�

Magyar hadszervezet �s hadm�v�szet a honfoglal�st�l a XVIII. sz�zad v�g�ig.

�

A magyarok hadm�v�szete a IX-XIII. sz�zadban.

A magyar t�rsadalom a honfoglal�s idej�n (894-900) a katonai demokr�cia viszonyai k�z�tt �lt. A hadsereg gerinc�t a k�nny�lovass�g alkotta, fegyver�k az �j volt, melyet l�h�tr�l v�gt�ban is kiv�l�an kezeltek. A k�zelharc eszk�ze a kopja, kard, esetleg buzog�ny, v�d�fegyverzet a b�rsisak, b�rmell�ny �s a kerek pajzs volt. A sereg nemzets�genk�nt tagoz�dott. Harcelj�r�sukat VI. (B�lcs) Le� (886-912) biz�nci cs�sz�r Taktika c. k�nyv�b�l ismerj�k. Harcrendben nagyobb osztagokba t�m�r�ltek, melyek kis t�rk�z�kre egym�st�l, nagyj�b�l egyenes vonalban �lltak fel. A sz�rnyak fedez�s�re �s �ltal�ban a biztos�t�sra nagy gondot ford�tottak. A tartal�kot rejtve helyezt�k el. Feladata nem csak a v�ratlan helyzetek megold�sa, hanem els�sorban az ellens�g rajta�t�sszer� megrohan�sa volt. A harcot t�volr�l kezdt�k. Kis csoportok l�h�tr�l nyilazva igyekeztek az ellens�g sorait megbontani. Ha ez nem siker�lt, nagyobb osztagok rohant�k meg azt. Az els� �sszecsap�sok ut�n sz�nd�kosan visszavonultak, �s az �ld�z�ket a lesben �ll� tartal�k csapd�j�ba vitt�k. Az �ld�z�s k�vetkezt�ben megbomlott ellens�ges harcrendet a tartal�k rohama rendszerint v�ratlanul �rte. Az �gy meglepetteket beker�tett�k, nyilaikkal m�g jobban megbontott�k harcrendj�t, majd r�szekre szaggatva igyekeztek megsemmis�teni. A menek�l�ket a v�gs�kig �ld�zt�k. A X. sz�zadban az egyes t�rzsf�k (Lehel, Botond stb.) vezet�s�vel a magyar hadak szinte eg�sz Eur�p�t bekalandozt�k. Siker�ket az tette lehet�v�, hogy Nyugaton d�lt a feud�lis anarchia, a lovagi hadsereg harc�rt�ke elmaradt a magyar csapatok fegyelm�t�l �s szervezetts�g�t�l. Els�sorban az ismeretlens�g, a szokatlan harcm�d hatott meglepet�sk�nt, �s tette f�lelmetess� a magyarok rohamait. A k�rnyez� uralkod�k miut�n kiismert�k ezt a harcelj�r�st, hat�sos ellenrendszab�lyokkal �llt�k �tj�t a tov�bbi kalandoz�soknak.

A magyar feud�lis �llam megteremt�se G�za fejedelem (972-997) �s I- Istv�n (997-1038) nev�hez f�z�dik. Az �j t�rsadalmi rend �j hadsereg kialakul�s�t eredm�nyezte. A XI. sz�zadban Magyarorsz�gon is megkezd�d�tt a neh�zp�nc�los lovass�g szervez�se. L�tsz�ma ekkor nem volt m�g nagy, alig �rte el az 1-2 ezer f�t. Ezek a lovasok a vez�rek, f�ldesurak k�zvetlen k�rnyezet�ben �ltek, azok k�s�ret�t adt�k. A hadsereg m�sik r�sz�t a lovasa �j�szok alkott�k, akiket a kir�lyi birtokokon �l� szerviensekb�l szerveztek, �s csak a kir�lynak tartoztak szolg�lni. Harmadik elemk�nt m�g szerepel a n�pfelkel�s, de a feud�lis hadsereg er�s�d�s�vel ez fokozatosan elt�nt. A gyalogs�g ebben az id�ben Magyarorsz�gon is al�rendelt szerepet j�tszott. Ezen k�v�l t�bori er�d�t�si munk�k v�gz�s�re, folyami sz�ll�t�s �s a v�zi �tvonalak biztos�t�s�ra voltak m�g m�szakiak �s haj�sok is. A magyar feud�lis hadsereg l�tsz�ma 40-50 ezer f� k�r�l mozgott, de egy-egy hadj�ratban 10-15 ezer f�n�l t�bb nemigen vett r�szt.

A XII. sz�zad jelent�s v�ltoz�st hozott a t�rsadalomban. A kir�lyi f�ldter�letek nagy r�sz�t az uralkod� eladom�nyozta az egyh�zi �s vil�gi f�ldesurak sz�m�ra, ezzel a k�zponti hatalom gazdas�gi �s katonai alapja meggyeng�lt, kialakult a feud�lis anarchia. Ez megv�ltoztatta a hadsereg arculat�t, mely ekkor a k�vetkez� elemekb�l �llt: a szerviensekb�l, akik k�z�l a hagyom�nyokat �rz� k�nny�lovasok ker�ltek ki, de harc�rt�k�k m�r nem volt a r�gi. A hadsereg m�sik elem�t a sz�kelyek �s a letelep�tett kunok adt�k, akiket a f�ldhaszn�lat�rt katonai szolg�latra k�teleztek. K�z�tt�k m�g �lt a nemzets�gi szervezet, j� k�nny�lovasoknak sz�m�tottak. A hadsereg legmodernebb r�sz�t a neh�zp�nc�los lovagok jelentett�k, akik a f�ldesurak mag�nhadseregeiben szolg�ltak. L�tsz�muk mind�ssze 8-10 ezer f�re volt tehet�. A hadsereg harcelj�r�sa a p�nc�los lovagokra �p�lt, a csat�t �k d�nt�tt�k el. A k�nny�lovass�got csak kiseg�t� szerepk�rben alkalmazt�k. Ez a hadsereg azonban nem volt egyenrang� ellenfele sem a Nyugat neh�zp�nc�los, sem a Kelet k�nny�lovas hadseregeinek. El�bbiekt�l l�tsz�mban �s felszerel�sben, az ut�bbiakt�l l�tsz�mban �s harc�rt�kben maradt el. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt �rte Magyarorsz�got a nagy keleti tat�r birodalom hadsereg�nek 1241-42. �vi t�mad�sa. A feud�lis anarchia �ltal sz�tzil�lt orsz�gban a f�urak csak k�zvetlen�l az ellens�g bet�r�se ut�n kezdtek gy�lekezni a harcra. A 90 ezer f�s tat�r sereg Batu k�n parancsnoks�ga alatt h�rom ir�nyb�l koncentrikus t�mad�st ind�tott az orsz�g ellen. Az alig 20-25 ezer f�s magyar hadsereg Pest alatt gy�lekezett. Batu k�n, aki f�erej�vel (30 ezer f�) ugyancsak ide �rkezett abb�l a c�lb�l, hogy az �tk�zet sz�m�ra mag�nak kedvez� terepet keressen �s a magyar er�ket b�zisukt�l, min�l messzebb vigye, a Saj� ir�ny�ba vonult vissza, ahov� a magyarok k�vett�k. Az �tk�zetre Mohi-puszt�n�l (1240. �prilis 11.) ker�lt sor, melyben a magyarok s�lyos veres�get szenvedtek. Ennek egyik l�nyeges oka az volt, hogy a mongol vez�rek kiv�l� katonai vezet�k voltak, akik t�k�letesen k�zben tartott�k j�l k�pzett �s fegyelmezett hadsereg�ket. A magyar vez�rek nem �lltak hivat�suk magaslat�n, a sereg fegyelme is gyenge volt, mint �ltal�ban a feud�lis seregek�. D�nt� hib�nak bizonyult, hogy az els� �jszakai mongol t�mad�s visszaver�se ut�n a magyar sereg z�me aludni t�rt. A m�sodik t�mad�ssal csak a magyar sereg egy r�sze tudott szembesz�llni. A neh�zs�get fokozta sz�k t�bori elhelyezked�s is, a szek�rv�r akad�lyozta a magyar harcrend felv�tel�t, �gy a tat�rok �tkarol�si �s beker�t�si akci�ja sikerrel j�rt, �s a magyar sereg az ellens�g pr�d�ja lett. IV. B�la (1235-1270) kir�lyis csak nagy nehezen tudott elmenek�lni a csatat�rr�l. A tat�rj�r�s tapasztalatai bizony�tott�k, hogy a nagysz�m� f�leg k�nny�lovasokb�l �ll� hadsereggel szemben megfelel� v�delmet a k�v�rak �s a neh�zp�nc�los lovass�g ny�jtottak. Ez�rt IV. B�la a �s f�ldesurai k�s�bb er�s v�rrendszert �p�tettek az orsz�gban, megn�velt�k a neh�zp�nc�los lovass�g l�tsz�m�t, s a kunokat v�gleg letelep�tett�k. Ennek eredm�nyek�nt a hadsereg ereje megn�tt, �s az 1285-ben megk�s�relt �jabb tat�r bet�r�st a magyar hadak m�r k�nny�szerrel vert�k vissza.

A banderi�lis hadrendszer kialakul�sa

Az utols� �rp�d-h�zi kir�ly, III. Andr�s (1290-1301) hal�la ut�n kibontakoz� feud�lis anarchi�n K�roly R�bert (1308. 1342) a k�znemesek �s a v�rosi polg�rok t�mogat�s�val lett �rr�. E t�ny kihatott a hadsereg �sszet�tel�re is. A hadszervezet az un. banderi�lis rendszerre �p�lt. A kir�ly saj�t h�veit juttatta orsz�gos m�lt�s�gokhoz �s nagyobb birtok adom�nyokhoz, majd megengedte, hogy a f��r, aki 40-n�l t�bb katon�t vitt a t�borba, azt saj�t z�szlaj�val l�ssa el. (Bandiera olasz sz�, z�szl�t jelent.) Az egy banderia alatt �ll� k�tel�k: a band�rium volt a lovagi hadsereg harc�szati alapegys�ge. A hadsereg h�rom alapvet� r�szb�l tev�d�tt �ssze: a kir�lyi, a f�ldes�ri �s a megyei band�riumokb�l. Ezek k�z�l a kir�lyi �s az �llami m�lt�s�gok, valamint a megy�k band�riumai �lland� l�tsz�m�ak voltak, m�g a f�ldesurak�- azok vagyoni helyzete szerint- v�ltoz�. A band�riumok k�z�l a XIV. sz�zad v�g�n a kir�ly� tiszt�n neh�zlovass�gb�l, a t�bbiek 50-50 sz�zal�kban neh�z-, illetve k�nny�lovass�gb�l �lltak. Ez a szervez�si forma az els� id�szakban magas harc�rt�k�, j�l k�pzett hadsereget biztos�tott a kir�lynak. A k�s�bbiek folyam�n a feud�lis anarchia �jb�li feler�s�d�se miatt harc�rt�ke l�nyegesen cs�kkent, emellett a f� �t�er�t k�pez� p�nc�los lovass�g elavultt� v�lt. A hadsereg leggyeng�bb elemei felszerelts�g�kn�l �s kik�pzetts�g�kn�l fogva a megyei band�riumok voltak, amelyek a kis- �s k�z�pnemess�gb�l tev�dtek �ssze. A band�riumokon k�v�l az uralkod� sz�m�ra jelent�sebb katonai er�t a kunok, a sz�kelyek �s a beseny�k n�pfelkel�se adta. E hadsereg legkorszer�bb elem�t a m�r itt is megjelen� zsoldosok k�pezt�k, akiket megtal�lhatunk a p�nc�los lovass�gn�l �s a gyalogs�gn�l is. L�tsz�muk a XV. sz�zad k�zep�n kb. 8 ezer lovas �s 15-20 ezer gyalogos volt. A banderi�lis hadsereg harcm�dja szinte teljesen azonos volt a nyugati hadseregek�vel.

A XV. sz�zad els� fel�ben Kis-�zsi�ban kialakult �s mindjobban terjeszked� T�r�k Birodalom a sz�zad v�g�re el�rte Magyarorsz�got. Az orsz�g d�li hat�rait nagysz�m�, j�l szervezett hadsereg fenyegette. A t�r�k hadszervezet �s harcelj�r�s alapjaiban elt�rt a nyugat-eur�pait�l. E hadsereg csatad�nt� fegyvernem�t a k�nny� v�rtezetet visel�, ez�rt mozg�kony nagysz�m� szp�hi lovass�g alkotta, mely a j�l k�pzett, fegyelmezett janics�rgyalogs�gra t�maszkodva m�rte a csap�st. Ugyanakkor a t�r�k�k a kor k�vetelm�nyeinek megfelel� t�z�rs�ggel is rendelkeztek.

Zsigmond kir�ly (1387-1437), hogy a k�zeled� t�r�k veszedelmet elh�r�tsa, keresztes hadj�ratot hirdetett ellen�k. T�bb eur�pai orsz�g k�ld�tt sereget, k�l�n�sen jelent�s er�ket a franci�k. Az egyes�lt magyar �s nyugati lovagi hadsereg 1396-ban Nik�polyn�l ker�lt szembe a t�r�k�kkel. A Zsigmond vezette fegyelmezetlen lovagi sereg, elvesztette a csat�t. A j�l szervezett �s kik�pzett janics�rgyalogs�ggal �s a k�nnyebb fegyverzet� lovass�ggal nem tudott megbirk�zni. A veres�g tanuls�gak�nt Zsigmond kett�s elhat�roz�sra jutott. El�sz�r is v�rak �p�t�s�vel megkezdte az orsz�g d�li hat�r�nak meger�s�t�s�t, majd pedig a t�r�k k�nny�lovass�g elleni harcra k�nny�lovass�got, un. telekkatonas�got szervezett. Az 1397-es temesv�ri orsz�ggy�l�s hozta l�tre a telekkatonas�g sz�zadokig fenn�ll� int�zm�ny�t, melynek l�nyege, hogy a f�ldesurak v�delmi h�bor� eset�n minden 100 jobb�gytelek ut�n �t j�l felszerelt lovas �j�szt k�telesek ki�ll�tani. Azonban a j�r�szt jobb�gyokb�l �ll�, harcban j�ratlan telekkatonas�got nehezen lehetett �sszegy�jteni, nem v�ltotta be a hozz� f�z�tt rem�nyeket. �gy az orsz�g v�dtelen�l �llott egy esetleges t�r�k t�mad�ssal szemben.

A Hunyadiak szerepe a magyar hadm�v�szetben

A XV. sz�zad t�r�kellenes h�bor�iban t�nt fel a magyar hadt�rt�nelem egyik legnagyobb alakja Hunyadi J�nos (-1456), akinek vezet�s�vel a magyar n�p sikeresen vette fel a harcot a t�r�k t�ler�vel szemben. A t�r�k elleni h�bor�hoz sz�vets�geseket keresett �s tal�lt a balk�ni n�pekn�l. Energi�j�t arra �sszpontos�totta, hogy a T�r�k Birodalmat t�vol tartsa Magyarorsz�gt�l. Hadsereg�nek f�er�it a neh�zp�nc�los lovass�g alkotta, emellett k�nny�lovass�ggal, zsoldos neh�zgyalogs�ggal �s harci szekerekkel is rendelkezett. � volt az els� magyar hadvez�r, aki eredm�nyesen alkalmazta a t�z�rs�get. Had�szat�t a t�mad� szellem jellemezte. Arra t�rekedett, hogy csap�saival megel�zze az ellens�get, �s hadj�ratait igyekezett annak ter�let�re �tvinni. Felismerte, hogy csak v�dekez�ssel nem lehet az orsz�g hat�rait biztos�tani. Mindig az ellens�ges hadsereg teljes megsemmis�t�s�re t�rekedett. Gondosan v�lasztotta meg a f�csap�s ir�ny�t, �s minden esetben er�f�l�nyt igyekezett l�trehozni. J�l szervezte meg a k�l�nb�z� fegyvernemek egy�ttm�k�d�s�t, �s b�tran man�verezett. Az ellens�g harcrendj�t arcb�l m�rt csap�ssal igyekezett �tt�rni, de tal�lkozunk beker�t�sre ir�nyul� t�rekv�ssel is. Serege harcrendj�nek k�zep�n rendszerint a gyalogs�got, �s sz�rnyakon a neh�zlovass�got helyezte el. A k�nny�lovass�g a sz�rnyakon, �s a harcrend el�tt �llt fel csatakezd�si �s porty�z�si feladattal. A k�nny�gyalogs�g �s a n�pfelkel�k egy r�sze a zsoldos gyalogs�g m�g�tt, m�s r�sz�k a harcrend el�tt csoportosult. A harcrend sz�rnyai m�g�tt a harci szekereket vonta �ssze. A helyzett�l f�gg�en a gyalogs�g �s a t�z�rs�g v�delm�re szek�rv�rat �p�tett. A t�z�rs�f rendszerint a gyalogs�g harcrendje el�tt tev�kenykedett. A harcot legt�bbsz�r a k�nny�lovass�g, esetenk�nt a k�nny�gyalogs�g kezdte. Az ellens�g t�mad�s�t a t�z�rs�gnek �s a gyalogs�gnak kellett visszaverni. A d�nt�st a neh�zlovass�g v�vta ki. Az �ld�z�s �s a porty�z�s a k�nny�lovass�g feladata volt.

�Hunyadi gy�ztes csat�i k�z�l a n�ndorfeh�rv�ri volt a k�z�pkori magyar hadt�rt�nelem legkimagasl�bb esem�nye. A szult�n 1456 tavasz�n kb. 100ezer f�nyi sereggel, 300 l�veggel indult a d�li orsz�gr�sz kulcsa, N�ndorfeh�rv�r (a mai Belgr�d) elfoglal�s�ra. A v�rat 5000 f�nyi �rs�g v�delmezte. A t�r�k�k a sz�razf�ld fel�l teljesen k�r�lz�rt�k a v�rat, a Dun�n pedig folyamz�rat l�tes�tettek. Hunyadi Szegedn�l �sszpontos�totta erej�t. A kir�ly �s a nagybirtokosok t�vol maradtak, a sereg f�leg a paraszts�g �nk�ntes csapataib�l �s Hunyadi 10 ezer saj�t katon�j�b�l �llt. �sszesen mintegy 50-60 ezres hader� sietett N�ndorfeh�rv�r felment�s�re. A t�mad� csapatok a Duna jobb partj�n t�rtek el�re. A foly�n hal�szcs�nakokb�l �s kisebb haj�kb�l �ll� „haj�had” t�madta meg a foly�t elz�r� t�r�k flott�t. A gyors man�verez� k�pes magyar haj�k felgy�jtott�k �s els�llyesztett�k a neh�zkes t�r�k g�ly�k nagy r�sz�t, �s megnyitott�k az utat a v�r fel�. A felment� sereg j�lius k�zep�n vonult be az ostromlott v�rba, �s a v�d�kkel egy�tt minden t�r�k rohamot visszavert. J�lius 22-�n a s�lyos vesztes�geket szenvedett t�r�k�k besz�ntett�k a t�mad�st �s �tcsoportos�tott�k csapataikat. Az �nk�ntesek egy r�sze ezt kihaszn�lva kit�rt a v�rb�l �s megt�madta az ellens�get. A meglep�s eredm�nyes volt, az ostroml�k egy r�sze megzavarodva menek�lni kezdett. A siker fellelkes�tette a Sz�va nyugati partj�n t�boroz� n�pfelkel�ket is. �tkeltek a foly�n �s t�mad�sukkal tov�bb n�velt�k a t�r�k�k zavar�t. Hunyadi felismerte a rendk�v�l kedvez� helyzetet, csapataival kit�rt a v�rb�l, �s elfoglalta az ellens�g l�veg�ll�sainak nagy r�sz�t, majd sz�tverte tartal�k�t. Az estig tart� k�zdelemben a t�r�k�k veres�get szenvedtek, �s az �jszaka folyam�n elvonultak a v�r al�l. A gy�zelemben nagy szerepe volt az �nk�ntesek b�tor kezdem�nyez�s�nek, a n�pfelkel�k meglep� t�mad�s�nak �s Hunyadi helyzetfelismer�s�nek. A gy�zelem hat�s�ra l�nyeg�ben m�g tov�bbi 70 �vig nagyobb t�r�k t�mad�s nem fenyegette az orsz�g ter�let�t.

Hunyadi fia, M�ty�s kir�ly (1458-1490) abszolutisztikus hatalm�nak biztos�t�s�hoz er�s, j�l szervezett, a kor k�vetelm�nyeinek megfelel� �lland� jelleg� hadsereget hozott l�tre. A nemesi hadak teljesen h�t�rbe szorultak. A hadsereg legfontosabb alkot�elem�t a kb. 8-10 ezer f�nyi �lland� zsoldos csapat, k�pezte. Ez a magyar fegyveres er� a kort�rsak v�lem�nye szerint, Eur�pa egyik legjobbja volt. A zsoldosok �lland� fegyverben tart�sa azonban nagy megterhel�st jelentett, �s az orsz�g gazdas�gi er�forr�sait rendk�v�li m�don ig�nybe vette. A hadsereg f� fegyverneme a lovass�g volt, amelyben a csatad�nt�sre hivatott neh�zlovass�g mellett szint�n jelent�s er�t k�pviselt a k�nny�lovass�g, mely m�lt� ellenfele volt a t�r�knek. Sokat fejl�d�tt a gyalogs�g is, mely k�nny�- �s neh�zfegyverzet� harcosokb�l �llt. Egy�t�d r�sz�k l�fegyverrel, a t�bbiek l�ndzs�val �s pajzzsal voltak ell�tva. A hadsereg kit�n� t�z�rs�ggel, ostromg�pekkel �s nagysz�m� harci szek�rrel rendelkezett. A harcrendben k�z�pen a gyalogs�g, m�g�tt�k a harci szekerek helyezkedtek el, a lovass�g a sz�rnyakon �llt. A l�vegek a gyalogs�g el�tt, illetve annak t�rk�zeiben kaptak helyet. A harcban a gyalogs�g �s a t�z�rs�g legt�bbsz�r v�delmi feladatot kapott, a d�nt�st a neh�zlovass�g rohama hozta meg. A k�nny�lovass�g kim�ly�tette a sikert �s �ld�zte az ellens�get.

�M�ty�s kiv�l� szervez� �s hadvez�r volt. Uralkod�sa alatt a k�z�pkori magyar hadm�v�szet el�rte fejl�d�s�nek legmagasabb fok�t. Hadj�rataiban kombin�lta a passz�v v�delmet az akt�v t�mad�ssal, kedvelt harcelj�r�sa volt a v�ratlan rajta�t�s, az ellens�g ter�let�nek m�dszeres puszt�t�sa, majd az elszigetelt, ki�heztetett v�rak elfoglal�sa. Had�szat�nak ez a fajt�ja eredm�nyesnek bizonyult, j�l alkalmazkodott a magyar hadsereg saj�toss�gaihoz �s t�bbnyire sikert eredm�nyezett. H�d�t�sait csak az orsz�g er�inek nagyfok� ig�nybev�tele tette lehet�v�, emiatt nem maradtak tart�sak. Hal�la ut�n katonai �j�t�sait felsz�molt�k, az �lland� zsoldossereget feloszlatt�k. �jb�l eluralkodott a feud�lis anarchia.

A t�r�k –l�tva Magyarorsz�g bels� helyzet�nek gyenges�g�t- t�mad�sra hat�rozta el mag�t. N�h�ny �v alatt m�dszeresen elfoglalta a Zsigmond, Hunyadi J�nos �s M�ty�s �ltal ki�p�tett hat�rv�delmi er�d�t�seket. 1526-ban a szult�n, d�nt� t�mad�sra indult, s mintegy 100000 f�s sereggel bet�rt az orsz�gba. II. Lajos kir�ly (1508-1526) felh�v�sa szinte hat�stalan maradt, a kir�lyi sereg l�tsz�ma alig haladta meg a 25000 f�t. A csat�ra Moh�csn�l ker�lt sor 1526. augusztus 29-�n. A magyar sereg s�lyos veres�get szenvedett, a kir�ly is meghalt. A csataveszt�s, azonban az �ltal v�lt katasztrof�liss�, hogy a magyar f�rendek ezt k�vet�en sem hoztak hat�sos int�zked�seket az orsz�g f�ggetlens�g�nek megv�d�s�re, s�t a kett�s kir�lyv�laszt�ssal megindult az orsz�g h�rom r�szre szakad�sa.

Magyar hadszervezet �s hadm�v�szet a XVII-XVIII. sz�zadi t�r�k- �s Habsburg-ellenes k�zdelmek idej�n

Az orsz�g h�rom r�szre szakad�s�val az egys�ges magyar hadszervezet �s hadm�v�szet hossz� id�re megsz�nt. Haz�nk nyugati r�sz�t a Habsburgok szervezt�k meg, �s az un. „Kir�lyi Magyarorsz�g” katon�i a b�csi Haditan�cs vezet�se al� ker�ltek. A hadsereg leg�rt�kesebb magyar elem�t a v�r�rs�g- a v�gv�ri katonas�g- k�pezte, amely elvileg zsoldos katonas�g volt, de zsoldot csak ritk�n kapott. Az un. mezei hadakat h�bor� eset�n a rendek �ltal megszavazott k�lts�gen toborozt�k, csek�ly zsold�rt. L�tsz�muk4-10 ezer f�, felszerel�s�k �s kik�pz�s�k alacsony sz�nvonal� volt. Nem volt jobb a 3-4 ezer f�t kitev� nemesi felkel�s sem, mivel a nemess�g nem sz�vesen katon�skodott. Az 1602. �vi orsz�ggy�l�sen ki is mondt�k a helyettes �ll�t�s lehet�s�g�t. A f�urak mag�nkatonas�ga jobban felszerelt �s fizetett csapatokb�l �llt, l�tsz�muk 3-5 ezer f�t tett ki, de a f�urak csak saj�t �rdekeikben (v�rv�delem, er�szakos birtokszerz�s) haszn�lt�k �ket. Jelent�s szerepet j�tszott a korabeli magyar hader�ben a j�r�szt t�r�k h�d�t�s el�l menek�l�kb�l �ll� hajd�s�g. K�t csoportjuk ismert: a v�gv�ri szolg�latban l�v� kir�lyi hajd�k �s a szabad hajd�k.� Ez ut�bbiakat h�bor� eset�n fogadt�k zsoldba, �s mint gyalog illetve lovas hajd�k f�lelmetes ellens�gei voltak a t�r�knek. A hadsereg idegen elem�t a f�leg nyugati orsz�gokb�l sz�rmaz� zsoldos v�r�rs�g �s t�bori csapatok alkott�k.

A t�r�k hadj�ratok els�sorban a v�rak �s meger�d�tett helyek ellen ir�nyultak. Az orsz�g n�p�t azonban nemcsak a nagym�ret� t�r�k hadj�ratok vesz�lyeztett�k, hanem az �lland�an ism�tl�d� porty�z�sok, rabl�t�mad�sok is. A meglep� bet�r�sek elleni v�dekez�s leghat�sosabb m�dja az volt, hogy a t�r�k szomsz�ds�g�ban egy-egy nagyobb v�rra t�maszkodva t�bb kisebb-nagyobb meger�d�tett �rhelyet l�tes�tettek. �gy j�ttek l�tre v�rakb�l, kast�lyokb�l, meger�s�tett udvarh�zakb�l a v�gv�ri v�d�vonalak. A v�gv�rrendszer gyors fejl�d�snek indult: 1547-ben 26 nagyobb v�gv�r volt, harminc �vvel k�s�bb pedig sz�muk t�bb mint 40-re emelkedett. 1644-ben m�r114 v�r �llt a t�r�kkel szemben. A v�gv�rak felszerel�se a v�rak sokf�les�ge miatt nem volt egyforma, de nem volt egys�ges az �rs�g ereje, felszerel�se �s egy�ni fegyverzete sem. A v�r�rs�g gyalogs�gra, lovass�gra �s t�z�rs�gre oszlott, ezen k�v�l Kom�romban folyami nasz�dosok is szolg�ltak. A szorosan vett v�rszolg�latot a gyalogs�g l�tta el. A k�nny�gyalogs�g z�mmel magyarokb�l (darabontok, talpasok), illetve magyar �s r�c (horv�t, szerb) hajd�kb�l �llott. Fegyverzet�k r�vid puska, balta, fokos �s kard volt. A fontosabb v�rak neh�zgyalogs�ga idegen zsoldosokb�l tev�d�tt �ssze, akik v�rtet, pusk�t, l�ndzs�t �s egyenes k�t�l� kardot haszn�ltak. A magyar gyalogs�g harc�szati egys�ge a 100, k�s�bb 50 f�b�l �ll� vajdas�g volt, �l�n a vajd�val. A vajdas�g 10-10 f�b�l �ll� tizedalj�ra oszlott, melyet a tizedes vezetett. A k�nny�lovass�got magyarok, a neh�zlovass�got idegen zsoldosok alkott�k. A v�gv�ri harcok, porty�z�sok alak�tott�k ki a magyar k�nny�lovas (husz�r) t�pus�t. A gyors t�r�k k�nny�lovass�ggal szemben csak a husz�rok tudtak eredm�nyt el�rni. Fegyver�k a g�rbe kard, kopja, buzog�ny �s fokos volt, „husz�ringet” (k�nny�mellv�rt, l�ncing) �s k�nny�sisakot viseltek. A v�gv�ri harcok jellegzetes m�dja volt a rajta�t�s, a lesvet�s. A lesben �ll�k k�t-h�rom r�szre osztva elrejt�ztek, egy kijel�lt kisebb r�sz a martal�k pedig megt�madta az ellens�get, majd sz�nlelt menek�l�ssel, mag�val vonta az ellens�get. A leshelyhez �rve a t�bbi r�sz is r�rontott az �ld�z�kre, t�bb oldalr�l k�r�lfogva megsemmis�tett�k azt. A magasabb rang� vezet�ket igyekeztek foglyul ejteni, egyr�szt rabul esett t�rsaik kiv�lt�sa v�gett, m�sr�szt a foglyok�rt kapott v�lts�gd�j volt a sokszor fizetetlen katon�k egyetlen p�nzforr�sa.

Mint l�ttuk, a XVI. Sz�zadi magyar hadm�v�szet fejl�d�se elt�r a nyugati�t�l. Ennek oka az volt, hogy a v�gv�rak v�delme saj�tos harcm�dot k�vetelt meg, amelyben a ny�lt szab�lyos csat�ra alig ker�lt sor. G�tolta a fejl�d�st az er�s k�zponti hatalom hi�nya, a Habsburgok m�s ir�ny� dinasztikus h�bor�i, a polg�rs�g fejletlens�ge, a p�nzhi�ny. A cs�sz�ri hadvezet�s strat�gi�ja pedig m�sf�l �vsz�zadon kereszt�l arra ir�nyult, hogy a magyarorsz�gi v�rakra t�maszkodva megakad�lyozza a t�r�knek a birodalom elleni k�zvetlen t�mad�s�t.

A magyar hadm�v�szet Az erd�lyi fejedelmek (Bocskai Istv�n, Bethlen G�bor, I. R�k�czi Gy�rgy) a Habsburgok ellen v�vott f�ggetlens�gi harcaiban fejl�d�tt tov�bb. Az �ltaluk vezetett hadseregek alapvet�en k�t r�szb�l tev�dtek �ssze: a nemess�g band�riumaib�l �s z�mmel magyar sz�rmaz�s� (hajd�) zsoldosokb�l. �gy az �sszet�tel�ben a nemzeti ellem domin�lt. Szervezet�ben megtal�lhatjuk mind a h�rom fegyvernemet, b�r a t�z�rs�g I. R�k�czi Gy�rgy (1630-1648) uralkod�s�ig meglehet�sen gyenge volt. A gyalogs�g �s a lovass�g is ink�bb k�nny�fegyverzettel rendelkezett. A hadsereg saj�ts�gos jellege a fejedelmek had�szati elveib�l ad�dott. Tiszt�ban voltak ugyanis azzal, hogy Erd�ly csup�n v�delmi harcot nem folytathat, mert ez az elszigetel�d�st, a sz�ks�gszer� veres�get jelenten�.� A haditev�kenys�g f� form�j�nak a t�mad�st tekintett�k. T�mad� hadj�rataik mindig kapcsol�dtak az osztr�kok elleni eur�pai h�bor�khoz. A hadj�ratok, amelyeket szokatlanul nagy t�vols�gokra szerveztek �s hajtottak v�gre, gyors lefoly�s�ak voltak. Ennek a had�szati elvnek csak a gyorsan mozg�, k�nny�fegyverzet� csapatok feleltek meg. A f�ggetlens�gi harcokban el�rt sikerek alapja mindenekel�tt a fejedelmek �ltal l�trehozott k�zponti hatalom volt. Ez biztos�totta az orsz�g sz�m�ra a gazdas�gi fejl�d�st, a hadsereg fenntart�s�hoz sz�ks�ges p�nzt. Az eredm�nyekhez hozz�j�rult a helyes gazdas�gilag �s politikailag megalapozott had�szati elvek megv�laszt�sa, s az ezen elvek v�grehajt�s�ra alkalmas hadsereg megszervez�se. Az erd�lyi uralkod�k j� politikai �rz�kkel v�lasztott�k meg sz�vets�geseiket, a h�bor�k megkezd�s�nek idej�t, s az esetek t�bbs�g�ben siker�lt biztos�taniuk �n�ll�s�gukat a nem egy esetben igen agressz�v t�r�k befoly�s �rv�nyes�l�s�vel szemben. A XVII. Sz�zad k�zep�n II. R�k�czi Gy�rgy (1648-1660) hib�s k�lpolitik�ja k�vetkezt�ben a kiv�vott eredm�nyek �s Erd�ly viszonylagos �n�ll�s�ga is elveszett.

Zr�nyi Mikl�s hadvez�ri tev�kenys�ge. A magyar hadtudom�nyi irodalom kezdete.

Erd�ly hanyatl�sa ut�n a magyar �rdekek v�delme a kir�lyi Magyarorsz�gra maradt. A magyar vezet� r�tegnek azonban csak kisebb r�sze volt hajland� ezt a feladatot v�llalni. K�z�l�k emelkedett ki Zr�nyi Mikl�s a kiv�l� hadvez�r, a rendszerezett magyar hadtudom�ny megalapoz�ja. J� elm�leti tud�s�, nagy m�velts�g�, sz�les l�t�k�r� politikus �s a hadt�rt�nelmet j�l ismer� katonai vezet� volt. Zr�nyi felismerte, hogy a magyar n�pnek a t�r�k �s a n�met egyar�nt ellens�ge. Irodalmi �s hadvez�ri k�pess�geit el�sz�r a t�r�k ellen ford�totta. Az �n�ll� nemzeti hadsereg �s f�ggetlen magyar �llam megteremt�s�n f�radozott. Tev�kenys�g�vel az eg�sz nemzet felemelked�s�t, a halad�s �gy�t szolg�lta. A szigetv�ri h�s d�dunok�ja 1620. m�jus 1-j�n sz�letett. Terjedelmes birtokok mellett a t�r�k ellen naponta meg�jul� harcot, valamint a Habsburg-kir�lyokhoz val� t�retlen ragaszkod�st �s a katolikus egyh�zhoz val� h�s�get kapta csal�di �r�ks�g�l. Apja Zr�nyi Gy�rgy, II Ferdin�nd kir�lynak volt kedves embere. Sz�lei hal�la ut�n a kis Zr�nyi, alig 6 �vesen azt a P�zm�ny P�ter jezsuita f�papot kapta nevel��l, aki az er�szakos ellenreform�ci� �s a Habsburg-birodalom gyarmati politik�j�nak sz�sz�l�ja volt Magyarorsz�gon, mindemellett sz�les l�t�k�r�, nagy m�velts�g� �s a tudom�ny az oktat�s elk�telezett h�ve volt. A k�rnyezet hat�sa term�szetesen nem m�lt el nyomtalanul. Hossz� utat tett meg, m�g a kir�lyh�s�gt�l eljutott az uralkod�h�zzal val� szembefordul�sig. A Zr�nyi csal�d hagyom�nyaihoz hasonl�an � is katona �s a t�r�kellenes harc vezet�je lett. Cs�ktornya k�r�l kisebb er�ss�geket, �rh�zakat �p�tett. Innen kiindulva v�dte birtokait �s az orsz�g hat�rait is. J�l k�pzett csapataival kora tavaszt�l k�s� �szig �lland�an nyugtalan�totta az ellens�get, sz�tverte a vid�ket d�l�, puszt�t� t�r�k�ket. A harcokban b�s�ges tapasztalatokat szerzett. A harminc�ves h�bor� (1618-1648) befejez� szakasz�ban, Szil�zi�ban �s Fels�-Magyarorsz�gon harcolt a cs�sz�ri seregben. A h�bor� ut�n Horv�torsz�g �s Szlav�nia b�nj�v� nevezt�k ki. Felismerte a t�r�kellenes t�mad� h�bor� lehet�s�g�t, �s igyekezett ott �rtani a t�r�knek, ahol csak lehetett. A t�mad�s mellett nem feledkezett meg a haza oltalmaz�s�r�l sem. A Murak�z v�delm�re 1661-ben megkezdte �j-Zerinv�r �p�t�s�t. Ennek igen nagy volt a jelent�s�ge, mert innen a v�delem mellett vesz�lyeztetni tudt�k a D�l-Dun�nt�l jelent�s t�r�k er�ss�geit is. Az 1663-ban kit�rt t�r�kellenes h�bor�ban a V�g foly� katonai szempontb�l fontos vonal�nak a biztos�t�s�t kapta feladatul. Itt sem passz�v v�delemre t�rekedett, hanem a foly� bal partj�n man�verezve v�ratlan rajta�t�sekkel sz�tz�zta a t�r�k kisebb k�l�n�tm�nyeit. Az el�rt eredm�nyekkel nem akart megel�gedni, azok tov�bbfejleszt�s�re t�li hadj�ratot tervezett. A t�li harctev�kenys�g abban az id�ben nem volt szok�sos. Zr�nyi csapatai 1664. janu�r 20-�n indultak meg, �s n�h�ny nap alatt elfoglalt�k Berzence �s Babocsa v�r�t, majd Esz�k fel� vonultak, az esz�ki h�d lerombol�s�ra. A v�ratlan t�mad�st�l meglepett t�r�k�k v�dtelen�l hagyt�k az esz�ki h�df�t, fedez� v�rakat, �gy siker�lt a magyaroknak a kb 6km hossz� �s 10-12m sz�les, katonai szempontb�l rendk�v�l fontos hidat fel�getni�k. Ezzel hossz� id�re megszak�tott�k a dun�nt�li t�r�k h�dolts�gi ter�let �sszek�ttet�s�t a Balk�n fel�. Tavasszal Kanizs�t vett�k ostrom al� Zr�nyi csapatai, azonban a vele egy�ttm�k�d� cs�sz�ri tisztek mulaszt�sai miatt nem tudt�k elfoglalni, s�t az �v nyar�n a cs�sz�ri hader� t�tlen�l t�rte, hogy a t�r�k�k elfoglalj�k �j-Zerinv�r�t. A t�r�k t�mad�st agusztus1-j�n Szentgotth�rdn�l �ll�tott�k meg, de a Habsburgok politikai c�lkit�z�seinek nem felelt meg a gy�zelem tov�bbfejleszt�se. A gyorsan al��rt �s a t�r�knek kedvez� vasv�ri b�ke m�g h�rom �vtizedre elod�zta a megsz�ll�k ki�z�s�t. Zr�nyi elkeseredve vonult vissza Cs�ktorny�ra, ahol 1664. november 18-�n meghalt.

Zr�nyi nemcsak a kardot, a tollat is kiv�l�an forgatta. Katonai elm�leti tev�kenys�ge nemzetk�zi m�retekben is igen jelent�s. Ismerte �s tanulm�nyozta az �kori hadm�v�szetet, kor�nak egyetemes katonai te�ri�it �s a hadt�rt�nelmet. Sz�ntelen�l f�rk�szte a h�bor� jelens�geit, igyekezett azokat rendszerbe foglalni �s a magyar viszonyokra alkalmazni. Az volt a v�lem�nye, hogy „a hadtudom�ny ugyanis n�veli a b�tors�got, mert senki sem f�l azt megtenni, amir�l biztosan tudja, hogy j�l tanulta meg.” –„Az okoss�g megv�lasztja, minek nem kell ok�t keresn�nk, s minek kell. Az okos hadnagy mindennek ok�t keresi, ha becs�letet akar vallani, �s legkisebb r�sz�t kell a szerencs�re b�zni.” Zr�nyi szerint „nemcsak abban �ll a tudom�ny s a hadimesters�g, hogy a vit�z vetekedj�k ak�rmik�ppen, hanem okoss�ggal. Az� a hadi gy�zelem, aki� a nagyobb hadimesters�g. Azok k�z� a katonai teoretikusok, k�z� tartozik, akik eljutottak a dialektikus gondolkod�sig, felismerte az �lland� v�ltoz�st �s elvetette az �r�k �rv�ny� elveket. „A hadidolgokban minden �r�ban �j t�rt�netek t�madnak �s sz�ml�lhatatlan v�ltoz�sok. Nincs a hadakoz�snak oly regul�ja, kit okvetlen�l megtarthasson mindenkor a hadnagy. K�l�nb�ztetni kell �s v�ltoztatni a dolgokat, az mint az id� �s az alkalmatoss�g parancsolja.” Zr�nyi Mikl�s sz�mos t�tele, k�vetkeztet�se a modern hadvisel�sben is helyt�ll�, figyelemre m�lt�. Els� katonai munk�j�t (T�bori kis Tracta) 1646 �s 1651 k�z�tt �rta. A t�bor sz�t kett�s �rtelemben haszn�lta, egyr�szt a hadsereg elhelyez�si k�rletek�nt, m�sr�szt egy hadsz�nt�ren vagy hadj�ratban r�szt vev� szervezeti egys�g, hadseregk�nt �rtelmezte. A m� els� r�sz�ben szervez�si k�rd�sekkel foglalkozott. Ennek sor�n meg�llap�totta, hogy az ell�t�s neh�zs�gei miatt egy hadsereg optim�lis l�tsz�ma 24-36000 f�. Fontosnak tartotta a gyalogs�g �s a lovass�g k�z�tti helyes ar�ny meghat�roz�s�t. A nagyobb r�szt a gyalogs�gnak kell alkotnia, mert minden id�ben b�rmely terepen tud harcolni. A hadsereg m�k�d�s�nek alapja – v�lem�nye szerint- a rend, ez pedig a j� tisztikart�l f�gg. Az egyszem�lyi parancsnoks�g h�ve volt. „Mindenekel�tt –�rta – sz�ks�ges egy j� f�, a f�gener�l (kit igaz�n magyarul hadnagynak kell h�ni). Ez f�hadnagynak, sz�ks�g, minden f� �s apr� tiszteken s vit�zeken �let-hal�l hatalma l�gyen…” R�szletesen le�rta a hadsereg szervezeti kereteit, a szolg�lati szem�lyeket �s azok k�telmeit is. A m�ben nagy teret szentelt a hadsereg anyagi (ruha, fegyver, p�nz �s �lelem) ell�t�s�nak. Szerinte a fizetetlen, �lelemmel nem ell�tott, rosszul felszerelt hadsereg harcolni sem tud, megold�s a k�zponti ell�t�s. Apr�l�kosan kisz�m�totta az anyagi ell�t�s p�nz�gyi k�lts�geit. A munka befejez� r�sz�ben a t�bor megszervez�s�vel foglalkozott, �s gyakorlati tan�csokat adott annak m�ret�re, befogad� k�pess�g�re, tov�bb� bels� rendj�nek kialak�t�s�ra. Vit�z Hadnagy c. munk�ja az 1650-53-as �vekben k�sz�lt. Ebben a h�bor� l�lektani v�ltoz�sait �s katonai vezet�s k�rd�seit vizsg�lta. A katonai l�lektannal kapcsolatos meg�llap�t�sainak �rt�k�t k�l�n emeli az, hogy ezzel q k�rd�ssel hozz� hasonl� r�szletess�ggel eg�szen a XX. Sz�zadig alig foglalkoztak. Sokat �rt a b�tors�g �s f�lelem lelki t�nyez�ir�l, �s r�mutatott, hogy a helyes �t�l�k�pess�g megsz�n�se, a f�lelmet el�id�z� jelens�g elt�lz�sa k�ros a harc kimenetel�re, �s ezt a vezet�nek soha nem szabad figyelmen k�v�l hagyni. Zr�nyi arra figyelmeztetett, hogy a f�lelem b�n�tja az ember �t�l�k�pess�g�t, �s a legrombol�bb akkor, ha az eg�sz seregen �rr� lesz, ha p�nik t�r ki a katon�k k�z�tt. A p�nik hat�s�t nemegyszer tapasztalta is, mint �rta: „L�ttam oly ijedt embereket, akik szaladtak: hogy mikor v�gta az ellens�g: nem �rezte. L�ttam �tsz�z t�r�k�t belehalni a Mura viz�ben, csak az�rt, hogy elveszett volt ijedtekben az eszek, �s egy� haj�t�snyival al�bb l�v�n az kel� avagy g�zol� hely,nem tal�lt�k meg:” Ismerve a p�nik rombol� hat�s�t, Zr�nyi felh�vta a figyelmet arra, hogy a vez�r t�rekedjen p�nikot el�id�zni az ellens�gn�l. Ennek legjobb eszk�ze a meglep�s:”A h�rtelen t�rt�netek �s v�ratlan veszedelmek megsz�d�tik azoknak is a sz�veket, akik legvit�zebbek.”A f�lelem lek�zd�s�nek legf�bb eszk�ze Zr�nyi szerint a megel�z�s. Ez�rt legyen a katona �lland� harck�sz�lts�gben. A j� vezet�nek �lland�an fokozni kell al�rendeltjei elsz�nts�g�t, hogy a harcban ne k�m�lj�k �let�ket.” A vit�z veszedelemben esm�rszik meg – �rta -: akkor jussanak esz�be az � eleinek �rdemei, az � h�reinek �regb�l�se: vesse meg a hal�lt, az mely olyan szokatlan �s rettenetes, mint ez az mi hitv�n f�ldi test�nk gondolja.” A f�lelem kik�sz�b�l�s�re fontosnak tartotta az ellens�g mind jobb megismer�s�t, gyenge oldalainak felder�t�s�t. „Mikor valami nem ism�rt ellens�ggel vagyon hadakoz�sunk, az kinek h�re rettenetes, nem kell az olyannal mindj�rt megharcolni. Hanem alkalmatoss�got kell keresni apr� csat�kra. Ebb�l az a haszon l�szen, hogy nem fog a te n�ped t�le rettegni azut�n, mint azel�tt, mert lassan-lassan szok�kst veszen a l�t�sb�l �s pr�b�l�sb�l �s semminek tartja azt a h�rt, kit fel�le besz�ltek.” Ugyanakkor �va intette katon�it az ellens�g lebecs�l�s�t�l. „Nem j� az ellens�get semminek tartani, nem �gy kell menni harcra, mint madar�sz�sra t�sk�val, hanem �sszel, k�zzel �s b�tors�ggal.” A katona legf�bb er�ny�nek a b�tors�got tartotta, de figyelmeztetett az oktalan vakmer�s�g k�ros volt�ra. „Az ki belemegy a veszedelembe, meg nem gondolv�n el�bb mivolt�t, vakmer� �s oktalan �llathoz hasonl�, az ki penig a veszedelmet j�l l�tja, esm�ri �s megfontolja �s a tisztess�g�rt nekimegyen, a vit�z �s dics�retre m�lt�.” Igaz�n b�tor az,”kinek az elm�je a veszedelemben meg nem t�bolyodik �s esze meg nem v�sz”. A j� katonai vezet� egyik fontos feladat�t a hadt�rt�nelem, a hadm�v�szeti tapasztalatok �lland� lelkiismeretes tanulm�nyoz�s�ban l�tta. A m�lt ismerete azonban egymag�ban nem elegend�, az esem�nyeket kritikus szellemben kell vizsg�lni. Nem j� �ton j�r az a katonai vezet� – figyelmeztetett Zr�nyi -, aki a hadt�rt�nelmet olyan p�ldat�rnak tekint, amelyben minden esetre van k�sz megold�s. „A tanuls�gokat j� �s p�ld�kat is j� k�vetni, de az olyan dolgokban, az kikben mindenk�ppen egyez a te sz�nd�kod a p�ld�kkal: melyek legyenek ezek, sem �n, sem m�s meg nem tudja mondani” – �rta. A hadt�rt�nelem olvas�s�nak �relme – Zr�nyi szerint- az, hogy a p�ld�kat elm�nkben „j�l f�zz�k meg”, hogy a sz�les l�t�k�r birtok�ban a katona azonnal legyen „k�sz a cselekedethez”. A Vit�z Hadnagyban az elmondottak mellett jelent�s figyelmet ford�tott a fegyvernemi k�rd�sekre, a fegyverzet fontoss�g�ra, a tartal�kok szerep�re, a gyorsas�gra, a v�ratlans�gra, a terep ismeret�nek sz�ks�gess�g�re stb. „A gyorsas�g oly sz�ks�ges a hadi �llapotban, hogy tal�n semmi nem sz�ks�gesebb ann�l. –�rta– Ne adj id�t neki, hogy h�redet hallhassa, hogy az te tan�csod ellen, tan�csot �ll�thasson, hanem nyomd meg, mikor alszik, mikor lehet”. A tartal�kr�l �gy v�lekedett: „Sz�ks�ges, hogy a kapit�n, hagyjon n�pet, amely harcon k�v�l �lljon olyan mindennem� t�rt�netre, vagy a had seg�ts�g�re, vagy ellens�g ijeszt�s�re, az l�gyen legutols� seg�t� sereg.” A M�ty�s kir�ly �let�r�l val� elm�lked�sek 1656-1657-ben k�sz�lt. A m� Zr�nyi politikai hitvall�s�t, a k�zponti nemzeti kir�lyi hatalom megteremt�s�nek sz�ks�gess�g�t hirdette. Alapgondolata, hogy a magyar n�p ne v�rjon idegen, n�met seg�ts�ge, hanem saj�t erej�re t�maszkodva szabad�tsa fel mag�t. Mint minden munk�j�ban, itt is t�rgyalta a j� parancsnok tulajdons�gait. Legyen mer�sz, gyors �s hat�rozott fell�p�s�. Ne b�zza el mag�t, legyen �vatos, hogy v�ratlan meglepet�sek ne �rj�k. Utols� nagy munk�ja politikai �s katonai n�zeteinek �sszefoglal�sa. A Ne b�ntsd a magyart! Az t�r�k �fium ellen val� orvoss�g 1660-1661-ben k�sz�lt el. K�zpontj�ban az �n�ll� magyar hadsereg megteremt�s�nek k�rd�se �llt. Ezt minden id�ben hadakoz�sra k�sz �lland� hadseregnek k�pzelte el: ”az orsz�g tartson egy armad�t l�bon k�szen, aki minden fel�, minden �r�ban, minden szempillant�sban, t�len, ny�ron oda mehessen, ahov� a sz�ks�g k�v�nja.” Ez az �lland� hadsereg azonban ne nemesekb�l �lljon – hirdette Zr�nyi. „ A mostani nemes gondolja meg, micsoda az igaz nemess�g.” A nemesi oszt�ly tagjai m�r nem �rtenek a hadakoz�shoz, csak „..esk�dni, hazudni �s semmi j�t nem k�vetni” tudnak. A katon�kat ez�rt a paraszts�g soraib�l kell v�logatni, mert ez jobb az elpuhult nemesekn�l. „Nem hiszem – �rta–, hogy valaki k�ts�gbe vonn�, hogy katonai szolg�latra legalkalmasabb a paraszt ember tagjai minden munk�ra meg vannak edzve.” A nemess�g �s paraszts�g ilyen meg�t�l�se mutatja, hogy Zr�nyi eljutott saj�t oszt�ly�nak k�m�letlen b�r�lat�ig, �s e korban ismeretlen �szintes�ggel t�rta fel a nemess�g hib�it. Zr�nyi kor�nak egyik legkiemelked�bb szem�lyis�ge volt. �let�nek tragikuma, hogy a gondolatainak megval�s�t�s�hoz sz�ks�ges felt�telek hi�nyoztak. Hi�ba ismerte fel a tennival�kat, az orsz�g katonai �s politikai� �let�ben az �t megillet� helyet soha nem �rte el. Az �t, melyen halad� terveit megval�s�thatta volna, z�rva maradt el�tte.

Magyar hadszervezet �s hadm�v�szet a II. R�k�czi Ferenc vezette f�ggetlens�gi h�bor�ban.

A t�r�k ki�z�s�t k�vet� cs�sz�ri uralom megkezdte Magyarorsz�g teljes gyarmatos�t�s�t. A v�gletekig kifosztott lakoss�g mind gyakrabban �zte el a rabl� katon�kat. Ezekben a harcokban legt�bbsz�r seg�ts�get kapott a bujdos�kt�l, akik k�z�tt nagy sz�mban voltak az elbocs�tott v�gv�ri katon�k �s Th�k�ly Imre egykori kurucai. A szervezetlen rajta�t�sek �s zend�l�sek sor�b�l messze kiemelkedik az 1697. �vi hegyaljai felkel�s, amelynek megmaradt katon�i, miut�n a cs�sz�ri �nk�nyesked�s nem sz�nt meg, v�delmet sehonnan sem v�rhattak, hazah�vt�k a Lengyelorsz�gban tart�zkod� II R�k�czi Ferencet. R�k�czi 1703. j�nius 14-�n �rkezett a magyar hat�rra, ahol mind�ssze 500 rosszul felfegyverzett gyalogos �s 50 lovas fogadta. �rkez�s�nek h�r�re azonban megmozdult a Fels�-Tisza vid�k�nek n�pe, �s serege napr�l napra gyarapodott. R�k�czi c�lkit�z�seiben nagy szerepet j�tszott a spanyol �r�k�s�d�si h�bor� (1701-1713), amely nyugaton lek�t�tte a cs�sz�ri er�ket. Arra sz�m�tott, hogy a Fels�-Tisza-vid�k �s a Tisz�nt�l felszabad�t�sa ut�n gyorsan el�ret�r a Felvid�ken B�cs al�, majd egyes�l a Duna v�lgy�ben nyugat fel�l el�ret�r� francia-bajor hadsereggel. A szabads�gharc nagy lend�lettel bontakozott ki, �s a kisebb-nagyobb kudarcok ellen�re 1707-ig felfel� �vel� szakasz�t �lte. Ezt k�vet�en a nyugati hadsz�nt�ren el�rt sikerei k�vetkezt�ben a cs�sz�ri hadvezet�s fokozatosan mind nagyobb hader�t csoportos�thatott �t Magyarorsz�gra. A fejedelem francia sz�vets�gre alapozott tervei nem val�sulhattak meg, sorozatos veres�gek ut�na kuruc sereg 1711. m�jus 11-�n a majt�nyi s�kon letette a fegyvert. A nyolc �vig (1703-1711) tart� h�bor�ban l�trej�tt a Zr�nyi �ltal is meg�lmodott �n�ll� magyar hadsereg, amely �nk�ntes alapon toborzott zsoldos katon�kb�l szervez�d�tt. A szabads�gharc kezdet�n n�h�ny sz�z f�t sz�ml�lt, de l�tsz�ma rohamosan n�vekedett, s 1703.� v�g�re 30000 f�b�l �llt.� 1706 k�zep�n a hadsereget m�r 52 lovas- �s 31 gyalogezred alkotta. A kuruc hadsereg legnagyobb l�tsz�ma a kb. 100000 f�t is el�rte. A hadsereg regul�ris �s irregul�ris er�kre oszlott. A regul�ris ezredek jobban k�pzett �s felszerelt katon�kb�l �lltak, az irregul�ris �n. „mezei hadak” viszont l�nyegesen alacsonyabb harc�rt�k�k miatt f�leg porty�z�sokra, zs�km�nyszerz�sre voltak alkalmasak. Az alapvet� harc�szatai egys�g az ezred volt. 1705-t�l kezdve h�rom-h�rom ezredb�l k�l�n gyalogos-�s lovasdand�rokat („brig�da”) �ll�tottak fel. Egyes meghat�rozott nagyobb feladatok v�grehajt�s�ra t�bb ezredb�l, illetve dand�rb�l �ll� szervezeti egys�geket („corpus”) vontak �ssze. A f� fegyvernem a lovass�g volt, amely a hadseregnek kb. 63%- �t alkotta. A lovasezredek szervez�s szerint 10 sz�zadb�l �lltak, sz�zadonk�nt 100-100 f�vel, azonban a megl�v� l�tsz�m igen gyakran v�ltozott. A lovasok fegyverzete pisztoly, kard �s n�h�ny ezredben karab�ly volt. A gyalogezredek k�t z�szl�aljba szervezett 10, k�s�bb 12 sz�zadb�l �lltak, sz�zadonk�nt 120-120 f�vel. A val�s�gban azonban ett�l l�nyeges elt�r�seket is tal�lhatunk. (Eg4s ezredekben 5-24 sz�zad volt.) A gyalogosok szuronyos pusk�t �s kardot viseltek. R�k�czi a hadsereg fegyverrel val� ell�t�s�t hazai b�zison k�v�nta megoldani. 1704-t�l egy sor fegyver- �s l�szergy�rat, valamint �gy��nt� m�helyt hozott l�tre. A sz�ks�gleteket azonban nem tudt�k kiel�g�teni K�l�n�sen t�z�rs�gi anyagb�l volt nagy hi�ny, b�r a fejedelem hozatott francia t�z�rtiszteket �s �gy��nt� szakembereket, a lemarad�st nem lehetett behozni. A 11 sz�zadba szervezett 674 f�b�l �ll� t�z�rs�g mennyis�gben �s min�s�gben is elmaradt az osztr�kok�t�l. A szabads�gharc �had�szati elvei sokat meg�riztek a r�gebbi korok magyar had�szat�nak elveib�l, amelynek jellegzetess�ge a porty�z� hadvisel�s volt. Ennek m�dszereit a ny�lt �tk�zetek ker�l�se, az ellens�ges csapatok �lland� nyugtalan�t�sa, hadt�pvonalainak elv�g�sa stb. k�pezt�k. E had�szati elv tov�bb�l�s�t a kuruc sereg fegyvernemi �sszet�tele (a k�nny�lovass�g t�ls�lya), a katonai vezet�k k�pzetts�ge, valamint a nagy ter�leten viselt h�bor� – mely sokszor gyors csapat�tcsoportos�t�sokat tett sz�ks�gess�- magyar�zza. A porty�z� hadvisel�si m�d kisebb jelent�s�g�, meglepet�ssel el�k�sz�tett �tk�zetekben gy�zelmeket hozott, de nagyon h�tr�nyosan �reztette hat�s�t a nagy ny�lt csat�kban, amelyekben a kuruc seregek rendszerint veres�get szenvedtek. Ezekben k�l�n�sen a kuruc gyalogs�g �s a t�z�rs�g hi�nya volt szembet�n�. A R�k�czi-szabads�gharc buk�s�val ism�t megsz�nt az �n�ll� magyar hadm�v�szet tov�bbi fejl�d�s�nek lehet�s�ge. Az 1715. �vi t�rv�nnyel fel�ll�tott �lland� hadseregnek voltak ugyan magyar csapatai, de ezek nem a nemzet, hanem a Habsburgok hatalmi �rdekeit szolg�lt�k. Ennek ellen�re a magyar hadm�v�szet hagyom�nyai m�g hossz� ideig fennmaradtak, els�sorban a cs�sz�ri-kir�lyi husz�rezredekben, amelyek magyaros jelleg�ket az 1848-as szabads�gharcig megtartott�k. A husz�rs�g olyan saj�tos k�nny�lovass�got alkotott, amelyet a t�bbi �llam (Poroszorsz�g, Franciaorsz�g) is ut�nozott. A Habsburg-cs�sz�rok szolg�lat�ban t�bb tehets�ges magyar katonai vezet� is tev�kenykedett, mint Batthy�ny K�roly, Hadik Andr�s, N�dasdy Ferenc, akiknek tud�sa, hadvezet�si m�v�szete semmivel sem maradt el a kor eur�pai sz�nvonal�t�l.

A magyar hadm�v�szet fejl�d�s�nek �sszegz�se

A honfoglal�s idej�n �s az azt k�vet� sz�zadban a magyar hadm�v�szet megegyezett a keleti lovas nom�d n�pek hadm�v�szet�vel. A hadsereg szervezete a nemzets�gi rendszerre �p�lt, �s fegyelemben, szervezetts�gben f�l�lm�lta a nyugati lovagi hadseregeket. Siker�nek titka m�gis az ismeretlen, meglep� harcelj�r�sban rejlett. A feud�lis �llam megteremt�s�vel a XI. sz�zad folyam�n n�lunk is l�trej�tt a nyugati mint�ra szervezett feud�lis lovagi hadsereg, ami kieg�sz�lt lovas �j�szokkal, azaz k�nny�lovass�ggal, a gyalogs�g viszont al�rendelt szerepet kapott. A tat�rj�r�st k�vet�en IV. B�la k�telezte a f�urakat k�v�rak �p�t�s�re, megn�velte a neh�zp�nc�los lovasok sz�m�t, �s letelep�tette a kunokat. Ezzel �t�k�pes hader�t hozott l�tre. A XIV. sz�zad els� fel�ben K�roly R�bert a banderi�lis hadsereg ki�p�t�s�vel lett �rr� az anarchi�n. Ez kezdetben magas harc�rt�k�, j�l k�pzett hadseregnek sz�m�tott, harcm�dja szinte teljesen azonos volt a nyugatai hadseregek�vel. A XIV. sz�zad v�g�n az orsz�g d�li hat�rain megjelent a h�d�t� t�r�k. Sikereit az oszm�n �llam saj�tos �s igen hat�kony szervezet�nek, �ri�si embertartal�kainak k�sz�nhette, mert erre egy nagy l�tsz�m�, j�l szervezett �s kik�pzett hadsereg �p�lt. A folyamatosan ism�tl�d� t�r�k t�mad�sok feltart�ztat�sa miatt k�nyszer�lt Zsigmond kir�ly a v�gv�rrendszer ki�p�t�s�re �s a telekkatonas�g bevezet�s�re. A XV. sz�zad folyam�n a magyar n�p Hunyadi J�nos vezet�s�vel sikeresen harcolt a t�r�k t�ler�vel szemb4n. Hunyadi vagyon�t �s tehets�g�t az orsz�g hat�rainak v�delm�re, a t�r�k elleni harcra szentelte. Ehhez sz�vets�geseket keresett �s tal�lt a balk�ni n�pekben. �t�k�pes zsoldoshadsereget szervezett, melyben a f�er�t a neh�zp�nc�los lovass�g k�pezte, de fontos szerepe volt a zsoldos neh�zgyalogs�gnak �s a k�nny�lovass�gnak is. Eredm�nyesen alkalmazta a t�z�rs�get �s a harci szekereket. Had�szat�t a t�mad� szellem jellemezte, az ellens�g hadsereg�nek teljes megsemmis�t�s�re t�rekedett. �r�ks�g�t fia, M�ty�s kir�ly vitte tov�bb, aki uralkod�sa alatt k�zpontos�tott hatalmat �p�tett ki, �s �lland� zsoldoshadsereget hozott l�tre. F� fegyverneme a neh�zp�nc�los lovass�g volt. Jelent�s er�t k�pvisel� gyalogs�g�nak m�r egy�t�de l�fegyverrel volt ell�tva. A k�z�pkori magyar hadm�v�szet M�ty�s uralkod�sa alatt �rte el cs�cspontj�t. M�ty�s hal�sa ut�n az orsz�g �jb�l anarchi�ba s�llyedt, amit kihaszn�lt a t�r�k, �s �gy az orsz�g h�rom r�szre szakadt. Ezzel hossz� id�re megsz�nt az �n�ll� magyar hadsereg �s hadm�v�szet. A t�r�kkel szemben ki�p�lt a v�gv�ri v�d�vonal. Ny�lt �tk�zetekre ritk�n ker�lt sor, de igen sok v�rostrom volt. A hadseregben t�ls�lyra jutott a k�nny�lovass�g, �s kialakult a porty�z� hadvisel�s, ami elt�rt a nyugati gyakorlatt�l. A XVII. sz�zadban a magyar hadm�v�szet az erd�lyi fejedelmek f�ggetlens�gi harcaiban �lt tov�bb. A hadsereg nagy r�sze magyarokb�l �llt, f� fegyvernem a lovass�g volt. A hadj�ratokat a gyors t�mad� tev�kenys�g jellemezte. A harcelj�r�sban a j� man�verez�s �s a meglep�s �rv�nyes�lt. A XVII. Sz�zadi Magyarorsz�g legnagyobb politikusa Zr�nyi Mikl�s a k�lt� �s hadvez�r, a magyar hadtudom�nyi irodalom megteremt�je volt. T�rt�nelmi �rdeme abban van, hogy a kor m�velts�g�t, halad� eszm�it mag�ba s�r�tve, a k�t ellens�g k�z�tt s�nyl�d� nemzet sz�m�ra kiutat tudott mutatni. Ez a c�lkit�z�s az �n�ll�, k�zpontos�tott nemzeti kir�lys�g �s hadsereg megteremt�se volt. E program szolg�lta a nemzeti f�ggetlens�get, a t�rsadalmi halad�st, �s mindezt a magyars�g saj�t erej�re alapozta. Hadtudom�nyi m�veiben foglalkozott a hadsereg (t�bor) szervez�s�vel, szem�lyi �llom�ny�val, ell�t�s�val. A gyalogs�got f� fegyvernemnek tartotta. Megfogalmazta az egyszem�lyi parancsnok feladatait, k�telmeit. Kor�t messze megel�zve r�szletesen vizsg�lta a h�bor� l�lektani k�rd�seit, annak pozit�v hat�s�t. Zr�nyi eszm�it a II. R�k�czi Ferenc vezette szabads�gharcban v�ltak anyagi er�v�. Megval�sult az �n�ll� nemzeti �llam �s hadsereg. A fegyveres er� �sszet�tel�ben a lovass�g volt t�ls�lyban, a termel�er�k fejletlens�g�b�l ered�en a t�z�rs�g nem �rte el a kor sz�nvonal�t. A t�r�kkel folytatott h�bor�s hagyom�nyok, az �ri�si ter�letre kiterjed� harctev�kenys�g, a hadsereg �sszet�tele �s nem utols�sorban a katonai vezet�k k�pzetlens�ge miatt tov�bb �lt a porty�z� hadvisel�s. Am�g az osztr�kok nem tudtak Magyarorsz�gra nagy er�ket k�ldeni, ez eredm�nyes volt, de jelent�s k�tel�kekkel v�vott ny�lt �tk�zetekben a kuruc sereg rendre alulmaradt. A szabads�gharc buk�s�val az �n�ll� magyar hadm�v�szet ism�t megsz�nt, �s a magyar katonai elem teljesen beolvadt a cs�sz�ri hadseregbe.

