szantomihaly
szantomihaly
Men
     
E.mail cmem

szanto.mihaly@zmne.hu

     
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
     
Hrlevl hallgatimnak
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
     
A Magyar Honvdsg a kiegyezs utn
     
MH 1867-tl
     
A harckocsi csapatok fejldse
A harckocsi csapatok fejldse : 2. Harckocsik az els vilghborban

2. Harckocsik az els vilghborban

  2007.01.05. 19:12

Ebben a fejezetben mutatom ben a harckocsiz csapatok szletst, alkalmazsuk s az ellenk val vdelem kezd lpseit az els vilghborban.

 

Harckocsik az els vilghborban

 

  1. A harckocsik az els vilghborban.

 

    • A harckocsik megjelensnek harcszati kvetelmnye

 

Az els vilghbor eltt a katonai szakemberek nagytbbsge gy gondolta, hogy a jv hborjt nagy tmegek vvjk s a hbor gyors lefolys lesz, ahol az ellensg feletti gyzelmet hatrozott tmad hadmvelet eredmnyeknt dnt csatban fogjk elrni. A szemben ll felek rvid hborra kszltek, erre utalt II. Vilmos nmet csszr kijelentse 1914 nyarn, hogy: „Mire a levelek lehullnak, Prizsban lesznk.” Ez azonban a valsg helytelen rtkelsbl addott s csak brnd maradt. Egyedl Helmuth von Moltke (az idsebbik), ismerte fel, hogy a hbor akr hossz ideig is tarthat. 1890. mjus 14-n a Reichstagban a kvetkezket mondta: „Uraim, ha a hbor, amely mr tbb mint 10 ve Damoklsz kardjaknt a fejnk felett fgg, vgl kirobban, akkor, hogy meddig tart, s mikor lesz vge, azt senki sem tudja majd megmondani. Ebben a hborban eddig soha nem ltott mdon felfegyverzett eurpai nagyhatalmak tmadnak majd egymsra. Ezek kzl egyiket sem lehet egy vagy kt hadjrattal sztzzni s arra knyszerteni, hogy elismerje veresgt, s szigor felttelek mellett bkt kssn. Uraim, lehet, hogy ez a hbor kt vig, de lehet, hogy harminc vig is eltart.”

A katonai szakrtk figyelmen kvl hagytk a figyelmeztetst s azt, hogy a gpi nagyipar hatalmas fejldse, az j harceszkzk tmeges megjelenshez s a millis tmeg hadseregek, kialakulshoz vezetet, amely a harcmezn gykeresen j helyzetet teremtet. A gyalogsg flautomata, automata fegyvereinek (fleg a gppuskk, golyszrk), valamint a gyors tzel tzrsgi lvegek, aknavetk tze lehetetlenn tette a gyalogsg sr lncokban val rohamt, st a manverezsre sznt fegyvernemet, a lovassgot is lrl szlltotta, s arra knyszerttette, hogy lvszrokban keressen menedket. Mindez azt mutatta, hogy a harc megvvsban gykeresen j helyzet keletkezett. Ezt jeleztk a korban zajl hbork is.

A felsoroltak egyttes hatsa knt, az els vilghbors hadszati tervek 1914 vgre csdbe jutottak. Az arcvonalak fokozatosan kiszlesedtek s megmerevedtek, az eddigi manverez hbor vget rt. Az sszefgg arcvonalak miatt megszntek a szabad szrnyak, az tkarols, megkerls lehetetlenn vlt. Ltre jtt a hbor j sajtos formja az llshbor. A vdelem felptse fokozatosan ersdtt, sszefgg rokrendszereket ptettek ki, vhelyek s tzelllsok tmegvel, megerstettk klnbz akadlyokkal, megfelel tvolsgra tartalkokat helyeztek el. Az ilyen formn egyre szilrdul vdelem ttrse a tmad katonai vezetst eddig ismeretlen feladat el lltotta.

1915-ben a szemben ll felek az ttrst keskeny arcvonalon nagy erflnnyel szndkoztak elrni. Nveltk a tzelkszts idejt, mdostottk a gyalogsg harcrendjt, a hullmharcrendet kpesnek tartottk a csaps erejnek fokozsra a mlysgbl. De a roham tzrsgi tmogatsnak elmaradsval a vd kzeli tartalkainak lefogst megoldani nem tudtk gy a vrt siker elmaradt. 1915. februrjban a francik tbbrs tzrsgi elkszts utn, 20 km-es arcvonalon, hatszoros erflnnyel ksrleteztek, sikertelenl. Mrciusban az 1. angol hadsereg 10 km-es szakaszon tizenhatszoros erflnnyel tmadt, sikertelenl. A tmad harcrendje tlzsfolt volt, nem tudott manverezni, gy a vd tartalkai elre vonsval kpes volt elreteszelni a betrsi pontokat. Az vvgn nveltk az ttrs szlessgt s a tzelkszts idejt. A lvegek s aknavetk tmegnek felvonultatsval, gondosan elksztett s hosszantart tzrsgi elksztssel akartak utat trni a gyalogsg szmra. Ez pedig mrhetetlenl nvelte az anyag felhasznlst. 1916. jlius1-n a 6. francia hadsereg a Somme folynl 15 km-es szakaszon, arcvonal kilomterenknt csaknem 100 db tzrsgi eszkz kt nap alatt 8000 tonna lszert ltt ki, az ttrs azonban elmaradt. 1917. oktber 23-tl Malmaisonnl hat nap alatt kilomterenknt 177 lveg 80 000 tonna lszert zdtott az ellensg llsaira. Az eredmny: 10 km-es szakaszon 8 km-t tudtak elre nyomulni. A tevkenysg kltsgei –az emberi letek szzezreit nem szmolva –meghaladtk az 500 milli frankot. Ennek kvetkeztben a hbor mrhetetlen anyag felhasznlssal jrt, 1914-1918 kztt Anglia 170, Franciaorszg 200, Nmetorszg 275, Oroszorszg 500, az Osztrk-Magyar Monarchia 70 milli tzrsgi lszert hasznlt fel megkzeltleg.

A tmads ilyen forma elksztse sok-sok idt, nagy mennyisg lszer felhalmozst s anyagmozgatst kvetelt, de a tmad a hossz tzrsgi elkszts ellenre s a hatalmas szemlyi vesztesg dacra sem volt kpes az ttrst magvalstani, legfeljebb nhny kilomteres betrst rtek el. Mert a vd mr a tzrsgi elkszts idejn felismerte a tmad szndkt –teht a meglepets elmaradt –s a tzrsgi tz hts hatrra mozgatott tartalkokkal elreteszelte a betrs lehetsgt. A tmadnak nem lvn gyorsan mozg tartalkai, a gyalog menet s lvontats nem gyors, st a vd a vast felhasznlsval megelzte a tmad tartalkainak mozgst, gy azok bevetse elksett, csak akkor kvetkezett be amikorra az j vdelem mr ltre jtt. Teht a hadmveleti ttrs, illetve a tmad rszrl a hadmveleti mlysgbe val kijuts elmaradt.

