A kurszki csata

A n�met hadvezet�s a had�szati kezdem�nyez�s visszaszerz�se �s a szovjet csapatok t�mad�s�nak megel�z�se �rdek�ben 1943 nyar�ra nagyszab�s� t�mad� hadm�velet v�grehajt�s�t hat�rozta el. �gy �rt�kelte a helyzetet, hogy ehhez a legjobb lehet�s�get a d�lnyugati had�szati ir�nyban a kurszki kisz�gell�s k�n�lja. A Citadella fed�nev� terv azt tartalmazta, hogy �szakr�l Orjol �s d�lr�l Harkov t�rs�g�b�l Kurszk �ltal�nos ir�nyban m�rt tal�lkoz�csap�ssal beker�ti, majd megsemmis�ti a K�zponti, illetve a Voronyezsi Front csapatait, �s a t�mad�st �szakkeleti ir�nyban fejleszti tov�bb. A Szovjetuni� katonapolitikai helyzete 1943 nyar�ra tov�bb szil�rdult, fegyveres er�i minden vonatkoz�sban f�l�nybe ker�ltek.

�ltal�nos er�viszonyok 1943 nyar�n

Az er�viszonyok alapj�n a szovjet csapatok k�pesek voltak �jabb t�mad� hadj�rat ind�t�s�ra. Az LFFH idej�ben felfedve a n�metek sz�nd�k�t, �prilis 12-�n �gy hat�rozott, hogy c�lszer�bb m�lyen l�pcs�z�tt v�delemmel meghi�s�tani a n�metek terv�t, feltart�ztatni �s legyeng�teni csap�sm�r� er�it, majd ellent�mad�sba �tmenve sz�tz�zni az orjoli �s harkovi csoportos�t�st. �gy �rt�kelt�k, hogy ez a d�nt�s egyben a had�szati kezdem�nyez�s megtart�s�t �s az �ltal�nos t�mad�s kedvez� felt�teleinek megteremt�s�t is biztos�tja. A kurszki v�delem teh�t �nk�nt v�llalt �s el�re tervezett volt, ahol a v�d� f�l volt f�l�nyben. A f�hadisz�ll�s elk�pzel�s�nek megfelel�en a K�zponti �s a Voronyezsi Front m�lyen l�pcs�z�tt

