I.                  Az els� vil�gh�bor� hadt�rt�nete

Bevezet�s

Tisztelt Olvas�!

Jelen tananyag Dr.F�zi Imre alezredes, Gonda Andr�s �rnagy, Lengyel Ferenc �rnagy, Szauter Lajos �rnagy �s Dr. Sz�nt� Mih�ly �rnagy �ltal �rt. „Az egyetemes �s magyar hadm�v�szet fejl�d�se az �kort�l napjainkig”, c�m�, a Zr�nyi Katonai Kiad� �ltal 1986-ban kiadott Tank�nyv�nek vonatkoz� r�szeinek szinte sz�szerinti felhaszn�l�s�val k�sz�lt. Annak �rdek�ben, hogy az oktat�sban r�sztvev�hallgat�k legal�bb az Interneten kereszt�l elfogadhat�, r�viden �sszefoglalt tananyaghoz jussanak.

1.     A szemben �ll� �llamcsoportok gazdas�gi, politikai �s katonai helyzete

A XIX. Sz�zad folyam�n Eur�p�ban t�bb hatalmi csoportosul�s alakult ki. A legfontosabb kett�, a XIX. sz�zad v�g�n �s a XX. sz�zad elej�n, a kibontakoz� gyors �tem� kapitalista fejl�d�s k�vetkezt�ben j�tt l�tre. A k�zponti hatalmak sz�vets�gi rendszere a N�metorsz�g �s az Osztr�k-Magyar Monarchia k�z�tti 1879-es katonai egyezm�nnyel j�tt l�tre, amihez csatlakozott 1882-ben Olaszorsz�g �s 1883-ban Rom�nia. Az antanthatalmak kialakul�sa a Franciaorsz�g �s Oroszorsz�g k�z�tti 1893-ban k�t�tt sz�vets�ggel kezd�d�tt. Ezt k�vet�en �rt�k al� 1904-ben Anglia �s Franciaorsz�g az „entente cordiale”-t (ebb�l sz�rmazik a blokk neve), melyhez 1907-ben angol-orosz egyezm�ny r�v�n Oroszorsz�g is csatlakozott. A sz�zadfordul�ra a vil�ggazdas�gban jelent�s er�eltol�d�s k�vetkezett be. Anglia �s Franciaorsz�g az ipari alapanyagok termel�se tekintet�ben az USA �s N�metorsz�g m�g� szorult.

N�metorsz�g a vil�g �jrafeloszt�s�t k�vetelte, mert tov�bbi fejl�d�s�hez nyersanyagra, �s termelt �r�i sz�m�ra felvev�piacra volt sz�ks�ge. Els�sorban a K�zel-Kelet fel� t�rekedett, ugyanakkor afrikai befoly�s�t is igyekezett n�velni, amit csak Anglia �s Franciaorsz�g rov�s�ra val�s�thatott meg. A m�sodrend� politikai �s gazdas�gi hatalomnak sz�m�t� Osztr�k-Magyar Monarchia n�met seg�ts�ggel a balk�non k�v�nt terjeszkedni. Az antant pedig �rdekei v�delm�ben a k�zponti hatalmak, de k�l�n�sen N�metorsz�g elszigetel�s�re t�rekedett. Az ellent�teket mindk�t csoport h�bor� �tj�n akarta megoldani. Ennek jegy�ben a vezet� imperialista hatalmak h�bor�s k�sz�l�se-k�l�n�sen a sz�zadfordul�t�l kezdve- egyre jobban felgyorsult. Ez megmutatkozott a hatalmas fegyverkez�si hajsz�ban, a hader�k l�tsz�m�nak emel�s�ben �s a t�megek nacionalista, soviniszta szellem� nevel�s�ben

Valamennyi hadsereget - el�bb a n�metet, majd a franci�t-�j korszer� fegyverekkel l�tt�k el. A gyalogs�g ism�tl� pusk�ival percenk�nt 10-12 l�v�st tudott leadni, a g�ppusk�k t�zgyorsas�ga el�rte a 250l�v�s/percet, hat�sos l�t�vols�guk pedig 2000m volt. A 75-77mm-es k�nny� t�bori l�vegek �ltal�ban 6-8km-re l�ttek. A k�zepes l�vegek (100mm-ig) l�t�vols�ga 7-10, az aknavet�k� 1-1,5km volt. A h�trasikl� cs�v� gyorst�zel� l�vegek percenk�nt 4-10 l�v�st tudtak leadni. A csapatok vezet�s�t t�vbesz�l�-, t�v�r�-, g�pt�v�r� �s r�di� g�pt�v�r�- (50-200km-ig) k�sz�l�kek biztos�tott�k

A csapatok szervez�se valamennyi orsz�gban hasonl� elveken alapult. A f� fegyvernem a gyalogs�g volt, �k k�pezt�k az �sszes er�k 75%-�t. A t�z�rs�g 15, a lovass�g 8,  a k�l�nb�z� szakcsapatok 2%-ot tettek ki. A haditev�kenys�g v�grehajt�s�ra szervezett legnagyobb k�tel�k a k�t vagy t�bb hadseregb�l �ll� hadseregcsoport, illetve front volt. A legnagyobb harc�szati magasabb egys�gnek a hadtestet tekintett�k, amelynek �llom�ny�ba 2.3 gyaloghadoszt�ly, t�z�r-, rep�l�-, h�rad�-, �s m�szaki egys�gek, -alegys�gek �s kiszolg�l� szervek tartoztak. A gyaloghadoszt�ly k�t gyalogdand�rba szervezett n�gy gyalogezredb�l, egy t�z�rdand�rb�l �s szakcsapatokb�l �llt. A gyalogezredet 3-4 z�szl�aljb�l szervezt�k, z�szl�aljank�nt 4 sz�zaddal.

A lovass�g szervezete hasonl� volt a gyalogs�g�hoz. Egy lovas hadtestbe 2-3 lovashadoszt�ly tartozott hadoszt�lyonk�nt 3500-4500 lovassal, 12 l�veggel, 6-12 g�ppusk�val. A t�z�rs�g f�leg, a hadoszt�ly eszk�ze volt. Valamennyi orsz�g ma h�bor� man�verez� jelleg�b�l kiindulva f�k�nt a k�nny� t�bori t�z�rs�get fejlesztette. N�metorsz�g a t�z�rs�g szervezeti kialak�t�s�n�l a belga �s francia v�delmi er�drendszerek, lek�zd�s�t vette figyelembe, ez�rt a t�bori t�z�rs�g mellett nagysz�m� neh�zl�veggel l�tta el hadsereg�t. A rep�l�ket a h�bor� el�tt csak felder�t�sre, t�z�rs�gi t�z vezet�s�re vett�k sz�m�t�sba. Legnagyobb sz�m� rep�l�-g�pe (kb. 250db) Franciaorsz�gnak volt. G�pkocsikkal valamennyi hadsereg csak kis mennyis�gben rendelkezett. A n�meteknek csak 1300, a franci�knak 6000 g�pj�rm�v�k volt Hadihaj�kban az antant-Anglia r�v�n_ nyomaszt� f�l�nyben volt ellenfeleivel szemben, �s ez a tengeri uralmat biztos�totta sz�mukra. Az antanthatalmak �ltal�ban f�l�nyben voltak, de ezt a h�bor� kezdet�n a n�met hadsereg magasabb harck�sz�lts�ge �s a kik�pzetts�g foka kiegyens�lyozta.