n j�nius10-�n Asiagon�l kezdett t�mad�st, amit a h�nap v�g�ig er�ltetett, de itt is csak jelent�ktelen sikert �rt el, jelent�s vesztes�gek �r�n.

Az orosz arcvonal esem�nyei 1917 nyar�n

N�metorsz�g nem sz�molt azzal a lehet�s�ggel, hogy 1917 tavasz�n-nyar�n, az orosz arcvonalon komoly hadm�veletre ker�l sor, �gy tartal�kait a nyugati arcvonalra sz�ll�totta a nagy antant t�mad�s kiv�d�s�re. Mivel a nyugati arcvonalon az antantt�mad�s kudarcot vallott, sz�ks�gess� v�lt, hogy az orosz t�mad�s n�met csapatokat vonjon el nyugatr�l. Az orosz t�mad�snak teh�t fontos szerepet sz�ntak a n�met er�k megoszt�s�ban. Az elk�pzel�s be is v�lt, mert az orosz el�k�sz�letek hat�s�ra a n�met hadvezet�s j�nius v�g�n hat hadoszt�ly �tsz�ll�t�s�t kezdte meg nyugatr�l a keleti arcvonalra. Igy j�nius v�g�n, az orosz fronton a k�zponti hatalmak 126 gyalogos- �s 21 lovashadoszt�lya �llt szemben Oroszorsz�g 221 gyalogos �s 37 lovashadoszt�ly�val, de az orosz hadoszt�lyok z�me hi�nyosan volt felszerelve, rossz volt az ut�np�tl�suk. A forradalmi szellem terjed�se �s a hadsereg boml�sa miatt ezek az alakulatok m�r csek�ly harc�rt�ket k�pviseltek. A nagy t�mad�st az orosz D�lnyugati Front arcvonal�n tervezt�k, �gy mint az el�z� �vben a kezdetben sikeres „Bruszilov-offenz�v�t”. A hadm�veletet is maga Bruszilov tervezte, k�sz�tette el� �s ir�ny�totta, aki ekkor m�r az orosz hadsereg f�parancsnoka volt. A t�mad�st m�gis az orosz Ideiglenes Korm�ny had�gyminiszter�r�l, Kerenszkijr�l nevezt�k el „Kerenszkij-offen-z�v�nak”. A t�mad�s s�lypontj�ban — Kelet-Gal�ci�ban Brzezanyt�l �szakra �s d�lre 65 kilom�teres arcvonalszakaszon — 31 hadoszt�llyal �s 1328 l�veggel k�v�ntak t�madni. Els� l�p�sk�nt Lemberget �s Drohobyczot kellett elfoglalni, ezt k�vet�en tervezt�k a teljes osztr�k-magyar hader� sz�tz�z�s�t. A sikeres f�csap�s ut�n a t�bbi frontszakaszon kiseg�t� csap�sok kezd�dnek, hogy a nem t�madott arcvonalszakaszokr�l se lehessen a tartal�kokat �tcsoportos�tani.

Az osztr�k-magyar hadvezet�s id�ben felfedte Bruszilov el�k�sz�leteit �s 29 n�met, osztr�k-magyar �s t�r�k hadoszt�lyt helyezett k�szenl�tbe az orosz t�mad�s elh�r�t�s�ra. A t�mad�s j�lius1-j�n kezd�d�tt, h�rom napos t�z�rs�gi el�k�sz�t�ssel. Az �tt�r�si szakaszon l�trehozott s�lyk�pz�s eredm�nyek�ppen az orosz t�mad�s Sztaniszlaun�l 20 kilom�ter m�lys�g� bet�r�st �rt el, azonban j�lius k�zep�re teljesen kifulladt. Ugyan�gy kifulladtak az �szaki, a nyugati �s a rom�n frontszakaszokon v�grehajtott t�mad�sok is. J�lius19-�n kapcsol�dtak az �tk�zetbe a nyugati arcvonalr�l �tcsoportos�tott n�met hadoszt�lyok, amelyek ellent�mad�st ind�tottak Zlocov t�rs�g�b�l Tarnopol ir�ny�ba. A v�ratlan ellent�mad�s hamar �tt�rte az orosz vonalakat �s augusztus els� napjaira nemcsak az offenz�va sor�n elfoglalt ter�leteket foglalt�k vissza, de Kolomea, Tarnopol �s Czernovitz is az osztr�k-magyar hadsereg kez�re ker�lt. Ezzel a Monarchia ism�t visszaszerezte Bukovin�t �s Kelet-Gal�ci�t. A tov�bbi t�mad�sra azonban nem maradt sem er�, sem id�, mert az augusztus v�g�re tervezett �jabb olasz offenz�va elh�r�t�s�hoz minden er�re sz�ks�g volt.

