szantomihaly
szantomihaly
Men
     
E.mail cmem

szanto.mihaly@zmne.hu

     
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
     
Hrlevl hallgatimnak
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
     
A Magyar Honvdsg a kiegyezs utn
     
MH 1867-tl
     
Az 1945 utni helyi hbork
Az 1945 utni helyi hbork : Angol-Argentin hbor

Angol-Argentin hbor

  2007.04.16. 18:04

Harc a Falkland (Malvin) szigetekrt

¾              Az angol¾argentin hbor
a Falkland-(Malvin-) szigetekrt

A szigetek eltrtnete

Tlzs azt lltani, hogy a szigetek trtnete kzismert lenne. A klnbz forrs alapjn azonban biztosra vehet, hogy a XVI. szzad elejn a spanyolok lptek elszr erre a flddarabra. Az angol rdekeltsgre majdnem hrom vszzadot kellett vrni, amikor is 1834-ben John James Onslow kapitny a Cli korvettel megrkezett a szigetek kzelbe s a kapott parancs alapjn rvid id alatt a teljes terletet ellenrzse al vonta. Ettl kezdve a szigeteket Brit koronagyarmatknt tartottk szmon. Az els vilghbor viszont j alkalmat jelentett a szigetcsoport megismersre. 1914. december 8-n ott kerlt sor ugyanis a nevezetes falklandi tengeri tkzetre. A Kelet-zsia partjainl llomsoz nmet csszri erk, t hadihaj, parancsot kaptak, hogy adjk fel remnytelen llsukat, s trjenek vissza a hazai vizekre. A konvoj grf Spee tengernagy parancsnoksgval elindult, s mivel a Malakkai-szoros, a Szuezi-csatorna vagy akr a Jremnysg-fok megkerlse eleve kiltstalannak grkezett, msik irnyt vlasztottak. Sikeresen tszeltk a Csendes-cent, elrtk a Horn-fokot, majd a dl-atlanti vizeken folytattk tjukat. A brit flottaegysgek idejben felkszltek a nmet manverre, s a Falklandoknl, a kzeli bzisokra tmaszkodva vrtk a csszr hajit. Az t nmet hadihajbl ngyet elsllyesztettek, egyet pedig megadsra knyszerttettek. A Falkland- (Malvin-) szigetek a msodik vilghborban is hallattak magukrl. A harcok kitrse utn hat angol hadihajt veznyeltek partjaikhoz, majd Japnnak a hborba val belpse nyomn 2000 fre emeltk a helyrsg ltszmt. gy ltszott, ksrtett a mlt, htha a japnok is megprbljk kvetni a grf Spee vezette hajk tjt. 1942. vge fel azonban lanyhult az rdeklds, cskkenni ltszott a kzvetlen veszly, s az angol helyrsg ltszma alaposan megcsappant. Sor kerlt egy vesztesgek nlkli „lgi tkzetre” is. 1967-ben argentin fiatalok egy csoportja replgppel leszllt Gran Malvinn, vagyis Nyugat-Falklandon. Mig is kt vltozatot emlegetnek, egyesek replgp eltrtsrl beszlnek, msok szerint szablyosan brbe vettk a lgi jrmvet. A szigeten kitztk az argentin zszlt, s a haza nevben birtokba vettk azt. Kt nap mlva a helysznre rkez angolok, rvid trgyals utn, leszereltk az akcit, majd az ifjakat egy argentin haj vette fel. Mikor hazartek, szinte nemzeti hskknt nnepeltk ket.

A szigetek fldrajzi, gazdasgi rtkelse

A Falkland- (Malvin-) szigetcsoport kt nagyobb, s mintegy ktszz kisebb szigetet foglal magban. A f szigetek kzl a kisebbet az angolok West Falklandnak, Nyugat-Falklandnak, az argentinok Gran Malvinnak, vagyis nagy Malvinnak nevezik. Nagyobbik prjt East (Kelet-) Falklandnak, illetve a msik rszrl Soladadnak (Magny-szigetnek). A kt szigetet az angolok szerint a Falkland Sund (Falkland-szoros), az argentinok felfogsban az Estrecho de San Carlos (Szent Kroly-szoros) vlasztja el egymstl. Tulajdonkppen a terleti adatok sem egyeznek: a hivatalos brit kiadvnyok 12 170, az argentin mappk 11 715 ngyzetkilomtert emltenek, a vilgsajt ltalban 12 000 ngyzetkilomterre kerekt. A npessg szmt nem vitatjk, legalbbis elfogadjk az 1980-as brit npszmlls tnykzlseit, hogy az lland lakk 1812-en vannak, a fvrost, Port Stanleyt, vagyis Puerto Argentint 1080-an lakjk. Itt tallhat a szigetek egyetlen kiptett kiktje is. Ennek hosszsga a kiktrsszel egytt 400mter s itt helyeztk el az egyetlen zemanyagtartlyt is, amely 22 000m3 rtartalm. A kiktnl a vz mlysge 7.2mter. A szigetcsoportnak kt tartozka van, amelyek azrt is emltst rdemelnek, mert szerepet jtszottak a vlsgban. A Dli Georgina-szigetek dlkeleti irnyban, pontosan 1287 kilomterre terlnek el a Falkland- (Malvin) szigetektl. Lnyegben lakatlanok, 1981 telt (amikor az szaki flgmbn nyr volt) tizenhrom kutat s meteorolgus vszelte itt t az idt. 3592 ngyzetkilomter a terletk, jval nagyobbak teht a tlk dlkeletre fekv, 311 ngyzetkilomteres Dli Sandwich-szigeteknl. Ezek a szigetek mr hatrosak az rk jg s h birodalmval, a hatodik kontinenssel, az Antarktisszal, amelynek ugyancsak van brit, illetve argentin szektora.

A szigetcsoport a dli szlessg 51.¾53. foka kztt a mrskelt ceni klma znjban helyezkedik el. Felszne egyenetlen, nincsenek magas hegyei, a nyugati falklandon magasod Mount Adam 698mter, mg a keleti Falklandon tallhat Mount Usborne 705mter magas. Nincsenek erdk, a fves, tzegmocsaras tj fknt legelnek alkalmas. A folyk s tavak vize szennyezett a tzegtl. A vzelltst a forrsok, s az esvz biztostja. Az egyetlen vztisztt berendezs Port-Stanleyben tallhat. A szigetek partvonala ersen kanyargs, a szrazfldbe mlyvzi blk nylnak be. A part alapveten meredek s szakadkos, szikls ztonyokkal s szirtekkel szeglyezett. Esetleges tengerei deszant kiraksra alkalmas hely nagyon kevs van, erre inkbb az blk adnak lehetsget. A kt nagy szigetet kettoszt Falkland-i tengerszoros mlyviz (7-27mter) hullmoktl s az uralkod szljrstl vdett, horgonyozni brhol lehet. A parti vz mlysge elri a 150-200mtert. ghajlata hvs, prs, nedves, gyakorta fjnak ers 100 km/h-nl ersebb szelek az Antarktisz irnybl. Az vi kzphmrsklet 5,6 0C. A nyr decembertl februrig tart, a legmelegebb nyri hnap a janur, csaknem 15 0C tlaggal. A tl jniustl szeptemberig tart –3-12 0C hmrsklettel. Azt mondjk, hogy a termszeti viszonyok a kzeli Tzfldhz s a tvoli szak-Skcihoz hasonlatosak. Nyilvn ez is kzrejtszhat abban, hogy a szigetlakk tbbsge skt szrmazs. A fvros mellett tallhat egy 1250mter hossz s 45mter szles szilrd burkolat repltr. (A hbor utn a replteret 2100mter hosszsgra bvtettk. ki.) Ezen kvl mg hsz kisebb szigeten alaktottak ki kb. 800 mter tlagos hosszsggal rendelkez dnglt talaj leszllplyt. Ezekre, a leszllhelyekre csak kis merevszrny gpek tudnak leszllni, de csak akkor, ha azt az idjrs is lehetv teszi. A krzetben harctevkenysg folytatsra a nyri idszak a legkedvezbb, tlen ezt a viharok, kdk, az ers szl s hess nehezti. A csapatok mozgsa alapveten gyalog lehetsges a part menti sksgon. Nehz technika alkalmazsa komoly nehzsgekbe tkzik. Az adott krzet krlmnyei kztt szleskren lehet alkalmazni deszant rohamegysgeket s alegysgeket, harci helikoptereket, megkerl s diverzis-feldert osztagokat.

A fvroson kvl elszrt majorokban, farmokon lt s l a tbbi lakos, viszonylagos elszigeteltsgben. F tevkenysgk a juhtenyszts. ltalnos juhszmlls hjn csak becslsekre szortkozhatunk: 650 000¾800 000 - re teszik a sziget llatllomnyt, a juhokon s lovakon kvl mintegy 9000 szarvasmarht is tartanak. A helyi npnyelv „hromszzhatvantsnek” nevezte el a birkkat, mert a birkahs jelenti a f tpllkot, s az v minden napjn birkt tlalnak. A juhtenysztk mellett a szigetlakk msik jelents rtegt a halszok teszik ki. A szigetek krli vizek rendkvl gazdagok halban, rkflesgekben, tengeri moszatokban s algkban. Hatalmas tmegben tallhat itt meg az egyik legkedveltebb rkfajta a krill. A trsgbe ezrt messze fldrl is rkeznek halszflottk, de emiatt mg soha nem trtntek sszetzsek. Ipara nhny, helyi alapanyagokat felhasznl kiszembl llt, kzte egy hsfagyaszt s konzervl, valamint gyapjkrtol mhelybl. Bevteli forrsnak szmtott a turizmus is. A hajzst, nagykereskedelmet, bankgyleteket a Falkland Island Company tartotta kzben, a trsasg rendelkezett a megmvelhet terletek 43 szzalkval is, ezeket tbbsgkben kiadta haszonbrbe. A Falklandok brit „kldkzsinrjt” azok a menetrendszer kereskedelmi hajk jelentettk, amelyek vente ngyszer-hatszor kiktttek Port Stanleyben, berakodtk a monokultrs, javarszt gyapjbl, brbl, hsbl s halbl sszetevd exportrukat, s partra tettk a szksges importcikkeket. (1979-ben 2133 tonna gyapj s 48 tonna juhbr volt a kivitel legfontosabb ttele, az importlistn pedig jformn minden rucikk szerepelt.)

Az elmlt vekben, klnsen az ENSZ-hatrozatok s a szigetek jvjrl megindul trgyalsok nyomn, ersdtek a gazdasgi kapcsolatok, kzlekedsi sszekttetsek Argentnval. Az argentinok is kzremkdtek a fvros replternek korszerstsben, s hetente ktszer lgi jratot indtottak Port Stanley, valamint Comodoro Rivadia argentin kiktvros kztt. Rendszertelen lgi sszekttets volt a szigetek s Montevideo, az uruguayi fvros kztt is. Az argentin olaj- s gzszlltsok lehetv tettk, hogy a fknt tzegre pl tzelst korszerbb ftsi mdokkal vltsk fel. Kiptettk a telefonhlzatot, s felajnlottk a televzis adsok biztostst, mivel a szigeteken csupn egy 20 kilomteres krzetben sugrz rdiad mkdtt. (A sajtt egy helyi kzlny, valamint a Nagy-Britannibl rkez jsgcsomagok jelentettk.) Argentin rszrl vllaltk, hogy srgs s bonyolult esetekben a lgi mentszolglat az orszg krhzaiba szlltja a betegeket, ha a szigetek 34 gyas egszsggyi llomsa nem kpes elltni ket. Kt argentin tanr pedig spanyol nyelvrkat adott a Falkland-szigetek kt iskoljban. A hetvenes vek msodik felben egy j kulcsszava van a szigetek gazdasgfldrajznak, az olaj. Korbban az olcs olaj korszakban nem vllalta senki a magas kitermelsi kltsgeket. Az olajrrobbans utn, amikor szmba vettk a lehetsges tartalkokat s kiaknzhat terleteket, eltrbe kerltek a patagn partok s a Falkland- (Malvin-) szigetek kztti olajmezk is. A prbafrsok biztatak lehettek. szakon 180¾200, dlen 380 mteres mlysgben. Angol, amerikai s argentin vllalatok 13-szor prblkoztak, s 1980-ban hosszabb expedcit tett a krnyken a Glomar Challenger kutathaj. „Valami van…”, mindemellett a szakemberek mg csak a kezdet kezdetrl beszlnek, mindenekeltt tovbbi prbafrsokra lenne szksg. Az olaj semmi esetre sem lehet a kirobbant vlsg kzvetlen oka. A kutatsok egyelre nem tl intenzvek. Egyrszt a trsasgok visszariadnak a politikai problmktl, meg akarjk vrni a szigetek krli vita lezrdst, mieltt befektetnnek. Msrszt hinyoznak a valdi gazdasgossgi szmtsok, belertve azoknak a krlmnyeknek a felmrst, amelyeket (a krnyezetvdelmi hatsoktl az eddig szinte teljesen hinyz infrastruktra megteremtsig) figyelembe kellene venni. Az angolok vatosak, hiszen az szaki-tenger kzelebb van, s krdses, hogy az olajvagyon nem fokozza-e Dl-Amerika nyomst. Az argentinoknak nincsenek korltlan tkelehetsgeik, s ket is elbizonytalanthatja a rendezetlen politikai-jogihelyzet. A multinacionlis vllalatok, belertve az amerikai rdekeltsg trsasgokat, tl sok krdjelet ltnak. Sok fgg termszetesen a nemzetkzi olajpiactl is, attl, hogy tartsnak grkezik-e a kiegyenltds, hogy miknt alakulnak az rviszonyok? Az olaj s a ”jgtorta”, az Antarktisz nyersanyagkincsei mindenkppen ott vannak a falklandi konfliktus htterben.

Az elzmnyek

1981. december11-n a hatalmon lv argentin katonai tancs Leopold F. Galtieri tbornokot nevezte ki elnkk, aki azonnal megszaktotta az ENSZ keretben foly, Malvin (Falkland)- szigetek hovatartozsval kapcsolatos trgyalsokat Anglival. A katonai junta az orszgon belli a nacionalista rzelmek felsztsval igyekezett elkszteni a talajt egy esetleges katonai akci megindtshoz. Ez nem volt nehz feladat, hiszen mg a tanknyvekben is az orszghoz tartoz terletknt szerepeltek a szigetek. Tizenegy hnappal a hbors konfliktus kirobbansa eltt egy sajttjkoztatn az argentin haditengerszet fparancsnoka Argentna szmra ltfontossgnak nevezte a vits terletet. 1982. februr 26.-n New Yorkban a kt fl ismt trgyal asztalhoz lt. Mrcius1-n aztn az argentin fl bejelentette, ha a trgyalsok rvid idn bell nem vezetnek eredmnyre, szabadon fogja megvlasztani az rdekeinek legmegfelelbb mdszert. Londonban viszont a kvetkez kijelents hangzott el: „felsge kormnynak semmi ktsge sincs a szigetek feletti fennhatsgunkat illeten, s tudatban van a szigetlakkkal szembeni ktelezettsgeirl.”

Mrcius 18-n a Dli Georgia-szigeten 40-50 argentin munks szllt partra s megkezdte az zemen kvl helyezett blnafeldolgoz telep bontst. Angol felszltsra aztn elhagytk a szigetet, de helyettk egy 50 fs diverzis alegysg rkezett, amely aztn a szigeten maradt. Ekkor itt a Dl-Georgia Grytviken helyrsgben sszesen 22 angol tengerszgyalogos llomsozott. Mrcius vgre az argentinok mr minden elkszletet megtettek. A Falkland- s Dl-Georgia egyidej elfoglalsra. A „Rosario” fednev terv alapjn a kijellt argentin alakulatok prilis1-n szlltak partra a Falkland-szigeteken. Az 5. hadtestparancsnok Osvaldo Garcia tbornok vezetsvel egy 4000 fs vlogatott kontingens lpett a partra, amelyet a tengerszgyalogsg s a szrazfldi csapatok llomnybl hoztak ltre. Ennek tevkenysgt a 40. haditengerszeti alkalmi harci ktelk tmogatta, amelynek llomnyba a Mjus 25. replgp-anyahaj, hat rombol, kt ksrhaj s egy-egy partra szllt, jgtr, szllt-ellt haj tartozott. A harci ktelkhez osztottk be a Santa F tengeralattjrt is. A 84 fs brit helyrsg nem volt kpes komoly s hosszabb ellenllst tanstani a majdnem tzszeres tlervel szemben. A tengerszgyalogosok srtetlenl fogsgba estek, s Rex Hunt kormnyzval egytt, Hercules¾130-as tpus argentin katonai szlltgp vitte ket Montevideoba, ahonnan visszatrhettek Londonba. A rvid ideig tart lvldzsben egy argentin lett vesztette, hrom tengersz megsebeslt.

Az argentinok gyorsan berendezkedtek a Malvinkon. Megrkezett s tvette hivatalt Benjamin Menndez tbornok, a terlet jonnan kinevezett kormnyzja. A fvrost hivatalosan tkereszteltk, az els jelentsek Puerto Rivert, a ksbbiek mr Puerto Argentint emltettek. Radarllomsokat lltottak fel a repltr s a kzponti partvidk krl, a gyors egymsutnban landol szlltgpek 392 tonnnyi muncit hoztak a szigetekre. A katonai egysgek megkezdtk az erdtsek kiptst a partvidk nhny pontjn. Az argentin 60. alkalmi harccsoport prilis 2-n az elzetes terveknek megfelelen megkzeltette a Dli-Georgit s a 3.-n partra tette a 601. tengerszgyalogos diverzis szzadot, mely rvid id alatt megtrte a 22 fs helyrsg ellenllst s a szigetnek az Isla San Pedro nevet adtk.

prilis1-n angol krsre sszelt az ENSZ Biztonsgi Tancsa s a kvetkez napon meghozott 502. szm hatrozatban eltlte az argentin invzit, tovbb felszltotta a tmadkat, hogy azonnal hagyjk el a szigetet. Argentna nem ismerte el a dntst, s mivel a kzvetti trgyalsok is ztonyra futottak, prilis 5-n Nagy-Britannia kormnya bejelentette, hogy fegyveres ton foglalja vissza a szigeteket. A katonai vezets mindhrom hadernemtl azonnal kijellte a rszvev erket. A haditengerszeti hajegysgekbl fellltottk 317. alkalmi harccsoportot, amelynek f erejt a Hermes s a az Invincible replgp-anyahajk s ksrhajik alkottk. Az els hajegysgek prilis 5-n indultak tnak s a 13 000km hossz tengeri utat tlagosan 25-30 nap alatt tettk meg. A nagy tvolsg miatt azonban az utat kt rszre osztottk. Elszr egy 6700km-es utat hajztak Nagy-Britannitl az Ascension-szigeten kiptett bzisig 11-14 nap alatt. Az t msodik rszt, ami 6400 km volt a clig, 10-12 nap alatt tettk meg a hajk. Az argentin harctevkenysg megakadlyozsra a britek prilis 7-n tengeri blokd ltrehozst hatroztk el. Ennek keretben a Falkland-szigetek krl ltrehoztak egy 360km sugar zrt vezetet, amelyen bell az argentin hajk megjelenst hbors oknak tekintettk.

A felek fegyveres eri s csoportostsnak ltrehozsa a harctevkenysgekhez.

A vdelem elksztsnek meggyorstsra Argentnban behvtk a tengerszgyalogos, tengeri-deszant s pnclos tartalkos llomnyt. 4500 emberrel a fedlzetn a sziget krzetbe irnytottak 15 hadihajt s motoros naszdot. prilis10-ig ltrehoztk a Dli Hadszntr Hadmveleti Parancsnoksgt, a Dl-Atlanti Hadszntr Haditengerszeti Hadmveleti Parancsnoksgt s a Katonai Lgier Hadszati Parancsnoksgt. A Dli Hadszntr Hadmveleti Parancsnoksg llomnyba kt gyalogdandr, egy-egy lgi deszant s tengeri deszant dandr tartozott. A szrazfldi csapatok llomnyba sszesen 41 200 f. 234 db harckocsi, 200 db pnclozott szlltjrm, 262 db lveg s aknavet, a lgier csoportostsba 8 harci s egy kisegt repldandr, 200 db harci s 70 db kisegt replgp, a Dl-Atlanti Hadszntr Haditengerszeti Hadmveleti Parancsnoksg llomnyba 30 db hadihaj, 20 db kisegt haj, 45 db harci repl s helikopter, valamint 43 db kisegt repl s helikopter tartozott. Ezen kvl tadtak a parancsnoksg rszre a lgiertl kijellt 30 db harci s 50 db kisegt replgpet. A Falkland-szigetek vdelmre kijellt csapatokat Argentna terletrl tengeri s lgi ton szlltottk t. Port Stanley krzetben egy gyalogdandrt, egy lgi deszant ezredet, s egy megerstett tengerszgyalogos zszlaljat, a dl-georginai szigeten egy gyalogszzadot (150 f) sszpontostottak. A szigeteken lv szemlyi llomny ltszma mjus 20-ig elrte a 11 000 ft, a harci technika mennyisge 17 db knny harckocsi (AMX-13), 77 db pnclozott harcjrm, 66 db lveg s aknavet volt. A Stanley-i repltrre, valamint Pebble szigetekre a kontinensen lv csapatok llomnybl 20 db „Mirage”, „Skyhawk” s „Pucara” tpus harci replgpet teleptettek t.

A Falkland-szigetek elfoglalsra Nagy-Britannia politikai-katonai vezetse ltrehozta a fegyveres erk dl-atlanti csoportostst, melynek alapjt egy expedcis hadtest kpezte. Ennek llomnyba 31 db hadihaj, 32 db kisegt haj, 20 db vadsz-csatarepl „Sea Harrier”, 40 db tengeralattjr elhrt s szllt helikopter, sszesen a szrazfldi, lgier s tengerszgyalogos csapatokhoz 9550 f tartozott. Nagy-Britanniban mg a hbor kezdete eltt, az angol csapatok Eurpa hatrain kvli irnytsra specilis trzset lltottak fel. Az expedcis hadtest gyors sztbontakozsnak biztostsra, fegyver- s hadianyag tartalkokat hoztak ltre. Az erk felksztse, a kereskedelmi hajk katonai alkalmazsra val talaktsa, a hadihajk s kisegthajk felksztse, a hadtp s a technikai biztosts szervezse, mind arrl tanskodott, hogy ezeket, a tevkenysgeket elzetesen terveztk s a klnbz intzkedsek bevezetsvel s a hadmveletek megszervezsvel egyidejleg hajtottk vgre. Az erk hadmveleti sztbontakozst a konfliktus krzetben fokozatosan, hrom lpcsben, hadihajs osztagokkal, konvojokkal s egyes hajkkal hajtottk vgre. Az erknek a trsgbe val kijuttatst a hadmveleti biztosts kszenltnek foktl fggen temeztk. Az ilyen jelleg sztbontakozs arra utal, hogy az angolok meg voltak gyzdve arrl, hogy az argentinok nem kpesek semmifle ellentevkenysgre a sztbontakozott erk ellen. Az prilis2- s 12. kztti idben megalaktott expedcis ferket t osztagban, kt konvojjal juttattk el a dl-atlanti trsgbe. A deszantot a menetrend szerint kzleked teherszlltsra kibrelt utasszllt cenjrkon s kompokon helyeztk el. A Falkland trsgbe rkez hadihaj osztagokat s konvojokat a 317. hadmveleti magasabb egysg llomnyba osztottk be. A 311. hadmveleti magasabb egysg llomnyba tartoz tbbcl tengeralattjrk nll feladatokat kaptak, de a 317. hadmveleti magasabb egysg parancsnoksg alrendeltsgbe tartoztak. Elretolt ellt s biztost pontknt az Ascencion szigeten lv amerikai katonai bzist hasznltk. A berkez hadihajs osztagokat itt tltttk fel, s itt hoztk ltre a Falkland sziget elfoglalshoz szksges csoportostst is. A mjus 21-n kezdd deszant hadmvelethez a 317. hadmveleti magasabb egysg llomnybl a Falkland-szigeteknl 26 db hadihajt, 20 db kisegthajt, 33 db „Harrier” tpus replt, 67 db helikoptert, tovbb a szrazfldi csapatok s a tengerszgyalogsg llomnybl 5520 f deszantost sszpontostottak. A hajk fedlzetn 32 db „Scorpion” tpus harckocsit, 42 db 105 mm-es gyt, 42 db 81 mm-es aknavett, 90 db „Milan” tpus irnythat pncltr raktaindt llvnyt, 20 db „Blowpipe” tpus lgvdelmi raktaindt llvnyt helyeztek el. Ezen kvl a dl-georgiai szigeteknl helyezkedett el egy hadihajosztag s 230 f tengerszgyalogos. Kt torpedhordoz atom-tengeralattjr pedig Argentna keleti partjai mentn jrrztt. A haditengerszet szempontjbl hborban 37 harci hajegysg vett rszt, ami az akkor meglv harci egysgek 40 %-t jelentette.

Rszletesen:

            replgp anyahaj 2;

            knny rakta cirkl 3;

            rakta rombol 9;

            rakta fregatt 16;

            atom tengeralattjr 7;

            Tovbb alkalmazsra kerlt;

            kt partra szllt dokkhaj;

            hat harckocsi s harcjrm partra szllt haj;

            t ellt haj;

            hrom komphaj;

            tizenkt zemanyag szllt haj;

            egy jgtr haj;

            kt mlytengeri jrrhaj;

            kt aknakutat haj;

            kt menthaj.

Ezen kvl a haditengerszet, klnbz feladatokra mg 44 hajt vett brbe. Ez azt jelentette, hogy sszesen 116 hajegysg vett rszt a hadmveletekben. Ennek megfelelen Nagy-Britannia katonai vezetsnek prilis s mjus folyamn sikerlt elegend ert csoportostani a Falkland-szigeteknl. Br ez az er a szemlyi llomny ltszmban s a replgpek darabszmban szm szerint kevesebb volt az argentin erknl, azonban az llomny s a fegyverek minsgi flnye biztostka volt a deszant hadmvelet sikernek. Az expedcis erk llomnyba tartoztak a legharckpesebb hajk, egysgek s alegysgek, amelyek a legkorszerbb fegyverekkel voltak elltva.

A harccselekmnyek kezdeti idszaka s a hadmveletek lefolysa

prilis 4-re Argentna 4000 fre nvelte a szigeteken llomsoz erk szmt, hogy biztostani tudja azok teljes ellenrzst A tovbbiakban az argentinok erfesztse a szigeteken lv csoportosts erstsre, valamint arra irnyult, hogy a haditengerszeti erkkel ellenrzs alatt tartsanak 200 mrfldes znt a szigetek krl s az orszg partjai mentn.

prilis 16-n az angol expedcis erk els lpcsjnek hadihajs osztaga (6 db hadihaj s 4 db kisegthaj) kihajzott a dl-georgiai trsgben lv Ascension szigetekrl. prilis 25-n kiraktk a 230 fbl ll klnlegesen kikpzett tengerszgyalogos-alegysget s elfoglaltk a szigetet, aktv ellenllssal nem tallkoztak. Nagy-Britannia folytatva az erk nvelst a dl-atlanti trsgben 1982. prilis30-ra teljesen blokd al vonta a Falkland-szigeteket. Mjus 2-n egy angol tengeralattjr elsllyesztette az irnythat raktkkal felszerelt „General Belgrano” cirklt, mert az tlpte az orszg hatrtl megllaptott 12 mrfldes znt. Az angol tengeralattjr veszly a tovbbiakban teljesen kizrta az argentin flotta tevkenysgt. Mjus 4-n azonban az angol flotta bszkesgt a Sheffield rakta rombolt rte vgzetes tallat. A haj ekkor a Falkland-szigetektl dlkeletre, a haditengerszeti ktelk zmtl mintegy 30 km-es tvolsgra, a „zrt vezet” hatrn, a haditengerszeti ktelk elretolt rszeknt lgvdelmi figyelszolglatot ltott el. A haj elsllyedt, 20 volt a halottak s 24f a sebesltek szma. Meg kell emlteni, hogy ilyen feladatra a hajtpus kevsb volt alkalmas, hiszen csak Sea Dart tpus kzepes s nagy magassgban repl clok lekzdsre alkalmas lgvdelmi raktkkal rendelkezett s szinte vdtelen volt a kismagassg tmads ellen. Loktora csak cl feldertsre volt alkalmas, clazonostsra nem. A haj 270 fs szemlyzetnek mr korbban  fokozott harckszltsget rendeltek el, ami azt jelentette, hogy a legnysg 50 %- a szolglatban, 50 %- a pihenben volt. A loktor jelezte teht a replgpet, de annak azonostsra nem volt lehetsg. A parancsnoki hd figyeli nagy tvolsgbl szleltk a fstfelht (az Exocet rakta indtsnak pillanata), de a konkrt veszlyt csak akkor ismertk fel, amikor a rakta 1,5km-re volt a hajtl. Ekkor mr ellentevkenysgre nem volt lehetsg, hiszen 4 msodperc mlva megtrtnt a becsapds. A Sheffield elvesztse valsgos sokkot vltott ki Anglibl. Jeremy Black, az Invincible replgp-anyahaj parancsnoka elmondta, hogy a kt argentin Super-Entendard gpet elszr 96kilomter tvolsgbl szleltk, s elrendeltk a riadt. Rviddel utna azonban a replgpek eltntek. Mint ksbb kiderlt, az egyik harminc mter magassgban, a radarernyk jelzsi hatkre alatt kzeltette meg a brit hajkat, gy ltte ki mintegy 30-32 kilomterrl Exocet AM-39 tpus raktit, amelyek kzl az egyik hallos csapst jelentett a Sheffield szmra. A hadgyminiszternek feltettk a krdst, vajon van-e ellenszere a brit flottnak a francia gyrtmny raktkkal szemben. Nott klns magyarzkodsra knyszerlt: bejelentette, hogy a Sea Wolf ellenraktk kpesek megsemmisteni a hajra tart fegyvereket, de ebbl a fegyverfajtbl hinyuk van. A miniszter elmondta, hogy a brit hadihajkat, a NATO-n bell, a Varsi Szerzds fegyveres eri ellen ksztik fel, kielgten felszereltk ket klnbz tengeralattjr-elhrt eszkzkkel, de miutn a szovjet flotta - tudomsuk szerint - nem rendelkezik Exocet fajtj fegyverekkel, nem fordtottak gondot a Sea Wolfok ltalnoss ttelre. A Sheffielden pldul nem voltak ilyenek, csak a Brillant, valamint a Broadsword fregatt fedlzetn lltak kszen ellenraktk. Ez a kt kisebb haj azonban a replgp anyahajkat hivatott vdeni s biztostani. Mjus 20-ig a harctevkenysgek teljesen korltozott jellegek voltak, az angolok csak a blokd fenntartsra s a parti objektumok lgitmadsra, az argentinok pedig a felszni hajk lgitmadsra szortkoztak.

