A M�SODIK VIL�GH�BOR� T�RT�NETE

A m�sodik vil�gh�bor� kit�r�s�nek okait �s jelleg�t a mai napig ellentmond�sosan �t�lik meg. Az ellentmond�sok l�nyeg�ben a k�l�nb�z� nemzeti ideol�giai felfog�sokb�l ad�dnak. Abban egys�ges az �ll�spont, hogy a h�bor�t a hatalomra ker�lt fasiszta diktat�r�k robbantott�k ki. Az okokat azonban nem el�g a k�t vil�gh�bor� k�z�tti id�szakban keresni, mert azok gy�kerei nagyon messzire ny�lnak vissza. Ma m�r tal�n jobban meg�rthetj�k ezeket, a gondokat, amikor komoly er�fesz�t�seket tett�nk �s tesz�nk az�rt, hogy egyenjog� tagjai legy�nk az egys�ges Eur�p�nak. Saj�t b�r�nk�n tapasztaltuk mit jelent egy orsz�gnak, ha kiszorul a gazdas�gi integr�ci�b�l, �s nem vehet r�szt a vil�gkereskedelemben. Eur�p�ban ezek a k�rd�sek m�r a nagy gyarmatbirodalmak kialakul�sakor felvet�dtek. M�g p�r orsz�g uralta a gyarmatokat �s a vil�gkereskedelmet, addig az �llamok d�nt� t�bbs�ge, csup�n bels� er�forr�saira t�maszkodhatott. Ez�rt t�rt ki az els� vil�gh�bor�. A P�rizs k�rny�ki b�kekonferenci�nak lehet�s�ge lett volna ezeket, az ellentmond�sokat feloldani, de az elvakult nagyhatalmi politika �n�s �rdekeket k�pviselt. A kor�bbi �llapotok konzerv�l�sa, a felt�telek roml�sa, a kimer�lt gazdas�gok sz�mos orsz�gban kedvez�tlen folyamatokat ind�tottak el. El�sz�r a szocialista forradalmak, majd a fasizmus jelentette azokat a vadhajt�sokat, amelyeket az egyeduralomra t�r� orsz�gok �ltettek el. Ezen �sszef�gg�sek alapj�n majdnem t�rv�nyszer�nek mondhat� mindaz, ami a k�t vil�gh�bor� k�z�tt lej�tsz�dott, �s ami a m�sodik vil�gh�bor� kirobban�s�hoz vezetett.

 A Lengyelorsz�g elleni hadj�rat �s a „furcsa h�bor�”

1939. augusztus 30-�r�l 31-�re virrad� �jszaka N�metorsz�g ultim�tumszer�en megism�telte Lengyelorsz�ggal szembeni ter�leti k�vetel�s�t. Az �jabb elutas�t�s ut�n, 1939. augusztus 31-�n 20.00 �ra k�r�l Hitler, a gleiwitzi (ma Gliwwice) n�met r�di��llom�s ellen, az�ta k�zismert� v�lt provok�ci�val szolg�ltatott �r�gyet Lengyelorsz�g megt�mad�s�hoz. A fasiszta vez�rkar 1939. �prilis 3-�n al��rt „Fall Weiss” (Feh�r Eset) fed�nev� had�szati terv alapj�n kezdte meg a Lengyelorsz�g elleni hadj�rat k�zvetlen el�k�sz�t�s�t. A had�szati elgondol�s l�nyege az volt, hogy �szakr�l �s d�lr�l Vars� �ltal�nos ir�ny�ban m�rt �tkarol� csap�sokkal a Visztul�t�l nyugatra beker�ti �s megsemmis�ti a lengyel f�er�ket, megakad�lyozza visszavonul�sukat az orsz�g keleti r�sz�be, majd fegyverlet�telre k�nyszer�ti Lengyelorsz�got. A felvonultatott er�ket az „�szak” �s a „D�l” HDSCS-ba vont�k �ssze. A nyugati hat�rt a hat�r�r er�kkel egy�tt 42 hadoszt�ly biztos�totta az esetleges francia t�mad�ssal szemben. A had�szati meglep�s �rdek�ben a csapatokat gyakorlatok leple alatt, rejtve vonultatt�k fel �s bontakoztatt�k sz�t a n�met lengyel hat�ron. A vill�mh�bor�s had�szat k�vetelm�nyeinek megfelel�en az er�ket �s eszk�z�ket egy l�pcs�ben alkalmazt�k.

A lengyel hadvezet�s csak 1939. tavasz�n kezdett hozz� nyugati hat�r�nak meger�s�t�s�hez, csapatainak keletr�l val� �tcsoportos�t�s�hoz. Terveikben messzemen�en figyelembe vett�k a francia angol garanci�t. Ennek alapj�n a lengyel vez�rkar �gy tervezte, hogy a sz�vets�gesek nagyszab�s� hadm�veleteinek megind�t�s�ig k�pes lesz kordonszer� v�delemmel feltart�ztatni az ellens�get, majd kedvez� fordulat ut�n a lengyel csapatok is t�mad�st ind�tanak Poznan k�rzet�b�l Berlin ir�ny�ban. Az er�viszony a korszer� eszk�z�kre n�zve rendk�v�l kedvez�en alakultak a n�metek sz�m�ra. K�l�n�sen szembet�n� a Wermacht f�l�nye harckocsik �s rep�l�g�pek vonatkoz�s�ban.

Er�viszonyok (a n�met „C” HDSCS n�lk�l)

K�tel�k                       Lengyel                                   N�met                                     Ar�ny

Gy.ho.                         37 ½                                       46                                           1:1,22

Pc.ho.                          1 ½                                         5                                             1:3,33

g.ho                             -                                              8                                             -:8

lov.ho                          8                                             1                                             8:1

he.ho.                          5                                             3                                             1.7:1

rep�l�k                        998                                         3284                                       1:3,3

p�nc�losok                  800                                         3200                                       1:4

�l�er�                          1milli�                                     1.6milli�                                  1:1,6

Az 1939. szeptember 1-j�n 04.45-kor kezd�d� nagym�lys�g� csap�sokkal a n�met l�gier� sz�trombolta a lengyel rep�l�tereket. A rep�l�g�pek jelent�s r�sz�t a f�ld�n semmis�tett�k meg, �s kiv�vt�k a l�gi uralmat. K�l�n�sen hat�kony volt a zuhan�bomb�z�k tev�kenys�ge, amelyek a kiser�d�k, az �teg�ll�sok, a vezet�si pontok lek�zd�s�vel el�k�sz�tett�k �s t�mogatt�k a sz�razf�ldi csapatok el�ret�r�s�t. A n�met rep�l�g�pek a hadj�rat els� napj�t�l kezdve nayg er�vel t�madt�k az utakat, vasutakat �s a h�torsz�g k�l�nb�z� objektumait. Nagyr�szt siker�lt megb�n�taniuk az orsz�gos h�rad�st, a k�zleked�st, �s zavart�k, akad�lyozt�k a lengyel hadsereg tev�kenys�g�t. A n�met sz�razf�ldi er�k t�mad�sa a l�gier�vel egy id�ben indult. A p�nc�los �s g�pes�tett magasabb egys�gek h�rom nap alatt �tt�rt�k a heveny�szett v�delmet, �s kijutottak a hadm�veleti m�lys�gbe. Az ellen�ll�si g�cokat megker�lve, gyors �temben nyomultak el�re, �tkarolt�k �s elszigetelt�k egym�st�l az egyes k�rzetekben m�g k�zd� vagy felvonul�sban l�v� lengyel er�ket. Szeptember 7-�re az �szakr�l �s d�lr�l t�mad� n�met csapatok kedvez� felt�teleket teremtettek a Vars�t�l nyugatra, Kutn� k�rzet�ben �sszevont lengyel f�er�k beker�t�s�hez. A lengyel f�parancsnoks�g a szeptember 7-�re kialakult s�lyos helyzetben megk�s�relte csapatai visszavon�s�t a San �s a Visztula foly�k vonal�ra, de ez a parancs elk�sett, mert szeptember 8-�n bez�rult a gy�r� a kutn�i csoportos�t�s k�r�l. A „D�l” HDSCS. Csapatai szeptember8-11. k�z�tt sz�tz�zt�k a lengyelek Radom k�rzet�ben l�v� er�it, �s kedvez� felt�teleket teremtettek Vars� d�lnyugati ir�nyb�l val� beker�t�s�hez, elletve a t�mad�s folytat�s�hoz a Bug foly�n. Vars�t�l keletre tal�lkoztak a „D�l” HDSCS. Csapataival, �s elv�gt�k a lengyel f�v�rosb�l kivezet� �tvonalakat. Szeptember 16-�ra kialakult a beker�t�s bels� arcvonala. A k�t hadseregcsoport p�nc�losai a Bug mellett, Wlodawa k�rzet�ben tal�lkozva, m�g aznap l�trehozt�k a k�ls� gy�r�t is. Ezzel befejez�d�tt a lengyel f�er�k had�szati beker�t�se. A lengyel hadsereg – mint szervezett er� – l�nyeg�ben megsz�nt l�tezni. A korm�ny �s a vez�rkar szeptember17-�n Rom�ni�ba menek�lt. Ezut�n ellen�ll�st m�r csak egym�st�l elszigetelt kisebb csoportok, a beker�tett nagyobb hely�rs�gek folytattak. Vars� szeptember 28-�n, Modlin er�dje 30-�n tette le a fegyvert. Legtov�bb – okt�ber2-�ig – a Hel-f�lsziget v�d�i tartottak ki. A n�met-lengyel h�bor� a Szovjetuni�t is biztons�gi int�zked�sekre k�nyszer�ttette. A veres�get szenvedett A veres�get szenvedett Lengyelorsz�gban �l� nagysz�m� ukr�n �s belorusz lakoss�got, amelyet az 1920. �vi rigai b�kek�t�s szak�tott el. A Szovjetuni�t�l, a n�met megsz�ll�s vesz�lye fenyegette. A V�r�s Hadsereg ez�rt 1939. szeptember 17-�n Lengyelorsz�g �llamis�g�nak megsz�nte ut�n �tl�pte a szovjet-lengyel hat�rt, �s a h�nap v�g�ig felszabad�totta Nyugat-Ukrajna �s Nyugat-Belorusszia ter�let�t. Lengyelorsz�g trag�di�ja a hadsereg anyagi-technikai �s hadm�v�szeti elmaradotts�ga mellett, a lengyel uralkod� oszt�ly szovjetellenes politik�j�nak �s azoknak az ill�zi�knak a sz�ks�gszer� k�vetkezm�nye volt, melyeket Vars�ban az angol-francia sz�vets�gesek tev�kenys�g�vel kapcsolatban t�pl�ltak. A t�mad�s megindul�sakor az angol �s a francia korm�ny ultim�tumban sz�l�totta fel N�metorsz�got csapatai visszavonul�s�ra. Miut�n a n�metek ezt nem teljes�tett�k, szeptember 3-�n hadat �zentek. A lengyelek megseg�t�se azonban elmaradt, b�r az er�viszonyok nyugaton a sz�vets�geseknek kedveztek. Anglia �s Franciaorsz�g korm�nyk�rei ugyanis abban rem�nykedtek, hogy N�metorsz�g �s a Szovjetuni� katonapolitikai �rdekei Lengyelorsz�gban �ssze�tk�znek. Ez�rt sors�ra hagyt�k Lengyelorsz�got, �n. „furcsa h�bor�t” kezdtek. Hadat �zentek, de hadm�veleteket sem a sz�razf�ld�n, sem a leveg�ben nem ind�tottak. S�lyos mulaszt�s terheli a lengyel vez�rkart is a kieg�sz�t�si �s mozg�s�t�si tervek be nem gyakoroltat�s��rt. Helytelen�l �t�lte meg azokat az er�ket �s eszk�z�ket, amelyeket N�metorsz�g a hadj�rat sor�n alkalmazhatott. �gy v�lte, hogy a had�zenet ut�n (ami v�g�l is a t�mad�s megindul�s�val egy id�ben t�rt�nt) elegend� id� lesz a mozg�s�t�sra, a csapatok felvonultat�s�ra �s sz�tbontakoztat�s�ra.