Az 1917-es febru�ri oroszorsz�gi forradalom m�g nem v�ltoztatott az addigi orosz k�lpolitik�n, de az oroszorsz�gi katonat�megek h�bor�ban tart�sa egyre nehezebb volt. Az �tal�nos b�kev�gyat tov�bb fokozt�k a szoci�lis fesz�lts�gek, amelyek az �v v�ge fel� �jabb forradalomba csaptak �t. Az 1917 �sz�n megszervez�d� �j hatalom, amelynek �l�re az orosz bolsevikok ker�ltek, 1917 v�g�n fegyversz�netet, majd 1918 tavasz�n k�l�nb�k�t k�t�tt a k�zponti hatalmakkal. Oroszorsz�g jelent�s ter�leteket volt k�nytelen �tengedni a b�ke fej�ben. �gy t�nt, hogy a n�met keleti arcvonal felszabadul�s�val a nyugati arcvonalon t�ls�lyt tud teremteni, azonban az Amerikai Egyes�lt �llamok hadba l�p�s�vel ez a lehet�s�g a semmibe veszett.

A 11. isonz�i csata

A nyugati arcvonalon kibontakoz� nagy antantt�mad�ssal (harmadik ypres-i csata) egy id�ben az olasz hadvezet�s minden eddigin�l nagyobb t�mad� hadm�veletre k�sz�lt az Isonz�n�l. Minden kor�bbit, meghalad� er�csoportos�t�st hoztak l�tre az olaszok. 51 hadoszt�ly �s 5200 l�veg sorakozott fel a Monarchia 29 hadoszt�ly�val �s 1450 l�veg�vel szemben. A 11. isonz�i csata augusztus11-�n kezd�d�tt �s szeptember12-ig tartott. Az olasz hadvezet�s az arcvonal �szaki sz�rny�n a Bajbsizza fenns�kon, d�len a Karsztos-fenns�kon a Hermada-magaslat ir�ny�ba t�rt�n� �tt�r�ssel, kett�s �tkarol�s �tj�n k�v�nta el�rni c�lj�t, elfoglalni Triesztet.

A v�delemre berendezkedett osztr�k-magyar csapatok helyzete rendk�v�l neh�z volt. A sz�trombolt kietlen t�rs�g, a temetetlen halottak, patk�nyok �s fert�z�s, a 10. isonz�i csat�ban ki�llott f�radalmak mellett komoly gond volt az ell�t�s biztos�t�sa. Az �lelem, de f�k�nt az iv�v�z el�teremt�se szinte megoldhatatlan feladat volt. Hogy a szem�lyi �llom�ny �lelmez�s�t megoldj�k, a lovak egy r�sz�t lev�gt�k, ami viszont a sz�ll�t�st nehez�tette meg. Ennek ellen�re a v�d�k hihetetlen sz�v�ss�ggal vert�k vissza az olasz rohamokat. A Bainsizza fenns�kon napokig hull�mz� harc ut�n csak a teljes felboml�s vagy megsemmis�l�s el�l vonultak vissza a Log—Kal—Vrhovec—Madoni—Zagorje—Monte San Gabriele vonalra. D�len, a Hermada el�tti arcvonalszakaszon is napokig tartott a t�mad�sok, ellent�mad�sok sorozata, m�g az olaszok jelent�ktelen t�rnyer�ssel augusztus29-�n besz�ntett�k a harctev�kenys�get. Az arcvonal k�z�ps� szakasz�n �ll� Monte San Gabriele hegy elfoglal�s�r�l azonban nem tettek le. Mivel kulcsfontoss�g� magaslat volt az olaszok tov�bbi hadm�veleteihez. A Monte San Gabriele ellen m�r szeptember4-�n megindultak az olasz t�mad�sok. Az itt v�dekez� �s m�r csak maradv�nyaiban l�tez� 57. hadoszt�lyt ekkor v�ltotta fel a 106. n�pfelkel� hadoszt�ly k�t ezrede. Az olaszoknak siker�lt elfoglalniuk a magaslat gerinc�t �s 1000 n�pfelkel�nk fogs�gba ker�lt. Ezt k�vet�en egy ellent�mad�ssal visszafoglalt�k a gerincet, �s sikeresen tartott�k az olasz t�megrohamokkal szemben. A nagy vesztes�gek miatt az olaszok ekkor t�z�rs�gi t�zzel akart�k a v�d�ket elpuszt�tani. A t�z�rs�gi t�z szeptember8-t�l k�t napon �t tartott, �s k�zel 45 000 l�ved�ket l�ttek ki a hegyre. Ezt k�vet�en indult rohamra k�t olasz dand�r, de a megfogyatkozott v�d�k most is visszavert�k a rohamot. A nagy vesztes�gek miatt sz�molni lehetett a hegy felad�s�val, de ekkor �rkezett be a 14. k�z�s gyalogezred �s a 20. honv�d hadoszt�ly. A be�rkez� tartal�kok t�mad�sba mentek �t. A budapesti 1. �s a sz�kesfeh�rv�ri 17. gyalogezred a Monte San Gabriele hegyre vonult. A 20. honv�d hadoszt�ly ett�l kezdve minden t�mad�ssal szemben sokszor emberfeletti k�zdelemben v�delmezte a csapataink sz�m�ra l�tfontoss�g� hegyet. A 11. isonz�i csata ezzel v�get �rt. A vesztes�geink nagyok voltak: 10 563 halott, 52 150 sebes�lt, 35 041 elt�nt. Az olasz vesztes�gek: 40 000 halott, 108 000 sebes�lt �s 18 000 elt�nt. K�t �s f�l �v alatt 11 isonz�i csat�ban az olaszok elfoglaltak egy 10-12 kilom�ter m�lys�g� ter�lets�vot.

