szantomihaly
szantomihaly
Men
     
E.mail cmem

szanto.mihaly@zmne.hu

     
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
     
Hrlevl hallgatimnak
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
     
A Magyar Honvdsg a kiegyezs utn
     
MH 1867-tl
     
A Magyar Kirlyi Honvdsg msodik vilghborban
A Magyar Kirlyi Honvdsg msodik vilghborban : 1. Belps a msodik vilghborba

1. Belps a msodik vilghborba

  2007.01.31. 19:17

Az albbi ngy fejezetben mutatjuk be az orszg rszvtelt a msodik vilghborban. Az anyak a ZMKA hallgati szmra tananyagknt szolgl. Az sszellts dr. Lengyel Ferenc munkja. Az els fejezet a Jugoszlvia elleni hadbalpst trgyalja.

A MAGYAR HONVDSG RSZVTELE A MSODIK VILGHBORBAN

Elzmnyek

1941 tavaszra jelentsen megvltoztak a nagyhatalmi viszonyok Eurpban. Hitler, miutn Ausztria bekebelezsvel megteremtette a harmadik birodalmat, hozzltott vilguralmi terveinek megvalstshoz. Feldarabolta Csehszlovkit, lerohanta Lengyelorszgot, megszllta Dnit s Norvgit, majd slyos veresget mrt a francia, brit, holland s belga haderkre Nyugat Eurpban. Br Nagy Britannit nem tudta lgierejvel trdre knyszerteni, de nyugodt lehetett, hiszen a szigetorszg nem rendelkezett olyan szrazfldi hadervel, amely rvid idn bell kpes lett volna vlaszcsapst mrni. Ezek utn nem lehet csodlkozni azon, hogy Kzp-Eurpa is nmet befolysi vezett vlt, s a trsg orszgai kiszolgltatott helyzetbe kerltek. Ebbl a sorbl csupn Jugoszlvia s Grgorszg lgott ki. A nmet politikai s katonai vezets, amely mr megkezdte a Szovjetuni elleni tmads, elksztst nem hagyhatta figyelmen kvl a „nyitott” dli szrny okozta veszlyeket. Klnsen azok utn, hogy Mussolini 1940 szn Albnibl indtott tmadsa Grgorszg ellen teljes kudarccal vgzdtt. Hitler ksz tnyek el volt lltva, s arra knyszerlt, hogy mg a Szovjetuni elleni hadjrat megindtsa eltt „rendezze a grg krdst”. A nmet vezrkar ki is dolgozta a „Marita” tervet, melyben az Albniban lv kt olasz (9. s 10.), valamint a Bulgria terletn felvonul 12. nmet hadsereget jelltk ki a feladat vgrehajtsra. Jugoszlvit Hitler diplomciai ton kvnta a tengelyhez csatolni. 1941. mrcius25-n a jugoszlv kormny titokban al is rta a csatlakozsi szerzdst, de ennek a nmet vezets nem sok hasznt ltta. Ugyanis mr msnap megbuktattk Pl rgensherceget s a Cvetkovi vezette kormnyt. II. Pter s az jonnan megalakult Simovi kormny mrcius27-n elhatrolta magt a fasiszta blokktl s rvnytelentette a szerzdst.

Hitler mr mrcius27-n dnttt, a „Marita” tervet kiterjesztik Jugoszlvira is. Ez a dnts lnyegben Magyarorszg sorst is megpecstelte. Ugyanis az j helyzettel a ktirny manverezs idszaka lejrt, a magyar politikai vezetsnek sznt kellett vallania. Mgpedig: vagy nyltan szembefordul a nmetekkel s a nyugati vonalat kveti, amely klnben erklcsi tmogatson kvl (lsd Csehszlovkia, Lengyelorszg pldjt) semmifle konkrt segtsget nem tudott adni, s ennek kvetkeztben a gyenge magyar hadervel altmasztott orszg magra maradt volna, vagy nyltan csatlakozik a „Marita” tervhez, s ezzel kinyilvntja, hogy Magyarorszg katonailag is elktelezi magt a fasiszta blokk oldaln. Teleki miniszterelnk nagyon jl tudta, hogy egyik t sem jrhat, mert mindkettnek tragdia lesz a vge. Ezrt 1941. mrcius27-ei nmet felszltst kveten egy olyan kzbls vltozat megoldsn munklkodott, amely nem kveteli meg a nmetekkel szembeni nylt fellpst, ugyanakkor a nyugati kapcsolatok sem szakadnak meg. prilis3-n miutn nyilvnvalv vlt, hogy a brit politika nem tolerns Magyarorszggal szemben, s mereven elutastja koncepcijt, kiutat nem tallva nkezvel vetett vget letnek. A magyar vezets vgl is Teleki koncepcijbl indult ki, amikor gy dnttt, hogy rszt vesz a hborban, de csapataival csak azt kveten lpi t a hatrt, miutn a nmet tmads mr megindult s Horvtorszg kivlt Jugoszlvibl. Ezzel a megoldssal kvntk azt a benyomst kelteni, hogy a magyar egysgek a dlvidki magyarsg vdelmnek rdekben vonulnak be a Duna-Tisza kzre.

A kibvtett „Marita” terv lnyege a kvetkez volt: A lgier megelz csapssal megsemmisti a jugoszlvreplket, lerombolja Belgrdot, majd ttr a szrazfldi csapatok tmogatsra. A tmad csoportostst szaki s dli szrnyra osztottk. Az szaki csoportostst a Bulgribl tmad XLI. Pnclos hadtest s a 12. hadsereg kisebb rsze, valamint Ausztrin s rszben Magyarorszgon t felvonul 2. hadsereg eri kpeztk. Feladatuk volt, hogy sszetart irny csapst mrjenek Belgrd irnyba, foglaljk el azt, majd dlre fordulva fejezzk be a jugoszlv hadseregek sztverst. A terv szmolt mg egy olasz s egy magyar hadsereg tmadsval is. A 2. olasz hadseregnek a tengerpart mentn kellett tmadni Albnia irnyban, mg a 3. magyar hadsereg a Duna-Tisza kznek elfoglalst kapta feladatul. A dli szrnyon a 12. nmet hadsereg s az Albniban llomsoz olasz erk helyezkedtek el azzal a cllal, hogy Dl-Jugoszlvia elfoglalsa utn egyeslt erkkel rohanjk le Grgorszgot. A bolgr hadsereg biztostsi feladatot kapott, mg a romnok megerstettk a szovjet hatrszakasz vdelmt.

belps a msodik vilghborba

A vezrkar a minisztertancsi dntsnek megfelelen prilis elsejn elrendelte a lgvdelmi krzetek figyel- s jelzrseinek kszltsgbe helyezst. A nmet csapatok felvonulsnak biztostsra megerstett zszlaljakat kldtt ki Dvidhzra, Murakeresztrra s Gyknyesre. A dli hatron pedig megkezdtk a „J” (jugoszlv) hatrvdelmi tervben elrt rendszablyok bevezetsvel kapcsolatos elmunklatokat. A tmadshoz kijellt erk szmra a mozgstst 1941. prilis3-n rendeltk el. A dlvidki hadmveletre mozgstott s felvonul erk: A 3. magyar hadsereg-parancsnoksg vezetsvel, a Gyorshadtest az 1. s 2. gpkocsiz-, illetve az 1. s 3. lovas dandrok. Az I. hadtest, az 1.,2. s 3. gyalogdandr: A IV. hadtest, a 10., 11. s 12. gyalogdandrral. Az V. hadtest, a 13., 14. s 15. gyalogdandrral. A hatrvdelmi erkbl a 66. hatrvadsz ezred, valamint a 16. hatrvadsz zszlalj. A mozgsts a vrthoz, s a korbbi gyakorlathoz kpest igen vontatottan haladt, ezrt a vezrkar a menetkszsg elrsnek idpontjt egy nappal kitolta. A nmetek elzetes tjkoztatjukban a tmadsuk napjt prilis12-ben jelltk meg. A magyar vezrkar ehhez a dtumhoz igaztotta a felvonuls s a tmads temtervt. Ennek megfelelen a hatrtlps idpontjt a helyzettl fggen 13-n vagy 14-n tartottk lehetsgesnek.

A nmetek azonban mr prilis6-n megkezdtk a tmadst. Ez lnyegben azt jelentette, hogy a magyar tervekben szerepl 2-3 napos ideltoldsbl kzel egy hetes csszs lehet. gy fennllt annak a veszlye, hogy a Dlvidket nem tudjk elfoglalni, az a nmetek ltal megszllt terlett vlik. gy az esemnyekben bellt vltozsok miatt a katonai vezets egy sor, intzkedst adott ki. A hatrvadsz erkkel lezratta a hatrt s kt gyalogdandrt (11. s 14.) veznyelt a trsgbe. A hatrvdelem vezetsvel a 3. hadsereg-parancsnoksg berkezsig az V. hadtest parancsnokt bzta meg. A folyamerk szmra elrendelte a Duna s a Tisza biztostst. A Dunt Dunaszekcsnl az rnaszd-ezred, mg a Tiszt az els folyamr-zszlalj zrta le. Utastotta az rnaszd-ezredet, hogy kszljn fel a hatrtlpsre s a 3. hadsereg Duna felli szrnynak feldertsre.

prilis6-n dlutntl mr a Duna-Tisza kztt hzd magyar hatrszakaszon is rzkelhetek voltak a hbor jelei. A jugoszlv granicsrok (hatrrk) felrobbantottk a fontosabb hidakat, s tbb ponton tlptk a magyar hatrt s tmadsokat indtottak a biztost erink ellen. Ezeket a hatrvadszok rendre visszavertk s tbb foglyot ejtettek. prilis7-n a jugoszlvreplk magyar vrosokat tmadtak meg. Szegedet hat alkalommal rte bombzs. A magyar lgvdelem igen jl mkdtt, kzel 70%-os vesztesget okozott az ellensgnek. Az utols tmadst mr csak kt gppel hajtottk vgre, de a magyar vadszgpek mg Szeged eltt lelttk ket. Lgitmads rte mg Pcset, Kelebit, Krmendet, Zalaegerszeget valamint tbb dunntli vasti szerelvnyt. A vezrkar 1941. prilis8-n intzkedst adott ki a mozgsts temnek meggyorstsra s utastotta az rintett csapatparancsnoksgokat, hogy mr 9-n kezdjk meg a felvonulst, fggetlenl attl, hogy befejezdtt a tartalkosok bevonulsa vagy sem. A tmads megkezdsnek vrhat idpontjt 12-ben hatrozta meg. Ennek az intzkedsnek az lett a kvetkezmnye, hogy nem lehetett alkalmazni a korbban preczen kidolgozott felvonulsi terveket. A kapkods miatt az alakulatok sszekeveredtek. prilis11-re a csapatoknak csupn alig tbb mint fele rkezett be megindulsi krzetbe, 60-70%-os feltltttsggel. Kzben a tmads idpontjt jbl mdostottk, amely szerint a hatrtlpst 11-n, a jugoszlv erdk elleni tmadst 12-n kellett megkezdeni. Persze ezzel a magyar katonai vezets nem kockztatott sokat, hiszen erre a napra Horvtorszg kinyilvntotta fggetlensgt, a jugoszlv lgier megsemmislt, a szrazfldi erket az szaki szrnyon sztvertk, s a nmet csapatok mr Belgrd eltt lltak.

A jugoszlv fegyveres er 1941. prilis elejei adatok alapjn

A jugoszlv fegyveres er hrom hadernembl llt. A szrazfldi haderhz 7 hadsereg, kb. 20 erdzszlalj, a granicsr alakulatok s a vezrkar kzvetlenek tartoztak. Ide kell sorolni a npfelkelket is, amelyek a hadern kvl szervezdtek s partizn tevkenysgre kszltek fel. A lgier 700 replgppel rendelkezett, amelybl 300 db igen korszer volt. A vadsz er Messershmitt BF—109E-3, Hurricane—1 s a sajt tervezs IK—2, 3-as tpusokbl llt, mg a bombz ezredekbe Bristol Blenheim DO—17-ka, DM—79B s Bregnet—19 tpusokat rendszerestettek. A haditengerszethez 1 db replgpet szllt haj, 1 db cirkl, 1 db torpedrombol, 11 db torpednaszd s 21 db klnbz rendeltets hadihaj tartozott. A dunai folyamerk gerinct a volt osztrk-magyar monitorok, gy pl. a Bodrog, a Krs, illetve a Bosna s az Enns kpeztk. A hrom hadernem bkeltszma 130 000 f volt, amely mozgsts utn megkzeltette a 2 millit. A magyar vezrkar korabeli rtkelse a jugoszlv katonkat gy jellemezte: jl kikpzett, rtkes katona, nmagval szemben kemny, a fjdalom irnt rzketlen, felttlenl engedelmes. Jellembeli tulajdonsgainl fogva igen ers ellenfl. Az orszg terepviszonyai miatt a terleti kiegszts elvre pl s az nll harcra kpes kis, de nagy kohzival rendelkez egysgek vezetsn alapszik. A jugoszlv hatrt Magyarorszg fel tbb megerdtett vonal is biztostotta. Az els ilyen megerdtett vonal maga a hatr volt, ahol a karaulk (megerdtett hatrr-llsok) jelentettk az els nehzsget. Ez a hatr teljes hosszban kiptett rendszer kpletekbl, magasfigyelkbl, beton- s fld-fa fedezkekbl, tzelllsokbl llt. Az pleteket, figyelket, tzelllsokat s pihen hzakat 3-4 soros tsksdrt akadlyokkal vettk krl. Jellemz volt a hatr- s tzrak alkalmazsa. Tbb helyen gpkocsi- s harckocsi akasztkat (fldbe sllyesztett sneket) is elhelyeztek. A jugoszlv vdelem valdi alapjt azonban az erdtsi rendszer kpezte. Ezeket, a vdelmi ptmnyeket mr a hszas vek kzepn elkezdtk pteni, majd folyamatosan fejlesztettk s erstettk. A teljes magyar hatrszakaszon folytak a munkk s 1940 vgre mr elkszltek a vdelmi vonalak. A Duna-Tisza kzn kt erdvet ptettek ki. Az els, egyben az ersebb, a hatrtl 3-5 kilomterre Bezdn, Gdor, rszlls, Bajmok, Szabadka, Palicsfd, Horgas, mg a msodik Pacsr, Csantavr s Zenta magassggban hzdott. Az erdveket klnbz mlysgekben ptettk ki. Nagy gondot fordtottak a jl jrhat irnyok, utak, vasutak lezrsra.

Egy-egy erdvben kt erdsort hoztak ltre, amely a kvetkez elemekbl llt: harckocsi rok, beptett egyes s kettes oldalaz mvekkel; sllyesztett drtakadly v (harckocsiakadly), helyenknt beton baksorral; erdsor, kiserdkkel s betonkupols erdkkel; harckocsi rok, oldalaz mvek nlkl; sllyesztett drtakadly v (harckocsiakadly), helyenknt beton baksorral; erdsor, kis-, betonkupols- s nagy erdkkel. Az erdv mlysge 600-700m kztt volt. Az erdvben elhelyezett, mr ksz, vagy pts alatt ll vasbeton erdk teht klnbz tpusak voltak. A kiserdk ltalban 5m hosszak s 2m szlesek voltak. Magassguk tbb mint 3m volt, de ebbl csak 1,8m emelkedett ki a fldfelszn fl. Bejrata nem a szokvnyos vasajts megolds volt, hanem gynevezett bejrati aknn jutottak be a kezelk az erdbe. Falvastagsga 0,6 s 0,8m kztt vltozott. Fegyverzett 2 darab gppuska, vagy golyszr jelentette. Az iker kiserdk adatai megegyeztek a kiserd paramtereivel, annyi klnbsggel, hogy kt kiserdt ptettek ssze klnbz varicikban. ptettek kiserdket aknavet s pncltr gy szmra is, igaz kisebb szmban. A betonkupols erdk voltak az erdv legmasszvabb rszei. Alapterletk elrte a 30 ngyzetmtert, falvastagsguk 1,2 s 1,8m kztt vltozott. Szellztet rendszerrel s jelzrakta kilv nylssal is rendelkeztek. Fegyverzetk 2 db pncltr gybl s 3 darab gppuskbl, esetleg golyszrbl llt. Az erdvekben vhelyek, futrkok (lvszrkok), klnbz tpus figyelk, jrmterelk, tszortk voltak mg nagy szmban kiptve. Az erdket fld vagy khnyssal, illetve burkol hlval lcztk, st legtbb helyen gyeptglval fedtk az erdket, gy neheztve azok feldertst. A legjellemzbb a kiserdk flburkolattal val elltsa volt, hiszen azok gy szinte teljesen a terephez simultak. Az erdk tzrendszert gy szerveztk meg, hogy azok teljesen lefedjk az elttk lv terletet. Figyeltek arra is, hogy az ptmnyek egymst is biztostani, tmogatni tudjk. Az erdveket az erd-zszlaljak szllhattk meg, kiegsztve klnbz ms erkkel.

A 3. hadseregparancsnok szk trzsvel 9-n 23,00-kor rkezett meg Kiskunhalasra. Ekkor mr ott tartzkodott a vezrkar futra, aki tadta a VKF 28/Fv.hdm. 41.IV.10. sz. hadmveleti intzkedst;

„A nmet XLVI. Pnclos hadtest Barcsrl Vinkovci, a XLI. Pnclos hadtest Temesvrtl Belgrd irnyba tmad. Benyoms, hogy az ellensg megrendlt. Helyzete a barcsi s a temesvri csoportok bekerts folytn kritikus. gy a Fvezrsg a Duna-Tisza kzn szvs ellenllssal nem szmol. A 3. hadsereg Szabadktl nyugatra jl sszefogott sllyal trje t az erdvonalakat, nyugatrl kertse be s semmistse meg a jugoszlv erket. A gyorsan mozg csapatokkal lehetleg a Ferenc-csatorntl dlre elretrni, mielbb elrni a Duna vonalt s birtokba venni az tjrkat. A 11. dandr a hadsereg jobb szrnyn tmad azzal a feladattal, hogy a baranyai hromszget birtokba vegye. A bezdni csatornatorkolat zsilipje gyorsan elfoglaland; a vllalkozs esetleg mg a hadsereg megindulsa eltt vgrehajtand…”

A hadsereg trzse ennek megfelelen kidolgozta a rszletes hadmveleti tervet a 12-ei tmadshoz. Kzben a hadseregparancsnok kiadta elzetes intzkedst az alrendeltek fel. 10-n dlutn a terveket t kellett dolgozni, mivel a Fvezrsgtl az a parancs rkezett, hogy a tmadst a karaulk ellen mr 11-n meg kell kezdeni.

„Intzkeds a tmadsra prilis 11-re s 12-re

1:200 000

1. A Duna-Tisza kztt a kvetkez jugoszlv erk nyertek megllaptst: 1 erdhadosztly, 3 gyaloghadosztly s lovashadosztly sllyal Zombor, Szabadka terletn. Az erd-hadosztlybl 5 erdzszlaljbl sz. erdtmnyeket megszllva tarja.

A hatrmenti grenicsr alakulatokat, karaolnknt (rlaktanynknt) 2-3 figyel kivtelvel visszavontk rszben az erdkbe, rszben az erdvonalak mg.

A nmet hader XLVI. Pnclos hadtest s (Vietinghof tbornok) a Drvtl dlre keleti irnyban nyomul elre. prilis 10-n Slatina-t (Barcs-tl 35km-re dlkeletre) rte el, prilis11-n pedig Vinkovce-t. Gombos-ra trt el.

A Temesvr krnykn lv XLI. nmet pnclos hadtest (Renihardt tbornok) prilis11-n Belgrd krnykn trt elre.

2. A Fvezrsg benyomsa szerint a Duna-Tisza kztti jugoszlv erk a jugoszlv haderre mrt csapsok kvetkeztben annyira megrendltek s helyzetk a bekerts veszlye miatt annyira kritikuss vlt, hogy az ellensg szvs ellenllsval mr nem szmol. A jugoszlv hader esetleg knytelen lesz a Duna-Tisza kzt teljesen kirteni.

3. A Legfelsbb Hadr rendeletre a 3. hadsereg mr ma prilis11-n kezdi meg a tmadst.

4. A 3. hadsereg az ssze foghat seregtestek zmvel a jugoszlv erdvonalat rszlls keletre t fogja trni, hogy a Duna-Tisza kzben lv erket, bekertve megsemmistse. E clbl gyors seregtestek az ttrs utn az ellensg visszavonulsnak megakadlyozsra, a Ferenc-csatorntl dlre kerlnek alkalmazsra.

5. A hadsereg tmadst prilis h11-n a karaolk elfoglalsval indtja meg. prilis12-n ersen sszefogott erkkel a jugoszlv hatrerdtseket ttrni. Szndkom mielbb Zombor, Kerny, Bcs-Gyulafalva vonalt elrni.

6. Az prilis h10-n dlutn tartott hadtest-parancsnoki rtekezleten kiadott szbeli rendelkezseimnek megfelelen a 3. hadsereg prilis h 11-e folyamn s az prilis h 11-rl 12-re hajl jjel az albbi csoportostst veszi fel.

a.) A IV. hadtest zmvel (10. s 12. dandr) Bcsbokod, Martinitz puszta. Katymr nyugat fele (Kastly kizrlag), Lellbach puszta, 22. dandrval s a 16. hatrvadsz-zszlaljjal Gara krzetben.

b.) I. hadtest a 15. s 13. dandrral Katymr kelet fel Madaras, Bcs-Alms krzetben.

c.) V. hadtest a hatrbiztostst a Bcs-Alms kelet, Bajmok kelet vonaltl keletre es svban egszen a Tiszig tveszi. Rendelkezsre ll a 14. dandr s a 19. dandr berkezett rszei. Hadtestparancsnoksg. Szeged.

d.) Gyorshadtest: 1. gpkocsiz dandrjval Baja, rsekcsand, Sksd, 2. gk. dandrjval Jnoshalma, Mlykt, Kisszlls, 2. lovasdandr Csikria, Kelebia, Tompa krzetben. Gyorshadtest parancsnoksg. Mlykt.

e.) Fel nem sorolt seregtestek, hadsereg kzvetlenek, csapatok s alakulatok irnytsra rvid ton mr intzkeds trtnt.

7. 49/3. hds. hdm. I.a. 41. IV. 11. szm rendelkezsemmel a jugoszlv haderre val tmads prilis h 11-n trtn megindtsra mr intzkedtem. Eme intzkedsem lnyegt az albbiakban foglalom ssze:

a.) A karaolk vonalt prilis11-n dlutn folyamn a hadsereg egsz arcvonala eltt megkezdi. Ugyanakkor a gyalogsg roham- s feldert egysgei az ellensg fllsig nyomulnak elre.

b.) A seregtestek az elz pontban meghatrozott krleteiknek dli rszben prilis11-n 12 h-ig zmeikkel rkezzenek be.

A tzrsg prilis h 11-rl 12-re felvonul a flls lekzdsre.

c.) A IV. s I. hadtest tmadsi terletben az elnyomul osztagokat a zm akknt kvesse, hogy az ellensges flls elleni tmads prilis12-n a 2 rai tzrsgi elkszts utn 10 h-kor vgrehajthat legyen.

A tzterv kln kerl kiadsra.

8. A tmads vgrehajtsa a jugoszlv erdvonalra:

a.) IV. hadtest a Duna f ga s Ilma major (rgi trkp szerint Matheovics puszta) Fels Szent Ivn-tl dlkeletre, tovbb Katymr kzp 110 magassgi pont sszellstl szakkeletre, 2 kilomterre Nemesmilitisz dl Kerny dlnyugat Kis-Sztapr vonal kztti svban 10. s 12. dandrral slyt alkotva a bal svhatrtl nyugatra 1kilomterre es svban tmad.

Az erdvonal ttrse utn sllyal Zomborra, rszekkel Nemesmiliticsre, majd eme rszekkel is Zomborra nyomul elre. Zombort elfoglalja s a Ferenc-csatorntl dlre Bcskertes dl, Bukovci szllsok dl, Fernbach szlls vonalban hdft alkot.

b.) I. hadtest elbbihez csatlakozva a Bcs-Alms feletti Bajmok kelet, Bcs-Kossuthfalva kelet vonalig terjed svban tmad, sllyal a nyugati svhatrtl keletre 1km-re terjed svban.

Az erdvonal ttrse utn zmvel Kerny, Bcsgyulafalva dlre, vonalba nyomul el. Rszekkel sodrtsa fel a Nemes-Militics szak, Pacsr szak vonalban hzd erdrendszert s biztostson Bcs-Kossuthfalva, Pacsr terletn kelet irnyba.

c.) Az erdvn val ttrst az I. s IV. hadtest a J 4534 s a J 4544 szm erdk (1:25 000-es trkp) „rszlls” 5662 (2. lap) kztti mintegy kt km-nyi szakaszban hajtja vgre. Vlaszvonal a kt hadtest kztt a 4538 s 4540. szm erdk kztti kzpvonal.

d.) prilis12-n tzrsgnek zmvel vegye tz al a Bka halom (Horgos dlnyugat) terletn lv ellensges llsrszeket, majd ha az ellensg azokat kirtette, akkor a Rzsa major, legeltl dlre lv llsok ellen sszpontostsa tzrsgnek tzt.

Egybknt erviszonyaihoz s az ellensg ellenllshoz mrten trekedjk Horgos terletn t Csantavr irnyban tmadva szintn elretrni.

A hadtestparancsnoksg ltestsen egy jelentskzvett llomst Petrczy iskolnl (Szabadktl szakra 16km)

3. Az 1. gpkocsiz dandr a helyzethez kpest Garn t Zombor, vagy Bcsbokod, Katymron t Nemes-Militics Kerny irnyban kerl alkalmazsra.

f.) Az I. Gyorshadtest zmvel (2. gpkocsiz dandr s 2. lovasdandr) a jugoszlv erdvonalon ttt rsen t, kerl bevetsre, gpkocsiz dandrjval elrelthatlag dlkeleti lovasdandrjval dlkeleti s keleti irnyba.

g.) Ejternys szzad elrelthatlag akkor kerl Zombortl dlre a Ferenc-csatorna mentn az ottani hidak kzbevtelre, alkalmazsra, ha a IV. hadtest tmadsa trnyeren halad elre.

9. A Drva-Duna hromszgben a 11. dandr feladatra vonatkozan 52/3. hds. hdm. I.a. 41. VI. 11. szm alatt intzkedtem.

Eme intzkeds lnyege:

a 11. dandr jobb szrnyn ers sllyal Drda irnyban ttri az ellensges llsokat, s birtokba veszi a Baranya-i hromszget. A tbbi seregtestekhez hasonlan a karaolkra val tmadst prilis11-n, az ellensges erdvonalra val tmadst pedig prilis12-n indtja meg.

Folyamr dandr prilis h 12-e folyamn vllalkozst hajt vgre a Ferenc-csatorna Bezdnnl lv zsilipjei kzbevtelre.

10. hatrvadsz rsk helyi ismereteinek kihasznlsa vgett a tmads els rszben rszt vehetnek. Feladatuk tovbbra is az elnyomul csapatok mgtt a hatrvonal lezrsa marad. Az elfoglalt terletekrl tovbbi intzkedsig az anya orszgba val belps polgri egynek rszre tilos. Ez all kivtelt csak a hadsereg-parancsnoksg engedlyezhet.

11. Lgierk:

a.) A lgi feldertsnek prilis11-n reggeli rktl trtn bevetsre intzkedtem.

b.) Repldandr alkalmazsra kln intzkedtem. Ennek lnyege.

Bombz osztly az egyik vadsz osztly biztostsa mellett az ellensges tegllsokat, gylekez tartalkokat s menetoszlopokat tmadja a msik vadsz, lgvdelemben rszesti a tmad zmt.

c.) A IV. s I. hadtest tmadst jugoszlv erdvonalra prilis12-n egy zuhan bombzk bevetsvel kapcsolatban sajt els vonalak megbzhat megjellsre (fehr vszondarabok, vagy lepedk) klns slyt kell helyezni. A zuhan bombz bevetsnek tartama alatt a tbori tzrsg tzt teljesen szntesse be. Bevets idpontjra s egyb rszletekre kln intzkedem.

d.) prilis h 11-tl kezdve a harcok tartama alatt a seregtest parancsnoksgok llspontjuk kzelben sajt feldert replgp kzeledse esetben ledob helyket jelezzk.

12. Mszaki toldalkot 2. szm mellkletknt csatolom jelen intzkedshez (az I., IV., V. hadtest s a folyamdandr-parancsnoksg rszre)

13. Lgvdelmi toldalk 3. szm mellkletknt kerl kiadsra.

14. Hadsereg-parancsnoksg. Kiskunhalas. Hrad toldalk csatolva van.

15. Anyagi intzkedsek kln kerlnek kiadsra.

 

Trzsszlls, 1941. IV. 11-n 9 h 30 I.

Gorondy-Novk Elemr altbornagy s.k.”

Hatrtlps s az erdvonal ttrse

1941. prilis11-n dlben mg alig volt a hatr kzvetlen kzelben bevethet er. A csapatok felvonulsa, kivlogatsa s rendezse mg javban folyt. Ennek ellenre a dlutn folyamn, igaz jelents ideltoldsokkal megtrtnt a hatrtlps. A jobb szrnyon a hadtestek egy-egy gyalogezredet alkalmaztak a firnyban, mg a szrnyakat egy-egy gyalogszakaszbl, 3-4 f hatrrbl, kt mszaki rajbl, kt golyszrs rajbl s 1-2 pncltr lvegbl ll rohamcsoportok fedeztk. Az V. hadtestnl a fontosabb szakaszokon zszlalj erej harccsoportokat vetettek be. A hadtestek svjaiban a tmads 14-s 18 ra kztt, klnbz idpontokban indult meg. A tmads eltt a tzrek kzvetlen irnyzssal sztlttk az rhzakat, majd a tmad csapatok lendletes rohammal elfoglaltk a granicsrok llsait. A legtbb helyen a gyors s hatrozott roham meglepte a vdket, akik nagyobb ellenllst nem is tanstottak. Jelents rszk megadta magt, mg a tbbiek az erdkbe menekltek. Az V. hadtest svjban lv erk miutn elfoglaltk az rhzakat, jugoszlv oldalon vdelembe mentek t. A jobb szrnyon rszlls elterben heves harcok dltak az erd vdi s a magyar tmad csoportosts kztt. A harcos feldert jrrk estig mindentt felzrkztak az erdvonalra s bestk magukat.

prilis12-n reggelre ismertt vlt, hogy az ellensg az jszaka folyamn megkezdte erinek kivonst az erdkbl, s mr csak kisebb biztost-fedez rszek tartzkodnak az llsokban. A 3. hadsereg tzrsge 8 rakor az ttrsi szakaszon ngy tzrezreddel s nyolc kzepes, illetve nehz teggel megkezdte a tzrsgi elksztst. Mivel a fedez jugoszlv erk mr visszavonulban voltak, a tzrsgi elksztst kb. 300 lvs utn, lelltottk. Az elnyomuls azonban nem kezddhetett meg, mert a lgiervel nem volt sszekttets, s a 9 rra betervezett lgi elksztst mr nem lehetett lelltani. A lgi elksztsben 27 nmet s 7 magyar replgp vett rszt. 9 rakor a nmet ktelk pr bombt dobott le az erdkre, tbbsgk kiolds nlkl tovbbreplt, ket a magyar bombzk kvettk. Bombavetsk pontatlan volt, mivel a 7 gpbl 5 a 15. gyalogdandrunkra dobta le bombit. Csodlatos mdon senki sem srlt meg. Ez annak tudhat be, hogy a vasbeton ptmnyekre belltott gyjtszerkezetek nem lptek mkdsbe a felzott talajban s gy nem kvetkezett be a robbans. A lgi elkszts befejezse utn rendeztk az ttrsre kijellt IV. s I. hadtest jonnan berkezett erit, amelyek 12-13 ra kztt megkezdtk az erdvonal lekzdst. A mszakiak ltal ksztett tjrkon thaladva az ezredek csak kisebb ellenllsba tkztek. gy a jobb szrny feri j temben nyomultak elre s ks estre elrtk Gdor, Nemesmilitics, Kerny teleplseket. Kzben az 1. gpkocsiz dandr feldert-zszlalja megelzve a ferket, mr kora dlutn Zombornl kijutott a Ferenc csatornhoz. Mivel a hidak mr fel voltak robbantva, az szaki parton kezdtk meg elnyomulsokat verbsz irnyba.

A Zombor trsgben lv csatorna hdjait egy lgi deszant szzadnak kellett volna elfoglalnia. Ez azonban nem trtnt meg, mert az eszsek miatt a replk Ppn nem tudtak felszllni. A lgi deszantot tirnytottk a veszprmi repltrre, ahol j feladatot kapott. Az ejternys szzad, miutn tteleplt, felkszlt, hogy ledobs utn elfoglalja a Szenttamsnl lv Ferenc-csatorna hdjt s a fldi rszek, berkezsig megtartsa azt. A bevets ngy szlltgppel 17 rakor kezddtt volna meg. A gpeken egyenknt 31 f s a szksges fegyverzet volt elhelyezve. A vezrgp rviddel a felszlls utn lezuhant s kigyulladt. Mentsre szinte semmi esly sem volt, a 31 fbl csupn nyolcan ltk tl a szerencstlensget. lett vesztette a zszlalj- s a szzadparancsnok is. A repltr parancsnoka lelltotta a bevetst, de a vezrkar dntse alapjn a 3. hadsereg parancsnoka 18 ra 45 perckor jbl elrendelte a felszllst. A megmaradt hrom gp 19 rakor indult el feladatnak vgrehajtsra. Szenttamsig azonban nem jutottak el, mert navigcis hiba miatt az ejternysk Szabadka dlen (Napfny terletn) ugrottak ki. A szzad szemlyzett Sndor alezredes gpkocsira ltette s a kvetkez napokban, mint gpkocsiz gyalogsg vettek rszt a harcokban.

A Gyorshadtest 1. feldert zszlalja kzben folytatta menett. l szzada Topolynl jelents ervel rendelkez visszavonulsban lv ellensgbe tkztt. Heves harc bontakozott ki s a tlerben lv szerbek egyre szervezettebben lptek fel. Mr-mr kritikusra fordult a szzad helyzete, amikor megjelent a harctren a Sndor Mihly hadaprd vezette pnclgpkocsis szakasz. A ferktl feldertsre kikldtt hadaprd ltva a magyar szzad szorult helyzett, gyors manverrel oldalba tmadta az ellensget. A meglep felbukkansa s a pnclgpkocsik hatsos gppuskatze igen nagy zavart okozott a szerbek kztt. Kisebb rszk megfutott, mg tbb szzan megadtk magukat. (Sndor Mihly hadaprdot a Bcsszregnl mutatott btor, ntevkeny tettrt a kormnyz Magyar Nagyezst Vitzsgi remmel tntette ki.)

A jobb szrnyat fedez folyamerk sem ttlenkedtek. Az rnaszdezred aknakeres osztaga 12,30 rakor lpte t a hatrt, s a szrazfldi erkkel egyttmkdve elfoglalta a robbantshoz mr elksztett zsilipet. Ezzel megakadlyozta, hogy az ellensg elrassza a csatorna krnykt. Ezt kveten felszedtk a bezdni- s a kis-szregi aknazrakat, gy biztostva az rnaszdezred ferinek elnyomulst Kis-Szregig. Miutn kiderlt, hogy az ellensg visszavonul a Duna-Tisza kzrl, az V. hadtest svjban is megindult a tmads. Mivel a Gyorshadtest msodik lpcsjnek bevetsre a jobb szrnyon nem volt szksg, a 2. gpkocsiz dandrt s a lovas rszeket az V. hadtest svjba irnytottk. A 2. gpkocsiz dandr azt a feladatot kapta, hogy Szabadkn t Szenttams irnyba tmadjon. A tmadst jobbrl huszrezredek, a Tisza fell pedig kerkpros zszlaljak fedeztk. A 2. gpkocsiz dandrbl ltrehozott kt tmad csoportosts (Sndor- s Benda csoport) azonban mr Szabadkra sem tudott benyomulni, mert az egyetlen jrhat t kb. 15km-en keresztl fel volt robbantva. Az tjavts egsz jjel tartott, mikzben a menetoszlopok ttlenl vrakoztak.

Esemnyek prilis 13-n s a hadmveletek befejezse

Az prilis13-ra vonatkoz intzkedsek lnyege a kvetkez volt: A firnyban tmad I. s IV. hadtestek a nap folyamn jussanak ki a Ferenc-csatornhoz Kula s Bezdn kztt, majd tkelve azon ferkkel szlljk meg a dli terleteket, mg rszekkel biztostsk a Dunt Apatin s Vukovr kztt. Az V. hadtest gyalog rszei pedig foglaljk el Szabadkt s vegyk birtokba Magyarkanizsa¾Nagyfny vonaltl szakra es terleteket. A Gyorshadtest dandrjai klnbz trsgekben klnbz feladatokat teljestettek. Az 1. gpkocsiz dandrnak a nap vgre ki kellett jutnia a Duna vonalhoz, jvidk s Palnka kztt. A 2. gpkocsiz dandrnak, amely mozgsa rossz tviszonyok kztt igen lass volt, radsul slyos harcokba keveredett Nagyfny (Szabadka dl 10km) terletn, Szenttamson t Titel s jvidk kztt kellett kijutnia a Dunhoz. Ezzel egy idben a lovas rszek pedig a Tisza torkolata s Kula kztti csatornaszakasz megszllst kaptk feladatul.

A IV. hadtestnl ezen a napon bizonyos fok szervezetlensg mutatkozott. A 10. dandr be sem vrta a parancsot, ntevkenyen elindult Zombor irnyba. A 12. dandr parancsnokt pedig csak ks dlutn kertettk el. Mivel hadihd-kszletek elrevonsra senki sem intzkedett, gy a 10. dandr hiba foglalta el Zombort, csak ks este tudott tkelni a Ferenc-csatornn. Kt zszlaljt, amely Apatin irnyba nyomult elre, hogy fedezze a Dunt csetnikek tmadtk meg. A csatorna krnykn s a vrosban egsz jszaka vad lvldzs volt, amit a parancsnokok kptelenek voltak megfkezni. Az I. hadtest l dandrja minden nehzsg nlkl kijutott a csatornhoz, de a msik kt dandr s lovasdandr vonata Pacsron egymsra futott. A torldst a szerbek kihasznltk s rajtatseket hajtottak vgre. Itt is bebizonyosodott, hogy a magyar csapatok szinte majdnem tehetetlenek voltak e harcmodorral szemben. Az V. hadtest Csantavr, Nagyfny s Zenta trsgben vvott komolyabb harcokat. A szerbek nem vllaltk fel a nylt tkzeteket, a teleplsekben hzdtak meg. A feldert s az l biztost erket tengedtk s a ferkn tttek rajta. gyesen hasznltk ki a torldsokat s a sttsget. Nappalra fegyverket eldugtk, s mint bks polgrok ltk mindennapi letket. Ezek a rajtatsek nem okoztak komoly vrvesztesget a magyaroknak, de demoralizl hatsa nagy volt. A Gyorshadtest 1. gpkocsiz dandrja Kulrl jvidk irnyba nyomult elre. Petrc s Dunaglos kztt tbb irny tmadssal rajta ttt egy ellensges ezreden, melynek sorn 30 szerb tisztet s 1000 katont ejtett foglyul. A dandr mg stteds eltt benyomult jvidkre s megszllta a vrost. A 2. gpkocsiz dandr s a lovasdandr feladatt ksve s csak rszben teljestette. A lovas rszek sokig Pacsron vesztegeltek, mg a gpkocsiz csapatok Napfny s Topolya trsgben ellensges csoportokat szmoltak fel.

A szenttamsi hd birtokba vtelre a lovasdandr pnclos zszlaljt s a Sndor csoportot kldtk ki. Az erdkbl valamint Nagyfny s Topolya krzetbl a szerbek a Szenttams krl kiptett ers tmpontba vonultak vissza. A pnclos zszlalj a visszavonulkat szorosan kvette, gy be tudott nyomulni az erdvbe, mieltt a vdk a mszaki zrakon az tjrkat le tudtk volna zrni. Az ellensges harckocsik lttn feladtk llasaikat s a teleplsbe, illetve a csatorna tlpartjra vonultak vissza. Ekkor rkezett be a 2. gpkocsiz dandr egyik harccsoportja is. Sndor alezredes tvette az ott lv erk felett a parancsnoksgot s megszervezte a telepls elfoglalst. A tervszer tmads lassan, de hatrozottan nyert trt. Mg javban tartottak az utcai harcok, amikor Szab Gyula szzados, a 4/1. tzrteg parancsnoka szrevette, hogy az ellensg a hd felrobbantsra kszl. Egyik tzrszakaszt elrevonta a hdra, majd pr rslvssel sztrombolta azt a bunkert, ahov a gyjtzsinrok voltak becsatlakoztatva. Ezt kveten egy utszrajjal s a kzben megszervezett helybli polgrr-csapattal megrohamozta a hidat. A hd tartszerkezetrl nagy mennyisg robbananyagot szereltek le s 35 f foglyot ejtettek. A harccsoport ezt kveten biztostotta a hidat, majd hdft foglalt a Ferenc-csatorna partjn. Ez id alatt a Benda alezredes harccsoportja (2. gpkocsiz dandr msik rsze) egsz nap rszeivel Szabadkn, zmvel Palicsfrdn harcban llt a szerb szabadcsapatokkal. 1941. prilis14-n lnyegben befejezdtt a Duna-Tisza kznek megszllsa. A jugoszlv regulris erk utols ezredt a Gyorshadtest eri szmoltk fel, mieltt Titelnl partot vltottak volna. Ebben az akciban jelents mennyisg hadianyagot zskmnyoltak s 2000 ft ejtettek fogsgba.

A IV. hadtest14-re a rend helyrelltsn tl azt a feladatot kapta, hogy Alms s jpalnk kztt biztostsa a Dunt, egy klntmnyt pedig kldjn Bcsra. A hadseregparancsnok kzlte azt is, hogy a IV. gpvontats tzrosztly a Gyorshadtesttel egytt kivonsra fog kerlni. A Bcsra kirendelt klntmny (a IV. kerkpros zszlalj, egy gyalogszzad, egy lovasszzad s egy teg) dlutn megrkezett s megkezdte a Duna kzvetlen biztostst. A 10. gyalogdandr a neki alrendelt 18. gyalogezreddel Zomborban maradt s a rend helyrelltsn fradozott. A 12. gyalogdandrt jelltk ki a meghatrozott Duna-szakasz biztostsra. Ehhez Sztrapr, Gombos, Szond, Bcsordas terletre kellett tcsoportostania ferit. A dandr ezt a krzetet az egyre fokozd ellenlls miatt csak 15-n tudta elfoglalni. prilis14-n a zm csupn Sztrapr, Szond terlett rte el. A dandrparancsnok sttedskor lelltotta a zszlaljak menett, mert a csetnik rajtatsek a stteds belltval mindig kijultak. A 2. gyalogdandr a napot Bezdnon, Hercegszntn, Dvodon s Garn tlttte. A 16. hatrvadsz-zszlaljat Gdorrl Garra vontk vissza. Az I. hadtest prilis14-n llva maradt, csak a 13. dandrnl voltak kisebb mozgsok. A hadtestparancsnok a nap folyamn rendszablyokat foganatostott a menetekre s a csetnikekkel vvott harcokra vonatkozan. Kifogsolta, hogy „a csapatmozgsok szervezetlenek, s hinyzik a kell forgalomszablyozs. Az utakon a 3-as, 4-es oszlopok egymsra rohannak, szembe mennek egymssal, vgtelen torldsok keletkeznek, mikzben a parancsnokok mindezt tehetetlenl nzik”. Mindezekre val tekintettel elrendelte a menetfegyelem szigor betartst, a forgalomszablyozs feszes megszervezst, a vrosokba trtn bemenetel eltti alapos feldertst. Az rnaszd ezred az elkvetkez napokban tovbb folytatta elnyomulst. A „Sopron” rnaszd jvidknl bekapcsoldott a vros krnykn kibontakoz harcokba. Gppusks rajaival hatsosan tmogatta a Gyorshadtest csapatainak harct s megakadlyozta, hogy az ellensg partot tudjon vltani. Ezt kveten kivlt az rnaszd ezred ktelkbl s aknakeres osztagval, mint elvd folytatta tevkenysgt. Estre elrte Szaln Kemnt, ahol aknazr llta tjt. A zr felszmolsa 15-n dlig tartott. Ekkor az elvd jbl megindult s dlutn befutott Belgrdba. Ezltal lehetv vlt, hogy a Belgrdban rekedt magyar nagykvetsggel helyrelljon az sszekttets. A ferk 16-ig megtiszttottk a Dunt, gy az hajzhatv vlt, majd a „Gyr”, a „Szeged” s a „Debrecen” is megrkezett a jugoszlv fvrosba. A Tiszn a folyamzr-zszlaljak 16-n Zentig mentek elre.

Ezzel a 3. hadsereg alakulatai 1941. prilis14-n teljestettk feladataikat. Br a jugoszlv regulris erket kiszortottk a Duna-Tisza kzrl a csetnik szabadcsapatokkal, nem tudtak mit kezdeni. A vrosokban s a nagyobb falvakban llandsultak, fleg jszaka a rajtatsek. Klnsen slyos volt a helyzet Szabadkn, Zomborban s jvidken. Ezekbe, a vrosokba a magyar kormny tbb mint ezer rendrt s csendrt veznyelt. A vlsgos helyzetre val tekintettel, megszll feladattal a trsgben maradt a 12., 13., 14., 15. gyalogdandr s a 2. lovasdandr, Gorondi Novk Elemr parancsnoksga alatt. Ezen erk kivonsra csak szeptember vgn kerlt sor. A Gyorshadtestet prilis15-n a vezrkar kivonta a Dlvidkrl s 16-ai kezdettel a nmet Kleist pnclos csoport alrendeltsgbe utalta. A felkrs mr prilis12-n megrkezett, de tudatos idhzsok kvetkeztben a parancs csak 14-n ks este kerlt Mikls Bla vezrrnagy, hadtestparancsnok kezbe. A kivons lasstsval, kerl tvonalak kijellsvel sikerlt elrni, hogy tkzetbe vetsre mr ne kerljn sor. Elrevonst prilis18-n lelltottk, mivel Jugoszlvia kapitullt. 1941. mjusig biztostsi feladatokat lttak el Vukovr, Vinkovci, Eszk trsgben. Hazahozsukra ezt kveten kerlt sor. A dlvidki terletekrt vrrel is fizetni kellett. A vesztesgeket a hinyos hadmveleti jelentsek miatt nem lehetett pontosan nyomon kvetni. A Honvdelmi Minisztrium 1941. prilis28-n az jsgok szmra vesztesgknt 719 ft adott meg, a kvetkez megoszlsban: halott 5 tiszt s 60 kzkatona; slyos sebeslt 16 tiszt s 648 katona. A vezrkar 1941. december9-n a nmet katonai attasnak 467 ft emltett, mgpedig: halott 226 f (7+119), slyos sebeslt 241 f (2+239).

A tapasztalatok sszegzse

A dlvidki hadmvelettel Magyarorszg belpett a msodik vilghborba s ezzel katonailag is elktelezte magt Nmetorszg mellett. A nmetek jabb ltvnyos s gyors sikere tovbb nvelte a hborprti tbor ltszmt, s gy befolyst. A Magyar Kirlyi Honvdsg fejlesztse 1941. elejig igen j temben haladt s az eredeti HUBA-1 tervet tl is teljestette. Ennek ellenre minsgi mutatkban igen nagy volt a lemarads. Ez elssorban a gpjrmvek alacsony szmban, a harckocsik s a replgpek elavultsgban s az arnytalanul kevs nehzfegyverzet tern mutathat ki. Viszonylagoss tette a magyar csapatok tkpessgt az is, hogy a katonk kikpzsre nem llt rendelkezsre elegend id, igen kevs gyakorlatot tartottak, klnsen dandr s hadtest szinten. gy a parancsnokok sem tudtk megszerezni a vezetshez szksges gyakorlati tapasztalatokat.

A tmads idpontjhoz kpest a mozgstst ksn rendeltk el. Egy hadsereg mozgstsra a korabeli utastsok minimlisan 10 napot rtak el. Mivel a felvonulst mr 9-n meg kellett kezdeni, nem vletlen, hogy a csapatokat nem sikerlt feltlteni. A nem kell tem mozgstsnak azonban voltak ms okai is. Ezeket a vezrkari tisztek tapasztalati jelentsei alapjn a kvetkezkben lehet sszefoglalni: a vratlan fordulat miatt rvid id nem tette lehetv, hogy az orszg lakossgt hangulatilag felksztsk. Bennk mg, joggal lt a bartsgi szerzds szelleme, gy a mozgstst sokan egyszer stlusgyakorlatnak tekintettk. A posta nem volt felkszlve a htvgn s az nnepnapokon vgrehajtand kikzbestsekre. Ezrt sok helyen a tartalkosok 24—28 rval ksbb kaptk meg a behvkat. A vasti forgalmat korn cskkentettk le s a nyri idszmts miatt megvltozott menetrendet, nem propagltk kell mrtkben. Sok parasztot a halaszthatatlan tavaszi munka, valamint a bevonuls idejre jr alacsony csaldi ptlk ksleltetett, illetve tartott vissza. Szmtalan csaldban meglhetsi gondok lpnek fel, ha a csaldf hosszabb ideig tvol van. A klnbz polgri szervek nem az orszg, hanem a sajt rdekeiket tekintettk elsdlegesnek, amikor kivtelezseket tettek, felmentsi krelmek garmadval rasztottk el a terleti szerveket. Az „M” trzseknl (bkben csak kerete volt, amit behvsok tjn kellett feltlteni) igen alacsony a hivatsos tisztek szma. Pldaknt a 3. hadsereg-parancsnoksg esett hoztk fel. Mivel azt egy alacsonyabb szervezeti egysg (IV. hadtest) lltotta fel, gy a legfontosabb irnyt szerv alakult meg utoljra. A mozgsts egyik legnagyobb gondjaknt emltettk meg a gpjrmvek, az orszgos jrmvek (szekerek) llapott s bevonultatsi nehzsgeit. Elterjedt az a gyakorlat, hogy a killtsra ktelezett gynevezett „M” jrmveket tartottak fenn. Ezek ltalban mr hasznlhatatlanok, vagy igen komoly javtsokra szorultak. A tulajdonosok akknt vlekedtek, hogy amennyiben a hadsereg ignyt tart a jrmvekre, akkor javttassa meg ket. A terleti szervek nem vettk komolyan a mozgstsi feladataikat. A nyilvntartsok pontatlanok, a vltozsokat nem vezettk. Hiba lett 200%-ban behv kikldve, a hadsereg feltltttsge alig rte el a 70%-ot. Ez az arny a jrmvek vonatkozsban mg rosszabb volt. A mozgstsi normkat szinte mindenki tl szknek tartotta. Ez klnsen a Gyorshadtestet rintette htrnyosan, mivel esetben nem lehetett alkalmazni a terleti elvet. A terleti elv sok elnye mellett hibaknt rttk fel, hogy a mozgstott terletek tlterheltekk vltak, ezekben szinte megllt az let, mg a tbbieket alig rintettk a mozgsts kvetkezmnyei.

A vezrkar idben, taln tl korn is, elksztette a klnben igen precz felvonulsi, szlltsi terveket. Ugyanakkor nem mdostottk kellen a megvltozott helyzet, szabta ignyekhez. Nem vettk figyelembe tbbek kztt azokat a kapacitsokat, amelyeket a nmet csapatok t- illetve felvonulsa kttt le. Nem volt vletlen teht, hogy a csapatok egy rsze nem a kijellt krletbe s a megadottaktl eltr idben rkezett ki. Ennek tudhat be, hogy a hadmvelet sorn tbbszr is tcsoportostsokat kellett vgrehajtani s meg kellett vltoztatni az alrendeltek feladatt. Mivel nagy tkzetekre s vres harcokra nem kerlt sor, szinte lehetetlen, s nem is lenne clszer, rszletes elemzst adni a 3. hadsereg tmad tevkenysgrl. gy az rtkels csak egyes rszterleteket rint.

Az elhatrozsrl, illetve az egsz hadmveleti tervrl megllapthat, hogy korszer elemekre plt. Az erk zmt a Duna felli szrnyra helyeztk, kihasznlva a foly szrnybiztost jellegt. Helyesen vlasztottk ki az ttrs helyt. Ugyanis rszlls trsgben a terep kiss kiemelkedett, nem volt annyira vizenys s az eszsek sem ztattk fel annyira, mint az attl nyugatra es rszeket. Az ttrshez kell ert vontak ssze. A IV. s az I. hadtest csatlakoz szrnyon (1-1km) tervezte az erdvet ttrni. A kt kilomter szles szakaszra gy 6 gyalogdandr (12 ezred) jutott, amelyeket kell mlysgben lpcsztek. A tmadst tervszer (a biztostsi v felszmolsa, tzrsgi s lgi) elkszts utn kvntk megindtani. A siker kifejtst a nmet elveknek megfelelen terveztk, a Gyorshadtest tkzetbe vetsvel. Az ellensg mlysgbe trtn gyors kijuts rdekben lgi deszantot terveztek alkalmazni Zombor trsgben, a Ferenc csatornn lv hd birtokba vtele cljbl. Ezen tl felksztettek egy hadihd szzadot is arra az esetre, ha nem sikerlne az tkelhelyet psgben elfoglalni. A vgrehajtsba azonban mr sok hiba csszott. Elssorban a rendelkezsre ll igen rvid id s a tapasztalatok hinya miatt. A lgi deszantot nem tudtk Zombor trsgbe irnytani, mert a parancs kiadsa utn derlt ki, hogy a ppai repltr felzott talajrl a megterhelt gpek nem tudnak felszllni. A mszakiak pedig hdkszletekkel kszenltben lltak, de nem kaptak parancsot az elrevonsra. Feltn volt a gyaloghadtestek nehzkes mozgsa, esetenknt tervszertlen tevkenysge. A zmben szekerekbl ll vonatok rendre lemaradtak, ami mg ebben a viszonylag egyszer helyzetben is komoly elltsi nehzsgeket okozott. A csapatok viszonylag jl el voltak ltva rdival, de a hrrendszer felletes megszervezse s a hozz nem rts miatt az sszekttets gyakran megszakadt. Egyes dandroknl nem fordtottak kell figyelmet a menetek megszervezsre, a forgalomszablyozs feszes megvalstsra. gy az utakon, de klnsen a teleplseken s azok krnykn a csapatok egymsra futottak s sszekeveredtek. A legnagyobb problmt a lakott teleplsek lokalizlsa jelentette. A parancsnokok nem fordtottak kell figyelmet a biztostsra, a csapatok szttagolt elhelyezsre s a teleplsek tvizsglsra. A nagy tmegekben csoportosul magyar alakulatok kivl clpontjai voltak a csetnikeknek.

     
Pontosid
     
Naptr
2024. Augusztus
HKSCPSV
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
<<   >>
     
Ltogatk szma
Induls: 2006-12-19
     
Linkek

www.bunker.gportal.hu

www.zmne.hu

 

     
zenetrgzit
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
     

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints