A Budapest elfoglal�s�ra tett harmadik k�s�rlet meghi�s�t�sa (1944. 11. 29¾12. 10.)

A szovjet f�parancsnoks�g is tanult �s 8 napos hadm�veleti sz�netet enged�lyezett a 2. Ukr�n Front sz�m�ra pihentet�s, felt�lt�s illetve �tcsoportos�t�s v�grehajt�sa c�lj�b�l. 1944. november26-�n utas�totta Malinovszkij marsallt, hogy er�it jobban koncentr�lja. A f�ir�nyon bel�l Balassagyarmat, majd Budapest, a kiseg�t� ir�nyon bel�l pedig Miskolc elfoglal�s�t hat�rozta meg el�rend� c�lk�nt. Malinovszkij marsall ennek figyelembev�tel�vel szabta meg al�rendeltjeinek feladat�t. A f�csap�s ir�ny�ban t�mad� 7. g�rdahadsereg Hatvan �s Kartal k�z�tt 8 kilom�teres szakaszon t�rje �t az ellens�g v�delm�t. Nagyk�k�nyes¾Verseg¾Pusztamagyaros vonal�n biztos�tsa a 6. harckocsi-hadsereg �s a Plijev lovas-g�pes�tett csoport �tk�zetbe vet�s�t. A harmadik nap v�g�re z�rk�zzon fel a gyorscsoportokhoz �s vegye �t Ipolyszeg¾-Borsosber�ny¾N�gr�d¾Ver�cemaros vonal�nak v�delm�t. Az 53. hadsereg bal sz�rny�val csatlakozzon a 7. g�rdahadsereg �tt�r�s�hez. Sz�csi �s L�rinci k�z�tt t�rje �t a v�delmet �s fejlessze ki t�mad�s�t Sz�cs�ny ir�ny�ba. A harmadik nap v�g�re vegye birtokba Karancslapujt�¾Balassagyarmat vonal�t. A 46. hadsereg a Csepel-szigetr�l Ercsin�l keljen �t a Dun�n, majd fejlessze ki a sikert �szaki ir�nyba �s nyugatr�l z�rja k�r�l Budapestet. A feladat v�grehajt�s�ra a 46. hadsereget meger�s�tett�k a 2. g�rda g�pes�tett hadtesttel (160 harckocsi) �s 1300 l�veggel. A 2. Ukr�n Front jobb sz�rny�n a harcok l�nyeg�ben le sem �lltak. Mivel a 27. hadsereg az el�z� feladat�t¾Miskolc elfoglal�s�t¾nem tudta teljes�teni, Malinovszkij marsall a seregtestet 1 szovjet �s 1 rom�n hadtesttel er�s�tette meg. A 27. hadsereg feladata volt, hogy november29-�n Onga t�rs�g�ben t�rje �t a n�met v�delmet �s a nap v�g�re, vegye birtokba a magyar hadiipar egyik legfontosabb fellegv�r�t. Ezzel p�rhuzamosan a 40. hadseregnek ki kellett jutni a Hern�d v�lgy�be, majd Aszal�¾Halmaj ir�ny�ba nyomulni. Miskolc�rt 4 napon �t elkeseredett k�zdelem folyt. A n�met hadoszt�lyok szinte teljesen felmorzsol�dtak. L�szerk�szlet�k elfogyott, t�mogat�st nem kaptak �s szem�lyi �llom�nyuk 20-30%-ra cs�kkent. A Karola-vonalban �s el�ter�ben foly� k�zdelmek v�g�l is a szovjet csapatok siker�t hozt�k. December5-re a W�hler hadm�veleti csoportnak fel kellett adnia Miskolcot, Saj�szentp�tert, S�toralja�jhelyet �s a Hern�d v�lgy�nek egy r�sz�t. Ezzel p�rhuzamosan az 53. hadsereg �s a 27. hadsereg csatlakoz�s�n k�zd� hadtestek november30-�n elfoglalt�k Egert, �s az arcvonal ett�l �szakra �tmenetileg stabiliz�l�dott.

A n�met vezet�snek ebben az id�szakban nem volt hat�rozott elk�pzel�se �s ereje akt�v ellentev�kenys�gre. Tartal�kait felhaszn�lta, �gy egyed�li c�lj�t a szovjet t�mad�s lass�t�sa k�pezte. Mivel a Dun�nt�lon kialakult helyzetet vesz�lyesebbnek �t�lte meg, k�nytelen volt az �szaki arcvonalr�l er�ket �tdobni oda. A f�ir�nyban a harcok december elej�n kezd�dtek el �jb�l. A D�l Hadseregcsoport-parancsnoks�got meglepte, hogy a szovjetek a leger�sebb csoportos�t�sukat, a harckocsi- �s g�pes�tett er�ik z�m�t, a Cserh�t �s a B�rzs�ny ir�ny�ba vetik be. Friessner vez�rezredes kor�bban �ppen ezt a v�delmi szakaszt gyeng�tette meg Budapest megtart�sa �s a Dun�nt�lon el�nyomul� 3. Ukr�n Front feltart�ztat�sa �rdek�ben. A 7. g�rda- �s az 53. hadsereggel szemben t�bb mint 80 kilom�teres szakaszon a IV. n�met hadtestnek al�rendelt hadoszt�lyok (4 gyalog-, 2 p�nc�lgr�n�tos �s 2 p�nc�los-) v�dtek, 30-50%-os felt�lt�tts�ggel. A D�l Hadseregcsoport parancsnoka ez�rt le�ll�totta a 2. magyar p�nc�loshadoszt�ly kivon�s�t (pihen�re �s felt�lt�sre ment volna) �s V�c, m�g a 24. p�nc�loshadoszt�lyt Egerbakt�r�l Balassagyarmat v�delm�re rendelte. Ezzel egyid�ben elrendelte, hogy a Feldherrnhalle p�nc�lgr�n�tos hadoszt�ly �s a 13. p�nc�loshadoszt�ly r�szei V�c t�rs�g�b�l k�sz�tsenek el� egy er�s ellencsap�st a szovjett�mad� �kek ellen. Tov�bb� t�bb riad� �s m�szaki alegys�get ir�ny�tott a B�rzs�ny �tj�r�inak v�delm�re.

December5-�n a Sz�csi �s Kartal k�z�tti t�mad�si s�vban a szovjetek 10 l�v�szhadoszt�lyt vetettek be. A m�sodik l�pcs�ben m�g 4 l�v�szhadoszt�ly, a siker kifejleszt�s�re pedig a 6. g�rda-harckocsihadsereg �s a Plijev lovas-g�pes�tett csoport �llt rendelkez�sre. A sokszoros er�f�l�ny ellen�re a t�mad�k a nap v�g�re csup�n 6-8 kilom�teres be�kel�d�st �rtek el, mik�zben a n�met-magyar csapatok ellen�ll�sa n�tt. Malinovszkij marsall, tartva att�l, hogy a t�mad�s �teme most sem �ri el a k�v�nt m�rt�ket, m�r 5-�n kora d�lut�n �tk�zetbe vetette a 6. g�rda-harckocsihadsereget (t�bb mint 500 harckocsi) 6-�n pedig a Plijev lovas-g�pes�tett csoportot, 2-2 l�v�szhadoszt�llyal egy�tt.

Friessner vez�rezredes ennek ellens�lyoz�s�ra a V�c t�rs�g�be rendelt Feldherrnhalle p�nc�lgr�n�tos hadoszt�lynak �s a 13. p�nc�loshadoszt�lynak feladatul szabta, hogy egy keleti ir�ny� csap�ssal vess�k vissza a szovjet harckocsi- �s g�pes�tett k�tel�keket. Az �sszecsap�sra a Galga v�lgy�ben ker�lt sor, de m�r a kezdet-kezdet�n kider�lt, hogy a kb. t�zszeres f�l�nyben l�v� ellens�get k�ptelens�g ak�r csak feltart�ztatni is. A k�t hadoszt�lyt ez�rt gyorsan visszavont�k a pesti h�df�be. December10-ig fel kellett adni a Balassagyarmat, Ipolysz�g, R�ts�g, Kismaros vonal�t�l d�lre es� ter�leteket. A 6. g�rda-harckocsihadsereg viszont a B�rzs�ny m�g�tti Ipoly v�lgy�t nem tudta elfoglalni �s Budapestre t�rt�n� behatol�sa is elmaradt.

A Balassagyarmat ir�ny�ba ind�tott t�mad�ssal egy id�ben a 46. hadsereg �s a 2. g�rda g�pes�tett hadtest megkezdte a Dun�n val� �tkel�st. December4-�n 23 �rakor a Csepel-sziget �szaki r�sz�n a 23. l�v�szhadtest els� l�pcs�ben l�v� z�szl�aljai az �j leple alatt t�z�rs�gi el�k�sz�t�s n�lk�l indultak meg. A meglep�s nem siker�lt, mert er�s, igen j�l szervezett t�z fogadta az �tkel�st, v�grehajt� deszantokat, nagy vesztes�get okozva a t�mad�k soraiban �s �zemk�ptelenn� t�ve az �tkel�-eszk�z�k h�romnegyed r�sz�t. Ezzel p�rhuzamosan a 239. rohaml�veg-dand�r �s a 271. n�pi p�nc�lgr�n�tos-dand�r sorozatos ellenl�k�seket hajtott v�gre, t�bb alkalommal is a Dun�ba vetette vissza az �tkel� l�pcs�ket. A szovjetek azonban mit sem t�r�dve vesztes�geikkel, egym�s ut�n ind�tott�k �tkel� csoportjaikat. Az eredm�ny nem maradt el, az els� nap v�g�re siker�lt p�r sz�z f�nek megkapaszkodnia a foly� t�loldal�n. December5-�n a 37. l�v�szhadtest a Csepel-sziget d�li cs�csk�n�l (Adonyt�l d�lre) tett k�s�rletet az �tkel�sre, amely teljes kudarccal v�gz�d�tt. Az 59. l�v�szhadoszt�ly er�i a 2. magyar husz�rezred t�z�ben szinte teljesen megsemmis�ltek. A 46. hadsereg parancsnoka itt le is �ll�totta az �tkel�st, er�it Ercsi k�rzet�be �s att�l �szakra �sszpontos�totta. December6-�n a szovjet pr�b�lkoz�sok v�g�l sikerrel j�rtak. A szakadatlan harcokban kimer�lt n�met-magyar er�k k�nytelenek voltak visszavonulni a Margit-vonal �rd¾Velencei-t� k�z�tti szakasz�ra. A D�l Hadseregcsoport parancsnoka a t�rs�gbe ir�ny�totta a 8. p�nc�loshadoszt�lyt, amellyel l�nyegesen meger�s�d�tt a v�delem. A 46. hadsereg 8-a �s 10-e k�z�tt t�bb k�s�rletet tett a v�delem �tt�r�s�re, sikertelen�l. Az �tkel�s �s a h�df�b�l ind�tott rohamok sor�n olyan vesztes�gek �rt�k, amelyek �rtelmetlenn� tett�k a tov�bbi k�s�rleteket a t�mad�s folytat�s�ra.

A 2. Ukr�n Frontnak Budapest elfoglal�s�ra tett harmadik k�s�rlete sem j�rt sikerrel. Ugyanakkor jelent�s ter�leteket foglalt el, csapatai a Karola-�ll�st Balassagyarmat �s Miskolc t�rs�g�ben �tt�rt�k, �s ezzel a W�hler hadm�veleti csoportot elv�gt�k a magyarorsz�gi ut�nsz�ll�t�si �tvonalait�l. Rontotta viszont poz�ci�jukat az a t�ny, hogy a front f�er�i kedvez�tlen csoportos�t�sban, csak ir�nyokban j�rhat� hegyes k�rzetekbe ker�ltek.

A D�l Hadseregcsoport helyzete m�g kritikusabb� v�lt. A Karola-�ll�s l�nyeg�ben elvesztette jelent�s�g�t, a seregtest tartal�kait m�r felhaszn�lta, ut�np�tl�sra alig-alig sz�m�thatott. R�ad�sul a Dun�nt�lon is v�szj�sl�an alakultak az esem�nyek, miut�n a 3. Ukr�n Front Jugoszl�vi�b�l el�ret�rve a Dr�va sz�gben megkezdte �tkel�s�t a Dun�n.

A 3. Ukr�n Front bekapcsol�d�sa a magyarorsz�gi hadm�veletekbe

A szovjet f�parancsnoks�g eredetileg nem tervezte a 3. Ukr�n Frontot bevonni a Budapest�rt foly� k�zdelmekbe. A 3. Ukr�n Front azt a feladatot kapta, hogy a Dr�va-sz�gben keljen �t a Dun�n, majd f�csap�s�t �szaki ir�nyban m�rve hozza l�tre a beker�t�s k�ls� gy�r�j�t. A feladathoz a frontot¾az er�k be�rkez�s�nek �tem�ben¾jelent�s sz�m� tartal�kkal er�s�tett�k meg. �llom�ny�ba a novemberi harcok idej�n az 57. �s a 4. g�rdahadsereg, a 17. l�gi hadsereg, a 18. harckocsi-, a 7. g�pes�tett-, az 5. g�rda-lovashadtestek, valamint a 83. �n�ll� tenger�szgyalogos dand�r �s a Dunai Katonai Flottilla er�i tartoztak. Az 57. hadsereg feladata volt, hogy november elej�n Apatinn�l �s Batin�n�l (Kisk�szeg) hozzon l�tre h�df�t, majd ebb�l t�madva k�zelebbi feladatk�nt november20-�ra jusson ki P�rb�ly—Als�ny�k¾Ap�tvarazsd¾P�cs¾K�mes vonal�ra, majd t�madjon tov�bb Kaposv�r¾Nagykanizsa ir�ny�ba. A 4. g�rda hadseregnek¾amely m�g felvonul�ban volt¾az 57. hadsereg jobb sz�rnya m�g�l kellett �tk�zetbe l�pnie. Feladatul kapta, hogy t�madjon Sz�kesfeh�rv�r ir�ny�ba, majd a v�ros elfoglal�sa ut�n �szaki ir�nyban el�ret�rve hozza l�tre a beker�t�s k�ls� gy�r�j�t.

A D�l Hadseregcsoport parancsnoks�ga m�r november els� napjaiban tudom�st szerzett a szovjetek sz�nd�k�r�l, mivel a 2. magyar hadsereg parancsnoks�ga jelentette, hogy Apatin t�rs�g�ben a Duna t�lpartj�r�l er�s famegmunk�l�s zaja hallatszik. Ez igen kellemetlen h�r volt Friessner vez�rezredes sz�m�ra. Mert a Duna vonal�t is alig v�dt�k er�k. Baj�t�l a Dr�va torkolat�ig terjed� 100 kilom�teres szakaszt csup�n a 31. SS-p�nc�lgr�n�tos hadoszt�ly, a Brandenburg p�nc�lgr�n�tos hadoszt�ly r�szei, valamint a magyar 1. folyam�r z�szl�alj, k�t hat�rvad�sz- �s k�t csend�rz�szl�alj tartotta. Tartal�kban csup�n kisebb rend�r-, csend�r- �s �rszolg�lati alegys�gek voltak. Nyilv�nval� volt, hogy ezen minim�lis er�kkel lehetetlen egy komolyabb szovjet �tkel�st megakad�lyozni, majd szervezetten visszavonulni �s a Margit-vonalban er�s v�delmet kialak�tani. Hossz� huzavona ut�n az OKH v�gre rendezte a nyitott sz�rny k�rd�s�t, �s ide ir�ny�totta a 44. gr�n�tos-hadoszt�lyt, �s a Baja-Balaton vonalt�l d�lre es� ter�letek v�delm�vel az „F” Hadseregcsoportot b�zta meg. Ezzel egyid�ben a Duna vonal�n is megv�ltoztak a parancsnokl�si viszonyok. A Baj�t�l d�lre es� szakaszt a 2. magyar hadsereg parancsnoks�g�t�l a 2. n�met p�nc�los hadsereg LXVIII. hadteste vette �t, m�g a Baj�t�l V�cig tart� szakasz v�delm��rt¾a budapesti szakasz kiv�tel�vel¾a 3. magyar hadsereg felelt.

Az 57. hadsereg parancsnoks�ga nem ford�tott valami nagy figyelmet az �tkel�helyek felder�t�s�re, amikor �gy d�nt�tt, hogy Apatin t�rs�g�ben fog partot v�ltani. A telep�l�s k�rzet�ben a szovjeteknek el�sz�r egy 150-200 m�teres holt�gat kellett lek�zdeni�k, miel�tt el�rt�k volna a f��gat. A Duna jobb partj�n pedig kb. 15-20 kilom�ter m�lys�g� v�zzel bor�tott �rt�ri erd�s�g h�z�dott, s�r�, jelent�s m�lys�g� csatornah�l�zattal.

A n�met-magyar v�delem e vizeny�s ter�let m�g�tt �p�lt ki, a v�zt�kr�t csak j�r�r�kkel �s kisebb alegys�gekkel figyelt�k. A f� ellen�ll�si vonal 2-3 �rokb�l �llt, komolyabb m�szaki meger�d�t�se nem volt. A j�l j�rhat� ir�nyokat azonban er�s t�mpontokkal z�rt�k le.

Az els� szovjet katon�k november5-�n jelentek meg az �rt�ri erd�s�gben. P�r �tkel�s meghi�s�t�sa ut�n a n�met-magyar fedez� er�k visszah�z�dtak a ki�p�tett v�delmi vonalakba. Az 57. szovjet hadsereg els� l�pcs�j�ben l�v� hadoszt�lya 3 nap alatt kb. ezrednyi er�t juttatott �t a Dun�n. Ezzel egyid�ben egy hadoszt�lya Batina t�rs�g�ben igyekezett h�df�t kialak�tani. A n�met vezet�s ez ut�bbit sokkal vesz�lyesebb szakasznak min�s�tette, mert¾ellent�tben az apatini h�df�vel¾a terep alkalmas volt arra, hogy nagyszab�s� hadm�veletet ind�tsanak bel�le. Itt egy szovjet l�v�szhadoszt�ly �s k�t jugoszl�v dand�r k�s�relte meg az �tkel�st. A harcok hevess�g�re jellemz�, hogy ezek az er�k november9. �s 12. k�z�tt szinte teljesen felmorzsol�dtak, mik�zben csak egy jelent�ktelen m�ret� harc�szati h�df�t tudtak kialak�tani. Hely�ket �s feladatukat a 64. l�v�szhadtest vette �t. A n�met-magyar vezet�s minden erej�t arra ford�totta, hogy megakad�lyozza a k�t h�df� kib�v�t�s�t �s egyes�t�s�t. Ez�rt a Batin�n�l v�d� csapatokat, magyar �r- �s csend�r alegys�gekkel er�s�tett�k meg, m�g a k�zben be�rkez� 44. gr�n�tos hadoszt�ly er�inek egy r�sz�vel �ket vertek a k�t h�df� k�z�.

Az 57. hadsereg november14-t�l minden tartal�k�t bevetette, hogy az �tkel�st befejezze �s kit�rj�n a h�df�b�l, �gy 10 napon �t heves �s v�ltakoz� siker� harcok d�ltak Batina t�rs�g�ben. A szovjetek v�g�l november24-�n egyes�tett�k a k�t h�df�t, �s ezzel egy 50 km sz�les �s 10-15 km m�ly ter�letet vettek birtokba a Duna jobb partj�n. Nyilv�nval�v� v�lt, hogy az �tkel�st m�r nem lehet megakad�lyozni �s az �tt�r�s csak id� k�rd�se. R�ad�sul a 4. g�rda hadsereg¾kihaszn�lva, hogy a n�met-magyar csapatok minden erej�ket Batina �s Apatin t�rs�g�be �sszpontos�tott�k¾november24-�n reggelre Moh�csn�l viszonylag k�nnyen �tkelt a Dun�n.

Az esem�nyek hat�s�ra a magyar �s a n�met vezet�s k�z�tt egyre fesz�ltebb lett a viszony. A n�metek gyenge harc�rt�k�nek, s�t esetenk�nt gy�v�nak min�s�tett�k a magyar csapatokat. K�l�n�sen a solti h�df�n�l t�rt�nt esem�nyek ut�n v�lt fesz�ltt� a k�t f�l kapcsolata. Beregffy�k a helyzetet azzal magyar�zt�k, illetve arra hivatkoztak, hogy a magyar vezet�snek semmi belesz�l�sa nincs a hadm�veletek ir�ny�t�s�ba. A magyar csapatokat z�szl�aljakra sz�tszedve n�met alakulatokhoz osztj�k be, ami m�lyen s�rti a katon�k �n�rzet�t. R�ad�sul a n�met vezet�s csak k�vetel, ugyanakkor m�g azokat a fegyvereket sem sz�ll�totta le, amiket a magyar korm�ny m�r r�gen kifizetett. Ennek ellen�re a nyilas appar�tus¾amely november24-25-�n telep�lt �t a Dun�nt�l �szaknyugati k�rzet�be, mindent elk�vetett, hogy a n�met ig�nyeket kiel�g�tse.

Az OKH elv�r�sa volt, hogy a D�l Hadseregcsoport a szovjet t�mad�s �tem�t lelass�tsa, csapatai szervezetten vonuljanak vissza a Margit-vonalba �s ott szil�rd v�delmet, hozzanak l�tre. Ennek �rdek�ben elrendelte, hogy a 3. magyar hadsereg-parancsnoks�g az al�rendelts�g�ben l�v� m�szaki er�kkel Duna-f�ldv�r¾Simontornya¾Si�fok vonal�ban egy k�zbees�, feltart�ztat� („Jen�”) vonalat �p�tsen ki. Ezzel �sszhangban el�k�sz�leteket tett arra, hogy Sz�kesfeh�rv�r t�rs�g�ben egy er�sebb t�mad� csoportos�t�st alak�tson ki a szovjet el�ret�r�sek ellens�lyoz�sa �rdek�ben.

Tolbuhin marsall �gy �rt�kelte a helyzetet, hogy a csapatai el�tt a n�met-magyar er�k jelent�sen meggyeng�ltek, v�delm�kben nagy r�sek keletkeztek. Ez�rt elrendelte, hogy al�rendeltjei december1-j�n menjenek �t �ld�z�sbe �s akad�lyozz�k meg az ellens�get v�delm�nek �jj�szervez�s�ben. Az 57. hadsereg feladatul kapta, hogy a hadm�veletek 5. napj�ra foglalja el Kaposv�rt, �s a 10. napra jusson ki Keszthely¾Zalaap�ti, illetve a Dr�va-Mura torkolat terepszakasz�ra. A hadsereg gyorscsoportj�t (32. g�rda g�pes�tett dand�rt) Kaposv�r, m�g az 5. g�rda lovashadtestet, mint a front (egyik) gyorscsoportj�t, Nagykanizsa elfoglal�sa �rdek�ben tervezt�k �tk�zetbe vetni. A 4. g�rda hadseregnek k�zelebbi feladatk�nt Sz�kesfeh�rv�rt, tov�bbi feladatk�nt Dunaalm�st kellett elfoglalnia. A hadsereg gyorscsoportj�t, a 7. g�rda-g�pes�tett hadtestet (107 harckocsi) Sz�kesfeh�rv�r�rt v�vott harcok id�szak�ban, m�g a front (m�sik) gyorscsoportj�t a 18. harckocsi-hadtestet (227 harckocsi) a tov�bbi feladat teljes�t�se �rdek�ben k�v�nt�k �tk�zetbe vetni. A 3. Ukr�n Frontnak teh�t Budapest beker�t�s�t nyugatr�l kellett biztos�tania az�ltal, hogy az eml�tett vonalon egy k�ls� gy�r�t hoz l�tre.

A 3. Ukr�n Front k�t hadserege december1-j�n ind�totta meg d�nt�nek v�lt t�mad�s�t a Dun�nt�lon. A n�met-magyar v�delem a Balatont�l d�lre kett�v�lt, hogy az er�ket a „magyar tengert�l” �szakra �s d�lre h�z�d� Margit-vonalba tudja h�travonni. �gy a D�l Hadseregcsoport jobb sz�rny�n v�d� II. magyar hadtest a Jen�-vonalba, m�g a LXVIII. n�met hadtest Kaposv�r ir�ny�ba vonult vissza. Ez ut�bbi azonban kedvez�tlen helyzetbe ker�lt, mert bal sz�rnya nyitott� v�lt. Az 57. hadsereg a n�metek szabad sz�rny�t kihaszn�lva Marcali¾Keszthely ir�ny�ba vetette be f�er�it. A beker�t�s elker�l�se v�gett a LXVIII. n�met hadtestet h�tra kellett vonni Marcali, Nagybajom, Barcs vonal�ra. Ezzel egy id�ben a Balaton �szaki partj�nak v�delm�re rendelt er�kb�l l�trehozott harccsoportokkal ellencsap�st m�rtek az �tkarol�ssal fenyeget� 6. g�rda-l�v�szhadtest jobb sz�rny�ra, amely m�r Keszthely el�ter�be �rt. Az ellencsap�st a 3. n�met lovasdand�r r�szei, a magyar 1. ejt�erny�s- �s a 13. felder�t�-z�szl�alj, valamint k�t husz�rsz�zad hajtotta v�gre. 7-e �s 9-e k�z�tt visszavetett�k a 6. g�rda-l�v�szhadtestet Balatonszentgy�rgy¾K�thely¾Marcali vonal�ra. Ezt k�vet�en a 2. p�nc�los hadseregnek december20-�ra siker�lt a v�delmet megszil�rd�tania Balatonm�ria¾K�thely¾B�h�nye¾Nagybajom—Nagyat�d¾Babocsa vonal�ban, amely 15-20 kilom�terre h�z�dott a Margit-vonal el�tt. K�zben a 2. n�met p�nc�los hadsereg er�it meger�s�tett�k, amely december20-�n egy p�nc�los- (LXVII.) �s egy hegyi hadtestb�l (XXII.) �llt. A 31 z�szl�alj �sszesen 8413 f�vel, 55db p�nc�lt�r� �gy�val, 33 rohaml�veggel �s kb. 280 db t�z�rl�veggel rendelkezett. Harckocsija nem volt!

A 4. g�rda hadsereg  el�tt a LVII. n�met p�nc�los- �s a II. magyar gyaloghadtest v�dekezett, a Kapos csatorn�ra t�maszkodva. Ezt az arcvonalat azonban nem lehetett tartani, mivel a Domb�v�rt�l d�lre es� sz�rnya nyitott volt �s a 4. g�rda hadsereg itt t�mad� 20. l�v�szhadteste megker�lte, majd Si�fok ir�ny�ba t�rt el�re. A D�l Hadseregcsoport parancsnoka ez�rt elrendelte, hogy december3-ra virrad� �jjel csapatai kezdj�k meg visszavonul�sukat a Jen�-vonalba. E gyenge, p�kh�l�szer� v�delmet a n�metek 4 z�szl�aljjal er�s�tett�k meg. A jobb sz�rny m�g�tt Enying t�rs�g�ben az 1. folyamer� dand�r, a bal sz�rny m�g�tt pedig az 1. lovashadoszt�ly r�szei k�sz�ltek fel ellenl�k�sek v�grehajt�s�ra. Friessner vez�rezredes ezen fel�l k�rte, hogy a 23. �s az 1. p�nc�loshadoszt�lyb�l (23 harckocsi �s 12 �teg) k�pezzenek t�mad� l�pcs�t Simontornya t�rs�g�ben.

A 4. g�rda hadsereg azonban nem hagyott sok id�t a v�delem megszervez�s�re, illetve a t�mad� csoportos�t�s l�trehoz�s�ra. A szovjet el�revetett osztagok m�r december3-�n d�lel�tt el�rt�k a Jen�-vonalat �s h�df�ket alak�tottak ki Mez�kom�rom �s Simontornya k�z�tt. A n�met-magyar csapatok sz�mos ellenl�k�st hajtottak v�gre, amelyek l�nyegesen lecs�kkentett�k ugyan a szovjet csapatok t�mad�si �tem�t, de meg�ll�tani nem tudt�k azt. Nem volt jobb a helyzet a v�delem bal sz�rny�n sem. December5-�n a 31. szovjet l�v�szhadtest itt is �tt�rte a hadtest v�delm�t. A 979. n�met gr�n�tos ezred an�lk�l vonult vissza, hogy arr�l az 1. lovashadoszt�lyt, illetve a „Solt” ezredet �rtes�tette volna. A „soltiak”, felismerve kil�t�stalan helyzet�ket, szint�n visszavonultak, illetve az ezred 3. z�szl�alja megadta mag�t. Az arcvonal itt is �sszeomlott. 6-�ra virrad� �jjel a 42. gyalogezred maradv�nyait Baracsk�ra, m�g a megmaradt „Solt” er�ket K�poln�sny�kre vont�k vissza. A teljesen „leharcolt er�k” kisebb-nagyobb ellenl�k�sekkel igyekeztek lass�tani a szovjett�mad�st a Margit-vonal el�ter�ben, hogy v�delm�ket �jj� tudj�k szervezni. December8-�n a szovjet er�k Martonv�s�rn�l �s Polg�rdin�l m�lyen bet�rtek a Margit-vonalba. 8-�n a kora d�lut�ni �r�kban a n�metek k�s�rletet tettek a be�kel�d� ellens�g visszaszor�t�s�ra, egyel�re sikertelen�l.

December9-�n a 4. g�rda hadsereg hadtestei t�bb k�s�rletet tettek a Margit-vonal �tt�r�se �rdek�ben, de ezek a k�s�rletek kudarcot vallottak. A szovjetvezet�s l�tva, hogy a 3. Ukr�n Front k�ptelen a Margit-vonalban v�dekez� er�k ellen�ll�s�t megt�rni, 9-�n este le�ll�totta a t�mad�st �s 10 napos hadm�veleti sz�netet rendelt el. December9-e �s 20-a k�z�tt mindk�t f�l �tcsoportos�t�sokat hajtott v�gre, pihentett�k �s felt�lt�tt�k a csapatokat.

Budapest beker�t�se (1944. 12. 20.¾31.)

A szovjetvezet�s elk�pzel�se az volt, hogy a Velencei-t� k�t oldal�n t�madva �tt�rik a n�met-magyar v�delmet, majd a t�mad�st �szakkeleti �s �szaknyugati ir�nyokba kifejlesztve egyidej�leg l�trehozz�k a beker�t�s bels� �s k�ls� gy�r�j�t. Az egys�ges vezet�s �s a feladatok jobb �sszehangol�sa �rdek�ben a 46. hadsereget a 3. Ukr�n Front al�rendelts�g�be utalt�k. Ezzel egy id�ben a 2. Ukr�n Front t�mad�st k�sz�tett el� az Ipolys�g k�rzet�ben abb�l a c�lb�l, hogy Neszm�ly¾Esztergom k�z�tt a Duna �szaki partj�nak birtokbav�tel�vel megakad�lyozza a n�met-magyar er�k kics�sz�s�t a gy�r�b�l. A 46. hadseregnek feladatul szabt�k, hogy K�poln�sny�k �s Fels�pettend k�z�tt t�rje �t a n�met-magyar csapatok v�delm�t, majd a 2. g�rda-g�pes�tett hadtest �tk�zetbe vet�se ut�n k�zelebbi feladatk�nt vegye birtokba Bicsk�t �s a hadm�veletek 8-9. napj�ra foglalja el Bud�t. A 4. g�rdahadsereg a Velencei-t�t�l d�lnyugatra t�rj�n �t �s foglalja el Sz�kesfeh�rv�rt. Ezt k�vet�en a 7. g�pes�tett hadtest �tk�zetbe vet�s�vel �szak-�szaknyugati ir�nyba t�madva a hadm�velet 5-6. napj�ra Dunaalm�s, M�r, Balaton vonal�ban alak�tsa ki a k�ls� gy�r�t. A front gyorscsoportjainak (az 5. g�rda-lovashadtest �s a 18. harckocsi-hadtest) �tk�zetbe vet�s�t a helyzett�l tett�k f�gg�v�. Feladatuk volt, hogy a k�t hadsereg csatlakoz�s�n t�madva Esztergomn�l �s att�l nyugatra jussanak ki a Dun�hoz, �s vegy�k fel a kapcsolatot a 2. Ukr�n Fronttal.

A D�l Hadseregcsoportn�l m�r december10-�n felvet�d�tt egy nagy ellent�mad�s ind�t�s�nak gondolata. A „K�s�i Sz�ret” („Sp�tlese”) fed�nev� hadm�velet elfogadott v�ltozat�t a Balaton¾Velencei-t� szakaszr�l Dunaf�ldv�r ir�ny�ban megind�tand� t�mad�s jelentette. Ehhez a lengyelorsz�gi arcvonalr�l h�rom p�nc�loshadoszt�lyt (3., 6., �s 8.) �s h�rom P�rduc p�nc�los oszt�lyt (11/I., 6/I. �s a 130/I.) terveztek �tcsoportos�tani. December20-ig mind a hat p�nc�los k�tel�k meg�rkezett, de a rossz id�j�r�s miatt (a fel�zott talaj miatt a neh�z harckocsik csak utakon tudtak mozogni) a t�mad�st el kellett halasztani. �gy a „K�s�i Sz�ret” helyett december20-�n a Balaton �s Martonv�s�r k�z�tt a szovjett�mad�s bontakozott ki.

A Margit-vonal Balaton¾Velencei-t� k�z�tti szakasz�t¾4. g�rdahadsereggel szemben¾a III. p�nc�los hadtest er�i v�dt�k. Az els� v�d��vben az 1. �s a 23. p�nc�loshadoszt�lyok gyalogr�szei rendezkedtek be v�delemre. A 2. v�d��vet Sz�kesfeh�rv�r k�zponttal a 6. p�nc�loshadoszt�ly sz�llta meg. A p�nc�los-ezredek 10-20 harckocsib�l �ll� harccsoportjai a k�t v�d��v k�z�tt helyezkedtek el. A Velencei-t� �s �rd k�z�tt a 46. hadsereggel szemben a LXII. Gyaloghadtest v�dekezett. Els� l�pcs�ben az 1. magyar husz�rhadoszt�ly, egy levente rohamsz�zad, egy ker�kp�ros z�szl�alj (�sszesen 9 �teggel �s 2 Tur�n harckocsival), a „Kesse�” harccsoport (3 magyar, 2 n�met z�szl�alj �s 5 �teg), az 1. l�gv�delmi t�z�rdand�r 8 �tege p�nc�lelh�r�t�sra berendezkedve, valamint a 271. n�met n�pi gr�n�tos hadoszt�ly (4 n�met, 3 magyar z�szl�alj, 7 �teggel) er�i v�dtek. A jobbsz�rny m�g�tt a Lovasber�ny t�rs�g�ben a 2. magyar p�nc�loshadoszt�ly (5 Toldi �s 2 P—IV-es harckocsi, 7 Nimr�d p�nc�lvad�sz �s 5 p�nc�lt�r� �gy�, m�g a balsz�rny m�g�tt Kaj�sz�¾V�l t�rs�g�ben a 8. p�nc�loshadoszt�ly (21 harckocsi �s 8 �teg) �sszpontosult. A k�t hadtest m�g�tt tartal�kban �llt m�g a 3. p�nc�loshadoszt�ly �s h�rom „P�rduc” harckocsi oszt�ly, ellencsap�sok v�grehajt�s�ra. E nagysz�m� p�nc�los egys�gek azonban nem jelentettek t�l nagy er�t. A magyarorsz�gi harcokban kor�bban is r�szt vett p�nc�loshadoszt�lyok (az 1., a 8., �s a 13.) egyenk�nt kb. 2-3 ezer f�b�l �s 10-20 harckocsib�l �lltak. A Lengyelorsz�gb�l �tcsoportos�tott p�nc�los-k�tel�kek valamivel jobban fel voltak t�ltve. A 6. p�nc�loshadoszt�ly t�bb mint 13 ezer f�b�l, 107 harckocsib�l, m�g a 3. p�nc�loshadoszt�ly 7 ezer f�b�l, 52 harckocsib�l �s rohaml�vegb�l �llt. A h�rom �n�ll� harckocsi oszt�lynak �sszesen 39 harckocsija volt. A n�met-magyar csapatok az eml�tett szakaszon kb. 35-40 ezer f�vel, 200 harckocsival �s 300-350 l�veggel rendelkeztek.

A 3. Ukr�n Frontnak a t�rs�gben 32 l�v�szhadoszt�lya, a Dunai Katonai Flottill�ja, 1 �n�ll� tenger�szgyalogos dand�rra, 2 �tt�r� t�z�rhadoszt�lya, 1 lovas-, 1 harckocsi- �s 2 g�pes�tett hadteste �llt rendelkez�sre a t�mad�s v�grehajt�s�hoz. Ez mind�sszesen kb. 200-240 ezer f�t, 800-900 harckocsit �s rohaml�veget, valamint 3400-3500 l�veget �s aknavet�t jelentett. Ezek az er�k december20-�n er�s l�gi �s t�z�rs�gi el�k�sz�t�s ut�n megkezdt�k a t�mad�st a Margit-vonal ellen. A 46. hadsereg els� l�pcs�ben t�mad� hadoszt�lyai a nap v�g�re csup�n az els� �ll�sb�l tudt�k kiszor�tani a n�met-magyar csapatokat. T�mad�suk a sorozatos ellenl�k�sek k�vetkezt�ben a m�sodik �ll�s el�tt elakadt. A 4. g�rdahadsereg az els� napon sikeresebben harcolt. A jobb sz�rnyon t�mad� 31. g�rda-l�v�szhadtest �tt�rte a f�v�d��vet �s megk�zel�tette P�kozdot. A sikert azonban egyel�re nem tudt�k kifejleszteni, mert a III. n�met p�nc�los-hadtest er�inek r�szeivel sorozatos ellenl�k�seket m�rt a be�kel�d� er�kre. Fjodor Tolbuhin marsall, a 3. Ukr�n Front parancsnoka a t�mad�s �tem�nek felgyors�t�sa �rdek�ben elrendelte, hogy 21-�n vess�k �tk�zetbe a hadseregek gyorscsoportjait. Feladatul szabta sz�mukra, hogy a nap v�g�re fejezz�k be a harc�szati m�lys�g �tt�r�s�t �s fejlessz�k ki a sikert Bicske, illetve Tatab�nya ir�ny�ba. A k�t g�pes�tett hadtest azonban nem tudta ezt a feladatot teljes�teni, t�mad�suk a m�sodik v�d��vben elakadt. A sikertelens�gben az is k�zrej�tszott, hogy a gyorscsoportokat r�szenk�nt, sz�les arcvonalon �s nem kell� el�k�sz�t�s ut�n vetett�k �tk�zetbe. A t�mad�s k�l�n�sen a Velencei-t�t�l nyugatra, Sz�kesfeh�rv�r t�rs�g�ben akadozott. A front parancsnoka ez�rt �gy hat�rozott, hogy a 18. harckocsi hadtestet¾mint a front leger�sebb gyorscsoportj�t¾a 46. hadsereg s�vj�ban veti �tk�zetbe, a 2. g�rda-g�pes�tett hadtest bal sz�rny�n, P�zm�ndt�l nyugatra. T�mad�sa Vereb¾V�rtesacsa¾Bicske ir�ny�ban bontakozott ki, m�g a 2. g�rda-g�pes�tett hadtest �szakkeletnek fordult, hogy birtokba vegye a Budai-hegys�g �tj�r�it. Ez d�nt� fordulatot jelentett a harcok menet�ben. A 46. hadsereg t�bb mint 400 harckocsival �s rohaml�veggel a Velencei-t�t�l �szakra d�nt�, mindent els�pr� f�l�nybe ker�lt.

A D�l Hadseregcsoport a Dun�t�l �szakra is igen neh�z helyzetbe ker�lt. Ugyanis a 2. Ukr�n Front 7. g�rdahadserege �s a 6. g�rda-harckocsihadserege �tt�rte a n�met v�delmet �s 21-�n est�re kijutott az Ipolyhoz. A 6. g�rda-harckocsihadsereg ezt k�vet�en menetb�l �tkelt a Garamon. Ez azzal a vesz�llyel j�rt, hogy a Budapest k�r�l kialak�tand� gy�r� �szakr�l bez�rul �s a szovjeteknek lehet�s�g�k, ny�lik arra, hogy a Dun�n �tkelve nagy zavart keltsenek �s eld�nts�k a hadm�velet kimenetel�t. Heinz Guderian vez�rezredes, az OKH f�n�ke a felder�t�i jelent�sek alapj�n m�r december18-�n int�zked�seket tett a Garam v�lgy�ben kialakult helyzet ellens�lyoz�s�ra. 19-�n a 3., a 6. �s a 8. p�nc�loshadoszt�ly p�nc�lgr�n�tos ezredeit, 20-�n pedig a magyar „Szent L�szl�” hadoszt�lyt dobt�k �t a Dun�nt�lr�l a szovjet t�mad�s meg�ll�t�sa, illetve er�iknek a B�rzs�ny m�g� t�rt�n� visszavet�se �rdek�ben. Ennek sor�n igen heves harcok¾k�z�tt�k p�nc�los �tk�zetek¾alakultak ki az Ipoly �s a Garam k�z�tti ter�leten. A n�met-magyar csapatoknak siker�lt a 2. Ukr�n Front t�mad�s�t lelass�tani �s megakad�lyozni. Az eml�tett er�k �tdob�sa ut�n a dun�nt�li arcvonal igen meggyeng�lt, ez�rt Friessner vez�rezredes Guderi�nt�l azt k�rte, hogy a Pest v�delm�ben r�szt vev� 8. SS- lovas hadtestet bocs�ss�k rendelkez�sre, mert arcvonala k�l�nben hamarosan �sszeomlik. Hitler a k�r�st¾a nagy sz�m� p�nc�los er�kre hivatkozva¾visszautas�totta, s�t 24-�n az eg�sz vezet�st lev�ltotta. Friessner hely�re W�hler gyalogs�gi t�bornokot, Fretter-Pico t�z�rs�gi t�bornok hely�re pedig Herman Balck p�nc�los t�bornokot nevezte ki. A szovjet �tt�r�st azonban �k sem tudt�k megakad�lyozni.

A 46. hadsereg gyalogr�szei �s a 2. g�rda-g�pes�tett hadtest 26-�ra Szentendre¾Budakal�sz¾�rd vonal�ban l�trehozta a beker�t�s bels� gy�r�j�t, m�g a 18. harckocsi hadtest elfoglalta Esztergomot �s felvette a kapcsolatot a 2. Ukr�n Front 6. g�rda-harckocsihadsereg�vel. K�zben a 4. g�rdahadsereg s�vj�ban is felp�r�gtek az esem�nyek. December24-t�l a D�l Hadseregcsoport v�delme kett�szakadt �s sz�rnyai nyitottakk� v�ltak. Tolbuhin marsall ki is haszn�lta a k�n�lkoz� lehet�s�get: Cs�kv�r t�rs�g�b�l �tk�zetbe vetette az 5. g�rda-lovashadtestet, m�g a 18. harckocsi-hadtest f�er�it Esztergomn�l nyugatnak ford�totta azzal a feladattal, hogy Dunaalm�s, Alm�sf�z�t� �s Tata k�z�tt biztos�tsa a 4. g�rdahadsereg jobb sz�rny�t a l�v�szer�k be�rkez�s�ig. A h�nap v�g�re a 4. g�rdahadsereg is teljes�tette feladat�t �s l�trehozta a beker�t�s k�ls� arcvonal�t. Dunaalm�s �s Tatab�nya k�z�tt a 31., K�rnye �s Pusztav�m k�z�tt a 68., Pusztav�m �s Cs�r k�z�tt a 20., m�g ett�l d�lre Balatonakaratty�ig a 21. l�v�szhadtestek mentek �t v�delembe. A 2. g�rda- �s a 7. g�pes�tett hadtestek a 46. �s a 4. g�rdahadsereg al�rendelts�g�ben maradtak, m�g a 18. harckocsi hadtestet Bicske, az 5. g�rda-lovashadtestet pedig Cs�kv�r t�rs�g�be vont�k �ssze, hogy mint fronttartal�kok b�rmely ir�nyba bevethet�k legyenek.

Ezzel bek�vetkezett az elker�lhetetlen, Budapest, �s az ott rekedt er�k k�r�lz�r�sa.