A caporett�i �tt�r�s

1917 tavasz�n �s nyar�n az antant nagy t�mad� hadm�veletei zajlottak, a k�zponti hatalmak k�sz�ltek az �v m�sodik fel�ben ind�tand� offenz�v�jukra, k�zben csak v�dekeztek minden arcvonalon. A n�met hadvezet�s �gy �rt�kelte, hogy a „Kerenszkij-offenz�va” az orosz er�ket a d�li arcvonalszakaszon elhaszn�lta, ez�rt a Baltikumban viszonylag kisebb er�kkel is sikereket �rhetnek el. �gy ker�lt sor szeptember1-j�t�l a Riga elleni hadm�veletre, melynek sor�n elfoglalt�k a v�rost, majd az 1. vil�gh�bor�ban a n�metek �ltal v�grehajtott egyetlen nagyobb partrasz�ll�si m�velt�vel okt�ber12—21 k�z�tt a Riga el�tti szigeteket is elfoglalt�k. �gy sz�m�tottak, hogy az orosz fronton m�r nem v�rhat� semmi jelent�s orosz akci�. A nyugati arcvonalon viszont csak 1918 tavasz�ra tervezt�k a nagyszab�s� offenz�v�jukat, �gy most lehet�s�g ny�lott egy nagyobb hadm�velet v�grehajt�s�ra az olasz fronton.

Az olasz hadsereg a hadba l�p�st�l eltelt k�t �s f�l esztend� alatt tizenegy esetben k�s�relte meg az osztr�k-magyar d�lnyugati arcvonal �tt�r�s�t �s Trieszt elfoglal�s�t. A v�delemre berendezkedett osztr�k-magyar csapatok azonban minden esetben meghi�s�tott�k az olaszok sz�nd�kait. A 11. csat�ban, b�r Trieszt elfoglal�s�t ism�t siker�lt megakad�lyozniuk, az arcvonal k�z�ps� szakasz�n k�nytelenek voltak az Isonz� foly� v�delemre kiv�l�an alkalmas terepszakasz�r�l visszavonulni. A foly�n csup�n a tolmeini h�df� maradt szil�rdan az osztr�k-magyar csapatok kez�ben. A csata ut�n a Flisch—Tolmein—Mt.San Gabriele—Duino vonal�ban megszil�rdul� arcvonal az osztr�k-magyar er�k sz�m�ra igen kedvez�tlen terepszakaszon h�z�dott. Az elszenvedett vesztes�gek �s az arcvonal meghosszabbod�sa k�vetkezt�ben egy �jabb olasz t�mad�s visszaver�se k�ts�gess� v�lt. A helyzeten csak az arcvonal megr�vid�t�se �s kedvez�bb v�delmi terepszakaszok, elfoglal�sa seg�thetett. Az �j v�delmi terepszakaszt az olasz hadsereg m�g�tt a Tagliamento foly� vonal�ban v�lasztott�k meg �s elfoglal�s��rt az olaszokat megel�z� gyors, t�mad� hadm�veletet terveztek ind�tani. A tervezett t�mad�shoz azonban a Monarchia saj�t ereje m�r nem volt elegend� �s N�metorsz�g seg�ts�g�t k�rte. A n�metek a t�mad�shoz h�t n�met hadoszt�lyt adtak. Ezekb�l, az er�kb�l, valamint nyolc osztr�k-magyar hadoszt�lyb�l egy �j hadsereget (14. hadsereg) hoztak l�tre �s az Isonz� hadseregcsoporttal, egy�tt (1., 2. Isonz� hadsereg) a d�lnyugati arcvonal-parancsnoks�g al� rendelt�k.

Az olaszok a 11. isonz�i csat�ban az arcvonal k�z�ps� szakasz�n sikereket �rtek el. Az eredetileg kit�z�tt c�lt, az ellens�g arcvonal�nak �tt�r�s�t v�grehajtani nem tudt�k ugyan, de az itt t�mad� 2. �s 3. hadsereg, kedvez� felt�teleket teremtett az �jabb t�mad�shoz. A csata ut�n az antant seg�ts�g�vel azonnal megindultak az �jabb t�mad�s el�k�sz�letei. Az el�k�sz�t�s ideje alatt �rtes�lt az olasz hadvezet�s a k�zponti hatalmak k�sz�l� t�mad�s�r�l. B�r az osztr�k-magyar hadsereg sz�kev�ny tisztjei a k�sz�l� t�mad�s idej�t �s ir�ny�t meglehet�s pontoss�ggal el�rult�k, az olasz vez�rkar az egym�snak ellentmond� felder�t� jelent�sekb�l nem tudta a f�csap�s v�rhat� ir�ny�t meg�llap�tani. Emiatt az �jabb t�mad�s terv�t feladva, az arcvonal teljes sz�less�g�ben v�delembe akart �tmenni. Az antant azonban ehhez nem j�rult hozz� �s �jabb t�mad�st k�vetelt. Az olasz vez�rkar mindk�t k�vetelm�nynek eleget akart tenni �s felem�s int�zked�seket adott ki. Elhat�roz�s�nak l�nyege a v�delem volt, azonban az arcvonal k�z�ps� r�sz�n l�v� csapatokat t�mad� csoportos�t�sban hagyta. A v�delem el�k�sz�tett jelleg� volt fa-f�ld er�d�kkel �s beton g�ppuskaf�szkekkel, szikl�ba �p�tett t�mpontokkal meger�s�tve. Erej�t a term�szetes akad�lyok is n�velt�k. Megszervez�s�re egy h�nap �llt az olaszok rendelkez�s�re. A 2. olasz hadsereg er�it �s eszk�zeit a jobbsz�rnyon csoportos�tva k�tl�pcs�s hadm�veleti fel�p�t�sben v�dett a Rombon hegyt�l (Flischt�l k�zvetlen�l �szakra) a Wippach foly�ig (G�rzt�l d�lre 5 kilom�ter-re) terjed� 60 kilom�ter sz�les s�vban Az els� l�pcs� tizennyolc hadoszt�lyb�l �s egy dand�rb�l �llott, a m�sodik l�pcs� hat hadoszt�ly erej� volt. A hadsereg jobbsz�rny�n lev� csapatok t�mad� csoportos�t�sban maradva rendezkedtek be v�delemre. A balsz�rnyon l�v� hadtest h�rom hadoszt�lya sz�les arcvonalon folytatott v�delmet. A hadsereg k�zepe m�g�tt a had�szati tartal�kb�l h�rom hadoszt�lyt �s egy dand�rt csoportos�tottak Cividale—Ipplis—Azzida k�rzet�ben. A v�delem k�t v�d��vb�l �llott, m�lys�ge 20-25 kilom�ter volt. A 8-10 kilom�ter m�ly els� v�d��v, amelyben az els� l�pcs� hadtestek v�dtek egy l�pcs�s harcrendben, h�rom nem �sszef�gg� �ll�sb�l �llott. Ezek mindegyike egy-egy l�v�sz�rokkal �s t�bb t�mponttal volt ki�p�tve. Az els� v�d��v m�g�tt 3-4 kilom�terre lev� 8-10 kilom�ter m�ly m�sodik v�d��vet a hadseregtartal�k sz�llta meg. Ez csak t�mpontszer�en volt ki�p�tve. A v�d��ll�sokat az uralg� magaslatokon �s a gerinceken v�lasztott�k meg, a v�lgyeket �n�ll� t�mpontokkal �s oldalaz� t�zzel z�rt�k le. Az olasz v�delmet a m�lys�gben, a b�keid�szakban �p�tett er�d�k eg�sz�tett�k ki. A 3. olasz hadsereg a 2. hadseregt�l jobbra, a Wippacht�l a tengerig 13 kilom�ter sz�less�gben egyl�pcs�s hadm�veleti fel�p�t�sben rendezkedett be v�delemre. Az els� l�pcs� h�t hadoszt�lyb�l �llott, a hadsereg tartal�k k�t hadoszt�lya a balsz�rny m�g�tt 25-30 kilom�ter-re helyezkedett el k�rletben. A hadsereg m�g�tt a had�szati tartal�kb�l n�gy hadoszt�ly csoportosult a peremvonalt�l 30-45 kilom�ter t�vols�gra. A 3. hadsereg v�delm�re jellemz�, hogy csak egy v�d��vb�l �llott, de t�bb mint sz�zezer tonna cementet �s t�sk�s dr�tot haszn�ltak fel meger�d�t�sre.

A k�zponti hatalmak hadvezet�s�ge a tervezett hadm�velet c�ljak�nt az olasz 2. �s 3. hadsereg, valamint az �n�ll� 12. hadtest er�inek megsemmis�t�s�t �s az arcvonal megr�vid�t�se �rdek�ben a Tagliamento ment�n v�delemre kedvez� terepszakasz elfoglal�s�t t�zte ki. A hadm�velet elgondol�sa: f�ir�nyban a d�lnyugati arcvonal h�rom hadsereg�vel (�sszesen harminch�t hadoszt�ly), m�sodrend� ir�nyban a karinthiai arcvonal egy hadsereg�vel (h�rom hadoszt�ly) csap�st m�rni az olasz er�kre �s birtokba venni a Fella v�lgy�t, valamint a Tagliamento terepszakasz�t. Az osztr�k-magyar hadvezet�s az ellens�g helyzet�t �rt�kelve arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a f�csap�s legc�lszer�bb ir�nya a tolmeini �s flitschi medenc�ken �t Cividale, illetve Tarcento. Eszerint hat�rozta meg a d�lnyugati arcvonal feladat�t: A f�csap�st a jobbsz�rnyon m�rve k�zelebbi feladatk�nt birtokba venni a s�ks�got szeg�lyez� hegyeket �s az Isonz� als� foly�s�nak vonal�t; tov�bbi feladatk�nt kijutni a Tagliamento terepszakasz�ra. A k�zelebbi feladat m�lys�ge 5-40, a tov�bbi feladat� 35-80 kilom�ter volt. A hadsereg az er�k �s eszk�z�k z�m�t a balsz�rnyon csoportos�tva egyl�pcs�s hadm�veleti fel�p�t�sben k�sz�lt fel a t�mad�sra. Az els� l�pcs�ben n�gy hadtest 12 hadoszt�lya helyezkedett el, hadseregtartal�kban h�rom hadoszt�ly volt a balsz�rny m�g�tt. A hadsereg f�csap�s�nak ir�ny�ban Mrzli-Selo terepszakasz�n a 3. �s 51. n�met, valamint a 15. osztr�k-magyar hadtest csoportosult azzal a feladattal, hogy Tolmein—Selo terepszakasz�n 6 kilom�ter sz�less�gben t�rje �t az ellens�g v�delm�t, majd t�mad�s�t az Isonz� v�lgy�ben �s a Kolowrat hegys�g gerinc�n Caporetto ir�ny�ba kifejlesztve, k�zelebbi feladatk�nt vegye birtokba az ellens�g els� v�d��v�t. Tov�bbi feladatk�nt a hadtesteknek egy�ttm�k�dve a v�lgyekben ir�nyok szerint kellett a t�mad�st tov�bbfejleszteni az ellens�g m�sodik v�d��v�nek birtokbav�tele c�lj�b�l. A kiseg�t� csap�st az �n. Krauss-csoport (1. hadtest) n�gy hadoszt�lya m�rte a hadsereg jobbsz�rny�n azzal a feladattal, hogy a flitschi medence teljes sz�less�g�ben (3 kilom�ter) t�rje �t az ellens�g v�delm�t, majd Flitsch—Saga ir�nyba t�madva k�zelebbi feladatk�nt vegye birtokba az ellens�g els� v�d��v�t. A tov�bbiakban Tarcento-Gemona ir�ny�ba el�ret�rve kellett kijutnia az ellens�g balsz�rny�nak oldal�ba �s egy hadoszt�llyal a Fella v�lgy ir�ny�ba t�madva, a 10. hadsereggel egy�ttm�k�d�sben, biztos�tania kellett �szaki ir�nyb�l a 14. hadsereget. A hadtestek k�zelebbi feladat�nak �tlagos m�lys�ge 10-15 kilom�ter, a tov�bbi feladat� 20-30 kilom�ter volt. A hadtestek harcrendje k�tl�pcs�s, a hadoszt�lyok� a helyzett�l f�gg�en egy-k�t l�pcs�s volt, er�s tartal�kkal. A jobbsz�rnyon �tt�r� egyik hadoszt�ly harcrendje h�rom l�pcs�s volt. Az ezredek egy-h�rom l�pcs�ben t�madtak.

A k�zponti hatalmak hadvezet�se k�z�s meg�llapod�ssal a t�mad�s kezdet�t okt�ber22-re t�zte ki. A 14. hadsereg �sszpontosul�sa a klagenfurti �s laibachi medenc�k ter�let�n szeptember10-�n kezd�d�tt. A sz�ks�ges er�ket �s eszk�z�ket a nyugati, keleti �s rom�niai hadsz�nt�rr�l ind�tott�k �tba. A vas�ti sz�ll�t�s v�grehajt�s�t 30 nap alatt, okt�ber10-ig be kellett fejezni. A sz�ll�t�sokra 100 ezer darab vas�ti kocsit vettek ig�nybe. Harminc nap alatt 2400 sz�ztengelyes vonat, nyolc vas�ti vonalon sz�ll�totta az �l�er�t �s a sz�ks�ges felszerel�st. Ezen k�v�l k�t t�bori vasutat �s t�bb dr�tk�t�lp�ly�t �p�tettek. A megindul�si k�rletek �tlagos t�vols�ga az �sszpontos�t�si k�rlett�l 80 kilom�ter volt. Az er�k �s eszk�z�k el�revon�s�hoz mind a klagenfurti, mind a laibachi medenc�kb�l 2-2 hegyi �tvonal �llott a hadsereg rendelkez�s�re. Az utak az �lland� es�z�s miatt igen rossz �llapotban voltak. Az �tjav�t�si, karbantart�si munk�kra 83 ezer f�t (80%-ban hadifoglyokat) alkalmaztak. A kijel�lt menetvonalakon igen gondosan szervezt�k meg a forgalomszab�lyz�st. Nappal a forgalom sz�netelt. A t�z�rs�g el�revon�sa a neh�z hegyi terepen nagy neh�zs�ggel j�rt �s csak okt�ber 22-�n fejez�d�tt be. A l�vegek z�m�t k�zi er�vel kellett a hegyi t�zel��ll�sokba felvontatni. A gyalogs�g el�revon�s�t a rossz id�j�r�s, valamint az utak �llapota k�vetkezt�ben szint�n csak 22-�n siker�lt befejezni, ez�rt a t�mad�st 24-�re halasztott�k. Gondosan szervezt�k meg a hadm�velet �lc�z�s�t. A n�met hadoszt�lyokat ker�l� utakon sz�ll�tott�k az �sszpontos�t�si k�rletbe. Az ig�nybevett vas�tvonalak k�z�l h�rom vonalon megt�veszt� sz�ll�tm�nyokat ir�ny�tottak az arcvonal d�li sz�rny�ra. A 14. hadsereg parancsnoka (Otto von Below gyalogs�gi t�bornok) ugyanekkor felt�n� utaz�st tett D�l-Tirolban. N�met alegys�gek az arcvonal k�l�nb�z� pontjain v�llalkoz�sokat hajtottak v�gre. A sz�ks�ges szemrev�telez�seket a n�met tisztek osztr�k egyenruh�ban v�gezt�k. A t�mad� n�met hadoszt�lyokat a megindul�si k�rletb�l csak a t�mad�s el�tti este vont�k el�re a megindul�si �ll�sba. A csapatokat a 14. hadsereg kiv�tel�vel a t�mad�s kezdet�ig sem �l�er�vel, sem a sz�ks�ges anyagokkal nem tudt�k teljes m�rt�kig felt�lteni. Az Isonz� hadseregcsoport t�bb hadoszt�ly 50%-os felt�lt�tts�g� volt. V�geredm�nyben a d�lnyugati arcvonal az al�bbi er�kkel �s eszk�z�kkel kezdte meg a hadm�veletet: harminch�t hadoszt�ly, 3975 l�veg �s aknavet�, 81 m�szaki sz�zad (ebb�l 6 hid�sz) �s 68 ezer l�. A g�pkocsik sz�ll�t�tere mind�ssze hatezer tonn�t tett ki. A csapatok mozg�konys�ga alacsonyfok� volt.

Okt�ber24-�n a flitschi medenc�ben 02,00—03,30-ig g�zt�mad�st hajtottak v�gre az olaszok els� �s m�sodik �ll�s�ra. 06,00-kor megkezd�d�tt a t�z�rs�gi el�k�sz�t�s az ellens�g t�z�rs�gi �ll�saira. 07,00-kor az aknavet�k megkezdt�k az �rkok �s t�mpontok l�v�s�t. Az ezt k�vet� �r�kban (Flitschn�l 9-ig) a t�z�rs�gi el�k�sz�t�s kiterjedt az els� �s m�sodik �ll�sra, valamint a v�lgyeket oldaloz� t�mpontokra. Az el�k�sz�t�s alatt a gyalogs�g megkezdte el�remozg�s�t a rohamvonalig �s 08,00-kor (a Krauss csoportn�l 09,00-kor) megind�totta a rohamot. Az �tt�r�si szakasz k�zep�n �s a jobbsz�rnyon Caporetto ir�ny�ba t�mad� hadoszt�lyok az Isonz� v�lgy�ben lev� �ll�sokat h�rom �ra alatt �tt�rt�k �s kijutottak az els� v�d��v m�g�. Az esti �r�kban elfoglalt�k Caporett�t, majd a Natisone v�lgy ir�ny�ba t�madva, a nap v�g�re el�rt�k a m�sodik v�d��vet. Az �tt�r�si szakasz balsz�rny�n a neh�z hegyi terepen t�mad� hadoszt�lyok csak �jf�lre vett�k birtokba a harmadik �ll�st. A t�l�k balra t�mad� hadtest erre az id�re a m�sodik �ll�st foglalta el �s t�bb helyen bet�rt a harmadik �ll�sba is. A m�sodrend� ir�nyban t�mad� Krauss csoport h�rom �ra alatt �tt�rte az els� �s m�sodik �ll�st, majd el�ret�r�s�t Saga ir�ny�ba folytatva estig �tt�rte az els� v�d��vet �s birtokba vette a Sag�t. A hadtestek a balsz�rny kiv�tel�vel a nap v�g�re teljes�tett�k a k�zelebbi feladatot. (A balsz�rny hadtest csak a m�sodik nap k�zep�re.)

A hadm�velet m�sodik napj�n az olasz hadseregtartal�kok Robic—Caporetto, illetve Luico—Caporetto ir�ny�ban ellencsap�st hajtottak v�gre, azonban r�szenk�nti harcbavet�s�k k�vetkezt�ben az ellencsap�s eredm�nytelen maradt. A nap folyam�n megkezd�d�tt a 2. olasz hadsereg felboml�sa. A t�mad�k folytatt�k a siker tov�bbfejleszt�s�t �s a nap v�g�re t�bb helyen, bet�rtek a m�sodik v�d��vbe, illetve kedvez� terepszakaszokat foglaltak el a v�d��v el�tt. A Krauss csoport jobbsz�rnya beker�tette az ellens�gnek a Rombon hegyn�l lev� csoportj�t, �s ezzel megk�nny�tette a 10. hadsereg t�mad�s�t. A hadseregparancsnok a csapatok harmadik napi feladat�ul a m�sodik v�d��v birtokbav�tel�t �s a visszavonul� ellens�g �ld�z�s�t rendelte el. Az el�nyomul�st a lemaradt t�z�rs�g bev�r�sa n�lk�l is folytatni kellett, tekintettel arra, hogy az ellens�g sem rendelkezett sz�mottev� t�z�rs�ggel. A 2. olasz hadsereg katon�i fegyverzet�ket, felszerel�s�ket elhagyva, rendfokozatukat let�pve, igen sokan polg�ri ruh�ba �lt�zve menek�ltek a s�ks�g fel� �s csak n�h�ny helyen fejtettek ki ellen�ll�st a m�sodik v�d��vben. A 14. hadsereg balsz�rny hadtestei a tov�bbi feladatot teljes�tve, a nap folyam�n birtokba vett�k a m�sodik v�d��vet �s a k�zeli hadm�veleti m�lys�gben h�rom �sszetart� ir�nyban Cividale fel� folytatt�k az ellens�g �ld�z�s�t. A hadseregtartal�k 13. hadoszt�ly a Natisone v�lgyben ker�lt el�revon�sa a 3. hadtest m�g�tt. A Krauss csoport egy hadoszt�lya a jobbsz�rnyon Resiutta ir�ny�ba t�rt el�re. A csoport balsz�rny�n a hadseregparancsnok egy hadoszt�lyt al�rendelt azzal a feladattal, hogy gyors�tsa meg az el�ret�r�st Gemona ir�ny�ba, a hadsereg k�zelebbi feladata terepszakasz�nak miel�bbi el�r�se �rdek�ben. A negyedik napon a 14. hadsereg folytatta a sz�tvert ellens�g �ld�z�s�t �s elfoglalta Cividalet, a s�ks�g kapuj�t. A hadsereg er�i 25-40 kilom�ter m�lys�gben a nap v�g�re �ltal�ban el�rt�k a k�zelebbi feladat terepszakasz�t. A jobbsz�rnyon t�mad� Krauss csoport lemaradva, csak a s�ks�got szeg�lyez� hegyek egy r�sz�t tudta megsz�llni, Tarcento �s Gemona birtokbav�tele nem siker�lt.

Az arcvonal m�sodrend� ir�ny�ban t�mad� Isonz� hadseregcsoport csak lassan nyert t�rt. Nagyobb eredm�nyt csak a 2. Isonz� hadsereg �rt el, amely a 14. hadsereg balsz�rny�hoz csatlakozva, a neh�z hegyi terepen n�gy nap alatt 15 kilom�tert t�rt el�re. A gyenge 1. Isonz� hadsereg az el�k�sz�tett �ll�sokban sz�v�san v�dekez� 3. olasz hadsereggel szemben sz�mottev� eredm�nyt nem �rt el. A hadm�velet harmadik napj�n a 14. hadsereg sikeres el�ret�r�se k�vetkezt�ben a 3. olasz hadsereg is k�nytelen volt megkezdeni a visszavonul�st, ezzel az Isonz� hadsereg az Isonz�n �tkelve elfoglalta a fontos Korada magaslatot, az 1. Isonz� hadsereg h�df�t foglalt a foly� als� foly�s�n�l. A hadseregcsoport csapatai a negyedik nap v�g�re (okt�ber 27.) 5-15 kilom�tert el�ret�rve el�rt�k a k�zelebbi feladat terepszakasz�t.

A v�ratlanul kibontakoz� nagy siker k�vetkezt�ben az osztr�k-magyar hadvezet�s az eredeti elhat�roz�st megv�ltoztatva, �j hadm�veleti c�lk�nt a Piave �s azon t�l a Brenta foly� el�r�s�t t�zte ki. Ennek �rdek�ben a d�lnyugati arcvonal-parancsnoks�g a 14. hadsereg eddigi d�lnyugati ir�ny� el�ret�r�s�t meg�ll�totta �s okt�ber26-�n este a hadsereget nyugati ir�nyba val� t�mad�sra utas�totta azzal a feladattal, hogy menetb�l kelljen �t a Tagliamenton �s fejlessze ki a t�mad�st a Piav�ig. A 14. hadsereg parancsnoka azonban felismerve, hogy a 3. olasz hadsereg m�g jelent�s er�vel rendelkezik, els�sorban azt akarta sz�tz�zni. Ez�rt a 14. hadsereg t�mad�s�t tov�bb folytatta az eredeti ir�nyba �s a 3. olasz hadsereg teljes beker�t�s�t tervezte. Az arcvonal-parancsnoks�g a k�vetkez� napon l�tva, hogy a 14. hadsereg d�lnyugati ir�ny� el�ret�r�se lehet�v� teszi a Tagliamentot�l keletre lev� olasz er�k beker�t�s�t, j�v�hagyta a 14. hadsereg parancsnok�nak elhat�roz�s�t �s az el�z� napi parancs�t helyesb�tve a t�mad�s Codroipo ir�ny�ba val� folytat�s�ra adott utas�t�st. Egyidej�leg utas�totta a hadseregparancsnokot tartal�kainak el�revon�s�ra, �s egy hadoszt�llyal meger�s�tette a hadsereget. Az arcvonal-parancsnoks�g helyesb�tett elhat�roz�s�r�l az Isonz� hadseregcsoportnak nem volt tudom�sa. A hadm�veleti magasabb egys�gek vezet�si pontjai nem telep�ltek el�re �s a nagy t�vols�g miatt az �sszek�ttet�s az al�rendeltekkel megszakadt. Nem volt �sszek�ttet�s a 2. Isonz� hadsereg jobbsz�rny�n l�v� hadoszt�lyok �s a hadsereg t�rzse k�z�tt sem. Ez�rt ezek a hadoszt�lyok a 14. hadsereghez csatlakoztak �s annak balsz�rny�n t�madtak d�lnyugati ir�nyba Latisana fel�.

A 14. hadsereg t�rzse okt�ber29-�n Cividaleba telep�lt el�re, ugyanakkor el�lj�r�ival �s tartal�kaival valamint a szomsz�dokkal val� �sszek�ttet�se megszakadt. A hadsereg ebben a helyzetben is tov�bb folytatta az �ld�z�st, de annak �tem�t megfelel� gyorscsapatok (g�pkocsiz�., gyalogs�g, lovass�g, ker�kp�rosok) hi�nya miatt fokozni nem tudta. A v�zi akad�lyok lek�zd�s�hez sem rendelkezett kell� �tkel�si eszk�zzel. A napok �ta harcol� csapatokon a f�radts�g jelei mutatkoztak �s l�szerhi�ny l�pett fel. A tartal�kok, �s a sz�ks�ges anyagi eszk�z�k el�revon�sa, az utak rossz �llapota, valamint a forgalomszab�lyoz�s elhanyagol�sa miatt nem v�lt lehet�v�. Okt�ber 9-�n a 14. hadsereg csapatai birtokba vett�k Udin�t, a Tagliamen-t�t�l keletre lev� orsz�gr�sz k�zpontj�t. A jobbsz�rnyon t�mad� 1. hadtest Gemon�t foglalta le. A hadsereg csapatai megkezdt�k a harcot a Tagliamneto �tj�r�i�rt, ezzel egyidej�leg folytatt�k a t�mad�st az olasz er�k beker�t�s�re. A hadseregparancsnok utas�totta a 3. hadtestet, hogy a foly� �tj�r�it el�revetett osztagokkal vegye birtokba. A hadtest gyorscsapatok hi�nya miatt feladat�t nem tudta v�grehajtani, az olaszok a hidakat felrobbantva megakad�lyozt�k az �tkel�st. A nap folyam�n a hadseregparancsnok er�it a balsz�rnyra csoportos�totta �t �s az itt t�mad� 15. hadtestet el�nyomul�s�nak meggyors�t�s�ra utas�totta. A hadtest el�ret�r�se k�vetkezt�ben a 3. olasz hadsereg teljes beker�t�se csak r�vid id� k�rd�se volt.

Ebben a helyzetben a 14. hadsereg d�lnyugat fel� el�ret�r� hadoszt�lyai az Isonz� hadseregcsoport el�renyomul� hadoszt�lyaiba �tk�ztek, amelyek az okt�ber26-i parancs alapj�n nyugati ir�nyba t�madtak. Az Isonz� hadseregcsoport parancsnoks�ga a kialakult helyzetr�l egy�ltal�n nem volt t�j�koz�dva. Miut�n nem ismerte az arcvonal-parancsnoks�g �jabb int�zked�seit, ragaszkodott az el�z� parancshoz �s a 14. hadsereg balsz�rny�n lev� hadoszt�lyait nyugati ir�ny� el�nyomul�sa utas�totta. Az ellent�tes parancsnok k�vetkezt�ben a h�rom hadsereg csapatai �sszekeveredtek �s csak 31-�n tudt�k azokat rendezni. Ezzel a 3. olasz hadsereg sz�m�ra lehet�v� v�lt, hogy er�inek z�m�t kivonja a beker�t�sb�l. Az olaszok Latisan�n�l visszavonultak a Tagliament� nyugati partj�ra �s felrobbantott�k a hidat. Okt�ber31-�n a k�zponti hatalmak csapatai megk�s�relt�k a menetb�l val� �tkel�st, ez azonban az eszk�z�k hi�nya, valamint a meger�s�d�tt olasz ellen�ll�s miatt sem siker�lt. Az �tkel�s csak november2-�n kezd�dhetett meg. Ez lehet�s�get adott az olasz csapatoknak a Piav�hez val� rendezett visszavonul�sra, ahol a nyugati parton a k�zben be�rkez� antant hadoszt�lyok seg�ts�g�vel szil�rd v�delmet �p�tettek ki. A t�mad� csapatok t�bb sikertelen �tkel�si k�s�rlet ut�n a foly� keleti partj�n rendezkedtek be v�delemre. A n�met hadoszt�lyokat visszasz�ll�tott�k a nyugati hadsz�nt�rre. Az arcvonal megmerevedett �s a h�bor� v�g�ig v�ltozatlan maradt.