A brit expedcis hadtest parancsnoka, aki teljes felhatalmazssal brt a hadmveletek kezdsi idpontjnak megvlasztsra, elhatrozta, hogy mjus 21-n jjel deszantot rak ki San-Carlos szigetn. A deszant hadmveletet teljesen vratlanul hajtottk vgre. A deszant ferit a feldertsi adatok ltal, a deszant elleni vdelem gyenge pontjul jelzett San Carlos-i blben raktk ki. A 317. hadmveleti magasabb egysg hadihaji s haji a szigetvilgtl 100-150km tvolsgra bontakoztak szt s a meghatrozott idben, megkezdtk elremozgsukat a kiraks krletbe. Ezzel egy idben a deszant szllt s a harci helikopterek megkezdtk a rohamosztagok tdobst (nehzfegyverek nlkl) a parti sv elfoglalsra. A deszant ferit 100-200 fs csoportokban helikopterekkel s szeszkzkkel szlltottk ki. A San Carlos-i blben tnyked deszant ferk sikert a Port Stanley, Port Darvin s Bay Fox krletben kirakott elterel deszant tevkenysggel is biztostottk. A britek az els lpcsben sszesen kb. 1000 f deszantot, 16 db knny harckocsit, 14db 105 mm-es gyt, 14 db 81 mm-es aknavett, 30 db „Milan” tpus irnytott pncltr rakta- 8 db „Blowpipe” tpus irnythat lgvdelmi rakta indtllvnyt raktak ki. A deszant kiraks sikert a bonyolult hidrmeteorolgiai krlmny, a szigor rditilalom betartsa, az elterel deszant kiraksa, a deszant ferk kiraksi krletben a tzelkszts mellzse (az argentinok megtvesztse), a csapatok s a technika gyors tdobsa, valamint a deszant kirak eszkzk s helikopterek szleskr alkalmazsa biztostotta.

Az angol deszant ferk kiraksi krletben az argentin csapatok ¾ a kis ltszm miatt ¾ nem tudtak megfelel ellenllst tanstani, ellenlksek vezetst a ferk llomnybl nem tartottk clszernek (Port Stanley, Port Darvin, Goose Green krzetekbl) mert ezzel ¾ vlemnyk szerint nagyban gyengtettk volna a vdelem f tmpontjait Kelet-Falkland trsgben s ez lehetv tette, volna az angol deszant erk kirakst kzvetlenl a vrosnl s annak gyors elfoglalst. A fentiek miatt a deszant elhrts f terht az argentin lgier viselte. Az argentin haditengerszeti erk a kontinens partjainl tartzkodtak s nem vettek rszt a harccselekmnyekben.

Az eltelt t nap folyamn az angol parancsnoksgintzkedseket hozott az elfoglalt hdf megerstsre s kiszlestsre San Carlos krzetben, a lgvdelem megszervezsre s megkezdtk az ideiglenes tbori repltr kiptst. Mjus25-re a hdft 150km2 nagysgra szlestettk ki s azt 2500 f szllta meg. Az elfoglalt hdf megerstse s a deszant ltszmnak 4000 fre val emelse utn az angolok mjus 28-n a San Carlosbl kiindul helikopteres deszanttal ¾ egy zszlalj ervel ¾ elfoglaltk a Port Darvin-i s Goose Green-i argentin helyrsgeket. Ezzel egy idben tmadst folytattak keleti irnyban s mjus29-n estre, elfoglaltk Douglas s Teal Inlet teleplseket. Mjus31-tl kezdve az angol csapatok kzvetlenl megkezdtk Port Stanleynek, a szigetek fvrosa elfoglalsnak elksztst. Az elkszts sorn csapsokat mrtek az argentin llsokra s folytattk csapataik megerstst. Jnius elsejn jjel a Berkeley bl dli rszben kt megerstett tengeri deszant zszlaljat raktak ki. (sszesen 2630 f, 8 db knny harckocsi, 32 db lveg s aknavet, 44 db „Milan” tpus irnythat pncltr rakta indtllvny, 4 db „Rapier” s 10 db „Blowpipe” tpus irnythat lgvdelmi raktaindt llvny.) Jnius 1-n az angolok kijutottak az elretolt argentin vdelmi llsokhoz s helikopteres deszanttal elfoglaltk a fvrostl 20 km-re lv Kent magaslatot. Jnius 2. s 7. kztt befejeztk a Port Stanley helyrsg bekertst. A deszantnak a parton folytatott harct az angol lgier aktvan tmogatta. Jnius 12-n jjel az angol csapatok a fedlzeti tzrsg tmogatsa mellett a tengerszgyalogos-deszant s lgi deszant erk hrom zszlaljval indtottak tmadst. A vratlansg nvelse rdekben a rohamot tzrsgi elkszts nlkl s az els mozzanatban csak tengerszgyalogos erkkel hajtottk vgre. Ez lehetv tette az argentin lvszrkok harcnlkli elfoglalst. A szemlyi llomny pihentetst a hadtpterleten oldottk meg, s ez nagyban cskkentette az argentin lgier hatkonysgt. Az jszakai roham eredmnyeknt az angolok 8 km-t nyomultak elre. Jnius 12-14. kztti idben az angol csapatok befejeztk a vdelmi krletek ttrst, a vros elterben elfoglaltk az uralg magaslatokat s egyes szakaszokon bevonultak Port Stanley-be. Ekkor a Falkland szigetek kormnyzjnak, Menendez tbornoknak krsre a harccselekmnyeket beszntettk. A Port Stanley-t vd Menendez tbornok teht jnius 14-n 09.oo-kor megadta magt, de a fegyverletteli okmnyt csak msnap 02.oo-kor rtk al, amikor Moor brit tbornok megrkezett Port Stanleybe.

A harctevkenysgek tapasztalatai

A szigetekrt vvott hbor egyike volt a msodik vilghbor utni helyi hborknak, m az elzektl szmos eltrst mutatott. Ezek kzl a legjellemzbbek:

            a hbor kt fggetlen, de klnbz fejlettsg orszg kztt zajlott;

            a szemben ll felek kzl Nagy-Britannia mind hadi-, mind katonai potencilja rvn jelents flnyben volt;

            a harccselekmnyek klnleges fldrajzi krnyezetben zajlottak;

            a hadszntr adottsgaibl ereden a hborban a fegyveres erk kzl a brit rszrl a haditengerszet, argentin rszrl pedig a szrazfldi csapatok s a haditengerszet jtszottk a f szerepet.

A hbors esemnyek alakulsa egyrtelmen bizonytotta, hogy az argentin vezets tbb dnt hibt is elkvetett. Politikai helyzetket rosszul rtkeltk, de katonai helyzetk felmrsnl is helytelen vlemnyt alaktottak ki. A korszer hbor elksztsvel s megvvsval kapcsolatban semmilyen tapasztalattal nem rendelkeztek. A hadernemek kztt viszont lland versengs alakult ki, ez azzal jrt, hogy nem tudtak kzs nevezre jutni akkor sem, ha egyes helyzetekben tbb hadernem is rdekelt volt. Ms is problmt okozott az argentin vezetsnek. gy gondoltk, hogy Chile kihasznlva az argentin erk lektttsgt, tmadst indthat a Beagle-szoros , illetve a Tzfld ellen. Ezrt legtkpesebb, legtapasztaltabb csapataikat ide csoportostottk. A szigetekrt teht gyengn kpzett, fleg joncokbl ll szrazfldi ktelk harcolt. A szigetek elfoglalsa utn a katonai vezets nem ksztette fel csapatait egy gyorsan vrhat brit visszavgsra. A rendelkezsre ll idt sem hasznltk fel egy tkpes er kialaktsra s a vdelem megfelel kiptsre. Nem rendelkeztek megbzhat s folyamatos feldertssel, gy szinte mindig az esemnyek utn kullogtak. A brit partraszllsnl, amikor azok kritikus helyzetbe kerltek, nem hasznltk fel a knlkoz lehetsget, hogy felszmoljk a kialaktott hdfket. Nem hasznltk tovbb ki a brit partra szllt hajk elsllyesztsbl add lehetsgeket sem.

A brit politikai vezets a kialakult helyzetben megbzhatan, szervezetten mkdtt. A miniszterelnk vezetsvel az rdekelt miniszterek naponta rtkeltk a helyzetet s szksg szerint azonnal intzkedseket, hoztak. Ezeken, az lseken rszt vettek az egyestett vezrkar fnkn kvl a hadernemek vezrkari fnkei is. A politikai s katonai fels vezets eredmnyes s folyamatos egyttmkdsnek alapjt az lland kapcsolattarts jelentette. Akadtak viszont problmk a klnbz trck kztt, de ezek sszessgben nem voltak meghatrozk, a vezets megfelelen megoldotta feladatt. A hbor kitrsekor a brit erk az ves terveknek megfelelen tevkenykedtek. A szrazfldi csapatok nagy rsze klnbz gyakorltereken volt, illetve gyakorl terekre kszlt, a haditengerszeti erk honi kiktkben, illetve a Fldkzi tengeren tartzkodtak, mg a lgier szintn honi terleten folytatott kikpzst. Az els hajegysgek prilis 5-n indultak el s 16-n rkeztek meg az Ascensin-szigeti tmaszpontra. Az els szrazfldi csapatok prilis 9-n hajztak be honi terletrl. Ezek az intzkedsek ltszlag gyorsnak tnnek, de valjban az argentinok nagyon sok idt kaptak. A brit felderts azonban sokkal jobban mkdtt, mint az argentin. Minsgileg messze tlszrnyaltk az ellensget, s az amerikai feldert rendszer is segtette ket, mgis voltak komolyproblmk. Lebecsltk az argentinok lehetsgeit s tbb esetben is helytelenl becsltk fel a szigeten llomsoz csapatok ltszmt.

A hadernemek s fegyvernemek egyttmkdse terletn lnyeges klnbsg mutatkozott. Az argentin csapatok harcos s tmogat fegyvernemeinek egyttmkdse, ellenttben a hadernemi egyttmkdssel, megfelel volt. A szolglati gak, klnsen az elltsi krdsek terletn, feladatukat sok esetben nem tudtk megoldani. A brokratikus vezets azonban jelents kssekhez vezethetett. Ha pldul a szigeteken llomsoz erk fparancsnoka tbb hadernemet rint krdsekben kvnt intzkedni, gy ezt jvhagysra fel kellett terjeszteni a honi terleten szkel fparancsnoksgnak. Ha jvhagytk, intzkedst kiadhatta. A brit fegyveres erk hadernemei s fegyvernemei kztt hagyomnyosan rugalmas, jl szervezett kapcsolat volt. A felmerlt problmk fleg a terep s az idjrsi viszonyokbl vezethetk le.

     
Pontosid
     
Naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
     
Ltogatk szma
Induls: 2006-12-19
     
Linkek

www.bunker.gportal.hu

www.zmne.hu

 

     
zenetrgzit
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
     

A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG