szantomihaly
szantomihaly
Men
     
E.mail cmem

szanto.mihaly@zmne.hu

     
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
     
Hrlevl hallgatimnak
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
     
A Magyar Honvdsg a kiegyezs utn
     
MH 1867-tl
     
A harckocsi csapatok fejldse
A harckocsi csapatok fejldse : 9. A harckocsi csapatok 1945 utn

9. A harckocsi csapatok 1945 utn

  2007.01.04. 20:49

Ebben a tanulmnyban fejtem ki a msodik vilghbor utn a harckocsik alkalmazsnak krdseit

 

Harckocsik a msodik vilghbor utn

 

 

                         Harckocsik a msodik vilghbor utn

 

    1. A technikai fejleszts irnyai, jellemzbb tpusok

 

A msodik vilghbort kvet vtizedekben a fejldst alapveten meghatrozta az atomfegyver megjelense s elterjedse, az egymssal szembenll kt gazdasgi s trsadalmi vilgrendszer kialakulsa, s a gyorstemben vltoz tudomnyos technikai forradalom. A termel erk rohamos fejldse lehetvtette, hogy a nagyhatalmak tmegesen lltsanak el j haditechnikai eszkzket, illetve korszerstsk a rgieket. A gykeres vltozs nem hagyta rintetlenl, nem csak a fegyverzetet s technikt, kihatott a szervezet s a harceljrs vltozsra is, hadszati s harcszati szinten egyarnt. A hadtudomny s a hadmvszet hbor utni fejldsnek ngy nagyobb peridust klnbztethetjk meg. Az egyes idszakok kztt nincs les hatr, de tartalmuk lnyegt tekintve mgis eltrnek egymstl.

Az els peridust a hbor vgtl az 1950-es vek elejig szmoljuk. Ezen idszakban dolgoztk fel a hborban szerzet gazdag tapasztalatokat, s ennek eredmnyeit igyekeztek hasznostani a fegyverzet s technika korszerstsben, illetve a haderk szervezetnek s a harceljrsnak az j kvetelmnyekhez val igaztsban. Az idszak vgn azonban az atomfegyver egyre szlesebb kr elterjedse kvetkeztben ellentmondsok keletkeznek a rgi mdszerek s az j lehetsgek kztt.

A msodik peridust az 1950-es vek elejtl a vgig szmoljuk. Ebben az idszakban a tmegpusztt-fegyverek tmeges elterjedse forradalmi vltozst idzett el a hadtudomnyban, ezt a hatst csak fokozta a klnbz raktarendszerek megjelense, az elektrotechnika elterjedse. Mindezek vltozst okoztak a haderk szervezetben, j fegyverzetet, technikai eszkzparkot s alkalmazsi mdszereket kveteltek. Ezek prosulva a vilgban meg lv egymst klcsnsen kizr politikai rendszer ltvel. Felrmlett egy atom vilghbor rmkpe.

A harmadik peridust az 1960-as vek elejtl, az 1980-as vek vgig szmoljuk. Ezen idszakban a haderket jabb nagyhats rakta-atomfegyverekkel szereltk fel, nagyobb teret hdtott az elektrotechnika, szmtstechnika, vezets s irnyts technika, az automatizls s sorolhatnnk mg az j vvmnyokat, amelyek a haderk alkalmazhatsgt, annak mdjt s lehetsgt befolysoltk. Kialaktottk ezek befogadshoz s alkalmazshoz szksges szervezeteket, alegysg szinttl seregtest szintig. Kidolgoztk a hadmvszet j kvetelmnyeknek megfelel elveket s mdszereket. Termszetesen ezek hatssal voltak a hagyomnyos fegyvernemek, gy a harckocsi csapatok j technikai eszkzeinek kifejlesztsre, szervezeti kereteinek s harceljrsnak mdostsra is.

A negyedik peridust az 1980-as vek vgtl szmoljuk. A bipolris vilgrendszer megsznsvel, lnyegesen cskkent az atom vilghbor lehetsge. Ugyanakkor szaporodtak s intenzvebbek vltak a helyi hbork. Egyre tbb llam rendelkezik atom- fegyverrel, s teljes biztonsggal nem zrhat ki, hogy adott esetben nem fogjk alkalmazni. A vilgbkjt lnyegesen nagyobb mrtkben fenyegeti a nemzetkzi terrorizmus s a migrci. Mindezek j kihvsokknt fogalmazdnak meg a haderk technikai, szervezeti s alkalmazsi mdszereinek fejlesztse tern.

Az eddig bemutatott ngy idszakban, az elst s a negyediket leszmtva kis tlzssal azt llthatjuk, hogy a szrazfldi hadernem csapatainl az atomeszkzk alkalmazsra kpes raktacsapatok vltak a hadmveletek vgrehajtsnak feszkzeiv. A harckocsi csapatok-klnsen csak hagyomnyos eszkzk alkalmazsa esetn-ennek ellenre nem vesztettek jelentsgkbl. A harckocsik ugyanis a rakta- s tzrcsapatokkal, a lgi deszantokkal, a gpestett lvszekkel egyttmkdve ma is a szrazfldi csapatok csapsmr erejt alkotjk, termszetesen nem nlklzhetik a lgier, s esetleg ms hadernem(ek) tmogatst. Az elmlt vtizedekben a harckocsik fejlesztsben lnyegi vltozs kvetkezett be. Ersdtt pnclvdettsgk, tzerejk, a lveg stabiliztorok bevezetsvel nvekedett a mozgs kzbeni tzels tallati pontossga, az optikai illetve a lzer tvmrk alkalmazsval, melyek 500 -10000m-ig kpesek 10 -20m-es eltrssel cltvolsgot meghatrozni, nvekedett a cl els lvssel val eltallsnak lehetsge. A harckocsik alap fegyverzetv a 100-130mm-es huzagolt vagy sima csv lvegek s 2-3 gppuska vlt. Harckocsik elleni harcra e lvegek rmret alatti (nyl) s kumulatv hats lszereket is felhasznlhatnak. Egyes harckocsiknl a lveg mellett irnytott pncltr raktt is rendszerestettek. Figyelmet fordtottak a harckocsik bels ternek hermetikus lezrsra, ezt kvetelte a vzi akadlyok vz alatt trtn lekzdsnek biztostsa, melyet 5m-es vz mlysgig oldottak meg, msrszt a kezelszemlyzet tmegpusztt-fegyverek hatsa elleni megvsval fgg ssze. Az jszakai harctevkenysget teszi lehetv az infra technika bevezetse. j zembiztosabb hajtmvek s ertviteli szervek nveltk a harckocsik sebessgt, manverez kpessgt, hattvolsgt. Ezzel egytt korszerstettk a futmveket s a pncltest kialaktst is.

Napjainkban is, gymint korbban, a feladattl, fegyverzettl s slyuktl fggen megklnbztetnk knny, kzepes s nehz harckocsikat. Knny harckocsinak tekintjk –a kb. 20t. slyig terjed harcjrmveket-, melyek fleg klnleges-, deszant-, feldert feladatokat ltnak el. A pncltest kialaktsa s a vzi hajtm beptse alkalmass teszi ket, vzi akadlyok szva trtn lekzdsre, illetve megoldhat lgi szlltsuk is. ltalban 70-80mm-es lveggel s gppuskval rendelkeznek, mely kell tzert biztost szmukra. Kzepes harckocsik –slya 40t-ig terjed- k, kpezik a harckocsi csapatok ferejt s dnt tbbsgt. Feladatuk a lvszcsapatok tmogatsa, az ellensges harckocsik, tzfegyvereinek s lerejnek megsemmistse, a siker nagymlysgben val kifejlesztse stb. Nehz harckocsinak- a 40t felettisly harcjrmveket nevezzk- f feladatuk az ellensg harckocsijai s tzfegyverei elleni harc, illetve a tbori vdelmi ptmnyek rombolsa, a megerdtett vdllsok ttrse. A hbor utn nhny vig gyrtottak mg 60t krlisly kifejezetten nehz harckocsikat, ezek azonban az utbbi vtizedekben kiszorultak az alkalmazsbl. Kialakult a 30-50t kztti idelis harckocsi sly. Ezek vkonyabb pncljt a nagyobb tzer s a manverez kpessg ellenslyozza. Napjainkra e kzepes harckocsik gyrtsa vlt ltalnoss.

A harckocsikon kvl jelents szmban alkalmaznak ms pnclozott harcjrmveket is. Mint pldul klnbz harckocsialvzra ptett raktahordozkat s –indtkat, njrlvegeket, njr lgvdelmi tzr s rakta eszkzket. Klnbz mszaki gpeket, hdvet harckocsik, darus s vontat jrmvek stb. Kln kategrit kpeznek a gpestett lvszcsapatok szllteszkzei, melyekre a gyalogsg s a harckocsik szoros egyttmkdse s egyms klcsns biztostsa rdekben van szksg. Msrszt a pnclozott szllt harcjrmvek fejlesztsnek felgyorstst ignyelte az atomfegyverek elterjedse is. Az 1960-as vektl a lvszcsapatok fegyverzete kiegszlt klnbz rendeltets lnctalpas s kerekes, sz s nem sz, korszer rakta s lvszfegyverzettel felszerelt pnclozott szllt harcjrmvekkel. A velk szemben tmasztott kvetelmny lnyege az volt, hogy kpes legyen legalbb egy lvsz raj szlltsra, vdje az llomnyt a gyalogsgi fegyverek tztl, illetve a bombk, tzrsgi lvedkek s aknagrntok repeszeitl, valamit hermetizlssal vjon a vegyi- s sugrz anyagok hatstl.

A fegyverzet s technika fejldsvel prhuzamosan szervezeti vltozsok is bekvetkeztek. A rszletezs nlkl nhny fontos elemet mutatunk be. 1946-ban, a szovjet hadseregben a lvszhadtestek kt lvszhadosztlybl s egy gpestett hadosztlybl szervezdtek. Ez utbbi hadosztlyban kt harckocsi ezred s egy pnclozott szllt harcjrmvekkel felszerelt ezred tartozott. A lvsz hadosztlyok llomnyba harckocsi –rohamlveg ezred, a lvsz ezredekhez pedig rohamlveg teg kerlt. Ksbb a harckocsi-rohamlveg ezredeket harckocsi ezred, a rohamlveg tegeket harckocsi zszlalj vltotta fel. A szervezs fokozatosan a teljes gpests fel haladt.

Az atomfegyver elterjedse mg inkbb fokozta a harckocsi csapatok jelentsgt s a teljes gpests megvalstst. Mert csak gy kpesek az atomcsapsok eredmnyeinek gyors kihasznlsra. Az atomfegyver elsdlegessgnek hangslyozsa mellett, egyre nyilvnvalbb vlt, hogy egyedl nem kpesek valamennyi feladatott megoldani. Ezrt nagy erfesztseket tettek a hagyomnyos fegyverzet korszerstsre, s j fegyverek ltre hozsra. Az j eszkzkkel szemben tmasztott kvetelmnyek mindenek eltt az ltaluk vgrehajthat feladatok szlestsre irnyul. Mint pldul: a ltvolsg, a tzer, a tallati valsznsg, a vdettsg, a manverez kpessg, egyszer kezelhetsg s gyorsasg, megbzhatsg, mkdsi stabilits, sebezhetetlensg, egyszer zemeltets nvelse stb. Mindszlesebb krben alkalmazzk az elektrotechnikt, a lzer-, infra- s szmtstechnikt, az irnytsi folyamat automatizlst stb.

A pnclzat s a pncltr fegyverek kztti tbb vtizedes vltakoz kimenetel kzdelem, ma a harckocsik letkpessgnek fokozsa nem egyszeren a pnclzat vastagsgnak nvelse lehet, mely megoldsok a legjabb tpus harckocsikon mr megjelentek.

Az elmlt hetven v minden harckocsi tpust hely hinyban bemutatni nem tudjuk, ezrt nknyesen a nagyhatalmak nhny jellemz eszkzt mutatjuk be.

 

Amerikai Egyeslt llamok:

A msodik vilghbors M26-os kzepes harckocsi tovbbfejlesztseknt 1951-re hoztk ltre az M47 General Patton tpusjel kzepes harckocsit, j tornyot s 90mm-es lveget kapott, ellttk tvmrvel is. 1951 s 54 kztt gyrtottk, elbb csak az amerikaiak ksbb a NATO orszgokban is rendszerestettk. Korszerstett vltozatt M48A2 Gemeral Pattont 1954 s 1966 kztt gyrtottk 16 vltozatbl 12000db-ot ptettek. Volt olyan szria, amelyet 105mm-es lveggel, illetve Diesel-motorral gyrtottak, egyes vltozatok j tvmrt s infravrs mszereket kaptak.

 

A hbor vgn felmerlt egy ers pnclzat nehz harckocsi ltrehozsnak ignye. Tbb ksrlet utn vgl is 1947-ben hoztk ltre az M103 tpus jel 120mm-es harckocsi lveggel szerelt vltozatot. 1954-ig 200db-ot, kis szriban gyrtottk. A pnclos hadosztlyok nehz harckocsi ezredeit akartk elltni velk. 1955-tl Eurpba a 7. amerikai hadsereghez 54db rkezett. A nagy kaliberhosszsg lvegnek pncltr s rmret alatti grntjainak kezdsebessge 1067m/s, illetve 1300m/s volt. Ezrt a viszonylag nehz pnclosok elleni tvolharcra plt, de a 820LE-s Ott-motorja a nagy slyhoz kpest gyengnek bizonyult. Ksbb az M60-as harckocsikkal vltottk fel.

 

Az amerikai hadseregben a hosszideig gyrtott M48-as sorozat felvltsra, 1958-tl rendszerestettk az M60-as sorozatot. Az elbbi tpus jl bevlt megtartottk, illetve kisebb mdostsokat vgeztek. Mindenek eltt egy 720LE-s Diesel-motort kapott. Az amerikai hadseregben ezt a sorozatot ptettk elszr nagy szriban Diesel-motorral. A tzer fokozsra 105mm-es harckocsi lvegt optikai tvmrvel s tzvezet szmtgppel lttk el, megoldottk a lveg stabilizlst is. 1958-tl 1962-ig gyrtottk. Ekkortl trtek t a megerstett M60A1 vltozat sszeszerelsre. 1965-tl az M60-as alvzra lzeres irnyts raktt alkalmaztak, ennek rdekbe talaktottk a tornyot s egy 152mm-es kombinlt, sima csv lveget ptettek be, stabiliztorral. Ugyanakkor lzeres s optikai tvmrt s kombinlt sugrvett kapott. A fcl, hogy brmely harckocsit 3000m-en bell lekzdhessen teljeslt, de az M60A2-es harckocsi gyrtst1974-ben lelltottk, mert magas volt a gyrtsi ra. Elssorban Eurpban a 7. hadseregnl a pncloshadosztlyok tmogat fegyvereknt alkalmaztk. Az 1973-as arab-izraeli hbor rvilgtott az M60A1 tpus hinyossgaira, ezrt 1974-tl a mdostott M60A3 tpus gyrtsra trtek t. A lveget manyag kpennyel lttk el, mdostottk a toronyforgat hidraulikt. Ballisztikai tzvezet szmtgpet, lzeres tvmrt s passzv jjellt berendezst ptettek be. A parancsnoki tornyot tptettk, s tbb lszert helyeztek el benne. A Diesel-motor teljestmnyr 900LE-re nveltk. Ez a tpus az, amely az utols az amerikaiaknl mg a konzervatv harckocsi szerkesztsi elveket kvette.

 

Az amerikaiak mr 1960-tl foglalkoztak egy j korszer harckocsi kifejlesztsvel, tbb prototpus kiprblsa s tapasztalatai alapjn jutottak el az M1 harckocsi megalkotshoz. Kialaktsnl alapvet szempontnak tekintettk a korszer fegyverzetet, tzvezet rendszernl a digitlis szmtgp alkalmazst, a lzer tvmr s a korszer lveg stabiliztor beptst annak rdekben, hogy mozgs kzben is nagy legyen a tallati valsznsg. 1980-ban rendszerestettk. Katonai szakrtk vlemnye szerint tzer, vdettsg s mozgkonysg tekintetben 1.5-2-szer jobb, mint eldje az M60A1 volt. Az M1 Abrams harckocsi felptse klasszikus megolds alapvet fegyvere egy 105mm-es huzagolt csv kt skban stabilizlt harckocsi gy, a harckocsi rendelkezik egy 12.7 mm-es s kt 7,62mm-es gppuskval, s egy hatcsv kdgrntvetvel. Erforrsa egy 1500LE teljestmny gzturbins motor, zemanyag javadalmazsa 1800 liter, fajlagos zemanyag fogyasztsa 3761 l /100km, ez 20-30%-al tbb mint egy hasonl teljestmny Diesel-motor. Nhny htrny mellett, fontos elnye a hossz lettartam (19 000km futsi norma) nagyon j gyorsul kpessg s indthatsg, halk zem mkds, kis sly, kevs szerszm s alkatrsz szksglet. A harcjrm rendelkezik bels automata tzolt rendszerrel, s tmegpusztt fegyverek elleni egyni vdeszkzkkel. Korszerstst 1984 –ben kezdtk, gy jtt ltre az

M1A1 vltozat, alapvet eltrs, hogy 120mm-es sima csv lveget kapott, melyhez tbb grnt tpust fejlesztettek ki: M827 tpus pncltr grntot, M829 tpus urn magvas nyllvedket, M830 tpus kumulatv pncltr lvedket, M8301 tpus gyakorl grntot s M832 tpus ltri grntot. Az rmret alatti grnt pncltt kpessge 2000m tvolsgrl 60 fokos bacsapdsi szg esetn 220mm. A nagyobb lveg az erforrs s az ertviteli szervek korszerstst is megkveteltk. Tovbbfejlesztse 1986-tl indult, j parancsnoki tornyot kapott panorms, hkpes irnyz tvcsvel. Sokms jts mellett fontos klmbbsg az j tpus pncl, mely aclba burkolt kimertett urniumbl kszlt, gy tmrsge ktszerese az acl tlagos tmrsgnek. Slya 68t. ennek ellenre i9gen mozgkony 72km/h, hattvolsga 500km.

 

            Franciaorszg:

 

A msodik vilghbor utni harckocsi fejleszts els pldnya az AMX-13-as knny harckocsi, melynek bzisn tbb klnleges eszkzt is kialaktottak. Fejlesztst 1946-ban kezdtk, a prototpus 1948-49-re fejezdtt be, sorozat gyrtst 1952-ben indtottk. Az sszes vltozatbl az 1980-as vekig 8000db-ot lltottak el. A klnleges tlt berendezs, s a harckocsi sajtos torony kialaktsa miatt kezelszemlyzete 3 f. Elbb 75, majd 90, vgl 105mm-es huzagolt csv lveggel ptettk. A ksbb gyrtottakhoz rendszerestettek 3-3db „TOW” irnythat pncltr raktt s 2-2db kdgrntvett. Miutn a hbor utni harckocsi gyrts egyik legsikerltebb tpusa igen szles krben elterjedt s magas a bzisn kialaktott pnclozott jrmcsald nagy szma.

 

Az 1950-es vekben szletett a gondolata, egy j harckocsi ltrehozsnak, amely megfelel a kvetelmnyeknek. Franciaorszgban, 1960-ban kszlt el az AMX-30. Hossz ksrletezs utn sorozat gyrtsa 1966-ban kezddtt. Az vek folyamn mintegy 2000db-ot gyrtottak. Felptse a klasszikus megoldsokat kvetei. Alapfegyverzete egy 105mm-es huzagolt csv lveg, mely nem stabilizlt. 50db egyestett lszer fr bele, melyek kumulatv illetve repeszrombolk lehetnek (a vilgtgrntot nem szmtva). A huzagolt csbl kiltt kumulatv grntoknak csak a kls kpenye forog gyorsan, ez teszi lehetv, hogy 90 fokos becsapdsi szg esetn pncltt kpessge 3000m-en 360mm. A harckocsi tzvezet rendszerhez tartozik a nappali s jszakai irnyz tvcs, a tzvezetst a parancsnok s az irnyz egyarnt vezetheti. A harckocsi hamar korszertlenn vlt. 1979-ben kszlt el a korszerstett vltozat az AMX-30B2 vltozat. j integrlt szmtgpes tzvezet rendszert, lzertvmrt, televzis clfeldert berendezst, lveg stabiliztort, nagyobb teljestmny motort, korszer ertviteli rendszert s tmegpusztt fegyverek elleni vdelmet kapott. 105mm-es lveghez j rmretalatti osztott pncltr lszert fejlesztettek ki, kezdsebessge 1525m/s, pncltt kpessge, 2000m-en 350mm. Leglnyegesebb jts a tzvezet rendszer s a legsebezhetbb pontokon a rteges pnclzat. Sorozatgyrtsa azonban elmaradt. A harckocsival szembeni legjabb kvetelmnyeket 1986-ra fogalmaztk meg, 1989-ben elkszlt a prototpus, melyet Leclerc nvre kereszteltek, automata tlt berendezse rvn kezelinek szma hrom f. A harckocsi ffegyvere 120mm-es simacsv harckocsi lveg, kt alaplszer tpust hasznl, Volfram hegy levl kpenyes, rmret alatti pncltr nyllvedket s kumulatv lvedket. A harckocsi szmtgpes harcirnyt rendszere segtsgvel a szemlyzet irnytja s ellenrzi a harckocsin belli tevkenysgeket.

 

            Nagy-Britannia:

 

A Centurion harckocsit az angolok mg a hbor alatt kezdtk el fejleszteni, de csak 1949-ben rendszerestettk, tbb mint 4000db-t gyrtottak belle. Folyamatosan korszerstettk, ezltal igen stabil konstrukcinak bizonyult, gy tbb orszgban is alkalmaztk. Az utols vltozat jellemzi kztt megtallhat az aktv pnclvdelem is. Htrnyos oldala a gyengbb manverez kpessg. Ffegyvere tbb mdosts utn 105mm-es huzagolt csv harckocsi lveg, erforrsa egy 12 hengeres folyadkhtses benzinmotor. A Centurion bzisn hdvet, javt-vontat s mszaki harckocsit is kiptettek. Utols vltozataiba dzelmotort s automata sebessgvltt szereltek, illetve a legfontosabb helyeken aktv pnclvdelmet kapott.

 

                                  

Angliban az tvenes vekben dntttek egy korszer harckocsi kifejlesztsrl, de a brit szoksoknak megfelelen a tzert s a vdettsget a manverez kpessg el helyeztk. Ez volt a Chieftain harckocsi csald, els vltozata 1967-ben llt szolglatba. A harckocsi ffegyvere egy 120mm-es huzagolt csv lveg, fstgz elszvval s h kiegyenlt bortssal. A lveghez rmretalatti pncltr nyllvedk s nagy robbanerej repeszgrnt tartozik. Korszer szmtgpes, lzertvmrvel kombinlt clfeldert s tzvezet rendszernek ksznheten pnclosok elleni harcra 2000m tvolsgrl hatsosan alkalmas. Valamennyi kezelje rendelkezik jjelltval, felszerelhet tollappal s vzi tkel kszlettel. A csald utols vltozata a Chieftain Mk5, mells s oldalt pnclja rtegelt megolds, lvege maradt, de a lszere kiegszlt plasztik tltet pncltr-repesz grnttal. Termszetesen rendelkezik kdvetvel. Tzvezet rendszere korszerbb s van ktsk stabiliztora. Erforrsa egy hathengeres kttem, folyadkhtses vegyes zem motor, ertviteli rendszere igen korszer. Rendelkezik atomvdelmi berendezssel s vz alatti tkel kszlettel. A harckocsi bzisn harckocsi vontatt, pnclos javt-vontat jrmvet s hdvett is kifejlesztettek. Az 1970-es vek egyik legkorszerbb harckocsija volt.

 

A legjabb brit harckocsi a Challenger, felptse klasszikus, a pncltest s a torony rtegelt pnclbl kszlt. Ffegyvere egy 120mm-es huzagolt csv harckocsi gy. Lszerei: wolfram kemnymaggal kszlt rmretalatti pncltr, kumulatv pncltr repesz, a legjabbaknl megtallhat a kimertett urnium hegy pncltr nyllvedk is. Rendelkezik kdgrntvetvel, ktsk stabiliztorral. Automata tzvezet rendszere lzer tvmrbl, lelemkpzbl ll. A kezelk tevkenysgt passzv jjellt s irnyz mszerek segtik. Erforrsa s ertvitele egysges rendszer, 12 hengeres ngytem folyadkhtses dzelmotor (895kW teljestmny.) Felszereltk tmegpusztt fegyverek elleni vdelmi berendezssel, automata tzolt rendszerrel, lzer sugrzsjelz kszlkkel, vz alatti tkel kszlettel. A Challenger az blhborban bizonytotta harci hatkonysgt.

 

            Nmetorszg:

 

A Bundeswehr szrazfldi eri harckocsi csapatainak nagyobb rszt az 1965-ben rendszerestett Leoprd-1harckocsi csald tpusai alkotjk. Tbbszr mdostottk, ezek a vltozatok a kvetkezk: Leoprd-A1, A2, A3 s A5. Az eurpai NATO orszgokon kvl Ausztrliban is alkalmazzk. A harckocsi klasszikus felpts, de a torony mr rtegelt pnclbl kszlt, a festse rszben elnyeli az infrasugrzst. Ffegyvere a 105mm-es huzagolt csv gy, mely hszigetel borts s fstgz elszvval elltott. Lszerei: levl kpenyes szrnystabilizlt s e nlkli, pncltr nyllvedk, Robban tltet cscsos pncltr grnt, nagy robbanerej rogykpos repeszgrnt, egyb specilis lvedkek. A lszerek egyestett kialaktsak. Az utols korszersts utn tzvezet rendszere elektrohidraulikus ktsk stabiliztorbl, optikai tvmrs irnyztvcsbl, kristlylzer tvmrbl (400-10 000m-ig), tzvezet szmtgpbl, 1200-1500m hattvolsg TV-rendszer jjellt kszlkbl ll. A harckocsi vz alatti tkel kszlettel 4m mly vz lekzdsre kpes. Erforrsa egy 10 hengeres folyadkhtses, vegyes zem, dzelmotor (820LE). Rendelkezik tmegpusztt fegyverek elleni tlnyomsos vdelmi berendezssel s automata tzolt rendszerrel.

 

A Budeswherben 1979-ben jelent meg a Leoprd-2 harckocsi csald, az elz vltozattl a nagyobb tzer s pncl vdettsg, valamint korszerbb tzvezet berendezs klnbzteti meg. Felptse hagyomnyos hasonlt a Leoprd-1-hez, de a vilg legjobb harckocsijai kztt tartjk szmon. A pncltest s a torony is rtegelt pnclbl kszl. A kzdteret a motor- s ertvteli trtl robbans biztos pnclfal vlasztja el egymstl. Ffegyvere egy 120mm-es krmozott fal sima csv gy, melyet ellttak fstgz elszv berendezssel. Lszerei egyestettek, rszben elg hvelyek. Tpusai: levl kpenyes, rmret alatti, wolfram kemny magvas, pncltr nyllvedk, tbbcl (repeszgrnt s kumulatv) tltet kombincij, mely alkalmas ler s pnclozott clok ellen is. Harckocsik ellen 2200m-ig hatsos. Tzvezet rendszere ktsk elektrohidraulikus stabiliztorbl, kristlylzer tvmrbl, melynek mrsi tartomnya 200-9900m_+ 10m eltrssel, tzvezet szmtgpbl, stabilizlt irnyz tvcsbl, hkpes (termovzios) jszakai mszerbl, mely 2500m-ig hatsos s a parancsnok is hasznlhatja. A tzkivltst az irnyz s a parancsnok is vgrehajthatja. A tzvezet szmtgp sszegyjti a pontos lvshez szksges cl- s egyb adatokat, rtkeli azokat s a szmtott rtk alapjn, meghatrozza a lszertpust s a clzott lvs leadshoz szksges sszes adatokat, az irnyztvcs ltmezejben tjkoztatst ad a lszertpusrl, a cltvolsgrl s arrl, hogy az adott helyzetben a cleredmnyesen lekzdhet-e vagy sem. Mindenkezel passzv jjellt berendezssel is tjkozdhat. Erforrsa egy ngytem, feltlts, vegyes zem dzelmotor (1100kW). A kormnym minden sebessgfokozatban biztostja a harckocsi klnbz vben trtn fordulst. A harckocsi rendelkezik tmegpusztt fegyverek elleni vdelmi s automata tzolt berendezssel, valamint 4m mlysgig vz alatti tkel kszlettel. A legjabb tpus vltozatot a Leoprd-2A5-t 1995-ben adtk t a csapatoknak. 4000 kisebb-nagyobb mdostst hajtottak vgre. Nveltk a ballisztikai vdettsget, illetve a harckocsi eddig is rendkvli megbzhatsgt, cskkentettk zemelsi kltsgt. A harckocsi j mszereket kapott, tbbek kztt mholdas helymeghatroz rendszert.

 

Szovjetuni:

 

A hbor utn a Szovjetuniban a JSZ harckocsik mintjra mg 1960-ig gyrtottak nehz harckocsit, ez volt a T-10-es, 122mm-es lvege jelents tzert, pnclvastagsga megbzhat vdelmet biztostott szmra, de mozgkonysga elmaradt a T-54/T-55-s harckocsiktl s osztott lszere miatt tzgyorsasga sem volt kielgt. gy legfbb feladatt a kzepes harckocsik tmogatst nem tudta vgrehajtani. Ezrt is hagytk abba gyrtst.

A T-54/T-55 tpuscsald prototpusa 1947-ben kszlt el. Ksbb tbb orszgban gyrtottk igen nagy mennyisgben, sszesen 60 000-70 000db-ot gyrtottak. A harckocsi ffegyvere 100mm-es huzagolt csv harckocsi gy, rendszerestett lszerei pncltr, betonrombol s repeszgrnt. A T-54-es egysk-, a T-55-s ktsk stabiliztorral szerelt. Egyes tpusok csak 7,62mm-es prhuzamostott s homlokgppuskval, a tbbi 12,7mm-es lgvdelmi gppuskval is rendelkezett. AT-54-es kivtelvel infra eszkzkkel is ellttk ket. Erforrsa egy 12 hengeres kzvetlen befecskendezses dzelmotor a T-54- 520, a T-55- 580LE. Vz alatti tkel kszlettel 5,5m mlysgig kpes folyakadlyt lekzdeni. A T-54-es kivtelvel tmegpusztt fegyverek elleni vdelmi s automata tzolt berendezssel rendelkezik. E harckocsikat a vilg sok orszgban vtizedekig alkalmaztk.


1962-ben jelent meg a T-62-es tpus harckocsi, mely tmenetet kpez a T-55-s s a T-72-es kztt. Az eldjhez kpest nagyobb tzervel s vdettsggel rendelkezik. 115mm-es sima csv lveghez hromtpus lszert rendszerestettek, levl kpenyes szrnystabilizlt, rmret alatti pncltr nyllvedket, repeszrombol grntot, robbantltettel elltott pncltr grntot s a torony hts rszn elhelyezett irnythat pncltr rakta. Erforrsa egy vzhtses dzelmotor (600LE). Az eldjtl eltr jelents klnleges berendezse, a tmegpusztt fegyverek elleni vdelmi- s az automata tzolt rendszer. Gyrtsa kzel tz ven tfolyt. A T-64-es harckocsi a T-72-es kzvetlen eldje, ebbl klfldre nem kerlt. A harckocsi ffegyverzete egy 125mm-es sima csv lveg, mely irnythat raktalvedk (hattvolsga 4000m) kilvsre is alkalmas. Az els tpus, amely automata-tlt berendezssel lett felszerelve, gy a kezelk szma 3 f. Lszerei: levl kpenyes szrnystabilizlt, rmret alatti pncltr nyllvedk, ugyancsak szrnystabilizlt robbantltet, cscsos pncltr grnt. Erforrsa egy t hengeres, ellendugattys, folyadkhtses, dzelmotor (750LE). jdonsgnak szmt a fm-gumibettes lnctalp. A korszerstsek folyamn lttk el lzer tvmrvel, s infra besugrzs rzkelvel, valamint az aktv pnclvdelem els vltozatval.

            A T-72-es harckocsi kiksrletezse 10 vig tartott kifejlesztse a szovjet T-sorozat jelents llomsa, a tpus csald kiegyenslyozott egysget alkot a tzer, a vdettsg s a mozgkonysg, a harckocsik hrmas ftulajdonsgai kztt. Szmos orszgban rendszerestettk s tbb orszg a gyrtst is megvette. A harckocsi slyhoz kpest (41t) a veszlyeztetett helyeken igen vastag a pnclvdelme (toronyell450-530mm, pncltest ell 200mm). Ffegyvere egy 125mm-es sima csv harckocsi gy, ktsk stabiliztorral s automatatlt rendszerrel. Az irnyz tvcsben optikai, illetve lzer tvmr, a ltmez fgglegesen stabilizlt (a tltskor is a clon marad), az jszakai irnyzst elektrooptikai infrairnyztvcs teszi lehetv. Nehz pnclozott clokra 2100m-ig kpes hatkonyan tzelni, 0,6-0,7-es tallati valsznsggel. A lveghez osztott lszert alkalmaznak, melynek hvelye rszben elg, csak a hvelyfenk kszl fmbl. Lszerei: levl kpenyes szrnystabilizlt, rmretalatti pncltr nyllvedk, kumulatv grnt s repeszrombol grnt. Tmegpusztt fegyverek elleni vd rendszer rsze a kzdtr bels oldaln elhelyezet lomtartalm anyag, mely a szemlyzetet az thatol sugrzstl, az elektronikai eszkzket az eloktromgneses impulzusoktl vdi. Az jabb vltozatokon aktv pnclvdelmet is alkalmaznak.

           

jabb tpusnak szmt az 1976-ban rendszerestett T-80-as, lnyegben a T-72-es korszerstett vltozata, teljesen j az 1000LE-s gzturbins motor. A T-90-est 1991-ben kezdtk gyrtani az elzhz kpest visszatrtek a dzelmotorhoz, mert a gzturbinnak lnyegesen nagyobb a fogyasztsa, igaz csendesebb s magasabb lettartam.

A legjabb tpusnak tekinthet az1997-ben bemutatott Black Eagle (Fekete Sas) a harckocsi kombinlt pnclbl s aktv vdelmi rendszerbl kszlt. Tmege kb: 50t, lvege135-140mm, ez azt ersti meg, hogy az orosz harckocsi fejleszts j irnya a hangslyt a pnclvdettsgre s a tzerre helyezte.

 

    1. A harckocsik alkalmazsa a helyi hborkban

 

Az elmlt szzad trtnete azt mutatja, hogy a helyi hbork a vilghbork ksr jelensgeiv vltak, a rendszervltst kveten pedig gy tnik, hogy a vilghbor veszlye jelentsen cskkent, ugyanakkor a helyi hbork lehetsge meg sokszorozdott. Ez a tny arra sztnzi a koalciba tmrl hadseregek vezetit, hogy az j helyzetnek megfelel fegyvereket s haditechnikai eszkzket hozzanak ltre, azokat a szksg helyzetekben kiprblva az j kvetelmnyeknek, alkalmazsi szksgleteknek megfelelen mdostsk. Azrt, hogy a jelentkez feladatokat minl hatkonyabban s a lehet legkisebb emberi let ldozata rn rjk el. Az elmlt vtizedek helyi hbori szerencsre csak hagyomnyos eszkzkkel folytak, gy elssorban arra nyjtottak lehetsget, hogy valsgos harci helyzetben az jonnan ltrehozott hagyomnyos eszkzket s azok alkalmazhatsgt, harceljrst prbljk ki. Mindez nem jelenti azt, hogy az atomos viszonyok kztti hbornak a lehetsge meg sznt volna. St, miutn egyre tbb llam vlik atom hatalomm, az atomhbor lehetsge tovbbra is fenn ll. Ezrt az j technikai eszkzk ltrehozsnl ezt a tnyt nem szabad figyelmen kvl hagyni. Az elmlt helyi hbork tapasztalatainak figyelemmel kisrse elengedhetetlen a fegyverzet, a technika, az alkalmazsi lehetsgek, a harceljrs s a katonk kikpzsnek, felksztsnek fejlesztse szempontjbl.

Vizsglatunkat elssorban azokra a helyi hborkra terjesztjk ki ahol harckocsik alkalmazsra mindkt fl rszrl sorkerlt, illetve figyelemre mlt j alkalmazst mutatnak.

A koreai hbor: az 1950-es vek legnagyobb helyi hborja volt. A hadszntr erds hegyes volta leszktette a harckocsik tmeges alkalmazhatsgt. szak-koreai rszrl elssorban a gyalogsg kzvetlen tmogatsra kerltek alkalmazsra. Kevs szmuk miatt azonban nem gyakoroltak jelents befolyst a hadmveletekre. Vdelemben elssorban lesllsban, vndorlvegknt, s ellenlksre alkalmaztk ket. Az amerikai lgi flny miatt csak kzvetlen kzelrl nyitottak tzet, gy vtk magukat a replcsapsoktl. A napalm elleni vdelmet alagutakkal, fedezkekkel s a harckocsikra elhelyezett homokzskokkal oldottk meg. Az amerikaiak arra szmtottak, hogy a lgi uralom kivvsa mellett a harckocsik dntszerepet jtszanak a gyzelem kivvsban. Ez azonban elmaradt, elssorban azrt mert az szak-koreaiak szilrd, mlyen tagolt, fedezkekbe rejtett pnclelhrtst hoztak ltre, amely megfosztotta az amerikaiakat a hegyes terepen val manverezs lehetsgrl.

A vietnami hbor: mindkt fl alkalmazta a harckocsikat. Az amerikaiak erszakos feldertsre (kutat s megsemmist tevkenysg), biztostsi feladatokra (oszlop kisrsre, terlet, tbiztostsra stb.) Erszakos feldertsnl tzerejk elegend volt a csaps mrsre is, kevsb szorultak tzrsgi vagy lgi tmogatsra.  Pnclosok kpesek voltak utat nyitni a dzsungelben, ez cskkentette a vratlan rajtatsek lehetsgt. A harckocsik szinte mozg ellt bzisknt mkdhettek, elegend robbananyagot, knnygz port tudtak magukkal vinni ellensges tbor flszmolshoz, alagt rendszernek kifstlshez, kpesek voltak gyorsan leszllhelyet elkszteni a helikopterek szmra s megfelelen biztostottk is azt. A hosszan elnyl orszgban a klnbz helyekre eljuttatni a szksges erket, eszkzket, anyagi kszleteket stb., risi feladatot jelentett, a meg-megjul ellensges rajtatsek miatt. Ebben a feladat megoldsban az amerikaiak gyakran alkalmaztak harckocsi ktelkeket, mert a dzsungelben is tretlen mozgkonysgukkal, jelents tzerejkkel kpesek voltak a kijellt oszlopok, vagy krletek (terletek) megbzhat oltalmazsra. sszessgben a hbor azt bizonytotta, hogy a pnclos csapatok dzsungel krlmnyek kztt is meglltk a helyket.

A vietnamiak a harckocsikat elssorban kis ktelkekben vratlan csapsok vgrehajtsra alkalmaztk. Fleg a knai gyrtmny T-60-as tpus harckocsit kedveltk, melyet sros, mocsaras, lpos, folykkal, csatornkkal tszeldel terepen val alkalmazsra, terveztek, lnyegben egy PT-76-os sz harckocsi alvzra 85mm-es gyt szereltek. A T-54 s T-55-s harckocsik elszr 1972-ben jelentek meg, majd Saigon bevtelnl a gyalogsg tmogatsra alkalmaztk ket, kerltk a harckocsik elleni harcot, taln a kevs szm harckocsit nem akartk kitenni a megsemmists veszlynek. A vietnamiak a pnclelhrts legjobban bevlt eszkznek a harckocsivadsz-jrrt tekintettk. Ez ltalban hrom fbl lt, elre elhelyezkedtek tszkletekben, vagy t kanyarulatokban, gy, hogy kt f fedezte a harmadikat, aki pncltr grnttal, vagy gyjt eszkzzel megsemmistette az els harckocsit, a sebeslteket menteni igyekvket, mr knnyebben ki tudtk lni. Ez lnyegben a harckocsik elleni kzelharcot jelentette, ebben nagy szerepk volt mg a kzi pncltr raktknak (RPG).

A negyedik arab-izraeli hbor: az sszes eddig lezajlott arab-izraeli hborkban mindig sorkerlt, valamilyen mennyisgben harckocsik alkalmazsra, terjedelmi korltok miatt s, mert a 1973-as hbor hozta a legfontosabb tapasztalatokat, csak erre trnk ki. A harckocsikkal kapcsolatban az 1967-es hborbl az izraeliek azt a kvetkeztetst vontk le, hogy a pnclosok a jvben is a szrazfldi csapatok f csaps mr erejt fogjk kpezni, s lvegeinek tzereje jrsz ptolja a tzrsget. Emellett az ellensges harckocsik elleni harc alapvet eszkzeinek tekintettk ket. Ezrt alapvet feladatnak tekintettk a pnclos csapatok harckocsi- llomnynak mennyisgi, de fleg minsgi fejlesztst.

Az arabok ezzel szemben, br elismertk a harckocsi csapatok fontossgt, de tudva azt, hogy az izraeliek a pnclos csapatok harceljrst, s a szemlyi llomny kikpzettsgt tekintve flnyben vannak velk szemben, nagy figyelmet fordtottak a harckocsi technika mennyisgi s minsgi fejlesztse mellett, a pnclelhrts, klnsen a rakta pncltrk sokoldal fejlesztsre.

A hbor egyrtelmen bizonytotta, hogy a pnclos csapatok hatkonysga alapveten fgg a harckocsik alkalmazsnak mdjtl, a parancsnokok s trzsek vezetsi kszsgtl s a kezelk kikpzettsgi sznvonaltl. Mikzben az izraeli hadvezets a fcsaps irnyban rendszerint 3-4 pnclos-, 1-2 gpestett dandrbl, 6-8 njr tzrosztlybl, egy irnytott pncltr raktaosztlybl, valamint lgvdelmi, s mszaki alegysgekbl alaktott ki csoportokat, - teht tmegesen alkalmazta erit -. A csoportokba beosztott llomny- a gyalogsg is – teljes egszben pnclozott harcjrmveken volt elhelyezve. Esetenknt nll feladatra, (pl.: a Szuezi-csatorna nyugati partjn) kisebb, szzaderej csoportokat is alkalmaztak, ezeket gpestett gyalogsggal s pnclozott szllt harcjrmvekre szerelt pncltr raktkkal erstettk meg.

Az arabok tbbnyire nem alkalmaztk tmegesen harckocsijaikat a fcsaps irnyba a siker mlysgi kifejlesztsre. Lnyegben a pncloshadosztlyokat dandronknt, rosszabb estben zszlaljanknt sztosztottk a gyaloghadosztlyoknak az els lpcsben tmadk megerstsre, a vdelmi llsok ttrsre. A siker kifejleszts helyett teht a gyalogsg tmogatsra alkalmaztk a harckocsikat.

A pnclelhrts szerepe jelentsen megntt. A hborban az izraeliek 840db harckocsit vesztettek, a teljes llomny 42%-t, ebbl csak nem 70%-ot, azaz 600 harckocsit a pncltr raktk semmistettek meg. Egyes szakrtk arra a vlemnyre jutottak, hogy a pncltr eszkzkkel felszerelt gyalogsggal szemben a harckocsik szerepe jelentsen cskkent. Vgl is ez eltlzott vlemny, mert a harckocsik elleni harc lehetsge ugyan ntt, ennek ellenre a harckocsikat – a fldi harcot kzvetlenl tmogat lgier (vadszbombz) mellett – a dnt harcszati tnyezk kzz kell sorolni. A klnbz pncltr eszkzk tmeges elterjedse, alapveten nem lehetetlentik el a klnbz fegyvernemek s harceszkzk szerept s fenntartsnak szksgessgt, inkbb eltrbe lltjk a harckocsik s ms technikai eszkzk tovbbi fejlesztsnek kvetelmnyt.

Az bl-hbor (1991)-ban a harckocsik a szrazfldi csapatok ferit kpeztk. Az amerikai M1A1 harckocsik, melyekbl 1650db vett rszt a harcokban, tbb esetben is megtkztek az iraki T-72-kel s gyakorlatilag minden esetben sikeresek voltak. Az utlagos vizsglatok szerint a T-55-k lszerei nem tudtk ttni az M1-ek pncljt, a T-72-k lszerei pedig csak barzdt vgtak a tornyon, illetve a pncltesten. Ugyanakkor az M1A1 Abrams harckocsi 120mm-es sima csv lvegvel, hkpalkot berendezse kombinlva tzvezet rendszervel nagyon hatkony eszkznek bizonyult, melyet bizonyt, hogy a harckocsi-harckocsi elleni sszecsapsban mindig az els lvsre lekzdttk a clt. A tallatok tlnyomrszt katasztroflis hatsak voltak. A T-72-ek lvegtornya lerobbant s a harckocsi kigett. Az amerikai harckocsikat azonban nem lltottk igazi prbattel el, mivel vetettk al ket nagysebessg nyllvedkekkel vgzett lprbnak. Mg szerencse, hogy a T-72-ek optikai-, mszaki-, tzvezet rendszereinek elmaradottsga miatt 125mm-es lvegeiket alig tudtk hasznlni. Az amerikaiak elismertek kt esetett, amikor sajt harckocsira tzeltek. Az egyik M1A1 harckocsit egy szrnystabilizlt, dstott urnbl kszlt pncltr nyllvedk tallta el, amely tttte a pncltestet s behatolt a kzdtrbe (az irnyz meghalt, a szemlyzet tbbi tagja megsebeslt). Egy msik lvedk a trzsbe csapdott s felrobbantotta a lszerkszletet. A msik pnclosba a lvedk htulrl hatolt be s bels robbanst okozott, melynek kvetkeztben a harckocsi testsztnylt s kiget. Vesztesg azonban nem kvetkezett be, mert a szemlyzet nem tartzkodott a harcjrmben. Az amerikai harckocsik gyenge pontja az zemanyag fogyaszts volt. Az alig 100 rs hadmvelet alatt 80km-knt feltltsre szorultak. Segdmotor nem lvn a szemlyzet a turbint jratta llhelyben is, mert a rdieszkzk s a cloptikai berendezsek mkdtetse esetn a 300 amperos akkumultorok hamar lemerltek. Ellts oldalrl vizsglva a krdst, a VII. hadtest kt pncloshadosztlya az alig 100 rs hadmvelet alatt 7,5 milli liter zemanyagot hasznlt fel. Ez emberfeletti feladatot jelentett s csak az ottani idelis krlmnyek kztt volt

     
Pontosid
     
Naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
     
Ltogatk szma
Induls: 2006-12-19
     
Linkek

www.bunker.gportal.hu

www.zmne.hu

 

     
zenetrgzit
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
     

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!