Er�viszonyok a kurszki ir�nyban 1943. j�lius elej�n

V�delem ki�p�t�s�re kapott parancsot. A had�szati m�lys�gben, a peremvonalt�l 250-280 km-re a Sztyeppi Katonai K�rzet (1943. j�lius 9-�t�l Sztyeppi Front) er�i rendezkedtek be v�delemre. A Nyugati, a Brjanszki �s a D�lnyugati Front er�inek ellent�mad�sra kellett felk�sz�lni�k. A v�delemre val� felk�sz�l�ssel p�rhuzamosan teh�t folyt az ellent�mad�s el�k�sz�t�se is. A n�met csapatok j�lius 5-�n 3 �rakor tervezet�k a rohamot megind�tani. Ez a szovjet csapatok t�z�rs�gi �s l�gi ellen-el�k�sz�t�se miatt 2,5-3 �r�s k�s�st szenvedett. A k�zponti Front ellen Olhovatka ir�ny�ban m�rt f�csap�ssal, 5 �ra 30 perkor megkezd�d�tt a Citadella hadm�velet. A n�met csapatoknak a peremvonalat csak az �t�dik roham ut�n siker�lt �tt�rni�k, �s a nap v�g�re mintegy 6-8 km-re be�kel�dtek a v�delembe. A 6-�n reggel v�grehajtott szovjet ellencsap�s az eredeti helyzetet nem tudta ugyan vissza�ll�tani, de a n�met t�mad�st lef�kezte a m�sodik v�d��v el�tt. Az ellens�g j�lius 7-�n friss hadoszt�lyokat vetett �tk�zetbe, �s Poniri fel� kezdem�nyezett, de jelent�sebb eredm�ny sem ezen, sem a k�vetkez� h�rom napon nem tudott el�rni. A hatnapos k�zdelemben az ellens�g �szaki csap�sm�r� csoportos�t�s�nak mind�ssze 30 km sz�less�gben, 9-12 km-t siker�lt be�kel�dnie a K�zponti Front v�delm�be. Az �ri�si vesztes�gek �s tartal�kai kimer�l�se miatt 11-�n k�nytelen volt v�delembe �tmenni. J�lius 2-�n a Brjanszki Front csapatai �s a Nyugait Front bal sz�rnya t�mad�sba ment �t az orjoli n�met csoportos�t�s sz�tz�z�sa c�lj�b�l. Ez arra k�nyszer�ttette a „K�z�p” HDSCA. Parancsnok�t, hogy ebben az ir�nyban v�g�rv�nyesen befejezze a t�mad� tev�kenys�get. A K�zponti Front csapatai j�lius 17-�n est�re vissza�ll�tott�k az eredeti helyzetet, �s m�snap �tmentek ellent�mad�sba. A kurszki �v d�li szakasz�n az ellens�g csap�sm�r� csoportos�t�sa m�r 4-�n d�lut�n felvette a harc�rintkez�st a szovjet csapatokkal. A f�er�k 5-�n reggel indultak rohamra mintegy 90 km sz�less�gben. A f�csap�st Obojany, a m�sik csap�st Korocsa ir�ny�ban m�rt�k. Estig mintegy 8-10 km m�lys�gben siker�lt egyes szakaszokon be�kel�dni�k a v�delembe. J�lius 6-�ra a Voronyezsi Front parancsnoka az 1. HK.HDS.-et �s a k�t harckocsi hadtestet vont el�re a m�sodik v�d��v meger�s�t�s�re. Ezen a napon a n�metek t�meges p�nc�los csap�sokat m�rtek a front v�delm�re mindk�t ir�nyban, �s est�re bet�rtek a m�sodik v�d��vbe. J�lius 7-�n �s 8-�n az ellens�g tov�bb folytatta az obojanyi �s a korocsai ir�nyokban t�mad�s�t. A m�sodik v�d��vet Prohorovka ir�ny�ban, keskeny arcvonalszakaszon �tt�rt�k. Az el�renyomul� mintegy 300 harckocsi azonban a f�parancsnoks�g tartal�k�b�l �tdobott k�t harckocsi hadtest �s a l�gier� egy�ttes tev�kenys�ge meg�ll�totta. A korocsai ir�nyban is visszavert�k az ellens�g rohamait, majd a j�lius 8-i, mindk�t ir�nyban m�rt ellencsap�ssal jelent�sen megk�nny�tett�k a v�delem helyzet�t. 10-11-�n a n�met parancsnoks�g a f� er�kifejt�st a proharovkai �tt�r�s ir�ny�ba helyezte �t. A t�mad�k k�tnapos er�fesz�t�s�t nem k�s�rte siker. A had�szati tartal�kokkal meger�s�tett Voronyezsi Front sikeresen �llta a p�nc�losok meg-meg�jul� roham�t. J�lius 12-�n reggel a Voronyezsi Front csapatai, az 5.GD:HDS.-gel egy�tt ellencsap�st hajtottak v�gre. Prohorovka k�rzet�ben �ri�si m�ret� p�nc�los tal�lkoz� �tk�zet bontakozott ki, amelyben t�bb mint 1200 harckocsi �s rohaml�veg vett r�szt. Az �tk�zetben az ellens�g mintegy 440 harckocsit �s rohaml�veget vesz�tett, �gy a „D�l” HDSCS. is k�nytelen volt lemondani a tov�bbi t�mad�sr�l, �s j�lius 16-�n megkezdte csapatai visszavon�s�t a megindul�si helyzetbe. A Voronyezsi, majd j�lius a18-t�l a Sztyeppi Front is megkezdte az ellens�g �ld�z�s�t, �s 23-�n est�re el�rt�k a j�lius 5-�n birtokolt terepszakaszt. A Citadella hadm�velet alapver�en egy h�t alatt �sszeomlott. A szovjet csapatok feltart�ztatt�k �s elv�reztett�k az ellens�g csap�sm�r� csoportos�t�sait, meg�rizt�k a had�szati kezdem�nyez�st, �s kedvez� felt�teleket teremtettek az ellent�mad�shoz.  Kurszkn�l az ellent�mad�s v�grehajt�s�hoz sz�ks�ges er�k �s eszk�z�k m�r a v�delmi haadm�velet megkezd�se el�tt rendelkez�sre �lltak. A Nyugati �s a Brjanszki Front csapatai j�lius 12. �s augusztus 18. k�z�tt hajtott�k v�gre az orjoli t�mad� hadm�veletet. T�mad�sukhoz j�lius 18- �n a K�zponti Front jobbsz�rny-csapatai is csatlakoztak. A h�rom front er�i j�lius v�g�re �szakr�l, keletr�l, d�lr�l �tkarolt�k a n�metek orjoli csoportos�t�s�t. A beker�t�s vesz�ly�t felismerve a n�met hadvezet�s megkezdte csapatai visszavon�s�t, Augusztus 5-�n felszabadult Orjol, �s a szovjet csapatok tov�bb t�madva augusztus 18-�ra kijutottak Zsizdra-Lityizs vonal�ra. D�len augusztus3-�n indult a Voronyezsi �s a Sztyeppi Front belgorod-harkovi t�mad� hadm�velete. A k�t front csapatai 23-�ig sz�tz�zt�k az ellens�g belgorod-harkovi csoportos�t�s�t, �s el�ny�s helyzetet foglaltak el az �ltal�nos t�mad�sba val� �tmenethez, a Szumi, Gagyacs, Harkov terepszakaszon. A kurszi csata a szovjet csapatok sikeres ellent�mad�s�val �rt v�get. A gy�zelemmel a V�r�s Hadsereg megszil�lrd�totta a Szt�lingr�dn�l megszerzett had�szati kezdem�nyez�st,� �s a Wehrmacht-csapatokat arra k�nyszer�ttette, hogy v�gleg had�szati v�delembe menjenek �t.

A V�r�s Hadsereg 1943-as ny�ri-�szi �ltal�nos t�mad�sa.

A kurszki csata ut�n a n�met hadvezet�s arra t�rekedett, hogy a Dnyeperre, mint hatalmas v�zi

akad�lyra t�maszkodva meg�ll�tsa a szovjet csapatok tov�bbi el�ret�r�s�t, �s id�t nyerjen a foly� vonal�ban egy �jabb had�szati v�delmi terepszakasz, az �n. „Keleti Fal”(„Keleti S�nc”) ki�p�t�shez. Az LFFH elhat�rozta, hogy �ltal�nos had�szatai t�mad�ssal visszaveti a n�meteket a Szmolenszk, Szozs, Dnyeper, Kercsi-�b�l vonalra. Az ellens�g er�inek megoszt�sa c�lj�b�l ez mintegy 1300 km-es arcvonalszakaszon, kilenc front er�ivel tervezete v�grehajtani. Ezek c�lja a Balparti Ukrajna �s a Donyec-medence felszabad�t�sa, valamint a n�metek szmolenszki csoportos�t�s�nak sz�tz�z�sa volt. A t�mad�s a szmolenszki, a brjanszki �s a d�lnyugati ir�nyban, hadm�veleti sz�net n�lk�l m�r augusztus v�g�n megindult Eredm�nyek�nt szeptember 17-�n felszabadult Brjanszk, 25-�n Szmoliszk. A h�nap v�g�re a szovjet csapatok el�rt�k a Vityebszk, Orsa, Mogiljov vonalat. A d�lnyugati ir�nyban tev�kenyked� frontok csapatai szeptember v�g�re csaknem egyszerre kijutottak a Dnyeperhez, �s sz�les arcvonalon, rendszerint menetb�l, sz�ks�g�tkel� eszk�z�kkel megkezdt�k a hatalmas v�zi akad�ly lek�zd�s�t. Az �tkel�shez �s a jobb parti h�df�k l�tes�t�s�hez nagy seg�ts�get kaptak a k�rzetben tev�kenyked� partiz�nokt�l D�len az �szak-kauk�lzusi Front, felszabad�totta Kub�nt �s a Tamany-f�lszigetet. Miut�n a szovjet csapatok sikerrel �tkeltek a Dnyeperen, az LFFH olyan d�nt�st hozott, hogy tov�bb kell t�madni a h�df�k kifejleszt�se c�lj�b�l. A szovjet frontok tov�bbi hadm�veleteikkel felszabad�tott�k Kijevet, �s kijutottak a Koroszteny, Zsitomir, Fasztov, Vaszilkov vonalra. November k�zep�n a n�metek Kijev visszaszerz�s��rt nagy p�nc�los er�kkel ellencsap�sokat hajtottak v�gre. Zsitomirt ugyan siker�lt elfoglalniuk, de a szovjet csapatok december 24-�n indul� �jabb t�mad�sa vissza�ll�totta az eredeti helyzetet. Az 1943-as ny�ri-�szi �ltal�nos t�mad�s eredm�nyek�nt felszabadult a Balparti Ukrajna, a Donyec-medence �s a Tamany-f�lsziget. A V�r�s Hadsereg �tkelt a Dnyeperen, �s h�df�ket l�tes�tett a jobb parton, behaatolt Belorusszia d�lkeleti k�rzeteibe. Ezzel kedvez� felt�telek j�ttek l�tre a Jobbparti Ukrajna �s Belorusszia felszabad�t�s�hoz. A fasiszta blokk veres�gei k�vetkezt�ben kialakult helyzet egy sor olyan k�rd�s megold�s�t helyezte el�t�rbe, melyek id�szer�v� tett�k a h�rom nagyhatalom: a A Szovjetuni�, az USA �s Anglia vezet�inek tan�cskoz�s�t. Szt�lin, Roosevelt �s Churchill, Nagy-Britannia balk�ni �rdekelts�geit figyelembe v�ve, D�lkelet-Eur�p�ban tervezte ezt megval�s�tani. Szt�lin azon a v�lem�nyen volt, hogy N�metorsz�gra Franciaorsz�gon �t lehet a leg�rz�kenyebb csap�st m�rni, ez�rt az amerikai „Overlord” tervet t�mogatta, azt ismerte el eur�pai m�sodik arcvonalnak. Ebben a k�rd�sben olyan d�nt�st sz�letett, hogy 1944. m�jus 1-j�ig a franciaorsz�gi partrasz�ll�st kell v�grehajtani. Szt�lin meger�s�tette, hogy a N�metorsz�g elleni h�bor� befejez�se ut�n a Szovjetuni� csatlakozik a Jap�n elleni hadj�rathoz. A konferencia utols� napirendi pontja N�metorsz�g h�bor� ut�ni helyzete volt. Mindh�rom politikust az �jabb h�bor� vesz�ly�nek elh�r�t�sa foglalkoztatta. Ebb�l kiindulva t�rgyalt�k N�metorsz�g j�v�j�t. D�nt�s azonban nem sz�letett, a k�rd�st az Eur�pai Tan�cskoz� Test�let el� utalt�k. A teher�ni konferencia a m�sodik arcvonal megnyit�s�r�l hozott hat�rozat�val fordul�pontot jelentett az antifasiszta koal�ci� t�rt�net�ben. Szertefoszlottak a fasiszta blokk azon rem�nyei, hogy a Szovjetuni� �s a nyugati hatalmak k�z�tt megl�v� politikai �s ideol�giai ellent�tek megakad�lyozz�k az antifasiszta h�bor� befejez�s�t.

A szovjet csapatok 1944. �vi t�li-tavaszi hadj�rata.

Az 1943-as �v esem�nyei eredm�nyek�nt a szovjet fegyveres er�k a had�szati kezdem�nyez�st szil�rdan kez�kben tartva az ellens�get had�szati v�delemre k�nyszer�ttett�k. Az er�viszonyok, b�r a Wehrmacht f�parancsnoks�ga er�inek �s eszk�zeinek t�bb mint 60 sz�zal�k�t tov�bbra is a keleti arcvonalra �sszpontos�totta, tov�bbi kedvez� javul�st mutatnak a szovjet f�l jav�ra. A szemben �ll� felek had�szati tervei is minden vonatkoz�sban megv�ltozott helyzetet t�kr�zt�k.

�ltal�nos er�viszonyok 1944 elej�n

A n�met parancsnoks�g arra t�rekedett, hogy megszil�rd�tsa az arcvonalat. A Dnyeper, Bug, Dnyeszter, Visztula foly�k �s egy�b term�szetes akad�lyok ment�n v�d�vonalak l�trehoz�s�t tervezt�k, �s megkezdt�k azok ki�p�t�s�t. Arra sz�m�tottak, hogy ezeken, a terepszakaszokon elv�reztetik a V�r�s Hadsereg er�it, �s megakad�lyozz�k kijut�sukat a n�met hat�rhoz. A szovjet LFFH �ltal�nos elgondol�sa az volt, hogy az ellens�g had�szati csoportos�t�s�nak sz�tver�s�re, arcvonal�nak feldarabol�s�ra 1944-ben t�bb, egym�st k�vet� csap�st m�r, �s befejezi az orsz�g felszabad�t�s�t. Ezt k�vet�en nyugatai �s d�lnyugati ir�ny� el�ret�r�ssel ki�zi a n�met csapatokat Kelet- �s D�lkelet-Eur�pa ter�let�r�l, majd felt�tel n�lk�li megad�sra k�nyszer�ti N�metorsz�got. A szovjet elgondol�s sz�molt a sz�vets�gesek nyugat-eur�pai tev�kenys�g�vel is. Az arcvonal teljes sz�less�g�ben hi�nyz� d�nt� er�f�l�nyt szem el�tt tartva a f�hadisz�ll�s �gy d�nt�tt, hogy el�sz�r az ellens�g �szaki �s d�lnyugatai sz�rny�nak sz�tver�s�vel teremt kedvez� felt�teleket a had�szati f�ir�nyban ind�tand� t�mad�shoz. A t�li-tavaszi hadj�ratban a f� er�kifejt�st a d�lnyugati ir�nyban �sszpontos�tott�k, ahol a n�gy Ukr�n Frontnak �s az �n�ll� Tengermell�ki Hadsereg csapatainak a Fekete-tengeri Flott�val �s az Azovi-tenteri Flottill�val egy�ttm�k�d�sben meg kellet semmis�tenie a D�l �s az „A” HDSCS.-okat, felszabad�tani a Jobbparti Ukrajn�t �s a Kr�met. Az Ukr�n Frontok, 1943. december24-t�l, 1944. febru�r29-ig, �t hadm�veletet (zsitomir-bergyicsevi, kirovogr�di, rovno-lucki, nyikopol-Krivoj Rogi, korszuny-sevcsenkovszkiji) hajtottak v�gre. Ezek sor�n sz�tz�zt�k az ellens�ges csoportos�t�sokat Zsitomir, Kirovogr�d �s Krivoj Rog k�rzet�ben. Felsz�molt�k a n�metek Dnyeper-Nyikopol t�rs�g�ben l�v� h�df�j�t, Korszuny-Sevcsenkovszkij k�rzet�ben pedig beker�tett�k �s megsemmis�tett�k a D�l HDSCS, jelent�s er�it. A d�lnyugati had�szati ir�nyban v�grehajtott t�mad�s eredm�nyek�nt a szovjet csapatok felszabad�tott�k az eg�sz Jobbparti Ukrajn�t, a Kr�met, a Moldovai ter�let egy r�sz�t, majd Rom�nia ter�let�re l�ptek, �s kijutottak a K�rp�tok el�ter�be, megk�zel�tve ezzel Magyarorsz�g akkori hat�rait. A n�met arcvonal d�li sz�rnya kett�szakadt. Az „A” �s D�l HDSCS.-ok k�z�tt 150-200 km-es r�s keletkezett, melynek bet�m�s�hez a n�met hadvezet�s nem rendelkezett kell� er�kkel. Magyarorsz�g 1944. m�rcius19-i megsz�ll�sa biztos�totta –t�bbek k�z�tt –a Balk�nra vezet� �tvonalait �s az �sszek�ttet�s fenntart�s�t. A Jobbparti Ukrajn�ban kibontakoz� esem�nyekkel egy id�ben hajtott�k v�gre a Leningr�di-, a Volhovi- �s a 2. Balti Front csapatai a Leningr�d –Novgorod-i hadm�veletet. Ennek sor�n a frontok 600km-es arcvonalon 220-280km-t nyomultak el�re felszabad�tott�k a Leningr�d k�rzet�t a Kalinyini ter�let egy r�sz�t, �s az �sztorsz�g ter�let�re l�ptek. A t�li-tavaszi hadj�rat eredm�nyek�nt az arcvonal �szakr�l �s d�lr�l �tkarolta a belorussziai kisz�gel�st, amelyen bel�l Vityebszk �s Bobrujszk k�rzet�ben k�t kisebb, ugyancsak keletfel� �bl�s�d� �v ny�lt be a szovjet arcvonalba. Kialakultak a kedvez� felt�telek Kar�lia, Baltikum �s Belorusszia felszabad�t�s�hoz.