AZ ELS� VIL�GH�BOR� A MONARCHIA �S MAGYARORSZ�G SZEMPONTJ�B�L

I. R�SZ

A XIX. sz�zad v�g�n �s a sz�zadfordul� idej�n lefolyt h�bor�k tapasztalatai, valamint a szemben�ll� hatalmi csoportosul�sok c�lkit�z�sei arra k�sztett�k a kor katonai teoretikusait, hogy kidolgozz�k a kor hadm�v�szeti elveit, �s v�lem�nyt alkossanak az elj�vend� �j h�bor�r�l. A milli�s t�meghadsereg d�nt� szerep�t (amelynek f�- �s leg�t�k�pesebb r�sze a sz�razf�ldi hader�) az angolok kiv�tel�vel minden katonai teoretikus elismerte. Valamennyien arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy a j�v� h�bor�j�t hatalmas t�megek v�vj�k. A gyorslefoly�s� h�bor� gondolata �ltal�nosan elterjedt. A teoretikusok nagy r�sze a t�meghadseregek �s az �j, minden eddigin�l puszt�t�bb harceszk�z�k megjelen�s�t �gy �rt�kelt�k, hogy az �j technika lehet�v� teszi a h�bor� gyors befejez�s�t, mert hat�sa k�vetkezt�ben az elk�vetkezend� h�bor� minden vonatkoz�sban puszt�t�bb, kegyetlenebb lesz �s sokkal, nagyobb er�fesz�t�sekkel, �s �ldozatokkal j�r, mint az el�z�ek - ez�rt nem tarthat hossz� ideig. A katonai szakemberek a had�szati feladatok meghat�roz�s�n�l els�sorban a gyorslefoly�s� h�bor� gondolat�t tartott�k szem el�tt. A d�nt� siker el�r�s�t — az ellens�g f�er�inek r�vid id� alatti megsemmis�t�s�t — a h�bor� kezdet�n az els� �sszecsap�sok idej�re tervezt�k. A XIX. sz�zad v�g�n, a sz�zadfordul�n �s az azt k�vet� �vekben lezajlott h�bor�k �rt�kel�s�b�l gyakran helytelen k�vetkeztet�sre jutottak. T�bbek k�z�tt nem vett�k kell�en figyelembe sem az orosz-jap�n (1904—1905), sem a Balk�n-h�bor�k (1912-1913) tapasztalatait annak ellen�re, hogy sokan a nagy h�bor� f�pr�b�j�nak tekintett�k ezeket, az �sszecsap�sokat.

A katonai vezet�k elk�pzel�sei szerint az �n�ll� hadm�veleteket folytat� t�bori hadseregeknek egym�s mellett egyl�pcs�s hadm�veleti fel�p�t�sben kellett tev�kenykedni�k, �ltal�ban 20-30 kilom�ter sz�less�gben. A hadtestek �s hadoszt�lyok egy- vagy k�tl�pcs�s harcrendet alak�tottak ki. A hadtest harcrendj�nek sz�less�ge t�mad�sban �ltal�ban 6-10, a hadoszt�ly, 3-5 kilom�ter volt. A harc t�z�rs�gi p�rbajb�l, a s�r� rajvonalakban el�ret�r� gyalogs�g t�zharc�b�l �s szuronyrohamaib�l �llott. V�delmet csak ideiglenesen, r�vid ideig sz�nd�koztak folytatni. C�ljak�nt az id�nyer�st, a t�mad�sba val� �tmenet felt�teleinek megteremt�s�t hat�rozt�k meg.

A felek had�szati tervei �s er�ik csoportos�t�sa

A t�bbmilli�s hadsereggel felvonul� kontinent�lis nagyhatalmak (N�metorsz�g, Franciaorsz�g, Oroszorsz�g, Osztr�k—Magyar Monarchia) had�szati tervei arra �p�ltek, hogy a t�z�rs�ggel �s lovass�ggal t�mogatott gyalogs�g el�nyomul�s�n, rohamain, egy hatalmas t�mad�s �t�t�erej�n d�l el minden, igen r�vid id� alatt. Mind a n�gy nagyhatalom n�h�ny hetes, legfeljebb n�h�ny h�napos t�mad� h�bor�ra k�sz�lt fel.

Az Osztr�k—Magyar Monarchia tervei

A Monarcia had�szati terve �s mozg�s�t�si rendszere t�bb lehet�s�ggel sz�molt:

¾     a Szerbia �s Montenegr� elleni h�bor�val (B eset);

¾     az Oroszorsz�g elleni — N�metorsz�ggal k�z�sen megv�vand� — h�bor�val (R eset);

¾     sz�moltak az Olaszorsz�g elleni h�bor� lehet�s�g�vel (I eset);

¾     valamint a Rom�ni�val szembeni v�delmi �sszpontos�t�ssal.

A mozg�s�t�s rendszer�t �gy dolgozt�k ki, hogy az minden eshet�s�gnek megfeleljen. A hader�t h�rom r�szre osztott�k:

1. Az „A” l�pcs�t (Staffel—A), ami az l.,3.,4. hadsereget foglalta mag�ba Oroszorsz�g ellen tervezt�k felvonultatni. Amennyiben csak Szerbia elleni h�bor� alakulna ki, akkor a hader� e r�sz�t nem mozg�s�tan�k, tartal�kot k�pezne arra az esetre, ha Oroszorsz�g k�s�bb m�gis beavatkozna.

2. A „minim�lis Balk�n-csoportot” (Minimalgruppe Balkan), ami az 5.,6. hadseregb�l �llt, Szerbia elleni tev�kenys�gre �sszpontos�tott�k. Amennyiben csak Oroszorsz�g elleni h�bor�ra ker�lne sor, ez az er� akkor is a Szerbia fel�li esetleges t�mad�s kiv�d�s�re szolg�l.

3. A „B” l�pcs� (Staffel—B), melynek keret�be a 2. hadsereg tartozott kett�s feladatot kapott. Ha Oroszorsz�g bel�p a h�bor�ba, akkor felvonul Gal�ci�ba, ha nem, akkor Szerbia ellen az 5.,6. hadsereggel egy�tt, mint "maxim�lis Balk�n-csoport" ker�l alkalmaz�sra. Ugyancsak a 2. hadsereget sz�nt�k egy esetleges Olaszorsz�g elleni h�bor�ra felvonul� er� gerinc�nek. A vez�rkar f�n�ke Conrad von H�tzendorf gr�f, t�bornagy is k�ptelens�gnek tartotta az Oroszorsz�g �s Olaszorsz�g elleni egyidej� h�bor�t �s kijelentette: „ha Olaszorsz�g is fell�p, akkor nem mozg�s�tunk”. Rom�ni�val szemben m�r 1913-t�l l�trehoztak egy v�delmi csoportos�t�st, de csak m�sodrend� alakulatokkal.

Az orosz haditerv

Az orosz haditerv c�lkit�z�seit saj�t �rdekei mellett, a Franciaorsz�ggal k�t�tt szerz�d�s szabta meg. Eszerint a had�zenett�l sz�m�tott 15 napon bel�l t�madni kellett Kelet-Poroszorsz�gban a n�met er�k lek�t�s�re �s csapatok elvon�s�ra a nyugati arcvonalr�l. A N�metorsz�g �s a Monarchia elleni orosz haditerv alternat�v volt:

¾     az „A-tervet” (Ausztria) akkor sz�nd�koztak alkalmazni, ha N�metorsz�g f� er�it nyugaton veti be. Ez esetben N�metorsz�g ellen k�t (1. �s 2.), a Monarchia ellen n�gy (3.,4.,5.,8.) hadsereg a teljes mozg�s�t�s bev�r�sa n�lk�l, teh�t amint akci�k�pes, t�mad�sba lend�l.

¾     a „G-tervet” (Germ�nia) abban az esetben k�v�nt�k alkalmazni, ha N�metorsz�g f� er�it Oroszorsz�g ellen vetn� be. Ebben az esetben mind a n�met, mind az osztr�k-magyar arcvonalon h�rom-h�rom hadsereggel v�dekezni kell, esetleg visszavonulni �s mindaddig v�delemben maradni, am�g a teljes mozg�s�t�s eredm�nyek�nt nem alakul ki az orosz er�f�l�ny, majd ezt k�vet�en ker�lhet sor a t�mad� hadm�veletekre.

Szerbia elk�pzel�sei

Szerbia 200 000 f�nyi mozg�s�tott hadereje a Balk�n h�bor�k alatt m�r jelent�s harci tapasztalatokat szerzett katon�b�l �llt. A szerb haditerv l�nyege az volt, hogy a t�ler�ben l�v� ellens�ges t�mad�ssal szemben a szerb hadsereg harcolva visszavonul, ellenl�k�sekkel lass�tja el�nyomul�sukat. Mindenk�ppen meg�rizik a hader� s�rtetlens�g�t az orosz t�mad�s kibontakoz�s�ig, ami lehet�v� teszi majd a Monarchia elleni t�mad� m�veletek megkezd�s�t.

A n�met terv

A n�met had�szati terv alapjait Alfred von Schlieffen vez�rt�bornagy, a n�met nagyvez�rkar f�n�ke dolgozta ki a sz�zadfordul� �veiben. Terv�nek l�nyege: k�zel az eg�sz n�met hader� bevet�se Franciaorsz�g ellen oly m�don, hogy egy viszonylag kisebb r�sz a francia-n�met hat�ron az er�drendszerre t�maszkodva v�dekezik. A hatalmas erej� jobbsz�rny nagy�vben a tengerpartot �rint� man�verrel �tkarolja a n�met-francia hat�rra �s P�rizs v�delm�re felsorakozott francia hader�t. �gy v�lte ez lesz a XX. sz�zad �j cannae-i csat�ja. Ennek tov�bbi kifejt�s�t nem t�rgyaljuk. (Megn�zhet� az els� vil�gh�bor� hadt�rt�nete r�szben.)

A franci�k XVII. terve

Franciaorsz�g had�szati koncepci�ja az 1870—71-es porosz-francia h�bor� �ta gyakran v�ltozott, de mindegyiknek k�zponti eleme volt egy nagyszab�s�, Elz�sz-Lotharingia visszaszerz�s�t eredm�nyez� t�mad� hadm�velet. A francia vez�rkar kor�n tudom�st szerzett a schlieffeni koncepci�r�l, de had�szati terv�nek l�nyeg�n nem v�ltoztatott. �gy v�lt�k, hogy miut�n a Schlieffen-terv gyeng�bb er�ket csoportos�t a francia hat�rra, megk�nny�ti az �n. XVI. terv v�grehajt�st, ami hatalmas front�lis t�mad�st �rt el� Lotharingi�ban, mik�zben viszonylag kisebb er�k a belga �s az elz�szi hat�ron feltartj�k a n�meteket.

�sszefoglal�s

Valamennyi haditerv a had�szati c�lok r�vid id� alatti v�grehajt�s�ra �p�lt. Nem vett�k figyelembe, hogy a milli�s t�meghadseregek �s a korszer� technika a hadm�veletek sorozat�t k�vetelik meg. Abb�l a helytelen felt�telez�sb�l kiindulva, hogy a feladatokat egy csap�sra — d�nt� �tk�zetben — oldj�k meg, elhanyagolt�k a had�szati tartal�kok k�pz�s�t. A haditervek mindegyike az ellens�ges hadseregek sz�rnyr�l val� megker�l�s�re �s beker�t�s�re ir�nyult, amit v�grehajthat�nak tartottak. A terveket �ltal�ban az ellenf�l erej�nek lebecs�l�se jellemezte. A n�metek p�ld�ul nem sz�moltak azzal, hogy az oroszok m�g a mozg�s�t�s teljes befejez�se el�tt t�mad� m�veleteket kezdenek Kelet-Poroszorsz�gban. A nagym�lys�g� feladatot had�szati tartal�k n�lk�l akart�k v�grehajtani. A franci�k haditerve a katonai elm�let ellentmond�sait t�kr�zte, �ltal�ban a passzivit�s �s kiv�r�s jellemezte. Noha az elgondol�s tartalmazta Elz�sz-Lotaringia visszafoglal�s�t, de a t�mad�s id�pontj�t �s m�dj�t nem hat�rozt�k meg, a kezdem�nyez�st �tengedt�k a n�meteknek. A tervek �ltal�nos hib�ja, hogy az elk�vetkezend� h�bor�t kiz�r�lag mozg�kony, gyorslefoly�s� h�bor�nak k�pzelt�k el, ahol a gy�zelmet egyetlen, esetleg n�h�ny d�nt� �tk�zettel ki lehet v�vni. A r�sztvev� hatalmak ez�rt nem is k�sz�ltek fel hosszantart� k�zdelemre. A legt�bb �llamban a fegyver �s l�szertartal�k kev�snek, a hadiipar kapacit�sa pedig el�gtelennek bizonyult.

1914. Hadm�veletek Gal�ci�ban

A k�zponti hatalmak arra sz�m�tottak, hogy Oroszorsz�g fegyveres erej�nek csak egy r�sz�t lesz k�pes felvonultatni nyugati hat�rain�l. A k�zponti hatalmaknak ez a sz�m�t�sa t�vesnek bizonyult, mert Oroszorsz�g az orosz-jap�n h�bor�t k�vet�en �tszervezte mozg�s�t�si �s felvonul�si rendszer�t �s 1914 �sz�n haderej�nek jelent�s r�sz�vel k�pes volt a kell� id�re felvonulni a n�met �s osztr�k-magyar csapatok ellen. A Monarchia hadvezet�s�nek �gy nem volt m�s v�laszt�sa, mint hogy viszonylag gyors t�mad� hadm�veletekkel meglepni �s r�szenk�nt megsemmis�teni a felvonul�s k�zben l�v� orosz hadseregeket. Ebb�l az elgondol�sb�l fakadt a hadm�veleteknek az a sorozata, amelyeket a n�met er�k Kelet-Poroszorsz�gb�l, a Monarchia hadseregei pedig Gal�ci�b�l hajtottak v�gre. V�dekez�sr�l sz� sem lehetett, mert az osztr�k-magyar balsz�rnyat az �szakr�l �s keletr�l egy id�ben j�v� orosz t�mad�s �tkarolhatta volna �s �gy szabadd� v�lt, volna az �t az orsz�g belsej�be. A jobbsz�rny csak v�delemre kapott utas�t�st, mert er�inek nagy r�sze m�g a szerb hadsz�nt�ren, vagy felvonul�s alatt volt.

M�g nem fejez�d�tt be az osztr�k-magyar hadseregek felvonul�sa, mikor meg�rkezett a n�met k�r�s, a t�mad�s azonnali megind�t�s�ra, hogy tehermentes�ts�k a Kelet-Poroszorsz�gban v�dekez� 8. n�met hadsereget. Az osztr�k-magyar hadsereg-parancsnoks�g augusztus 22-�n adta ki a parancsot a t�mad� hadm�velet megkezd�s�re. Ebben a t�mad� hadm�veletben az 1. �s 4. osztr�k-magyar hadsereg vett r�szt, amelyek m�r z�mmel befejezt�k a felvonul�st. Az 1. hadseregnek Lublin, a 4. hadseregnek Cholm ir�ny�ba kellett el�nyomulnia, m�g a 3. hadseregnek �s az ennek jobb sz�rny�hoz csatlakoz� er�knek v�delmi feladatot, adtak. Itt kellett volna felvonulnia a 2. hadseregnek, de az m�g Szerbi�ban volt lek�tve.

A krasniki �s komarovi �tk�zetek

A k�t hadsereg (1. �s 4. osztr�k-magyar hadsereg) augusztus 23-�n kezdte meg az el�nyomul�st Lublin �s Cholm ir�ny�ba. (Kezdetben j�l haladt a t�mad�s, bevett�k Krasnik �s Komarov v�rosokat.) Az 1. hadsereg balsz�rnya m�g aznap meg�tk�z�tt az el�nyomul� orosz csapatokkal �s Krasnik fel� szor�totta azokat vissza. M�snap itt fejl�d�tt ki a krasniki �tk�zet, melyben a nagy lend�lettel t�mad� csapatok 25-�re elfoglalt�k Krasnik v�ros�t. Az �tk�zetben derekasan �lltak helyt a pozsonyi 14. k�z�s, a kom�romi 33. k�z�s, �s a pozsonyi 37. honv�dhadoszt�ly ezredei, amelyek az arcvonal jobb sz�rny�n harcoltak. A 101. n�pfelkel� dand�r h�rom, a soproni 18., a nagykanizsai 20. �s a veszpr�mi 31. n�pfelkel� gyalogezredek., kik�pzetlen, r�gim�di Werndl pusk�kkal felszerelt katon�i el�sz�r csak h�tul k�s�rt�k az el�nyomul� hadsereget. Azt�n a helyzet v�ls�gosra fordult�val er�ltetett menetben rendelt�k �ket el�re, hogy az ellens�g sz�ls� oszlopait �k ker�ts�k be. A nagy menetekben, a rossz utakon elmaradtak a vonataik, ell�t�suk rosszabb volt, mint a t�bbiek�, m�gis augusztus 26-�n Chodeln�l �k t�rt�k �t a dr�takad�lyokkal meger�s�tett orosz �ll�sokat. Ezt k�vet�en a Kummer t�bornok csoportj�hoz tartoz� 100. n�pf�lkel� dand�rt (pozsonyi 13. nyitrai 14. trencs�nyi 15. n�pf�lkel� ezred) augusztus 30-�n vetett�k be Egersdorfn�l hasonl� feladattal, k�tnapi szakadatlan (�jjel-nappali) menet ut�n.

Az arcvonal balsz�rny�n t�mad� 4. osztr�k-magyar hadsereg is kezdetben sikeresen nyomult el�re �s augusztus 26-�n �tk�ztek el�sz�r orosz csapatokba. A kassai magyar VI. hadtest a hadsereg jobb sz�rny�n harcolt. A kassai 39. honv�d hadoszt�ly Tomasov ir�ny�b�l t�madott Komarov fel�. Bal sz�rny�n a miskolci 10. honv�d gyalogezred, jobb sz�rnyon a kassai 9. �s a munk�csi 11. honv�d gyalogezred nyomult el�re. Tarnawatka falun�l er�s gr�n�t �s srapnelz�por fogadta �ket, majd orosz gyalogs�gi rajvonalakkal tal�lt�k magukat szembe. T�mad�sba lend�ltek �s visszaszor�tott�k az oroszokat, de azok er�s�t�st kapva ellent�mad�sba mentek �t �s els�p�rt�k a 10-es honv�deket, akik egy mocs�r m�g�tti erd�be vonultak vissza. T�l�k jobbra a kassai 9. honv�d gyalogezred a harci zaj ir�ny�ba fordult �s oldalba t�madta a 10-eseket �ld�z� orosz egys�get, amely sikeresen h�r�totta el a 9-esek oldalt�mad�s�t. A nagy vesztes�get szenvedett kassai honv�dek visszah�z�dtak kiindul� �ll�saikba, ahol egy 11. honv�d gyalogezredbeli z�szl�aljjal er�s�tett�k meg a nagy v�rvesztes�get szenvedett ezredet. A megism�telt roham szint�n eredm�nytelen volt �s �jszak�ra Tomasov fel� h�z�dtak vissza.

Az els� �sszecsap�s eredm�nye d�bbenetes volt. A kassaiak 1233 katon�jukat �s 27 tisztj�ket, a munk�csiak 1756 embert, vagyis �llom�nyuk k�tharmad�t, a 10-esek 516 embert vesz�tettek, mindj�rt az els� napon. Honv�deinkt�l jobbra a kassai 27. k�z�s hadoszt�ly szerencs�sebben j�rt, mert neh�z harcok ut�n sikeresen visszaszor�tott�k az oroszokat, �gy a honv�dek el�tt is szabadd� v�lt az �t. A miskolci 15. k�z�s hadoszt�ly t�zkereszts�ge is igen rosszul v�gz�d�tt, miut�n egy orosz oldalt�mad�s k�vetkezt�ben jelent�s vesztes�get szenvedett. Az 1. osztr�k-magyar hadsereg sikerei azonban vesz�lyeztett�k az orosz �ll�sokat, �gy azok visszavonultak. Augusztus 31-�n v�gleg megt�rt az oroszok ellen�ll�sa. A 15. miskolci k�z�s hadoszt�lynak jutott az a megtisztel� feladat, hogy bevonulhatott Komarovba. Szeptember 2-�ra az oroszok minden ponton visszavonultak az osztr�k-magyar 4. hadsereg el�tt.

M�g a keleti front �szaki t�mad� csoportos�t�sa a kraszniki �s kamarovi �tk�zetekben egyel�re sikereket k�nyvelhetett el, addig a d�li arcvonalszakaszon, ahol az ellens�g feltart�ztat�sa volt a c�l, neh�z helyzetbe ker�ltek elkeseredetten k�zd� csapataink. Mint m�r eml�tett�k, a teljes 2. osztr�k-magyar hadsereg helyett augusztus k�zep�n mind�ssze az erd�lyi hadtest volt Gal�ci�ban. A hadtest 28 z�szl�alja 48 orosz z�szl�alj ellen tev�kenykedett eredm�nyesen. A harcok alatt itt is jelent�s vesztes�geket szenvedtek a csapatok. A nagyszebeni 16. hadoszt�ly a k�tnapi harcban �llom�ny�nak a fel�t vesz�tette el. A vesztes�g k�l�n�sen a tisztek k�z�tt volt jelent�s, hiszen a v�d� feladatot csak t�mad�ssal oldhatta meg a hadtest. A tiszteknek ekkor m�g szem�lyesen kellett alegys�geiket rohamra vezetni. �gy t�rt�nhetett meg, hogy a 16-osok legt�bb sz�zad�ban a h�nap v�g�re egyetlen tiszt sem volt.

Az arcvonal bal sz�rny�n az 1. �s 4. osztr�k-magyar hadsereg „gy�zelmes” el�nyomul�sa k�zben Lembergn�l m�r �rezhet�v� v�lt az orosz er�f�l�ny (3., 8. �s 7. orosz hadsereg). Ennek ellens�lyoz�s�ra a szerb hadsz�nt�rr�l felsz�ll�tott XII. hadtesttel meger�s�tett 3. hadsereg�nk a hozz� csatlakoz� K�vess-f�le csoporttal Brodi-Tarnopol fel� t�rt�n� el�nyomul�sra kapott parancsot. �gy alakultak ki Zlocovn�l, Buskn�l �s Brzezanyn�l azok a s�lyos harcok, ami el�l csapatainknak vissza kellett vonulniuk. Szeptember1-re a 3. hadsereg�nk m�r Lemberg al� h�z�dott vissza. Az osztr�k-magyar hadvezet�s �gy gondolta, hogy az �szaki sz�rny m�r „gy�z�tt”, a visszaszor�tott 3. �s 2. hadsereget a Vereszyca patak m�g� rendelte, le�ll�totta az 1. �s 4. hadsereg el�nyomul�s�t, a 4. hadsereget Rava Ruska �s Magierov al� vonultatta �gy, hogy annak jobb sz�rnya a 3. hadsereg balsz�rny�hoz csatlakozzon. �szak fel�l az arcvonal bal sz�rny�t mind�ssze 4 gyaloghadoszt�llyal biztos�tott�k.

A lembergi �tk�zet

A jobb sz�rnyra nehezed� nyom�s feltart�sa �rdek�ben le�ll�tott�k teh�t a balsz�rny t�mad�s�t �s a 4. hadsereg egy r�sz�t a jobbsz�rny megseg�t�s�re csoportos�tott�k. Ekkor azonban a meggyeng�tett balsz�rny ellen is megkezd�d�tt az orosz t�mad�s, amelyben a 4. �s 5. orosz hadsereg mellett az ide �tcsoportos�tott 9. hadsereg is r�szt vett. A 4. osztr�k-magyar hadseregre �ri�si nyom�s nehezedett. Hogy a nyom�st valamelyest cs�kkents�k, az osztr�k-magyar hadvezet�s a Vereszyca m�g�tt rendbe hozott 2. osztr�k-magyar hadsereget Lemberg ir�ny�ba t�mad�sra rendelte. Ez a t�mad�s meg is kezd�d�tt, de csakhamar elakadt, mert a 7. �s 8. orosz hadsereg felfogta. K�zben �szakon Grubieszov al�l a sz�rnybiztos�t� 4. hadoszt�lyra (J�zsef Ferdin�nd f�herceg) valamint az 1. hadseregre Lublin fel�l is nagy nyom�s nehezedett. Naroln�l az 1. �s 4. hadsereg�nk k�z�tt olyan h�zag keletkezett, amelynek bet�lt�s�re nem �lltak rendelkez�sre csapatok. Ezen a h�zagon kereszt�l a 4. �s 5. orosz hadsereg vesz�lyeztette a Wereszyca ment�n k�zd� hadsereg�nk h�t�t.

Ebben az id�ben �rt v�get a nyugati hadsz�nt�ren a Marne-i csata, ami nyilv�nval�v� tette, hogy a n�met csapatok nem �rkeznek meg gy�ztesen, r�vid id�n bel�l a keleti arcvonalra, �gy az oroszokkal szemben k�zd� osztr�k-magyar �s n�met csapatoknak m�g sok�ig helyt kell �llni az orosz t�megek nyom�s�nak. Az osztr�k-magyar hadsereg-f�parancsnoks�g szeptember 11-�n f�lbeszak�totta a lembergi t�mad� hadm�veleteket �s csapatait a San foly� m�g� rendelte, hogy j�l v�dhet� terepszakaszon k�sz�ljenek fel a tov�bbi k�zdelemre, de itt sem tarthatt�k magukat, �gy tov�bb vonultak vissza nyugat fel�. A visszavonul�st nehez�tette a folyamatos es�z�s. A harcokban kimer�lt csapatok nehezen jutottak el�re a s�rtengerr� v�lt utakon. Az ellens�g szerencs�re nem tudta zavarni a visszavonul�st, mert �k is ki voltak mer�lve. Csak az �ld�z� koz�kok okoztak vesztes�get a vonatokn�l, k�l�n�sen ahol azok �sszetorl�dtak. K�t h�tig tartott a visszavonul�s. Az 1.,4. �s 3. hadsereg a Dunajecig, a 2. hadsereg a K�rp�tokban a magyar hat�rokig vonult vissza. Przemysl v�ra pedig b�r k�r�lz�rva, de biztosan tartotta mag�t.

Az orosz g�zhenger meg�ll�t�sa

Szeptember k�zep�n az osztr�k-magyar hadsereg-f�parancsnoks�g s�rg�s seg�ts�get k�rt a n�metekt�l. Az a vesz�ly fenyegetett, hogy ha az osztr�k-magyar hadseregek nem tudnak ellen�llni, az oroszok Magyarorsz�gra, illetve a gazdag Porosz-Szil�zi�ba t�rnek be. A n�met seg�ts�g teh�t elker�lhetetlen volt, b�r a nyugati hadsz�nt�rr�l sem, lehetett egyetlen katon�t sem elhozni. Az orosz t�mad�s r�videsen v�rhat� volt, mert a sz�m�t�sok szerint Oroszorsz�g okt�berre befejezte a teljes mozg�s�t�st �s megkezdte f�er�i �tcsoportos�t�s�t a Visztula k�z�ps�, Vars� feletti �s alatti szakasz�hoz. Mivel a teljesen kibontakozott orosz t�mad�s m�r nehezen �ll�that� meg, a k�zponti hatalmak vez�rkarai szeptember 18-�n abban �llapodtak meg, hogy megel�z� t�mad�ssal akad�lyozz�k meg az „orosz g�zhenger” teljes beindul�s�t.

A n�met hadvezet�s egy �j hadsereget szervezett Szil�zi�ban. A vez�rkarok egyeztetett terve szerint a 9. n�met hadsereg Szil�zi�b�l el�nyomulva Vars� �s Ivangorod k�z�tt kijut a Visztul�ig �s megk�s�rli az osztr�k-magyar hader�vel szemben �ll� orosz D�lnyugati-front jobb sz�rny�t beker�teni. Ezzel egy id�ben az 1. osztr�k-magyar hadsereg is t�mad�st ind�t, hogy az oroszok ne tudjanak innen er�ket elvonni. A k�t hadsereg t�mad�sa szeptember 28-�n kezd�d�tt �s okt�ber k�zep�ig sikeresen haladt el�re. A 9. n�met hadsereg Vars�ig jutott, az 1. osztr�k-magyar hadsereg pedig felszabad�totta Przemyslt. Az orosz hadvezet�s az �jj�szervezett 8. orosz hadsereg bevet�s�vel az osztr�k-magyar-n�met t�mad�st a Visztula �s a San foly�k ment�n meg�ll�totta, majd n�gy hadsereg ellent�mad�s�val a kiindul� �ll�saiba vetette vissza csapatainkat. Przemyslt ism�t k�r�lz�rt�k.

A n�met hadvezet�s — a helyzet s�lyoss�g�ra val� tekintettel — hat hadtest �tsz�ll�t�s�t rendelte el a nyugati arcvonalr�l �s egys�ges f�parancsnoks�got �ll�tott fel Az orosz nyom�s egyre ink�bb d�lnyugati ir�nyba fordult �s az osztr�k-magyar arcvonal balsz�rny�n �sszpontosult, ami lehet�v� tette a 8. n�met hadsereg. (Mackensen) �tcsoportos�t�s�t Posent�l keletre. A 9. n�met hadsereg november 11-�n ind�totta meg t�mad�s�t az orosz arcvonal jobbsz�rnya ellen, hogy a Lodzra t�maszkod� 2. orosz hadsereget beker�tse. A kezdeti sikerek ut�n azonban az 5. �s 1. orosz hadseregek beavatkoz�s�val a 9. hadsereg neh�z helyzetbe ker�lt, k�nytelen volt visszavonulni. B�r a t�mad�s kudarcot vallott, siker�lt le�ll�tani a Szil�zi�ba tart� orosz jobb sz�rnyat. Az orosz arcvonal bal sz�rny�n azonban fokoz�dott a nyom�s a Krakk� el�tt illetve Krakk� �s a K�rp�tok k�z�tt v�dekez� osztr�k-magyar hadseregekre. S�lyos harcok alakultak ki Lapanovn�l �s Limanov�n�l.

A limanovai csata

November v�g�re az osztr�k-magyar csapatok sz�m�ra meglehet�sen vesz�lyes helyzet alakult ki. A K�rp�tokban harcol� 3. osztr�k-magyar hadsereg balsz�rnya �s a Visztula ment�n harcol� f�er�k jobbsz�rnya k�z�tt Krakk� el�tt egy 100 kilom�teres h�zag keletkezett, amely lehet�v� tette volna az orosz csapatok sz�m�ra az �tkarol�st. Ezt a komoly h�tr�nyt igyekezett el�nny� kov�csolni a Monarchia hadvezet�se. A terv szerint a nagy h�zagba bet�r� orosz csapatokat kellett volna �tkarolni. Ehhez december elej�n, vas�ton sz�ll�tottak Krakk�t�l tiroli �s n�met csapatokat, melyek felvonul�s�t magyar lovas alakulatoknak kellett fedezni. A k�zdelemben mind k�t f�l fokozatosan egyre t�bb csapatot vonultatott fel �s arra t�rekedett, hogy a m�siknak a d�li sz�rny�t �tkarolja. Az �tk�zet Lapanov k�r�l kezd�d�tt, ahol a saj�t csapatok az orosz 3. hadsereg bal sz�rny�t k�s�relt�k meg �tkarolni. K�s�bb a harc Limanova k�rny�k�re is �tterjedt, mikor a K�rp�tokban harcol� 8. orosz hadsereg r�szei Neu-Sandecen �t Limanova k�rny�k�n, a h�zagon �t a monarchia csapatainak oldal�ba, h�t�ba akartak ker�lni. Ezt �gy akad�lyozta meg az osztr�k-magyar hadvezet�s, hogy Magyarorsz�gon Lubot�nyn�l Szurmay S�ndor alt�bornagy vezet�se alatt �j seregtestet alak�tott a kolozsv�ri 38. �s az �jonnan fel�ll�tott 51. (kombin�lt) honv�dhadoszt�lyb�l. Ez ut�bbi n�h�ny h�ttel el�bb alakult az akkor fel�ll�tott 300., 301. �s 302. honv�dezredek 401—412. sz�m� z�szl�alj�b�l, hi�nyosan felszerelve, t�z�rs�g n�lk�l. M�gis szinte emberfeletti teljes�tm�nyt ny�jtottak. A s�ros, fagyos, cs�sz�s, rossz utakon megtett hossz� menetel�s ut�n december 10-�n �rt�k el a K�rp�tokb�l Limanova fel� el�ret�r� orosz hadtest oszlopait �s a 38. hadoszt�ly eg�sz nap harcban �llt vel�k. Az 51. kombin�lt honv�d hadoszt�ly, �t n�lk�l, egy patak jeges medr�ben, �hen — a konyha nem tudta �ket k�vetni az �ttalan utakon — indult �tkarol�sra azzal a feladattal, hogy a 38. hadoszt�llyal szemben harcol� oroszok oldal�ba ker�lj�n, ami a hadoszt�ly egy r�sz�nek siker�lt is, meg�ll�tva ezzel a Limanova fel� t�r� orosz hadtest el�nyomul�s�t. Mivel a K�rp�tokban harcol� 8. orosz hadsereg egy hadtesttel meggyeng�lt, a vele szemben�ll� 3. osztr�k-magyar hadsereg ezt kihaszn�lva ellent�mad�sra indult. Az orosz hadvezet�s 12-�n az eg�sz arcvonal sz�m�ra visszavonul�st rendelt el a Dunajec m�g�.

Az �tk�zetben osztr�k-magyar �s n�met csapatok v�vt�k ki a gy�zelmet. Arz Artur alt�bornagy csoportj�ban a kassai honv�d gyaloghadoszt�ly t�ntette ki mag�t a harcok sor�n. A Limanova k�r�li harcokban a magyar katona h�siess�g�nek nagyszer� p�ld�j�t adta a magyar husz�r. Nevezetesen az 5. �s 14. honv�d �s a 10. k�z�s budapesti husz�rhadoszt�ly. A napokig tart� k�zdelemben a lovas harcra k�sz�tett katon�k az orosz gyalogs�g ellen tartott�k �ll�saikat napokon kereszt�l. Ezzel biztos�tott�k, hogy a be�rkez� Szurmay hadtest az oroszok oldal�ba ker�lhetett.

Ezt a teljes�tm�nyt akkor �rt�kelhetj�k igaz�n, ha figyelembe vessz�k a husz�rok felszerel�s�t �s fegyvernem�kh�z alkalmazott kik�pz�s�t. 1914-ben a lovass�g m�g zsin�ros atill�ban, ment�ben, magas, sarkanty�s csizm�ban, szuronyok n�lk�li karab�lyokkal �s mind�ssze 50 db t�lt�nnyel �llt ki a gyalogharchoz. A husz�rok harc�szat�ra n�zve ekkor m�g az a szab�ly volt �rv�nyben, hogy a lovass�g csak l�h�ton harcol, a gyalogharc csak kiv�teles �s �tmeneti m�dja a k�zdelemnek. A c�lszer�tlen ruh�zat, a hi�nyos felszerel�s, valamint a gyalogharcra val� kik�pz�s hi�nyoss�gai ellen�re a husz�rok �nfel�ldoz�an oldott�k meg feladatukat. Mivel t�lt�nyeiket kil�tt�k, szuronyuk pedig nem volt, t�bb alkalommal, puskatussal vert�k vissza az orosz gyalogs�g szuronyroham�t. A Limanovai �tk�zet nem csak v�gleg megt�rte az orosz „g�zhengert”, de visszavonul�sra is k�nyszer�ttette. Ezzel elh�rult az a vesz�ly, hogy az oroszok kijuthatnak az Alf�ldre.

Hadm�veletek a szerb arcvonalon 1914-ben

Az osztr�k-magyar hadvezet�s — mint kor�bban m�r eml�tett�k — arra k�sz�lt, hogy az Oroszorsz�g elleni felvonul�s k�zben gyors t�mad�ssal lerohanja Szerbi�t �s Montenegr�t, majd az itt alkalmazott er�k egy r�sz�t (2. osztr�k-magyar hadsereg) az orosz arcvonalra sz�ll�tja �s a m�r be�rkez� — nyugati arcvonalon gy�ztes — n�met hadseregekkel egy�tt megsemmis�t� csap�st m�r Oroszorsz�gra.

A Szerbia ellen felvonultatott 5. �s 6. osztr�k-magyar hadsereg mintegy 140 000 f�t sz�ml�lt �s a Drina foly� ment�n sorakozott fel. A 2. osztr�k-magyar hadsereg alakulatai a Sz�va �s a Duna ment�n gy�lekeztek. A t�mad�s augusztus 12-�n indult. Az 5. hadsereg csapatai t�bb helyen �tkeltek az Als�-Drin�n �s s�lyos harcok k�zepette haladtak el�re. A 2. hadsereg hadoszt�lyai Sab�cn�l keltek �t a Sz�v�n �s elfoglalt�k a v�rost. Az arcvonal parancsnoka Oskar Potiorek t�borszernagy nem volt k�pes �sszehangolni a h�rom hadsereg harc�t. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt a t�mad�s nagyon hamar megrekedt.

Putnik vajda, a szerb hader� vez�rkari f�n�ke eleinte visszavonul�st rendelt el, de l�tva az osztr�k-magyar t�mad�s z�rzavar�t, augusztus 16-�n ellent�mad�sra adott parancsot, amihez felhaszn�lta a rendelkez�s�re �ll� teljes er�t. A 3. szerb hadsereggel az 5. osztr�k-magyar hadsereg t�mad�s�t fogta fel, k�zben a 2. �s 1. hadsereg�vel Sab�c fel� vonult, �gy az 5. osztr�k-magyar hadsereg oldal�ba ker�lt, azt beker�t�ssel fenyegette. Potiorek t�bornok elrendelte a visszavonul�st. A Monarchia els� katonai akci�ja Szerbia ellen �gy kudarccal v�gz�d�tt. A kudarcnak ink�bb a mor�lis hat�sa volt nagy, hiszen az Oroszorsz�g ellen felvonul� csapatok harci kedv�nek nem haszn�lt ez a veres�g. Kisebb szerb egys�gek szeptember els� napjaiban bet�rtek Szarajev� ir�ny�ba, amit az ott �llom�soz� csapatok k�nnyed�n elh�r�tottak, de az orosz sikerek hat�s�ra sz�m�tani lehetett nagyobb erej� szerb t�mad�sra is. Ez�rt Conrad, az osztr�k-magyar vez�rkar f�n�ke elrendelte a m�sodik t�mad�st Szerbia ellen. A szeptember 8-�n ind�tott t�mad�sban az 5. �s 6. osztr�k-magyar hadsereg, valamint a 2. hadsereg itt maradt alakulataib�l �s sebt�ben idesz�ll�tott csapatokb�l Alfred Krauss gyalogs�gi t�bornok parancsnoks�ga al� helyezett csoport vett r�szt. A Drin�n �s a Sz�v�n sikeresen �tkeltek az osztr�k-magyar hadsereg csapatok �s az els� napokban j�l haladtak el�re. Szeptember 16-�n azonban jelent�s erej� szerb ellent�mad�s bontakozott ki. Mivel csapataink tartal�kokkal nem rendelkeztek �s �jabb er�t m�r nem lehetett bevetni, Conrad elrendelte a visszavonul�st. Ez a visszavonul�s most szerencs�sebb volt, mert a Sz�v�n �s a Dun�n, csapataink h�df�ket tartottak meg, amelyek egy �jabb t�mad�shoz kedvez� felt�teleket teremthettek. Erre a legs�lyosabb gal�ciai harcok idej�n, november 5-�n ker�lt sor. A h�bor� eddigi menete csak kudarcot hozott a Monarchia sz�m�ra. Hogy eddig semleges szomsz�dai — Olaszorsz�g �s Rom�nia — ne l�pjenek fel ellens�gesen, felt�tlen�l sikerre volt sz�ks�ge. Gyors sikert csak egy Szerbia elleni eredm�nyes t�mad�s hozhatott. E mellett sz�lt T�r�korsz�g h�bor�ba val� bekapcsol�d�sa is, hiszen Bulg�ria �s T�r�korsz�g is csatlakozhat az akci�hoz.

T�r�korsz�g bel�p�s�vel felmer�lt egy olyan ig�ny is, hogy k�zvetlen vas�ti �sszek�ttet�st teremtsenek T�r�korsz�ggal, hiszen a t�r�k hadsereget fegyverzettel �s l�szerrel f�leg N�metorsz�gb�l kellett ell�tni. Erre a c�lra a n�metek csapatokat akartak Szerbia ellen k�ldeni. Ebben az esetben viszont �rv�nyes�lt volna a n�met befoly�s a Balk�non, amit a Monarchia vezet�se szeretett volna elker�lni. Ezen indokok s�rgett�k a Monarchia harmadik t�mad� hadm�velet�t Szerbia ellen. A Sz�va �s a Duna menti h�df��ll�sokb�l november 5-�n indult a harmadik hadj�rat. A szerb hadsereg most is visszavonult, �gy novemberben sikeresen haladt el�re a t�mad�s. November 15-�n csapataink elfoglalt�k Valjev�t, 29-�n pedig Belgr�dot is. A szerbek december 3-�n ind�tott�k meg az ellent�mad�sokat, aminek k�vetkezt�ben Potiorek t�bornok december 9-�n elrendelte a visszavonul�st. N�h�ny nap alatt a teljes, — s�lyos harcok �r�n — elfoglalt ter�letet fel kellett adni, m�g a kor�bbi h�df�ket is ki�r�tett�k. Ez a harmadik t�mad�s s�lyos vesztes�geket okozott mindk�t f�lnek. A monarchia halottainak �s sebes�ltjeinek a sz�ma 150 000 f� �s 75 000 a fogs�gba esett �s elt�nt. A szerb hadsereg is hasonl� vesztes�geket szenvedett �s a kis szerb hadsereg m�g egy t�mad�st m�r nem tudott volna kiv�deni.

Az 1914. �v tapasztalatai

Az eredeti had�szati tervek kudarcot vallottak, az els� �sszecsap�sok ut�n a r�gi elk�pzel�sekb�l m�r semmi sem volt alkalmazhat�. �j had�szati koncepci�ra volt sz�ks�g. Ebben mindk�t oldalon hosszabb id�re tervezt�k a d�nt�s kicsikar�s�t. T�bb h�napra, esetleg egy eg�sz esztend�re sz�m�tottak, de tov�bbi h�rom �s f�l�ves k�zdelemre senki sem gondolt. Az elh�z�d� h�bor�ban mind nagyobb jelent�s�get kaptak a gazdas�gi mozzanatok, a hadigazd�lkod�s probl�m�i. Fontoss� v�lt �j sz�vets�gesek keres�se �s bekapcsol�sa is. A h�bor�sokkal �sszetettebb, bonyolultabb �s tot�lisabb lett. Az Osztr�k—Magyar Monarchia hadim�rlege rendk�v�l el�nytelen volt. Az osztr�k-magyar hadsereg nem csak hogy nem �rte el a had�szati c�lj�t, de s�lyos katonai veres�geket szenvedett mindk�t arcvonal�n. A veres�gek mor�lis hat�s�t fokozta a Monarchia soknemzetis�g� �sszet�tele. A kudarcok a semleges szomsz�dok beavatkoz�s�t is mag�val vonhatt�k. Mindezek ellen�re m�g nem mer�lt ki, jelent�s tartal�kai voltak. Ellens�gei k�z�l Szerbia m�r nem k�pviselt komoly er�t, csak id� k�rd�se volt, hogy a k�vetkez� t�mad�sban �sszeomoljon, m�r csak az�rt is, mert a neh�z harci megpr�b�ltat�sok mellett s�lyos �lelmez�si �s gazdas�gi neh�zs�gek l�ptek fel Szerbi�ban, amit gyorsan terjed� j�rv�nyok is nehez�tettek. Ami az orosz hadsereget illeti, Kelet-Poroszorsz�gban jelent�s veres�get szenvedett, de ezt ellens�lyozta a Monarchia ellen az arcvonal d�li sz�rny�n el�rt sikere, hiszen Gal�cia nagy r�sz�t elfoglalta. B�r s�lyos vesztes�geket szenvedett (1 000 000 f�!), egyel�re a katon�k p�tl�sa nem okozott gondot sz�m�ra.