N�metorsz�g �s a Szovjetuni� katonapolitikai helyzete 1941. j�nius�ban

N�metorsz�g k�lpolitikai programj�ban a Szovjetuni� megsemmis�t�se k�pezte a legfontosabb l�ncszemet. A hitlerista vezet�k a szocialista rendszer t�rsadalmi �s gazdas�gi erej�nek v�lt gyenges�g�re, k�lpolitikai elszigetelts�g�re, fegyveres er�inek felk�sz�letlens�g�re alapozt�k terveiket. A hadj�ratot rendk�v�l gondosan, csaknem eg�sz Eur�pa gazdas�gi �s katonai er�forr�saira t�maszkodva k�sz�tett�k el�. N�metorsz�g fegyveres erej�nek l�tsz�ma 1941 tavasz�ra 7254000 f�re, hadoszt�lyainak sz�ma pedig 214-re emelkedett. Csak 1940 �sz�t�l 1941 tavasz�ig 58 hadoszt�lyt, k�zt�k 11 p�nc�lost �s 8 g�pes�tettet hoztak l�tre. A n�met V�der�-parancsnoks�g (OKW) �s a hader�nemek vez�rkarai m�r 1940 m�sodik fel�ben dolgoztak a Szovjetuni� megt�mad�s�nak el�k�sz�t�s�n „Ott�” fed�n�v alatt. A t�bb v�ltozatban elk�sz�tett tervek mindegyik�ben a harckocsik, a l�gier� �s a gyalogs�g meglepet�sszer�, nagy erej� csap�s�val sz�moltak. Hitler 1940. december 18-�n �rta al� a Szovjetuni� elleni h�bor� megind�t�s�ra vonatkoz� 21.sz�m� direkt�v�j�t, amely a Barbarossa (Fall Barbarossa) fed�nevet kapta. A hadj�rat terve h�rom had�szati ar�nyt jel�lt meg:

- f� had�szati ir�ny: Vars�-Szmolenszk-Moszkva, amelyben a K�z�p HDSCS-nak kellett t�madnia, �llom�ny�ban a 9. �s 4. t�bori hadsereggel (t�b HDS) valamint a 2. �s 3. p�nc�los csoporttal (pc csop).

- Kelet-Poroszorsz�g ter�let�r�l Pszkov-Leningr�d ir�ny�ban az �szak HDSCS er�it (18. �s 16. t�b HDS, 4. pc csop) tervezt�k alkalmazni:

- Lublin t�rs�g�b�l Zsitomir-Kijev-Rosztov ir�ny�ban a D�l HDSCS-nak (6., 17. �s 11. t�b HDS, 1. pc csop, 3., 4., rom�n (r) HDS) kellett m�rnie a csap�st:

