Magyar r�szv�tel Bosznia—Hercegovina okkup�ci�j�ban

A XV. sz�zad k�zep�t�l az eg�sz Balk�n t�r�k fennhat�s�g alatt �llott. A XIX. sz�zad hetvenes �veire �rett meg a helyzet arra, hogy a gyeng�l� t�r�k birodalommal szemben a balk�ni n�pek kiv�vj�k f�ggetlens�g�ket. Oroszorsz�g a t�rekv�seket hathat�san t�mogatta, mert a Balk�nt a saj�t �rdekszf�r�j�ban akarta tudni. Az ennek kapcs�n keletkez� h�bor�s fesz�lts�g Oroszorsz�got az Osztr�k—Magyar Monarchi�val val� egyezked�sre k�nyszer�ttette. Budapesten �s B�csben, 1877-ben olyan szerz�d�sek keletkeztek, ami az Osztr�k—Magyar Monarchi�t adott esetben felhatalmazta Bosznia-Hercegovina katonai megsz�ll�s�ra �s igazgat�s�ra. A h�bor� 1877-ben val�ban kit�rt a t�r�k porta �s a c�ri birodalom k�z�tt. Az orosz gy�zelem biztos�totta Rom�nia, Szerbia, Montenegr� �s Bulg�ria �n�ll�s�g�t, amit a San Stefano-i szerz�d�sben r�gz�tettek. Az eur�pai nagyhatalmak m�g ugyanebben az �vben, a balk�ni orosz befoly�s cs�kkent�s�re Berlinben revide�lt�k a San Stefano-i b�k�t. Az Osztr�k—Magyar Monarchi�t viszont felhatalmazt�k, hogy rendteremt�s c�lj�b�l sz�llja meg Bosznia-Hercegovin�t.

A feladat v�grehajt�s�val 1878 j�lius�ban a k�z�s hadsereg 13. hadtest�t �s 18. �n�ll� hadoszt�ly�t b�zt�k meg. A kezdetben csak rutinfeladatk�nt tervezett megsz�ll�st azonban a felkel�k ellen�ll�sa miatt a kijel�lt er�k nem tudt�k v�grehajtani. Augusztus 27-�n �jabb h�rom hadtest bevon�s�val megalak�tott�k a 2. hadsereget �s a hadm�veletek okt�ber k�zep�ig tartottak. A haditev�kenys�g elh�z�d�s�nak okai igen �sszetettek voltak. Bosznia-Hercegovina lakoss�g�nak a z�me nem a rendteremt�t, hanem a megsz�ll�t l�tta a Monarchia katon�iban. A m�r a t�r�k�k elleni f�ggetlens�gi harcban fegyveres csoportokba t�m�r�lt szerb, bosny�k er�k �lvezt�k a lakoss�g t�mogat�s�t �s j�l ismert�k a terepviszonyokat. Kisebb csoportjaik v�ratlan csap�saival eredm�nyesen g�tolt�k az �thoz �s ut�np�tl�shoz k�t�tt regul�ris hader� tev�kenys�g�t. A 270 000 f�re duzzadt osztr�k-magyar sereg sz�m�ra teljesen szokatlan volt az �th�l�zattal alig rendelkez�, hegyes terepen val� tev�kenys�g. Az er�k egyharmad�t a nagy es�z�sek miatt t�nkrement utak helyre�ll�t�s�ra �s biztos�t�s�ra, m�sik harmad�t az ut�np�tl�s sz�ll�t�s�ra kellett alkalmazni. �gy a hadm�veletekhez t�nylegesen is alkalmazhat� er�k l�tsz�ma jelent�sen lecs�kkent.

A mozg�s�tott er�k z�m�kben a magyar szentkorona orsz�gainak ter�let�r�l ker�ltek ki. A 13. z�gr�bi, a 4. budapesti, az 5. pozsonyi kieg�sz�t�s� hadtest volt, de a 18. hadoszt�ly �llom�ny�ba is voltak magyar alakulatok beosztva. A hadm�veletek m�sodik szakasz�ban a magyar honv�ds�g VII. z�gr�bi ker�let�nek 83. dand�r�t, valamint a 3. szegedi, a 65. sz�kesfeh�rv�ri �s a 66. paksi gyalogz�szl�aljakat is mozg�s�tott�k. A magyar alakulatok a 2. hadsereg parancsnoks�g�nak al�rendelts�g�be ker�ltek. A honv�dek alapvet�en hadt�pszolg�lati �s hat�rbiztos�t�si feladatokat l�ttak el, melynek sor�n kisebb csat�roz�sokban is r�szt vettek. I. Ferenc J�zsef okt�ber 19-�n rendelte el a mozg�s�tott er�k leszerel�s�t. A hivatalos jelent�s 900 halottr�l �s 3700 sebes�ltr�l adott sz�mot. M�s forr�sok ezt h�romszoros�ra emelik, de besz�molnak mintegy 100 000 hast�fuszban �s mal�ri�ban megbetegedett katon�r�l is.

TISZTK�PZ�S AZ OSZTR�K—MAGYAR MONARCHI�BAN

A kiegyez�s a tisztk�pz�s szerkezet�ben alapvet� v�ltoz�sokat nem hozott, a katonai k�pz�- �s nevel�int�zetek nagy r�sze m�r kor�bban meg volt. A dualista �llam hadsereg�nek tisztk�pz�s�ben a fordul�pontot az 1874-es esztend� jelentette, amikor tan�gyi reformot vezettek be a hadseregben. Az �gynevezett „Wurmb” reform alapj�n kialak�tott k�pz�- �s nevel�int�zetek rendszere eg�szen 1918-ig fenn�llt, s�t a k�t vil�gh�bor� k�z�tt a megv�ltozott t�rsadalmi �s politikai viszonyokhoz alkalmazkodva tov�bb �lt. Adolf Wurmb ezredes a b�csi k�l�gyminiszt�rium 6. (tan�gyi) oszt�ly�nak vezet�je dolgozta ki az 1874-ben indul� iskolarendszer elveit. E szerint voltak 4 �vfolyamos alre�liskol�k, 3 �vfolyamos f�re�liskol�k, 4 �ves hadapr�diskol�k, 3 illetve 4 �ves akad�mi�k. Az alre�liskol�kb�l f�re�lba csak kiv�l� n�vend�kek ker�ltek �t, a nagyobb r�sz a hadapr�diskol�kban tanult tov�bb, ahonnan kiker�lve a n�vend�kek hadapr�d-tiszthelyettesi rendfokozattal a csapatokhoz ker�ltek. A f�re�liskol�t v�gzettek az akad�mi�ra mehettek tov�bb, s onnan avatt�k �ket hadnagyokk�. Kiv�telt k�pezett ez al�l a haditenger�szet akad�mi�ja, ami 4 �ves volt, az alre�liskol�b�l lehetett r� jelentkezni �s a v�gzett n�vend�kek, mint m�sodoszt�ly� hadapr�dok l�phettek a haditenger�szet k�tel�k�be. Ebbe a rendszerbe illeszkedve a k�z�s hadseregnek k�t akad�mi�ja volt. Az egyik a b�cs�jhelyi „M�ria Ter�zia” Katonai Akad�mia, ahol a gyalogs�g, a hegyivad�sz �s lovass�gi fegyvernemek sz�m�ra k�peztek tiszteket. A m�sik akad�mia a m�dlingi M�szaki Katonai Akad�mia. Ebben az iskol�ban a t�z�r �s m�szaki (ut�sz, hid�sz, �rk�sz) vas�ti �s t�v�r� alakulatok tisztjeit k�pezt�k, akik, mint az el�z� akad�mia n�vend�kei is, hadnagyk�nt ker�ltek szolg�lati helyeikre.

A Haditenger�szeti Akad�mia Fium�ben volt. Az el�z�ekt�l elt�r�en a k�pz�s itt n�gy �vig tartott. Az akad�mia t�rt�net�nek �rdekess�ge, hogy a n�vend�kek kik�pz�se 1856 �s 1866 k�z�tt egy fregatton t�rt�nt, majd ism�t a sz�razf�ld�n m�k�d�tt az iskola. 1866-ban alak�tott�k ki az akad�mia k�pz�s�nek azt a form�j�t, ami szerint az els� vil�gh�bor� v�g�ig m�k�d�tt.

A Magyar Kir�lyi Honv�ds�g nevel�- �s k�pz�int�zetei

A honv�ds�g fel�ll�t�sn�l a legnagyobb gondot a tisztikar megteremt�se jelentette. A k�z�s hadseregt�l �tvett, vagy reaktiv�lt honv�dtisztek nem el�g�tett�k ki a t�nyleges sz�ks�gletet. Ez�rt m�r az els� �vben minden honv�dker�letben f�l�ves tisztk�pz� iskol�t szerveztek. Ennek sikeres elv�gz�s�t k�vet�en a jel�lteket, mint tartal�kos hadapr�dokat avatt�k fel. Aki k�z�l�k v�llalta a t�nyleges szolg�latot, azt beosztott�k csapatszolg�latra. Bizonyos szolg�lati id� ut�n �s sikeres vizsg�t k�vet�en vett�k csak fel �ket t�nyleges (akkori elnevez�s szerint tettleges) �llom�nyba.

Az 1868. �vi honv�ds�gi t�rv�ny �rtelm�ben a honv�ds�g tisztikar�nak kialak�t�s�n�l a k�vetkez� kateg�ri�kkal sz�moltak:

¾     a k�z�s hadsereg nyug�llom�nyba vonult tisztjei, akik szolg�latra m�g alkalmasak voltak;

¾     rangjuk megtart�s�val a hadseregb�l kil�pett tisztek, akik nem tartoztak a tartal�kba;

¾     az 1848/49-es honv�dtisztek, akik szolg�latra alkalmasak voltak;

¾     olyan polg�ri egy�nek, akik k�zmegbecs�l�sben �lltak, hadk�telezetts�g�knek eleget tettek �s a tiszti �ll�s bet�lt�s�hez kell� k�pess�gekkel rendelkeztek;

¾     a honv�ds�g altisztjei tiszti vizsga let�tele ut�n.

A felsorolt kateg�ri�k mutatj�k, hogy egys�ges tisztikarr�l a kezdeti id�szakban sz� sem lehetett. N�velte a gondokat, hogy nem csak a „tettleges” (t�nyleges) �llom�nyr�l, hanem a „szabads�golt �llom�nyr�l” (tartal�k) is gondoskodni kellett. A miniszt�riumi oszt�lyok �l�re, a f�parancsnoks�ghoz, a ker�letek �l�re �s z�szl�aljparancsnoki beoszt�sba 1868—69-ben z�m�ben a volt 1848—49-es honv�dtisztek, tov�bb� a nyug�llom�nyb�l visszah�vott magasabb rendfokozat� tisztek ker�ltek. Kev�s volt a k�z�s hadseregb�l �tvett tisztek sz�ma, mivel azok rangon alulinak tartott�k, hogy egy m�sodik vonalbeli alakulatn�l szolg�ljanak. A z�szl�aljak alantos- (beosztott) tiszti kar�t nagy r�szben az �nk�nt jelentkez� polg�ri szem�lyek tiszti kinevez�s�vel biztos�tott�k. Ebben a kateg�ri�ban jelent�s volt azoknak a sz�ma, akiket az 1866-os porosz-osztr�k h�bor�ban altisztb�l tisztt� l�ptettek el�, majd a h�bor� ut�n elbocs�tottak. A magyar ifj�s�g k�r�ben �ri�si volt a lelkesed�s az 1848—49-es honv�ds�g kapcs�n, de amikor a v�grehajt�sra ker�lt sor, ez jelent�sen megcsappant. 1869 �s 1871 k�z�tt a pesti, a pozsonyi, a kassai, a z�gr�bi, a nagyv�radi �s a p�csi egyetemeken, f�iskol�kon katonai tansz�keket �ll�tottak fel hadapr�dk�pz�s c�lj�b�l. A csapattiszti k�pes�t�st a polg�ri diploma mell� kapt�k volna az �nk�nt jelentkez�k. A hallgat�k kezdetben, nagy sz�mban jelentkeztek, majd a kurzus sor�n gyakorlatilag lemorzsol�dtak. 1873-ban meg is sz�ntett�k a katonai tansz�keket.

1869—70 tel�n ker�letenk�nt gyalogos tiszti �s tisztk�pz� iskol�kat �ll�tottak fel. A tiszti iskola h�rom h�napig tartott. Hallgat�i m�r kinevezett tisztek voltak. A honv�dlovass�g sz�m�ra Sz�kesfeh�rv�ron �ll�tottak fel hasonl� iskol�t. Az alantostiszti hi�ny p�tl�s�ra 1870-ben elrendelt�k, hogy arra alkalmas polg�ri egy�nek hadapr�dvizsg�t tehetnek. Az �nk�nt jelentkez�k a ker�letenk�nt fel�ll�tott bizotts�gokn�l vizsg�ztak. A vizsga anyaga att�l f�gg�tt, hogy t�nyleges vagy tartal�kos szolg�latra, illetve gyalogs�ghoz vagy lovass�ghoz jelentkezett-e az illet�. A tisztt� v�l�s lehet�s�geinek eddig felsorolt form�ci�i csak ideiglenes megold�st jelentettek a kezdeti probl�m�k lek�zd�s�re. A v�gleges megold�st csak az �n�ll� magyar tisztk�pz� int�zm�ny, a Magyar Kir�lyi Honv�d Ludovika Akad�mia fel�ll�t�sa hozta.

A Ludovika Akad�mia �p�leteit m�r 1836-ra fel�p�tett�k, de a tervezett tisztk�pz�s a magyar oktat�si nyelv kir�lyi tilt�sa miatt nem indult meg. A forradalom �s szabads�gharc id�szak�ban k�s�rletet tettek az int�zm�ny beind�t�s�ra, de az a hadiesem�nyek miatt nem �lte t�l az 1849. janu�r 7-i tan�vnyit�t. A val�s�gos tisztk�pz�s a Ludovika �p�let�ben csak a kiegyez�s a honv�ds�g fel�ll�t�sa ut�n kezd�dhetett meg. Az 1872. �vi 14. t�rv�nycikk alapj�n, az 1873—74-es tan�vvel nyitott�k meg az akad�mi�t. A tanint�zetben h�rom tanfolyamot ind�tottak:

1. El�k�sz�t� tanfolyam: azok sz�m�ra, akik m�r �testek a nyolchetes �jonckik�pz�sen, hivat�sos �llom�nyba jelentkeztek, s a k�z�piskola h�rom vagy n�gy oszt�ly�t elv�gezt�k. Egy �vk�pz�s ut�n a j� rend�eket �tvett�k a tisztk�pz� tanfolyamra, a t�bbiek visszaker�ltek a csapatokhoz.

2. Tisztk�pz� tanfolyam: az el�z�eken k�v�l k�rhett�k felv�tel�ket azok is, akik eredm�nyesen elv�gezt�k a gimn�zium nyolc, vagy a re�liskola hat oszt�ly�t. A tan�v v�g�n a h�rom els� helyen v�gzettet hadnaggy�, a t�bbieket hadapr�d tiszthelyettesekk� nevezt�k ki.

3. Tiszti tanfolyam: ide azokat iskol�zt�k be, akik legal�bb k�t �vet csapatn�l t�lt�ttek �s magasabb katonai k�pes�t�s megszerez�s�re t�rekedtek.

Az 1883. �vi 34. t�rv�nycikk az akad�mi�t l�nyeg�ben hadapr�diskola jelleg�v� v�ltoztatta. A hadapr�diskol�k a csapattiszteket k�pezt�k ki, akik tanulm�nyaik sor�n magasabb, akad�miai k�pz�sben is r�szes�lhettek. Felv�tel�ket azok a 14-17 �ves fiatalok k�rhett�k, akik elv�gezt�k a k�z�piskola n�gy, illetve �t oszt�ly�t. Az iskola n�gy �vfolyamos volt. A kit�n� �s j� eredm�nnyel v�gzetteket z�szl�sk�nt, a t�bbieket hadapr�d tiszthelyettesk�nt avatt�k. Ezen t�l fel�ll�tottak egy�ves tartal�kos tiszti tanfolyamot, de a fels�bb tiszti tanfolyam tov�bbra is megmaradt.

A tisztk�pz�s, els� vil�gh�bor� v�g�ig fenn�ll� rendszer�t az 1897. �vi 23. t�rv�nycikk alapozta meg:

„—1. A Magyar Kir�lyi Honv�ds�g  t�nyleges �llom�ny� tisztsarjad�k�nak kik�pz�s�re a k�vetkez� honv�d nevel�- �s k�pz�int�zetek rendszeres�ttetnek:

a.      a magyar kir�lyi honv�d Ludovika Akad�mia h�rom �vfolyamban, s minden �vfolyamban 50 n�vend�kkel, �s

b.      egy magyar kir�lyi honv�d f�re�liskola h�rom �vfolyammal, s minden �vfolyamban 50 n�vend�kkel, �s

c.       k�t magyar kir�lyi honv�d hadapr�diskola n�gy-n�gy �vfolyammal, minden �vfolyamban 100 n�vend�kkel.”

A f�re�liskol�t Sopronban, a hadapr�diskol�t P�csen �s Nagyv�radon �ll�tott�k fel. A f�re�liskol�sok a Ludovika Akad�mia ut�np�tl�s�ra voltak hivatottak, m�g a hadapr�diskol�kba a kor�bban le�rtak alapj�n lehetett jelentkezni. A csapatokhoz ker�l� hadapr�d tiszthelyetteseket, 1908-t�l z�szl�sokat egy-k�t �v szolg�lat ut�n hadnagyokk� l�ptett�k el�. A legjobbak el�tt nyitva volt az �t az akad�mi�ra. A Ludovika Akad�mi�n v�gzett tiszteket magasabb beoszt�sba tervezt�k.

A Magyar Kir�lyi Honv�ds�gn�l a vez�rkari tisztek r�sz�re nem volt iskola. �vente 2-4 f�t iskol�ztak be a b�csi hadiakad�mi�ra, �s v�gz�s ut�n a honv�ds�gn�l teljes�tettek szolg�latot, de a k�z�s hadsereg �llom�ny�ba tartoztak. A magyar honv�ds�gnek teh�t nem voltak saj�t �llom�ny�, vez�rkari min�s�t�s� tisztjei, mint ahogy vez�rkara sem volt. Ehhez hasonl�an t�bornoki kara sem volt a honv�ds�gnek, mert a t�bornokk� kinevezettek a k�z�s hadsereg �llom�nyt�bl�j�t terhelt�k.

A Ludovika Akad�mi�n 1912-ig csak gyalogos �s lovas szakon folyt k�pz�s, de 1912-ben a t�z�rs�g megalakul�sakor ez a fegyvernem is helyt kapott a tisztk�pz�sben.

A Monarchia fegyveres er�i a nagy h�bor� el�est�j�n

A v�der�r�l sz�l� 1912. �vi 30. tc. �s a honv�ds�gr�l alkotott 31. tc. v�gre lehet�v� tette a hader� moderniz�l�s�t. N�vekedett az �joncl�tsz�m, cs�kkent a t�nyleges szolg�lati id�, valamint a gyakorlatok sz�ma �s id�tartama. M�dosult a hadkieg�sz�t�s rendszere. A t�rv�ny 12 �vre el�re, a kor�bbin�l l�nyegesen nagyobb �vi �joncl�tsz�mot �llap�tott meg: A k�z�s hadseregnek 159 ezer, a honv�ds�gnek 25 ezer, a Landwehr-nek 27 ezer f�t. A t�nyleges szolg�lati id� 2 �vre cs�kkent a k�z�s hadsereg gyalogs�g�n�l, a t�z�rs�gn�l �s a m�szaki csapatokn�l. A lovass�gn�l, a lovas t�z�rekn�l viszont megmaradt a h�rom �v, a haditenger�szetn�l a 4 �v.

Jelent�s v�ltoz�s volt a hadkieg�sz�t�st v�gz� szervezetek �n�ll�v� v�l�sa. A honv�dker�letek sz�m�t 7-r�l 6-ra cs�kkentett�k, �s ter�leteiket szinkronba hozt�k a k�z�s hadsereg Magyarorsz�gon �llom�soz� hadtesteinek hadkieg�sz�t�si ter�leteivel. �t�lltak a hadoszt�ly, ezred- dand�rszervez�sre, a hadtestek sz�m�ra pedig t�z�rezredeket szerveztek. �j alakulatokat hoztak l�tre, mint pl.: g�pkocsi- �s l�ghaj�s oszt�lyt.

A honv�ds�g megsz�nt m�sodvonalbeli hader� lenni. Szervezet�ben, fegyverzet�ben, kik�pzetts�g�ben a monarchia els� vonalbeli alakulatai sor�ba emelkedett. A Magyar Kir�lyi Honv�ds�g az �j t�rv�ny alapj�n nem csak t�z�rs�get kapott, de gyalogs�g�t is szapor�tott�k n�gy ezreddel �s az eg�sz honv�ds�g eddigi 25 000 f�s b�ke�llom�ny�t 50 000 f�re emelt�k. Az �tszervez�st fokozatosan kellett v�grehajtani, �gy, hogy az 1916-ig befejez�dj�n. A honv�d csapatok az �tszervez�s ut�n 32 gyalogezredb�l, 10 husz�rezredb�l, 8 t�bori �gy�s �s 8 t�bori tarackos ezredb�l, valamint 2 lovas t�z�roszt�lyb�l �lltak volna.

A Monarchia sz�razf�ldi hadserege 16 hadtestbe volt szervezve, amelyek �llom�ny�ba �sszesen 52 gyalog- �s 11 lovashadoszt�ly tartozott. A gyaloghadoszt�lyokb�l 19 magyarorsz�gi kieg�sz�t�s� volt. Ebb�l 10 volt a k�z�s- �s 9 a honv�d hadoszt�ly. A lovashadoszt�lyok k�z�l 2 honv�d- �s 4 k�z�s-hadoszt�ly szervez�d�tt Magyarorsz�g ter�let�r�l. Term�szetesen ehhez m�g k�l�nb�z� szervez�s� �s rendeltet�s� alakulatok �s int�zetek is tartoztak. T�bbek k�z�tt 483 t�bori �s hegyi t�z�r�teg, 2610 l�veggel, 224 er�dt�z�rs�gi sz�zad, 155 technikai �s 15 rep�l�sz�zad, stb.

A magyarorsz�gi k�z�s- �s honv�dhadoszt�lyok b�k�ben 6 hadtest k�tel�k�be tartoztak (a budapesti IV., a pozsonyi V., a kassai VI., a temesv�ri VII., a nagyszebeni XII., �s a z�gr�bi XIII. hadtest). A honv�dhadoszt�lyok a hadvezet�s rendelkez�se szerint h�bor� eset�n k�zvetlen�l a hadsereg parancsnoks�gok al�rendelts�g�be ker�ltek, �gy h�bor�s hadtestbeoszt�st nem kaptak. Ennek megfelel�en a k�z�s- �s honv�dhadoszt�lyok hadi beoszt�sa (mozg�s�t�s ut�n) az al�bbi volt:

¾     az 1. hadsereghez beosztva: a 14. pozsonyi, a 33. kom�romi k�z�s gyaloghadoszt�ly, a 37. pozsonyi honv�d gyaloghadoszt�ly;

¾     a 2. hadsereghez: a 31. �s 32. budapesti, a 17. nagyv�radi, a 34. temesv�ri, a 16. nagyszebeni, a 35. kolozsv�ri k�z�s gyaloghadoszt�ly, az 1. temesv�ri k�z�s lovashadoszt�ly, a 23. szegedi, a 38. kolozsv�ri, a 20. nagyv�radi honv�d gyaloghadoszt�ly, az 5. budapesti honv�d lovashadoszt�ly;

¾     a 3. hadsereghez: a 2. pozsonyi k�z�s lovashadoszt�ly, a 41. budapesti honv�d gyaloghadoszt�ly, az 5. budapesti honv�d lovashadoszt�ly;

¾     a 4. hadsereghez: a 15. miskolci, a 27. kassai, k�z�s gyaloghadoszt�ly, a 39. kassai honv�d gyaloghadoszt�ly, a 10. budapesti honv�d lovashadoszt�ly;

¾     az 5. hadsereghez: a 42. z�gr�bi honv�d gyaloghadoszt�ly;

¾     a 6. hadsereghez: a 40. budapesti honv�d gyaloghadoszt�ly.

A magyarorsz�gi k�z�s hadoszt�lyok nemzetis�gi �sszet�tele �pp�gy, mint a monarchia egy�b r�szeiben vegyes volt, legt�bbsz�r nem magyar ajk� leg�nys�g k�pezte a t�bbs�get. A magyar kir�lyi honv�dhadoszt�lyokn�l a magyar nemzetis�gi �llom�ny 40-70% k�z�tt ingadozott, kiv�ve a z�gr�bi hadtest hadoszt�lyait, ahol az �llom�ny nagy t�bbs�ge szerb-horv�t volt. A magyar kir�lyi honv�d lovashadoszt�lyok ezredeiben a magyar elem el�rte a 75-90%-ot. A gyaloghadoszt�lyok szervez�se nem volt egyforma, 15 k�l�nb�z� hadoszt�lyt�pust k�l�nb�ztettek meg. A leg�ltal�nosabban haszn�lt hadoszt�lyt�pus az al�bbiak szerint �p�lt fel:

¾     a z�szl�alj 4 sz�zadb�l �s 1-2 g�ppusk�val rendelkez� g�ppusk�s osztagb�l �llt;

¾     az ezredben 3-4 z�szl�alj volt;

¾     2 ezred alkotott egy dand�rt;

¾     2 dand�r, 7-9 t�z�r�teg, m�szaki sz�zad �s 2 lovassz�zad alkotott 1 hadoszt�lyt;

¾     3 hadoszt�ly �s 1 neh�z tarackos oszt�ly alkotott 1 hadtestet.

Ezen k�v�l a mozg�s�t�skor rendelkez�sre �ll� id�sebb koroszt�lyokb�l �ll�tott�k fel a n�pfelkel� dand�rokat, sz�m szerint 21-et. Ezek sokszor elavult fegyverzettel rendelkeztek �s alig volt t�z�rs�g�k. Kezdetben m�g egyenruha sem jutott sz�mukra. M�gis a hadvezet�s�g m�r 1914 augusztus�ban bevetette az els� vonalakban ezeket, a dand�rokat, ahol igen nagy vesztes�geket szenvedtek.

A hadsereg bels� fesz�lt�s�g�t fokozta, hogy a csapatok kik�pz�se — amely a kor�bbi h�bor�k rosszul levont �s helytelen�l �rtelmezett tapasztalatain alapult — a csakhamar kibontakoz� harcokban korszer�tlennek bizonyult. A kik�pz�si elveknek megfelel�en a gyalogs�got csup�n t�mad�sra k�sz�tett�k fel: a „t�madni minden �ron” jelsz� nagyszer�en �rv�nyes�lt a f�hercegek, vezette b�kebeli hadij�t�kokon, hadgyakorlatokon, de eg�szen m�sk�pp festett a val�s�gban, amikor a t�mad� gyalogs�g az ellens�g modern t�zfegyvereivel meger�s�tett v�delm�vel tal�lta szembe mag�t. A t�mad�sok majdani kudarcai, a v�rtn�l nagyobb vesztes�gek arra is visszavezethet�k, hogy a meglev� felszerel�st helytelen szervez�si elvek alapj�n osztott�k sz�t. �gy p�ld�ul a vil�gh�bor� nagy hat�s� t�zfegyver�vel, a g�ppusk�val, amelyb�l a h�bor� kit�r�sekor egy-egy z�szl�aljra �ltal�ban 2, 1 lovashadoszt�lyra 4 jutott, nem gyalogs�gi szakaszokat szereltek fel, hanem k�l�n g�ppusk�s osztagokat, amelyeket a harc hev�ben ide-oda vez�nyeltek. A korszer�tlen karab�llyal felszerelt lovass�gr�l m�r a h�bor� els� heteiben kider�lt, hogy nem tudja megoldani feladat�t. A t�volfelder�t�sre bevetett lovas alakulatok inform�ci�i, amelyeknek az orosz hadsereg felvonul�s�r�l, erej�r�l kellett volna helyes k�pet adni, a hadvezet�st f�lrevezett�k, illetve helytelen k�vetkeztet�sek levon�s�ra k�sztett�k. A megb�zhatatlan felder�t�si adatok nem kis szerepet j�tszottak a hadsereg 1914 �szi vesztes�geiben.

Az osztr�k-magyar t�z�rs�g k�l�n�sen elmaradottnak bizonyult. M�g egy n�met hadtestnek 160, egy francia hadtestnek 120, egy orosz hadtestnek 108 l�vege volt addig egy osztr�k-magyar hadtest �tlag 50 l�veggel rendelkezett. 1914 �sz�t�l kezdt�k meg a hadsereg modern l�vegekkel val� felszerel�s�t, de t�meggy�rt�sukat nem tudt�k biztos�tani. A termel�s szervezetlens�ge miatt a l�szerhi�ny is �lland�sult. A hader� a h�bor� megindul�sakor motoriz�lt alakulatokkal nem rendelkezett, kiv�ve a 30,5 cm-es mozsarakat �s a sz�ll�t�j�rm�veket.

A kor �j v�vm�ny�nak, a rep�l�g�peknek (79 db) felhaszn�l�s�t csak a felder�t�sben szorgalmazt�k. 1914 augusztus�ban a rep�l�g�p-felder�t�s nem v�ltotta be a hozz�f�z�tt rem�nyeket.

A vil�gh�bor� nagy t�zerej� fegyvereivel szemben fokozott jelent�s�ge volt a terep kihaszn�l�sa, a rejt�zk�d�snek is. A hadsereg t�bbsz�n� ruh�zata nem felelt meg a k�vetelm�nyeknek. P�ld�ul a magyar lovass�g k�k atill�ja m�r messzir�l el�rulta a felder�t� j�r�r�ket. Persze igazs�gtalan lenne, ha csak a Monarchia vezet�s�r�l felt�telezn�nk azt, hogy nem megfelel� sz�n� ruh�zatot biztos�tott katon�inak. Ez sokszor a csapatok hagyom�nyokhoz ragaszkod� ellen�ll�s�n is m�lott. A francia gyalogs�g is 1914-ben hagyom�nyaihoz ragaszkodva piros nadr�gban �s s�t�tk�k kab�tban indult h�bor�ba, j�l l�that� c�lpontot adva ez �ltal a n�met l�v�szeknek.

A hadsereg �lelmez�se, ell�t�sa is komoly gondokkal k�zd�tt a h�bor� folyam�n. A csapatok ell�t�s�t a had�gyminiszt�rium �s a hadbiztosok ir�ny�tott�k. A k�zponti ell�tm�ny rendszertelens�ge miatt a hadbiztosok �s beosztottjaik r�szben v�s�rl�sokkal, r�szben a rendelkez�s�kre bocs�tott katonai k�l�n�tm�nyek seg�ts�g�vel har�csol�s vagy rekvir�l�s �tj�n igyekeztek �lelmet biztos�tani.

Mindezekb�l l�that�, hogy a monarchia fegyveres ereje csak r�szben tudott megfelelni azoknak a k�vetelm�nyeknek, amelyeket a modern g�pi h�bor� t�masztott. A hadsereg szervezete, l�tsz�mviszonyai, a h�bor� el�tti, majd a h�bor� menet�ben fokoz�d� nemzetis�gi ellent�tei, a kik�pz�s� az anyagi-technikai felk�sz�letlens�g� az ell�t�s �s p�tl�s korszer�tlen volta a h�bor� v�g�n bek�vetkezett felboml�st is el�seg�tett�k.

Magyar r�szv�tel Bosznia—Hercegovina okkup�ci�j�ban

A XV. sz�zad k�zep�t�l az eg�sz Balk�n t�r�k fennhat�s�g alatt �llott. A XIX. sz�zad hetvenes �veire �rett meg a helyzet arra, hogy a gyeng�l� t�r�k birodalommal szemben a balk�ni n�pek kiv�vj�k f�ggetlens�g�ket. Oroszorsz�g a t�rekv�seket hathat�san t�mogatta, mert a Balk�nt a saj�t �rdekszf�r�j�ban akarta tudni. Az ennek kapcs�n keletkez� h�bor�s fesz�lts�g Oroszorsz�got az Osztr�k—Magyar Monarchi�val val� egyezked�sre k�nyszer�ttette. Budapesten �s B�csben, 1877-ben olyan szerz�d�sek keletkeztek, ami az Osztr�k—Magyar Monarchi�t adott esetben felhatalmazta Bosznia-Hercegovina katonai megsz�ll�s�ra �s igazgat�s�ra. A h�bor� 1877-ben val�ban kit�rt a t�r�k porta �s a c�ri birodalom k�z�tt. Az orosz gy�zelem biztos�totta Rom�nia, Szerbia, Montenegr� �s Bulg�ria �n�ll�s�g�t, amit a San Stefano-i szerz�d�sben r�gz�tettek. Az eur�pai nagyhatalmak m�g ugyanebben az �vben, a balk�ni orosz befoly�s cs�kkent�s�re Berlinben revide�lt�k a San Stefano-i b�k�t. Az Osztr�k—Magyar Monarchi�t viszont felhatalmazt�k, hogy rendteremt�s c�lj�b�l sz�llja meg Bosznia-Hercegovin�t.

A feladat v�grehajt�s�val 1878 j�lius�ban a k�z�s hadsereg 13. hadtest�t �s 18. �n�ll� hadoszt�ly�t b�zt�k meg. A kezdetben csak rutinfeladatk�nt tervezett megsz�ll�st azonban a felkel�k ellen�ll�sa miatt a kijel�lt er�k nem tudt�k v�grehajtani. Augusztus 27-�n �jabb h�rom hadtest bevon�s�val megalak�tott�k a 2. hadsereget �s a hadm�veletek okt�ber k�zep�ig tartottak. A haditev�kenys�g elh�z�d�s�nak okai igen �sszetettek voltak. Bosznia-Hercegovina lakoss�g�nak a z�me nem a rendteremt�t, hanem a megsz�ll�t l�tta a Monarchia katon�iban. A m�r a t�r�k�k elleni f�ggetlens�gi harcban fegyveres csoportokba t�m�r�lt szerb, bosny�k er�k �lvezt�k a lakoss�g t�mogat�s�t �s j�l ismert�k a terepviszonyokat. Kisebb csoportjaik v�ratlan csap�saival eredm�nyesen g�tolt�k az �thoz �s ut�np�tl�shoz k�t�tt regul�ris hader� tev�kenys�g�t. A 270 000 f�re duzzadt osztr�k-magyar sereg sz�m�ra teljesen szokatlan volt az �th�l�zattal alig rendelkez�, hegyes terepen val� tev�kenys�g. Az er�k egyharmad�t a nagy es�z�sek miatt t�nkrement utak helyre�ll�t�s�ra �s biztos�t�s�ra, m�sik harmad�t az ut�np�tl�s sz�ll�t�s�ra kellett alkalmazni. �gy a hadm�veletekhez t�nylegesen is alkalmazhat� er�k l�tsz�ma jelent�sen lecs�kkent.

A mozg�s�tott er�k z�m�kben a magyar szentkorona orsz�gainak ter�let�r�l ker�ltek ki. A 13. z�gr�bi, a 4. budapesti, az 5. pozsonyi kieg�sz�t�s� hadtest volt, de a 18. hadoszt�ly �llom�ny�ba is voltak magyar alakulatok beosztva. A hadm�veletek m�sodik szakasz�ban a magyar honv�ds�g VII. z�gr�bi ker�let�nek 83. dand�r�t, valamint a 3. szegedi, a 65. sz�kesfeh�rv�ri �s a 66. paksi gyalogz�szl�aljakat is mozg�s�tott�k. A magyar alakulatok a 2. hadsereg parancsnoks�g�nak al�rendelts�g�be ker�ltek. A honv�dek alapvet�en hadt�pszolg�lati �s hat�rbiztos�t�si feladatokat l�ttak el, melynek sor�n kisebb csat�roz�sokban is r�szt vettek. I. Ferenc J�zsef okt�ber 19-�n rendelte el a mozg�s�tott er�k leszerel�s�t. A hivatalos jelent�s 900 halottr�l �s 3700 sebes�ltr�l adott sz�mot. M�s forr�sok ezt h�romszoros�ra emelik, de besz�molnak mintegy 100 000 hast�fuszban �s mal�ri�ban megbetegedett katon�r�l is.

TISZTK�PZ�S AZ OSZTR�K—MAGYAR MONARCHI�BAN

A kiegyez�s a tisztk�pz�s szerkezet�ben alapvet� v�ltoz�sokat nem hozott, a katonai k�pz�- �s nevel�int�zetek nagy r�sze m�r kor�bban meg volt. A dualista �llam hadsereg�nek tisztk�pz�s�ben a fordul�pontot az 1874-es esztend� jelentette, amikor tan�gyi reformot vezettek be a hadseregben. Az �gynevezett „Wurmb” reform alapj�n kialak�tott k�pz�- �s nevel�int�zetek rendszere eg�szen 1918-ig fenn�llt, s�t a k�t vil�gh�bor� k�z�tt a megv�ltozott t�rsadalmi �s politikai viszonyokhoz alkalmazkodva tov�bb �lt. Adolf Wurmb ezredes a b�csi k�l�gyminiszt�rium 6. (tan�gyi) oszt�ly�nak vezet�je dolgozta ki az 1874-ben indul� iskolarendszer elveit. E szerint voltak 4 �vfolyamos alre�liskol�k, 3 �vfolyamos f�re�liskol�k, 4 �ves hadapr�diskol�k, 3 illetve 4 �ves akad�mi�k. Az alre�liskol�kb�l f�re�lba csak kiv�l� n�vend�kek ker�ltek �t, a nagyobb r�sz a hadapr�diskol�kban tanult tov�bb, ahonnan kiker�lve a n�vend�kek hadapr�d-tiszthelyettesi rendfokozattal a csapatokhoz ker�ltek. A f�re�liskol�t v�gzettek az akad�mi�ra mehettek tov�bb, s onnan avatt�k �ket hadnagyokk�. Kiv�telt k�pezett ez al�l a haditenger�szet akad�mi�ja, ami 4 �ves volt, az alre�liskol�b�l lehetett r� jelentkezni �s a v�gzett n�vend�kek, mint m�sodoszt�ly� hadapr�dok l�phettek a haditenger�szet k�tel�k�be. Ebbe a rendszerbe illeszkedve a k�z�s hadseregnek k�t akad�mi�ja volt. Az egyik a b�cs�jhelyi „M�ria Ter�zia” Katonai Akad�mia, ahol a gyalogs�g, a hegyivad�sz �s lovass�gi fegyvernemek sz�m�ra k�peztek tiszteket. A m�sik akad�mia a m�dlingi M�szaki Katonai Akad�mia. Ebben az iskol�ban a t�z�r �s m�szaki (ut�sz, hid�sz, �rk�sz) vas�ti �s t�v�r� alakulatok tisztjeit k�pezt�k, akik, mint az el�z� akad�mia n�vend�kei is, hadnagyk�nt ker�ltek szolg�lati helyeikre.

A Haditenger�szeti Akad�mia Fium�ben volt. Az el�z�ekt�l elt�r�en a k�pz�s itt n�gy �vig tartott. Az akad�mia t�rt�net�nek �rdekess�ge, hogy a n�vend�kek kik�pz�se 1856 �s 1866 k�z�tt egy fregatton t�rt�nt, majd ism�t a sz�razf�ld�n m�k�d�tt az iskola. 1866-ban alak�tott�k ki az akad�mia k�pz�s�nek azt a form�j�t, ami szerint az els� vil�gh�bor� v�g�ig m�k�d�tt.

A Magyar Kir�lyi Honv�ds�g nevel�- �s k�pz�int�zetei

A honv�ds�g fel�ll�t�sn�l a legnagyobb gondot a tisztikar megteremt�se jelentette. A k�z�s hadseregt�l �tvett, vagy reaktiv�lt honv�dtisztek nem el�g�tett�k ki a t�nyleges sz�ks�gletet. Ez�rt m�r az els� �vben minden honv�dker�letben f�l�ves tisztk�pz� iskol�t szerveztek. Ennek sikeres elv�gz�s�t k�vet�en a jel�lteket, mint tartal�kos hadapr�dokat avatt�k fel. Aki k�z�l�k v�llalta a t�nyleges szolg�latot, azt beosztott�k csapatszolg�latra. Bizonyos szolg�lati id� ut�n �s sikeres vizsg�t k�vet�en vett�k csak fel �ket t�nyleges (akkori elnevez�s szerint tettleges) �llom�nyba.

Az 1868. �vi honv�ds�gi t�rv�ny �rtelm�ben a honv�ds�g tisztikar�nak kialak�t�s�n�l a k�vetkez� kateg�ri�kkal sz�moltak:

¾     a k�z�s hadsereg nyug�llom�nyba vonult tisztjei, akik szolg�latra m�g alkalmasak voltak;

¾     rangjuk megtart�s�val a hadseregb�l kil�pett tisztek, akik nem tartoztak a tartal�kba;

¾     az 1848/49-es honv�dtisztek, akik szolg�latra alkalmasak voltak;

¾     olyan polg�ri egy�nek, akik k�zmegbecs�l�sben �lltak, hadk�telezetts�g�knek eleget tettek �s a tiszti �ll�s bet�lt�s�hez kell� k�pess�gekkel rendelkeztek;

¾     a honv�ds�g altisztjei tiszti vizsga let�tele ut�n.

A felsorolt kateg�ri�k mutatj�k, hogy egys�ges tisztikarr�l a kezdeti id�szakban sz� sem lehetett. N�velte a gondokat, hogy nem csak a „tettleges” (t�nyleges) �llom�nyr�l, hanem a „szabads�golt �llom�nyr�l” (tartal�k) is gondoskodni kellett. A miniszt�riumi oszt�lyok �l�re, a f�parancsnoks�ghoz, a ker�letek �l�re �s z�szl�aljparancsnoki beoszt�sba 1868—69-ben z�m�ben a volt 1848—49-es honv�dtisztek, tov�bb� a nyug�llom�nyb�l visszah�vott magasabb rendfokozat� tisztek ker�ltek. Kev�s volt a k�z�s hadseregb�l �tvett tisztek sz�ma, mivel azok rangon alulinak tartott�k, hogy egy m�sodik vonalbeli alakulatn�l szolg�ljanak. A z�szl�aljak alantos- (beosztott) tiszti kar�t nagy r�szben az �nk�nt jelentkez� polg�ri szem�lyek tiszti kinevez�s�vel biztos�tott�k. Ebben a kateg�ri�ban jelent�s volt azoknak a sz�ma, akiket az 1866-os porosz-osztr�k h�bor�ban altisztb�l tisztt� l�ptettek el�, majd a h�bor� ut�n elbocs�tottak. A magyar ifj�s�g k�r�ben �ri�si volt a lelkesed�s az 1848—49-es honv�ds�g kapcs�n, de amikor a v�grehajt�sra ker�lt sor, ez jelent�sen megcsappant. 1869 �s 1871 k�z�tt a pesti, a pozsonyi, a kassai, a z�gr�bi, a nagyv�radi �s a p�csi egyetemeken, f�iskol�kon katonai tansz�keket �ll�tottak fel hadapr�dk�pz�s c�lj�b�l. A csapattiszti k�pes�t�st a polg�ri diploma mell� kapt�k volna az �nk�nt jelentkez�k. A hallgat�k kezdetben, nagy sz�mban jelentkeztek, majd a kurzus sor�n gyakorlatilag lemorzsol�dtak. 1873-ban meg is sz�ntett�k a katonai tansz�keket.

1869—70 tel�n ker�letenk�nt gyalogos tiszti �s tisztk�pz� iskol�kat �ll�tottak fel. A tiszti iskola h�rom h�napig tartott. Hallgat�i m�r kinevezett tisztek voltak. A honv�dlovass�g sz�m�ra Sz�kesfeh�rv�ron �ll�tottak fel hasonl� iskol�t. Az alantostiszti hi�ny p�tl�s�ra 1870-ben elrendelt�k, hogy arra alkalmas polg�ri egy�nek hadapr�dvizsg�t tehetnek. Az �nk�nt jelentkez�k a ker�letenk�nt fel�ll�tott bizotts�gokn�l vizsg�ztak. A vizsga anyaga att�l f�gg�tt, hogy t�nyleges vagy tartal�kos szolg�latra, illetve gyalogs�ghoz vagy lovass�ghoz jelentkezett-e az illet�. A tisztt� v�l�s lehet�s�geinek eddig felsorolt form�ci�i csak ideiglenes megold�st jelentettek a kezdeti probl�m�k lek�zd�s�re. A v�gleges megold�st csak az �n�ll� magyar tisztk�pz� int�zm�ny, a Magyar Kir�lyi Honv�d Ludovika Akad�mia fel�ll�t�sa hozta.

A Ludovika Akad�mia �p�leteit m�r 1836-ra fel�p�tett�k, de a tervezett tisztk�pz�s a magyar oktat�si nyelv kir�lyi tilt�sa miatt nem indult meg. A forradalom �s szabads�gharc id�szak�ban k�s�rletet tettek az int�zm�ny beind�t�s�ra, de az a hadiesem�nyek miatt nem �lte t�l az 1849. janu�r 7-i tan�vnyit�t. A val�s�gos tisztk�pz�s a Ludovika �p�let�ben csak a kiegyez�s a honv�ds�g fel�ll�t�sa ut�n kezd�dhetett meg. Az 1872. �vi 14. t�rv�nycikk alapj�n, az 1873—74-es tan�vvel nyitott�k meg az akad�mi�t. A tanint�zetben h�rom tanfolyamot ind�tottak:

1. El�k�sz�t� tanfolyam: azok sz�m�ra, akik m�r �testek a nyolchetes �jonckik�pz�sen, hivat�sos �llom�nyba jelentkeztek, s a k�z�piskola h�rom vagy n�gy oszt�ly�t elv�gezt�k. Egy �vk�pz�s ut�n a j� rend�eket �tvett�k a tisztk�pz� tanfolyamra, a t�bbiek visszaker�ltek a csapatokhoz.

2. Tisztk�pz� tanfolyam: az el�z�eken k�v�l k�rhett�k felv�tel�ket azok is, akik eredm�nyesen elv�gezt�k a gimn�zium nyolc, vagy a re�liskola hat oszt�ly�t. A tan�v v�g�n a h�rom els� helyen v�gzettet hadnaggy�, a t�bbieket hadapr�d tiszthelyettesekk� nevezt�k ki.

3. Tiszti tanfolyam: ide azokat iskol�zt�k be, akik legal�bb k�t �vet csapatn�l t�lt�ttek �s magasabb katonai k�pes�t�s megszerez�s�re t�rekedtek.

Az 1883. �vi 34. t�rv�nycikk az akad�mi�t l�nyeg�ben hadapr�diskola jelleg�v� v�ltoztatta. A hadapr�diskol�k a csapattiszteket k�pezt�k ki, akik tanulm�nyaik sor�n magasabb, akad�miai k�pz�sben is r�szes�lhettek. Felv�tel�ket azok a 14-17 �ves fiatalok k�rhett�k, akik elv�gezt�k a k�z�piskola n�gy, illetve �t oszt�ly�t. Az iskola n�gy �vfolyamos volt. A kit�n� �s j� eredm�nnyel v�gzetteket z�szl�sk�nt, a t�bbieket hadapr�d tiszthelyettesk�nt avatt�k. Ezen t�l fel�ll�tottak egy�ves tartal�kos tiszti tanfolyamot, de a fels�bb tiszti tanfolyam tov�bbra is megmaradt.

A tisztk�pz�s, els� vil�gh�bor� v�g�ig fenn�ll� rendszer�t az 1897. �vi 23. t�rv�nycikk alapozta meg:

„—1. A Magyar Kir�lyi Honv�ds�g  t�nyleges �llom�ny� tisztsarjad�k�nak kik�pz�s�re a k�vetkez� honv�d nevel�- �s k�pz�int�zetek rendszeres�ttetnek:

a.      a magyar kir�lyi honv�d Ludovika Akad�mia h�rom �vfolyamban, s minden �vfolyamban 50 n�vend�kkel, �s

b.      egy magyar kir�lyi honv�d f�re�liskola h�rom �vfolyammal, s minden �vfolyamban 50 n�vend�kkel, �s

c.       k�t magyar kir�lyi honv�d hadapr�diskola n�gy-n�gy �vfolyammal, minden �vfolyamban 100 n�vend�kkel.”

A f�re�liskol�t Sopronban, a hadapr�diskol�t P�csen �s Nagyv�radon �ll�tott�k fel. A f�re�liskol�sok a Ludovika Akad�mia ut�np�tl�s�ra voltak hivatottak, m�g a hadapr�diskol�kba a kor�bban le�rtak alapj�n lehetett jelentkezni. A csapatokhoz ker�l� hadapr�d tiszthelyetteseket, 1908-t�l z�szl�sokat egy-k�t �v szolg�lat ut�n hadnagyokk� l�ptett�k el�. A legjobbak el�tt nyitva volt az �t az akad�mi�ra. A Ludovika Akad�mi�n v�gzett tiszteket magasabb beoszt�sba tervezt�k.

A Magyar Kir�lyi Honv�ds�gn�l a vez�rkari tisztek r�sz�re nem volt iskola. �vente 2-4 f�t iskol�ztak be a b�csi hadiakad�mi�ra, �s v�gz�s ut�n a honv�ds�gn�l teljes�tettek szolg�latot, de a k�z�s hadsereg �llom�ny�ba tartoztak. A magyar honv�ds�gnek teh�t nem voltak saj�t �llom�ny�, vez�rkari min�s�t�s� tisztjei, mint ahogy vez�rkara sem volt. Ehhez hasonl�an t�bornoki kara sem volt a honv�ds�gnek, mert a t�bornokk� kinevezettek a k�z�s hadsereg �llom�nyt�bl�j�t terhelt�k.

A Ludovika Akad�mi�n 1912-ig csak gyalogos �s lovas szakon folyt k�pz�s, de 1912-ben a t�z�rs�g megalakul�sakor ez a fegyvernem is helyt kapott a tisztk�pz�sben.

A Monarchia fegyveres er�i a nagy h�bor� el�est�j�n

A v�der�r�l sz�l� 1912. �vi 30. tc. �s a honv�ds�gr�l alkotott 31. tc. v�gre lehet�v� tette a hader� moderniz�l�s�t. N�vekedett az �joncl�tsz�m, cs�kkent a t�nyleges szolg�lati id�, valamint a gyakorlatok sz�ma �s id�tartama. M�dosult a hadkieg�sz�t�s rendszere. A t�rv�ny 12 �vre el�re, a kor�bbin�l l�nyegesen nagyobb �vi �joncl�tsz�mot �llap�tott meg: A k�z�s hadseregnek 159 ezer, a honv�ds�gnek 25 ezer, a Landwehr-nek 27 ezer f�t. A t�nyleges szolg�lati id� 2 �vre cs�kkent a k�z�s hadsereg gyalogs�g�n�l, a t�z�rs�gn�l �s a m�szaki csapatokn�l. A lovass�gn�l, a lovas t�z�rekn�l viszont megmaradt a h�rom �v, a haditenger�szetn�l a 4 �v.

Jelent�s v�ltoz�s volt a hadkieg�sz�t�st v�gz� szervezetek �n�ll�v� v�l�sa. A honv�dker�letek sz�m�t 7-r�l 6-ra cs�kkentett�k, �s ter�leteiket szinkronba hozt�k a k�z�s hadsereg Magyarorsz�gon �llom�soz� hadtesteinek hadkieg�sz�t�si ter�leteivel. �t�lltak a hadoszt�ly, ezred- dand�rszervez�sre, a hadtestek sz�m�ra pedig t�z�rezredeket szerveztek. �j alakulatokat hoztak l�tre, mint pl.: g�pkocsi- �s l�ghaj�s oszt�lyt.

A honv�ds�g megsz�nt m�sodvonalbeli hader� lenni. Szervezet�ben, fegyverzet�ben, kik�pzetts�g�ben a monarchia els� vonalbeli alakulatai sor�ba emelkedett. A Magyar Kir�lyi Honv�ds�g az �j t�rv�ny alapj�n nem csak t�z�rs�get kapott, de gyalogs�g�t is szapor�tott�k n�gy ezreddel �s az eg�sz honv�ds�g eddigi 25 000 f�s b�ke�llom�ny�t 50 000 f�re emelt�k. Az �tszervez�st fokozatosan kellett v�grehajtani, �gy, hogy az 1916-ig befejez�dj�n. A honv�d csapatok az �tszervez�s ut�n 32 gyalogezredb�l, 10 husz�rezredb�l, 8 t�bori �gy�s �s 8 t�bori tarackos ezredb�l, valamint 2 lovas t�z�roszt�lyb�l �lltak volna.

A Monarchia sz�razf�ldi hadserege 16 hadtestbe volt szervezve, amelyek �llom�ny�ba �sszesen 52 gyalog- �s 11 lovashadoszt�ly tartozott. A gyaloghadoszt�lyokb�l 19 magyarorsz�gi kieg�sz�t�s� volt. Ebb�l 10 volt a k�z�s- �s 9 a honv�d hadoszt�ly. A lovashadoszt�lyok k�z�l 2 honv�d- �s 4 k�z�s-hadoszt�ly szervez�d�tt Magyarorsz�g ter�let�r�l. Term�szetesen ehhez m�g k�l�nb�z� szervez�s� �s rendeltet�s� alakulatok �s int�zetek is tartoztak. T�bbek k�z�tt 483 t�bori �s hegyi t�z�r�teg, 2610 l�veggel, 224 er�dt�z�rs�gi sz�zad, 155 technikai �s 15 rep�l�sz�zad, stb.

A magyarorsz�gi k�z�s- �s honv�dhadoszt�lyok b�k�ben 6 hadtest k�tel�k�be tartoztak (a budapesti IV., a pozsonyi V., a kassai VI., a temesv�ri VII., a nagyszebeni XII., �s a z�gr�bi XIII. hadtest). A honv�dhadoszt�lyok a hadvezet�s rendelkez�se szerint h�bor� eset�n k�zvetlen�l a hadsereg parancsnoks�gok al�rendelts�g�be ker�ltek, �gy h�bor�s hadtestbeoszt�st nem kaptak. Ennek megfelel�en a k�z�s- �s honv�dhadoszt�lyok hadi beoszt�sa (mozg�s�t�s ut�n) az al�bbi volt:

¾     az 1. hadsereghez beosztva: a 14. pozsonyi, a 33. kom�romi k�z�s gyaloghadoszt�ly, a 37. pozsonyi honv�d gyaloghadoszt�ly;

¾     a 2. hadsereghez: a 31. �s 32. budapesti, a 17. nagyv�radi, a 34. temesv�ri, a 16. nagyszebeni, a 35. kolozsv�ri k�z�s gyaloghadoszt�ly, az 1. temesv�ri k�z�s lovashadoszt�ly, a 23. szegedi, a 38. kolozsv�ri, a 20. nagyv�radi honv�d gyaloghadoszt�ly, az 5. budapesti honv�d lovashadoszt�ly;

¾     a 3. hadsereghez: a 2. pozsonyi k�z�s lovashadoszt�ly, a 41. budapesti honv�d gyaloghadoszt�ly, az 5. budapesti honv�d lovashadoszt�ly;

¾     a 4. hadsereghez: a 15. miskolci, a 27. kassai, k�z�s gyaloghadoszt�ly, a 39. kassai honv�d gyaloghadoszt�ly, a 10. budapesti honv�d lovashadoszt�ly;

¾     az 5. hadsereghez: a 42. z�gr�bi honv�d gyaloghadoszt�ly;

¾     a 6. hadsereghez: a 40. budapesti honv�d gyaloghadoszt�ly.

A magyarorsz�gi k�z�s hadoszt�lyok nemzetis�gi �sszet�tele �pp�gy, mint a monarchia egy�b r�szeiben vegyes volt, legt�bbsz�r nem magyar ajk� leg�nys�g k�pezte a t�bbs�get. A magyar kir�lyi honv�dhadoszt�lyokn�l a magyar nemzetis�gi �llom�ny 40-70% k�z�tt ingadozott, kiv�ve a z�gr�bi hadtest hadoszt�lyait, ahol az �llom�ny nagy t�bbs�ge szerb-horv�t volt. A magyar kir�lyi honv�d lovashadoszt�lyok ezredeiben a magyar elem el�rte a 75-90%-ot. A gyaloghadoszt�lyok szervez�se nem volt egyforma, 15 k�l�nb�z� hadoszt�lyt�pust k�l�nb�ztettek meg. A leg�ltal�nosabban haszn�lt hadoszt�lyt�pus az al�bbiak szerint �p�lt fel:

¾     a z�szl�alj 4 sz�zadb�l �s 1-2 g�ppusk�val rendelkez� g�ppusk�s osztagb�l �llt;

¾     az ezredben 3-4 z�szl�alj volt;

¾     2 ezred alkotott egy dand�rt;

¾     2 dand�r, 7-9 t�z�r�teg, m�szaki sz�zad �s 2 lovassz�zad alkotott 1 hadoszt�lyt;

¾     3 hadoszt�ly �s 1 neh�z tarackos oszt�ly alkotott 1 hadtestet.

Ezen k�v�l a mozg�s�t�skor rendelkez�sre �ll� id�sebb koroszt�lyokb�l �ll�tott�k fel a n�pfelkel� dand�rokat, sz�m szerint 21-et. Ezek sokszor elavult fegyverzettel rendelkeztek �s alig volt t�z�rs�g�k. Kezdetben m�g egyenruha sem jutott sz�mukra. M�gis a hadvezet�s�g m�r 1914 augusztus�ban bevetette az els� vonalakban ezeket, a dand�rokat, ahol igen nagy vesztes�geket szenvedtek.

A hadsereg bels� fesz�lt�s�g�t fokozta, hogy a csapatok kik�pz�se — amely a kor�bbi h�bor�k rosszul levont �s helytelen�l �rtelmezett tapasztalatain alapult — a csakhamar kibontakoz� harcokban korszer�tlennek bizonyult. A kik�pz�si elveknek megfelel�en a gyalogs�got csup�n t�mad�sra k�sz�tett�k fel: a „t�madni minden �ron” jelsz� nagyszer�en �rv�nyes�lt a f�hercegek, vezette b�kebeli hadij�t�kokon, hadgyakorlatokon, de eg�szen m�sk�pp festett a val�s�gban, amikor a t�mad� gyalogs�g az ellens�g modern t�zfegyvereivel meger�s�tett v�delm�vel tal�lta szembe mag�t. <SPAN style="LETTER-SPACING: -0.1pt