szantomihaly
szantomihaly
Men
     
E.mail cmem

szanto.mihaly@zmne.hu

     
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
     
Hrlevl hallgatimnak
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
     
A Magyar Honvdsg a kiegyezs utn
     
MH 1867-tl
     
Az 1945 utni helyi hbork
Az 1945 utni helyi hbork : A vietnami hbor

A vietnami hbor

  2007.04.20. 17:49

Ez a rsz az USA rszvtelvel foly hbors esemnyeket igyekszik bemutatni

¾              Vietnami hbor

Az Amerikai Egyeslt llamok hadereje Vietnamban

A vietnami npnek a japn s a francia gyarmatostk, majd az amerikaiakkal vvott harminc vig tart hborja 1975. prilis 30-n a saigoni bbkormny s hadserege felttel nlkli fegyverlettelvel fejezdtt be. Ebben a hborban a fegyveres kzdelem alakulst a szembenll felek magatartst s vgs soron a hbor kimenetelt tbb tnyez egyttes, bonyolult sszhatsa formlta. A vietnami hbor klnsen a kzvetlen amerikai beavatkozs utn, szmtalan j tapasztalatot hozott mind harceljrs, mind pedig a technikai alkalmazs terletn.

Termszetfldrajzi viszonyok

A vietnami hbor esemnyeit a termszeti, fldrajzi krlmnyek jelentsen befolysoltk. Az orszg dli rsze, a Mekong s a Saigon folyk deltja mocsaras. A deltavidken sok a rizsltetvny, nagy rszn pedig sr erdk tallhatk. A terep s az azt bebort nvnyzet, kedvez lehetsgeket nyjtott a partiznharcot folytat felszabadt erknek, ugyanakkor a tmad amerikai csapatok mozgst, elssorban a nehz haditechnikai eszkzk elrevonst s alkalmazst gtolta. Az orszg kzponti s szaki rsznek ktharmada ritkn lakott, hegyes terlet, amelyet dzsungelek fednek be. thlzatt csak nhny t alkotja s a sr, magas nvnyzet miatt alig lthatk. Mindez azrt fontos, mert a jrmvek, gy a harckocsik mozgsa is igen nehz, ptkocsikkal pedig szinte lehetetlen a kzlekeds. A tengerparti sv felszne vltozatos. Az orszg kzponti rsznek hegyes nylvnyai a part fel lejtenek s a viszonylag szk tengerparti svot rszekre, bontjk. Ezek ily mdon klnvlasztott a sksgok, tbb kzlk a tengerrel hatros. A legnagyobb a Kvang Ngaj s a Da Nang kztti, tovbb a 17. szlessgi fok s Hue kztt elterl sksg. Dlen a tengerparti sv a legsrbben lakott vidk. A kzponti fennsk nyugaton a kambodzsai hatr mentn hzdik, keleten terlnek el a Kantum, a Plejku s a Ban Met Tut nev vrosok. Ez a terlet elg ritkn lakott, folykban, patakokban szegny. Az szaki rszt kiterjedt erdsgek bortjk, msutt a szavanna az uralkod. Az thlzat az orszgnak ezen a rszn is szegny, itt viszont a klnbz jrmvek, haditechnikai eszkzk alkalmazsnak felttelei, klnsen lnctalpas jrmvek, az utakon kvl is jval kedvezbbek. A trpusi jelleg ghajlati viszonyok szintn nagymrtkben befolysoljk a harctevkenysget, valamint a harcjrmvek alkalmazst. Ez klnsen rvnyes a monszun idszakra, ess idszak, amely oktbertl a kvetkez v mjusig tart, amikor is mind a szrazfldi mind a lgi harctevkenysgeket az ess id, a felzott sros talaj jelentsen korltozza.

A hbor lefolysnak rvid sszefoglalsa

Az elzmnyekhez tartozik, hogy az indoknai hbort lezrni szndkoz 1954. jlius 24-n alrt genfi egyezmnyek demilitarizlt vezetet hoztak ltre a 17. szlessgi fok ment kett osztott orszg kztt. gy jtt ltre szak-, s Dl-Vietnam. Az egyezmny elrta az egyestsi szabad vlasztsokat is 1956-ra. Ez azonban nem valsult meg. A kt orszg kztti viszony rohamosan romlott. Kzben dlen megalakult az ellenlls politikai szervezete a Dl-Vietnami Nemzeti Felszabadtsi Front (DNFF), amely 1961-ben megalaktotta sajt fegyveres ellenll szervezett a Viet Cong-ot. Ennek alakulatai egyre szlesed partiznharcba kezdtek a sajgoni rendszer ellen. Harcukat anyagilag, s katonailag (fegyverrel s katonval is) tmogatta az szak-Vietnami kommunista rendszer.

Az amerikai beavatkozs tancsadk kldsvel kezddtt. Majd a klnleges rendeltets csapatok (a zldsapksok) szma is jelentsen nvekedett Dl- Vietnamban. A katonai tancsadkkal egytt a szmuk 1962-ben meghaladta a 9 ezer ft, 1963-ben pedig a 22 ezer ft. 1964. augusztus 2-n az Amerikai Egyeslt llamok a Tonkini blben tartzkod hadihaji a Vietnami Demokratikus Kztrsasg (a tovbbiakban VDK) torpednaszdjaival fegyveres sszecsapst provokltak. Ennek rgyn az USA msnap, augusztus 5-n megkezdte a VDK terletnek a bombzst. Az amerikaiak hadszati terve arra irnyult, hogy a dl-vietnami partiznokat elszigeteljk a VDK-tl, ugyanakkor Laosztl s Kambodzstl is, s ezzel a rszenknti megsemmistskhz kedvez feltteleket teremtsenek. 1964. nyarn, a Dl-Vietnam terletn harcol amerikai csapatok ltszma kzel 100 000 f volt. A saigoni rezsim eri meghaladtk a 200 000 ft, llomnyukhoz 130 harckocsi, ugyanennyi replgp s mintegy 220 klnbz hadihaj tartozott. Ezzel szemben a dl-vietnami felszabadt erk sszltszma alig rte el a 100 000 ft, teht az agresszorok jelents flnyben voltak. 1965. mrcius 8-n az amerikaiak tengerszgyalogos s szrazfldi erket tettek partra Da Nang s ms kiktk krzetben. Az v vgre gy mr mintegy 200 000 amerikai katona harcolt a dl-vietnami partiznok ellen. Az eszkalci folyamn az amerikai csapatok ltszmt llandan nveltk, 1968-ra tbb mint fl milli katona tartzkodott Dl-Vietnamban. Az amerikaiak 1965 folyamn Dl-Vietnamban a terep helyszni tanulmnyozsa utn berendeztk a terveikben szerepl harctevkenysgi krzeteket, megszerveztk az objektumok rzst s vdelmt, kiptettk a vezets rendszert. Az amerikai katonai vezets 1965 szn jelents erket vont ssze Bin Dinh s Bong Son (Dl-Vietnam kzps rsze) krzetben azzal a cllal, hogy a DNFF erit rszekre vgjk, majd megsemmistsk. Ezt a feladatot azonban nem tudtk vgrehajtani, mert a partiznok gyors s gyes manverekkel llandan kicssztak a gyrbl. 1966-ra a harci erfesztseket Saigon krnykre helyeztk t azzal a cllal, hogy a tengerparti svban sszefgg arcvonalat hozzanak ltre. A hazafias erk azonban ezt a szmtsukat is keresztlhztk, sznet nlkl tmadtk az ellensg tmaszpontjait s bzisait, s az amerikaiaknak az lerben s a technikai eszkzkben egyarnt slyos vesztesgeket okoztak. Az amerikai, valamint a bbkormny s a csatls llamok Dl-Vietnamban llomsoz erinek ltszmviszonyai 1966-ban a kvetkezkppen alakultak:

Dl-Vietnamban llomsoztatott amerikai er:

Szrazfldi er:

¾     gyaloghadosztly;

¾     lgi mozgkonysg hadosztly;

¾     tengerszgyalogos hadosztly;

¾     tengerszgyalogos hadosztly;

¾     101. ejternys hadosztly;

¾     25. gyaloghadosztly egy rsze;

¾     173. lgi deszant dandr.

Ltszmuk: (1966. 11. 15.) 350 000 f. 1966. elejtl a jelzett idpontig a nvekeds meghaladta a 250 000 ft.

Lgier:

A 7. Harcszati Lgi Hadsereg alrendeltsgben:

            2 knny bombz replszzad;

            15 harcszati vadszrepl-szzad;

            4 harcszati feldert replszzad;

            6 gerillaelhrt replszzad;

            6 roham lgi szllt szzad.

Ezeken kvl az amerikai lgierhz nagyszm megfigyel, sszekt repl- s helikopter szzad tartozott. Ltszmuk: 50 000 f. A ltszmnvekeds tbb mint 33 000 f. A vietnami partok mentn llomsoz amerikai haditengerszeti erk sszltszma 60 000 f volt. Ezen kvl Thaifldn 30 000 f. Laoszban 3 500 f amerikai er llomsozott.

Az amerikai katonai vezets 1967 elejn elhatrozta, hogy a hbor menetben gykeres fordulatot idz el. Ennek rdekben tervet dolgoztak ki a Saigon krzetben s az orszg kzps rszn elhelyezked partiznok s bzisaik megsemmistsre. gy terveztk, hogy a DNFF erit hrom rszre vgva elszigetelik egymstl, birtokba veszik a partiznok utnptlsi tvonalait, s ezzel megakadlyozzk a Laoszbl s Kambodzsbl foly szlltsokat. A felsorolt feladatokat az agresszorok mintegy 25 egymst kvet s egymssal prhuzamosan foly hadmvelettel hajtottk vgre. A terv vgl is sikerrel zrult, elfoglaltk a Saigon krnyki objektumokat s bzisokat, Saigontl szakra kijutottak a kambodzsai hatrra, hrom rszre szaktottk a partiznok csoportostst, majd elszigeteltk egymstl ket. A feladat vgrehajtsban az intervencisok rszrl kzel 20 gyalogos hadosztly; 2 tengerszgyalogos; 2 lgi mozgkonysg hadosztly; 6 nll pnclos ezred, sszesen tbb mint 1,5 milli f, 4500 lveg s aknavet, 500 harckocsi, 4100 replgp s helikopter vett rszt.

A partiznok harckszsgt mgsem sikerlt megtrni! Soraik rendezse utn sorozatos csapsokat mrtek az ellensgre s ezek eredmnyeknt 1968 janurjban a demilitarizlt vezettl dlre hadszati tmadsba mentek t. A partiznok tmadsa sikerrel jrt, a felszabadtott terletek lakinak szma meghaladta a msfl millit. Az amerikaiak slyos helyzetbe kerltek, szinte mindent elvesztettek, amit eddig birtokoltak. gy knytelenek voltak halogat tevkenysgre ttrni.

A hbor msodik idszaknak f jellemzje, hogy az amerikai vezets igyekezett a terheket a saigoni rezsimre s az ket tmogat orszgokra thrtani, sajt csapatait pedig fokozatosan kivonta Dl-Vietnam terletrl. Ez volt az un: „vietnamizls”. 1968. jlius 1-n Westmoreland tbornokot neveztk ki az amerikai csapatok fparancsnokv. Az amerikaiak ezt kveten mr csak kisebb erkkel hajtottak vgre n. megtorl hadmveleteket.

A partiznok1969 tavaszn indtottk meg a msodik hadszati tmadsukat, amely a Mekong deltavidknek krzetben bontakozott ki, az ellensges erket hadszati vdelemre knyszertve. A hadszati sikerek eredmnyeknt 1969. jniusban lehetv vlt a dl-vietnami npi kldttek kongresszusnak sszehvsa, amely egyhanglag kikiltotta a Dl-Vietnami Kztrsasgot s megalaktotta az Ideiglenes Forradalmi Kormnyt. Az j kormny fegyveres erit korszer fegyverekkel, kztk nagyszm szovjet s knai harckocsival lttk el. A hadsereg ltszma meghaladta az 1 milli ft, de ennl is lnyegesebb volt, hogy mr gazdag harci tapasztalatok birtokban voltak. Az Amerikai Egyeslt llamok az n. Nixon-doktrna rtelmben mindinkbb fokozta a hbor „vietnamizlst”. Ez 1969. novembertl azt jelentette, hogy a hbors terhek viselst mindinkbb igyekeztek a dl-vietnami bbkormnyra hrtani. Egyidejleg a partiznok tevkenysge is megersdtt, s mindehhez a kambodzsai hazafiak harca is hozzjrult. Ezrt az Amerikai Egyeslt llamok csapatokat kldtt kambodzsai terletre, ahol igen ers ellenllsba tkztek. A Szovjetuni akkor erlyesen tiltakozott a kambodzsai agresszi ellen, s gy az amerikaiak knytelenek voltak csapataikat visszahvni. Az amerikai vezets 1971 elejn mg egy jabb ksrletet tett a „vietnamizls” ltjogosultsgnak bizonytsra. A Lam Son fednev hadmveleti terv vgrehajtsra kzel 50 000 ft vontak ssze a kambodzsai hatron, majd 2000 replgp s helikopter tmogatsa mellett betrtek az orszgba. Az agresszi clja az Indoknai flsziget kettszaktsa, vgs soron a dl-vietnami hazafiaknak a VDK-tl s a kambodzsai hazafiaktl val elszigetelse volt. 1971-ben az amerikaiak jra bombzni kezdtk a VDK terlett. A lgitmadsok nem tudtk megtrni a VDK ellenllst! St 1972 tavaszn segtsgkkel a dli felszabadt erk a harmadik hadszati tmadsukat is megindtottk. Mrcius 30-n hajnalban mintegy 1000 kilomteres arcvonalon tmadsba lendltek azzal a cllal, hogy az egsz orszg terlett megtiszttsk a megszll erktl. A feladatot a hrom irnyban vgrehajtott hadmvelettel teljestettk. A Dl-Vietnam szaki rszn harcol partizncsapatok 1972. mrcius s jnius kztti tmadsa Quang Tri s Hu elfoglalst tzte ki cljul. A fcsapst kt hadosztllyal Quang Tri, a kisegt csapst pedig Hu irnyba mrtk. A tmads eredmnyeknt a partiznok elfoglaltk Quang Trit, majd felzrkztak Hu megkzeltsi tvonalaira.

1972-ben a Dl-Vietnam terletn llomsoz kormnycsapatok s amerikai intervencis erk ltszma az albbiak szerint mdosult:

Kormnycsapatok

1 245 000 f

Amerikai erk

27 000 f

Dl koreai erk

37 000 f

Thaifldi, ausztrl s j-zlandi erk

2 000 f

sszesen:

1 311 000 f

Dl-vietnami kormnycsapatok:

Regulris erk

 

Szrazfldi erk

942 000 f

Lgier

42 000 f

Haditengerszet

40 000 f

Tengerszgyalogsg

13 000 f

sszesen:

587 000 f

Flkatonai erk:

Regionlis erk

288 000 f

Milcia

288 000 f

Rendrsg

122 000 f

sszesen.

698 000 f

Mindsszesen:

1 245 000 f

A szrazfldi erk llomnyba 10 gyalog-, 1 lgi deszant s 1 tengerszgyalogos hadosztly, 5 diverzis feldert ezred s 8 nll ezred (3 gyalog-, 5 pnclos feldert) tartozott.

A partiznok msodik csoportosts a Kzponti-fennskon azzal a cllal harcolt, hogy kijutva a Dl-Knai tengerhez, az amerikai s a saigoni erket kettvgja. A harmadik csoportosts (hrom hadosztly) Saigon irnyban trt elre, megsemmistette az ellensg kt hadosztlynyi erejt, felszabadtotta An Locot s Saigon vrost is elfoglalssal, fenyegette. A hadszati tmads eredmnyeknt felszabadult Dl-Vietnam mintegy 2,5 milli lakossg terlete, a saigoni csapatok slyos vesztesgeket szenvedtek s a saigoni kormnyt csak az amerikai lgier, valamint a haditengerszeti flotta mentette meg a teljes sszeomlstl.

A saigoni rezsim erire mrt megrendt csapsok az amerikai vezetst arra knyszerttettk, hogy a hbor befejezst szolgl szerzds elksztsre irnyul trgyalsokat minl elbb kezdje meg. A szerzdst vgl is 1973. janur 27-n Prizsban rtk al. Az amerikai s a saigoni erk az agresszirt slyos rat fizettek: 1 milli katont s tisztet, tbb mint 8000 replgpet s helikoptert vesztettek.

Mreteit s idtartamt tekintve a vietnami hbor a msodik vilghbor ta eltelt idszak legnagyobb s leghosszabb helyi fegyveres konfliktusa volt (tbb mint 10 esztendeig tartott.) Ami a hadviselsi formt illeti a vilg e sajtos trsgben, klnleges viszonyok kztt folyt, egyrszrl a vezet szuperhatalom (USA), msrszrl a japn s francia megszllk elleni kzdelemben, partiznharcban nagy tapasztalatokat szerzett vietnami ellenll erk kztt.

Az amerikai beavatkozs katonai tancsadk kldsvel kezddtt. Az Egyeslt llamok egyrszt elismerve az eurpai status quot, ugyanakkor a figyelmet mindinkbb Indoknra sszpontostotta. Az amerikai klnleges rendeltets csapatok (a zldsapksok) szma jelentsen nvekedett Dl-Vietnamban s a katonai tancsadkkal egytt szmuk 1962-ben meghaladta a 9 000, 1963-ben pedig a 22 000 ft. Ugyanakkor a vietnami n. „helyettest hborban” a Pentagon erfesztseivel szemben Moszkva egyre nagyobb tmogatst biztostott szak-Vietnamnak

A vietnami hbort ltalban kt szakaszra osztjk:

Az els, 1964. augusztustl 1968. novemberig terjed szakaszban a hbort az eszkalci, mg az 1968 vgtl 1973. janurig terjed msodik szakaszt a hbor mreteinek fokozatos cskkentse s egyben az n. „vietnamizlsa” jellemezte. Az 1973. s 1975. kztti idszakot, mint klnleges szakaszt szoks emlteni, amelynek folyamn az Egyeslt llamok fokozatosan kivonta ugyanis erit Vietnambl, de vltozatlanul segtsget nyjtott a hbor terheit most mr egyedl visel dl-vietnami kormnynak. (kb. 10 000 tancsad, haditechnika tadsa stb.)

A hbor ltalnos tapasztalatai

Az indoknai hbor els szakaszban, mint mr elzleg is jeleztk, az Egyeslt llamok hadszatnak alapjt a hadszntren kifejtett erfesztsek fokozatos nvels, eszkalcija kpezte. Az els szakasz 1968-ban rte el cscspontjt, amikor az Egyeslt llamok szrazfldi erinek 37%-t (19 hadosztly kzl 7-et). A tengerszgyalogsgnak kzel 70%-t, harcszati lgiereje harci gpeinek 41%-t (2 300 gpbl 950-et), hadszati lgierejnek mintegy 15%-t (650-bl 100 hadszati bombzt). Csapsmr replgp-anyahajinak kzel a 25%-t (15-bl 3-4-et) s a szrazfldi csapatok hadsereg repli s helikopterei 30%-t (3 500 gpet a 10 000-bl) alkalmaztk a hadmveletek sorn. Az USA Indoknban alkalmazott fegyveres erinek ltszma, beleszmtva a Thaifldn lv mintegy 56 000 ft, a 7. flottnak a harctevkenysgek vezetben tartzkod hadihajin szolgl kzel 40 000 ft, elrte a 640 000 katont. Az eszkalci idszaka tbb mint 50 hnapig tartott. F tartalma az amerikai expedcis csoportosts nvelse, valamint a VDK s a DNFF erk elleni hadvisels volt.

A DNFF eri 10 gyaloghadosztlyt, nhny nll gyalogezredet s sok nll gyalogzszlaljat, valamint gyalogszzadot tettek ki. sszltszmuk elrte a 300 000 ft, s a gerillkkal egytt meghaladta az egymillit is.