A harcigz bevetse, sem hozta meg a vrt sikert. Az alkalmazs sok nehzsggel jrt, a gyrtstl az ellensgre val csaps mrsig sok mindent meg kellett oldani, szllts, trols kijuttats stb, de mg az idjrs is befolyssal volt. Ugyanakkor a msik fl is bevezette az alkalmazst. gy meg kellett teremteni az ellene val vdekezs lehetsgt is.

1917-tl az ellensg tzrsggel val puszttst hrom rszre osztva oldottk meg. Az els elem a korbbiaktl lnyegesen rvidebb, de igen intenzv roham tzrsgi elksztse, a msodik egy-kt kilomter mlysgig sr tzfggny a gyalogsg el, azaz a roham tzrsgi tmogatsa, a harmadik a mlysgi harc tzrsgi biztostsa, sszpontostott tzcsapsokkal az ellenllsi gcokra. A harcszati sikereket gy sem tudtk kimlyteni, mert a tmad tartalkainak mozgsa nem tudta megelzni a vd manvereit, gy a betrs elreteszelse hamarabb megvalsult, mint a siker kimlytsre sznt csapatok csapsa. Az llshbor zskutcjbl gy sem sikerlt a kiutat megtallni.

A hnapokig tart eredmnytelen anyagcsatk amellett, hogy gazdasgilag s katonailag is kimertettk a szembenll feleket, knyszert szksgszersgknt hatottak a katonai vezetsre, hogy olyan j megoldst keressenek, ami biztostja az egyre szilrdul vdelem ttrst. Olyan harceszkzre volt szksg, amely egyszerre volt mozgkony, vdelmet biztostott a kezelknek a gppuskk tze s a tzrsgi repeszek ellen, de jelents tzervel is rendelkezett. A szksglet teht adva volt, az ipari termels fejletsge s a tudomny kpes volt az eszkz megalkotsra s a hadsereg szmra kell mennyisgben rendelkezsre bocstani. Ez az j harceszkz a harckocsiban lttt testet. Ugyanis alkalmasnak ltszott, hogy tzelkszts nlkl az ellensget meglepje, lekzdje a mszaki akadlyokat, segtse a gyalogsgot a vdelem teljes mlysgnek ttrsben, ezzel utat nyisson a mozgharchoz.

A harckocsi megjelense teht nem vletlen jelensg, hanem a fegyveres harc fejldsnek trvnyszer eredmnye. A gyalogsg ttrsben val tmogatsnak szksgszersge hvta letre. Br a XIX szzad msodik felben s a XX. szzad elejn az elre lt tervezk rajztblin kirajzoldtak az els „pnclozott harcjrmvek” tervei, a harcmezn csak akkor jelentek meg, amikor a meglv harceszkzk mr nem voltak kpesek a felmerlt nehzsgeket megoldani. Ezt tmasztja al a francia harckocsi csapatok „atyjnak” Estienne ezredesnek 1915. december 12-n rt gondolata: „Erre a gpre get szksg van, mert a gyalogsgban az a meggyzds alakult ki, hogy a siker biztostsra a tzrsg egyedl mr nem elgsges, ezrt j eszkzre van szksg. Az ellensg kiprblta a mrges gzt, Franciaorszgnak valami sokkal hatsosabbat kell csinlni. Ezt elrheti, ha alkalmazza a szrazfldi pnclost….

…Hadszati szempontbl az j fegyver flnye abban ll, hogy tzrsgi elkszts nlkl lehetv teszi a megleps szer, nagymret tmads kezdst.” A harckocsit teht azrt hoztk ltre, hogy lekzdje a vdelem akadly- s rokrendszert, megsemmistse gppuska fszkeit, elfoglalja a tzrsg llsait, s ez ltal biztostsa a gyalogsg elre mozgst. Az j harceszkz a gyalogsg tmogat fegyvereknt az ttrs vgrehajtsra jtt ltre. Ezt a feladatt megrizte az els vilghbortl napjainkig. Hatsa azonban jval tlmutat ezen, nem csak a gyalogsg rohamt vltoztatta meg, hanem talaktotta a szrazfldi harc egsz metdust is. Hatssal volt a tzrsg, a mszakiak s minden ms fegyvernem s szakcsapat tovbbi fejldsre s a harcban betlttt szerepre, tevkenysgre.

 

  • Nhny fontosabb harckocsi tpus csald:

 

Az els harckocsik ellltsa a harcszati szksgszersg ellenre nehezen indult. 1915 elejn Angliban Winston Churchill tmogatsval, nhny sikertelen ksrlet s sok ellen rzst s htrltatst lekzdve indult meg a gyrts, nagytitoktarts mellett. A gyrat katonai rsg vigyzta, a ksrleti terepet a lakossg tvoltartsa rdekben letveszlyess nyilvntottk, a harcjrmvekrl azt a hrt terjesztettk el, hogy azok Oroszorszg rszre gyrtott vzszllt tartlyok „tankok”. Ez a nv rajtuk is maradt. Az els mkd kpes harcjrm a „Big Willie” nevet viselte. Ebbl fejlesztettk ki a harcmezn elsknt bevetett „MARK-I”-et, melyet legmblytett sark rombusz alak jellemzett, a szln vgig fut lnctalpakkal, melyek rugzatlanok voltak. A harckocsi tetejre szerelt rcsozaton drthlt helyeztek el a kzigrnt ktegek elleni vdelemre. Szemlyzett 8 f alkotta. A fegyvereket az oldals erklyekben helyeztk el. A „frfi” harckocsikban 2 db 57 mm-es gyt s 4 db 7,7 mm-es gppuskt, a „n” harckocsikban 6 db gppuskt alkalmaztak. A harcjrm kormnyzsa rendkvl bonyolult volt, a htuljn kill kt nagy kereket enyhe fordulnl egy hidraulikus emelszerkezettel a fldre szortottk, ez segtette a forduls vgrehajtst, a mveletet 4 katona vgezte. Motorja 105 lers, mely 6 km/rs sebessggel mozgatta a jrmvet, hattvolsga ne rte el a 40 kilomtert. A pncltest belsejben a motorzaj miatt a kezelk egymskzti rintkezsre klnbz szn lmpkat hasznltak.

 

Els pldnyt 1916. februr 16-n mutattk be V. Gyrgy kirlynak, aki tmogatta a gyrtst. Az els pldnyok –klnfle gyrtsi problmk s mdostsok kvetkeztben –csak 1916. augusztus elejn kerltek Franciaorszgba. Az alkalmazs tapasztalataibl kiindulva a MARK tpus csald kilenc vltozatt ksztettk el. A MARK-IX. lnyegesen eltrt a tbbitl, benne a pnclozott szlltjrm st fedezhetjk fel, miutn 50 katont volt kpes vdetten az ellensg kzelbe szlltani.

A angol szakemberek ltrehoztk az elztl kisebb toronnyal rendelkez „Medium Mark” tpusnev harckocsi csaldot is, A, B, C, D vltozatokkal. A „Medium Mark A” 14 tonns, kt 45 lers motorral, 13,5 kilomteres sebessggel 130 kilomteres hattvolsggal rendelkezett. Kezel szemlyzete 3 f, fegyverzete 4 db 7,62 mm-es gppuska volt. A ksbbi vltozatokat egy, de nagyobb teljestmny motorral, vastagabb pnclzattal szereltk. A „D” vltozat mr a hbor utn kszlt el.

 

Ugyan csak megszletett a „Vickers Mark I” tpus is, forg toronnyal benne 1 db 47 mm-es gyval s 4 db gppuskval. Slya 10,5 tonna, szemlyzete 5 f, a 140 lers motorral 30-35 km/h sebessg elrsre volt kpes, mton 320, terepen 220 km-es hattvolsggal

 

Az angoloktl fggetlenl az ott foly ksrletekrl mit sem tudva a francik is fantzit lttak a harckocsikban. 1915. decembertl Estienne tzrezredes tbbszri javaslatval meggyzte a fparancsnoksgot, egy lnctalpas harcjrm szksgessgrl. Az ezredes a Schneider-gyr vezet mrnknek segtsgvel ksrletezett. Eredmnyeknt 1916. februr vgn a gyr, novemberi szlltsra 400 db harckocsi legyrtsra kapott megbzst. A „SCHNEIDER” tpus harckocsi 14,6 tonna sly, melyet egy 55 lers motor mozgatott 7,5 km/h-s sebessggel. Fegyverzett egy 75 mm-es lveg s kt gppuska kpezte, szemlyzete 6 f volt. Az els tpus bevetse slyos kudarccal vgzdtt. A mdostsok eredmnyeknt az jabb tpusokon nveltk a motor teljestmnyt s a pncl vastagsgt. A Schneider CA2 tpusban szikratvrt is beptettek, gy ez volt az els hradeszkzzel rendelkez harckocsi.

 

A francia viszonyokra jellemzen Estienne ezredes tlett a fegyverzeti minisztriumban is hasznlhatnak tartottk s Rimailho ezredes irnytsval a Schneider-gyr konkurensnl, a St. Chamondnl rendeltek 400 db harckocsit. A „ST.CHAMOND” tpus harckocsi formja igen klns, a 26 tonna tmeg jrm orrsze hosszan elre nylt, a futmvt pedig a hts ktharmadnl alaktottk ki, ezltal terepjr kpessge igen alacsony volt. Motorja 90 lers sebessge 8 km/h. Fegyverzete egy 75 mm-es lveg s 4 gppuska ell a kzdtrben, htul s oldalt mg hrom gppuska, Kezelinek szma 8 f. Klnlegessgnek szmt az is, hogy a motor ramfejlesztt mkdtetett s a harcjrmvet a kerktengelyekre szerelt elektromotorok mozgattk. Vgl is a kt tpus harci alkalmazsra alig felelt meg, ez fleg az egymstl fggetlen fejleszts szmljra rhat.

 

A negatv harci tapasztalatok arrl gyztk meg Estienne ekkor mr tbornokot a francia harckocsi csapatok parancsnokt, hogy a nehz harckocsik mellett szksg van kisebb tmeg, gyorsabb harckocsikra is. gy szletett meg a „RRNAULT” harckocsi csald. A 6,5 tonns Renault (R-17) 40 lers motorral szereltk, sebessge 7,8 km/h, hattvolsga 45-60 kilomter, fegyverzete egy 37 mm-es gy s egy gppuska, kezelszemlyzete kt f volt. Ez volt a vilgon az els forgtornyos harckocsi.

 

A nmeteket meglepetsknt rte az angol harckocsik megjelense a harctren, de klnsebb jelentsget nem tulajdontottak nekik. Csak 1916 vgn rendeltk el a kifejlesztst, a munka azonban lassan haladt. Az „A7V” tpus csald minta pldnyt 1917 mjusban mutattk be. Az els tpus slya 29,9 tonna, a lnctalpakat kln-kln egy-egy 100 lers motor hajtotta 8-10 km/h-s sebessggel, hattvolsga 40 km volt, fegyverzete egy 57 mm-es lveg s hat gppuska, kezel szemlyzete 7 f. Mdostott vltozata az „ATVU” tpus kt lveggel s ngy gppuskval rendelkezett. Ezek voltak az els vilghbor legersebb pnclzat harckocsijai.

 

1917 szeptemberre elkszlt egy knny harckocsi is „LK-I” nven, alkalmazsra azonban mdostott vltozata kerlt „LK-II” tpus jellel. Slya 8,5 tonna, motorja egy 55 lers benzinmotor 18 km/h-s vg sebessgre volt kpes, szemlyzete 3f, fegyverzete egy 57 mm-es gy s kt darab gppuska. A hbor vgig azonban csak a prototpus kszlt el.

 

Tervbe vettk egy valsgos mozg erd elksztst is „K WAGEN” tpus nven. Tmege 148 tonna, szemlyzete 22 f, fegyverzete ngy 77 mm-es lveg s kt gppuska lett volna. A fegyversznet meg ktsig azonban csak kett kszlt el.

 

  • A harckocsik alkalmazsnak elvei s gyakorlat

 

A harckocsi teljesen j harceszkzknt jelent meg az els vilghbor alatt. A katonai szakrtk a csapat prbk alatt az j fegyver jellemz tulajdonsgait s alkalmazsuk lehetsgt a kvetkezkben hatroztk meg:

    1. A harckocsit mindenek eltt tmad fegyvernek tartottk, vdelemben csak ellenlksek vgrehajtsnl vettk szmtsba. Ez esetben is csak gyalogsgi tmogatssal, mivel gy gondoltk, hogy az elfoglalt terletet nllan kptelenek megtartani.
    2. A harckocsik korltozott hattvolsgbl (30-70km.) vontk le azt a kvetkeztetst, hogy mozgkonysguk csak a vdelem kzeli mlysgben teszi lehetv alkalmazsukat, mivel nagyobb mlysgekbe kptelenek eljutni.
    3. Az tszegdelt terep, a 3-4mter szles rkok, 1 mternl mlyebb, klnsen iszapos talaj folyk, csatornk, mocsaras talaj, meredek lejtk, erds s szikls terlet gyakorlatilag a harckocsikkal jrhatatlan volt, mert technikai megoldsaik ezt nem tettk lehetv.
    4. A motorzgsa s a lnctalpak csikorgsa minden ms hangot elnyomott, ezrt a harckocsit sketnek tekintettk.
    5. Ugyanakkor a harckocsibl val kilts s figyels jelents korltozottsga miatt vaknak is tekintettk.
    6. A harckocsi tzerejt is korltozottnak gondoltk, mert mozgs kzben a tallati valsznsg igen alacsony, llhelyben pedig a harcjrm nagy clfellete knnyen megsemmisthetv tette.
    7. A harckocsira gy tekintettek, mint egy igen srlkeny harceszkzre. A figyel rsekre kznsges lom magvas lvedkkel lve srlst okozott a kezezknek (A franciknl a harckocsikban trtnt sebeslsek 50%-t ez okozta.), de srlkeny volt a lnctalp, a tet- s farpncl, mert vkonyabb pnclbl kszltek.

A harckocsik els megjelenstl a hbor vgig tbbszr kerlt sor harckocsik alkalmazsra. Ezen tkzetek sznhelyeit az 1 szm vzlaton tntettk fel. (A vzlaton a folyamatos vonal az 1914 vgre megmerevedett arcvonalat jelzi, a szaggatott vonal a Siegfried-llst mutatja, amelybe a nmetek 1917 tavaszn vonultak vissza, a pontvonal pedig azt a helyzetet jelenti, amelyet a nmetek 1918 tavaszn elrtek.) Az antant rszrl 1916 februrjban az a megllapods szletett, hogy az vi tmadst jlius 30-n az angolok s a francik kzsen a Somme foly mindkt partjn trtn elretrsessel kezdik. risi erfesztseket tettek a siker biztostsa rdekben, ezer tonna szmra halmoztk a lszert s ms hadianyagot. E tmadst most is a dnts kezdetnek szntk. Egyhetes tzrsgi elkszts utn a gyalogsg rohamra lendlt, de a kezdeti sikerek utn a harcok elhzdtak s risi ldozatokat kveteltek. 62 brit s 44 francia hadosztly kzdtt 58 nmettel. Az eredmny mintegy 45km szles s 10km mly betrs a nmet vdelembe. A vesztesg pedig hatalmas 450 000 angol, 200 000 francia s 650 00 nmet katona esett el vagy vlt harckptelenn. A vres, sikertelen harcok cskkentettk a katonk erklcsi erejt, ezrt Sir Douglas Haig tbornok a franciaorszgi angol csapatok fparancsnoka azt krte az angol kormnytl, hogy engedlyezze a jliustl Franciaorszgba rkez els harckocsik harcba vetst. A kormny a katonai szakrtk tiltakozsa ellenre – akik a tmeges s vratlan alkalmazstl remltk a dnt sikert – engedlyezte a bevetst. A legnagyobb titoktarts mellett szeptember 10-re 59 db „Mark-I” tpus harckocsit szlltottak az alkalmazs krzetbe.

A harckocsik alkalmazsnak kifejlesztsvel megbzott Swinton tbornok azt javasolta, hogy szles arcvonalon egyenletesen elosztva, gyalogsgi tmogatssal, meglepetsszeren kerljenek bevetsre. Ezrt a 15km szlesen tmad hadtestek kztt elosztottak 49 db-ot s 10 db maradt a

parancsnoksg tartalkban. Vgl is technikai meghibsodsok miatt 32 harckocsi vett rszt a szeptember 15-n megindul rohamban, melynek sorn 2-3 harckocsi kpezett egy-egysget s egy-egy ersebb tmpontot (pl.: gppuskallst) kaptak tmadsi clknt. gy az erk sztforgcsoldtak. A meglepets s az erklcsi hats igen jelents volt, de mert a gyalogsg a legtbb helyen lemaradt a harckocsiktl a siker gyorsan veszendbe ment, mert a harckocsik knytelenek voltak visszavonulni. Ahol a gyalogsg kvette a harckocsit –mint Flers falunl- ott 300 nmet katont ejtettek fogsgba s elfoglaltk a falut. Tbb helyen a nmetek meneklsszeren hagytk el llsaikat. (a vzlaton 1. szmmal jellve.) Az angol csapatok flnap alatt 10 km szlesen 4-5 km mlyen nyomultak be a nmet llsokba. Ez a korbbiakhoz kpest jelents siker, de a maglepetstl remlt ttrs elmaradt, 32 harckocsibl 18 llta ki a prbt a tbbi technikailag meghibsodott vagy bombatlcsrben ragadt. A kvetkez napokban mg volt nhny elszigetelt harckocsi alkalmazs. Szeptember 25-n egy harckocsi 325 foglyot ejtett, mg a sajt gyalogsg vesztesge 5 f volt. A kvetkez napon tzelkszts nlkl nyolc tank s gyalogsg hajtott vgre sikeres akcit. November kzepn jabb kt harckocsi alkalmazsra kerlt sor. Ezzel a harckocsik bevetsnek ksrleti vagy els szakasza vget rt.

1917 tavaszn az antant a harckocsik alkalmazsa sorn lnyegesen nem vltoztatta az elveket, tovbbra is kis csoportokban elklntett tmadsi clok ellen vetettk be ket. A nmetek ltal foganatostott ellenrendszablyok eredmnyeknt azonban egyre nagyobbak lettek a harckocsikban elszenvedett vesztesgek. Ezen id alatt harckocsik tmeges alkalmazsra nem kerlt sor, nhny jellemz esetet ragadunk ki. 1917. prilis 9-n (a vzlaton 2. szmmal jellve) Arras krzetben a Scarpe foly mindkt partjn harckocsikkal tmogatott tmadst indtottak a 6. nmet hadsereg ellen. A harckocsiknak ksznheten egy nmet hadosztly llsait ttrtk, de a siker csak helyi jelentsg maradt. prilis 16-n az arcvonal dli szrnyn Reimstl nyugatra (a vzlaton 3. szmmal jellve) a francik Schneider harckocsik bevetsvel indtottak tmadst egy magaslat ellen. Az eredmny teljes kudarc.

1917 folyamn a tbb hnapig tart flandriai csatban az angolok sok harckocsit alkalmaztak. Az itteni mocsaras terep, melynek jrhatsgt mg a hatalmas grnt tlcsrek is neheztettk, nem kedvezett az alkalmazhatsgnak, gyakorlatilag itt is csak kiscsoportos bevets volt kivitelezhet. Ezek kzl kiemelhet az 1917 jniusban vgrehajtott tmads (a vzlaton 4. szmmal jellve), az eredmny siralmas. A bevetett 216 harckocsibl 100 db maradt a harcmezn, vagy meghibsodott, elakadt, vagy megsemmislt. Ez az eset kezdte megingatni a harckocsikba vetett hitet. A ktkedk azt hangslyoztk, hogy a harckocsik igen sok fogyatkossggal rendelkeznek, ugyan akkor tmeges ellltsuk horribilis mennyisg pnzt ignyel ez pedig nincs arnyban az elrt eredmnyekkel.

1917. oktber 23-n a francik Fismestl szakra (a vzlaton 5. szmmal jellve) hrom hadtesttel indtottak tmadst az llsaikba bekeldtt nmetek ellen. 67 rszben Schneider s rszben St. Chaumond harckocsi tmogatta a gyalogsgot. A rohamot egyhetes tzrsgi elkszts s az Aillette foly vlgynek teljes elgzostsa elzte meg. A harckocsikat most, is mint eddig kiscsoportokban alkalmaztk. Az elrt siker jelents volt, 8000 foglyot ejtettek s a nmeteket az Aillette foly mg vetettk vissza. Novemberben az angolok Flandriban alkalmaztak harckocsikat, de csak helyi jelentsg sikert rtek el.

A harcokkal prhuzamosan lzas temben folyt a harckocsik tkletestse s gyrtsa. A harctri tapasztalatok alapjn javtottk a pncl minsgt, tkletestettk a futmvet, ezltal nveltk a mozgkonysgot, s igyekeztek megteremteni a krkrs tzels folyamatos fenntartsnak lehetsgt. A harckocsik harci alkalmazhatsgnak nvelsben elvlhetetlen rdemeket szerzett Winston Churchill az akkori lszergyi miniszter, a ksbbi brit miniszterelnk. Az eszmje volt, hogy a harckocsikat a fokozott gyrts eredmnyeit bevrva, nagy tmegben kell bevetni. A harckocsik szmnak nvekedsvel ltrehoztk, az un. „Kirlyi Harckocsi Csapatok Parancsnoksgt”, melynek alrendeltsgbe tartozott a harckocsik zme. A parancsnok Elles tbornok lett, aki a meglv 378 db harci s a 98 db utnszlltsi feladatokat, ellt harckocsikat hrom, egyenknt hrom zszlaljas dandrokba szervezte. gy a zszlaljak tlagosan 42 db harci s 9-10 db szllt harcjrm fltt rendelkeztek. Ez gyakorlatilag egy harckocsi hadtest volt. Az llomny nagy rsze „Mark-IV” tpus harckocsi volt. A francik a knny harckocsikat ezredekbe, a nehz harckocsikat osztlyokba szerveztk.

Elles tbornok kidolgozott egy tervet, melyben az sszes harckocsi egy tmegben val tkzetbe vetst javasolta, az ltala szemrevtelezett s kivlasztott Cambraitl nyugatra lv arcvonalon. Haig tbornok az angol fparancsnok elfogadta a tervet, mert a siker remnyvel kecsegtetett. Ezzel szndkozott az angol fegyverek tekintlyt nvelni, ellenslyozni a flandriai csata sikertelensgt. A sznhely kivlasztsban szerepet jtszott, hogy a nmetek ezt az arcvonalszakaszt meggyengtettk a flandriai csathoz szksges erk sszpontostsa rdekben s az Oroszorszgban felszabadul erk mg nem rkeztek be. A meglepets biztostottnak ltszott. A terep a harckocsik mozgst nem gtolta s fedett kiindulsi llsokat biztostott. Siker esetn a bourloni magaslatok birtokba vtele kedvez helyzetet teremtett volna az angolok szmra. gy kerlt kijellsre a Moeuvres s Banteux kztti 15 km-es arcvonalszakasz a tmads vgrehajtsra. (2. szm vzlat, az 1.-en 6. szmmal jellve)

A kijellt arcvonalat nmet rszrl a 2. hadsereg hrom hadosztlyerej „Coudry”-csoportja tartotta megszllva. A hadosztlyok 7-8 km-es szlessgben vdtek. Tartalk a kzelben nem volt, illetve az tkzet els napjn Cambraiban kezdte meg a kirakodst az orosz frontrl ide szlltott 107. hadosztly.

A tmads elksztse a legnagyobb titoktarts mellett folyt. Az angolok a vgrehajtshoz a III. s IV. hadtestet egyenknt hrom hadosztllyal sszpontostottk, az ldzsre hrom lovashadosztlyt ksztettek fel. Az arcvonal mgtt sszpontosultak a harckocsi dandrok is. A tmogatsra 1000 tzrsgi eszkz llt rendelkezsre. A tartalkot a titoktarts miatt az arcvonal mgtt helyeztk kszenltbe, ezek az erk az V. hadtest hrom hadosztlya s hrom lovashadosztly voltak. Elhelyezkedsk tvolsga nem biztostotta idbeni tkzetbe vetsket. Az angolok a francia fparancsnoksggal csak november 19-n kzltk a tmads tervt, s ldz erk biztostst krtk. A francik erre a feladatra gpkocsin kt hadosztlyt s egy lovashadosztlyt vontak ssze. A titoktarts ellenre a nmetek tudomst szereztek a kszldsrl s az egsz arcvonal szakaszon vdelmi kszltsget rendeltek el, felhvtk a parancsnokok figyelmt a harckocsi veszlyre is.

Az egsz hadmvelet alapgondolata a meglepetsre plt, melyet az itt elszr tmegesen alkalmazott harckocsiknak kellett megvalstani. A megleps rdekben elhagytk a tzelksztst, s a harckocsik feladata volt az akadlyok letiprsa s a kzeli mlysgben lv gppuskk megsemmistse, a gyalogsg elremozgsnak biztostsa. A tzrsg feladata a roham megindulsa utn az ellensg tzrsgnek megsemmistse, lefogsa s a gyalogsg s harckocsik elre mozgsnak tzhengerrel trtn oltalmazsa volt. November 19-n 23,30-kor a harckocsikat elre vontk a kiindul llsokba, a gyalogsg elfoglalta roham vonalat. Ide t hadosztly vonult fel a hatodik tartalkban maradt. A harckocsikat az egsz arcvonalon egyenletesen osztottk el, de voltak kln feladattal megbzott kis csoportok is. ltalban 30-40 mterenknt jutott egy harckocsi. Mindenegyes harckocsihoz 10-12 fs rohamjrrt osztottak be, (ez volt a csoportos harcrend) a gyalogsg tbbi rsznek ezek mgtt kellett hullmokban elre mozogni.

November 20-n reggel sr kd bortotta a harcmezt. 6,20-kor az angol tzrsg vratlanul csapsszeren nyitotta meg a tzet a nmet tegekre. Ezzel egy idben megindult a harckocsik s a gyalogsg rohama. A harckocsik knnyen legzoltk az akadlyokat, s szles utat vgtak a gyalogsg szmra. A kdbl kibontakoz harckocsik tmege elsprte a vdk gyenge ellenllst. A nmet gyalogsg egy rsze rmlten meneklt. A harckocsik az llsok s rkok kztti trben oldalirny mozgssal az ellenll nmet gyalogsg mg kerlve, htulrl tzet nyitva rjuk az elre nyomul angol gyalogsg karjaiba kergettk ket. Voltak elszntan vdekez osztagok is, kzlk emelkedik ki a 108. tbori gys ezred 9. tege, mely Flesquieres faluban sokig tartotta magt, miutn egy lveg s egy hadnagy maradt letben, mg egyedl is 16 db harckocsit tett harckptelenn, amint azok egy terep hullmon igyekeztek tjutni. Vgl a hadnagy is hsi hallt halt, de a falu csak 21-n jutott az angolok birtokba. Az ilyen s ehhez hasonl ellenlls kvetkeztben az angolok az els nap 49 db harckocsit vesztettek, de az ttrs sikerrel jrt. A betrs mlysge elrte a 8 km-t, st a lovassg Cambrai elvrosig nyomult elre. A nmet vesztesg ezen a napon 5000 fogoly s 160 lveg volt. Az angol vesztesg 1500 f.

November 21-n a tmads folytatdott, de az eredmnyek messze elmaradtak a korbbitl. Ez arra vezethet vissza, hogy a ktelkek sszekeveredtek, az egyttmkds akadozott klnsen a harckocsik s a gyalogsg kztt, megsznt a tevkenysg egysges jellege, a tmads rszcselekmnyekre szakadt szt. Ezzel egytt a nmetek ellenllsa is felersdtt, mert a 107. hadosztly a kirakodst kveten harcba lpett. A ferkifejts az angolok rszrl Fontain N.d. s Bourlon faluk, valamint az itteni magaslatok birtokba vtelrt folyt. De a napokig tart elkeseredett kzdelem sem hozott jelents eredmnyeket. November 23-27-ig Moveuvers falu birtokrt folyt heves kzdelem siker nlkl, 27-re a tevkenysg gyakorlatilag holtpontra jutott. Az angolok ltal elrt terepszakaszt a vzlaton szaggatott vonal jelzi.

Kzben a nmet fvezrsg 29-re ellentevkenysget ksztett el. Haig tbornok pedig az elrt terepszakasz megerstst rendelte el. A nmetek a betrs szaki s dli szrnyn indtott sszetart irny, ketts tkarolssal akartk az angolokat megsemmisteni. Ehhez dlen terveztk a ferkifejtst a Busigny-csoport ht hadosztlyval, szakon kisegt csapst mrtek az Arras-csoport ngy hadosztlyval, Cambrai krzetbl a 107. hadosztly lekt tevkenysget folytatott. A tmads 30-n reggel dlrl, rvid de hatsos tzrsgi elkszts utn indult, s jelents eredmnnyel egszen Gouzeaucourig jutottak, s csak az angol grda bevetsvel alakult ki a vzlaton pontozott vonallal jelzett helyzet. szakon a tmad csoport parancs szerint dlben lendlt rohamra s jelents sikert rt el. A kvetkez napokban az angolok s a nmetek is jabb berkez tartalkokat vetettek be, de az arcvonal lnyegesen mr nem vltozott, a tovbbi tevkenysget egyik fl sem erltette.

A harcok mrlege, az angolok mintegy 8000 foglyot ejtettek s zskmnyoltak 160 lveget, a nmetek zskmnya 9000 fogoly s 150 lveg volt. Az angolok elvesztettk a harckocsi hadtest kzel egyharmadt csaknem 120 harckocsit s jelentktelen terletgyarapodst rtek el, de felbecslhetetlen rtk tapasztalatokat szereztek a harckocsik tmegmret alkalmazsban. Ennek hatsa alatt rendelte meg az angol hadvezetsg 1080 harckocsi legyrtst. A francik szintn ezt kveten hatroztk el 5150 db Renault harckocsi sszeszerelst. A nmet vezets is erfesztseket tett a harckocsik rendszerestsre, de az ipar mr anyaghiny miatt nem volt kpes a tmegmret gyrtsra. gy a zskmnyolt harcjrmveket kijavts utn vettk ignybe.

1917 htralv napjaiban mr nem volt jelentsebb harckocsikkal tmogatott sszecsaps. 1918 tavaszn a hadmveletek a nmet tmadssorozattal indultak, amelyekben a harckocsiknak csak alrendelt szerep jutott. A nmetek 1918. prilis 24-n Villers Bretonneuxnl indtottak elszr harckocsikkal tmogatott tmadst, egyttal itt prbltk ki az „A7V” tpus harckocsikat (a vzlaton 7. szmmal jellve), melyek igen nagy erklcsi hatssal voltak az angolokra s a tmads jelents terletnyeresggel jrt. A siker azonban nem bizonyult tartsnak, mert az angolok rvid idn bell harckocsikkal tmogatott ellentevkenysgbe kezdtek s a nmetek knytelenek voltak feladni a korbban elfoglalt terleteket. Az eset azrt rdemel emltst, mert a trtnelemben elszr itt harcoltak egyms ellen harckocsik. Itt derlt ki, hogy csak a „hmnem” azaz lveggel felszerel harckocsi kpes a msik puszttsra, mert a csak gppuskval rendelkez „nnem” tehetetlen ellenfelvel szemben. Ez az tkzet arra is szolglt pldt, hogy a kellen fel nem ksztett gyalogsgban a vratlanul megjelen harckocsik pnikot idzhetnek el. A lersok szerint kt angol knny harckocsi, kt zrt rendben lv nmet zszlaljat lepett meg, melyeket nagy vesztesg mellett nhny perc alatt sztszrt.

A harckocsik alkalmazsnak fnykor a 1918 nyarn jtt el, amikor az antant meglltva a nmetek elnyomulst, maguk mentek t tmadsba. Az els nagy tmadst 1918. jlius 18-n a francik indtottk Villers Cotterestnl Soissons irnyban (a vzlaton 8. szmmal jellve), a Marne folyig s azon tl elre trt nmetek visszaszortsra, az un. Marne-i v felszmolsra. Foch tbornok akkor mr, mint fparancsnok hetek ta gyjttte az erket. Az v dli s keleti szrnyn Chateao Thierry s Reims kztt az 5. s 9. hadsereget. A nyugati szrnyon a 6. s 10. hadsereget, akik a ffeladatot kaptk. Ide sszpontostott 24 francia s amerikai gyalog- s 3 lovashadosztlyt, 2133 lveget, 493 harckocsit, 1143 replgpet. A francik a fcsapst 50 km-es svban, ktlpcss felptsben mrtk, az els lpcsben 18 hadosztllyal, a msodikban 6 gyalog- s hrom lovashadosztllyal. A hadosztlyok, a tzrsg s a harckocsik elosztsa egyenletesen trtnt, teht slykpzst nem alkalmaztak. A hadsereg-parancsnoksgok 156 harckocsibl tartalkot kpeztek, gy a rohamban 337 db vett rszt. A tmadst reggel 6 rakor tzrsgi elkszts nlkl indtottk. A dli s keleti szrnyon a rendelkezsre ll 130 harckocsi kevsnek bizonyult, mert a nmetek kpesek voltak elhrtani a rohamot. A nyugati szrnyon a meglepets kvetkeztben sikerlt a vdelembe bekeldni ltalban 5, de egyes helyeken 8-9 km mlysgbe. A teljes ttrs azonban nem sikerlt. A siker dnt eszkzei a harckocsik voltak. A harcok szntere nagyrszt arats eltt ll gabona tbla volt, ahol a nmet gyalogsg kzvetlen irnyzs fegyverei nem lttk be a cl terletet. A harckocsik tornybl viszont j kilvsi s figyelsi lehetsg volt. A Marne-i vben a nmetek nyolc gyengn felszerelt hadosztlya vdekezett, kzeli tartalkok sem voltak. Az ttrs megakadlyozsa szmukra ltfontossg volt, ezt megoldottk, elssorban a tzrsgnek ksznheten, mert a meglepets ellenre jelents vesztesget okoztak a harckocsikban. A kvetkez napokon az elretrs a harckocsik hinya kvetkeztben, mr messze elmaradt az els napitl. 20-n s 21-n a nmetek a Flandribl berkez tartalkok bevetsvel mr minden rohamot visszavertek. A hbor utn az tkzet elemzsekor a szakrtk brltk a francia vezetst a slykpzs hinya s a harckocsik sztforgcsolsa miatt. „A lehetsges nagy s dnt siker elmaradt, mert…a francik a harckocsikat segdfegyvernemnek tekinttettk, s felaprzva alkalmaztk….a harckocsik kpeztk a tmad ffegyvert, de miutn nagy szmuk sem volt elegend, hogy 50km szles arcvonalon tmadjanak, keskeny svban kellett volna ket sszevonni.”

