�

A RABSZOLGATART� T�RSADALOM KOR�NAK HADM�V�SZETE

�

A h�bor� az emberis�g t�rt�net�nek abban a kor�ban jelent meg, amikor megkezd�d�tt az emberi t�rsadalom vagyoni helyzete szerinti r�tegz�d�se. Az �sk�z�ss�gi rend felboml�s�t�l az i.sz. V. sz�zad�ig terjed� id�szakot a rabszolgatart� rendszer kor�nak tekintj�k. E t�rsadalomnak alapvet�en k�t t�pus�t k�l�nb�ztetj�k meg: az �kori keleti �llamokat, ahol a termel�s a szabad faluk�z�ss�gekre �p�lt, a rabszolgatart�s csak mint m�sodlagos t�nyez� szerepelt, valamint a klasszikus form�t, melyet a g�r�g v�ros�llamok �s R�ma k�pviselt, ahol a termel�s alapj�t a rabszolga munka szolg�ltatta. Az e t�rsadalmak �ltal l�trehozott hadsereg funkci�j�t egyr�szt a bels� rendfenntart�s, m�sr�szt a k�ls� t�mad�sok elleni v�delem, illetve idegen ter�letek megh�d�t�sa zs�km�ny �s rabszolgaszerz�s k�pezte. A hadvisel�s m�dj�nak v�ltoz�s�ban mindenkor d�nt� szerepet j�tszott a t�rsadalom gazdas�gi ereje �s technikai sz�nvonala, a vezet� r�teg h�bor�s c�lkit�z�se �s a katonat�megek erk�lcsi �llapota.

Az �kori keleti �llamok hadm�v�szete

Az egyik legr�gibb �kori birodalom Egyiptom volt, ahol az i. e. IV. �vezred v�g�re alakult ki a k�zpontos�tott rabszolgatart� �llam. T�rsadalmi fejl�d�s�nek legmagasabb fok�t az i. e. XV. sz�zadt�l kezd�d� �jbirodalomban �rte el, amelyben m�r megjelent az �lland� jelleg� hadsereg, a katon�k pedig k�l�n kasztot k�pviseltek, �s a t�rsadalom �letk�pess�ge f�gg�tt t�l�k. A hadsereg f�erej�t a termel�s f�ldm�vel� jelleg�b�l ad�d�an a gyalogs�g alkotta, mely k�nny�- �s neh�zfegyverzet�ekre oszlott. Az el�bbieket �jjal, paritty�val �s haj�t�d�rd�val, az ut�bbiakat l�ndzs�val �s r�vid karddal, illetve v�d�fegyver�l pajzzsal szerelt�k fel. K�s�bb a szervezetben megjelentek a harci szekerek is. Az egyiptomi hadseregben m�r ismert�k a z�rt rendet, a menet megszervez�s�t, valamint a felder�t�st. Az er�ket el�re elhat�rozott �n. falanxszer� harcrendben csoportos�tott�k. A 10-12 sor m�lys�g� gyalogs�g el�tt az �j�szok, paritty�sok �s a harci szekerek sorakoztak fel. A harcot az el�l �ll� k�nny�fegyverzet�ek �s a harci szekerek kezdt�k, igyekeztek megbontani az ellens�g harcrendj�t, majd a sz�rnyak fedez�s�re vonultak vissza, �s felk�sz�ltek a menek�l�k �ld�z�s�re. Ezzel p�rhuzamosan megindult a neh�zgyalogs�g z�rt sorainak rohama, melynek kimenetel�t�l a v�gs� siker f�gg�tt.

A hadm�v�szet fejl�d�s�ben jelent�s v�ltoz�st hoz� Assz�ria felemelked�se az i. e. els� �vezred kezdet�re esett. Katonai erej�nek viszonylag gyors n�veked�s�t a vasm�vess�g felfedez�se eredm�nyezte. A vasb�l k�sz�lt fegyverek igen nagy min�s�gi v�ltoz�st jelentettek, amelynek birtok�ban f�l�nybe ker�ltek a k�rnyez� n�pekkel szemben. A hadsereg egy r�sze hivat�sos katon�kb�l �llt, akik szolg�latuk�rt f�ldet kaptak, de h�bor� eset�n a hadk�telezetts�g kiterjedt az eg�sz szabad lakoss�gra, s�t soraikat gyakran eg�sz�tett�k ki a megh�d�tott ter�leteken toborzott katon�kkal is. A fegyveres er� gyalogs�gb�l, harci szekerekb�l �s lovass�gb�l �llt. K�tsz�z gyalogosra t�z lovas �s egy harci szek�r jutott. A neh�z- �s k�nny�gyalogs�g k�pezte a f�er�t. Az el�bbit l�ndzs�val, karddal, mellv�rttel, sisakkal �s nagym�ret� pajzzsal szerelt�k fel, az ut�bbi fegyverzete hasonl� volt az egyiptomiak�hoz. A harci szekereken, amelyek el� 2-4 lovat fogtak, egy hajt� �s egy �j�sz helyezkedett el. Fegyverzet�k �j, kopja �s pajzs volt. A nagysz�m� lovass�g fel�ll�t�s�t az tette lehet�v�, hogy a lakoss�g jelent�s r�sze �llatteny�szt�ssel foglalkozott. A nom�d �llattart�s hatalmas legel� ter�leteket k�vetelt, ezeket pedig a mozg�kony lovass�g r�v�n egyre nagyobb h�d�t�sokkal biztos�tott�k. A lovasok p�ros�val harcoltak, egyik�k �jjal, m�sikuk kopj�val �s pajzzsal volt felszerelve, k�s�bb kardot vagy buzog�nyt kaptak. A harcrend alapj�t a neh�zgyalogs�g falanxszer� fel�ll�sa k�pezte. El�tt�k a harci szekerek �s neh�z pajzshordoz�k v�delm�ben a k�nny�gyalogs�g, m�g�tt�k pedig a lovass�g helyezkedett el. A harcot az egyiptomi elvekhez hasonl�an v�vt�k meg azzal a k�l�nbs�ggel, hogy a harci szekerekn�l mozg�konyabb lovass�g akt�vabban vett r�szt az �ld�z�sben. Az assz�r hadvezet�s gyakran alkalmazta a meglep�st, az �jszakai r�csap�sokat �s rajta�t�seket. A hadseregben m�r megjelentek a m�szaki csapatok �sei is, akik er�d�t�seket, utakat, hidakat �p�tettek, menetbiztos�t�st folytattak, v�rak elleni k�zdelemben pedig az ostromg�peket kezelt�k.

A klasszikus rabszolgatart� �llamok hadm�v�szete

Az �kori hadm�v�szet fejl�d�s�ben nagy szerep�k volt a Balk�n-f�lsziget d�li r�sz�n kialakult g�r�g v�ros�llamok k�z�l Ath�nnak, Sp�rt�nak �s Th�bainak. A g�r�g fegyveres er� nagyobbr�szt sz�razf�ldi csapatokb�l �llt, de Ath�nnek jelent�s, a h�bor� kimenetel�t befoly�sol� hadiflott�ja is volt. A hader� alapj�t a neh�zfegyverzet� gyalogosok (hoplit�k) k�pezt�k. A harcban kopj�t �s r�vid kardot haszn�ltak. V�delm�l sisakot, kerek pajzsot, mell-�s l�bv�rtet viseltek. Az i. e. IV. sz�zadt�l a hoplit�k mellett felt�nt a „k�zepes” gyalogs�g (peltastesek) is. Megjelen�s�k t�bb okra vezethet� vissza: egyr�szt, mert k�nnyebb fegyverzet�kkel tudtak harcolni sz�tsz�rt alakzatban, mint k�nny�gyalogs�g, �s falanxban, is mint neh�zgyalogs�g, ez mozg�konyabb� tette a harcrendet. M�sr�szt a neh�zgyalogs�got ad� t�rsadalmi r�teg a sok h�bor� miatt egyre ink�bb elszeg�nyedett (mert nem volt ideje gazd�lkodni), �s nem volt k�pes megvenni a dr�ga fegyvereket, illetve a leggazdagabbak maguk helyett peltastes zsoldost �ll�tottak. Ez ut�bbiak d�rd�t �s hossz� kardot haszn�ltak, v�d�felszerel�sk�nt csak sisakot �s k�nny� v�rtet viseltek. A k�nny�fegyverzet� gyalogosok �jjal �s k�nny� haj�t�d�rd�val voltak ell�tva. A lovass�g els�sorban az ath�ni hadseregben volt jelent�s, soraiban a vagyonos polg�rok szolg�ltak, akik k�nny� kopj�t �s pajzsot viseltek. A harc megv�v�s�ra a hoplit�kat m�lyen tagozott, szorosan z�rt vonalban, falanxban �ll�tott�k fel. A k�z�pfegyverzet� gyalogs�g lehet�s�gein�l fogva a harcrendben b�rhol tev�kenykedhetett. A k�nny�gyalogs�g a falanx el�tt, a lovass�g (ha volt) a sz�rnyakon helyezkedett el. A harcban a falanx arcb�l megrohanta az ellens�g harcrendj�t, hogy �tt�rje azt. Ett�l f�gg�tt a gy�zelem. A k�nny�gyalogs�g �s a lovass�g ugyanakkor az ellens�g hasonl� csapatait t�madta. A menek�l� ellenfelet rendszerint a lovass�g �ld�zte, �ltal�ban azonban csak kis t�vols�gra. A k�z�pfegyverzet� gyalogs�g gyakran hajtott v�gre man�vert. T�madta az ellens�g sz�rnyait, vagy igyekezett annak h�t�ba ker�lni. Hasonl� harcrendi fel�p�t�ssel a g�r�g�k j�l felk�sz�tett z�rt falanxa hossz� id�n kereszt�l eredm�nyesnek bizonyult. Megv�ltozott a helyzet a g�r�g-perzsa h�bor�k idej�n, amikor Dareios mozg�kony, f�leg lovass�gb�l �ll� sereg�vel szemben a merev, nehezen man�verez� g�r�g falanx m�r nem mindig tudta sikeresen felvenni a harcot. A g�r�g hadvez�rek felk�sz�lts�g�t, hozz��rt�s�t bizony�totta, hogy r�vid id� alatt alkalmazkodni tudtak az �j helyzethez. J�l bizony�tja ezt a marath�ni csata i. e. 490-ben. A perzs�k l�tsz�ma meghaladta a 20000 f�t, de ennek t�bb mint a fele a hadj�ratra toborzott lovas volt. Harcrendj�k k�z�pen gyalogs�gb�l �s a sz�rnyakon elhelyezett lovass�gb�l �llt. A g�r�g csapatok vez�re- Miltiades- ismerte a perzs�k er�s oldal�t, hogy a gyalogs�g �s a lovass�g harck�zben szorosan egy�ttm�k�dik, de azt is tudta, hogy saj�t falanx�nak gyenge pontja a sz�rnyak nyitotts�ga. Ezeket figyelembe v�ve v�lasztotta meg a csata hely�t a Vrna foly�cska hegyekkel �vezett kb. 1km sz�les v�lgy�ben. A meredek hegyek akad�lyozt�k a perzsa lovass�g sz�rnyakat �tkarol� man�vereit. Miltiades a falanx sz�rnyait a k�z�p rov�s�ra meger�s�tette, itt helyezte el a k�nny�gyalogs�got �s fat�rzsekb�l m�szaki akad�lyt is �p�tett. A harcot a g�r�g gyalogs�g rohammal kezdte, melyet a perzs�k nyilaz�ssal meg�ll�tottak, majd �k lend�ltek t�mad�sba �s �tt�rt�k a g�r�g falanx k�zep�t. K�zben a meger�s�tett g�r�g sz�rnyak sz�tvert�k a perzsa �j�szokat, ezt k�vet�en pedig a lovass�got is megfutam�tott�k. Ez a perzsa gyalogs�g soraiban p�nikot keltett �s megh�tr�ltak. M�g Miltiades �ld�z�shez rendezte a falanxot, addig a perzs�k nagy r�sz�nek siker�lt haj�ra sz�llni. A gy�zelem kiv�v�s�ban- a k�tszeres perzsa mennyis�gi er�f�l�ny ellen�re- d�nt� volt a g�r�g sereg szervezetts�ge, a katon�k fegyelme, kik�pzetts�ge �s a tehets�ges hadvez�r, aki alkot� m�don, mert �j form�t alkalmazni. Az addig egys�ges z�rt falanxot h�rom r�szre osztva a t�rt�nelemben el�sz�r teremtett lehet�s�get azok �n�ll� tev�kenys�g�hez.. A perzsa sereg nagyobb r�sz�nek megmenek�l�se azonban azt is bizony�totta, hogy a z�rt, t�m�r falanx eredm�nyes �ld�z�sre k�ptelen.

A falanx fel�p�t�s�ben �jabb l�nyeges v�ltoz�st a peloponn�szoszi h�bor�k hoztak. Az i. e. IV. sz�zadra Sp�rta uralma al� hajtotta a k�rnyez� v�rosokat. A sp�rtai uralom Th�bai v�ros�llam is felkelt. A k�t hadsereg i. e. 371-ben Leuktra mellett csapott �ssze. A csat�ban az er�viszonyok a sp�rtaiaknak kedveztek. Ennek ellen�re a gy�zelmet Epameinondas th�bai hadvez�r �j harcrendje hozta meg. A sp�rtaiak 12 sor m�lys�g� falanx�val szemben a th�bai falanxot a jobb sz�rnyon 8, a balsz�rnyon 50 sor m�lys�gben �ll�totta fel. �gy egy oszlopot k�pezett, amelynek a v�g�n 300 th�baib�l v�logatott osztagot helyezett el. A 8 soros vonal feladata a sp�rtaiak feltart�ztat�sa volt. Az oszlop azt a feladatot kapta, hogy verje sz�t a sp�rtai falanx jobb sz�rny�t. A lovass�got a felek a harcrend el�tt alkalmazt�k. Epameinondas harcrendje az er�k f�ir�nyban val� �sszpontos�t�s�nak els� megjelen�si form�ja. Az egyik sz�rny t�mad�sra, a m�sik v�delemre kapott utas�t�st. Az oszlop k�pes volt a csap�s erej�nek fokoz�s�ra a m�lys�gb�l, �s ez a sikert eredm�nyezte.

Az er�-�sszpontos�t�s elv�nek gyakorlata az i. e. IV. sz�zad k�zep�re a katonai nagyhatalomm� v�l� Maced�ni�ban fejl�d�tt tov�bb, ahol �lland� hadsereget hoztak l�tre. A gyalogs�g felszerel�se hasonl�tott a kor�bbiakhoz, de min�s�gileg jobb volt. A lovass�g sz�mar�nya �s szerepe l�nyegesen megn�tt. Nagy S�ndor (i. e. 336-323) ezt is k�nny�- k�zepes �s neh�zlovass�gra osztotta, az ut�bbiaknak legt�bbsz�r f�szerep�k volt a gy�zelem kiv�v�s�ban. A hadsereg szervezeti alapja a falanx maradt, de l�tsz�m�t, fel�p�t�s�t �lland�s�tott�k. A harcrend alapj�t a k�zepes �s neh�zgyalogs�g falanxa k�pezte, arra t�maszkodva man�verezett �s m�rte a csap�st a lovass�g. A harcrend k�zep�n a k�zepes �s neh�zgyalogs�gi falanx, a jobb sz�rnyon a neh�zlovass�g �llt, a f� feladatot �k kapt�k. A balsz�rny a k�nny�gyalogs�gb�l �s a sz�vets�ges lovass�gb�l alakult. �gy t�rt�nt ez a perzs�k elleni h�bor�ban is Gauagamel�n�l i. e. 331-ben azzal az elt�r�ssel, hogy mindk�t f�l az els� vonal m�g�, a falanxok h�t�nak biztos�t�s�ra tartal�kk�nt csapatokat helyezett el. Ezzel megsz�letett a harcrend m�lys�gi tagoz�d�sa. A maced�n tartal�k el�sz�r elh�r�totta a perzs�knak a balsz�rny �tkarol�s�ra ir�nyul� t�mad�s�t, majd a f�er�kkel egy�ttm�k�dve r�szt vett az ellens�g sz�tver�s�ben. Ebben a csat�ban tov�bb fejl�d�tt a harcrend: megjelent a tartal�k, melynek alkalmaz�s�t a v�ltoz� helyzett�l tett�k f�gg�v�. Mindk�t f�l arra t�rekedett, hogy az ellenf�l harcrendj�t �tt�rje, illetve �tkarolja. Ez akt�v man�verez�shez vezetett, ami bonyolultabb� tette a vezet�st. Nagy figyelmet ford�tottak a gyalogs�g �s lovass�g, illetve a harcrend egyes r�szei k�z�tti egy�ttm�k�d�sre, amit el�re megterveztek.

A rabszolgatart� t�rsadalom hadm�v�szete R�m�ban �rte el legmagasabb fok�t. R�ma az i. e. III. sz�zadig kiterjesztette hatalm�t It�li�ra, majd az akkori vil�g legnagyobb birodalm�t hozta l�tre. A h�d�t� politika er�s j�l szervezett hadsereget k�vetelt. Ennek alapj�t Servius Tullius (i. e. VI szd.) reformjai teremtett�k meg, aki a r�mai szabadokat vagyonuk alapj�n hat oszt�lyba sorolta, s ezen alapult a hadsereg szervezete is. Minden polg�r 17-t�l 45-50 �ves korig hadk�teles volt. Vagyoni helyzet�t�l f�gg�en, saj�t k�lts�gen beszerzett fegyverrel szolg�ltak. A lovass�got a leggazdagabb polg�rok k�z�l sorozt�k. Szervezeti alapegys�g a l�gi� volt, mely 4200 gyalogosb�l �s 300 lovasb�l �llt. Az eg�sz fegyveres er�t az i. e. III. sz�zadban k�t konzuli hadsereg alkotta, amely egyenk�nt 2-2 l�gi�b�l �s a sz�vets�gesekb�l tev�d�tt �ssze. A l�gi� harcalakzata a z�rt falanx, szervezetileg ugyan centuri�kra (110 f�) oszlott, de a harcban ezek nem rendelkeztek �n�ll�s�ggal. A lovass�g 30 lovasb�l �ll� turm�kra tagoz�dott. A j�l felfegyverzett, nom�d semnit�k ellen v�vott h�bor�k (i. e. IV-III. szd.) tapasztalatai �jabb reformokat k�veteltek. �tszeldelt terepen (amilyen It�lia nagy r�sze) �s mozg�kony ellens�ggel szemben a z�rt falanx nem volt mindig alkalmazhat�, kisebb man�verez� k�pes k�tel�kek kellettek. A feloszt�s alapja az �letkor �s a katonai tapasztalat lett. A 25-32 �ves hastatusok, a 32-40 �ves princepsek (10-10 egyenk�nt 120 f�s), m�g a 40-45 �ves triariusok 10 (60 f�s) �gynevezett manipulust alkottak. Minden manipulushoz m�g 40 f� velites (k�nny�fegyverzet� gyalogos) tartozott. �gy a l�gi� tov�bbra is 4200 gyalogosb�l �s 300 lovasb�l �llt. Az �tszervez�ssel p�rhuzamosan egys�ges�tett�k a fegyverzetet is. Igen hat�konynak bizonyult a mintegy 2m hossz�s�g�, 4-5kg s�ly� �j dob�fegyver rendszeres�t�se. Az un. pilum 7-10m-r�l k�pes volt �t�tni az ellens�g pajzs�t, �s ezzel megfosztani a v�dekez�s lehet�s�g�t�l. A l�gi� harcrendje az un. manipul�ris falanx lett, ahol a manipulusok h�rom sorban sakkt�blaszer�en, 15-20 m�teres t�r- �s t�vk�zre helyezkedtek el. A velitesek a harcrend el�tt laza csoportban �lltak, a lovass�g a sz�rnyakon helyezkedett el. Ez a harcrend jelent�s man�verez�st biztos�tott, �s ebben t�lsz�rnyalta a merev falanxot. F� el�nye a t�bb vonalban val� fel�p�t�s volt. A m�sodik harmadik vonal r�szben t�mogatott �s tartal�kot k�pzett, a falanx sz�rnyai azonban tov�bbra is sebezhet�k maradtak. A harcrend m�lys�gi tagoz�d�sa, amelyet a maced�n hadseregn�l m�r l�ttunk, itt szervezetileg is megszil�rdult. A man�verek v�grehajt�sa hozz��rt�st k�vetelt. Ez�rt a r�maiak nagy figyelmet ford�tottak a l�gion�riusok kik�pz�s�re, nevel�s�re. Megtanult�k az �tcsoportos�t�sokat, a lovass�g elleni harcot, a m�szaki ismereteket (t�bor�p�t�st), fejlesztett�k edzetts�g�ket, sz�v�ss�gukat. Teljes felszerel�ssel napi 30-35km-es menetgyakorlatot tartottak.

A F�ldk�zi-tenger feletti uralom megszerz�s��rt R�ma hosszan tart� h�bor�kat v�vott Karth�g�val, melyek R�ma teljes gy�zelm�vel �rtek v�get. A m�sodik pun h�bor�ban (i. e. 218-201) Hannib�l vezet�s�vel a karth�g�iak �tkeltek az Alpokon �s bet�rtek It�li�ba, majd Cannae mellett (i. e. 216) �sszecsaptak a r�mai f�er�kkel. A k�t r�mai hadsereg ekkor 16 l�gi�b�l �llt 80 ezer gyalogost, 6 ezer lovast sz�ml�lt. Hannib�lnak 40 ezer gyalogosa, 10 ezer lovasa volt. A r�maiak az er�f�l�nyt d�nt� csap�ssal akart�k kihaszn�lni, ez�rt egym�s m�g�tt h�rom z�rt falanxot k�peztek, a lovass�got a sz�rnyakon helyezt�k el. Hannib�l a harcrend k�zep�n 10 soros, a sz�rnyakon 16 soros neh�zfegyverzet� gyalogos falanxot alak�tott ki, az arcvonal az ellens�g fel� domborodott. A neh�zlovass�got a balsz�rnyra helyezte azzal a feladattal, hogy verje sz�t a gyenge r�mai lovass�got, �s m�rjen csap�st az ellens�g h�t�ba. A harcrend el�tt mindk�t f�l a k�nny�gyalogs�got helyezte el. A csat�t a k�nny�gyalogosok kezdt�k, majd visszavonultak a harcrend m�g�. Ek�zben a karth�g�iak el�zt�k a r�mai lovass�got a harcmez�r�l. A r�maiak megind�tott�k a rohamot, a dombor� fel�ll�sb�l ered�en a karth�g�iak fokozatosan l�ptek harcba. A l�gi�k nyom�s�nak engedve a k�z�p megh�tr�lt �s homor� alakzatot vett fel, ezzel a r�maiakat k�z�pre t�m�r�tett�k, ugyanakkor kedvez� helyzetet teremtettek az er�s sz�rnyaknak a r�maiak �tkarol�s�ra. A beker�t�st a visszafordult lovass�g tette teljess�. A kis ter�letre �sszezs�folt r�mai gyalogs�g k�ptelen volt fegyver�t haszn�lni, �gy a karth�g�iak val�s�ggal lem�sz�rolt�k �ket. A tizenk�t �r�s harc eredm�nyek�nt r�maiak 48 ezer halottat vesztettek, �s 10 ezren estek fogs�gba. A karth�g�iak vesztes�ge halottakban alig �rte el a 6 ezer f�t. A cannaei csata ism�t megmutatta, hogy a falanx gyenge pontjai a sz�rnyak. Hannib�l az er�k egyenl�tlen eloszt�s�val a sz�rnyakon mennyis�gi �s min�s�gi f�l�nyt hozott l�tre. A „Cannae” sz� fogalomm� v�lt, az�ta is az ellens�g beker�t�s�t �s teljes megsemmis�t�s�t jelenti.

A ter�letn�veked�s �s az �lland� h�bor�k az i. e. II. sz�zadt�l m�lyrehat� t�rsadalmi v�ltoz�st ind�tottak el R�m�ban, mely a fegyveres er�kre is kihatott. Az eddigi hadsereg-�p�t�si rendszer fokozatosan �tadta hely�t a zsoldoshadseregnek. Ez a folyamat Cajus Marius konzul reformjaival meggyorsult. A katon�kat toborozt�k, a szolg�lati id�t 16 �vben hat�rozt�k meg. A fegyverzetet tov�bb egys�ges�tett�k. A k�nny�fegyverzet�ek kiker�ltek a l�gi�b�l. A manipulusok sz�ma nem v�ltozott, de 3-3 manipulust egy un. cohorsba vontak �ssze, ez lett a harc�szati alapegys�g. Ezzel n�vekedett a l�gi� r�szeinek �n�ll�s�ga. A sz�rnyak sebezhet�s�g�t az �gy l�trehozott cohort�lis falanx cs�kkentette, de a v�gs� megold�s Julius Caesar (i. e. 100-44) nev�hez f�z�dik. � a l�gi�kat �j alapon szervezte meg. L�tsz�muk 3000-4500 k�z�tt mozgott, kaptak k�haj�t� �s ny�lvet� g�peket is. A harcrend tov�bbra is h�rom vonalb�l �llt, de n�h�ny cohorsb�l �ltal�nos tartal�kot is k�pzett. A pharsalosi csat�ban (i. e. 48) a 6 cohors erej� �ltal�nos tartal�k elh�r�totta az ellens�g �tkarol� csap�s�t, majd egy�ttm�k�dve a f�er�kkel a gy�zelem kiv�v�s�nak is r�szese lett. Ezt k�vet�en az �ltal�nos tartal�k a r�mai harcrend �lland� elem�v� v�lt.

�

A hadtudom�nyi irodalom kezdete

�

Az �kori hadm�v�szet kialakul�s�r�l �s fejl�d�s�r�l a legr�gibb id�kt�l t�rgyi, majd �r�sos eml�kek alapj�n t�j�koz�dunk. A jelenleg ismert legr�gibb katonai vonatkoz�s� fel�rat az un. „Kesely�-szt�l�” Mezopot�mi�b�l kb. i. e. 2460-b�l val�. Hasonl� eml�k az �babiloni Birodalom uralkod�j�nak Hammur�binak (i. e. 1728-1668) a t�rv�nygy�jtem�nye, amelyben szab�lyozta a katonai szolg�latot is. Az egyiptomi �j birodalom kor�b�l III. Thothmes f�ra� (i. e. 1525-1491) hadikr�nik�ja ismert. A k�s�bbi korokban a katonai irodalom megjelen�s�ben nagy szerep�k volt az �kori t�rt�n�szeknek �s hadvez�reknek, akik nem csak le�rt�k a h�bor�k t�rt�net�t, hanem azokb�l k�vetkeztet�seket is vontak le. Az �kori hadtudom�nyi �r�k egyik legr�gibb k�pvisel�je az i. e. VI sz�zad v�g�n �s az V. sz�zad elej�n a K�n�ban �l� Szun Ce volt. Figyelemre m�lt�ak a gy�zelem felt�teleir�l vallott alapelvei. Szerinte a gy�zelem akkor biztos�tott, ha az uralkod� �s a n�p gondolata azonos, azaz egyet akarnak. Szun Ce teh�t felismerte az erk�lcsi egys�g fontoss�g�t a h�bor�ban. �r�s�ban megeml�kezett az �vszak, napszak �s a terep fontoss�g�r�l, valamint azokr�l a k�vetelm�nyekr�l, amelyekkel a katonai vezet�knek felt�tlen�l rendelkezni�k kell. Ezek k�zz� az elfogulatlans�got, hat�rozotts�got, b�tors�got, az ellens�ges sereg alapos ismeret�t sorolta. A harc�szatban ellene volt a sablon alkalmaz�s�nak, nagy jelent�s�get tulajdon�tott a man�vernek, foglalkozott a hadsereg felk�sz�t�s�nek �s ell�t�s�nak k�rd�seivel is.

A g�r�g t�rt�net�r�k k�z�l meg kell eml�teni Herodotost (i. e. 485-525), akinek le�r�s�b�l ismerj�k a marathoni csata t�rt�net�t, �s Thuk�did�szt (i. e. 460-400), aki munk�iban m�r vizsg�lta a szemben �ll� felek had�szati c�lkit�z�seit �s h�bor�s terveit is. A g�r�g katonai elm�let tulajdonk�ppeni megteremt�je az ath�ni Xenophon (i. e. 430-335) volt. Igyekezett a had�szat (strat�gia) �s a harc�szat (taktika) tartalm�t meghat�rozni. Az el�bbihez a h�bor� el�k�sz�t�s�vel �s vezet�s�vel kapcsolatos probl�m�kat sorolta, m�g az ut�bbi alatt a harcrend fel�p�t�s�nek m�v�szet�t �rtette. Helyesen hat�rozta meg k�lcs�n�s kapcsolatukat, amelyben a had�szat vezet� szerep�t hangs�lyozta. �gy v�lte, hogy a gy�zelmet a kisebb m�lys�g�, de az ellens�gn�l sz�lesebb falanx teszi lehet�v�. Fontosnak tartotta a katon�k magas szint� kik�pz�s�t.

Polybios (i. e. 200-120) r�mai t�rt�n�sz, a F�ldk�zi-tenger medenc�j�nek r�maiak �ltal val� megh�d�t�s�t dolgozta fel. A gy�zelmet a r�maiak jobb fegyverzet�nek �s az ellens�g t�m�r falanxa neh�zkess�g�nek tulajdon�totta. S�krasz�llt a laz�bb, mozg�konyabb harcrend mellett. J�lius Caesar meg�rta az �ltala vezetett h�bor�k t�rt�net�t. A gy�zelem felt�tel�nek tartotta az ellens�g r�szenk�nti megsemmis�t�s�t. Hangs�lyozta, hogy nagyon fontos m�r b�k�ben az ellens�g �s a terep felder�t�se, harcban pedig a kezdem�nyez�s megragad�sa �s megtart�sa. Vegetius (i. u. IV-V. szd.) f� m�ve: „A hadtudom�ny Foglalata”, amely az �kori hadtudom�ny legjobb �sszefoglal�sa. A hadsereg erej�nek forr�s�t a katon�k kiv�laszt�s�ban �s rendszeres kik�pz�s�ben l�tta. F� fegyvernemnek a gyalogs�got tartotta. A siker felt�tel�t a harcrend helyes fel�ll�t�s�ban �s a tartal�kok megl�t�ben hat�rozta meg. M�v�ben r�szletesen foglalkozott t�bbek k�z�tt a t�boroz�s, er�d�t�s, ostrom, foly��tkel�s k�rd�seivel is.

Az �kori hadm�v�szet �sszegz�se

A t�rsadalom r�tegz�d�s�nek kialakul�s�val p�rhuzamosan megjelent a hadsereg is, melynek feladata az uralkod� r�teg hatalm�nak fenntart�sa, valamint a sz�ll�ster�let v�delme, illetve fennhat�s�g�nak kiterjeszt�se a k�rnyez� n�pekre. A hadsereg �sszet�tel�ben meghat�roz� volt a lakoss�g termel�si tev�kenys�ge, f�ldm�vel� n�pekn�l a gyalogs�g, nom�dokn�l aq lovass�g volt nagyobb jelent�s�g�. A hadsereg az �ltal�nos hadk�telezetts�gen �p�lt fel, de a fejl�d�s adott szakasz�n kialakult a zsoldoss�g is. A k�t alapvet� fegyvernem, a gyalogs�g �s a lovass�g mellett megtal�lhat�k a menetbiztos�t�st, er�d�t�st �s a t�bor�p�t�si munk�t v�gz� m�szaki csapatok �sei, illetve a hadsereg ell�t�s�val �s vezet�s�vel foglalkoz� els� szervezetek is. A h�bor�k �lland�sul�s�val fokozatosan kialakult a hadm�v�szet k�t �ga: a had�szat �s a harc�szat. Az el�bbi a h�bor� c�lj�nak �s a megv�v�s m�dszer�nek maghat�roz�s�val, az el�k�sz�t�ssel �s a hadj�rat ir�ny�nak megjel�l�s�vel foglalkozott, m�g az ut�bbihoz a harcrend kialak�t�sa �s a harc megv�v�sa tartozott. A t�rsadalmi termel�s fejl�d�se teremtette meg a sz�ks�ges el�felt�teleket a fegyverzet t�k�letes�t�s�re. Fokozatosan fejl�dtek a k�zifegyverek (�t�-, v�g�-, dob�eszk�z�k), a v�d�felszerel�s (pajzs, sisak, v�rt). A min�s�gi v�ltoz�st a vas felfedez�se, a vasb�l k�sz�lt fegyverek elterjed�se okozott, fejl�d�tt az ostromtechnika �s a flotta is. A harcrend kialak�t�sa a nemzets�gi csoportok szerinti fel�ll�st�l a g�r�g �s a maced�n falanxon �t a l�gi�k manipulus- �s cohorsrendszer�ig haladt. A t�m�r falanx nagy �t�t�er�vel rendelkezett. A manipul�ris �s a cohort�lis falanx j�l man�verezett, ezzel n�velte a v�ltoz� harchelyzethez val� alkalmazkod�s leht�s�g�t. V�ltozott a harcelj�r�s is. Kezdetben az er�k egyenl� eloszt�sa �s a front�lis csap�s volt jellemz�. Epameinondas fedezte fel els�nek azt a nagy taktikai elvet, amely kist�lz�ssal mind a mai napig eld�nt csaknem minden szab�lyos �tk�zetet: a csapatok egyenl�tlen eloszt�s�t az arcvonalon av�gett, hogy a f� er�kifejt�st a d�nt�pontra ir�ny�tsa. Ett�l kezdve a harc fokozatosan a t�mad�s �s a v�delem kombin�ci�j�v� v�lt. Nagy S�ndor eljutott a k�t fegyvernem k�z�s alkalmaz�s�ig, kidolgozta a lovas harc�szat alapelveit. Cannae volt �s marad a beker�t�s megval�s�t�s�nak klasszikus p�ld�ja. Az i. e. I. sz�zadban m�r alapelv� v�lt a harcrend m�lys�gi tagol�sa, a tartal�kk�pz�s. Az �kori vil�g h�bor�i bizony�tott�k a politika �s a h�bor� szoros kapcsolat�t. A politikai �s a katonai vezet�s, mely legt�bbsz�r egy k�zben �sszpontosult, egyre t�bb figyelmet ford�tott a h�bor� politikai, katonai �s anyagi el�k�sz�t�s�re. Ezzel megjelent a had�szati vezet�s n�h�ny eleme, tanulm�nyozt�k az ellens�get �s a hadsz�nteret, �ssze�ll�tott�k a hadj�rat terv�t. �ltal�ban t�mad� szellemben tev�kenykedtek. A had�szat elm�leti k�rd�seit azonban r�szletesen nem dolgozt�k ki. A haditapasztalatok �ltal�nos�t�s�val a t�rt�net�r�k �s a hadvez�rek foglalkoztak. A gy�ztes h�bor� fontos el�felt�tel�nek tekintett�k a hadsereg t�k�letes szervezet�t, fegyverzett�t, kik�pzetts�g�t �s anyagi ell�totts�g�t, de a f� szerepet a hadvez�rnek tulajdon�tott�k.