1967-68 folyamn az amerikai s a dl-vietnami kormnyerk mintegy 20-25 hadmveletet hajtottak vgre. Ezekben a hadmveletekben 30-100 000 fnyi csoportostsok vehettek rszt s jelents sikereket tudtak elrni. A sikerek azonban csak tmeneti jellegek voltak, mert a DNFF erk a szovjetek (s knaiak) jelents tmogatsa eredmnyekppen 1968 janurjban mr hadszati tmadsba tudtak tmenni s februrban szinte Dl-Vietnam egsz terlett ellenrzsk al vontk. Az amerikai fparancsnokot Westmoreland tbornokot levltottk, utda Abrams tbornok lett. Nem tudta a helyzetet gykeresen megvltoztatni a korszer szervezet kt (1. s 101.) lgi mozgkonysg hadosztly (knnytett llomny gyaloghadosztlyok, amelyeket a rendszerestett 428 szllt helikoptereken dobtak t 2-3 lpcsben a tevkenysgi krzetkbe) tovbb ejternys s ms erk bevetse sem. Az Egyeslt llamok politikai vezetse trgyalsokba kezdett a Vietnami Demokratikus Kztrsasggal a konfliktusok politikai rendezsrl. A trgyalsok hosszan elnyltak, mikzben a trsgben a harcok klnbz intenzitssal ugyan, de nem szneteltek.

A hbor msodik idszakt az jellemezte, hogy az Egyeslt llamok fokozatosan a dl-vietnami kormnyerkre hrtotta t a sok ldozatot kvetel hadmveletek megvvst, sajt erit pedig kezdte kivonni Dl-Vietnambl. Mindehhez a nemzetkzi s a belpolitikai (a szlesed hbor elleni tntetsek stb.) helyzet is hozzjrult. 1973. mrciusban az utols amerikai szrazfldi csapatok is elhagytk Dl-Vietnamot.

Nem kis mrtkben vltoztatott a helyzeten az, hogy 1969. jliusban megalakultak az n. Dl-Vietnami Kztrsasg eri, amelyek a DNFF-re alapozdtak, s jelentsen megersdtek, ltszmuk meghaladta az 1 milli ft, korszer, zmmel szovjet, fegyverekkel rendelkeztek. Az 1972. tavaszn megindtott jabb hadszati tmadssal jelents sikereket rtek el s a hbor befejezst clz szerzdst, elksztsek utn, 1973. janur 27-n Prizsban alrtk.

1961. janurtl 1973. janurig tart hborban tbb mint ktmilli ember (kztk kb. 825 000 polgri szemly) vesztette lett. A hbor folyamn 2,5 milli amerikai katona vett rszt a harcokban (csak 1968-ban egyidejleg 549 000 katona harcolt ott). A dl-vietnami hbor klnleges szakaszban 1973. janur s 1975. prilis kztt alapveten a dl-vietnami kormnyerk (amerikai technikval s mintegy 10 000 fnyi tancsad segtsgvel) harcoltak a felszabadt csapatokkal. A tzszneti egyezmny (1973. janur) nem vetett vget az indoknai hbornak, annak ellenre, hogy most mr a kt vietnami fl trgyalt egymssal. A harc a kt vietnami hader kztt idnknt kijult s vltakoz ervel folyt. Majd az szak-vietnamiak a dlen harcolkkal egytt 1975 tavaszn ltalnos tmadst indtottak s prilis 30-n az egyeslt erk behatoltak Saigonba s Dl-Vietnam kapitullt. 1976. prilis 7-n az egsz Vietnamot, kpvisel nemzetgylst vlasztottak, amely jnius 29-n lt ssze Hanoiban s jlius 2-n jvhagyta a kt orszgrsz egyeslst Vietnami Szocialista Kztrsasg nven.

A hadernemek s fegyvernemek szerepe

Szrazfldi csapatok

A vietnami csapatok rvid id alatt elsajttottk a gerilla hadviselsi mdot. A gerilla erk hadszatnak alapja az volt, hogy az ellensg csapatait nagy terleten val sztbontakozsra, erik sztforgcsolsra s a szmukra kedveztlen krlmnyek kztti harcra knyszertsk. Harcszatuk a krlmnyek s a terep jellegnek alakulstl fggtt. Tekintettel arra, hogy az ellensg mind a levegben, mind a tengeren abszolt flnyben volt, inkbb a partizn harceljrst alkalmaztk. Az ellensges csapatok ellenrzse alatt ll krzetekbe mlyen benyomul terletekre tmaszkodva ezred-hadosztly erkkel mdszeresen csapsokat mrtek a kivlasztott objektumokra, majd visszahzdtak az serdbe, vagy a hegyekben elksztett tmpontjaikra. Ez azzal jrt, hogy az amerikaiak knytelenek voltak megerstett szzad-zszlaljerej tmpontokat fenntartani, br a gerillk ezeket is gyakran krlzrtk. A hadszntr sajtossgai, valamint a partizn harceljrs kvetkeztben a msodik vilghbor, vagy a koreai hbor klasszikusainak szmt hadmveleteire, amelyekben teljes hadosztlyok-hadseregek vagy ennl nagyobb mret seregtestek vettek volna rszt, Vietnamban nem kerlt sor.

Az amerikaiak a vietnami hborban valamennyi hadernemet s fegyvernemet bevetettk. A harctevkenysgeket az n. „olajfolt stratgia” elve szerint folytattk, aminek a lnyege a tengerparti tmaszpontok krli krzetek elfoglalsa s fokozatos kiterjesztse azzal a cllal, hogy ksbb sszeolvasszk azokat. Ide sorolhatjuk az gynevezett „teglls” taktikt is. Ennek az volt a lnyege, hogy a megszllt magaslatokra tzrsget helyeztek el s ezek hatsos ltvolsgukon bell, tmogattk a szrazfldi csapatok akciit. A csapatok azonban igyekeztek a ltvolsgon bell, mint valami vd erny alatt, maradni s tevkenykedni. A f harcmdnak a tmadst tekintettk, amelyben a lgier, a haditengerszet s a tzrsg nagy erej kezdeti csapsokat mrt. ltalban nappal tmadtak, miutn lefogtk az ellensg vdelmt. Az amerikai erk zmt a szrazfldi csapatok tettk ki, amelyeknek az llomnyba zmmel gyalogos- s lgi deszant hadosztlyok harcoltak. Itt prbltk ki els zben a lgi mozgkonysg hadosztlyt, amelynek a kvetkez volt a szervezete: Hrom ejternys deszant, hat lgi mozgkonysg (gyalogos) zszlalj, hrom 105 mm-es tarackos tzrosztly, egy replcsoport (428 helikopter) s ms szakalegysgek. Ltszma 16 000 f volt. Jellemz volt a helikopterek tmeges s sokcl bevetse, br ezek a vdett pontclok ellen nem voltak hatsosak. Az amerikai katonai vezets sajtos megnevezs, rendhagy harceljrsokat alkalmazott. Ilyenek voltak pl. a „klnleges akci” hadmveletek, amelyek a DNFF-erk ltal megtmadott tartomnyi kzigazgatsi kzpontok felmentsre irnyultak; vagy a „tiszttsd meg s erdts” mveletek, amelyeknek a clja a DNFF-erk s tmpontjaiknak a felkutatsa s tzzel val megsemmistse volt. A manverformk kz tartoztak a „gyr”, a „bekerts”, az „ll s kalapcs”, a „kettes ugrs” stb.

A harckocsikat mindkt fl alkalmazta, igaz ms-ms feladatra. Az amerikai s dl-vietnami erk a harckocsiz alegysgeket erszakos feldertsre (amerikai megfogalmazsban kutat- s megsemmist tevkenysg); biztostsi feladatok (oszlopok ksrse, terlet, utak biztostsa stb.). Az erszakos feldertst vgrehajt pnclos alegysgek elnyben voltak a gyalogos alegysgekkel szemben, ugyanis tzerejk elegend volt a csapsmrsre, kevsb szorultak tzrsgi s lgi tmogatsra. Ez pedig a dzsungel krlmnyeket figyelembe vve nem is volt egyszer feladat. A pnclos alegysgek kpesek voltak utat nyitni a dzsungelben, nem knyszerltek a meglv utak hasznlatra, gy cskkent a vratlan ellensges rajtatsek szma is. Elny volt az is, hogy szinte mozg ellt bzisknt kezeltk a pnclosokat s gy a pnclos katonk hosszabb harc megvvsra is kpesek voltak. A dzsungelben viszont nem volt jelents klnbsg a gyalogos- s a pnclos alegysgek mozgkonysga kztt. Egy alapos terep tkutats esetn ugyanis egyik fl sem tudott rnknt 400-600 mternl gyorsabban haladni. Az amerikaiak ezrt is igyekeztek harckocsikat erszakos feldertsi feladatokra alkalmazni, mert a pnclos alegysgek elegend robbananyagot s knnygzport tudtak magukkal vinni ahhoz, hogy egy szak-vietnmi tbor elfoglalsa utn azt meg tudjk semmisteni az alagt rendszervel egytt. A pnclosok ezen kvl nagyon gyorsan kpesek voltak leszllhelyet kszteni a helikopterek szmra s biztostottk is azt. A harci tapasztalatok alapjn teht egyrtelmen kiderlt, hogy a pnclos csapatok a dzsungel krlmnyek kztt is meglljk a helyket s alaptalanok voltak azok az lltsok, hogy csak korltozott feladatok elltsra alkalmasak. Ezt altmasztotta az a tny is hogy,  a szraz vszakban (jniustl novemberig) a trsgnek csak kevesebb mint 10%-a nem volt jrhat pnclosokkal. A biztostsi feladatok vgrehajtsnl elszr komoly gondok merltek fel. A szllt oszlopokat s a kijellt terleteket nem tudtk hatkonyan megvdeni az szak-vietnami tmadsoktl. Ezzel sszefggsben az amerikaiak ismt a harckocsikra tmaszkodtak. Kisebb mozgkony pnclos csoportok megszervezsvel ellenriztk az adott terleteket, s szksg esetn ksrtk a szllt konvojokat.

Az szak-vietnamiak a harckocsikat kis ktelkben, fleg feldertsre s vratlan csapsmrsre alkalmaztk. A knaiak ltal gyrtott T-60 tpus harckocsi, amelyet a mrnkk kizrlag nehezen jrhat, sros, lpos, mocsaras folykkal s csatornkkal bortott terepre ksztettek, jl bevlt. A harceszkzt a szovjet gyrtmny PT-76 tpus sz harckocsi alvzra ptettk s 85 mm-es lveggel lttk el. A szovjet gyrtmny T-54 sT-55 kzepes harckocsikat elszr 1972-ben An Locnl vetettk be, ksbb Saigon bevtelnl jtszottak dnt szerepet. ltalban a gyalogsg ktelkben alkalmaztk a harckocsikat s kerltk a harckocsi-harckocsi elleni harcot. Ennek az a magyarzata, hogy sokkal kevesebb harckocsijuk volt, mint az ellensgnek. A vietnami csapatok a harckocsik elleni harci mdszereket is kidolgoztk. Ennek egyik legjobban bevlt eszkze a harckocsivadsz-jrr volt. Ez az ltalban hrom fbl ll csoport ltalban gy helyezkedett el, hogy, kt f fedezte azt a katont, aki megkzeltette s megsemmistette a harckocsit. tszkletekben, fk kztt tmadtk meg az els harckocsit, s amikor a kvetkez jrm lassan megkzeltette a megsrlt eszkzt, azt mr knnyebben ki tudtk lni.

Lgier

Az amerikai hadvezets mr j elre elksztette a VDK elleni lgi hadjratot. 1964. augusztus 5-n hajnalban kezdte meg vratlan csapsokkal a „Pierce Arrow” (thatol nyl) fednev tmadst Hon Gay, Loc Chau, Phuc Yen, Quang Khe s Vinh szak-vietnmi vrosok ellen. A tmads clja az volt hogy, nyomst gyakoroljanak szak-Vietnamra, s gy a dl-vietnami gerilla erknek nyjtott tmogatsuk beszntetsre knyszertsk ket. A hbor els hnapjaiban azokat az objektumokat bombztk, amelyeknek megsemmistse a haditengerszetnek a part menti vizek teljes uralmt, a lgierejk szmra pedig az szak-Vietnam feletti lgi uralmt biztosthatta (kiktk, haditengerszeti bzisok, part menti rditechnikai, partvdelmi s lgvdelmi eszkzk llsai, raktrak, replterek stb.) A lgi hadjratokban a f szerepet a Thaifldn teleplt harcszati lgiernek, valamint a Tonkini-blben cirkl csapsmr replgp-anyahajkon lv replknek szntk. Az amerikaiak (US Air Force, USA haditengerszeti lgier, USA tengerszgyalogsg repli) s a dl-vietnamiak lgierejt harcszatilag a Tan Son Nhutban llomsoz „Tactical Air Central Center” (TACC = sszevont Harcszati Lgi kzpont) alrendeltsgbe helyeztk. Az amerikai lgier 1965 prilisval megkezdte a VDK hosszan tart bombzst, hiszen az eredmnyek azt bizonytottk, hogy nhny „kemny” lgi csapssal nem tudjk elrni cljaikat. 1965-ben a lgier gpei fknt a szlltsi tvonalakat tmadtk, majd ksbb a f hangslyt a szllt eszkzkre helyeztk. Ezen bell tmadtk a gpkocsikat, tehergpkocsikat, hajkat, vonatokat. A tmadsok majdnem felt ilyen clok elleni tmadsok tettk ki. Az USA haditengerszeti lgiert 1966 prilistl kezdve kapcsoltk be az n. „Are Light” terv szerint a lgi hborba. Kezdetben csak a demilitarizlt vezet kzelben lv objektumra mrt csapsokat, majd ksbb az egsz orszg terletre kiterjesztette tevkenysgt. A hadszati lgiert 1972-ben a Hanoi s Haipong elleni tmeges tmadsokra vezettk be. A lgi tmadsokban rszt vev B-52-es bombzk fcsoportostsa a csendes-ceni Guam-szigeten teleplt, a bombzk kisebb rsze (50-80 bombz) pedig Thaifldn llomsozott. A VDK elleni lgi hbor egyik f jellegzetessge az volt, hogy a lgiert tmegesen alkalmaztk. Az USA lgier a hbor folyamn mintegy 250 000 bevetst hajtott vgre a VDK terlete ellen. Az amerikai katonai vezets a VDK katonai s gazdasgi potenciljnak tovbbi gyengtse cljbl ksbb a lgierejvel n. „geofizikai” hborba kezdett s ennek sorn a termszeti viszonyokat is igyekezett megvltoztatni (meteorolgiai hbor, kolgiai hbor, lombtalants stb.)

Amikor az szak-vietnamiak lgvdelmi rendszerben megjelentek a szovjet eredet lgvdelmi raktk (V-750) s a korszer elfog vadszgpek (MIG-21-es) szreveheten nvekedni kezdtek az amerikaiak vesztesgei. Az USA lgier a lgi hbor folyamn tbb mint 4 100 replgpet s helikoptert vesztett.

Az amerikaiak az idkzben megkezdett bketrgyalsok miatt ugyan 1968. november1-tl ideiglenesen szneteltettk a lgitmadsokat, majd 1972 mjustl ismt folytattk a hadszati bombzsokat, amiket azonban 1973-ban vgleg beszntettek. Az amerikaiak elgondolsaiban a lgier korltlan bevetst illeten sem az j harci technikai eszkzk, sem jabbnl jabb eljrsok alkalmazsa nem hozta meg a vrt eredmnyeket.

A vietnami hbor, ami a f jellegzetessgeit illeti, klnleges hadviselsi formkat alaktott ki, amelyeknek sorn korszeren felszerelt regulris csapatok harcoltak, partiznharcot folytat gerillk s fl-regulris erk ellen. Fontos feladat jutott az egyre szlesebb krben alkalmazott helikoptereknek. A mr Koreban bemutatkoz technikai eszkz vette t a szrazfldi csapatok kzvetlen tmogatsnak feladatt a harcszati vadszreplktl. Ezen kvl vgrehajtottk a csapat- s sebeslt szlltsi feladatokat, tovbb rszt vettek klnleges akcikban is. A helikoptereket 1964-tl nagyobb mrtkben az 1. repl feldert hadosztly ktelkben alkalmaztk. A hadosztlynak 15 787 embere s 428 helikoptere volt. Egy felszllssal a hadosztly egyharmadt tudtk elszlltani, harceszkzeikkel egytt.

Az szak-vietnami lgvdelem alapjt a nphadsereg er s eszkzei kpeztk. 1964-65-ben mg fleg 20 mm-es „Oerlikon” lgvdelmi gpgyik voltak, amelyeket 1500mter magassgig az alacsonyan tmad replgpek ellen alkalmaztak. 1966-tl knny, kzepes s nehz lgvdelmi lvegekkel rendelkeztek. Rendszerestettk a hadseregnl a 37 mm-es szovjet lgvdelmi lveget, amelyet ugyan csak az alacsonyan tmad gpek ellen alkalmaztak s a 85 mm-es lgvdelmi lveget. Rvidesen rendszerestsre kerltek 57 s 100 mm-es lgvdelmi lvegek is, de folytattk a lgvdelmi rendszer korszerstst ms terleteken is. Az j rdiloktorok s lelemkpzkkel elltott fegyverrendszer lehetv tette, hogy nappal, jszaka s bonyolult idjrsi viszonyok kztt is le tudjk kzdeni a lgi clokat. A lgvdelem ferit a klnsen fontos objektumok, elssorban a vrs hromszg, Hanoi¾Haiphong¾Nam Dinh, valamint a Vrs foly deltjnak vdelmre sszpontostottk, ahol a lakossg nagyobb rsze lt. 1965 oktberben kzel 8000 lgvdelmi lveg vehette fel a harcot a tmad replgpek ellen. Nagy ervel folyt a lgvdelmi raktacsapatok szervezse is. Amerikai adatok szerint 1965 jliusban mg csak 4 rakta teggel rendelkeztek az szak-vietnamiak, de ez a szm 1966. februrjra, 60-ra ntt. A lgier ekkor MG-17 s MG-19 vadszreplgpekkel harcolt. Ennek a szervezett lgvdelmi rendszernek a megbontsa nem volt egyszer feladat. Tanulva az eddigi vesztesgekbl az amerikai lgier mdostotta taktikjt. A rdilokcis rendszer zavarsra s megbntsra trekedtek. Ennek aktv eszkze a replgp fedlzeti zavarad, mg passzv eszkze az alumnium cskok tmeges alkalmazsa volt. A tbb mint hrom vig tart tmeges bombzs vgeredmnyben nem rte el cljt. Egyetlen lpssel sem, tudtak kzelebb jutni sem a politikai, sem a katonai clhoz.

Hbors vesztesgek

A hbor sorn 46 400 amerikai katona esett el. 308 000 volt a sebesltek szma, amelyek kzl tbb mint 150 000 katona szorult krhzi kezelsre.

A becslt adatok alapjn a vietnmi llampolgrsg halottak szma meghaladta a 800 000 ft, akik kzl legalbb 300 000 f a harctevkenysgek sorn vesztette lett. A sebesltek szma kzel 1.5 milli f volt.

A vietnamiak hatalmas zskmny anyaghoz jutottak:

            550 kzepes s knny harckocsi;

            1200 pnclozott szllt harcjrm;

            1130 klnbz lveg;

            791 000 M-16-os automata karably;

            857 000 ms tpus karably;

            15 000 gppuska s golyszr;

            63 000 pnclelhrt grntvet;

            12 000 aknavet s htrasikls nlkli pncltr lveg;

            90 000 pisztoly;

            48 000 rdilloms;

            52 000 tehergpkocsi;

            130 000 tonna lszer;

            529 klnbz replgp;

            446 helikopter s

     
Pontosid
     
Naptr
2025. Szeptember
HKSCPSV
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
<<   >>
     
Ltogatk szma
Induls: 2006-12-19
     
Linkek

www.bunker.gportal.hu

www.zmne.hu

 

     
zenetrgzit
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
     

Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU