II. R�SZ

A tavaszi hadj�rat

A Tisz�nt�lon l�v� hadtestek a Tisz�n �tkelve m�rcius utols� napjaiban egyes�ltek a VII. (G�rgei, majd G�sp�r) hadtesttel. A n�gy hadtest �llom�ny�ba �sszesen 50 000 f� �s 200 l�veg tartozott. A hadj�rat terve szerint a G�d�ll� t�rs�g�ben v�lt ellenfelet, Asz�d ir�ny�b�l a VII. (G�sp�r) hadtest foglalkoztatja, m�g az I. (Klapka), a III. (Damjanich) �s a tartal�k II. (Aulich) hadtest J�szber�ny—Nagyk�ta—Isaszeg fel�l az osztr�kok jobbsz�rny�t megker�lve csat�ra k�nyszer�ti �ket. E k�t ir�nyb�l egyszerre v�grehajtott t�mad�st�l rem�lte G�rgei az osztr�k f�sereg d�nt� legy�z�s�t. A hadj�rat �prilis1-�n kezd�d�tt meg.

Windisch-Gr�tz a magyar csapatmozg�sokr�l nem rendelkezett pontos inform�ci�kkal, mindenesetre a Debrecen elleni t�mad�sr�l lemondott �s csapatait Pest el�ter�ben gy�lekeztette. Az I. (Jella�i�) hadtest Szolnokon �s nagyobb r�szt Cegl�den, a II. (Wrbna) hadtest hadoszt�lyai k�z�l az egyik V�con, a m�sik Balassagyarmaton, a III. (Schlik) hadtest pedig G�d�ll�n helyezkedett el. Windisch-Gr�tz �sszesen 55 000 f�vel �s 220 l�veggel rendelkezett.

A hadj�rat els� �tk�zet�re m�r �prilis 2-�n sor ker�lt Hatvann�l, a G�sp�r-, illetve a Schlik-hadtesthez tartoz� csapatok k�z�tt. A sz�tbontakozott magyar hadtesttel szemben az eredetileg felder�t�sre k�ld�tt osztr�k csapatok G�d�ll�re vonultak vissza. A megker�l�st v�grehajt� hadtestek ellen�ll�s n�lk�l haladtak �prilis 4-ig, amikor azonban az �len halad� I. (Klapka) hadtestet az �resnek hitt T�pi�bicsk�n meglepet�sszer� t�mad�s �rte. A hadtest soraiban ekkor p�nik t�rt ki �s a katon�k menek�lni kezdtek. A helyzetet, a be�rkez� III. (Damjanich) hadtest csapatai mentett�k meg, el�zve a Jella�i�-hadtesthez tartoz� dand�rokat. G�rgei f�lve, hogy sz�nd�k�t Windisch-Gr�tz felfedte, k�sedelem n�lk�l Isaszeg fel� ir�ny�totta csapatait. Ebben a helyzetben a k�t ir�nyb�l t�mad� csapatok m�r olyan k�zel voltak egym�shoz, hogy egy�ttes tev�kenys�g�kkel lehetett sz�molni. Az �prilis 6-�n kialakult isaszegi csata azonban nem hozta meg a v�rt sikert. A helyi er�f�l�nyben l�v� magyar csapatok gy�ztesen ker�ltek ki ugyan a csat�b�l, de mivel a VII. hadtest parancsnoka Bagn�l v�rakozott, a k�tir�ny� t�mad�s, az esetleges beker�t�s nem j�hetett l�tre. Osztr�k r�szr�l a csat�ban a II. (Wrbna) hadtest nem vett r�szt. A csat�t k�vet� nap Kossuth jelenl�t�ben a tov�bbi teend�k megbesz�l�s�re, haditan�cs �lt �ssze. Az elfogadott terv szerint a magyar csapatok V�con kereszt�l Kom�rom felment�s�re sietnek, majd a Dun�n �tkelve beker�tik az osztr�k f�er�t. Pesttel szemben a II. (Aulich) hadtestet, valamint egy �n�ll� hadoszt�lyt hagynak h�tra. A csapatok �prilis 8-9-�n indultak meg, az I. (Klapka) �s a III. (Damjanich) hadtestet a VII. (G�sp�r) hadtest biztos�totta. �prilis 10-�n V�cn�l az osztr�k II. (Wrbna) hadtesthez tartoz� G�tz-hadoszt�ly �llta a magyar csapatok �tj�t, sikertelen�l. A Garam �thidal�sa ut�n Nagysall�n�l, a m�g szervez�s alatt �ll� IV. (Wohlgemuth) hadtestet verte sz�t a magyar f�sereg. G�rgei �prilis 23-�n vonult be a majd n�gy h�napos k�r�lz�r�s al�l felszabadul� Kom�romba. A Dun�n azonban nem vezetett �t h�d, ez�rt a csapatok csak 26-�n, a hajnali �r�kban kezdhett�k meg az �tkel�st. A bal parton sz�tbontakozott k�t magyar hadtest sikeresen �zte el a k�r�lz�r� er�ket, de m�r nem b�rt a be�rkez� osztr�k f�er�vel, amelyet ism�t sikertelen�l igyekezett megsemmis�teni.

Id�k�zben Windisch-Gr�tzet — akivel egy�bk�nt Aulich napokon �t sikeresen elhitette, hogy a magyar f�sereg Pest el�tt �ll — felmentett�k f�parancsnoki tiszt�b�l �s Ludwig Welden t�borszernagyot, nevezt�k ki ut�dj�ul. Az �j f�parancsnok — t�j�koz�d�s ut�n — elrendelte Pest ki�r�t�s�t. Az I. (Jella�i�) hadtest Esz�k fel�, a II. (Wrbna) �s a III. (Schlik) hadtest pedig Kom�rom fel� vonult el. A budai v�rat �s �rs�g�t azonban jelent�sen meger�s�tett�k. A k�t osztr�k hadtest �prilis 26-�n m�g egyszer csat�t v�vott a magyar sereggel, de csak annyi sikert �rt el, hogy folytathatta visszavonul�s�t B�cs fel�.

A kom�romi csata ut�n a hadj�rat k�vetkez� c�lj�nak meghat�roz�sa �rdek�ben G�rgei haditan�csot h�vott �ssze. A k�t sz�ba j�het� c�l k�z�l — B�cs vagy Buda — hosszas vita ut�n az ut�bbit fogadt�k el. Az Osztr�k Birodalom cs�sz�ra I. Ferenc J�zsef m�rciusban al��rt �s kiadatott egy alkotm�nyt, mely minden orsz�gra �s tartom�nyra egyform�n �rv�nyes volt. Az �n. oktroj�lt alkotm�ny — b�r az �prilisi t�rv�nyek k�z�l nem mindent semmis�tett  meg — megsz�ntette a magyar �n�ll�s�got. Annak ellen�re, hogy ennek bevezet�s�re a birodalom m�s r�szein sem ker�lt sor, a magyar �rdekeket annyira s�rtette, hogy Kossuth v�laszl�p�seket hat�rozott el. Ez vezetett az �prilis 14-i Debrecenben elfogadott hat�rozathoz, mely kimondta a Habsburg-Lotharingiai-h�z tr�nfoszt�s�t. Kossuthot korm�nyz�-eln�kk� v�lasztott�k, a feloszlatott OHB szerep�t a Szemere Bertalan vezette korm�ny, vette �t. A F�ggetlens�gi Nyilatkozattal azonban t�bb katona sem �rtett egyet, k�z�l�k sokan lemondtak. A haditan�csi hat�rozat �rtelm�ben teh�t a magyar f�sereg megindult Buda fel�, a Poeltenberg-hadtest k�t hadoszt�ly�nak kiv�tel�vel, amelyet Gy�rbe ir�ny�tottak az osztr�k csapatok szemmel tart�s�ra. A magyar f�sereg m�jus 4-�n �rkezett Buda al�. A hadvezet�s elk�pzel�se szerint az elavult v�r n�h�ny nap alatt bevehet�, s�t esetleg egy j�l siker�lt er�demonstr�ci� eset�n a v�d�k meg is adhatj�k magukat. Hamar kider�lt azonban, hogy a meger�s�tett v�r 5000 f�nyi v�d�sereg�vel, melynek �l�n Heinrich Hentzi t�bornok �llt felk�sz�lt a v�gs�kig val� kitart�sra. Az is tiszt�z�dott az els� napok ut�n, hogy a hadsereg t�bori l�vegei nem alkalmasak a falak led�nt�s�re, ami viszont elengedhetetlen felt�tele volt a v�r bev�tel�nek. G�rgei a sz�ks�ges ostroml�vegek k�ld�s�re Guyon t�bornokot, kom�romi v�rparancsnokot utas�totta, ezzel egy id�ben megkezdt�k a sz�ks�ges m�szaki munk�k elv�gz�s�t is. A t�z�rs�gi t�zzel �s l�tszatt�mad�sokkal �lland�an nyugtalan�tott v�r d�l-nyugati oldal�val szemben, m�jus 15-�n fel�ll�tott ostrom�teg k�t nap alatt r�st t�rt a meghat�rozott falszakaszon. Az els� roham azonban nem siker�lt, �gy tov�bb l�vett�k a v�rat. A k�vetkez� — m�jus 21-�n hajnalra kit�z�tt — roham m�r meghozta a r�gen �hajtott sikert, az orsz�g f�v�rosa ism�t magyar k�zen volt.

Harcok Erd�lyben �s a d�lvid�ki hadsz�nt�ren

1848 december�ben Erd�lyt teljes eg�sz�ben Puchner alt�bornagy tartotta ellen�rz�se alatt. A magyar csapatok Csucs�n, Feketet�n, Kraszn�n �s Nagyb�ny�n �lltak, Czetz J�nos �rnagy parancsnoks�ga alatt. A lengyel J�zef Bem t�bornok — Kossuth megb�z�s�b�l — december elej�n vette �t a parancsnoks�got. A be�rkezett csapater�s�t�sekkel egy�tt december k�zep�n Bem m�r 12 500 f�vel rendelkezett, valamint 24 l�veggel. Ez az er� n�zett szembe Puchner 17 000-es sereg�vel, amelynek a c�lja egy Nagyv�rad — Debrecen ir�ny� el�renyomul�s volt. A kezdem�nyez�st az osztr�k f�l ragadta mag�hoz, december 18-�n h�rom dand�rral akart utat nyitni az Alf�ld fel�. A t�mad�s azonban kudarcot vallott, Bem pedig az alkalmat kihaszn�lva megind�totta csapatait. A magyar csapatok vez�re a sikeres el�ret�r�s eredm�nyek�nt december 26-�n, Kolozsv�ron egyes�tette er�it, ugyanakkor a cs�sz�ri csapatok r�szeit elv�gta egym�st�l. A k�vetkez� c�l Karl Urban ezredes �s Gustav Jablonsky ezredes dand�r�nak kiszor�t�sa volt Erd�lyb�l, melyet december utols� �s janu�r els� napjaiban v�gre is hajtott a magyar sereg. A bukovinai hat�rr�l Bem visszat�rt Marosv�s�rhelyre �s Puchner f�erej�vel fordult szembe. A k�t sereg janu�r 17-�n Sz�kefalv�n�l �tk�z�tt meg, melynek eredm�nyek�nt az osztr�k f�sereg k�nytelen volt Nagyszebenbe visszavonulni. Bem janu�r 21-�n az Erd�lyi F�hadparancsnoks�g sz�khely�t is megt�madta, de eredm�nytelen�l. Innen Szelindekre vonult a magyar sereg, ahol meger�d�tett �ll�sban, Puchner janu�r 30-i t�mad�s�t visszaverte. Bem annak rem�ny�ben, hogy a B�ns�gb�l seg�ts�get kap, sereg�nek egy r�sz�t D�v�ra k�ldte, � pedig V�zakn�ra vonult vissza. Itt �rte az �jabb osztr�k t�mad�s, amelyet kezdetben eredm�nyesen kiv�dett, de miut�n t�mad�sba ment �t, sereg�t majdnem teljesen sz�tvert�k. A lengyel t�bornok Sz�szsebesre, majd Sz�szv�rosba, v�g�l Piskire vezette csapatainak maradv�nyait, ahol �jra egyes�lt a D�v�ra k�ld�tt seregr�sszel �s az Arad fel�l �rkez� er�s�t�ssel. Febru�r 9-�n Bem m�r ism�t 8000 f�vel �s 30 l�veggel rendelkezett �s �gy sz�llt szembe Puchner m�g mindig t�ler�ben l�v� sereg�vel. A piski h�d�rt v�vott �tk�zetb�l a magyar csapatok ker�ltek ki gy�ztesen. A gy�zelem ut�n Bem ism�t �szak-Erd�lybe indult, hogy a Bukovin�b�l �jra bet�rt Urb�n-dand�rt visszavesse, majd miut�n ez sikeresen megt�rt�nt, visszafordult Puchner ellen. Az osztr�k csapatokat ekkor m�r egy orosz hadoszt�ly t�mogatta. A m�rcius 2-3-�n Medgyesn�l megv�vott k�tnapos csat�t Bem elvesztette �s k�nytelen volt visszavonulni Segesv�rra. Itt ism�t meger�d�tett �ll�sban v�rta az osztr�k t�mad�st, ez azonban k�sett, mivel az id�s osztr�k t�bornok ker�l� �ton k�v�nta Segesv�rt megt�madni. Bem ezt kihaszn�lva er�ltetett menetben Nagyszebenbe vezette csapatait �s a v�ros v�delm�re hagyott orosz csapatokat megverve, m�rcius 11-�n elfoglalta az osztr�kok legfontosabb erd�lyi hely�rs�g�t. Az orosz �s az osztr�k csapatok ezut�n elhagyt�k Erd�lyt, mind�ssze Gyulafeh�rv�r �s D�va maradt az ellens�g kez�n. Az osztr�k hadtest m�jus folyam�n a B�ns�g fel�l pr�b�lt ism�t t�madni, de Bem ezt elh�r�totta.

A d�li hadsz�nt�ren, a csapatok z�m�nek t�voz�sa ut�n, mind�ssze egy csek�ly erej� hadoszt�ly maradt h�tra, Hadik �goston ezredes ir�ny�t�s�val. Szeged k�rny�k�n �llom�sozva ez az er� nem tudta megakad�lyozni, hogy Nugent t�borszernagy Esz�k v�r�t elfoglalja. A csapatok l�tsz�m�t s�rg�sen n�velni kellett �s ez olyan sikerrel j�rt, hogy m�rciusra el�rte a 14 000 f�t. A IV. hadtestnek elnevezett sereg parancsnoks�g�t Perczel M�r t�bornok vette �t. A hadtestparancsnok el�sz�r a k�r�lz�rt P�terv�radot k�v�nta felmenteni, de ez csak �szak fel�l siker�lt. A t�bornok k�vetkez� c�lja a felkel�k meger�d�tett szenttam�si t�bora volt, ezt �prilis 3-�n el is foglalta. A k�vetkez� l�p�sk�nt a Titeli-fenns�k megtiszt�t�s�t t�zte ki c�lul Perczel, de ez ism�t nem siker�lt. A megism�telt t�mad�s azonban �jabb gy�zelmet hozott, �prilis 19-�n a magyar csapatok elfoglalt�k �becs�t. Az el�rt sikerek lemondatt�k az osztr�k �s szerb er�ket a t�mad�si sz�nd�kukr�l. Ezzel a IV. (Perczel) hadtest jelent�s seg�ts�get ny�jtott a f�hadsz�nt�r sz�m�ra.

Szint�n egy hadtest ostromolta Arad v�r�t is, mely Temesv�rral egy�tt az orsz�gr�sz kulcsfontoss�g� hely�nek sz�m�tott. A komolyabb ostrom el�k�sz�letek Ga�l Mikl�s ezredes kinevez�s�vel, 1848 december�ben kezd�dtek, de csak vontatottan haladtak. A hadrend szerint V. hadtest ir�ny�t�s�t �prilisban V�csey K�roly t�bornok vette �t. V�csey minden oldalr�l elszigetelte a v�rat �s t�z�rs�gi t�zzel �lland�an nyugtalan�totta. A hadtest az ostromhoz a sz�ks�ges felt�telekkel val�j�ban nem rendelkezett.

A ny�ri hadj�rat

Az osztr�k korm�ny a magyarorsz�gi esem�nyek kedvez�tlen alakul�sa miatt k�nytelen volt k�ls� seg�ts�get k�rni. Ez vezetett a vars�i szerz�d�s megk�t�s�hez, melyben Mikl�s orosz c�r katonai seg�ts�get �g�rt a magyar szabads�gharc lever�s�hez. A v�llalt k�telezetts�gnek megfelel�en 1849 j�nius�ban Iv�n Paszkevics-Eriv�nszkij t�bornagy ir�ny�t�sa alatt n�gy teljes orosz hadtest — h�rom Gal�cia, egy Moldva fel�l —, illetve tov�bbi kisebb csapategys�gek, megk�zel�t�en 200 000 f�vel �s 600 l�veggel gy�lekeztek a magyar hat�r �tl�p�s�hez.

J�nius h�nap folyam�n az osztr�k hadseregben is t�bb fontos v�ltoz�s t�rt�nt, ezek k�z�l a legjelent�sebb, hogy a F�vez�rs�get Julius Haynau t�borszernagy kapta meg. Haynau k�zvetlen parancsnoks�ga al� n�gy hadtest �s egy �n�ll� orosz hadoszt�ly tartozott, tov�bb� rendelkezett a Jella�i� t�borszernagy vezette d�li hadsereggel �s a Moldv�ban l�v� Eduard Clam-Gallas alt�bornagy ir�ny�t�sa al� tartoz� erd�lyi hadtesttel is. Ez az er� 180 000 f�t �s 605 l�veget jelentett.

A k�t f�l a terv szerint �n�ll�an tev�kenykedett, a c�l Pest min�l gyorsabb elfoglal�sa volt. Az osztr�k csapatoknak f�ir�nyk�nt a Gy�r—Kom�rom—Pest, az orosz csapatoknak a Kassa—Miskolc—Pest vonalat hat�rozt�k meg. Az �sszek�ttet�st �szak-Magyarorsz�gon egy orosz hadoszt�ly tartotta. Erd�lyt az orosz �s osztr�k hadtesteknek egy�ttm�k�dve kellett felszabad�tani, m�g Jella�i� �n�ll�an tev�kenykedhetett.

A magyar csapatokat Buda elfoglal�sa ut�n szint�n �tszervezt�k. A f�sereg G�rgei ir�ny�t�sa alatt n�gy hadtestb�l �s n�h�ny k�l�n�tm�nyb�l �llt, illetve tev�kenys�g�t seg�tette a kom�romi �rsereget k�pez� VIII. hadtest is. Volt ezen k�v�l egy �szaki-hadsereg Dembi�ski, majd J�zef Wysocki t�bornok parancsnoks�ga alatt, mely egy hadtestb�l �s egy hadoszt�lyb�l �llt. Bem erd�lyi hadserege, a Vetter Antal t�bornok �ltal ir�ny�tott d�li hadsereg mellett egy Szegeden �llom�soz� tartal�k hadtesttel is rendelkezett a magyar hadvezet�s. A hadsereg l�tsz�ma 160 000 f� �s 450 l�veg volt. A honv�dsereg el� �ll�tott c�lokkal �s feladatokkal kapcsolatban, t�bb terv l�tott napvil�got, melyek k�z�l G�rgei az osztr�kok elleni min�l gyorsabban v�grehajtand� t�mad�s mellet d�nt�tt. G�rgei terve szerint a Poeltenberg-hadtest Gy�rn�l marad, a t�bbi pedig a V�gon �tkelve Nagyszombat ir�ny�ba t�mad. A megindul� magyar csapatok j�nius 9-�n Szeredn�l, 16-�n Zsig�rdn�l v�vtak �tk�zetet, majd 20-21-�n Peredn�l ker�lt sor arra a k�tnapos csat�ra, mely nem hozta meg a v�rt sikert. A csata els� napja a magyar csapatok sz�m�ra kedvez�en alakult, a II. (Asb�th) hadtest elfoglalta Peredet, illetve honv�d csapatok vett�k birtokukba Kir�lyr�vet is. A csata m�snapi folytat�sa azonban — a hadtestek k�z�tti bels� �sszhang hi�ny�ban — m�r kev�sb� volt sikeres. Az orosz Panyutyin-hadoszt�ly megjelen�se pedig v�gk�pp eld�nt�tte a csata sors�t. A peredi csata ut�n Haynau a Duna jobb partj�ra ir�ny�totta �t csapatait, az eredeti tervnek megfelel�en. Az �tcsoportos�t�s ut�n a j�nius 28-�n megindul� t�mad�st a Gy�rben �ll� Poeltenberg-hadtestnek, illetve az ett�l d�lre �ll� Kmety-hadoszt�lynak nem siker�lt meg�ll�tania, �gy sz�v�s ellen�ll�s ut�n a csapatok visszavonultak. A tov�bbi osztr�k el�ret�r�snek a Kom�romn�l, a Duna jobb parti s�ncait kihaszn�lva fel�ll� magyar f�sereg �llta �tj�t. Ezen a helyen j�lius 2-�n alakult ki csata, amely egyik f�l sz�m�ra sem hozta meg a v�rt sikert. Ebben a csat�ban szerzett fejsebe akad�lyozta G�rgeit, hogy a kilenc nap m�lva megism�telt csat�ban szem�lyesen ir�ny�tsa csapatait. Ez ut�bbi csat�nak magyar r�szr�l az lett volna a c�lja, hogy a f�sereg sz�m�ra szabadd� tegye az utat a Tisza—Maros sz�ge fel�, ahol — a korm�ny hat�rozata �rtelm�ben — a csapatoknak gy�lekezni�k kellett. A sikertelen �tt�r�si k�s�rlet, azt is jelentette, hogy az egyetlen lehets�ges �t a Duna bal partj�n vezet, viszont ekkor ezt m�r az orosz csapatok ellen�rizt�k. M�s v�laszt�s nem l�v�n G�rgei a j�lius 11-i sikertelen csat�t k�vet� napokban megind�totta csapatait, miut�n a kom�romi v�r �rs�g�t alaposan meger�s�tette. A visszavonul�st azonban m�r V�cn�l 15-�n meg�ll�totta egy orosz k�l�n�tm�ny, amely egyre nagyobb er�s�t�st mag�hoz vonva, megakad�lyozta a magyar sereg tov�bbi el�ret�r�s�t. G�rgeinek teh�t �j menetvonalat kellett v�lasztania, ez pedig a Losonc—Miskolc—Debrecen ir�ny lett. Ez azt is jelentette, hogy m�r a Tisz�n�l �ll� orosz csapatok h�ta m�g�tt, azok ut�np�tl�si vonal�t keresztezve kellett a h�rom magyar hadtestnek menetelnie. A man�vert szerencse k�s�rte, n�h�ny kisebb �tk�zet ut�n 22-�n G�rgei m�r Miskolc k�zel�be �rt, 28-�n kelt �t a Tisz�n �s haladt tov�bb Arad fel�. Augusztus 2-�n az oldalv�det k�pez� I. (Nagys�ndor) hadtest Debrecenn�l szenvedett el veres�get, de ez nem akad�lyozta jelent�sen a sereg mozdulatait. G�rgei �lhadteste 9-�n m�r Aradon volt. J�lius h�napban a Tisz�nt�lon is gyors�tem� hadseregszervez� munka folyt, melynek eredm�nyek�nt — t�bb v�lt�s ut�n — Dembi�ski t�bornokot nevezt�k ki f�vez�rr�. Dembi�ski seregeit egyes�tve a d�li hadsereggel, Szegedn�l er�d�tett �ll�sok m�g�tt k�v�nta Haynaut megakad�lyozni abban, hogy �tkeljen a Tisz�n. Miut�n az osztr�k csapatok be�rkeztek, a f�vez�r v�ratlanul ki�r�ttette Szegedet.

Haynau a Tisz�n �tkelve augusztus 5-�n t�madta meg Dembi�ski csapatait, aki Sz�regre vonult vissza, de itt sem fejtett ki hosszabb ellen�ll�st. Innen az Aradra rendel� parancs ellen�re Temesv�r fel� ir�ny�totta sereg�t, ahonnan val�sz�n�leg tov�bb akart vonulni. Augusztus 9-�n a szint�n ide �rkez� Bem a parancsnoks�got �tvette �s azonnal megt�madta az osztr�k f�sereget. A csata azonban a magyar sereg teljes �sszeoml�s�t eredm�nyezte. Ez ut�n a d�nt� veres�g ut�n a legnagyobb magyar hadsereg G�rgei kevesebb, mint 30 000 f�s serege maradt, amely egyed�l m�r nem vehette fel a harcot. A dikt�tors�ggal felruh�zott G�rgei sz�m�ra egyetlen lehet�s�g maradt, letenni a fegyvert. Ez augusztus 13-�n Vil�gosn�l k�vetkezett be. Ezut�n sorban megadt�k magukat a v�rak is, utolj�ra okt�ber 2-4-e k�z�tt ki�r�tett�k Kom�romot is.

Az erd�lyi �s a d�lvid�ki hadsz�nt�r 1849 m�jusa ut�n

Erd�lybe j�nius k�zep�n vonultak be az egyes�tett orosz-osztr�k csapatok. Az orosz f�ir�ny a T�m�si-szoroson �t Brass�, m�sik ir�ny Dornavatra—Beszterce volt. Clam-Gallas osztr�k alt�bornagy a V�r�storonyi-szoroson �t igyekezett csatlakozni az orosz f�er�kh�z, melyet L�ders t�bornok vezetett. A Brass� elleni t�mad�s sikeres volt, az oroszok j�nius 27-�n m�r Nagyszebent is elfoglalt�k.

Bem el�sz�r Beszterc�n�l pr�b�lt ellen�llni, de miut�n felismerte, hogy a nagyobb vesz�ly d�lr�l fenyegeti, idesietett. El�sz�r Clam-Gallas csapatait j�lius 20-�n megverte Sepsiszentgy�rgyn�l, majd egy r�vid moldvai kit�r� ut�n L�ders el� Segesv�rra meneteltette sereg�t. Itt azonban j�lius 31-�n veres�get szenvedett. A csata ut�n Nagyszeben fel� indult a lengyel t�bornok, ahol ugyan �rt el r�szsikereket, de az augusztus 6-ai nagycs�ri �tk�zetben d�nt� veres�get szenvedett.

D�lvid�ken az esem�nyek menet�ben v�ltoz�st jelentett a Jella�i�-hadtest meg�rkez�se Bud�r�l. A horv�t b�n miut�n �tszervezte csapatait, j�nius elej�n �tkelt a Duna bal partj�ra �s k�r�lz�rta P�terv�radot, bet�rt a B�csk�ba �s fel�gette �jvid�ket. Sikeres el�ret�r�s�nek azonban, j�lius 14-�n egy s�lyos kudarc v�get vetett. E napon ugyanis megt�madta Guyon-hadtest�t, amely kishegyesn�l veres�get m�rt r�. Ezut�n Jella�i� el�sz�r a Titeli-fenns�kra vonult vissza, majd visszat�rt a Duna jobb partj�ra. Arad v�ra j�lius1-ig tartott ki, ekkor az osztr�k �rs�g kapitul�lt. Temesv�rt a magyar csapatoknak minden er�fesz�t�s�k ellen�re sem siker�lt elfoglalniuk.