- az �szak HDSCS tev�kenys�g�t az 1., a K�z�p HDSCS-�t a 2., a D�l HDSCS-�t pedig a 4. l�giflott�nak (LF) kellett t�mogatnia. A 2. t�b HDS a sz�razf�ldi hader� f�parancsnoks�g�nak tartal�k�t k�pezte. �szak-Finnorsz�g ter�let�r�l a „Norv�gia” n�met HDS-nek �n�ll�an kellett t�madnia a murmanszki �s kandalaksai ir�nyban, illetve sz�ks�g eset�n a finn Kar�lia �s D�lkeleti HDS-gel egy�ttm�k�dve seg�teni az �szak HDSCS-ot feladata v�grehajt�s�ban. Az OKW �gy v�lte, hogy a V�r�s Hadsereg f�er�i a nyugati hat�rok ment�n a Dnyeperig �s a Nyugati-Dvin�ig terjed� m�lys�gben helyezkednek el. Ezek megsemmis�t�se, visszavonul�suk megakad�lyoz�sa, a Nyugati-Dvina �s a Dnyeper vonal�nak az el�r�se, a mozg�s�t�s v�grehajt�s�nak megg�tol�sa, az e t�rs�gben l�v� katonai �s polg�ri vezet�s megbont�sa, l�tfontoss�g� ter�letek birtokbav�tele k�pezte a „Barbarossa” terv k�zelebbi had�szati c�lj�t. Tov�bbi had�szati feladatk�nt r�gz�tette Leningr�d, Moszkva, Kijev �s a Donyec-medence menetb�l val� birtokbav�tel�t, majd az Arhangelszk-Volga-Asztrahany vonal el�r�s�t. Ezt egyetlen, mintegy 3 h�napra tervezett hadj�ratban sz�nd�kozt�k v�grehajtani. Az urali nyersanyag- �s hadiipari k�rzeteket a l�gier� t�meges csap�saival akart�k kikapcsolni. Az „�szak” HDSCS. azt a feladatot kapta, hogy semmis�tse meg a Baltikumban tev�kenyked� szovjet er�ket, vegye birtokba a balti tengeri kik�t�ket, bele�rtve Leningr�dot �s Kronstadtot is. Az er�k �s eszk�z�k z�m�t a K�z�p HDSCS-ba �sszpontos�tott�k. A sz�rnyakon l�trehozott er�s p�nc�los csoportos�t�sokkal, Minszk �ltal�nos ir�nyban m�rt tal�lkoz� csap�sokkal be kellett ker�tenie a nyugat-belorussziai szovjet csapatokat, �s kifejleszteni a sikert Szmolenszk �ltal�nos ir�nyban. A D�l HDSCS feladata az volt, hogy f�er�it a balsz�rnyon �sszpontos�tva t�rj�n �t Kijev fel�, �s a dnyeperi �tkel�helyek, elfoglal�s�val akad�lyozza meg a szovjet er�k visszavonul�s�t a foly�n t�lra. A Rom�ni�ban felvonult 11. HDS �s a 3. 4. rom�n (r) HDS azt a feladatot kapt�k, hogy er�sebb csoportos�t�snak felt�ntetve magukat K�ss�k le a szovjeteket, majd t�mad�sba �tmenve seg�ts�k a f�csap�s m�r� er�ket.

A Szovjetuni� a h�bor�t megel�z� �vekben ipari nagyhatalomm�, hadserege pedig dinamikusan er�s�d�, a j�v� h�bor�ja �ltal t�masztott k�vetelm�nyeknek egyre ink�bb megfelel� fegyveres er�v� v�lt. Ez m�g akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a hadseregben v�gigvitt tisztogat�sok gyakorlatilag lefejezt�k a parancsnoki �llom�nyt, amivel m�rhetetlen�l gyeng�tett�k hadrafoghat�s�g�t �s csap�sm�r� erej�t. L�nyeges lemarad�sban voltak emellett a csapatok korszer� technikai �s fegyverzeti ell�t�s�ban. Az �j harceszk�z�k t�meges gy�rt�s�hoz csak 1939-40-ben kezdtek hozz�. Az orsz�g nyugati r�sz�n helyezkedtek el a hat�r menti katonai k�rzetek: a Leningr�di, a Balti K�l�nleges, a Nyugati K�l�nleges, a Kijevi K�l�nleges �s az Odesszai Katonai K�rzet csapatai, valamint a flott�k: az �szaki-, a Balti-tengeri Flotta, illetve a Pinszki �s a Dunai Katonai Flottilla er�i. A h�bor�s vesz�ly fokoz�d�s�ra megkezdt�k az itt l�v� csapatok �j fegyverekkel val� ell�t�s�t. �tdolgozt�k a hat�rbiztos�t�si �s alkalmaz�si terveket. A h�bor� kezdet�re azonban sok feladatot nem siker�lt v�grehajtani. Mindent �sszevetve az ellens�g a szovjet csapatokat felk�sz�lts�gben l�nyegesen fel�lm�lta, mivel a had�szati els� l�pcs� a Barenst tengert�l a Fekete tengerig 3375 km sz�les arcvonalon �s mintegy 300-400km-es m�lys�gben voltak sz�ttagolva. A hat�r menti katonai k�rzetek fedez� hadseregeink �llom�ny�ban 56 hadoszt�ly �s k�t dand�r tartozott, melyek 50km-es m�lys�get sz�lltak meg. �gy a k�s�n elrendelt riaszt�s miatt a n�met csapatok keskeny arcvonalszakaszon nyomaszt� er�f�l�nyt tudtak l�trehozni. A Szovjetuni� m�g nem volt felk�sz�lve a n�met f�er�kkel m�rt els� csap�s�nak elh�r�t�s�ra. Ennek tudat�ban a szovjet korm�ny ker�lt minden olyan l�p�st, amely sietette volna a n�met agresszi�t. A felder�t�si adatok egy�rtelm�s�ge ellen�re, csak 1941. 06. 21-�n 23.45-kor enged�lyezte a nyugati hat�r menti k�rzetek harck�sz�lts�gbe helyez�s�t. A parancs elk�set, egyes helyekre le sem jutott. �gy a n�met t�mad�s kezdet�n a V�r�s Hadsereg a kijel�lt v�delmi terepszakaszokat csak r�szben tudta megsz�llni.

A h�bor� kezdeti id�szaka. (1941. 06. 22—09. v�ge.)

1941. 06. 22-�n 04.00-kor N�metorsz�g fegyveres er�i bet�rtek a Szovjetuni� ter�let�re. Vel�k egy�tt t�madtak Olaszorsz�g, Rom�nia, Finnorsz�g �s Szlov�kia, 06. 27-�n Magyarorsz�g is bekapcsol�dott, ez tov�bbi 37 hadoszt�llyal n�velte az agresszor erej�t. A n�met l�gier� 300km-es m�lys�g� csap�saival az els� napon mintegy 800 szovjet rep�l�g�pet a f�ld�n �s k�r�lbel�l 400-at a leveg�ben semmis�tett meg, �gy azonnal kiv�vta a l�gi uralmat. A sz�razf�ldi csapatok a fedez� hadseregek ellen�ll�s�t lek�zdve mintegy 50-60km-t t�rtek el�re. A szovjet csapatok k�nytelenek voltak visszavonulni, vagy beker�t�sben harcolni. A szovjet legfels�bb vezet�s a frontok helyzet�re vonatkoz� hi�nyos �s helytelen adatok miatt a helyzetet nem l�tta tiszt�n. Ez�rt az eredeti tervek alapj�n 22-�n este m�g t�mad�sra adott parancsot azzal, hogy a hadm�veleteket helyezz�k �t az ellens�g ter�let�re. A n�met hadseregcsoportok kihaszn�lva a sz�mukra kedvez� helyzetet, m�r a h�bor� kezdet�n magukhoz ragadt�k a had�szati kezdem�nyez�st. A helyzet tiszt�zatlans�ga, a l�gi t�mogat�s �s az egy�ttm�k�d�s hi�nya miatt eredm�nytelenek maradtak a szovjet g�pes�tett hadtesteknek az arcvonal k�l�nb�z� pontjain az ellens�g p�nc�los csoportjaira m�rt ellencsap�sai, annak ellen�re, hogy vesztes�get okoztak nekik �s f�kezt�k azok t�rnyer�s�t. Az �szaknyugati Front magasabb egys�geit a Nyugti-Dvina vonal�ra vont�k vissza, de itt sem tudtak, azonban megkapaszkodni �s folytatt�k a visszavonul�st. 07. 9-�re a n�metek kijutottak a leningr�di k�rzetbe. A K�z�p HDSCS 2. �s 3. pc csop-jai keleti ir�nyba kifejlesztve a sikert, 06. 29-�n Minszk k�rzet�ben elv�gt�k a Nyugati Front jelent�s er�i visszavonul�s�nak �tvonalait. A beker�tett szovjet csapatok (3., 10. �s 13. HDS) 07. 8-�ig k�t�tt�k le a hadseregcsoport gyalogs�g�nak f�er�it. �gy lehet�s�get kapott a szovjet f�hadisz�ll�s, hogy jelent�s er�ket vonjon el�re a Dnyeper vonal�ra. 07. 10-re a n�met p�nc�losok kijutottak a Dnyeperhez. A d�lnyugati ir�nyban a szovjet csapatok ut�v�dharcokban vonultak vissza az 1939-es hat�ron l�v� meger�d�tett k�rletek vonal�ra, azonban a n�met csapatokat itt sem tudt�k feltart�ztatni. Az 1. pc csop 07. 9-�re �tt�rt �s kijutott a Kijevbe vezet� utakra, 07. 1-j�n a rom�niai er�k is t�mad�sba lend�ltek �s a sz�rnyakon el�rt n�met-rom�n sikerek k�vetkezt�ben Kijevet az elfoglal�s a D�lnyugati Frontot a beker�t�s vesz�lye, fenyegette, azonban a szovjetcsapatok ellencsap�sa meg�ll�totta a n�metek el�ret�r�s�t.

A hat�r menti k�rzetekben el�rt n�met sikerek k�vetkezt�ben az arcvonal a nyugati hat�rt�l 300-600km-re keletre helyez�d�tt �t. A szovjet csapatok s�lyos vesztes�geket szenvedtek, de ellen�ll�suk nem t�rt meg. 06. 23-�n megalakult a Szovjet Fegyveres Er�k F�parancsnoks�ga F�hadisz�ll�sa �s j�nius v�g�n had�szati v�delemre, val� �tt�r�sre adott ki direkt�v�t. Ez az ellens�g t�mad�s�nak meg�ll�t�s�t, terv�nek minden�ron val� meghi�s�t�s�t, HDSCS-jai legyeng�t�s�t �s elv�reztet�s�t szabta feladatul. Ezzel p�rhuzamosan int�zked�seket foganatos�tottak a mozg�s�t�s v�grehajt�s�ra, had�szati tartal�kok k�pz�s�re �s felvonultat�s�ra, a nemzetgazdas�g haditermel�sre, val� �t�ll�t�s�ra, valamint az ellent�mad�s felt�telei megteremt�s�re.

Az OKW �gy v�lte, hogy a Nyugati-Dvina, Dnyeper vonal el�r�s�vel 07. 10-re felmorzsolta a Szovjetuni� f�er�it, �s ezzel teljes�tette a k�zelebbi had�szati c�lj�t, megteremtette a v�gs� gy�zelem felt�teleit. A tov�bbiakban m�r csak n�h�ny leharcolt hadoszt�ly ellen�ll�s�val sz�moltak. J�lius 10-�t�l mindh�rom HDSCS folytatta a Barbarossa-terv megval�s�t�s�t, de a szovjetvezet�s kereszt�l h�zta sz�nd�kaikat. A had�szati f�ir�nyban t�mad� K�z�p HDSCS el�tt a k�zvetlen harc�rintkez�sben �ll� frontok m�g�tt 07. 14-�t�l a Sztaraja Russza, Osztaskov, Belij, Jelnya, Brjanszk terepszakaszon v�delembe rendezkedett be a hat HDS-b�l �ll� Tartal�k Front. M�g�tt�k Moszkva el�ter�ben pedig h�rom HDS megkezdte a mozsajszki v�delmi vonal ki�p�t�s�t. A K�z�p HDSCS-nak ugyan 07. 10-20. k�z�tt m�g siker�lt elfoglalni Szmolenszket �s mintegy 170-200km-t el�renyomulnia, de a h�nap v�g�re a szovjet csapatok ellencsap�sai k�vetkezt�ben a t�mad�s elakadt. �gy bontakozott ki a szmolenszki �tk�zet, amely szeptember v�g�ig tartott. K�zben a D�l HDSCS er�it is siker�lt a Gomel, Kijev terepszakaszon feltart�ztatni. Ennek k�vetkezt�ben a k�t HDSCS k�z�tti h�zag t�bb sz�z kilom�terre n�vekedett. Ebben a had�szati helyzetben, Hitler parancs�ra a vez�rkar 07. 30-�n le�ll�totta a f�ir�nyban, val� el�nyomul�st �s a K�z�p HDSCS meggyeng�t�s�vel a 2.t�b HDS-et �s a 2. pc csp-ot a d�lnyugati ir�nyba csoportos�totta �t. A c�l- Kijev elfoglal�sa ut�n- az arcvonal kiegyenes�t�se �s a HDSCS-k k�z�tti r�s lez�r�sa volt, ugyanis a szabad sz�rnyak ellen �lland�sultak a szovjet csapatok ellencsap�sai. Ez v�gs� soron azt jelentette, hogy a szovjet f�er�k nem semmis�ltek meg, a Barbarossa-tervet m�dos�tani kellett, teh�t a vill�mh�bor�s elk�pzel�s megbukott. Az �szaki had�szati ir�nyban 09. 8-�ra a n�met-finn csapatok blok�d al�vett�k Leningr�dot, de a v�d�k er�fesz�t�sei k�vetkezt�ben t�mad� lehet�s�geik kimer�ltek. A jelent�sen meger�s�tett D�l HDSCS a 2. �s az 1. pc csop-ok �sszetart� ir�ny� csap�saival szeptember elej�re �tkarolt�k a s�lyos v�delmi harcokban meggyeng�lt D�lnyugati Front mindk�t sz�rny�t. A Kijevet, v�d� er�ket a beker�t�s vesz�lye fenyegette, de Szt�lin nem enged�lyezte a visszavonul�st. 09. 15-�re a n�metek befejezt�k a D�lnyugati Front er�inek beker�t�s�t, melyb�l csup�n 150000 katon�nak siker�lt kit�rnie a 23-�ig elh�z�d� harcokban. A n�metek kijutottak a Donyec-medenc�be, elfoglalt�k a Balparti Ukrajn�t, �s el�rt�k a Kr�mbe vezet� utakat. 10. 16-�ra s�lyos harcokban elfoglalt�k Odessz�t, �s november elej�n m�r Rosztovot vesz�lyeztett�k. Meg�ll�t�suk, �j v�delmi arcvonal kialak�t�sa csak nagy er�fesz�t�sek �r�n, friss tartal�kok bevet�s�vel siker�lt. V�g� is a szovjet csapatok Rosztov alatti ellencsap�sa visszavetette az ellens�g hadoszt�lyait, �s ideiglenesen v�delemre k�nyszer�ttette azokat.

A szovjet fegyveres er�k 1941. 07. 10-t�l szeptember v�g�ig a Szmolenszk k�rzet�ben, illetve a leningr�di, �s a d�lnyugati ir�nyban folytatott v�delmi hadm�veleteivel lez�rult a h�bor� kezdeti id�szaka. A n�met csapatoknak a k�zelebbi had�szati c�lkit�z�s�b�l csak a ter�letit siker�lt el�rni�k. A szovjet f�er�ket nem semmis�tett�k meg, a had�szati f�ir�nyban a h�bor� harmadik h�napj�ban k�nytelenek voltak ideiglenesen v�delembe �tmenni. A V�r�s Hadsereg mozg�s�t�s�t, had�szati tartal�kok felvonultat�s�t, a nemzetgazdas�g haditermel�sre, val� �t�ll�t�s�t, �s a had�szati vezet�s dezorganiz�l�s�t sem �rt�k el. A szovjet fegyveres er�k s�lyos vesztes�geik ellen�re az agresszort ideiglenesen v�delemre k�nyszer�ttett�k, az ellent�mad�s felt�teleit ugyan nem tudt�k megteremteni, de k�pess� v�ltak a h�bor� tov�bb folytat�s�ra.

A moszkvai v�delem. (10941. 09. 30—12. 05.)

1941. szeptember v�g�re az arcvonal a Leningr�d, Volhov foly�, Ilmeny t�, Roszlavl, Zaporozsje vonalra tev�d�tt �t. Az OKW a had�szati f�ir�nyban a Tajfun fed�nev� hadm�velettel Moszkva elfoglal�s�ra k�sz�lt. Az elgondol�s szerint �tt�rik a szovjet v�delmet a Moszkv�hoz vezet� utakon, beker�tik �s megsemmis�tik a szovjet csapatok f�er�it Vjazma, illetve Bjanszk k�rzet�ben, a tov�bbiakban a t�bori hadseregekkel kifejlesztik a t�mad�st k�zvetlen�l Moszkva ellen, a p�nc�los csoportok pedig megker�lik a v�rost �szakr�l �s d�lr�l. A terv v�grehajt�s�hoz a K�z�p HDSCS h�rom csap�sm�r� csoportos�t�st hozott l�tre: Duhovcsin�n�l a 9.HDS �s a 3. ps csop, Roszlavl k�rzet�ben a 4. HDS �s a 4. pc csop, Gluhovn�l �s attol �szakra a 2. HDS �s a 2. pc csop.

A K�z�p HDSCS-vel szemben 750km-es s�vban a Nyugati, a Tartal�k �s a Brjanszki Frontok �lltak. A szovjet f�parancsnoks�g elgondol�sa az volt, hogy el�k�sz�tett, m�lyen l�pcs�z�tt v�delemre t�maszkodva, a f�er� kifejt�st a legfontosabb (vjazmai, juhovi, brjanszki) ir�nyokban �sszpontos�tva, megakad�lyozza a v�delem �tt�r�s�t, min�l nagyobb vesztes�get okoz ellens�gnek, id�t nyer �s megteremti a t�mad�sba val� �tmenet felt�teleit. A szovjetvezet�s –mint k�s�bb kider�lt – helyesen a nyugatit (moszkvait) �t�lte f�ir�nynak, ide �sszpontos�totta er�i �s eszk�zei t�bb mint 40%-�t. A v�delem m�lys�ge a n�gy v�delmi terepszakasszal �s a moszkvai v�delmi �vezettel mintegy 300km volt. Az er�- �s eszk�zviszonyok a n�metek jelent�s f�l�ny�t mutatt�k, a l�gv�delmi er�k kiv�tel�vel. A szovjetvezet�s ugyanis k�l�nleges figyelmet ford�tott a f�v�ros l�gv�delm�re. Ezt a feladatot a honi l�gv�delem 1. �s 6. vad�szrep�l�-hadtest�re b�zt�k, amelyek t�bb mint 1000 l�gv�delmi l�veggel, 700 vad�szrep�l�g�ppel, 763 f�nysz�r�val, �s 702 figyel�- �s jelz��rssel rendelkeztek.

A n�met csap�sm�r� csoportos�t�sok t�mad�sa a Brjanszki Front arcvonal�n szeptember 30-�n, a Nyugati �s a Tartal�k Front ellen pedig okt�ber 2-�n kezd�d�tt. A sz�rnyakon m�rt csap�sokkal az ellens�g �tt�rte a v�delmet, �s a pc csop-ok kijutottak a szovjet f�er�k h�t�ba. Okt�ber 6-�ra Vjazna illetve Brjanszk t�rs�g�ben h�t szovjet �sszfegyvernemi hadsereg jutott a beker�t�s sors�ra, amelyek 23-�ig 28 n�met hadoszt�lyt k�t�ttek le, �s t�bbs�g�k sikeresen �tt�rt saj�t csapataihoz. A Nyugati Front megmaradt er�i visszavonultak a mozsajszki ki�p�tett v�delmi terepszakaszra, ahov� a f�hadisz�ll�s �jabb �s �jabb er�ket ir�ny�tott. Okt�ber v�g�re a Moszkv�hoz vezet� f��tvonalak ment�n az ellens�g jelent�s (230-250km) t�rnyer�se ellen�re siker�lt a n�met csapatokat meg�ll�tani. Tula el�ter�ben a Brjanszki Front er�i meg�ll�tott�k Guderian vez�rezredes 2. p�nc�los hadsereg�t (PCHDS), megg�tolva, hogy a n�metek d�l fel�l megker�lj�k Moszkv�t. A T�jfun hadm�velet teh�t kifulladt. A kik�nyszer�ttet sz�netet a szovjet f�hadisz�ll�s a v�delem megszil�rd�t�s�ra �s �jabb tartal�kok felvonultat�s�ra haszn�lta fel. Az OKW nem mondott le Moszkva bev�tel�r�l a t�l be�llta el�tt. Elgondol�sa szerint a K�z�p HDSCS er�ivel �szakr�l Volokalamszk, d�lr�l Tula k�rzet�b�l Noginszk �ltal�nos ir�nyba m�rt egyidej� csap�ssal megker�lik, beker�tik Moszkv�t, majd elfoglalj�k azt. A szovjet felder�t�s azonban idej�ben felfedte a n�metek sz�nd�k�t, �gy lehet�s�g�k volt a sz�mukra kedvez� csoportos�t�s kialak�t�s�ra. A n�met t�mad�s Volokalamszk t�rs�g�b�l november 15-16-�n, Tulan�l pedig 18-�n indult. November v�g�re az �szaki csoportos�t�s el�rte a Moszkva-Volga csatorn�t, �s Jahroma k�rzet�ben �tkelt azon. A szovjet csapatok ellencsap�sa azonban visszavetette �ket a nyugati partra. A d�li ir�nyban t�mad� 2. PCHDS s�lyos harcokban megker�lte ugyan Tul�t, de a v�rost bevenni nem siker�lt. A szovjet csapatok ellencsap�sai k�vetkezt�ben december 2-�n v�delembe k�nyszer�ltek. December 5-�re a K�z�p HDSCS t�mad�sa az eg�sz arcvonalon le�llt. A Moszkva elleni m�sodik t�mad�s is meghi�sult. Egyben v�get �rt az 1941-es ny�ri-�szi v�delmi hadj�rat, �s lez�rult a moszkvai csapa els� v�delmi szakasza.

A szovjet csapatok 1941-1942 �vi t�li t�mad�sa. (1941. 12. 6-19—�prilis v�ge)

Az 1941-42. �vi t�li hadj�rat �s a moszkvai csata m�sodik szakasza azzal kezd�d�tt, hogy a szovjet csapatok ellent�mad�sba mentek �t. A f�hadisz�ll�s nagy neh�zs�gek �r�n a v�delemi hadm�velet alatt teremtette meg az ellent�mad�s felt�teleit, annak ellen�re, hogy a Wehrmacht- rep�l�g�pek kiv�tel�vel- m�g mindig er�f�l�nnyel rendelkezett. Az ellent�mad�sban a f�szerepet a Nyugati Frontnak sz�nt�k, amelynek az volt a feladata, hogy verje sz�t �s semmis�tse meg az ellens�g klin-szolnyecsnogorszki �s tulai csoportos�t�s�t. A Kalinyini Frontnak meg kellett semmis�teni az ellens�get Kalinyin, a D�lnyugati Frontnak pedig jelec k�rzet�ben. A tov�bbiakban pedig d�lnyugati, illetve �szaknyugati ir�ny� t�mad�sukkel seg�ts�get kellett ny�jtaniuk a Nyugati Frontnak a feladat megold�s�hoz. Valamennyi front igen r�vid id� alatt, az ellens�ggel k�zvetlen harc�rintkez�sben k�sz�lt fel a t�mad�sra. December5-�n a Kalinyini, m�snap pedig a m�sik k�t front csapatai is hadm�veleti sz�net n�lk�l mentek �t ellent�mad�sba. December26-�ig a Nyugati Front jobbsz�rny-hadseregei sz�tz�zt�k a n�met v�delmet, jelent�s vesztes�get okoztak a 3. �s 4. pc csop-nak, majd a sz�tvert ellens�ges hadoszt�lyokat 90-100km-re szor�tott�k vissza. Ugyanakkor a front bal sz�rnya a D�lnyugati Front csapataival, illetve december18-�t�l a Brjanszki Frontal is egy�tm�k�dve, veres�get m�rt a n�metek d�li csoportos�t�s�ra, �s 100-200km-t nyomult el�re. A Kalinyini front csapatai december16-�ra felszabad�tott�k Kalinyint, majd janu�r7-�re Rzsev k�rzet�ben kijutottak a Volg�hoz. A szovjet csapatok a 25-30 napos ellent�mad�s alatt jelent�s veres�get m�rtek a K�z�p HDSCS-ra, sz�tverve �szaki �s d�li csap�sm�r� csoportos�t�sait. A szovjet f�v�rost k�zvetlen�l fenyeget� vesz�lyt felsz�molt�k, az ellens�get Moszkv�t�l 100- 250km-re vetett�k vissza. A moszkvai csata v�get �rt, a had�szati kezdem�nyez�s pedig a szovjet csapatok kez�be ment �t. A f�hadisz�ll�s �gy �rt�kelte, hogy kedvez� felt�telek j�ttek l�tre egy �ltal�nos t�mad�s kibontakoztat�s�hoz.

