III. R�SZ.

Hadm�veletek 1916-ban

Tervek 1916-ra

1916-ban mindk�t f�l tov�bbra is a d�nt� �sszecsap�sra k�sz�lt. A n�metek �gy gondolt�k, hogy az oroszokt�l most j� ideig nem kell tartani, �gy er�iket nyugaton �sszpontos�thatj�k. Az eddigi tapasztalatok azt mutatt�k, hogy az arcvonalat nem lehet �tt�rni. Ez�rt Falkenheyn, a n�met vez�rkar f�n�ke �j strat�gi�t dolgozott ki. V�lem�nye szerint Franciaorsz�got megfosztva �szaki vas�rclel�helyeit�l �sszeroppanhat, ha er�it a fronton szakadatlanul fel�rlik. A t�mad�s helysz�n��l — ahol a francia hadsereget fel lehet �r�lni — Verdunt szemelte ki. N�metorsz�g val�ban minden eddigin�l nagyobb er�vel (118 hadoszt�ly) tudott megjelenni a nyugati hadsz�nt�ren, de az antant csapatok erej�t nem tudta t�lsz�rnyalni (105 francia, 37 angol, 3 kanadai hadoszt�ly).

Az Osztr�k—Magyar Monarchia a k�vetkez� �v tervez�s�n�l a balk�ni hadj�ratot akarta tov�bb folytatni �s annak r�szek�nt gy�zni Olaszorsz�g felett. A n�metek viszont nem �lltak m�g hadi�llapotban Olaszorsz�ggal. Az osztr�k-magyar politikai vezet�s sem er�ltette a n�metek r�szv�tel�t, mert szerette volna �ket t�vol tartani a t�rs�gt�l. �gy a k�zponti hatalmak k�vetkez� �vre vonatkoz� terveit nem siker�lt egyeztetni. Az Osztr�k—Magyar Monarchia 1915 v�g�n, 1916 elej�n tov�bb folytatta a hadj�ratot Montenegr�ban �s Alb�ni�ban. Arra k�sz�ltek, hogy D�l-Tirolban ind�tanak nagy erej� t�mad�st az olaszok ellen.

Az antant 1916-ra elfogadott terve szint�n az ellens�ges hader� felmorzsol�s�n alapult. Mindh�rom hadsz�nt�ren egyszerre terveztek t�mad�st, �s �gy mindh�rom arcvonal egyidej� harc�val akart�k felmorzsolni az ellens�ges er�ket, els�sorban a n�meteket a nyugati arcvonalon.

Az olasz arcvonal esem�nyei: Asiago �s az 5. isonz�i csata

Az osztr�k-magyar hadvezet�s 1916 elej�n befejezte Montenegr� �s Alb�nia t�lnyom� r�sz�nek elfoglal�s�t �s minden rendelkez�sre �ll� er�vel az olaszok elleni t�mad�sra k�sz�lt. A terve az volt, hogy D�l-Tirolb�l P�dua fel� t�rik �t az olasz v�delmet, �gy kijutva az �szak-olasz s�ks�gra h�tba t�madhatja az Isonz�n�l harcol� olasz hadseregeket. M�jus15-�n er�s t�z�rs�gi el�k�sz�t�s (641 k�nny� �s 276 neh�z l�veg) ut�n megkezd�d�tt a 11. �s a 3. osztr�k-magyar hadsereg t�mad�sa. Els� l�p�sk�nt Arsiero �s Asiago v�rosokat kellett volna elfoglalni. A siker alapfelt�tele a meglepet�s lett volna, azonban a nagyar�ny� el�k�sz�leteket nem lehetett titokban v�grehajtani, �gy az 1. olasz hadsereg megfelel�en felk�sz�lt az ellen�ll�sra. A sikeresen indul� akci� hamarosan lelassult �s egyre t�bb tartal�kot kellett a gal�ciai arcvonalr�l �tsz�ll�tani. A h�nap v�g�re m�gis siker�lt a v�rosokat bevenni. Ez azonban csak f�lsiker volt, mert a t�mad�s tov�bbfejleszt�s�re nem volt lehet�s�g, mivel a keleti (orosz) arcvonalon nagy erej� t�mad�s indult. Ez�rt itt le kellett le�ll�tani az el�nyomul�st, v�delemre berendezkedni �s minden n�lk�l�zhet� er�t a keleti arcvonalra sz�ll�tani. Az olasz arcvonalon a monarchia �ltal ind�tott t�mad�s korl�tozott sikere ellen�re jelent�s zs�km�nyt eredm�nyezett: 318 l�veg, 191 g�ppuska, 45 ezer fogoly. K�zben a Doberd�-fenns�kon �s a Monte St. Michelen �jabb olasz t�mad�s kezd�d�tt m�rcius11-�n (5. isonz�i-csata). Az egy h�tig (m�rcius16-ig) tart� �tk�zetben az olaszok most sem �rtek el eredm�nyt.

Az orosz arcvonalon: Bruszilov offenz�v�ja

Az antant egyeztetett tervei szerint, j�nius v�g�n—j�lius elej�n, k�zel azonos id�ben kellett �sszehangolt offenz�v�t ind�tani keleten, d�len �s nyugaton. Az orosz t�mad�s indul el�sz�r Viln�n�l, az arcvonal �szaki sz�rny�n. Ezt k�vet�en angol-francia t�mad�s kezd�dik a Somme foly�n�l, v�g�l az olaszok csatlakoznak az Isonz�n�l. Az olaszok m�r m�jusban s�rgett�k az orosz offenz�va megkezd�s�t, hogy cs�kkenjen a nyom�s az Asiago-fronton. K�l�n k�rt�k, hogy a nagy t�mad�s az osztr�k-magyar arcvonal ellen is ir�nyuljon. Az antant m�lt�nyolta ez ut�bbi k�r�st, hiszen az olaszok megseg�t�s�re m�sk�pp nyugatr�l kellett volna csapatokat �tsz�ll�tani. Az oroszok azonban nem tudt�k v�llalni a Vilna elleni t�mad�s kor�bbi megkezd�s�t. Bruszilov t�bornok azonban �szrevette, hogy az olaszorsz�gi t�mad�s miatt a vele szemben l�v� osztr�k-magyar er�k jelent�sen meggyeng�ltek. Az orosz hadvezet�s ragaszkodott eredeti terv�hez, j�lius k�zep�n m�gis enged�lyezte Bruszilovnak a Vilna elleni t�mad�st. Az orosz D�lnyugati Frontnak 630 000 katon�ja volt, m�g vele szemben az osztr�k-magyar �s n�met csapatok l�tsz�ma mintegy 475 ezer f�t tett ki. Bruszilov a t�mad�s sor�n �j taktik�t alkalmazott. Hogy ne fedj�k fel az �tt�r�s hely�t, a hossz�, napokig tart� t�z�rs�gi el�k�sz�t�s helyett csak r�vid ideig tart� t�z�rs�gi el�k�sz�t�st alkalmazott. Ezzel megakad�lyozta az ellens�g tartal�kainak szabad �tman�vereztet�s�t a nem t�madott arcvonalszakaszokr�l, a 400 kilom�ter hossz� arcvonalon egy id�ben 11 helyen kezdte meg az �tt�r�st. A gyalogs�g n�gy hull�mban t�madott. Az els� hull�m elfoglalta az els� �s m�sodik ellens�ges �ll�st, a m�sodik hull�m a vesztes�geket p�tolta, a harmadik �s negyedik hull�m biztos�totta a tov�bbhalad�st. A t�mad�snak ez a m�dja m�r eleve felt�telezte a hatalmas v�rvesztes�get. A D�lnyugati Front 1916. j�nius4-�n Luck �s Csernovicz k�z�tt �tt�rte az osztr�k-magyar csapatok (4, �s 7. osztr�k-magyar hadsereg) j�l ki�p�tett �ll�sait. J�lius v�g�re az �tt�r�s m�lys�ge az arcvonal egyes szakaszain el�rte az 50-100 kilom�tert �s csak szeptemberben siker�lt a t�mad�kat a nyugati arcvonalr�l �s a D�l-Tirolb�l �tcsoportos�tott er�kkel feltart�ztatni. B�r az oroszok jelent�s ter�leteket (20 000 km²) foglaltak el �s jelent�s vesztes�geket okoztak, k�zben nagy vesztes�geket szenvedtek, a sikert nem tudt�k kiakn�zni. �szakon pedig egy�ltal�n nem jutottak el�re.

A Doberd� ostromai

A d�l-tiroli osztr�k-magyar t�mad�s le�ll�t�sa, valamint a Bruszilov offenz�va miatt az Osztr�k—Magyar Monarchia katonai helyzete meglehet�sen v�ls�gosra fordult. Nem csak a tiroli arcvonalr�l, de az Isonz� mell�k�r�l is csapatokat kellett elvonni �s egyr�szt Oroszorsz�gba, m�sr�szt Erd�lybe a k�sz�b�n �ll� Rom�n t�mad�s elh�r�t�s�ra. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt ker�lt sor az olaszoknak azon �tt�r�si k�s�rleteire, amelyek az �gynevezett 6.,7.,8. �s 9. isonz�i csat�kat eredm�nyezt�k. Mind a n�gy t�mad�s arra ir�nyult, hogy a Doberd� k�r�li fenns�kon �t utat nyissanak Trieszt fel�. Az els� nagy t�mad�s az �gynevezett 6. isonz�i csata augusztus4-�n kezd�d�tt �s 16-ig tartott. Az olasz hadvezet�s�g olyan eredm�nyt akart felmutatni, amely jav�thatja a hadsereg harci mor�lj�t �s a sz�vets�gesek szem�ben is komoly gy�zelemnek, t�nhet. A k�zelebbi c�l G�rz v�ros�nak elfoglal�sa volt. A t�mad�st rajta�t�sszer�en akart�k v�grehajtani, ez�rt a 3. olasz hadseregnek rejtetten kellett felvonulnia. A t�mad�s kezdet�ig siker�lt is biztos�taniuk a k�tszeres er�f�l�nyt. 17 olasz hadoszt�ly (223 z�szl�alj) 700 t�bori �s 240 neh�z l�veg �llt szemben a Monarchia 9 osztr�k-magyar hadoszt�ly�val (106 z�szl�alj) 402 t�bori �s 137 neh�z l�veg�vel. Augusztus6-�n kezd�d�tt a t�z�rs�gi el�k�sz�t�s, ami perg�t�zz� fokoz�dott Tolmeinit�l a tengerig h�z�d� arcvonalszakaszon. A roham t�z�rs�gi el�k�sz�t�se eg�szen d�lut�nig tartott. A hull�mharcrendbe tagozott olasz gyalogs�g ezut�n kezdte meg a rohamot a g�rzi h�df�t v�d� 9, meglehet�sen „leharcolt” z�szl�alj ellen. A h�df� jobbsz�rny�n, a Monte Sabotin�n v�d� z�szl�alj nem tudta mag�t sok�ig tartani. A h�df� m�s r�szein azonban sikerrel vert�k vissza az els� olasz rohamot. Az olasz csapatok t�rnyer�se csak akkor volt lehets�ges a h�df�ben, ha a doberd�i t�rs�g �szaki pill�r�t, a Monte St. Michele hegyet is elfoglalj�k. Itt, a J�zsef kir�lyi herceg vezette magyar alakulatokb�l �ll� VII. hadtest rendezkedett be v�delemre. A 17. k�z�s, valamint a 20. honv�d gyalogos hadoszt�ly alkotta ezt a hadtestet.

A nagy er�kkel ind�tott olasz t�mad�st feltart�ztatni nem lehetett, elkeseredett harcok ut�n az osztr�k-magyar hadvezet�s �gy d�nt�tt, hogy ki�r�ti a h�df�t. Erre augusztus8-�n sor is ker�lt. Az ut�v�dharcok neh�z feladata a gyulai 2. n�pfelkel� gyalogezrednek jutott, amit eredm�nyesen v�gre is hajtott. A h�df� megtart�sa az olaszok sz�m�ra csak akkor volt lehets�ges, ha a d�len a Monte St. Michel�t, �szakon pedig a Monte Sabot�n�t is elfoglalj�k. Ez�rt a k�vetkez� napokban ezek ellen ind�tottak elkeseredett rohamokat az olasz csapatok. Augusztus12-�n a Monte St. Michel�t el is foglalt�k, de az �szaki sz�rnyon nem siker�lt el�rejutniuk, az arcvonalat csapataink megszil�rd�tott�k.

Szeptember13-�n kezd�d�tt a „7. Isonz�-csata”. A harc k�zpontja most is a Doberd�-fenns�k volt, ahol 130 olasz z�szl�alj pr�b�lt el�re jutni 62 osztr�k-magyar z�szl�alj ellen�ben. Az �t napig tart� k�zdelemben 45 ezer f�s vesztes�ggel csak a San Grado di Merna magaslatot siker�lt bevenni�k.

A „8. Isonz�-csata” okt�ber9-�n kezd�d�tt. Az olasz t�z�rs�g neh�z aknavet�k �s neh�z l�vegek t�z�vel szinte teljesen sz�trombolta a v�d�k akad�lyait, mellv�djeit. Ezt k�vet�en n�gy napon �t megism�telt rohamokkal pr�b�ltak az olaszok el�rejutni. Okt�ber11-�n kilenc rohamot int�ztek az osztr�k-magyar �rkok ellen, eredm�nytelen�l. Az okt�ber12-�n v�grehajtott roham ut�n 65 000 f�s vesztes�ggel v�ge szakadt a „csat�nak”.

Az okt�ber31-�n kezd�d� „9. Isonz�-csat�ban” az olaszok azt rem�lt�k, hogy az el�z� „csat�kban” megpuh�tott v�d�k�n most m�r k�nnyen gy�zelmet arathatnak. Az olasz gyalogs�g t�mad�sa ism�t a Doberd�t �rte 20 kilom�ter sz�les arcvonalon. A Wippack v�lgy�ben egy hadtest ellen 6 olasz hadoszt�ly int�zett rohamot. Az olaszok kezdetben �tt�rt�k az osztr�k-magyar arcvonalat, de a november2-�n ind�tott ellent�mad�s meg�ll�totta az olasz el�nyomul�st. A „9. Isonz�-csat�val” a Doberd� elfoglal�s�ra ind�tott olasz k�s�rletek sora bez�rult. A hadijelent�sekben gyakran tettek eml�t�st d�cs�r�leg a sz�kesfeh�rv�ri 17. honv�d, a debreceni 3. honv�d, a nagykanizsai 48. k�z�s, a budapesti 32. k�z�s, a debreceni 39. k�z�s, a kom�romi 43. k�z�s, a szegedi 46. k�z�s, a p�csi 52. k�z�s �s a gyulai 2. n�pfelkel� gyalogezredr�l.

Rom�nia hadba l�p�se. Hadm�veletek a rom�n arcvonalon

Az antant 1916-os ny�ri t�mad�ssorozata mindh�rom fronton rendk�v�l neh�z helyzetbe hozta a k�zponti hatalmakat, k�l�n�sen a Monarchia �llt k�zel az �sszeoml�shoz. Tartal�kai kimer�ltek �s az egyidej� orosz �s olasz nyom�snak m�r nem tudott megfelelni. Elker�lhetetlen volt a n�met seg�ts�g ig�nybev�tele, amit viszont a h�bor� kezdete �ta pr�b�lt elker�lni, vagy legal�bb minim�lis szinten tartani. Ebben a helyzetben egyre ink�bb sz�m�tani lehetett Rom�nia hadba l�p�s�re. Ett�l legink�bb a magyar korm�ny tartott �s s�rgette a hadvezet�st az ellenint�zked�sek megt�tel�re. 1916 j�lius�ban v�gre a n�met, osztr�k-magyar �s bolg�r katonai vezet�s k�z�tt meg�llapod�s j�tt l�tre a rom�n hader� t�mad�sa eset�n alkalmazand� katonai l�p�sekr�l. A meg�llapod�s szerint — rom�n t�mad�s eset�n — a h�rom orsz�g �sszehangolt t�mad�st ind�t Rom�nia ellen. A k�zponti hatalmak nem engedhettek meg egy �jabb arcvonal kialakul�s�t, ez�rt a f� c�l nem a rom�n hadsereg feltart�ztat�sa, hanem megsemmis�t�se volt. A nyugati �s a keleti arcvonalr�l ehhez a hadm�velethez nem lehetett er�ket elvonni, ez�rt a n�met hadvezet�s a szaloniki arcvonalr�l csoportos�tott bolg�r, t�r�k �s n�met egys�geket Bulg�ria �szaki hat�r�ra. Ennek a csoportos�t�snak, ami m�g nem k�pviselt jelent�s er�t, egy kipr�b�lt n�met t�bornok, Mackensen vez�rezredes lett a parancsnoka. A Monarchia kezdetben nem rendelkezett jelent�s hader�vel Erd�lyben.

A francia korm�ny a verduni harcok idej�n egyre er�teljesebben s�rgette Rom�nia hadba l�p�s�t �s arra k�rte az orosz korm�nyt, hogy maxim�lisan el�g�tse ki Rom�nia ter�leti ig�nyeit. Ezeket, az ig�nyeket viszont Oroszorsz�g is t�lzottnak tartotta, k�l�n�sen ott, ahol orosz �rdekek is s�r�ltek volna. Az oroszok elismert�k Rom�nia ig�ny�t az Osztr�k—Magyar Monarchia rom�nok lakta ter�let�re, de Bukovina nagy r�sz�re maga is sz�mot tartott. A Temesi b�ns�got, pontosabban annak nagyobb r�sz�t pedig Szerbi�nak sz�nta. A rom�n korm�ny viszont hajthatatlan �s telhetetlen volt. Ig�nyelte Bukovin�t, tov�bb� azt is, hogy a Maros torkolat�t�l d�lre a Tisza �s a Duna legyen az �j �llamhat�r. A katonai egy�ttm�k�d�s k�rd�s�ben is rendk�v�l makacsnak �s �nz�nek mutatkozott az �j antantsz�vets�ges. A rom�n korm�ny erd�lyi benyomul�ssal akarta megkezdeni a hadm�veleteket, de az esetleges bolg�r t�mad�ssal szemben orosz csapatokt�l v�rta, hogy tehermentes�ts�k. Az orosz hadvezet�s viszont a gal�ciai siker kiakn�z�s�ban val� k�zrem�k�d�sre k�rte a rom�n hader�t.

A rom�n korm�ny m�r bizonyos volt az antant teljes gy�zelm�ben �s ter�leti ig�nyeit gyorsan, kev�s vesztes�ggel akarta realiz�lni. J�niusban �s j�liusban m�r folytak a titkos t�rgyal�sok az antant �s Rom�nia k�z�tt. J�lius6-�n aj�nlotta fel csatlakoz�s�t az antant sz�vets�gesekhez �s augusztus17-�n Bukarestben al��rt�k a titkos egyezm�nyt, amelyben Oroszorsz�g engedett sz�vets�gesei k�r�s�nek. Az egyezm�nyben a rom�n korm�ny k�telezte mag�t, hogy a Monarchia ellen augusztus v�g�ig hadba l�p �s megszak�t minden kapcsolatot N�metorsz�ggal. A n�gy nagyhatalom ennek fej�ben elismerte Rom�nia jog�t Erd�lyre, valamint Bukovina �s a B�ns�g r�szeire.

A rom�n korm�ny m�g j�nius v�g�n titokban megkezdte a hadsereg mozg�s�t�s�t, majd augusztus27-�n hadat �zent a Monarchi�nak �s a rom�n hadsereg els� egys�gei m�g aznap �jjel �tl�pt�k a h�g�kn�l a magyar hat�rt. M�snap N�metorsz�g, Bulg�ria �s T�r�korsz�g hadat �zent Rom�ni�nak, amire v�laszul Olaszorsz�g — b�r olasz �s n�met csapatok m�r egy �ve harcban �lltak egym�ssal — is hadat �zent N�metorsz�gnak. A rom�n hader� 600 000 katon�val (20 hadoszt�ly) n�gy hadseregbe csoportos�tva, 1300 l�veggel megkezdte a hadm�veleteket. H�rom hadsereg�k (1.,2.,4.) a magyar hat�r eg�sz vonal�n benyomult Erd�lybe, a 3. hadsereg pedig a bolg�r hat�ron v�delemre rendezkedett be.

Az osztr�k-magyar hadsereg-f�parancsnoks�g 1916 nyar�t�l biztos volt a rom�n t�mad�sban, amit augusztus k�zep�re v�rt. Ennek ellen�re — az olasz �s orosz arcvonalon foly� antantt�mad�sok miatt — nem tudott megfelel� csapatokat Erd�ly v�delm�re �sszpontos�tani. J�lius15-�n Erd�ly v�delm�nek el�k�sz�t�s�vel megb�zt�k Karl Pflanzer-Baltin vez�rezredest az orosz arcvonal d�li sz�rny�n k�zd� 7. osztr�k-magyar hadsereg parancsnok�t. Ehhez al�rendelt�k az erd�lyi p�ttestekn�l a vesztes�gek p�tl�s�ra sz�nt �s menetk�sz �llapotba helyezett 16 menetz�szl�aljat, a petrozs�nyi sz�nb�ny�k munk�saib�l alakult 3 b�ny�sz z�szl�aljat, valamint Erd�lybe vez�nyeltek m�g 10 hadt�p z�szl�aljat, amelyeknek a ki�r�t�sn�l kellett volna seg�dkezni�k. A hadtest-f�parancsnoks�g j�lius v�g�n m�g Erd�lybe k�ld�tt h�rom olyan magyar hadoszt�lyt, amelyeket nagy vesztes�geik miatt az orosz arcvonalb�l ki kellett vonni. �gy a 2500 f�t sz�ml�l� 51. honv�d gyaloghadoszt�lyt, a 3000 f�b�l �ll� 61. gyaloghadoszt�lyt (magyar n�pfelkel� z�szl�aljakb�l �llt!) �s a 11. honv�d lovashadoszt�lyt, amelyik hadil�tsz�m�nak mind�ssze egynegyed�vel rendelkezett. Ezeken fel�l m�g k�t n�pfelkel� �s 23 menetz�szl�alj indult Erd�lybe.

A kor�bbi elk�pzel�sekkel szemben — mely szerint a Maros vonal�ra vonulnak vissza, �s ott v�rj�k be az er�s�t�seket — az a d�nt�s sz�letett, hogy a hat�ron kell v�rni a t�mad�st. A v�delem vezet�s�re az erd�lyi sz�let�s� Arz Art�r gyalogs�gi t�bornokot nevezt�k ki, aki augusztus14-�n Kolozsv�ron �tvette a parancsnoks�got. B�r augusztus27-e el�tt m�g Erd�lybe �rkezett a sz�kely 82. gyalogezred, a 32. �s 44. k�z�s gyalogezredek 1-1 z�szl�alja, a marosv�s�rhelyi n�pfelkel� husz�roszt�ly (11. honv�d lovashadoszt�lyt viszont Bukovin�ba vez�nyelt�k), a rom�n t�mad�s napj�n Arz t�bornoknak mind�ssze 51 z�szl�alja (33 900 f�) 9 lovassz�zada �s 19 �tegbe osztott 76 l�vege volt. De ez sem volt mind harcra alkalmas. A 11 t�bori z�szl�alj felelt meg csak a k�vetelm�nyeknek. Arz t�bornok csapatai azt a feladatot kapt�k, hogy a lehet�s�gek f�ggv�ny�ben k�sleltess�k a rom�n el�nyomul�st, min�l kisebb vesztes�g �r�n. A csapatok harci erej�t a k�s�bbi ellent�mad�sra kellett tartogatni. Ezt a feladatot sikeresen teljes�tett�k is. A t�ler� el�l, az �tkarol�sok kiv�d�s�re fokozatosan harcolva vonultak vissza. A rom�nok, mivel nem tudt�k felder�teni, hogy mekkora er� �ll vel�k szemben �s hogy a vel�k k�zvetlen harc�rintkez�sben l�v� osztr�k-magyar csapatok m�g�tt �llnak-e nagyobb tartal�kok, az eg�sz arcvonalon nagyon �vatosan �s lassan nyomultak el�re. H�rom h�t alatt mind�ssze 60 kilom�ter-t jutottak el�re az �szaki �s 100 kilom�ter-t a d�li sz�rnyon.

K�zben d�len August von Mackensen t�bornagy „Duna-hadserege” rajta�t�ssel elfoglalta Tutrakan rom�n er�d�t, a 3. bolg�r hadsereg pedig benyomult Dobrudzs�ba. Szeptember10-�n pedig a szaloniki antant hader� kezdett t�mad�st, hogy megakad�lyozza a maced�niai arcvonalr�l n�met �s bolg�r csapatok Rom�ni�ba sz�ll�t�s�t. Erre az arcvonalra egy �jabb n�met hadoszt�lyt sz�ll�tottak a bolg�r �s n�met er�k f�parancsnok�nak Otto B�low t�bornokot nevezt�k ki. A h�bor� alatt els� �zben siker�lt a n�meteknek kik�nyszer�teni�k sz�vets�geseikn�l az egys�ges f�vez�rlet elfogad�s�t.

A Mackensen t�bornagy parancsnoks�ga alatt �ll� Duna-hadsereget meger�s�tett�k �s Bukarest elleni t�mad�sra, csoportos�tott�k. A Dobrudzs�ba benyomult 3. bolg�r hadsereget szint�n Mackensen parancsnoks�ga al� helyezt�k. Az eddig Erd�lyben v�dekez� csapatokat, mint az 1. osztr�k-magyar hadsereget a Maros ment�n, Marosv�s�rhely k�rny�k�n �sszpontos�tott�k, att�l d�lkeletre pedig a n�met �s osztr�k-magyar egys�gekb�l �ll� 9. n�met hadsereget vonultatt�k fel Falkenhayn t�bornok parancsnoks�ga alatt. A Bukarestet d�lr�l fenyeget� t�mad�s a rom�n hadvezet�st arra k�nyszer�ttette, hogy le�ll�tsa az erd�lyi t�mad�st �s er�inek egy r�sz�t d�lre, csoportos�tsa. Ez a k�r�lm�ny jelent�sen megk�nny�tette a t�mad�shoz felsorakozott 1. osztr�k-magyar �s 9. n�met hadsereg helyzet�t. Szeptember26-�n a 9. n�met hadsereg megkezdte az ellent�mad�st az 1. rom�n hadsereg nagyszebeni csoportos�t�sa ellen. A 9. n�met hadsereg �llom�ny�ba volt beosztva az 51. honv�d gyaloghadoszt�ly (300., 301., 302., �s 305. honv�d gyalogezred.) Szeptember22-t�l k�t n�met (187. �s 76.) hadoszt�ly k�z�tt vonult fel, hogy k�t oldalr�l �tkarolj�k a Nagyszebent�l d�lre �ll� rom�n hadtestet. A k�t n�met hadoszt�ly hajtotta v�gre az �tkarol�st, m�g az 51. honv�d hadoszt�ly arcb�l rohamozott. A gy�ztes „nagyszebeni csat�ban” a hadoszt�ly 1375 f�s vesztes�ggel eredm�nyesen teljes�tette feladat�t, majd v�gig a hadj�rat alatt kiemelked� teljes�tm�nyt ny�jtott. A 9. n�met hadsereg, miut�n az 1. rom�n hadsereget megfutam�totta, a 2. rom�n hadsereget is kiszor�totta Erd�lyb�l. A 4. rom�n hadsereget az 1. osztr�k-magyar hadsereg k�nyszer�ttette visszavonul�sra. A rom�n hadseregek minden arcvonalon neh�z helyzetbe ker�ltek �s saj�t er�ikkel m�r nem voltak k�pesek a rendezett visszavonul�sra sem. A dobrudzsai arcvonalon megjelentek az orosz D�lnyugati Front csapatai, �gy az itt harcol� rom�n alakulatok Bruszilov t�bornok parancsnoks�ga al� ker�ltek. Az Erd�lyb�l vissza�z�nl� rom�n er�ket csak francia seg�ts�ggel (Berthelot t�bornok katonai misszi�ja) siker�lt �jj� szervezni. Novemberben Erd�ly fel�l a 9. n�met hadsereg, a Duna ir�ny�b�l Mackensen hadserege nyomult el�re a rom�n Alf�ld�n. December6-�n elfoglalt�k Bukarestet �s Ploie�tit, �s az �v v�g�re Rom�nia t�lnyom� r�sze n�met fennhat�s�g al� ker�lt. Mind�ssze a Szeret-Duna vonalon tudt�k — val�j�ban orosz er�k — stabiliz�lni az arcvonalat.

