szantomihaly
szantomihaly
Men
     
E.mail cmem

szanto.mihaly@zmne.hu

     
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
     
Hrlevl hallgatimnak
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
     
A Magyar Honvdsg a kiegyezs utn
     
MH 1867-tl
     
A harckocsi csapatok fejldse
A harckocsi csapatok fejldse : 5. A harckocsi csapatok a msodik vilghborban I.

5. A harckocsi csapatok a msodik vilghborban I.

  2007.01.05. 18:21

Ebben a kt fejezetben mutatom be a harckocsi csapatok alkalmazst s technikai fejldst a msodik vilghbor veiben.

 

 A harckocsik a msodik vilghborban I

 

 

·         A harckocsik alkalmazsnak kiemelked pldi a msodik vilghborban

 

1.       Nmet pnclosok a Lengyelorszg elleni hadjratban.

 

1939. szeptember1-n Nmetorszg tmadst indtott Lengyelorszg ellen. A vezrkar a gyors gyzelmet a pnclos s gpestett egysgek s magasabb egysgek, valamint a replgpek tmeges alkalmazstl vrta. Az elkpzels sikert tbb kedvez krlmny segtette el. Ezek a kvetkezk voltak:

·         Nmetorszg hrom oldalrl hatros volt Lengyelorszggal, gy tkarol koncentrikus csapsokat mrhetett.

·         A lengyelek tlsgosan bztak a begrt angol s francia tmogatsban, gy a felkszlsk, fleg a hatrvdelem gyenge volt.

·         A francik s az angolok nem hangoltk ssze terveiket a lengyelekkel, ezt kihasznlva Nmetorszg erinek zmt, a pnclos s gpestett csapatainak, valamint lgierejnek teljes egszt itt alkalmazta.

·         A lengyel hadsereg felszereltsge gyenge volt, kevs harckocsival s replgppel rendelkezet, radsul francia mintra az els vilghbors elveket rszestette elnybe s nem kszlt manverez hborra.

A lengyel hadsereg felszereltsge mesze elmaradt a nmettl. Tbbnyire els vilghbors fegyverekkel rendelkeztek, alig 900 kiregedett harckocsi, 771 replgp, kevs a pncltr- s a lgvdelmi tzrsg. A mozgsthat erk ltszma ugyan meghaladta az egymilli ft, de ez nem ptolta a felszerels hinyossgait.

A nmetek tmad csoportostsa 57 hadosztly kztk 6 pnclos, 8 gpestett s 4 knny hadosztly volt. Kzel 1,5 milli emberrel, 2500 harckocsival s 2000 replgppel rendelkeztek. A csoportostsok felptstl eltekintnk, csupn annyit, hogy nmetek kihasznltk a hatr kedvez alakulst s ktirny tkarolst, terveztek a lengyel ferk bekertsre.

Az els lpcsben tmad nmet pnclos kek a firnyokban a vdelem ttrse utn nem a szrnyak irnyba, hanem a hadmveleti mlysg fel nyomultak elre a lgier hathats tmogatsval. A szabad szrnyak biztostst a msodik lpcsben elre tr gyaloghadosztlyokra hagytk. Ez kockzatos volt, mert szervezett vdelem esetn az elre tr kek knnyen bekertsbe kerlhettek volna. De a lgier jl mkdtt szinte megtrte a mlysgben lv lengyel erk ellenll erejt. Az esetenknt kibontakoz tallkoz tkzetekben a lgier csapsaitl megrendlt lengyel erk rendre alul maradtak. A nmet fparancsnoksg nagy figyelmet fordtott a pnclos s gpestett magasabb egysgek s a lgier szoros egyttmkdsre. Csak egy plda: amikor Guderian pnclosai elrtk a Narev folyt ers lengyel tzrsgi tz fogadta, azonnal lgi tmogatst krt Kelet-Poroszorszgbl, amelyet 20 percen bell meg is kapott s a lengyel tzrsg elhallgatott. A Lengyelorszg elleni hadjratban a nmet magasabb egysgekbe szervezett pnclosok bevltottk az irnyukban tpllt remnyeket.

A hadjrat azonban hozott negatv tapasztalatokat is. Bebizonyosodott, hogy a P-I, s P-II harckocsik pnclvdettsge nem megfelel. A vdelem ttrsekor a 37mm-es lengyel pncltrk, de mg a Mauser-puskk acl magvas lvedkeinek sem tudott ellen llni a gyenge pnclzat, gy komoly vesztesgeket szenvedtek. Nem vletlen, hogy Guderian mr a szeptember 5-ei Hitlernek rt jelentsben szorgalmazta a P-III s P-IV-es harckocsik gyrtsnak felgyorstst s frontra kldst. A pnclos hadosztlyok szervezete, mely egy-egy harckocsi- s gpkocsiz-lvsz dandrbl llt (324 harckocsi s 66 lveg s aknavet) tlsgosan nagy nehezen vezethet szervezet volt. A hadjrat utn a harckocsik mennyisgt cskkentettk, de a P-III, P-VI-esek szmt nveltk.

sszessgben a nmet-lengyel hbor bizonytotta, hogy a siker rdekben a gyors manverez hborban a pnclos magasabb egysgeket tmegesen a firnyokban kell alkalmazni. Ez mg akkor is igaz, ha a lengyelek nem tudtk igazn megnehezteni a nmetek dolgt.

2.       Harckocsik a Nyugat-eurpai hadjratban.

 

Nmetorszg, Lengyelorszg lerohansa utn Dnia s Norvgia meghdtsval javtotta stratgiai helyzett s 1940. mjus 10-n megtmadta Hollandit, Belgiumot s Franciaorszgot. A lengyel hadjrat tapasztalatai alapjn a nmet fels katonai vezets technikai s szervezsi vltoztatsokat hajtott vgre. A pnclos hadosztlyok szmt tizenegyre nvelte, ugyanakkor nll feladatok megoldsra alkalmas pnclos csoportokat[1] szervezett. A gpestett ezredek  zszlaljainak szmt hromra nvelte s a kt 105 mm-es tzrosztly mell mg egy 150 mm-est is rendszerestett. A pnclos hadosztlyokban a harckocsik szmt tlagosan 268-ra cskkentette. A nmet fegyveres erk a Franciaorszg elleni hadjrat megkezdsekor 2580db. harckocsival s 700db. pnclgpkocsival volt elltva. Jelentsen korszerstettk a harckocsi technikt is, a P-III s P-IV tpusok darabszmt hromszorosra, 309-rl 961-re emeltk.

A korabeli katonai szakrtk vlemnye szerint a francia szrazfldi hadert a vilg legersebb hadseregnek tartottk, ez azonban nem felelt meg a valsgnak. A francia kormny ugyan folyamatosan jelents sszegeket fordtott hadseregnek korszerstsre, de a lgier s a pnclos eszkzk fejlesztsnl az elz hbor tapasztalatai, a vdelmi elv rvnyeslt. A harckocsiknl pl.: a nehz, ers pnclzat, lass mozgs, kis tzerej eszkzket rszestettk elnyben, mivel a gyalogsg tmogatsra s nem nll feladat megoldsra szntk ket. Daladier hadgyminiszter s Gamelin vezrkar fnk meg voltak gyzdve arrl, hogy a jv hborja az els vilghborban megersdtt hadszati vdelmi elveknek megfelelen fog alakulni. A francia hadsereget erre ksztettk fel. Nem rtettk meg a korszer lgierben s a tmegesen a legfontosabb irnyokban alkalmazott pnclos erkben rejl lehetsgeket. Miutn a pnclosokat a gyalogsg tmogatjnak tekintettk a meglv 3000 harckocsijukat 40 nll harckocsi zszlaljba, szerveztk a gyaloghadosztlyokhoz. A lengyel hadjrat tapasztalatait figyelembe vve 1940-ben hatroztk el ngy pnclos hadosztly fellltst (egyenknt 120 harckocsival), alkalmazsukat azonban hadtest ktelkben terveztk ellencsaps vgrehajtsra. A replerket tekintve a francik mg rosszabbul lltak, a darabszm ugyan magas volt, de jelents rszk csak cskkent harcrtkkel rendelkezett, legmagasabb szervezeti egysgk a replhadosztly volt, amikor a nmetek mr tbb ve lgi hadseregeket szerveztek, melyeket k lgi flottnak neveztek.

A francik gy kpzeltk, hogy a nmetek most is Belgiumon keresztl fognak tmadni, mert az Ardennek erds-hegyes terletn nagy erk, fleg pnclosok mozgst nem tartottk kivitelezhetnek. A kzvetlen francia-nmet hatron pedig a Maginot-vonal bevehetetlennek vlt erdjei lltk tjt a tmadnak. Az elgondols az volt, hogy ha a nmetek tlpik a belga, illetve a holland hatrt, gyorsan mozg hadosztlyaikkal illetve az angol, belga s holland hadsereggel a belga erdrendszerben feltartztatjk s elvreztetik az elretr nmet erket. A feladat vgrehajtshoz a szvetsgeseknek rendelkezsre llt sszesen 142 hadosztly, ebbl 99 volt francia, 10 angol, 22 belga, 10 holland s egy lengyel. A 3000 harckocsin, 800 pnclgpkocsin tl 2738 replgp segtette a vdelem erstst, ezen kvl Anglia terletn mg 1000 replgp llomsozott bevetsre kszen.

A nmet fegyveres erk a fontosabb mutatk tekintetben- harckocsik, replgpek s a hadosztlyok szma- nem rendelkezett erflnnyel, a szvetsgesekkel szemben. A gyzelem remnyvel a vratlansg s a hbor megvvsnak korszer felfogsa s megvalstsa kecsegtetett szmukra. Ez pedig azt jelentette, hogy mr a hbor elejn a lgier s a pnclosok tmegeit meglepets szeren, egy idben, a fcsapsok irnyban, vratlanul az ellensg ferinek bekertsre s megsemmistsre alkalmaztk. Az elgondols lnyege az volt, hogy a szvetsgesek vdelmt a meglv 11 pnclos hadosztlybl kilenc sszpontostsval a francia-belga hatr tallkozsnl trik t, rvid id alatt elrik a Maas folyt, azon Sedan s Maastricht kztt tkelve benyomulnak Franciaorszgba, a szvetsges ferket elvgjk utnptlsi lehetsgeiktl. A feladat vgrehajtsra hrom hadseregcsoportot hoztak ltre. szakon vonult fel a „B” hadseregcsoport kevs pnclossal, az volt a feladata, hogy elhitesse a francikkal, hogy most is az els vilghborhoz hasonlan indul a hadjrat. Kzpen vonult fel a fert kpez „A” hadseregcsoport 45 hadosztlybl ht pnclos s t gpestett volt, k oldottk meg a hadjrat ffeladatt. Luxenburgon s az Ardenneken t Sednra mrtk a fcsapst, majd tkelve a Maas folyn a La Manche-csatornig folytattk a tmadst, ezzel elvgtk a belga terleten mkd szvetsges erket a francia anyaorszgtl. A hadmvelet mlysgt 270 km-re terveztk. Mjus 10-n 05.35 -kor a felvonultatott nmet erk tmadsba, lendltek. A „B” hadseregcsoport ktelkei magukra vontk a szvetsgesek figyelmt. A francia fparancsnoksg minden igyekezetvel arra trekedett, hogy csapatait Belgium keleti hatraihoz rendelje. Kzben az „A” hadseregcsoport az Ardennek erds-hegyes terletn keresztl hrom nap alatt 100-130 km-t megtve kijutott a Maas folyhoz, ahol a meglepett 2. s 9. francia hadsereg csatlakozsn nem talltak jelents ellenllsra. A nmetek elkpzelse nagyszeren bevlt.

A Kleist-pnclos csoport mjus 13-n megkezdte az tkelst a Maas folyn, a 15. pnclos hadtest Dinanttl szakra, a 41. Montherm, a 19. pedig Sedan krzetben kelt t. A hadtestek kln-kln alig 2,5 km-es szakaszon Dinan s Sedan kztt szinte egy idben trtk meg a francik vdelmt. Az ttrs elksztst s tmogatst a tzrsg mellett elssorban a zuhanbombz szzadok 30-40-se csoportokban vgeztk. A tbb rs rombols megszaktotta az sszektetsi vonalakat s elsegtette, hogy a gyalogsg s a mszakiak tkeljenek s lekzdjk az 55. francia gyaloghadosztly vdelmt s mintegy 5-6 km-es hdft hozzanak ltre. Az jszaka folyamn ptett pontonhdon tkeltek a harckocsik, a knny tzrsg s a lszerszllt eszkzk is s msnap megkezdtk az ttrs kiszlestst. Mjus 15-n a 41. s 19. pnclos hadtestek kijutottak a francia vdelem hadmveleti mlysgbe s megindultak nyugati, szaknyugati irnyba, mjus20-n elfoglaltk Abbeville s St Pol krzett, mjus21-n pedig kirtek a La Manche-csatornhoz. A szvetsgesek ferit bekertettk. A tbb harckocsival rendelkez szvetsgesek a knlkoz lehetsget sem tudtk kihasznlni. Ksrletek ugyan voltak, de az egyttmkds hinya miatt jelents eredmnyt nem rtek el. gy pl.: De Gaulle 4. pnclos hadosztlya mjus 19-n kellemetlen helyzetbe hozta Laon krzetben az 1. nmet pnclos hadosztlyt, de a tbbi hrom francia pnclos hadosztly tevkenysge, zszlaljanknti alkalmazsukkal nem befolysoltk az eredmnyt. Mjus 22-n hrom angol dandr s a 3. francia gpestett hadosztly 70 harckocsival dli irnyba vgrehajtott ellencsapsa veszlyes helyzetbe hozta a Kleist-csoport jobb szrnyt, annl is inkbb, mert az angol lgier helyi lgi flnyt hozott ltre. Elrhet lett volna az elre trt nmet pnclos k elszigetelse a hadseregcsoport tbbi rsztl. Ez azonban elmaradt, mert a 3. francia hadsereg a francia vezets hatrozatlansga miatt az angolok szaki irnybl indtott csapsval egy idben, nem indtott csapst dlrl. gy a nmetek mjus22-26 kztti megtorpansa csak arra volt elegend, hogy az angol-francia csapatokat Dunkerquebl thajzzk Angliba. Hollandia s Belgium kapitullt, a francia hadsereg jelentsen meggyenglt, ezzel a hadjrat els fele lezrult. tcsoportosts utn a nmet csapatok jnius 5-n indtottk tmadsukat a mg megmaradt francia erk teljes megsemmistsre. Ebben a hadmveletben a nmetek 124 hadosztllyal kszltek fel a tmadsra, melybl 10 volt pnclos. A francia erk 60 hadosztllyal –ebbl ngy pnclos- a Weygand –vonalban, fa-fld erdkkel kiptett, pncltr fegyverekkel jl megerstett, aknamezkkel s ms akadlyokkal elltott, mintegy 15km mly vdelmi rendszerben kvntk feltartztatni a nmet tmadst. A tmads megindtsakor a fcsapst mr Kleist-csoport kezdetben Amiens krzetben csak jelentktelen eredmnyeket rt el a jl megszervezett pnclelhrtssal szemben. Sokkal sikeresebb volt szakon Abbaville krzetben mellk irnyban tmad Hoth-pnclos -csoportja, mr az els nap mlyen benyomultak a 10. francia hadsereg vdelmbe s jnius 8-n elrtk a Szajnt, a francikat megelzve tkeltek a folyn, majd nyugatnak fordulva 80 km-t elrenyomulva jnius 10-n birtokba vettk St Valryt. tszervezs utn jnius 9-n az „A” hadseregcsoport is feljtotta a tmadst, els lpcsben gyaloghadtestek trtk t a vdelmet s hdft foglaltak az Aisne foly dli partjn,  10-n e hdfbl vetettk tkzetbe Guderian- pnclos csoportjt, a Kleist- csoportot is ide manvereztettk t. Jnius11-n a pnclos elrevetett osztagok elrtk a Marne folyt. Tulajdon kpen kijutottak a Prizst vd 7. francia hadsereg hadmveleti mlysgbe. A nmet pnclosok 40-50 km-es temben trtek elre. Jnius 14-n Kleist pnclosai Troyestl szaknyugatra elrtk a Szajnt, Guderian 18-ra kijutott az Epinal, Belfor vonalra, ezzel a Maginot-vonal htba kerlt, elvgva az erdvonalbl visszavonul francia erk tjt. A francia vdelem gyakorlatilag dezorganizldott. A francia politikai vezets bkre knyszerlt.

A nyugati hadjrat a nmetek szmra a vrtnl knnyebb gyzelmet hozott. A szvetsgesek, de klnsen a francik veresgben dntszerepe annak volt, hogy Franciaorszg katonai stratgijban a klpolitikai clkitzsek hatsra (az els vilghbor eredmnyeinek mindenron val megvdse), a vdelmi hadszat elvei rvnyesltek. „Ptain marsallnak- az volt a vlemnye, hogy a technika fejldse ellenre rvnyben maradtak az els vilghbor elvei. Tovbbra is kitartottak az llshbor elmlete mellett, ennek alapjn szerveztk, fegyvereztk fel s kpeztk ki a francia hadsereget s dolgoztk ki a katonai doktrnkat. Az j fegyverekrl, harckocsikrl, lgierrl s a gpvontats tzrsgrl az volt a vlemnyk, hogy a vdelem megerstst szolgljk, vagy szksg esetn az eredeti helyzet visszalltsra, ellenlksek, ellencsapsok, vgrehajtsra kell alkalmazni ket. A harckocsiknak az j hborban nem szntak nagyobb szerepet. Tovbbra is gyalogsgot tmogat fegyvernek tekintettk.”[2] A nmetek megrtettk az j fegyverekben rejl lehetsgeket. Terveiket ennek tudatban alaktottk ki, vgrehajtottk az ehhez szksges technikai, szervezeti mdostsokat. Pnclos hadosztlyokat, hadtesteket, st pnclos csoportokat, illetve lgiflottkat hoztak ltre. gy kpesek voltak ezen eszkzket tmegesen a firnyokban a francia vdelem teljes mlysgnek ttrsre alkalmazni, sztdaraboltk a vdelmet, nagy erket kertettek be, dezorganizltk ellenfeleiket. A nmet sikerekben nagy szerepe volt annak is, hogy harckocsijaik gyorsabbak voltak, s mindig tudtk biztostani a szksges zemanyagot, egyb anyagi kszleteket, folyamatosan rendelkeztek tartalkokkal. A nmet gyzelemben az is kzre jtszott, hogy a tmadst rendkvl gondosan ksztettk el, mr a hadjrat megindulsa eltt hnapokkal, elbb trkpen, hadijtkokon, trzsvezetsi gyakorlatokon, majd valsgos gyakorlatokon lejtszottk a fontosabb mozzanatokat, megszerveztk a gyalogsg s a harckocsik, illetve a lgier kztti egyttmkdst. Mindekzben gondosan tanulmnyoztk az t s terep viszonyokat, a lehetsges menetvonalakat, a folykon val tkels vgrehajtsnak lehetsges mdjait stb. Alegysg parancsnokig lemenen minden vezett felksztettek, hogy adott helyzetben, mit hogyan kell megoldani.

 

3.      Harckocsik s gpestett csapatok a Szovjetuni elleni hbor els vben

Nmetorszg klpolitikai trekvsei kztt a Szovjetuni megsemmistse els helyen szerepelt. A korbbi hbors sikereikbl azt a kvetkeztetst vontk le, hogy a gyzelemhez a vratlansgon tl a hader, de klnsen a lgier s a pnclos s gpestett csapatok jelents mennyisgi nvelsre van szksg. Ehhez rendelkezskre llt az egsz meghdtott Eurpa teljes gazdasgi kapacitsa. A nyugati hadjrat utn a hadseregben jelents szervezsi vltoztatsokat rendeltek el. Mindenek eltt nveltk a pnclos hadosztlyokban a gyalogsgi s tzrsgi fegyverek mennyisgt s minsgt, ugyanakkor cskkentettk a harckocsik darab szmt, ettl remltk a hadosztlyok mozgkonysgnak fokozst. 1941 tavaszra a pnclos hadosztlyok egy harckocsiezredbl, kt gpestett s egy tzrezredbl lltak. llomnyukba 78db aknavet, 60db tzrsgi lveg, 54db pncltr gy, egyes hadosztlyokban 135db, msokban 209db harckocsi tartozott. A gpestett hadosztlyokat kt gpestett s egy tzrezredbl, valamint egy motorkerkpros zszlaljbl szerveztk. Fegyverzetket 762db gppisztoly, 500db gppuska s 108db aknavet alkotta. A hader felksztsvel prhuzamosan Hitler 1940. december 18-n elrendelte a Szovjetuni elleni hadszati terv elksztst, mely vgl is a „Barbarossa” fednevet kapta. Az elkpzelsek szerint a totlis villmhbor elmletre tmaszkodva egyidej, vratlan hadszati csapsokkal szndkoztak sztverni s megsemmisteni a szovjet hadert. A feladat vgrehajtsban, a nagy tmegben alkalmazott pnclos csapatoknak kellett a fszerepet jtszani a lgier hathats tmogatsa mellett. Nem csak a vdelem ttrse, de a nagymlysg elretrs s a szovjet ferk bekertse s felszmolsa is rjuk vrt. gy szmoltak, hogy a nyron megindtott hadmveletekkel, a tl bellta eltt gyzelmesen befejezik a hbort. A terv hrom hadszati csoportosts ltrehozst rta el. A f hadszati erket Goldaptl Woldowig 550km-es szakaszon a „Kzp” hadseregcsoport 51 hadosztlya alkotta. A 9. s 4. tbori hadsered, a 2. s 3. pnclos csoport, valamint a 2. lgiflotta 1600 replgpe. Varso-Szmolenszk-Moszkva irnyban kellett elretrnik. A pnclos csoportok a szrnyakon trtk t a hatrvdelmet, azzal a feladattal, hogy sszetart csapssal Minszktl nyugatra bekertik a szovjet ferket, majd folytassk a tmadst Moszkva ltalnos irnyba. Kelet-Poroszorszgbl, Pszkov-Leningrd irnyba az „szak” hadseregcsoportot terveztk alkalmazni. A 16. s 18. tbori hadsereg, a 4. pnclos csoport, valamint az 1. lgiflotta 1070 replgpe. Feladatuk volt a fcsapst Leningrd irnyban mrve megsemmisteni a Beltikumban lv szovjet erket s birtokba venni a Szovjetuni nyugati kiktit. Tevkenysgket tmogatta Finnorszg terletrl a nmet „Norvgia” hadsereg s a finn „Karlia” s „Dlkeleti” hasereg. A „Dl” hadseregcsoport Lublin trsgbl kszlt fel tmadsra Zsitomr-Kiev- Rosztov irnyba, 63.5 hadosztllyal. llomnyba tartozott a 6., 17., 11. nmet, a 3. s 4 romn hadsereg, az 1. pnclos csoport s a 4. lgiflotta 1300 replgpe, nhny napksssel a magyar „Krpt”-csoport is ide csatlakozott. Az volt a feladatuk, hogy eriket a balszrnyon sszpontostva Holm-Tomasevka szakaszon trjk t a szovjet vdelmet, vegyk birtokba Kijevet, foglaljanak hdft a Dnyeperen, akadlyozzk meg a szovjet csapatok visszavonulst, majd tmadjanak tovbb Rosztov irnyba. A feladat vgrehajtsra Nmetorszg s szvetsgesei 190 hadosztlyt, 50 ezer lveget s aknavett, 3410 harckocsit, s 5000 replgpet vonultattak fel. A nmet fparancsnoksg azt remlte, hogy a szovjet ferk a nyugati hatr mentn a Nyugati-Dvinig s aDnyeperig terjed mlysgben helyezkednek el. Ezek sztverse, visszavonulsuk s a mozgsts megakadlyozsa, a polgri s katonai vezets megbontsa, a terlet birtokba vtele elre vetti a hbor gyztes befejezsnek feltteleit. Ezrt ezt tekintettk a „Barbarossa” terv kzelebbi hadszati cljnak. Tovbbi hadszati feladatnak tekintettk, a mg megmaradt nhny hadosztly megsemmistst, Leningrd, Moszkva, Kijev s a Donyec-medence birtokba vtelt, majd az Arhangelszk-Volga-Asztrahny vonal elrst.

A hbort megelzen a slyos hibk ellenre a Szovjetuni ipari nagyhatalomm vlt. Hadserege egyre dinamikusabban fejldtt, ersdtt, a korszer hbor kvetelmnyeinek, jellegnek megfelel fegyveres ernek mutatkozott. Az 1930-as vek vgre kitkztek hinyossgai is. Mindenek eltt lemarads volt a csapatok technikai elltottsgban, korszer harckocsik, s replgpekkel val elltottsgban. A szovjet katonai elmlet fejldse 1937-ig magra vonta a nyugati katonai szakrtk figyelmt, a pnclosok, a deszant alakulatok s a replerk tmeges alkalmazsval, kapcsolatos elmleteivel, valamint a hadsereg csapatainak szervezsvel s harceljrsval. A szemlyi kultusz hadseregre trtn kitereblyesedsvel, sok kivl elmleti szakember s csapatparancsnok vlt ldozatt. Tbbek kztt Tuhacsevszkij, Jakir, Uborevics, Blher s sokan msok kerltek rtatlanul kivgzsre, vagy nyeltek el a knyszermunka tborok. A polgrhborban szerzett, nagy tapasztalatokkal rendelkez katonai vezetket nem tudtk arra alkalmas szemlyekkel ptolni. Egy felmrs szerint a hbor kirobbansa eltt a szovjet tisztikarnak csak 7%-a rendelkezett magasabb katonai vgzettsggel. 37%-a pedig a kzepes katonai vgzettsg megszerzse eltt kerlt parancsnoki beosztsba. Slyosan hatott az is, hogy a tapasztalt kderek ltal kidolgozott „mlyhadmvelet elmletet”  szmztk a katonai gondolkodsbl. A szovjet hadvezets, csak a lengyel hadjrat utn 1939-40-ben ltott hozz a gyorsabb tem haderfejlesztshez, a csapatok technikai elltottsgnak jelents nvelshez, az j korszer harckocsik s replgpek tmeges gyrtshoz. Az id azonban kevs volt, mert a gazdasg, fleg az ipar nem volt kpes a csapatok rohamosan nvekv ignyeinek teljestsre.

A Szovjetuni nyugati rszn, helyezkedtek el a hatr menti katonai krzetek. Legszakabbra a Leningrdi Katonai Krzet (a 14., 7. s 23. hadsereggel) 1200km-s hatrszakaszt zrt. Tle dlre a Balti Klnleges Katonai Krzet (a 8., 11. s 27. hadsereggel) a balti llamok vdelmt ltta el. Kzpen a Nyugati Klnleges Katonai Krzet (3., 10., 4. s a 13. hadsereggel) 450 km-es szakaszon zrta a Minszk-bobrujszki irnyt. A Kijevi Klnleges Katonai Krzet (az 5., 6., 12. s 26. hadsereggel) 800km szlesen Nyugat-Ukrajna terletn kszlt a kijevi irny vdelmre. Legdlebbre az Ogyesszai Katonai Krzet (a 9. s 18. hadsereggel) 400km-en Romnia hatrn helyezkedett el, mg a Krmben a 9. nll hadtest tartzkodott. A flottk kzl az szaki-, a Baltitengeri Flotta, valamint a Pinszki- s a Dunai Katonai Flottilla kszlt a vzi hatrok vdelmre. A hadseregek llomnyba 1-3 lvsz, a firnyokban lvknl mg egy gpestett hadtest tartozott, melyeket rendszerint tartalkban, a betrt ellensg elleni ellencsapsra ksztetek fel. A katonai krzetparancsnokok szintn rendelkeztek gpestett hadtestekkel. A hatr menti krzetekben 1941 elejn 20 gpestett hadtest fellltst rendeltk el. Sajnos a hbor megindulsig nem mindegyik volt teljesen hadra foghat. A legnagyobb hiba mgis az volt, hogy a rendelkezsre ll erk a hatrtl 400-600km  mlysgben helyezkedtek el. A krzetek els lpcs hadseregei, az gynevezett fedez hadseregek llomnyban 56 hadosztly volt, ezek a hatrtl 50km tvolsgig diszlokltak. Nekik kellett fel fogni az els csapst s biztostani a ferk tkzetbe vetst. 

A hbors feszltsg fokozdsval a hadszati els lpcsben lv erket fokozatosan erstettk, j technikai eszkzket kaptak. tdolgoztk a hatrbiztostsi s alkalmazsi terveket, anyagi kszleteket halmoztak fel. A felderts fokozsa mellett, meg tiltottk a nmet provokcikra val vlaszadst, st mg a nmet feldert replk elleni tevkenysget is. El akartk kerlni, hogy rgyet szolgltassanak a nmeteknek a hbor kirobbantsra. A meghozott intzkedsek azonban mr elkstek. Klnsen igaz ez a csapatok harckszltsgbe helyezsre vonatkozlag. Ugyan is, ez csak 1940. jnius 21-n jfltjban rendeltk el, egyes csapatokhoz el sem jutott, msok a vd llsaik elfoglalst, csak  22-n, 4 s 6 ra kztt tudtk megkezdeni, amikor mr  a nmet tmads megindult. Mindent sszevetve a nmetek s szvetsgesei tbb vonatkozsban fell multk a szovjet erket.

gy aztn a firnyokban keskeny arcvonalszakaszon tmad nmet ferk nyomaszt erflnyt hoztak ltre. Mindez azt mutatta, hogy a szovjet hader 1941 nyarn nem volt felkszlve az ellensg hadszati ferinek egy idben vratlanul mrt els csapsnak elhrtsra.

1941. jnius 22-n 04.00-kor a nmet fegyveres erk megindtottk a Szovjetuni elleni hbort, melyhez azonnal csatlakozott Romnia, Olaszorszg, Finnorszg s Szlovkia s nhny nap mlva csatlakozott Magyarorszg is. A lgiflottk 300km mlysgben hatalmas lgi csapsokat mrtek a szovjet lgier reptereire, a fldn megsemmistve 800 replgpet, tovbbi 400-at lgi harcban legyzve, azonnal kivvtk a lgi uralmat. A szrazfldi erk pnclos s gpestett csapatai keskeny svokban, a firnyokban tmadva, gyorsan ttrtk a hatrvdelmet s , mr a els nap alatt 50-60km-t trtek elre. A szovjet csapatok knytelenek voltak visszavonulni vagy bekertsben harcolni, sokan pedig fogsgba estek. A szovjet fels vezets nem rendelkezett hiteles adatokrl a hatr menti harcokrl, ezrt jnius 23-n s 24-n is, az eredeti terveknek megfelelen, a csapatoknak azt a feladatot adta, hogy semmistsk meg a betrt ellensget, s lltsk vissza az eredeti helyzetet. A frontt alakult katonai krzetek msodik lpcsi, gpestett hadtestei nem tudtk megoldani a rjuk bzott feladatokat.

A kedvez helyzetet a nmet hadseregcsoportok kihasznltk s a hbor kezdetn magukhoz, ragadtk a hadszati kezdemnyezst. A szovjet gpestett hadtesteknek az arcvonal klnbz szakaszain vgrehajtott, a nmet pnclos csoportok visszaszortst clz ellencsapsai eredmnytelenek maradtak, mert hinyzott a szksges lgi tmogats, nem volt megfelel egyttmkds a tbbi erkkel, amellett, hogy maguk is jelents vesztesgeket szenvedtek, az ellensg elretrst lasstottk s gyengtettk erejket. Az szaknyugati Front eri elbb a Nyugati-Dvina vonalra vonultak vissza, majd jlius 9-re, mr Leningrd krzetbe szorultak. Legsikeresebben a „Kzp” hadseregcsoport pnclos kjei tevkenykedtek. Jnius 29-re Minszktl nyugatra bekertettk a Nyugati Front 3., 10. s 13. hadseregt, br a szovjet csapatok szvs ellenllst fejtettek ki s megprbltak kitrni a bekertsbl, nem tudtk megakadlyozni, hogy a nmetek jlius 10-re elrjk a Dnyeper folyt. A dlnyugati irnyban a nmet csapatok a hatrvdelem ttrse utn a visszavonul szovjeteket utvdharcokra knyszerttettk, akik az 1939-es hatron kiptett erdvonalban akartk feltartztatni a tmadkat. Jlius 9-n az 1. pnclos csoport ezt a vdvonalat is ttrte s kijutottak a Kijevbe vezet utakra. Jlius1-jn a romn csapatok is tmentek tmadsba, sikereik eredmnyeknt Kijevet az elfoglals, a Dlnyugati Front erit pedig a bekerts veszlye fenyegette. Szerencsre a front tartalkainak ellencsapsa meglltotta az ellensg elretrst.

A nmet sikerek kvetkeztben az arcvonal a hatrtl 300-600km-re helyezdtt t. A szovjet csapatok slyos vesztesgeket szenvedtek, de felszmolsukat nem fejeztk be, gy folytattk az ellenllst. A szovjet llami s politikai vezets az els megrendls utn, egyre hatrozottabban szervezte az ellenllst. A Szovjet Fegyveres Erk Fparancsnoksga Fhadiszllsa jnius vgn lelltotta a tmadsok erltetst s hadszati vdelemre, val ttrsre adott ki direktvt. Feladatknt az ellensg hadseregcsoportjainak legyengtst, elvreztetst, meglltst s vgl az ellentmadsba val tmenet feltteleinek megteremtst szabta. Ezzel prhuzamosan intzkedseket foganatostott a mozgsts vgrehajtsra, hadszati tartalkok kpzsre s felvonultatsra. Ennek rdekbe tszervezseket hajtott vgre, miutn a gpestett hadtestek az ellencsapsok sorn elvesztettk llomnyuk jelents rszt, jlius 15-n elrendelte feloszlatsukat. Helyettk  nll pnclos dandrokat alaktott, melyeket az sszfegyvernemi hadseregeknek rendelte al. A gpestett hadosztlyokat lvszhadosztlyokk szerveztk t. A lvszhadtest szervezeti fokozatot megszntettk. Ezt kveten a hadsereg llomny t-hat hadosztlybl s a kzvetlenekbl llt.

A nmet fparancsnoksg a Nyugati-Dvina. Dnyeper terepszakasz elrst jlius 10-ig, gy rtkelte, hogy megsemmistette a szovjet hadszati ferket, ezzel teljestette a „Barbarossa” terv kzelebbi hadszati cljt s megteremtette a hbor gyors, gyzelmes befejezsnek feltteleit. A tovbbiakban csak nhny leharcolt szovjet hadosztllyal szmoltak. De nem gy trtnt a szovjet fparancsnoksg jabb erket mozgstott. A „Kzp” hadseregcsoport, mely a f hadszati irnyban tevkenykedett, folytatva a tmadst jlius 14-tl vratlanul nagy ellenllsba tkztt. A Sztaraja Russza, Osztaskov, Belij, Jelnya, Brjanszk terepszakaszon a vdelemre berendezkedett Tartalk Front hat hadserege llta tjt. Mgttk pedig hrom hadsereg kezdte meg a mozsajszki vdelmi vonal kiptst Moszkva elterben. Jlius20-ig, ugyan mg erltetve a tmadst, a nmeteknek sikerlt elretrni 170-200km-t s elfoglalni Szmolenszket, a szovjet ellencsapsok kvetkeztben a tmads elakadt. gy bontakozott a szmolenszki tkzet, amely szeptember vgig tartott. Kzben a Gomel, Kijev terepszakaszon a „Dl” hadseregcsoportot is meglltottk. gy a kt hadseregcsoport kztti hzag tbb szz kilomterre nvekedett, amely kedvez lehetsget teremtett a szabad szrnyal rendelkez „Kzp” hadseregcsoport htba kerlshez. Ezrt a nmet vezrkar jlius 30-n lelltotta a hadszati firnyban val elretrst. A „Kzp” hadseregcsoport llomnybl a 2. hadsereget s a 2. pnclos csoportot Kijev elfoglalsra s a „Dl” hadseregcsoport felzrkztatsra rendelte. Ez vgs soron a „Barbarossa” terv mdostst jelentette, de utalt arra is, hogy a szovjet ferk nem semmisltek meg.

Az szaki hadszati irnyban a nmet s finn csapatok szeptember 8-ra blokd al fogtk, a szovjet csapatok egyre ersd ellenllsn tmad lendletk megtrt, tartalkaik kimerltek s elfoglalni nem tudtk. A jelentsen megerstett „Dl” hadseregcsoport a 2. s 1. pnclos csoportja, az eddigi harcokban legyenglt Dlnyugati Front mindkt szrnyt, sszetart irny csapsval, szeptember elejre tkarolta. Kijevet a bekerts veszlye fenyegette. Sztlin azonban nem engedlyezte Kijev feladst s a visszavonulst. Szeptember 15-n a gyr bezrult, a 23-ig elhzd harcokban nagy vesztesgek rn, mintegy 150000 katona tudott kitrni. A nmetek azonban sikeresen trtek elre. Kijutottak a Donyec-medencbe, elfoglaltk a Balparti Ukrajnt s elrtk a Krmbe vezet utakat. Odesszt otber 16-n – Rosztovot november elejn foglaltk el. A helyzet megszilrdtsa rdekben jabb erk bevetsvel, ellencsapssal, visszafoglaltk Rosztovot s ideiglenesen vdelemre knyszerttettk a  nmeteket.

Az 1941.jlius 10-tl kibontakoz leningrdi, szmolenszki, kijevi, s rosztovi harcokkal, hadmveletekkel, lezrult a Szovjetuni elleni hbor kezdeti idszaka. A nmet csapatoknak a „Barbarossa” terv kzelebbi hadszati cljt terletileg, Nyugati-Dvina, Dnyeper terepszakaszt, sikerlt elrni. Azonban a szovjet ferket megsemmistse elmaradt. A hadszati firnyban, -Szmolenszk, Moszkva-szeptember vgn knytelenek voltak, ha ideiglenesen is, de vdelembe tmenni. Nem tudtk megakadlyozni a Vrs Hadsereg mozgstst s a hadszati tartalkok felvonultatst, a szovjet gazdasg haditermelsre tlltst sem. A szovjet fegyveres erk slyos vesztesgeket szenvedtek, hatalmas terletek feladsra knyszerltek, de kpesek maradtak a hbor tovbb folytatsra.

 

4.      Nmet harckocsik szak- Afrikban, az El-Alameini tkzet

Olaszorszg, Franciaorszg veresge utn, gy rtkelte lehetsge nylt, a Fekete-tenger fltti korltlan uralom megszerzsre. szak-Afrika s a Szuezi-csatorna birtokba vtelvel Anglia s Franciaorszg rovsra nvelhette gyarmat birodalmt. A nmetek tmogattk a Szuezi-csatorna elleni akcit, mivel erre vezetett a legrvidebb t Anglia ltfontossg gyarmatai fel, a britek lektse pedig nmet rdekeket is szolglt. 1940. szeptember 13-n Lbibl megindult az olasz tmads Egyiptom ellen. Az angolokat vratlanul rte na csaps, teljes sikert mgsem hozott, Szidi Barani krzetben az elretrs elakadt. 1940. decemberben az angolok ellentmadsba mentek t, kiztk a betolakodkat Egyiptombl, st Lbia jelents rszt is elfoglaltk. Mussolini knytelen volt Hitler segtsgt krni. A nmetek egy pnclos s egy gpestett hadosztlybl ll kontingenst szlltottak Lbiba, „Afrika Korps” elnevezssel. 1941 februrjban Rommel altbornagy tvette az Afrikban lv erk fltti parancsnoksgot s ellentmadst ksztett el, melynek eredmnyeknt 1941. mjus 29-n elrtk Egyiptom hatrt, de a tovbbi elretrs elmaradt, mert a kszletek kimerltek. Utnptls pedig a nmet erforrsok Szovjetuni elleni elkszletek miatt egyre gyengbben csordoglt. A felek vdelembe mentek t s 1941 szig nem ksrleteztek tmadssal. 1942 elejn az angolok tmadtak s janur18-ra jra megkzeltettk El-Agheilt. A nmet-olasz csapatok 1942 tavaszn visszafoglaltk Lbia jelents rszt, a nyr folyamn pedig eljutottak az egyiptomi El-Alameinig.

Augusztustl mindkt fl vdelembe ment t, Alexandritl 80km-re nyugatra. Az angolok a tengerparttl a Kattarai mlyedsig hzd, mint egy 50km-es terepszakaszon ptettk ki vdelmket. A terep alkalmas volt a szilrd vdelem kiptsre, a dli szikls mlyeds j szrnybiztostst jelentett, mert technikai eszkzkkel gyakorlatilag jrhatatlan volt, gy a megkerlstl nem kellett tartani. A 8. angol hadsereg Montgomery tbornok parancsnoksgval, tz hadosztlybl (kztk hrom pnclos), ngy nll dandrbl s kt pnclos dandrbl, llt. Az angol csapatokat minden szksges felszerelssel ellttk, anyagi kszleteket felhalmoztk. A technikai eszkzk minsgi javtsra is figyelmet fordtottak. A pnclos csapatok llomnyban megjelentek a 75mm-es lveggel rendelkez „Churchill” tpus nehz harckocsik s az ugyancsak 75mm-es lveg „Shermann”tpus amerikai harckocsik. Kaptak tbb szz 57mm-es pncltr lveget s tbb ezer gpkocsit szlltsi, feladatok elltsra. Lgierejt kilenc amerikai harcszati lgi magasabb egysg tmogatta. A feltlts s megersts utn a 8. hadsereg 1942 szn azt a feladatot kapta, hogy menjen t tmadsba s verje szt a nmet-olasz csapatokat, szntesse meg a Fldkzi-tenger, Egyiptom, Alexandria s a Szuezi-csatorna veszlyeztetettsgt.

A tengely csapatai a hadosztlyok szmban, nem sokban klnbztek, tizenkt hadosztlyuk volt (ebbl ngy pnclos s kt gpestett), plusz egy ejternys dandr. A hadosztlyok feltltttsge azonban csak 40%-os volt s utnptlsra sem nagyon szmolhattak. Az erviszonyokat a kvetkez tblzat mutatja.

A vdelem kiptsnl nagy gonddal jrtak el. A csapatokat tmpont rendszeren helyeztk el, a firnyokban a harcszati mlysg elrte a 15-20km-t. A peremvonal el 6-7km mly biztostsi vet hoztak ltre, melyet kiegsztettek aknamezkkel s egyb mszaki akadlyokkal. A tmpontokat pncltr lvegekkel erstettk meg. A fcsapst a tengerparti svon vrtk, ezrt itt a mlysgben hrom vdvet hoztak ltre. A msodikat az elstl 5, a harmadikat a msodiktl 12km-re. A vdvek kztt reteszllsokat ltestettek s aknamezket teleptettek. Dlen a vdelem sokkal gyengbb volt. A utnptlsi vonalak 800-1200km hosszak voltak, ami az ellensg lgi flnye miatt tovbb neheztette az elltst. Klnsen lszerben s zemanyagban szenvedtek hinyt. Az afrikai nmet hader 1942 szeptemberben katasztroflis helyzetben volt. Mellentin tbornok a fparancsnoksgnak kldtt jelentsben gy fogalmazott: „Ha a hadsereg nem kap teljes feltltst, minden erfeszts ellenre kptelen lesz ellenllni az amerikai s Brit Birodalom egyestett erinek. A pnclos hadtest elbb, vagy utbb pusztulsra van tlve. Egyedl manverez vdelemmel, Lba fokozatos feladsval lehet megmenteni a pusztulstl.”[3]

A jl kiptett nmet vdelem megkerlsnek s tkarolsnak lehetetlensge arra sztnzte az angolokat, hogy frontlis csapssal ksreljk meg ttrni a harcszati vdelmet, majd pnclosok bevetsvel fejlesztik ki a hadmveleti sikert. A fcsapst a tengerpart mentn, a kisegtt a dli szrnyon terveztk. A jobbszrnyon bontakozott szt a 30. hadtest (els lpcsben t gyalog hadosztly s kt pnclos dandr), mgttk 30km-re a 10. pnclos hadtest (kt pnclos hadosztly). A dli szrnyon a 12. hadtest els lpcsjben kt gyalog hadosztly s kt dandr, msodik lpcsben egy pnclos hadosztly kszlt fel a tmadsra. Mindkt irnyban a gyalogsg feladata volt a vdelem ttrse s a pnclosok a siker kifejlesztse. Komoly gondot okozott az aknamezkn val tjr nyitsa, mert a sivatagi homok jl rejtette, msrszt a nmetek teljesen rendszertelenl s igen sok aknt teleptettek. (ngyzetmterenknt legalbb egyet.) Az angolok nagyon jl megszerveztk az csapatok vzelltst. Az egsz hadmvelet megszervezsnl az ellensg meglepsre s flrevezetsre trekedtek. Azt a ltszatot igyekeztek kelteni, hogy a fcsapst a dli szrnyn akarjk mrni. Ennek rdekbe itt sznlelet llsokat, raktrakat, ms berendezseket, jelkpez maketteket ptettek. A 8. angol hadsereg tmadst az amerikai szvetsgesek november 7-n Algr s Marokk terletn tengeri deszant hadmvelettel tmogattk.

A tmads megindtst 4 napig tart lgi elkszts elzte meg, bombztk a Tobrukba vezet vastvonalat, a kiktket, repltereket, tzrsgi llsokat, csapat csoportostsokat, klns tekintettel a pnclosokra. Oktber 22-n este az angol tzrsg elfoglalta tzel llsait, majd kdfggnyt vontak az arcvonal el s 22,40-kor megkezddtt a tzelkszts. Tzsszpontostsokat lttek az ellensges tzrsgre, vezetsi pontokra s ellenllsi csompontokra. Ez alatt a lgier is csapst mrt a tmpontokra. 23.00-kor a gyalogsg az aknamezkn nyitott tjrkon thaladva  rohamra lendlt,  lgier kzben rzkeny csapsokat mrt a vdelemre. A firnyban tmad 30. hadtest a nagy erflny ellenre, csak lassan jutott elre, csak egyes szakaszokon jutott ki az ellensg peremvonalra s rohamozta meg azt. Nem vettk szre, hogy a nmetek az els llsbl kivontk eriket. A sikertelensg ellenr Montgomery tbornok, mg az jszaka folyamn tkzetbe vetette az itt lv kt pnclos hadosztlyt. thaladva az tjrkon megrohamoztk a nmetek els llst, ahol a szervezet pnclelhrt tzben elakadtak. Oktber 23-n s 24-n a fvdvben az angolok szmra eredmnytelen elkeseredett harc folyt, viszont a pnclosok slyos vesztesgeket szenvedtek. A dli szrnyon tmad 13. hadtest is sikertelen volt. Oktber 25-n Montgomery a dlen lv pnclos hadosztlyt is szakon vetette be, ahol hromra emelkedett a pnclos hadosztlyok szma. Oktber 27-n Rommel is szakra csoportostotta t pnclosait, azzal a szndkkal, hogy ellencsapssal sztveri az angol fcsoportostst. Montgomery rtkelve a helyzetet le akarta lltani a tmadst, de az angol kormny nem jrult hozz. Oktber 28-n a lgier slyos csapsokat mrt az olasz-nmet pnclos erkre, ezzel meghistotta ellencsapsukat. November 2-n a 8. hadsereg jbl tmadsba ment t a jobb szrnyon, jelents tzrsgi s lgi tmogats mellett. A gyalogsg s a tzrsg j egyttmkdsnek ksznheten az angolok 4km-re betrtek a nmet vdelembe, sikerket a pnclosok, bevetse mlytette ki, mlyek kijutottak El-Akakir krzetbe. November 3-n Montgomery az ttrsbe bevetette a 7. pnclos hadosztlyt, mely sikeresen nyomult nyugat fel. Rommel flve a bekerts veszlytl megkezdte a visszavonulst, az El-Agheila megerdtett krzetbe. A dlen lv ngy olasz gyalog hadosztlytl elvette szllt jrmveiket, magra hagyta ket. Nyugat fel, csak elenysz rszk tudott visszavonulni. Az angolok csak november 4-n vettk szre az ellensg visszavonulst s tmentek ldzsbe. Ezzel gyakorlatilag befejezdtt az el-alameini tkzet. Az olasz hadosztlyok elvesztettk llomnyuk csaknem ktharmadt, a nmet csapatok is slyos vesztesgeket szenvedtek, de harckpessgket megriztk. 1942. november 7. s 11. kztt az amerikaiak partra szlltak Eisenhower tbornok parancsnoksgval szaknyugat-Afrikban. Elfoglaltk Algrt, Orant s Casablanct, majd keleti irnyba tmadtak tovbb. A 8. angol hadsereg 90 nap alatt 2200km-t ldzte az ellensget, de soha nem rte el. A kt arcvonal kz szortott nmet-olasz csapatok, Tunisz s Lbia hatrn ksreltk meg az ellenllst, de 1943. mjus kzepre felrldtek. Ezzel az szak-Afrikai hadszntr megsznt.

 

                        5. A msodik vilghbor legnagyobb pnclos tkzete a kurszki csata.

A sztlingrdi ellen-, majd ltalnos tmadst kveten a szovjet fegyveres erk jelents vesztesget okoztak  a nmetek „A”, „B” s „Don „ hadseregcsoportjainak. Megragadtk a hadszati kezdemnyezst s az ellensget ldzve 600-700km-t trtek elre, elfoglaltl Kurszkot s Harkovot. Kzben nagy tvolsgra leszakadtak ellt bzisaik, a kimerls jelei mutatkoztak, de Sztlin a tovbbi elre trst kvetelte. A nmetek a szovjet csapatok lendletnek cskkensbl, a ktelkek szthzdsbl, biztosts nlkli szabad szrnyak keletkezsbl, azt a kvetkeztetst vontk le, hogy a tmads folytatshoz a szovjetek nem rendelkeznek kell tartalkokkal. A helyzetet alkalmasnak tartottk ellentevkenysg kezdemnyezshez. Ezrt az sszeszedett tartalkokkal 1943 februrjban ellentmadsba mentek t s elfoglaltk Harkovot, Belgorodot a szovjet csapatokat arra knyszerttettk, hogy lemondva a kezdemnyezsrl az, szaki- Donyec foly mg vonuljanak vissza, s vdelembe menjenek t. A tmads folytatshoz azonban a nmeteknek sem volt erejk. Ezrt 1943 tavaszn Kurszk trsgben az a helyzet alakult ki, hogy mindkt fl megrizte a tevkenysgi md (tmads, vagy vdelem) megvlasztsnak lehetsgt, de egy hosszabb hadmveleti sznet llt be.

1943 tavaszn a kt nmet csoportosts kz mlyen bekeldtt 500km-es kurszki v, arra sztnzte a nmet hadvezetst, hogy a kedvez helyzetet kihasznlva 1943 nyarra a krzetben nagyszabs tmad hadmveletet ksztsen el. A „Citadelle” fednev terv azt tartalmazta, hogy szakrl Orjol s dlrl Harkov trsgbl Kurszk ltalnos irnyba mrt tallkozcsapssal bekertik s megsemmistik az itt lv Kzponti, illetve Voronyezsi Frontok csapatait, s a tmadst szakkeleti irnyba, Moszkva fel fejlesztik tovbb.

A Szovjetuni katonapolitikai helyzete 1943 nyarra jelentsen megszilrdult, hadiipari kapacitsa s hadereje minden vonatkozsban flnybe kerlt Nmetorszggal szemben.

Az erviszonyok alapjn a szovjet csapatok is kpesek lettek volna a tmadsra. A vezrkar azonban, miutn feldertette a nmetek szndkt, prilis 12-n gy hatrozott, hogy clszerbb mlyen lpcsztt vdelemmel, felfogni s elvreztetni a nmet tmad csoportostst, annak legyengtse utn, ellentmadsba tmenve sztzzni az orjoli s harkovi csoportostst. Az remltk, hogy ez a dnts biztostja a hadszati kezdemnyezs megtartst s az ltalnos tmadsba val tmenet feltteleit is. A kurszki vdelem teht nem az ellensg ltal kiknyszerttet, hanem nknt vllalt s elre tervezett volt, ahol a vd fl volt flnyben, ilyen rtelemben nem is tipikus. A fhadiszlls elkpzelsnek megfelelen  a Kzponti s a Voronyezsi Front mlyen lpcsztt vdelem kiptsre kapott parancsot. A hadszati mlysgben, a peremvonaltl 250-280km-re a Sztyeppi Katonai Krzet (1943. jlius9-tl Sztyeppi Front) eri rendezkedtek be vdelemre. A Nyugati, a Brjanszki s a Dlnyugati Front erinek ellentmadsra kellett felkszlnik. A vdelemre val felkszlssel egytt teht folyt az ellentmads elkszlete is.

1943. jlius 5-n 3.00-kor terveztk a nmet csapatok a tmads megindtst. A szovjetek azonban a trtnelemben elszr tzrsgi s lgi ellen-elksztst hajtottak vgre, terlet tz lvsvel. Ennek kvetkeztben a roham 2.5-3 rs ksst szenvedett, az ellen-elkszts lehetett volna eredmnyesebb is, ha pontosan feldertett clokra lttk volna. Az szaki szrnyon  a Kzponti Front ellen Olhovatka irnyba mrt fcsapssal, 5 ra 30 perckor indult a „Citadella” hadmvelet. A permvonal ttrse csak az tdik rohamra sikerlt s a napvgre csupn 6-8km mlyen tudtak bekeldni a vdelembe. A 6-n reggel vgrehajtott szovjet ellencsaps az eredeti helyzetet nem tudta ugyan visszalltani, de a nmet tmadst a msodik vdv eltt lefkezte. A nmetek jlius 7-n friss hadosztlyokat vetettek be, s Poniri irnyban kezdemnyeztek, jelents eredmnyt azonban sem, ezen sem a kvetkez hrom nap alatt nem rtek el. A hat napos harctevkenysg sorn a nmetek szaki csapsmr csoportostsa mind ssze 30km szlessgben, s 9-12km mlysgbe, tudott bekeldni a Kzponti Front vdelmbe. A jelents vesztesgek, a tartalkok felhasznlsa kvetkeztben 11-n knytelenek voltak vdelembe tmenni. Jlius 12-n a Brjanszki Front s a Nyugati Front bal szrnya tmadsba ment t az orjoli nmet csoportosts sztverse cljbl. A „Kzp” hadseregcsoport parancsnoknak nem volt ms vlasztsi lehetsge, mint hogy ebben az irnyban vgrvnyesen befejezze a tmad tevkenysget. A kzponti Front csapatai jlius 17-n estig visszalltottk az eredeti helyzetet, s msnap ellentmadsba mentek t. A kurszki v dli szakaszn az ellensg csapsmr csoportostsa mr jlius 4-n dlutn felvette a harcrintkezst a szovjet csapatokkal. A ferk 5-n reggel indultak rohamra, mint egy 90km szlessgben. A fcsapst Obojany, a msik csapst Korocsa irnyban mrtk. Estig egyes szakaszokon 8-10km mlysgben sikerlt bekeldnik a vdelembe. A Voronyezsi Front parancsnoka jlius 6-n reggelre elre vonta az 1. harckocsi hadsereget s kt harckocsi hadtestet a msodik vdv megerstsre. Ezen a napon a nmetek tmeges pnclos csapsokat mrtek a front vdelmre mindkt irnyban, s estre sikerlt betrnik a msodik vdvbe. Jlius 7-n s 8-n a nmetek tovbb folytattk a tmadst a msodi vdv ttrsre, ez azonban csak Prohorovka irnyban, egy keskeny svban sikerlt. Az elre nyomul mintegy 300 nmet harckocsit azonban a fparancsnoksg tartalkbl ide irnytott kt harckocsi hadtest s a lgier egyttes tevkenysge lelasstotta. A korocsai irnyban is visszavertk a nmetek rohamait, majd jlius 8-n mindkt irnyban mrt ellencsapssal, jelentsen javtottk a vdelemben lvk helyzett. A nmet parancsnoksg jlius 10-11-n a ferkifejtst a prohorovkai ttrs irnyba helyezte t. A ktnapos erfeszts nem jrt jelents sikerrel, mert a fhadiszlls hadszati tartalkokkal erstette meg a Voronyezsi Frontot, gy a vdelem sikeresen llta az jabb s jabb pnclos rohamokat. A Voronyezsi Front csapatai Jlius 12-n megerstve az 5. grda hadsereggel s az 5. grda harckocsi hadsereggel ellencsapst hajtott vgre, Prohorovka trsgben. Mivel a nmetek is itt vetettk tkzetbe pnclos eriket, a krzetben hatalmas harckocsi-tallkoztkzet bontakozott ki. Amelyben tbb mint 1500 pnclos s tbb szz replgp vett rszt. A sok szz harckocsi csatja flelmetes volt. Ks estig tombolt a kzdelem a harcmezn, zgtak a motorok s a harckocsik tmege szguld lavinaknt hmplygtt a trben. A harcjrmvek szzval gyulladtak ki, a harcmezt sr por s fst rnykolta be. A szovjet T-34-es harckocsik jl meglltk helyket. Az sszecsaps nagysgt jelzi, hogy a nmetek az tkzetben 440 harckocsit s rohamlveget vesztettek. gy a „Dl” hadseregcsoport is knytelen volt lemondani a tovbbi tmadsrl, s jlius 16-n megkezdte csapatainak visszavonst a megindulsi helyzetbe. A Voronyezsi Front, majd jlius 18-tl a Sztyeppi Front is bevezette az ldzst, s jlius 23-n estre elrtk az 5-n birtokolt terepszakaszt.

A „Citadella” hadmvelet alig tbb mint egy ht alatt sszeomlott. A szovjet vezets elkpzelse bevlt. A vdelem sikeresen feltartztatta s elvreztette a tmad csapsmr csoportostst. Kedvez feltteleket teremtettek az ellentmadshoz, teht megriztk a hadszati kezdemnyezst. A szovjetek mr a vdelmi hadmvelet megkezdse eltt rendelkeztek az ellentmads megindtshoz szksges erkkel s eszkzkkel. A Brjanszki s a Nyugati Front eri, mr jlius 12-n megkezdtk az orjoli tmad hadmveletet, melyhez 18-n a Kzponti Front jobbszrny csapatai is csatlakoztak. A hrom front eri jlius vgre  szakrl, keletrl s dlrl tkaroltk a nmetek orjoli csoportostst. A bekerts veszlyt felismerve a nmet vezets megkezdte csapatai visszavonst. A szovjetek augusztus 5-n birtokba vettk orjolt, s augusztus8-ra kijutottak Zsizdra-Lityizs vonalra. A dli irnyban a Voronyezsi s a Sztyeppi Front csapatai augusztus3-n indtottk a belgorod-harkovi tmad hadmveletket. A kt front eri 23-ig sztvertek az itt lv nmet csoportostst, s elnys helyzetet foglaltak el az ltalnos tmads megindtshoz, a Szumi, Gagyacs, Harkov terepszakaszon. A kurszki csata a szovjet csapatok sikeres ellentmadsval rt vget.

 



[1] Hadsereg szint ktelknek felel meg.

[2] Dr. Nagy Gbor ezredes: Pnclos csatk Zrnyi Katonai Kiad, Budapest 1966. 72 oldal.

     
Pontosid
     
Naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
     
Ltogatk szma
Induls: 2006-12-19
     
Linkek

www.bunker.gportal.hu

www.zmne.hu

 

     
zenetrgzit
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
     

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!