A n�metek Moszkva alatti veres�g�nek vil�gt�rt�nelmi jelent�s�ge volt. Szertefoszlott a Wehrmaht legy�zhetetlens�g�nek m�tosza �s a n�met vill�mh�bor�s elk�pzel�s. Ez a gy�zelem megszil�rd�totta a szovjet �llam �s fegyveres er�i tekint�ly�t, el�seg�tette az antifasiszta koal�ci� l�trej�tt�t, hozz�j�rult a nemzeti felszabad�t� mozgalmak fellend�l�s�hez. A szovjet csapatok novemberben �s decemberben Tyihvin �s Rosztov t�rs�g�ben is t�mad� hadm�veletet ind�tottak. Ennek k�vetkezt�ben az ellens�g tyihvini csoportos�t�s�t visszavetett�k a Volhov foly� m�g�, helyre�ll�tott�k a vas�ti k�zleked�st a Ladoga-t�ig, azon kereszt�l pedig Leningr�ddal, ami jav�tott a v�ros ell�t�s�nak lehet�s�g�n. A D�li Front csapatai felszabad�tott�k Rosztovot, meghi�s�tott�k, hogy az ellens�g �tt�rj�n a Kauk�zus ir�ny�ba.

A moszkvai ellent�mad�s befejez�se ut�n a f�hadisz�ll�s olyan elhat�roz�st hozott, hogy a sikert kihaszn�lva �ltal�nos t�mad�st ind�t mindh�rom had�szati ir�nyban. 1942 janu�rj�ban kilenc front ment �t t�mad�sba, mintegy 2000km-es arcvonalon. Az �szaknyugati had�szati ir�nyban a Leningr�di �s Volhovi Front csapatai 1942 �prilis�ig t�madtak, de az �szak HDSCS sz�tver�s�t �s a Leningr�d blok�d al�li felment�s�t nem tudt�k el�rni. Kedvez�tlen�l alakult a helyzet d�len, a Kauk�zusi (01. 28-t�l Kr�mi) Front szakasz�n is, mert a sikertelen t�mad�s ut�n, a n�met ellencsap�sok k�vetkezt�ben 30-35km-t voltak k�nytelenek visszavonulni. A D�lnyugati �s D�liFront csapatai janu�r m�sodik fel�ben mintegy 90km-t nyomultak el�re Barvenkov� k�rzet�ben, kialak�tva az un. barvenkov�i kisz�gel�st. A tov�bbi t�mad�s itt sem j�rt sikerrel.

Elkeseredett k�zdelem alakult ki a had�szati f�ir�nyban, ahol n�gy front csapatai harcoltak az�rt, hogy befejezz�k a K�z�p HDSCS megsemmis�t�s�t. Az �szaknyugati Front er�i febru�r 20-�n Gyemjanszk k�rzet�ben beker�tettek k�t ellens�ges hadoszt�lyt. Ezeknek �prilis m�sodik fel�ben siker�lt kit�rni, egyes�ltek a f�er�kkel �s megszil�rd�tott�k az arcvonalat. Az �szaknyugati Front bal- �s a Kalinyini Front jobbsz�rny-csapatai janu�r janu�r v�g�re mintegy 200km-t nyomultak el�re, �s kijutottak a Velikije Luki, Vityebszk, Velizs, Belij v�rosok megk�zel�t�si �tjaira. Ez id� alatt a Nyugati front k�tel�kei 150km-re visszavetve az ellens�get, el�rte Vjazma d�li r�sz�t. Kedvez� k�r�lm�nyek j�ttek l�tre egy �sszef�gg� beker�t�si arcvonal kialak�t�s�ra �s a K�z�p HDSCS f�er�inek megsemmis�t�s�re. A nagy harckocsi egys�gek hi�nya miatt azonban a beker�t�s lassan haladt. �gy a n�met hadvezet�snek siker�lt Nyugat-Eur�p�b�l �s m�s arcvonal szakaszokr�l mintegy 30 hadoszt�lyt �tdobva, megszil�rd�tani az arcvonalat. A vjazm�hoz kijutott szovjet hadoszt�lyokat elv�gt�k a f�er�kt�l, �s azok k�nytelenek voltak v�delembe �tmenni, illetve beker�t�sben harcolni.