A rom�n r�szv�tellel az antant helyzete nem v�lt k�nnyebb�. Az orosz arcvonalon pedig kifejezetten h�tr�nyt teremtett, hiszen a Bruszilov offenz�va v�g�re alaposan kimer�lt orosz hadseregeknek most m�r egy sokkal hosszabb arcvonalon kellett helyt�llniuk. A visszavonul�s alatt a rom�n hadseregnek mintegy a fele elveszett. Az olajkutakat a visszavonul� rom�n csapatok felrobbantott�k ugyan, de a rom�n gazdas�got r�videsen helyre�ll�tott�k, �s a n�met hadsereg ell�t� b�zis�v� v�lt, ugyanis a megsz�llt Rom�nia n�met katonai igazgat�s al� ker�lt. A rom�nok kiszor�t�sa ut�n Erd�lyben a harcok nem �rtek v�get. A keleti hat�rok megsz�ll�sa �s biztos�t�sa meglehet�sen neh�z feladat volt. A rom�nok ut�v�dharcai, majd az orosz csapatok seg�ts�g�vel v�grehajtott ellent�mad�sai megnehez�tett�k csapataink helyzet�t, amit a terep �s az id�j�r�s tov�bb nehez�tett. Az �tlag 1000 m�tern�l magasabb hegyek sz�k v�lgyekkel, meredek hegyoldalakkal, sokszor �serd� jelleget �lt� rengetegeivel, a vas�t, �t �s emberi telep�l�sek hi�nyaival, a hideg es�s �szi id� �s a kor�n bek�sz�nt�tt zord t�l nagyon megnehez�tette a csapatok mozg�s�t �s vezet�s�t. A rendelkez�sre �ll� csapatok sem minden esetben voltak alkalmasak az ilyen k�r�lm�nyek k�z�tti harcra. Az orosz, vagy az olasz hadsz�nt�rr�l idesz�ll�tott csapatok rendszerint leharcolt, kimer�lt �llapotban voltak, �s a hegyi harcra nem rendelkeztek megfelel� felszerel�ssel. Mivel nem volt elegend� er�, az alakulatok a szok�sosn�l l�nyegesen nagyobb arcvonalszakaszt kaptak, amit meg kellett v�deni�k.

Az erd�lyi fronton csapataink csak �nfel�ldoz� harcokkal tudt�k tartani az arcvonalat a t�ler�ben lev� orosz hadseregek ellen. Ezek a v�delmi harcok tett�k lehet�v�, hogy Mackensen t�bornok katon�i december6-�n bevonulhattak Bukarestbe. A harcok igen nagy vesztes�get okoztak mind a t�mad�nak, mind a v�d�nek. A november28-t�l december4-ig tart� m�veletekben p�ld�ul a 39. honv�dhadoszt�ly 1200 f�t vesz�tett. A nagy vesztes�gekre val� tekintettel a 61. hadoszt�lyt a hadvezet�s�g fel is oszlatta, �s megmaradt �llom�ny�b�l megalak�tott�k a 16. n�pfelkel�-dand�rt.

Az 1916-os �v tapasztalatai

Ez �vben elhunyt I. Ferenc J�zsef cs�sz�r �s kir�ly. Az agg uralkod�t unoka�ccse IV. K�roly k�vette a tr�non. Az 1916. �vi fel�rl� harcok nyom�n az er�viszonyok egyre ink�bb az antant jav�ra kezdtek billenni. Az antant 1916 v�g�n 14,5 milli� katon�val rendelkezett, amit tartal�kban tartott tov�bbi 3 milli�val tudott megn�velni. A k�zponti hatalmak 9,5 milli� katon�j�t csak 1 milli�val tudta m�g kieg�sz�teni. A haditechnikai eszk�z�k tekintet�ben is egyre ink�bb az antant jav�ra billent a m�rleg. Mindez azonban a v�delmi harcban ellens�lyozhat�, az �ll�sok �tt�r�s�t k�vet�en tov�bbra sem tudt�k a harc�szati sikert hadm�veleti sikerr� fejleszteni. Felismert�k, hogy a t�z�rs�g egy id�ben nem k�pes lefogni az ellens�g v�delm�t annak teljes m�lys�g�ben, ez�rt a t�zet csak a v�delem egyes �ll�saira ir�ny�tott�k. A gyalogs�g t�mad�sa csak t�bbnapos t�z�rs�gi el�k�sz�t�s ut�n indult meg. Miut�n birtokba vett�k az els� �rkokat, a t�z�rs�g a t�z�t a k�vetkez� terepszakaszra helyezte �t. A t�lzott m�dszeress�g a t�mad�s �tem�nek tov�bbi cs�kken�s�hez vezetett.