A nmet csapatokat 1918. augusztus 8-n az un. „fekete napom” rte a kvetkez nagy tmads a 4. angol s az 1. francia hadsereg rszrl, Moreil krzetben (a vzlaton 9. szmmal jellve). Rawlinson tbornok a 4. angol hadsereg parancsnoka a tmadshoz 13 gyaloghadosztlyt s egy lovas hadtestet sszpontostott, harcukat 521 harckocsi tmogatta. Debeney tbornok 1. francia hadserege csak nyolc gyaloghadosztllyal s kevs szm harckocsival rendelkezett. A tmadst az angolok 4 ra 20 perckor kezdtk tzrsgi elkszts nlkl s mestersges kd alkalmazsval. A hadmveleti felpts ktlpcss volt, az els lpcsben 10 gyaloghadosztly, a msodik lpcsben hrom gyaloghadosztly s egy lovas hadtest volt. A tmads szlessgi kiterjedse 18 km, az erket egyenletesen osztottk el, gy az els lpcsben kilomterenknt 1-1.5 gyalogezred s 20-25 harckocsi rohamozott. A tzrsg egy rsze tz hengert ltt a harckocsik el, ms rszk lefogta, vagy megsemmistette a nmet tzrsget. Az 1. francia hadsereg a kevs harckocsi miatt alkalmazott tz elksztst, de csak akkor nyitottak tzet, amikor az angolok betrtek a vdelembe.

A mestersges kd s a vratlanul megjelen harckocsik megleptk a vdelemben lv 2. nmet hadsereget. gy az els napon az angolok 14km mlyen benyomultak a nmet llsokba, lnyegben dezorganizltk a vdelem els vben lv erket. A mlyen elre tr harckocsik tbb hadosztly trzset is elfogtak, ht nmet hadosztlyt pedig csaknem teljesen megsemmistettek. A sikert fnyesen bizonytotta a 16000 fogoly s a zskmnyolt 200 lveg. Az 1. francia hadsereg csak jelentktelen terlet nyeresget rt el. A nmetek azonban hamarosan felocsdtak az els meglepetsbl s a hadsereg tartalkait gpkocsi szlltssal, azonnal bevetettk, majd vasti szlltssal tbb hadosztlyt irnytottak a helysznre. Az angolok elre trse lelassult, majd a helyzet fokozatosan normalizldott. A f ok a nmet tartalkok bevetsn tl a harckocsikban bellott nagymrv vesztesg. Ezt szemlltetik a kvetkez adatok: az els napon 521 harckocsit vetettekben, a msodikon 155 db-ot, a harmadikon 85 db-ot, a negyediken 28 db-ot s az tdiken 6 db volt zemkpes llapotban. Ez termszetesen nem mind harci vesztesg, nagyon jelents a technikai meghibsodsok miatt zemkptelenn vlt eszkzk szma. A hadmvelet befejeztvel az angolok 22 000 foglyot ejtettek s 400 lveget zskmnyoltak, az elre trs mlysge pedig elrte a 20 km-t.

Miutn a fenti szakaszon a nmetek megerstettk llsaikat, az angolok j tmadst ksztettek el, a 3. angol hadsereggel Albert krzetben (a vzlaton 10. szmmal jellve). A tmads augusztus 21-n indult, melyben a harckocsi hadtest is rszt vett. Erre az idre ugyanis a javtsok elvgzsvel s utnptls berkezsvel 100 zemkpes harckocsival rendelkezett. A tmads sikeresen kezddtt, br a nmetek azonnal ellentevkenysgbe kezdtek. 22-re birtokba vettk Albertet. Ekkor a tmadshoz csatlakozott a 4. angol hadsereg is. A  nmetek az un. Wotan-llsba szilrdtottk meg helyzetket. Az angolok ismt szakabbra helyeztk t a fcsaps irnyt. Szeptember 2-n az Arras-Cambrai t mentn (a vzlaton 11. szmmal jellve) keskeny arcvonalon, mlyen tagozott, harckocsikkal tmogatott tmadssal ttrtk a Wotan-llst. Ezt kveten a nmetek az egsz arcvonalon knytelenek voltak visszavonulni a Siegfrid-llsba.

A hbor htra lv napjaiban mr nem kerlt sor nagy tmeg harckocsikkal tmogatott tevkenysgre. A nmetek gyakorlatilag folyamatos, lass visszavonulst folytattak, gy nem volt id s szksg nagyobb tmadsok mdszeres elksztsre. A nmet csapatok erklcsi ereje folyamatosan cskkent, ellenllsuk gyenglt, kisebb harckocsival tmogatott tevkenysg is eredmnyes volt. Sorkerlt nhny esetben mg harckocsik egyms elleni harcra, ezek az esetek is azt erstettk meg, hogy a lveggel felfegyverzett harcjrmvek elnyben vannak a csak gppusksokkal szemben. A harckocsikban elszenvedett vesztesgek mindvgig igen slyosak voltak. A felsorolt tkzetekben a szvetsgesek ltalban nhny szz harckocsi egyidej harcbavetst tudtk biztostani, gy az elrt eredmnyek tbbnyire harcszati jelentsgek voltak. Az tt siker elmaradsa ellenre levontk a kvetkeztetst, mg tbb harckocsi egyidej alkalmazsra van szksg. Erre utalnak az 1919-re az iparnak leadott megrendelsek, miutn nem vrtk a hbor befejezdst 1918-ban. Anglia 1919. prilis1-ig 3700db, jlius1-ig tovbbi 1180 db fleg „Mark-V” tpus harckocsi ellltst rendelte meg. Franciaorszg ugyan ezen idre 1875 db nehz- s 10 000 db Renault knny harckocsi legyrtsra adott rendelst. gy a szvetsgesek 1919 kzepre csaknem 17 000 harckocsi alkalmazsval szmoltak. Ezen fell az angolok 10 000 db traktor rendeltek a Ford-cgnl, a lszer, lelmiszer s egyb hadianyagok terepen trtn elre szlltsra.

 

  • A harckocsik ellen val vdekezs lehetsgei s eszkzei

 

Az j harceszkz megjelense, mint lttuk, megvltoztatta a tmad harc formjt s mdjt. A hatalmas robajjal megjelen tzet okd szrnyeteg pnikszer meneklsre, megadsra knyszerttette a vdelemben lv gyalogsgot. A meglepetsen tl negatvan hatott az ellenk val harcra trtn kikpzetlensgk, tzeszkzeik hatstalansga, a vdtelensg s kiszolgltatottsg rzse. A vdelmet szervez parancsnokok s a harcot megvv csapatok j helyzet el kerltek, hogyan vdekezzenek a harckocsik ellen? Az els meglepetsek utn csakhamar ellenrendszablyokat dolgoztak ki s foganatostottak, melyek btorsgot ntttek a harcot megvv katonkba. Elszr azokat a feltteleket kellett vgig gondolni, amelyek a sikeres ellenllst lehetv tettk. A meglepets elkerlse vgett meg kellett szervezni a harckocsik feldertst, azaz a harckocsi figyelrendszert. Hogyan, milyen eszkzkkel lehet a harckocsi pnclzatt lekzdeni? Kzenfekv megoldsnak tnt a gyalogsgi fegyverek sszefogott tze, csak sajnos a hasznlatos lom magvas lvedkek nem tttk t a pnclt, viszont a figyelrsekre tzelve eredmnyt lehetett elrni. Ugyan is becsapdskor a kls burok levlt az lom megolvadt s a rseken bejutva srlseket okozott a szemlyzetben. Kvetkez lpsknt a gyalogsgot ellttk acl magvas lvedkekkel, ezekkel 5-10 mm-es pncl tthet volt. Az els harckocsik pnclja sok helyen ennl nem volt vastagabb. A tzrsg is alkalmasnak tnt, de tzelllsuk a mlysgben volt s megosztott irnyzssal igen alacsony volt a tallati valsznsg, ezrt elssorban az gyk egy rszt kivontk a mlysgi llsokbl s a peremvonal, kzelben helyeztk el, ha tvszeltk a tmad tz elksztst igen hatsosnak bizonyultak. Kevs szmuk azonban tmeges harckocsi tmadskor nem volt elegend. Ha tjutottak vonalukon, akkor a tzrsg csak a tzellls krzetben tudta felvenni a harcot, ott is csak azok a lvegek, amelyeket a fedett tzelllsokbl nylt tzelllsokba vontak ki.

Ms oldalrl kzeltve, azt is felismertk, hogy a gyalogsgot fel kell kszteni a harckocsik elleni kzelharcra, azaz kzigrnt ktegekkel val megsemmistsre. Ehhez azonban a harckocsikat, biztost gyalogsgot le kellett vlasztani a harckocsikrl. Ezt a feladatot a tzrsg zrtz lvsvel oldotta meg, majd jhetek a kzigrnt ktegek. Az els harckocsik akadlylekzd kpessge alacsony volt. Ezt hasznltk ki azltal, hogy a vdelemhez felhasznltk a terep termszetes akadlyait, ahol ilyen nem volt ott mestersges akadlyokat ltestettek. Harckocsi rkokat, -falakat, -akasztkat, -csapdkat teleptettek. Eredmnyesen gtoltk a harckocsik mozgst az aknamezk. Ezeknek a ltrehozsa j hatalmas feladat el lltotta a mszaki csapatokat. A harckocsi motorok zemanyaga fleg benzin volt, mely igen gylkony, ezrt felgyjtsukra alkalmaztak lngszrkat is. Az eddigiekbl is kitnik, hogy a harckocsik elleni harc szksgkpen maga utn vonta a vdelemre alkalmas terep kivlasztsnak az egyes tzfegyverek s ms eszkzk eddig szoksos elhelyezsnek, alkalmazsuk mdszereinek megvltoztatst.

Termszetesen rvidesen megjelentek a kimondottan harckocsik elleni harcra tervezett s gyrtott fegyverek is. Elsknt a nmeteknl mr 1917-ben ksrleti jelleggel, majd 1918-ban tmegesen a 13 mm-s un. „tankpuska”, amely 400 mteren bell 10-15 mm-es pnclt is tttt. A hbor vgre, ltre hoztk az els 20 mm-es pncltr lveget, ez volt az un. Becker-lveg, igaz mr jelents szerepet nem jtszott. sszefoglalva a kvetkez ellenrendszablyokat foganatostottk a harckocsik elleni harcra:

  1. Megszerveztk a harckocsi figyelrendszert.
  2. A gyalogsgot ellttk acl magvas lvedkekkel.
  3. A tzrsget kikpeztk kzvetlen irnyzs tzelsre harckocsik ellen, s tbori gykat helyeztek el a peremvonal kzeli mlysgben.
  4. A vdelem peremvonalt termszetes akadlyra tmaszkova jelltk ki, illetve mestersges akadlyokat ltestettek.
  5. A gyalogsgot felksztettk a harckocsik kzelharcban trtn megsemmistsre.
  6. A pnclelhrtsban szerzett tapasztalatokat gyjtttk s oktattk a csapatoknl.
  7. A lngszrkat alkalmaztk a harckocsik ellen.
  8. Az emltetteken tl nagy jelentsgnek tartottk a szemlyi llomny idegi, pszicholgiai felksztst a harckocsi iszony lekzdsre.

Lassan a rendszablyok folytn a pnclelhrts rendszere is kezdett kirajzoldni. 1917-tl nvekedett a mlysge, amely magba foglalta a peremvonal eltt s a mlysgben ltestett klnbz mszaki akadlyokat, a lngszrk s a kzvetlen irnyzsra kijellt lvegek tzelllsait, a harckocsi figyelrendszert, a tbori tzrsg fedett tzelllsait, a kzelharcra felksztett gyalogos csoportokat. Ez a rendszer mg kezdetleges s gyenge, hinyzik a kimondottan pnclelhrtsra ltrehozott eszkz. Annak ellenre, hogy az els vilghborban a harckocsik jelents vesztesgeket szenvedtek, ez nem elssorban a pnclelhrtsnak ksznhet. A harckocsik tmeges alkalmazst a firnyokban, a pnclelhrts mg nem tudta hatkonyan gtolni. Ennek oka a harckocsik szerepnek, jelentsgnek s lehetsgeinek helytelen rtkelsbl, a pnclelhrt eszkzk kevs szmbl, alacsony hatkonysgbl, a pnclelhrt rendszer kialakulatlansgbl addott. A legfbb tanulsg, hogy a harckocsik elleni harc kell szm s minsg pncltr fegyvert ignyel, a vdelem felptst a pnclelhrts ignyeinek megfelelen kell kialaktani, belertve az akadlyrendszert s tzrendszert, a vdelem teljes mlysgre terjeden kell ltrehozni, s szksges a harc elre trtn megszervezse.

 

     
Pontosid
     
Naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
     
Ltogatk szma
Induls: 2006-12-19
     
Linkek

www.bunker.gportal.hu

www.zmne.hu

 

     
zenetrgzit
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
     

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!