szantomihaly
szantomihaly
Men
     
E.mail cmem

szanto.mihaly@zmne.hu

     
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
     
Hrlevl hallgatimnak
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
     
A Magyar Honvdsg a kiegyezs utn
     
MH 1867-tl
     
Hadmvszet a feudalizmus korban
Hadmvszet a feudalizmus korban : A feudalizmus hadmvszete

A feudalizmus hadmvszete

  2008.01.03. 09:08

Ezenrszben bemutatjuk

HADMVSZET A FEUDALIZMUS KORBAN

E korszakot a hadmvszet fejldse szempontjbl az albbi peridusok alapjn szoks vizsglni: a hadmvszet fejldse a feudalizmus korai virgz idszakban; a feudlis anarchia idejn s a feudlis abszolutista rendszer kialakulsnak idszakban. A terjedelmi korltok miatt csak a legjellemzbb tnyezkre fogok utalni. Ebben a trsadalmi formciban a gazdasg alapja a termelsi eszkzk, elssorban a fld hbri tulajdona volt. Jellemz a naturlis gazdlkods s a technika elmaradott, alacsony sznvonala. A hbri rendszerben a kzponti hatalomtl val fggs fokozatosan httrbe kerlt, s a hbrurak egyni rdekei rvnyeslsbl ereden llandsult a terleti, gazdasgi s politikai megosztottsg, ami a hadsereg szervezetre s mkdtetsre is ersen kihatott. A fejlds ksbbi szakaszban a trsadalmi elrehalads rdekben szksgess vlt az anarchia felszmolsa, a kzponti llamhatalom megteremtse, amely termszetszerleg megvltoztatta a hadmvszet s ennek megfelelen a hadsereg jellegt s szerept is.

A Nyugat-eurpai hadmvszet a feudalizmus els felben (V-XIII. Szzad.)

A feudalizmus trsadalmi berendezkedsnek megfelelen egy j tpus fegyveres er alakult ki, a lovagi hadsereg, melyet csak a hbor idejre hvtak ssze. A feudalizmus els szzadaiban mg tallkozhatunk a szabad parasztok npfelkelsvel, de azok jobbgysorba sllyesztsvel ennek szerepe fokozatosan cskkent. Ezzel prhuzamosan a gyalogsg is vesztet jelentsgbl, a f fegyvernem a nehz pnclos lovassg lett. A lovagi hadsereg elhrnke Nyugat-Eurpban az V. szzadtl kialakul Frank birodalomban jtt ltre. A VIII. szzad elejre megszilrdul feudlis llam hadseregben megjelent a fldbirtokosokbl ll pnclos lovassg. Ezek a lovagok hosszks pajzsot, az egsz fejet bebort sisakot s pncl mellvrtet viseltek, fegyverzetk lndzsa, hossz ktl kard volt. A hadsereg zmt azonban mg a szabad parasztsg soraibl feltlttt gyalogsg kpezte. Ezzel a frank hadervel csapott ssze az arab sereg 732-ben Poitiers mellett. Az arab llam, mely nomd trzsszvetsgi alapon a VII. szzadban a Kzel-Keleten alakult ki, a VIII. szzad vgre meghdtotta szak-Afrikt s az Ibriai-flsziget nagy rszt. Hadserege nll trzsi s nemzetsgi osztagokbl llt. Legfontosabb rsze a lovassg volt, mely fleg knny- s kevs szm nehzlovassgra oszlott. Fegyverzetk az elbbieknek j s drda az utbbiaknak hossz kopja, kard, buzogny volt. Az arab harcrend mlysgben hrom lpcsre, egyenknt t-t sorra s az ltalnos tartalkra tagoldott. Az els vonal (a Kutyaugats reggele) lazn tagolt knnylovasokbl llt. A msodik (a Segtsg napja) s a harmadik (a Rettegs estje) vonalban a ferk- a lovassg oszlopai s a gyalogsg falanxai sakktblaszeren –helyezkedtek el. A csathoz a frankok kzpre a gyalogsg zrt falanxt lltottk, a szrnyakra a kisszm nehz pnclos lovassg kerlt. A tmadst az arabok kezdtk, de a knnylovassg rohama slyos vesztesgek utn megtrt a frank gyalogsg szvs vdelmn. Ekkor Martell Kroly frankuralkod (714-741) a szrnyak ellen rohamra veznyelte pnclos lovassgt, a mely ttrte az arab harcrendet s visszavonulsra knyszerttette azt. Az ldzsre azonban mr nem kerlt sor, mert erre sem a pnclos lovassg, sem a gyalogsg nem volt alkalmas. Ebben a csatban a gyzelem alapvet felttelt a gyalogsg teremtette meg, de vgs kivvsban mr meghatroz szerepe volt a pnclos lovassgnak is. Martell Kroly a fldhasznlat (beneficium) adomnyozsval megteremtette a pnclos lovassg megszervezsnek az alapjt, de ezzel egytt tnkretette a szabad frank parasztsgot, megsemmistve a nagy ltszm gyalogsg fenntartsnak trsadalmi bzist. Nyugat-Eurpban a lovassg trtnetnek j korszaka kezddtt, kialakult a nehzfegyverzet lovassg, ahol a lovasok s a lovak is fmbl kszlt vdpnclzatot viseltek. Megkezddtt azon hbork sorozata, amelyben a Nyugat tmr, de nehzkes regulris lovassga vltakoz sikerrel harcolt a Kelet frge, irregulris lovassgval. A pnclba ltztetett lovassg nehezen volt sebezhet, ezrt jelentsge megntt, f fegyvernemm vlt. A nehz vrtezet ugyanakkor lassv, manverezst krlmnyess tette. A lovag egyedl a lra felszllni sem tudott.

A lovagi sereg alapvet szervezsi egysge a „kopja” (lance) volt, amely a lovagbl s 4-10 fnyi ksretbl alakult. Ezeket a 25-100 „kopjbl” ll „bandrium” (zszlalj) fogta ssze. Nagyobb szervezeti egysgknt egy-egy csata idejre, a tbb bandriumot magba foglal „csatasor” szerepelhetett. A gyalogsgot 200-400 fs „zszlba”, a feudlis szolganpbl s rszben a parasztsgbl szerveztk. Fegyverzetk kztt szerepelt a kard, tr, lndzsa, buzogny, alabrd, csphadar s igen hatkony eszkzknt a szmszerj. Vd fegyverzetk a tglalap alak pajzs, sisak s ritkn a mellvrt volt. A lovagok a harc megvvshoz rendszerint egyenes vonalban, az un. „palnkban” lltak fel, 5-10 mteres trkzre egymstl. Mgttk nhny lpsre a fegyverhordozk, lovas s gyalogos jszok lltak, akiknek feladatuk volt a lovag vdelmezse s tmogatsa. A harcrendet csak az ellensg megkzeltsnek idejre tartottk fenn. A harc kezdetvel a kzdelem a lovagok prviadalv alakult t, ahol nem az ellensg megsemmistsre, hanem fogsgba ejtsre trekedtek, mert a foglyokrt magas vltsgdjat kaphattak. Egy-egy tkzetben az elesett lovagok szma nemigen haladta meg a 100 ft. Az olyan vesztesg, mint amilyent pl. a nmet lovagrend szenvedett el az oroszoktl a Csd-t jegn (1242. prilis 5., 250 f), mr katasztroflis veresgnek szmtott. A kzpkor hborinak egy jelents rsze az erdk s vrak bevtelre irnyul kzdelmekkel telt el. A vrak egyrszt gazdasgi s kzigazgatsi kzpontok, msrszt a hadsereg anyagi elltbzisai voltak. Ezen kvl ezek az erssgek viszonylag kisszm fegyveres rsggel is lehetv tettk a tmad ellensg feltartztatst, az adott terlet vdelmt. A vrak egyre tkletesedtek, s ezzel prhuzamosan fejldtt az ostromtechnika is. A feudlis hadseregek a lpor feltallsig s annak katonai clokra trtn alkalmazsig a legklnbzbb-rszben mr az korban is hasznlt- ostromgpeket alkalmaztak.

Hadmvszet a lfegyver megjelensnek, majd elterjedsnek szzadaiban (XIV-XVIII. Szzad)

A XIV. szzadban a feudlis trsadalmi rendszeren bell jelents vltozsok kezddtek. Az rutermels s a pnzgazdlkods fokozatosan eltrbe kerlt a naturlis gazdlkodssal szemben. A kialakul vrosok egyre nagyobb hatst gyakoroltak a gazdasgi letre. A polgrsg a feudalizmussal szemben a pnzvel vette fel a harcot. A lpor s a tzfegyverek ellltshoz ipar s pnz kellett, s mindkett a vrosi polgrok birtokban volt. A jobbgyparaszti gazdasgok az lland kls s bels hbork kvetkeztben elszegnyedtek, majd tnkrementek. A kereskedelem a feudlis anarchia viszonyai kztt gyszlvn lehetetlen volt. Az rutermels uralkodv vlsval a fldesrnak egyre tbb pnzre lett szksge, amelyhez csak a jobbgysg mg nagyobb megterhelsvel jutottak. Ehhez azonban biztostani kellett a termels folyamatossgt. A feudlis anarchit az ltala teremtett viszonyok kztt ltrejtt hadsereggel felszmolni nem lehetett. Az uralkodk a kzponti hatalom megerstsre trekedtek s csak nekik engedelmesked hadsereg ltrehozsra. Az ilyen hadsereget, alkot katonatpust a zsoldossgban talltk meg. A zsoldoshadseregre tmaszkodva tudtk felszmolni a feudlis anarchit, s teremtettk meg az ers kzponti hatalmat, amely a gazdasgi fejlds szksgszer elfelttele volt. Az ilyen hadsereg megszervezsre s fenntartsra a lehetsget a pnz biztostotta: a zsoldos brkinek hajland volt szolglni, aki t megfizette. Msrszt adva volt a kell ltszm katona tmeg is. A feudlis anarchia kvetkeztben a trsadalom egy jelents rsze gazdasgilag tnkre ment, s gy a meglhetst a hivatsos katonskodsbl ltta biztostottnak.

A hadmvszet fejldsre a zsoldoshadsereg kialakulsa mellett jelents hatst gyakorolt a tzfegyverek fokozatos elterjedse is. Az ezek mkdtetshez szksges lpor az arabok kzvettsvel a XIII. szzadban jutott el Knbl Eurpba. Az els tzfegyverek, az un. bombardk voltak, melyek a XIV. szzad vgre Eurpa-szerte elterjedtek. Szmuk egyre ntt, technikailag tkletesedtek, de ellltsukban s kezelskben mg a XV. szzadban is a chjelleg dominlt, gy a tzrsg nem vlhatott nll fegyvernemm. A bombardk utn hamarosan megjelentek a kzi tzfegyverek is, br kezdetben, hattvolsgban s pontossgban elmaradtak a szmszerjak mgtt. Annak kvetkeztben azonban, hogy a lovagi pnclt hamarosan ttttk, egyre inkbb elterjedtek, klnsen a zsoldos katonk kztt. A zsoldoshadsereg alapvet fegyverneme a gyalogsg lett, sikereikben jelents szerep jutott a tzfegyvereknek, melyek alkalmazsval megsznt a lovag viszonylagos srthetetlensge is. j harcszati elvet is alkalmaztak, melynek lnyege a tagolt harcrend s a klnbz rszek szoros egyttmkdse volt.

A nagy fldrajzi felfedezsek (XVI. Sz.), a gyarmatosts megindulsa forradalmastlag hatott az ipar fejldsre, mely minsgileg jobb fegyvereket adott a hadseregnek. ltalnoss vltak a zsoldoshadseregek, s a gyalogsg jra ffegyvernemm vlt. Az j tzfegyverek hatsaknt a gyalogsgot piksokra s musktsokra osztottk, s az utbbiak ltszma az elbbiek terhre llandan ntt. A musktsok tzharcot folytattak az ellensggel, de a dntst a piksok kzelharcban vvtk ki. A lovassgot is tzfegyverrel lttk el, megsznt a pnclzat, ezltal mozgkonny vlt. A XVI. Szzad vgre a dragonyosok mr lrl szllva is kpesek voltak harcolni. A lvegtalp tkletesedsvel s a slycskkenssel a tzrsg is mozgkonyabb vlt, ekkor a francia tzrsg mr kerekeken mozgott. A tzrsg egyre inkbb elvesztette ch jellegt, kln fegyvernemknt a hadsereg szerves rszt kpezte, megkezddtt a felosztsa tbori, vr s ostromtzrsgre. A tzfegyverek tmeges elterjedse j harcrendet s j harceljrst kvetelt. A harcrend alapjt a gyalogsgi ngyszgek (carrk) kpeztk, amelyek sakktblaszeren helyezkedtek el. A ngyszgeket piksok s musktsok alkottk. A XVI. Szzad kzeptl a lvszek, kln un. „caracole” alakzatban lltak fel. Az els sor tzelt majd htravonult tlteni. A sorok szmt az jra tlts ideje szabta meg. gy tettk folyamatoss a tzelst. A lovassg a szrnyakon, illetve a gyalogsgi ngyszgek kztt llt fel. A tzrsg a harcrend eltt s a trkzkben foglalt tzelllst. Harcban tzzel igyekeztek vesztesget okozni, majd a lovassg s a lndzss gyalogsg rohama kzitusban dnttte el a kzdelmet. A XVII. Szzad elejn a kovs puska s a paprhvelyes lpor elterjedsvel a tzgyorsasg jelentsen megntt, gy szksgtelenn vlt a mlysgi tagozds. A nagyobb tzhats rdekben a ngyszgeket oldalra szthztk, kialakult az un. vonalharcrend. Elterjedsben elvlhetetlen rdemeket szerzett Gusztv Adolf svd kirly (1611-1632). A svd vonalharcrend alapjt a zszlaljak hat sor mlysg vonalai alkottk. A tzrsg a szrnyakon s a trkzkben, a lovassg szintn a szrnyakon s a tzrsg mgtt llt fel. A harcban az elre mozg gyalogsgot a tzrsg oltalmazta, majd 200-300m-re az ellensgtl a lvszek sortzet lttek, melyet 50-100mternknt megismteltek. Ezt kveten a lndzss gyalogsg megrohamozta az ellensget s kiknyszerttette a dntst. A lovassg a megrendlt ellensget ldzte, de ltalban csak kis tvolsgra. A vonalharcrend lehetvtette a tzhats maximlis kihasznlst, de a musktsok a rohamban - ami vgl is a dntst meghozta- nem vettek rszt, mert a tltetlen fegyver alkalmatlan volt a kzelharcra. A problmt a szzad vgn feltallt kovs puskra szerelt szurony, a szuronyos flinta oldotta meg. Az j fegyverrel ntt a tzer, mert a lndzssok is lfegyvert kaptak, gy a rohamban s a kzitusban mr az egsz gyalogsg rszt vett.

A XVII. Szzadban a hadszatban is jelents vltozs kvetkezett be, mely a hadseregek ltszmnak nvekedsvel kezddtt. Mg a szzad els felnek hboriban a hadseregek llomnya 100-120 ezer f krl volt, a szzad vgre ez- fleg a 30 ves hbor tapasztalatai alapjn – 3-400 ezer fre emelkedett. Az elhzd hbork zskutcjbl a hadseregek ltszmnak emelsvel kerestk a kiutat, ami egytt jrt az elltsi, utnptlsi gondok nvekedsvel, elssorban az lelmezs tern. A problmt az jelentette, hogy a mezgazdasgi termels s a szllts nem fejldtt jelentsen, mikzben az elltandk megktszerezdtek, meghromszorozdtak. A megoldst a kszletek hosszabbidn t val felhalmozsban lttk, amiket a hatr menti vrakban raktroztak el. A hadsereg nhny napi jrfldnl jobban nem tvolodhatott el ezektl, mert az utnptls csak a szllteszkzk szmnak jelents nvelsvel lett volna elrhet, ez viszont nem volt gazdasgos, mert a jrmpark nvelse tovbbi kszletfelhalmozst s utnszlltst kvetelt volna meg. Optimlisnak bizonyult az tnapi jrfldre val eltvolods (tmenetrendszer). gy a XVII-XVIII. Szzad forduljnak hboriban a f tevkenysg arra irnyult, hogy az ellenfelet elvgjk raktraitl, veszlyeztessk utnptlsi vonalait, illetve ostrommal vegyk birtokba kszleteit. Nagy meneteket hajtottak vgre a nylt sszetkzseket kerltk, illetve csak a biztos siker remnyben vllaltk. Ez a rendszer kihatott a hadszati s harcszati elvek alakulsra is, s szakmai krkben kzismert nven a metodizmusnak nevezett mdszer megszletst eredmnyezte. E kor hborit a hadtrtnelem kordonhadszat nven is trgyalja.

A XVII. Szzad vgre Eurpa legtbb orszgban megersdtt a feudlis abszolutizmus, amely a kzpontostott hatalom fenntartsa rdekben megteremtette az lland hadsereget. Ltrehozsnak feltteleit a trsadalom kapitalizld fejldse tette lehetv, mert tmegvel fosztotta meg termeleszkzeitl az elszegnyedett embereket, ugyanakkor kpes volt biztostani a kell mennyisg fegyvert, felszerelst s a fenntarts kltsgeit. Klns gondot fordtottak a bkeidben is fenntartott hadsereg kikpzsre, elltsra s vezetsre, az lland szervezeti formk kialaktsra. A hadszatban tovbbra is a metodizmus rvnyeslt. A harcszatban a szuronyos flinta vgleg kiszortotta a lndzst, llandsult a vonalharcszat. A XVIII. Szzad msodik felre ez merevsghez, a tevkenysg lelessulshoz vezetett, lnyegben a fejlds gtjv vlt. Minden mozdulatot az egsz seregnek kellett vgrehajtani. Az erk eszkzk sszpontostsra a firnyban, illetve a csaps erejnek fokozsra a mlysgbl nem nylt lehetsg. Ezrt ha a kis mlysg vonalakat sikerlt ttrni, az rendszerint veresghez vezetett. A vezets figyelmt a szinte mrtani pontossg igazodsra, a vonalak mozgsnak sszehangolsra sszpontostotta. A kezdeti fellls az egsz csata idejre mrvad volt, mert kisebb zavar is a harcrend teljes felbomlst s a veresget idzhette el.

A vonalharcszat problminak megoldst II. (Nagy) Frigyes porosz kirly (1740-1780) ksrelte meg, az un. ferde csatarend alkalmazsval. Lnyege az volt, hogy az egyik szrny tmad, a msik lekt feladatot kapott, ami nem ms, mint az epemeinondasi elv feljtsa. A tmad csoport az ellensg szrnynak tkarolsra trekedett, s ha ez megtrtnt, a lekt csoport is rohamra lendlt, s eldnttte a kzdelmet. A ksrlet pozitvan rtkelhet, de vgl is a vonalharcszat ellentmondsait nem tudta feloldani, mert nem teremtette meg a harc kzbeni manver feltteleit, vonalai tovbbra is merevek maradtak. Eredmnyesebb ksrlete tett a problma megoldsra Pjotr Alekszandrovics Rumjancev (1725-1796) orosz tbornagy. Hadszati elveit a leghatrozottabb tmad szellem jellemezte, Vlemnye szerint a haditevkenysget minl elbb t kell helyezni az ellensg terletre. A vonalharcszat vlsgnak felszmolsra j harcrendet alkalmazott, amelyben megjelentek a ksbb elterjedt lvszlncok s az oszlopok csri. Hagyatkt Alekszandr Vasziljevics Szuvorov (1730-1800) fejlesztette tovbb. Szuvorov negyvenves megszakts nlkli tevkenysge sorn egyszer sem szenvedett veresget. Elvetette a kordonhadszatot, az erk egyenletes elosztst az arcvonalon. A dnt irnyokban val sszpontosts hve volt. A lapelvei a szemmrtk, a gyorsasg, a hatrozott tmads s a manverezs voltak. Szemmrtk alatt a gondos feldertst s a terepen trtn gyors helyzetmegtlst rtette. A meglepst a gyzelem felttelnek tartotta. Harcrendben a vonalak, rajlncok, s zszlaljoszlopok kombincijt alkalmazta, az ellensg s a terep figyelembevtelvel. Nagy jelentsget tulajdontott a katonk kikpzsnek, nevelsnek. j iskolt teremtett, beosztottaiban a ktelmek mechanikus teljestse helyett a kezdemnyezst, s a katonai ktelessg tudatott erstette.

A hadtudomnyi irodalom jelentsebb kpviseli a XV-XVIII. Szzadban.

A kzpkor vgn fejldsnek indult a katonai irodalom is. A hadmvszeti problmk kutatsban jelents helyet foglal el Niccolo Machiavelli (1469-1527) firenzei politikus. Mveiben a feltrekv itliai polgrsg rdekeinek adott hangot: az egysges nemzeti piac (egysges Itlia) s polgri llam gazdasgi-katonai erejnek megteremtst srgette, felvetette az ltalnos hadktelezettsg gondolatt. Felismerte a lovagi hadmvszet vgt. Az ltala elkpzelt hadseregben a gyalogsg alkotta a fert. A tzfegyverek, a tzrsg jelentsgt azonban mg nem ismerhette fel. Az egyszemlyi vezets hve volt. A rgebbi korok hadmvszeti tapasztalatai tanulmnyozsnak szksgt hirdette. „A fejedelemnek a trtnelmet kel tanulmnyoznia, s figyelemmel kell ksrnie a nagy emberek cselekedeteit, megjegyezni, miknt jrtak el a hbor idejn, szemgyre venni, mi okozta a gyzelmet s a vesztesgeiket, hogy emezektl megmenekedjk, amazokat pedig megismtelhesse.”

Az 1600-as vek egyik legmveltebb katonja Raimondo Montecuccoli (1609-1680) Habsburg-csszri hadvezr, Zrnyi Mikls kortrsa volt. Gyakorlati ismereteire s tapasztalataira tmaszkodva elsnek ksrelte meg, hogy a hadtudomnyt rendszerbe foglalja. Felismerte a gazdasgi tnyez, a pnz szerept a hborban, de a politika elsdlegessgt nem ltta meg. Megmaradt tipikus zsoldos vezrnek, a Habsburg-abszolutizmus hve volt, ez kpezte szembenllsnak alapjt Zrnyivel, mivel a magyar nemzeti kirlyi hatalom megteremtst szorgalmazta. A XVII. Szzadban a raktrhadvisels maga utn vonta a logisztika tudomnynak kialakulst. Tudomnyos megalapozjnak Marquis Jaques Francois de Chastenet de Puysegur (1656-1743) francia marsall tekinthet. Logisztika alatt a mozgs megszervezst, valamint a mozgs s az anyagi ellts sszeegyeztetsnek tudomnyt rtette. A nagy ltszm hadseregek elltsa csak megfelel thlzatra tmaszkodva volt biztosthat. Ezrt a manverek tervezsnl figyelembe kellett venni a rendelkezsre ll utakat. gy mr bke idszakban igyekeztek felderteni a vrhat ellensg terlett. Ez vezetett el a XVIII. Szzadra a katonai fldrajzi ismeretek fejldshez s a katonai trkpszet kialakulshoz. Az angol Henry Humphrey Evans Lloyd tbornok (1729-1783) els helyen a katonafldrajzi ismeretek fontossgt hangslyozta. Egy hadjrat megtervezsnl szerinte pontosan kell ismerni a futakat, az azok mentn elterl vrosokat s falvakat, ezen ismeretekre tmaszkodva kell felpteni a hadjrat tervt.

A feudalizmus hadmvszetnek sszegzse

A feudlis korszak katonai szervezete s hadmvszete a rabszolgatart korszaktl alapveten klnbz, j trsadalmi, gazdasgi s technikai alapra plt. A feudlis szttagoltsg idszakban a lovagi hadsereg alakult ki, amelyben a ffegyvernemet a pnclba ltztetett lovagok alkottk. A feudlis szolganpbl szervezett gyalogsg alrendelt szerepet jtszott. A lovagok alapfegyverzete a vd ltzet mellett a ktl kard, lndzsa, buzogny volt. A gyalogsg fegyverzete sokfle volt: hasznltak pldul kardot, buzognyt, alabrdot, csphadart, szmszerjat. A feudalizmus bomlsa, az rutermels fejldse, valamint a pnzgazdlkods kialakulsa megteremtette a zsoldos rendszer alapjt. A XVI. Szzadtl a hadseregek nagy rszrt a zsoldos csapatok alkottk. A hadsereg ffegyverneme a mr zmben tzfegyverrel felszerelt gyalogsg lett. A pnclos lovagok fokozatosa tadtk helyket a mozgkonyabb, kevsb pnclozott, knnyebb fegyverzet lovassgnak. Megjelent a tzrsg, de mg nem vlt nll fegyvernemm. A YXVI-XVII. Szzadban a feudlis anarchit felszmol abszolutizmus ignyelte, a trsadalmi termels kapitalizldsa pedig lehetv tette az lland hadseregek megteremtst. A gyalogsg tovbbra is megrizte szerept, uralkodv vlt a knnylovassg, amelynek szervezetben megjelentek a lfegyverrel elltott, gyalogharcra is alkalmas dragonyosok. A tzrsg nll fegyvernemm vlt, s megntt a mszaki s ellt csapatok jelentsge. A hadsereg jellege a fegyelem fenntartsa, a folyamatos kikpzs feltteleinek biztostsa rdekben megkvetelte a lland, egysges alapon felptett szervezeti formk kialaktst. A gyalogsgot szzadokba (100 f), zszlaljakba (300 f) s 10 zszlaljbl ll ezredekbe szerveztk. A XVI. Szzad vgn mr a dandrok (2 gyalogezred) is megjelentek. A lovasezredek (1500 f) 10 „escadron”-bl (lovasszzad) plt fel. A tzfegyverek jelents mennyisgi s minsgi fejldsen mentek keresztl. A zsoldosok musktit felvltotta a kzelharcra is alkalmas szuronyos flinta, a tzrsg a bombardktl eljutott a kerekeken mozg gykig, s megkezddtt a feladatoknak megfelel lvegtpusonknt val tagozds.

A lovagi korszakban a hadmvszet nem fejldtt lnyegesen. A hadszatra a nagy politikai clok s az egysges vezets hinya, a csapatok kis ltszma volt jellemz. A hbork elhzd jelleget ltttek, a gyors dntseknek s a jelents siker elrsnek a hadszat kptelen volt megteremteni a feltteleit. A zsoldoshadseregek megjelensvel jelentsen bvlt a hadszat feladata: a hatrozott politikai clok megvalstsa rdekben kiterjedt a hadseregek toborzsra, felksztsre, az anyagi alapok megteremtsre s a hadjratok konkrt katonai elksztsre. A zsoldos hadseregek alkalmazsnak jellegzetes formja volt az un. metodizmus, ami a vrhbork, illetve a kordonhadszat kialakulshoz vezetett. A tzfegyverek nagyarny elterjedse s az llandhadseregek megjelense a vltozs ignyvel lpett fel a kordonhadszattal szemben. A XVIII. Szzadi hborkban azonban mg nem teremtdtek meg a hadszatban az ellensg mlysgbe irnyul gyors, nagy erej csapsok vgrehajtsnak felttelei. A kordonhadszat ellentmondsait teljes egszben a XVIII. Szzad vgig nem sikerlt feloldani. A lovagi hadseregek korban a harcszat sem fejldtt, hiszen a harc gyakorlatilag a lovagok prviadalv szklt. A lovagi harcrend a palnk pedig semmi jat nem hozott, mert nem volt ms, mint az kori falanx sajtos megismtlse anlkl, hogy megrizte volna szervezettsgt s csapsmr kpessgt. A hatrozottabb hadszati clok s a tzfegyverek megjelense jelents vltozst hoztak a zsoldoshadseregek harcszatban. Harckzben a folyamatos tz biztostsa rdekben a harcrend elszr mlysgben tagozdott, majd a lfegyverek tzgyorsasgnak nvekedsvel s a kzelharcra is alkalmas fegyver elterjedsvel kialakult a maximlis tzhatst biztost vonalharcrend. gy a harcban a megnvekedett tzer a siker elengedhetetlen tnyezjv vlt. A klnbz fegyvernemek s csapatnemek harcfeladatai elklnltek, s azokat rendszerint nllan oldottk meg, az egyttmkds megszervezshez s fenntartshoz szksges technikai felttelek mg nem voltak meg. A vonalharcrend merevsge, kis mlysge s nehz vezethetsge miatt a XVIII. Szzad vgre a fejlds gtjv vlt.

     
Pontosid
     
Naptr
2025. Mjus
HKSCPSV
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
<<   >>
     
Ltogatk szma
Induls: 2006-12-19
     
Linkek

www.bunker.gportal.hu

www.zmne.hu

 

     
zenetrgzit
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
     

Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.