szantomihaly
szantomihaly
Men
     
E.mail cmem

szanto.mihaly@zmne.hu

     
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
     
Hrlevl hallgatimnak
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
     
A Magyar Honvdsg a kiegyezs utn
     
MH 1867-tl
     
Az els vilghbor hadtrtnete
Az els vilghbor hadtrtnete : 5. Az llshbor idszaka (1915-1918)

5. Az llshbor idszaka (1915-1918)

  2007.01.08. 09:06

A fejezet az llshbor idejn lezajlott legfontosabb esemnyeket trgyalja

 

 

5.  Az llshbor idszaka (1915-1918)

 

A hbor els idszaka lesen felvetette a katonai elmletek katasztroflis hinyossgait, ellentmondsait. Nem sikerlt a gyzelmet dnt csatkkal kivvni, s nem vezetett eredmnyre az tkarols mindenron val erszakolsa sem. Mr az els hnapokban kudarcba fulladt minden olyan ksrlet, amely kizrlag szuronyrohamokkal akart dntst kierszakolni a tmegesen megjelen harci technikval szemben. A tmad gyalogsg az ellensg pusztt gy- s gppuskatzben elvesztette legjobban kikpzett erit, megtorpant s magt besni knyszerlt. A vdelem tzereje llandan nvekedett, a tmad a rendelkezsre ll technikval azt lekzdeni nem tudta, gy knytelen volt maga  is vdelemre berendezkedni. A hadmvszetben j jelensg mutatkozott: az sszefgg llsrendszerbl ll arcvonal s az ott foly harctevkenysg. Ettl kezdve a hbor vgig a hadmvszet eltt kt feladat llt: egyrszt megoldani a vdelem llkpessge, szilrdsga fokozsnak krdst, msrszt megkeresni a vdelem harcszati mlysge ttrsnek mdszereit, valamint a hadmveleti siker megteremtsnek eszkzeit s formit.

1915-ben tovbb nttek a hbor mretei: Olaszorszgnak az antant, Bulgrinak a kzponti hatalmak oldaln val hborba lpse jabb arcvonalak kialakulshoz vezetett. Elkezddtt az „isonz csatk” vekig tart eredmnytelen sorozata a Monarchia s Olaszorszg kztt Oroszorszg vratlan aktivitsa miatt a hbor slypontja a nyugati arcvonalrl keletre toldott t. Ez lehetv tette, hogy Franciaorszg s Anglia jjszervezze hadseregt, valamint hadiipart, s felkszljn a kvetkez s nagy hadmveleteire.

 Az els hbors v tapasztalatai alapjn a haditechnika rohamos fejldse figyelhet meg: nvekedett a gppuskk mennyisge, rendszerestettk a kzigrntot, s szlesebb krben kezdtk alkalmazni az aknavett. Harctereken egyre nagyobb szerepe lett a replgpeknek. Ellenk fokozatosan j tpus, a lgi clok lekzdsre alkalmas lvegeket s gppuskkat szerkesztettek, s megkezdtk a lgvdelem megszervezst. Ez vben jelent meg a hadtrtnelemben elszr a vegyi harcanyag (gz), aminek els alkalmazsa a nmet hadvezetshez kapcsoldik (Ypern- ma Ieper-, 1915. prilis 22.). A fvssal vgrehajtott tmads eredmnye: 6km szles szakaszon tezer halott s tzezer gzsrlt volt. A gzfvst rvidesen tzrsgi vegyi lvedkek hasznlata kvette, s a mrgez anyagok alkalmazsa csakhamar elterjedt a hadszntereken. Ennek hatsra a harcbiztosts j elemmel egszlt ki, megjelent a csapatok vegyvdelme. A kialakul llsharc megnvelte a mszaki erk s eszkzk szerept, jelentsgt. Az erdtsi elemek ksztsnl a hagyomnyos anyagok helyett egyre inkbb vasbetont alkalmaztak.

Az 1915-ben lefolyt hadmveletekben mindkt fl megprblta az ellensg vdelmnek ttrst. j mdszerekkel ksrleteztek, megnveltk a tzrsgi elkszts idejt, mdostottk a gyalogsg harcrendjt, megjelent a csaps erejt a mlysgbl fokozni tud hullmharcrend.  Szktettk az ttrsi szakaszokat, jelents helyi erflnyt alaktottak ki, azonban a roham tzrsgi tmogatst s az ellensg kzeli tartalkainak lefogst nem tudtk megoldani, gy a vrt siker nem kvetkezett be. A nyugati hadszntren a francik tbbrs tzrsgi elkszts utn, 20km-es arcvonalon, hatszoros erflny mellett ksreltk meg az ttrst, sikertelenl (champagnei tli csata). A kvetkez hnapban az 1 angol (a.9 HDS. 10km-es szakaszon tizenhatszoros erflnyt hozott ltre, ttrni ennek ellenre sem tudott. Az jabb ksrletnl a tzrsgi elkszts idtartamt lnyegesen meghosszabbtottk. Az 1915. szeptember-oktberi champagnei szi csatban 30km-es szakaszon kb. 60 lveg arcvonal kilomterenknti srsget, lerben pedig hatszoros flnyt hoztak ltre. Hromnapos tzrsgi elkszts utn ttrtk ugyan a nmetek els llst, azonban a msodik eltt a berkez szabadon manverez tartalkok a betrst elreteszeltk.

Az antant sikertelen ksrleteivel szemben a kzponti hatalmak csapatai 1915. mjusban Gorlice s Tarnov  kztt ttrtk az orosz vdelem harcszati mlysgt. A 32 kilomteres szles ttrsi szakaszon tzrsgben ngy-tszrs, lerben kt-hromszoros erflnyt hoztak ltre. Az orosz vdelem tlagos mlysge 25 km volt, s hrom vdvbl llt. A 4-5 km mly els vdv kt llssal volt kiptve. A msodik a peremvonaltl 6-10, a harmadik 15-20 km tvolsgra jtt ltre. A tmad csapatok ngyrs tzrsgi elkszts utn, az els nap ttrtk az els vdvet, majd a negyedik napon a vdelem teljes mlysgt. Az orosz csapatok sztverse azonban elmaradt, mert a tmadk nem rendelkeztek a siker kifejlesztshez gyorsan mozgtartalkokkal. gy az oroszok lassan, terepszakaszrl terepszakaszra vonultak vissza 300-350 km-t, majd oktberben Riga, Dvinszk, Baranovicsi, Dubno. Tarnopol vonalban megkapaszkodva, megszilrdtottk az arcvonalat. jabb megoldsra vr problma szletett: meg kellett keresni a harcszati siker hadmveletiv fejlesztshez szksges erket, eszkzket s mdszereket.

Bulgrinak a kzponti hatalmak oldaln val hadba lpsvel, az oktber 7-n indtott hadmveletekkel, kzs ervel sikerlt Szerbia terlett, birtokba venni, gy a balkni hadszntr megszn

Az 1916-os v folyamn a hadvisel felek tovbb ksrleteztek az egyre mlyl s szilrdabb vl vdelem ttrsvel. Ehhez nagymrtkben felhasznltk az elz v tapasztalatait, melyek alapjn meg nvekedett a tzrsg jelentsge, klnsen a meredek rpplyj fegyverek szerepe, gy nagy szmban jelentek meg az aknavetk s a tarackok. A vdelem mszaki kiptettsgnek tkletesedse elengedhetetlenn tette a rombolsra alkalmas nehzlvegek szles kr elterjedst. Fokozdott a gyalogsg tzereje is. A gyalogzszlaljak 6-8 gppuskt, golyszrt s 37 mm-es lvegeket kaptak. A tzer nvekedse lehetv tette a gyalogezredek tszervezst az eddigi 4-rl 3 zszlaljasakra.

Az antanthatalmak az 1918-os terveik elksztsekor elhatroztk az erfesztsek sszehangolst. Oroszorszg tehermentest feladatot kapott, Anglia s Franciaorszg pedig hadszati tmadssal a kezdemnyezst akarta megragadni. Nmetorszg a ferkifejtst jra nyugatra helyezte t. A kibontakoz hadmveleteket a hadtrtnelem „anyagcsatk”[1] nven tartja szmon, amelyekben a tzrsget tovbb sszpontostottk (70.80 lg/km) s a hossz tzrsgi elksztstl (7-10 nap) vrtk az ellensges llsok teljes rombolst. A gyalogsgnak viszonylag szles ttrsi szakaszon (30-40 km), mlyen lpcsztt harcrendben kellett birtokba venni az ellensg llsait. Az ttrs azonban tovbbra sem sikerlt. A napokig tart tzrsgi elkszts risi mennyisg lszerfelhasznlssal ugyan jelentsen rombolta a vdelem kzeli mlysgt, de a Megleps teljes elvesztshez vezetett. A vdnek ideje volt a mlysgbl, illetve az arcvonal nem tmadott szakaszairl tartalkokat tcsoportostani, velk j vdelmi terepszakaszt megszllni s a betrst elreteszelni, vagy az eredeti helyzetet visszalltani.

Az v jelentsebb tmad hadmvelett a nmetek indtottk Verdun elfoglalsra. A kzdelem 10 hnapig tartott, s a felek teljes kimerlsvel vgzdtt. Ezalatt, a nmetek birtokba vettek egy mindssze 15-30 km szles s 10 km mly terletet, mikzben k 600 000, a francik pedig 350 000 embert vesztettek. Mg folytak a verduni hadmveletek, amikor az antantcsapatok tmadst indtottak a Somme folynl a nmet vdelem ttrsre s erinek megsemmistsre. A jliustl novemberig tart harcokban az angol-francia csapatok 40 km-es svban 10 km-t trtek elre 800 000 ember lete rn. A nmet csapatok vesztesge 538 000 f volt. Az t hnapon t megszakts nlkl foly harcokban mindkt fl felhasznlta tartalkait.

Itt kerlt sor a harckocsik kiprblsra, egyenlre, jelentsebb eredmny nlkl. Az angolok ltal legyrtott 59 „Mark I” tpus „tankot” titokban szlltottk Franciaorszgba, s 1916. szeptember 15-n vetettk harcba ket. A Harckocsik zmt (49-et) elosztottk a 15 km szlessgben tmad ngy hadtest kztt, 10-et pedig az angol fparancsnoksg tartott sajt hatskrben. A 49-bl 17 technikai hiba folytn nem rkezett el a megindulsi llsba, gy vgl 32 vett rszt a tmadsban. Ezek 2-3-as csoportokban a vdelem valamelyik klnsen ers pontjnak (pl. gppuska-tzellls) lekzdst kaptk feladatul. A peremvonal elrsig tbb harckocsi meghibsodott vagy elakadt, de amelyek elrtk, azok sikeresen tmogattk a gyalogsgot.

j tapasztalatokkal gazdagtotta a hadmvszetet a keleti hadszntr dli szrnyn megindtott orosz tmads (Bruszilov- tmads). A Dlnyugati Front 1916. jnius 4-v Luck s Csernovic (ma Csernovci) kztt, 30 perces tzrsgi elkszts utn mintegy 400 km szlessgben, 11 szakaszon, flmilli katonval ttrte az osztrk-magyar csapatok vdelmnek harcszati mlysgt. A tbb arcvonalszakaszon val egyidej ttrs megfosztotta a vdt a tartalkaival val manverezs lehetsgtl. gy csak szeptemberben sikerlt a tmadkat a nyugati hadszntrrl tcsoportostott erkkel feltartztatni. Az orosz hadvezets nem tudta a sikert tovbb fejleszteni, mert az elrt eredmnyek kszletlenl rtk, gyorsan mozg csapatokkal nem rendelkezett, kimerlssel s anyaghinnyal kzdtt. Sem az orosz hadvezets, sem ellenfelei nem ismertk fel a ksrlet valdi jelentsgt, a hbor tovbbi menetben a tbb szakaszon val ttrs mdszert nem alkalmaztk.

A Bruszilov-tmads sikern felbtorodva Romnia- mivel gy vlte, hogy a hbor sorsa eldlt- az antant oldaln belpett a hborba, s tmadst indtott Erdly terletn. Az itt foly hadmveletek eltren a tbbi hadszntrtl, mozg jellegek voltak. Ez a terep sajtossgaibl, az sszefgg arcvonal hinybl addott. A hegyi harcra felksztett alpesi ktelkek nagy mlysg megkerlseket, tkarolsokat alkalmazva viszonylag rvid id alatt visszavonulsra knyszerttettk a romn csapatokat.   Az arcvonalak csak az antant kzvetlen beavatkozsa utn szilrdultak meg. Dnts teht az 1916. vi hadmveletekben sem szletett. Az erviszonyok nagyjbl kiegyenltdtek, de az elszenvedett nagy vesztesgek inkbb a kzponti hatalmak erejt sta al.

1917-ben az Egyeslt llamok hadba lpsvel (prilis 6.) az antant szvetsgi rendszere tovbb ersdtt. Nmetorszg, hogy befejezze a szmra kedveztlenl elhzd hbort, gazdasgnak tszervezsvel, a hadsereg ltszmnak nvelsvel kszlt az v msodik felben vagy 1918 elejn tervezett dnts kares hadmveletek megvvsra. Az antant gazdasgi erejt korltlan tengeralattjr-hborval akarta megbntani. Hiba sllyesztettek el azonban a nmet tengeralattjrk tbb mint tmilli tonna hajteret (500 hajt), a vrt eredmny elmaradt. A szemben ll felek az ttrs j forminak keressben 1917-ben s 1918 elejn elssorban a harci technika fejlesztsvel s a csapatok szervezsnek mdostsval prblkoztak. A gyalogosegysgek ltszmcskkentsvel s tzerejnek nvelsvel fokoztk azok manverez kpessgt. Ez vben jelentek meg nagy szmban a nyugati hadszntren a harckocsik, amelyek a hadmveletek sorn egyre nagyobb szerepet kaptak. A rohamoz csapatok harcrendjben tevkenykedtek, lefogtk s megsemmistettk a tzrsgi elkszts utn felled, a gyalogsg elretrst, akadlyoz tzfegyvereket, tmogatst nyjtottak a mszaki akadlyok lekzdshez. Alkalmazsuk sorn az antant katonai vezeti azonban nem ismertk fel igazi lehetsgeiket. A harcszati mlysg ttrse utn a siker kifejlesztsre alkalmatlanoknak tartottk ezeket, az eszkzket. Egyrszt, mert nem volt megoldott harc kzbeni vezetsk, msrszt, mert albecsltk technikai lehetsgeiket. Pedig ekkor mr 100 km feletti hattvolsggal rendelkeztek. Megoldatlan problmnak tnt a mlysgi harc, mert ennek sem kidolgozott elvei, sem a szksges eszkzei nem lltak rendelkezsre. 1917 els felben tovbb folytatdtak az anyagcsatk. A harcszati mlysg ttrsnek ksrletei sorn annyiban trtnt vltozs, hogy a harckocsik alkalmazsval megjelent a gyalogsg j harcrendje, a csoportos harcrend.

A kezdeti ksrletek, a „Nivelle-tmads” s az „aisne-champagnei ketts csata” utn a november 20-tl december2-ig tart flandriai hadmveletekben szletett meg a harckocsik tmeges alkalmazsval vgrehajtott csaps kezdeti formja. A cambraii csatban az angolok a harckocsikat a meglepets rdekben tzrsgi elkszts nlkl vetettk be. A tmadshoz az angol 3. HDS. hrom, harckocsi dandrt (378 hk.) s kt gyaloghadtestet (hat hadosztly), valamint a siker kifejlesztsre hrom lovashadosztlyt vont ssze, s 15 km szles tmadsi svban egylpcss hadmveleti felptsben alkalmazott. A hadtestek els lpcsjben 204, a msodikban 138 harckocsi tmadott, a tbbibl ltalnos tartalkot kpeztek. Az elre tr harckocsikat s a gyalogsgot 1150 lveg (70-80 lg/km) s aknavet tzhengerrel tmogatta. A nmet vdelem e szakaszn is elksztett jelleg volt, az llsok eltt 100m mlysg tbbsoros drtakadllyal. Az ttrsi szakaszon kevs tzrsggel hrom leharcolt hadosztly vdett. Tmadssal egyltaln nem szmoltak. A roham kezdetben jelents sikerrel jrt. A harckocsik legzoltk az akadlyokat, s a vdelem harcszati mlysgt nhny ra alatt ttrtk. Az angolokat vratlanul rte a gyors siker, a lovassgot nem vontk idben elre, a nagy vesztessgeket szenvedett gyalogsg lemaradt, a kzelben bevethet tartalkok nem voltak, gy a harckocsik knytelenek voltak megllni. A nmetek idt nyertek tartalkaik gyors elre vonsra, s ezek ellenlkseivel visszalltottk az eredeti helyzetet. A nmet gyalogsg s tzrsg a tmad harckocsiknak 33%-os vesztesget okozott. A kezdeti siker azrt vezetett eredmnytelensgre, mert az angol vezets nem szmolt ilyen gyors ttrssel, s kifejlesztsre nem szervezett egyttmkdst. A harckocsikat az s tovbbi hadmveleteiben mr nem alkalmaztk tmegesen.

Az antant erk nem tudtk kihasznlni az j fegyver lehetsgeit. Egyrszt, mert az ttrsre irnyul nagy csatkban elszenvedett vesztesgeik kvetkeztben jabb tmadsra kptelenn vltak, msrszt a katonai vezetk nagy rsze nem ismerte fel az j technika lehetsgeit. Erre az idre kezdett kialakulni a pnclelhrts is. Kzifegyverekkel vezetettek tzet a figyelrsekre, tbori lvegeket vontak be az elhrtsba, harckocsi falakat, -rkokat s –akasztkat ptettek. Megszerkesztettk az els 13mm-es nehzpuskt s a 20mm-es pncltr gyt.

1917 folyamn, az olasz hadszntren a kzponti hatalmaknak sikerlt hadmveleti jelleg ttrst vgrehajtani. A „caporetti ttrs”-nek nevezett hadmvelet clja a 2. s 3. olasz (ol.) HDS., valamint a 12. hadtest megsemmistse s az arcvonal megrvidtse rdekben, a Tagliamento foly mentn vdelemre kedvez terepszakasz elfoglalsa volt. A dlnyugati arcvonal parancsnoka a feladat vgrehajtsra egylpcss hadmveleti felptst alkalmazott. A fcsapst Flitsch, Tolmein terepszakaszrl Cividale,, codroipo irnyban a 14. HDS. erivel mrte. A msodrend Grz, Doberdo irnyba az „Isonz” hadseregcsoport (HDSCS.) 1., 2. HDS tmadott. Erk hinyban tartalkot nem kpzett. A 14. HDS. 9 km-es ttrsi szakaszon 8 hadosztlyt s tbb mint 1200 lveget (130-140 lg/km) sszpontostott, ezzel 2-3-szoros erflnyt hozott ltre. A tmads oktber 24-n ers tzrsgi elkszts s gztmads utn indult. Lnyegben 2-3 nap alatt a firnyban ttrtk a 2. ol. HDS. vdelmt (kt vdv) s bevezettk az ldzst. Az arcvonal parancsnoksg a gyors sikert ltva a feladatot a Tagliamento helyett a Piave, illetve a Brenta foly elrsre mdostotta. A sikerben nagy rsze volt annak, hogy a tmad csapatok a hegyi hbor eddigi elmletvel ellenttben a vdelmet nem az uralg magaslatok cscsain s gerincein, hanem a vlgyekben trtk t. Ezzel megfosztottk a vdket a manverezs lehetsgtl, msrszt meg knnytettk sajt elre mozgsukat. A csapatok kijutottak a hadmveleti mlysgbe, a siker kifejlesztse mgis elmaradt. Ez egyrszt tartalkok, a gyorsan mozg csapatok (lovassg, kerkprosok, gpkocsiz gyalogsg) s az tkel eszkzk hinybl, msrszt a vezets hibibl kvetkezett be. Az arcvonal parancsnoksg a harcszati mlysg ttrsr utn, a 14. HDS. parancsnoknak javaslatra elhatrozott irnymdostst az „Isonz” HDSCS.-hoz – sszekttets hjn – nem jutatta el. Ennek kvetkeztben az olasz erk bekertsre dlnyugati irnyba tmad 14. HDS. sszekeveredett, az eredeti feladatt vgrehajt ”Isonz” HDSCS-tal. A hadmveleti vezets csdt mondott, a csapatok irnythatatlann vltak, s a tmads teme lnyegesen lelassult. A Tagliamento tkelhelyeinek birtokbavtelre ksve kikldtt elrevetett osztagok feladataikat nem tudtk teljesteni, gy a menetbl val tkels nem jrhatott sikerrel. Az anyagi s egyb tartalkok felzrkztatsa elmaradt, ami szintn akadlyozta a siker kifejlesztst. Ez lehetsget s idt adott az olaszoknak a Piavhoz val rendezett visszavonulshoz s az oda berkez antant tartalkokkal az arcvonal megszilrdtshoz.

1918-ra ltszlag javult a kzponti hatalmak katonai helyzete. Az antant csapsait a nyugati hadszntren elhrtottk, az olasz arcvonalon terlet nyeresghez jutottak. Azzal, hogy a bolsevik puccs gyzelmvel Oroszorszg a maga rszrl befejezte a hbort s Romnia is bkre knyszerlt (1918. mjus), a keleti hadszntr lnyegben megsznt. Csak nem szzzal, tbb hadosztllyal rendelkeztek (274 antant, 370 kzponti hatalmak), mgis a hbor folytatsa szempontjbl igen kedveztlen krlmnyek kzz jutottak. Hadipotenciljuk, gazdasgi erforrsaik teljesen kimerlben voltak. A csapatok utnptlsa, feltltse mindjobban akadozott. A htorszg fizikai s erklcsi tekintetben egyarnt kimerlt. Ezzel szemben az antant egyre ersdtt, gyrai, zemei teljes kapacitssal dolgoztak. A francia kiktkbe 1918 nyartl havonta tlag 300 000 amerikai katona s nagy mennyisg hadianyag rkezett. rleldtt az antanthatalmak gyzelme. Szmukra mr nem volt fontos az j tmad hadmveletek indtsa. Ezrt a kzponti hatalmak szerettk volna a dntst kierszakolni nyugaton, mieltt a friss, jl felszerelt amerikai csapatok berkeznek.

A siker rdekben a nmetek j tmadsi mdszert dolgoztak ki, melyre csapataikat is felksztettk, ezt a mdszert nevezhetjk rohamharcszatnak is. A rohamharcszat kialakulsnak elfelttele volt a vdelem sszefgg, rok rendszer voltnak hzagosabb, inkbb tmpont rendszerv vlsa. Ez gyakorlatilag 1915-16 folyamn bekvetkezett. Ennek lnyege, hogy a peremvonal el 3-4km mly fedez znt hoztak ltre – nevezhetnnk biztostsi vnek is - melyet tmpont rendszeren ptettek ki, a tmadkat a sorozatlv fegyverek s a tzrsg hatsos tzkrzetbe kellett terelnik. A vdk teht nem zsfoldtak az els llsba, hogy a tzrsgi tz ldozataiv vljanak. A kiptett vdelmi ptmnyek inkbb azt a clt szolgltk, hogy magukra vonjk az ellensg tzrsgnek tzt. A vdelem mlysgben lv erk, viszont ellenlkseket ksztettek el. A nmetek az azonnali ellenlkst tartottk clszernek, mert ez nem csak meglepetst vltott ki a tmadkban, de felkszlni sem volt r idejk. A jobb vezethetsg rdekben az ell lv zszlalj-parancsnok vezette a mgtte lv egsz szektort s az ott lv erket is. Ez a megolds a harc menethez s szksgleteihez decentralizlta a vezetst. Az j harceljrs a vezets olyan mrv decentralizlst kvetelte, amelyet a hbor eltt elkpzelni sem tudtak. Nem csak a zszlalj-, szzad- s szakaszparancsnokok nagyfok nllsgt s felelssgt, kvetelte meg, hanem gyakran a raj- s gppuskaparancsnokok is jelents lehetsget kaptak a katonikkal val manverezsre, illetve kezdemnyezsre. A tmads j nmet szisztmja az elbbiekre tmaszkodva abbl indult ki, hogy az j vdelmi rendszer, br tovbbra is lvszrkok sorozatra pl, ezen bell voltak azonban alegysg tmpontok s kzttk kisebb nagyobb hzagok, melyeket mszaki zrakkal s tzzel igyekezett a vd lezrni. E hzagok szinte knltk a lehetsget a behatolsra. A tmads nmet szisztmja lemondott a hullmokrl, a tmads alapelemv a knny gppuskval (lghtses) kzigrntokkal – esetleg grntvetvel – elltott tucatnyi katona (raj) vlt, ezek thatoltak a gyengn vdett pontokon (hzagokon). Nem vrtk, meg amg a tmad erk lekzdik az ellenll tmpontokat benyomultak a vdelem mlysgbe, a tmpontok lekzdst htrahagytk az utnuk jv csapatoknak, melyeket a tmpontok szrnyra, illetve htba mrt csapssal segtettek. Ezt a tmadsi mdszert beszivrgsos harcszat nven is emltik. 1918 elejre a nmetek csapataikat felksztettk az j harceljrsra, szervezetileg s technikailag egyarnt. A katonk aclsisakot kaptak, mely vdett a repeszek ellen, a tras puska fokozta a tzhatst, a kzigrnt ksleltetett gyjtval mintegy mini tarackknt mkdtt. Egyes katonk grntvett kaptak. A nmet szakaszok rajai 12 fbl lltak, ebbl 5 f kezelte a knny gppuskt, 7f pedig a raj manverez rszt alkotta. A beszivrg rajokat a zszlalj nehzfegyverei is tmogattk. Ezek lehettek a vzhtses gppuskk, aknavetk, lngszrk. A tmads megindtsra a nyugati fronton harcol 192 nmet hadosztlybl 56 hadosztlyt ksztettek fel a rohamharcszatra.

gy kerlt sor az 1918. mrciusi nmet tmadsra. A nmet vezrkar arra szmtott, hogy felszabadult erinek egy rsznek nyugatra val tdobsval kedvez krlmnyeket teremt a hbor befejezshez. A tmads 1918. mrcius21-n kezddtt Arras krzetben trs tzrsgi elkszts utn, az erk s eszkzk tmeges alkalmazsval (61 hadosztly, 6200 lveg s 1000 replgp). A gondosan elksztett j szisztmj tmads nhny nap alatt harcszati sikerekhez vezetett, de prilis4-re kifulladt. Ksbb a tmadst feljtottk, felttelezve, hogy az angol hadseregre megsemmist csapsokat mrtek, s a francik ellen fordulva Prizs elfoglalst terveztk. A slyos helyzetben az antanthatalmak ltrehoztk a kzs parancsnoksgot, s egysges vezetssel (Foch tbornok parancsnoksga alatt), nagy erej tartalkok sszpontostsval a Marne folynl meglltottk a nmeteket. A kudarchoz hozzjrult, hogy a nmet fparancsnoksg dnt erflny hinyban az arcvonal klnbz szakaszain nem tudott egy idben tmadst indtani, ezrt az antant szabadon manverez tartalkai kpesek voltak az ttrsek szakaszait lezrni. Hasonl okok miatt eredmnytelen volt a Marne foly vonalban Reims irnyba indtott nmet tmads is.

A nmet tmad lehetsgek kimerlse utn az antant - felhasznlva az eddigi tapasztalatokat – augusztus8-t kveten kezbe ragadta a hadszati kezdemnyezst. A fcsapst Amiens krzetbl mrtk. A vilghbor sorn itt alkalmaztk a legnagyobb szm harckocsit. A 15km szles ttrsi szakaszon a 4. angol HDS. tizenegy gyalog- s hrom lovashadosztlyt, valamint 472 harckocsit sszpontostott ktlpcss hadmveleti felptsben. Az els lpcsben nyolc hadosztly, 192 nehz, a msodikban hrom hadosztly 136 nehz s 108 knny harckocsi megerstssel kszlt fel a tmadsra. A hadseregtartalkban egy harckocsi-zszlalj (36 hk) volt. A msodrend irnyban az 1. francia HDS. kt hadteste (ht hadosztly, 90 hk, 600 lveg, 60 replgp) tmadott 12km szles svban. ltalban a hadseregek kzelebbi feladatnak mlysge 2-4, a tovbbi 5-10km volt. A napi feladatot 5-15km mlysgben hatroztk meg. Az egyttmkdst a cambrai-i tapasztalatok alapjn irnyok szerint hrom terepszakaszra (kzelebbi, tovbbi, napi feladat) szerveztk meg. A knny harckocsikkal s pnclgpkocsikkal megerstett lovashadosztlyok harcbavetst a msodik lls ttrse utn terveztk azzal a feladattal, hogy szakadjon el az ttrst vgrehajt erktl.

A tmadst tzrsgi elkszts nlkl terveztk megindtani. A rendelkezsre ll 2000 lveg ktharmad rsznek a roham megindulsakor a nmet tzrsget kellett lefogni, egyharmad rsze az els lpcsket tzhengerrel tmogatta. Lgi tmogatsra 400 replgp llt a 4. angol HDS. rendelkezsre.

A tmads els napjn az antant csapatok 30km szlessgben ttrtk a vdelem harcszati mlysgt, s ngy nap alatt 60km-t nyomultak elre. Ezt kveten a nmetek oktber vgre terepszakaszrl terepszakaszra visszavonulva kirtettk Franciaorszg megszllt terleteit s Belgium egy rszt. Az 1918. szeptember29. s november11. kztt elszenvedett slyos vesztesgek hatsra a kzponti hatalmak fegyverszneti egyezmny alrsra knyszerltek. Az els imperialista vilghbor a kzponti hatalmak veresgvel rt vget.

 



[1] Amelyekben gyakran az a cl, hogy az ellenfl anyagi s szemlyi tartalkait kimertse, ezltal a hbor befejezsre knyszertse.

     
Pontosid
     
Naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
     
Ltogatk szma
Induls: 2006-12-19
     
Linkek

www.bunker.gportal.hu

www.zmne.hu

 

     
zenetrgzit
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
     

Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.