szantomihaly
szantomihaly
Men
     
E.mail cmem

szanto.mihaly@zmne.hu

     
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
     
Hrlevl hallgatimnak
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
     
A Magyar Honvdsg a kiegyezs utn
     
MH 1867-tl
     
A Magyar Honvdsg 1945 utn
A Magyar Honvdsg 1945 utn : 5./II A Magyar Honvdsg a rendszervlts utn 1989-2000

5./II A Magyar Honvdsg a rendszervlts utn 1989-2000

  2007.01.13. 16:13

Ebben a rszben trgyaljuk a rendszervlts utni msodik kormnyzati ciklusban trtt hadsereggel kapcsolatos trtnteket. II. rsz

 

 

 

 

 

5. A HAGYAR HANVDSG A RENDSZER VLTS UTN II.

 

Honvdelem a szocialista—liberlis kormnyzs idejn

 

Az 1994-es vlasztsokat kveten az MSZP (Magyar Szocialista Prt), s az SZDSZ (Szabaddemokratk Szvetsge) koalcija alaktotta meg az j kormnyt, amely jlius15-n tette le az eskt. Az j honvdelmi miniszter Keleti Gyrgy lett. Az j ciklus, mondhatni viszonylag kedvez biztonsgpolitikai helyzetben indult. Ezt mutattk olyan tnyek, mint az, hogy haznk az EU trsult tagjv vlt. Ugyanakkor kzvetlen szomszdaink zmvel is elfogadhat kapcsolat alakult ki. Az elz ciklusban trvnybe iktatott honvdelmi s biztonsgpolitikai alapelvekbl kiindulva a kormnyprogramban elrend clknt az orszg bkjnek megrzse, a hbor s fegyveres konfliktus megakadlyozsa fogalmazdott meg. Ezt elssorban politikai, diplomciai, s nem katonai eszkzkkel igyekeztek elrni. A biztonsg szavatolst termszetesen Eurpa tbbi orszgval megvalsul egyttmkds tjn tartottk lehetsgesnek. Tovbbra is rvnyben maradt az a megfogalmazs, hogy a Magyar Kztrsasgnak nincs ellensgkpe.

Haznk tevkeny rszt vllalt az eurpai biztonsgi rendszer intzmnyeiben, miutn ezek — Eurpai Uni, az szak-atlanti Szerzds Szervezete, az Eurpai Biztonsgi s Egyttmkdsi Szervezet, a Nyugat-eurpai Uni, az Euroatlanti Partnersgi Tancs s az Eurpatancs—a trsg gazdasgi s politikai stabilitsa erstsnek legfontosabb tnyezit jelentettk, ezrt clunk nem lehetett ms, mint a mielbbi csatlakozs feltteleinek megteremtse. Ugyanakkor rdeknkk vlt, hogy krnyezetnk valamennyi llama velnk integrldjon az eurpai biztonsgi kzssgekbe. Haznk biztonsga szempontjbl nem volt mellkes tnyez, hogy a velnk szomszdos orszgokban milyen politikai orientci alakult ki. Az elmlt vekben, rginkban mlyrehat vltozsok indultak el. Felbomlott a Szovjetuni, Jugoszlvia s Csehszlovkia, amelynek sorn szomszdaink szma trl htre emelkedett. Ennek egyarnt voltak pozitv s negatv kvetkezmnyei. Mindenkppen slyos veszlyt jelentett a dlszlv vlsg kialakulsa, mivel a hbor a szomszdsgunkban folyt. Problmt okozott tovbb a fggetlenn vl j orszgok mg kialakulatlan klpolitika irnyultsgainak instabilitsa, illetve a nemzeti kisebbsgek (elssorban magyarok) helyzetnek rendezetlensge is. Elnys volt a visegrdi orszgok egyttmkdse s fellpse a nemzetkzi szntren. Pozitvan hatott viszont a hader s fegyverzetcskkentsi egyezmnyek vgrehajtsa, a vdelmi jelleg doktrnk megfogalmazsa, s az, hogy a krnyez orszgok (Ukrajna kivtelvel) nem rendelkeztek olyan dnt katonai ervel, mely tmads esetn biztostotta volna szmukra a felttlen gyzelmet. Ugyanakkor tny az is, hogy szomszdos orszgok tbbsge velnk kzel azonos klpolitikai irnyultsgot deklarlt. Ezzel egytt velk, rvnyes ktoldal megllapodsok jttek ltre, melyeket vente konkretizltak, s lnyegben tfogtk a legfontosabb biztonsgpolitikai krdseket.

Az 1994-98-as ciklus klpolitikai irnyultsgnak egyik fontos clja volt az, hogy haznkat felvegyk a NATO-ba. (Termszetesen az elkszletek mr az elz kormny idejn megkezddtek.) Els lps volt—mint mr lttuk—1991-ben az szak-atlanti Egyttmkdsi Tancs megalakulsa, majd 1994 janurjban a Partnersg a bkrt program keretdokumentumhoz val csatlakozs. Ezeken keresztl a tagjelltek, gy haznk is megismerkedhettek a NATO mkdsi mechanizmusval, kvetelmnyrendszervel. A NATO rszrl ezek a lpsek a stabilabb Eurpa megteremtst cloztk. Haznk 1995. tavaszn kapcsoldott be az un. Tervezsi s Fellvizsglati Folyamatba. Ennek az volt a clja, hogy megteremtsk a partnerorszgok szmra a NATO-val val egyttmkds feltteleit. 1996. janur29-n haznk hivatalosan bejelentette a NATO-hoz val csatlakozsi szndkt. 1996. vgn mr az volt a cl, hogy a kijellt csapatok elrjk az egyttmkds kpessgt a NATO-val. a Magyar Honvdsg igen sokat tett az interoperabilits kszsgnek megteremtsrt.

A csatlakozs rdekben trgyalssorozat kezddtt haznk s a NATO kztt. (Ugyancsak trgyalsok folytak a tbbi csatlakozni szndkoz orszggal is.) Vgl a NATO legfbb dntshoz szerve, az szak-atlanti Tancs 1997. jlius8-n a madridi cscstallkozn hatrozott arrl, hogy a csatlakozsi trgyalsok els krben a Cseh Kztrsasgot, Lengyelorszgot s a Magyar Kztrsasgot hvja meg. A tovbbi trgyalsok t forduljra szeptember10. s oktber29. kztt kerlt sor. Ennek sorn haznk felmrte mit kell teljestenie a NATO tagsghoz, a NATO pedig meggyzdtt arrl, hogy kszek s kpesek vagyunk teljesteni az elvrsokat. Ezt kveten a kormny 1997. november16-n npszavazst rendelt el a NATO tagsg tmogatsrl. A npszavazson a jogosultak 49%-a vett rszt, ebbl 85,33% rtett egyet a NATO-ba val belpssel. A csatlakozsi eljrs procedrinak tovbbi vgigjrsa utn olyan dnts szletett, hogy az szak-atlanti Szerzds alrsra az j tagok ltal 1999. prilis4-n, a NATO ltrejttnek 50. vforduljn kerljn sor.

A msik integrcis folyamat az Eurpai Unihoz, illetve a Nyugat-eurpai Unihoz val csatlakozs krdse. A kapcsolatfelvtelre mr 1992-ben sor kerlt, amikor a tagorszgok miniszterei elszr tancskoztak a nyolc kzp- s kelet-eurpai orszg kpviselivel. 1994. mjus9-n haznk a Luxemburgban tartott tancskozst kveten trsult-partneri sttuszt kapott. 1995-tl lehetv vlt a klnbz kzs tevkenysgekbe val nkntes bekapcsolds. gy tbbek kztt a humanitrius s ment akcikban, a bkefenntartsban, a bketeremtsben val rszvtel. 1996-ban alrtuk a Nyugat-eurpai Unival a Biztonsgi Megllapodst. Az Eurpai Uni llam- s kormnyfi 1997. december12-13-n luxemburgi tancskozsukon eldntttk, hogy a szervezet 1998. mrcius31-n haznkkal is elkezdi a felvteli eljrst. Vrhatan a teljes jog tagsgot 2003-ban rhetjk el. A Nyugat-eurpai Uni pedig megszntetsre kerlt.

A katonai diplomcia is a fentebb megfogalmazott integrcis s regionlis egyttmkdsi folyamatok megvalstsrt tevkenykedett. A prioritsokat a Honvdelmi Minisztrium Kollgiuma 1996. jniusban, a kvetkezkben fogalmazta meg: 1. A Magyar Kztrsasg eur-atlanti integrcis trekvseinek, a vdelmi szfrban trtn megjelentse. 2. A szomszdos orszgokkal kiptett katonai kapcsolatok bvtse, a szakmai egyttmkds elmlytse. 3. A ktoldal kapcsolatok bzisn a regionlis egyttmkds lehetsgeinek feltrsa, az egyttmkds tartalommal val megtltse. 4. A hadiipari s haditechnikai egyttmkds elmozdtsa.

1995 vgn a daytoni bke-megllapodssal befejezdtt a dlszlv hbor. Az ENSZ Biztonsgi Tancsa 1033. szm hatrozata lehetv tette a bketeremts/bkefenntarts katonai feladatainak vgrehajtst. Ebben Magyarorszg is rszt vett. Az Orszggyls hozzjrulsval az IFOR (Implementacion Force: megvalst erk) szerepvllalsunk (1995. 12. 05.—1996. 12. 20.) hrom terletre terjedt ki. 1. Ms nemzetisg IFOR erk tvonulsnak biztostsa haznk terletn. 2. Haznk lgtert, kztjait, vastvonalait tizenegy nemzet vette ignybe, gyakorlatilag problmamentesen. 3. Befogad nemzeti tmogats nyjtsa. Ennek sorn elssorban amerikai katonai erk, illetve az amerikai vezets tbbnemzetisg hadosztly ellt eri kerltek elhelyezsre haznkban. Bzist alaktottak ki Pcsett, Kaposvron, Taszron. Ezen tl kikpzsi lehetsget kaptak Tborfalvn. Az emltett helyrsgekben a katonai bzisokat rszben, vagy egszben a nemzetkzi erk vettk ignybe, s ott tartsan berendezkedtek.

Az IFOR rendelkezsre bocstott csapatkontingens. Haznk a NATO felkrsre egy mszaki alakulatot jellt ki a kzs feladat megoldsra. Az elkszt, szervezmunka 1995. november24-n kezddtt, az nknt jelentkezkbl kivlogatott 550 f felksztse Ercsiben trtnt. A NATO kpviseli 1996. janur11 s 13 kztt ellenriztk a mszaki kontingens szervezett, felkszltsgt, technikai eszkzkkel val elltottsgt stb. Vlemnyk szerint az alakulat megfelelt a NATO kvetelmnyeinek. A tervek szerint a Magyar Mszaki Kontingens Okuaniban kerlt teleptsre, az elkszt rszleg 1996. 01. 17-n rkezett meg, s februr02-n 24 rra rtk el a mkdkpessgt. A kontingens feladatai voltak: mszaki felderts, hidak feljtsa, pontonhidak ptse s folyamatos zemeltetse. Az IFOR feladat befejezsvel kezddtt SFOR (Stabilization Force: stabilizl erk) szerepvllalsunk (1996. 12. 21.—1998. 09. 01.). Az tvonuls biztostsa gy tjainkon, mint a lgtrben zkkenmentesen folytatdott. 1998 kzepig 12 nemzetbl tvonult haznk terletn: 440 ezer katona; kzel 16 ezer replgp; tbb mint 1800 vasti szerelvny; 103 ezer klnbz tpus gpjrm. A befogad tmogatshoz Taszr, Pcs, Kaposvr bzisait vettk tovbbra is ignybe a nemzetkzi erk.

Csapat-hozzjruls: A Magyar Mszaki Kontingens tovbb folytatta tevkenysgt, de mr nem csak Horvtorszg, hanem Bosznia-Hercegovina terletn is. F feladatuk tovbbra is mszaki jelleg tevkenysg, illetve nhnyan sszekt tisztknt s tiszthelyettesknt szolgltak a Tmogat Parancsnoksgon (Zgrbban 6 f; Szarajevoban 2 f; Slovanski Brodban 1 f). A kontingens nemzeti biztostst a Szrazfldi Vezrkar vgezte, szemlyi llomnyt rotcis alapon vltottk. Anyagi elltsukat hazai bzisrl biztostottk. Az ltaluk elvgzett fontosabb munklatok: ptettek s zemeltettek 22db klnbz hosszsg hidat, helyrelltottak 65km vastvonalat s 27km kzutat, tereprendezst, h eltakartst vgeztek, akna- s vzkutatsi munkk sorn 1700 bvrmerlsre kerlt sor, s 102 ezer m2 terlet tzszerszeti tvizsglst vgeztk el. E munkk sorn j kapcsolatot alaktottak ki a helyi lakossggal. Kiemelked tevkenysgnek szmt a mosztri „reghd” helyrelltsban val rszvtel, melynek sorn 456 darab hdelemet emeltek ki a folymederbl.

A honvdsggel kapcsolatos trvnyalkots sem sznetelt. A legfontosabb trvny a katonk szolglati viszonyrl szlt. Br beterjesztse mr a Boross-kormny idejn megtrtnt (1994. februr17.), az Orszggyls ltali elfogadsra csak jval ksbb, 1996. 05. 04-n kerlt sor, teljesen talaktott formban. Az j trvny kln szablyozta a fegyveres szervek hivatsos llomny tagjainak szolglati viszonyval sszefgg krdseket, kln a hadktelesek szolglati viszonyt s kln a katonai s rendvdelmi felsoktatsi intzmnyek vezetinek, oktatinak s hallgatinak jogllsval kapcsolatos krdseket. Ilyen tfog trvnyi szablyozsra mr nagy szksg volt.

A katonai let kereteinek, kvetelmnyeinek s feltteleinek megteremtse szempontjbl nagyon fontos volt az j Szolglati Szablyzat kiadsa. Ugyanis az elz mr sok ponton ellenttes volt a honvdelmi trvny, vagy a jogllsrl szl trvny elrsaival s a sok mdosts mr ttekinthetetlenn tette. Ezekben, az vekben kerlt sor az un. „deregulci”-ra. Kormnyhatrozat ugyanis elrendelte az sszes hadggyel foglalkoz trvny, trvnyerej rendelet, kormnyrendelet, honvdelmi miniszteri rendelet, utasts, intzkeds, parancs, szablyzat, szakutasts fellvizsglatt s az idejt mlt szablyok hatlytalantst.

Az elz kormnyzati ciklusban a magyar hader talaktsa a ltszmarnyos cskkentsre, a vdelmi elvekbl addan a csapatok optimlisabb terleti elhelyezsre, valamint a polgri felgyelet s a demokratikus kontroll megteremtsre irnyult. A megvltoz biztonsgpolitikai viszonyok jabb talakts ignyvel lptek fel. 1994 sztl a Honvdelmi Minisztrium s a Magyar Honvdsg Parancsnoksga elksztette a Magyar Honvdsg talaktsa hossz s kzptv koncepcijt. A hatrozat kinyilvntotta, hogy a Magyar Honvdsget a Magyar Kztrsasg veszlyeztetettsgvel, az orszg gazdasgi teherbr kpessgvel, valamint a NATO csatlakozs szndkval sszhangban kell talaktani s azt is, hogy az 1868-tl rvnyben lv regulris hadkiegszts rendszerrl a vegyes kiegszts (nkntes s sorozott) rendszerre tr t. A minisztrium vezetse a hatrozatnak megfelelen kidolgozta a 2005-ig szl hossz-, s az 1998-ig terjed kzptv hader-talaktsi koncepcijt, melynek lnyege, hogy a szervezetek szmnak s a szemlyi llomny ltszmnak cskkentsvel javuljon a hadsereg minsgi sszettele, vezethetsge s vljon alkalmass a NATO-val val egyttmkdsre.

Az talakts rintette a Honvdelmi Minisztriumot is. Vgl tbb lpcss tszervezst kveten a minisztrium ltszma 1998. 01. 01-n 342 f volt. A httrintzmnyek terletn is tbb vltozs trtnt. Lnyeges tszervezsre kerlt sor a kzp- s felsszint katonai oktatsban is. A Zrnyi Mikls Katonai Akadmia elbb integrlta a Kossuth Lajos Katonai s a Szolnoki Repltiszti Fiskolt, a Zrnyi Mikls Nemzetvdelmi Egyetem szervezetben kt egyetemi s kt fiskolai karral. A Bolyai Jnos Katonai Mszaki Fiskola mg megmaradt nllnak (integrlsra 1999-2000-ben kerlt sor). A katonai felsoktatsi intzmnyek az tszervezsekkel egytt felkszltek a felsoktatsi trvnyben elrendelt akkreditcira, s 1996. 09. 01-tl mr az j kpzsi kvetelmnyekben meghatrozott rendszerben kezdtk meg az oktatst. Vgl is a minisztrium (s httrintzmnyeinek) tszervezst kveten a miniszter kzvetlen felgyelete al tartoz szervezetek sszltszma 1997 vgn 8272 f volt.

A miniszterilis szervezetek talaktsval prhuzamosan tszerveztk a honvdsg fels szint vezeti appartust is. Elbb 1995 kzepig a Magyar Honvdsg Parancsnoksga, mely akkor a Honvd Vezrkarbl, fcsoportfnksgekbl, fegyvernemi s szolglat-fnksgekbl, valamint egyb szervezeti elemekbl llt. Azonban hamarosan kiderlt, hogy ez a struktra nem illeszkedik a NATO vezetsi rendszerhez, ezrt jabb tszervezsre volt szksg. gy jtt ltre 1997. 09. 01-vel a Magyar Honvdsg Parancsnoksgnak jogutdjaknt a Honvd Vezrkar. A bkevezets megvalstsra a kzpszint vezets is talaktsra kerlt. Megszntettk a Szrazfldi Csapatok Parancsnoksgt s a Katonai Kerleteket, helyettk ltrejtt a 4. Gpestett Hadtestparancsnoksg (Szkesfehrvr), s alrendeltsgben a 2. s 3. gpestett hadosztly (Kaposvr, Cegld). A Lgvdelmi Parancsnoksg talakult 2. Repl s Lgvdelmi Hadtestparancsnoksgg (Veszprm). A Budapesti Katonai Kerletparancsnoksgot pedig tszerveztk Kzponti Rendeltets Szervezetek Parancsnoksgv. Azonban ezek a szervezetek sem lettek hossz letek. 1997. vgtl a NATO elveknek megfelel vezetsi szisztma kialaktsa rdekben Szkesfehrvron ltrejtt a Szrazfldi Vezrkar s Veszprmben a Lgvdelmi Vezrkar. Ezzel prhuzamosan megsznt a 4. Gpestett- s a 2. Repl s Lgvdelmi Hadtestparancsnoksg. A logisztikai szervek vezetsre a Logisztikai Figazgatsgot hoztk ltre, a Kzponti Rendeltets Szervezetek Parancsnoksga megsznt, feladatait a Budapesti Helyrsg-parancsnoksg vette t.
A NATO-ban alkalmazott J—G—S trzskari struktra ltrehozsa egyrszt elsegtette az j katonai- s filozfiai gondolkodsvltst, msrszt pedig az j katonai paradigmk meghonostst gy a leend katonai stratgiban, mint a katonai doktrnkban


A folyamatos tszervezsek, helyrsgvltsok s ltszmleptsek kedveztlenl hatottak a hivatsos s kzalkalmazotti llomny let-s munkakrlmnyeire. A helyrsgvltsok sok csaldnl rontottk a meglhetsi lehetsgeket, miutn a hzastrsaknak gyakran nem tudtak munkahelyet biztostani. Ezt a helyzetet mg csak fokozta, hogy 1994—1996 kztti vekben az ltalnos illetmnyfejleszts mrtke alatta maradt az ves remelkedseknek, teht relbr cskkens kvetkezett be.

A honvdsg technikai korszerstse—az tszervezsek s ltszmcskkents mellett—inkbb csak ignyknt merlt fel, mert megvalstshoz alig volt pnzgyi fedezet. Ennek kvetkeztben a megfogalmazd feladatok folyamatosan eltoldtak. A hadgyi forradalom csak rszben hatott. Mindamellett srget feladatknt jelentkezett a lgvdelem s lgtrellenrzs megjtsa, NATO kompatbiliss ttele, mindenekeltt a rditechnikai feldert s vezetsi eszkzk beszerzse tjn. Ennek jelents eredmnye volt az amerikai kormny ltal felajnlott Lgtrszuverenitsi Hadmveleti Kzpont (ASOC) teleptse, amely lehetv tette az egyttmkdst a NATO–val. sszessgben a szocialista-szabaddemokrata kormny 1997 vgig befejezte a Magyar Honvdsgnek az Orszggyls ltal elfogadott 1998 vgig rvnyes kzptv, mennyisgi talaktst. gy tnt, hogy a ltrejtt j hader kisebb, hatkonyabban alkalmazhat s finanszrozhatbb lehet. A kormny deklarlt szndka szerint az j honvdsg megfelelhetett egyrszt a krnyezetnk tfog politikai s stratgiai vltozsainak, msrszt kpes lehet a NATO kvetelmnyeinek megfelelni, illetve alkalmass vlni a NATO s az ENSZ keretben tbbnemzetisg bkefenntart s humanitrius feladatokban tevkenykedni. Mindezeken tl a hadsereg majd teljesteni tudja az orszg terleti szuverenitsnak, a lakossg anyagi javainak s demokratikus intzmnyrendszernek hatkony vdelmt, ugyanakkor kpes lesz hozzjrulni a NATO kzs vdelmi erfesztseihez. A bemutatott szervezeti talaktsok jelents ltszmcskkentst is maguk utn vontk, melyet az albbi tblzat mutat:

 

Id                  Tiszt                 Zls                   Sor                  Kpa                 ssz.

1994.12.31.     16 320             10 682             47 336             24 910             99 248

1995.08.01.     16 321             10 682             40 964             21 208             89 175

1995.12.31.     14 386             9 713               37 959             19 208             81 266

1996.12.31      11 770             10 280             29 430             14 450             66 872

1997.12.31.     11 450             11 600             25 600             11 350             60 000

1998-tl          11 350             11 200             27 070             11 800             61 500

A lgvdelem erstst szolglta a kzeli hattvolsg francia Atlas raktakomplexum beszerzse, melynek Mistral tpus rakti a legkorszerbb ignyeket is kielgtettk. Folytatdott a szrazfldi csapatok BTR—80 s BTR—80A tpus pnclozott szllt harcjrmveinek beszerzse. Hazai gyrtbzison kerlt ellltsra az IFOR s SFOR ktelkben alkalmazott egysgek katoni szmra a 9 mm-es Parabellum lszerrel mkd hadipisztoly (P9 RC) s gppisztoly (KGP—9). Ezen fegyverek alkalmasak a ksbbi idpontban megvalstand fegyvervltsra. Az j eszkzk rendszerbe lltsa mellett get szksgszersgknt vetdtt fel a MIG—29- es replgpek s a MI—24-es helikopterek korszerstse, kompatibilitsuk biztostsa a NATO replgpeivel s lgvdelmi rendszereivel. Szmolni kellett tovbb a T—72 tpus harckocsik s a BTR—80 tpus pnclozott szllt harcjrmvek korszerstsvel, illetve kiegszt fejlesztsvel. Srget feladatnak szmtott a Magyar Honvdsg korszer, infomci vdett hradeszkzeinek s rdielektronikai harc berendezseinek a beszerzse is.

Az tszervezsek kvetkezmnyeknt, illetve az alkalmazsi elvek jrafogalmazsval s a NATO csatlakozs eltrbe kerlsvel a Magyar Honvdsgben megjelentek a reagl erk, a fvderk, a kzs vdelemre felajnlott, a kzs mveletre kijellt, a nemzeti tmogat- s a tartalk erk. Ezek feladata jelentsen eltrt egymstl, gy kikpzsk, felksztsk is csak eltr lehetett. Ez indokolta, hogy felfggesszk az egsz haderre rvnyes egysges kikpzsi kvetelmnyrendszert, s a klnbz rendeletets ktelkeknl feladatorientlt s differencilt kikpzsi s felksztsi rendszert vezettek be. A sorkatonk felksztse is talakult s lnyegben kt szakaszra osztottk. Egy hrom hnapos alapkpzsre, ahol a bevonult fiatalok gyakorlatilag katonv vlnak, s egy hat hnapos ktelk-kikpzsre, ahol szervezetszer alegysgeikben elsajttjk a rjuk vr feladatokat. Az alapkikpzs vgrehajtsra kt kikpzkzpont szervezdtt. Az Alfldi s a Dunntli Kikpz Kzpont, mindkett kt helyrsgben, Szabadszllson s Kalocsn, illetve Szombathelyen s Tapolcn kerlt elhelyezsre, s a kikpzbzisaikon folyt a kikpzs.

Az 1994—1998 kztti idszakban—mint korbban rtuk—a katonai oktats jelents vltozsokon ment keresztl, de ez termszetes is, mert a hader talaktsnak dnt tnyezje az ember, elssorban a hivatsos katona, a tiszt s a tiszthelyettes. Ltrejtt a katonai oktats trvnyi httere, sszhangban a kzoktatsi, a szakkpzsi s a felsoktatsi trvnnyel. Kialakult a tiszthelyettes-kpzs j struktrja s a katonai felsoktats illeszkedett a magyar felsoktats rendszerhez. A kzpszint katonai oktats teljesen talakult. 1996-ban megsznt az utols honvdkollgium Szkesfehrvron, s a Zenemvszeti Honvd Szakkzpiskola Budapesten. 1997-ben felszmoltk Szegeden a hrom vig mkd Honvd Gimnziumot, s az oroshzi Honvd Mszaki Technikai szakkzpiskolt. 1998-ban szntettk meg Vcon, Szabadszllson s Tpiszecsn a szakkzpiskolkat. gy vgl is kt Honvd Kzpiskola s kollgium maradt, Gyrben s Egerben, amelyek elssorban a tiszti plyra ksztettk fel a fiatalokat. Ugyanakkor a tiszthelyettes-kpzsre a Honvd Vezrkar Humn Fcsoportfnksg Tangyi- s Oktatsszervezsi Csoportfnksg felgyeletvel hrom Katonai Szakkpz Iskola s Kollgium alakult Budapesten, Szentendrn s Szolnokon. Ezeken, az iskolkon a szakkpzs a fegyvernemi fnksgek kvetelmnyeinek megfelelen kialaktott szakokon s tartalommal folyt, az ves beiskolzsi tervek alapjn. Az ismeretszint kvetelmnyeit a honvdelmi miniszter rendeleti ton szablyozta. talakult a tartalkos parancsnoki kpzs is. A felsfok vgzettsget szerzett fiatalok nknt jelentkeztek erre a kpzsre. A jelentkezk a sorkatonai ltszm terhre, s azzal prhuzamosan bevonultak a katonai szakkpz iskolkba, ahol sorkatonai alapkikpzsben rszesltek. Ezt kveten a vlasztott szaknak megfelelen 2-4 hnapos elmleti felksztst kaptak az adott katonai felsoktatsi intzmnyben, majd itt vizsgt tettek, ezutn az illetkes fegyvernemi fnk valamely katonai szervezethez kldte ket gyakorl csapatszolglatra.

A katonai felsoktats talaktsnak elsdleges clja a minsgi fejleszts s a magyar felsoktats egysges rendszerbe val beilleszts volt. Ennek trvnyi httert alapveten hrom trvny elfogadsa teremtette meg. A honvdelmi miniszter e trvnyek szellemben rendeletileg szablyozta a katonai felsoktatsi intzmnyek szervezeti felptsnek s mkdsnek kvetelmnyeit, az vente felvehet hallgatk szmt, a klfldi hallgatk felvtelnek, jogllsnak, tandjnak stb. rendjt, vgl intzkedett, hogy a katonai felsoktatsi intzmnyeket kivonjk a Magyar Honvdsg hadrendjbl. A trvnyeknek s utastsoknak megfelelen 1996. szeptember1-jn hrom intzmny bzisn kezdte meg mkdst a Zrnyi Mikls Nemzetvdelmi Egyetem, mely hadtudomnyi s vezets- s szervezstudomnyi karokkal mkdtt, mikzben a kt emltett fiskola jogilag megsznt. A Bolyai Jnos Katonai Mszaki Fiskola mg nllan mkdtt tovbb. Ezzel egytt a kt katonai felsoktatsi tanintzet kivlt a Magyar Honvdsg hadrendjbl, s mint minden ms felsoktatsi intzmny szakmailag nll nkormnyzattal rendelkez, rszben nll gazdlkodst folytat jogi szemlyknt tevkenykedhetett tovbb. Ugyanakkor az intzmnyek hallgatinak katonai kikpzsvel, katonai letre s nevelsre vonatkozan a Magyar Honvdsg Parancsnoka, Vezrkar Fnk kln intzkedett. Ezen intzkeds megfogalmazta a 2000 utn kibocstsra kerl tisztekkel szemben tmasztott katonai-szakmai kvetelmnyeket is.

1997. szeptember1-vel, a Zrnyi Mikls Nemzetvdelmi Egyetem szervezete ismt megvltozott. A fiskolai karok beolvadtak az egyetemi karokba, de a fiskolai kimenet kpzs ezzel nem sznt meg, gy nem csak az egyetemi karokon vgeztek a hallgatk. Ugyanakkor elkezddtt a Bolyai Jnos Katonai Mszaki Fiskola egyetembe integrlsnak elksztse azrt, hogy vgl a katonai felsoktatsnak egy intzmnye legyen. Ide sszpontostottk a katonai tudomnyos kutatsok szellemi erforrsainak jelents rszt is. gy kerlt az egyetem szervezetbe a Stratgiai Vdelmi Kutatintzet, a Bkepartnersgi Katonai Nyelvkpzsi Kzpont. A honvdelmi miniszter 1999. prilis21-n kiadott rendeletben a Stratgiai s Vdelmi Kutatintzetbe kapcsolta a Leszerelsi s Civil Katonai Kapcsolatok Kzpontjt. Az sszevons megvalstsra a ZMNE s BJKMF integrlt rendszernek ltrehozsval fejezdtt be. A szervezeti intzmnyi keretek kialakulsval prhuzamosan a vezet oktatk kidolgoztk a kpestsi kvetelmnyeket s kpzsi programokat, majd 1997-ben ezeket, s a szakindtsi krelmeket llamigazgatsi eljrsra, illetve engedlyeztetsi eljrsra bocstottk. A Magyar Akkreditcis Bizottsg s a Felsoktatsi Tudomnyos Tancs ezeket kisebb korrekcikkal elfogadta. Az j kpzsi szakok szerinti oktats 1997. szeptember1-vel indult be. Az egyetem termszetesen tovbb folytatta a tanfolyamrendszer t- s tovbbkpzseket, illetve a vezrkari tanfolyamot. Beindult az iskolarendszer tudomnyos kpzs a doktori (PhD) fokozat megszerzsrt. Ennek nappali s levelez vltozata is beindtsra kerlt.

A katonai kpzs fontos terlete a hivatsos llomny idegen nyelvi kpzse. Az eredmnyesebbek a 10 hnapos intenzv (napi 6 ra) tanfolyamok, melyek kzpfok nyelvvizsgra ksztettek fel. A rendszerben vente 130-160 f vgzett. A msik forma a munka melletti, ktves tanfolyamok (heti 6-8 ra), ezekrl viszonylag nagy volt a lemorzsolds, de gy is vente mintegy 300 f vett rszt, illetve tett nyelvvizsgt. A tanfolyamokat zmben a katonai felsoktatsi intzmnyekben szerveztk, de nhny esetben a csapatoknl vagy ms kzponti szerveknl is sor kerlt tanfolyamok indtsra. A kpzsben rszt vevk 60%-a angol nyelvet tanult, mg a fennmarad 40% megoszlott a nmet, francia, olasz s a szomszdos orszgok nyelvei kztt. A hazai kpzs, tovbbkpzs mellett egyre nagyobb lehetsg nylt hosszabb-rvidebb idej klfldi katonai tanintzetekben tanulmnyokat folytatni, fleg a hivatsos llomnynak. 1994-95-ben a jellteket az elljr parancsnokok vlemnye alapjn vlasztottk ki. 1996-tl mr plyzati rendszerben, sok esetben alkalmassgi vizsga utn kerlt sor a beiskolzsra. 1994-tl vezrkari szint klfldi kpzsben 30 f rszeslt. Trzstiszti tanfolyamot 80 f vgzett, katonai szakmai szakkikpzsben (pl. szzadparancsnoki tanfolyam) 300 f vett rszt. A szakmai felkszts mellet idegen nyelvek elsajttsra is lehetsg nylt klfldn kzel 200 f rszre, de mintegy 60 nyelvtanr tovbbkpzsre is sor kerlt, elssorban az USA-ban, Angliban, Franciaorszgban s Nmetorszgban.

Az elz kormnyzati ciklus alatt megtrtnt azoknak a megllapodsoknak az alrsa, melyeket a trtnelmi egyhzak kpviseli s a honvdelmi miniszter ktttek. gy kialakultak a Tbori Lelkszi Szolglat ltrehozsnak alapjai, a katonk szabad vallsgyakorlsnak felttelei. Ezek alapjn a honvdelmi miniszter 1994. mjus1-i hatllyal megalaptotta a Tbori Lelkszi Szolglatot. Ezt kveten elsknt megtrtnt a katolikus s protestns tbori pspkk s a vezet tbori rabbi kinevezse. A Katolikus s Protestns Tbori Lelkszi Szolglati gak llomnyba 14-14 lelkszi helyet, a Zsid Tbori Lelkszi g llomnyba 1 f rabbi helyet rendszerestettek. A rendszerestett helyekre katolikus s protestns espereseket s lelkszeket neveztek ki, akiknek llomshelyt a katonai fiskolkon, illetve a nagyobb ltszmmal mkd helyrsgekben jelltk ki. Tbbek kztt kijellsre kerlt Budapest, Szkesfehrvr, Cegld, Szombathely, Veszprm, Pcs, Gyr, Debrecen, Kecskemt, Hdmezvsrhely s Tapolca. A tiszti rendfokozattal br flls lelkszeken tl, kisebb helyrsgekben szerzds alapjn kisegt tbori lelkszek vgeztk a lelki gondozi munkt. A lelkszi szolglat a hader tszervezsvel prhuzamosan tbbszr talakult. A szolglat ltrehozsnak trtnete—az elkvetett hibk s bizonytalansgok ellenre pozitvan rtkelhet. Legfkppen azrt, mert tbb vtizedes sznet utn rendezdtt a hadsereg s az egyhzak tbb vszzadra visszatekint kapcsolata. Megvalsult a katonk (egyenruhs llampolgrok) alkotmnyban rgztett alapvet emberi joga, a lelkiismereti s vallsszabadsg, s a valls gyakorlsnak lehetsge.

A rendszervlts kt kormnyzati ciklusnak honvdelemre vonatkoz tartalma abban foglalhat ssze—br egy vtized katonai trtnseit ilyen rvid tvlatbl mg nem lehet sommsan s kritikusan sszegezni. Annyi elmondhat—, hogy a Magyar Nphadsereg (mely az MSZMP irnytsa alatt a Varsi Szerzds rszeknt, a szovjet nagyhatalmi rdekeket kiszolgl tmad doktrnra felptett tmeghadsereg volt). talakult a magyar nemzeti clokat s rdekeket szem eltt tart Magyar Honvdsgg, mely az Orszggyls ltal vlasztott kormny irnytsa s ellenrzse alatt, trvnyben meghatrozott rend szerint s civil kontroll alatt mkdik. Lnyegesen kisebb ltszmmal, kevesebb kltsgrfordtssal s teljesen megvltozott feladatrendszerrel. A rendszervlts folyamatban a Magyar Kztrsasg az szak-atlanti Szerzds Szervezetnek tagja lett.

A NATO-ba val felvtelnk j kihvsokat induklt. A tervek szerint az nneplyes felvtelre 1999. prilis4-n a NATO tven ves vforduljn kerlt volna sor. A koszovoi vlsg, azonban felgyorstotta az esemnyeket, gy a hrom orszg felvtelre 1999. mrcius12-n kerlt sor, amikor is a csatlakozsi okmnyokat lettbe helyeztk az USA klgyminisztriumban. Az nnepsgre Independence vros knyvtrban kerlt sor. A felvtel utn mr egy httel a NATO megkezdte els nagyszabs lgi hadmvelett Jugoszlvia ellen. Az j tagoknak, kztk haznknak is, azonnal bizonytani kellett tagsgi alkalmassgukat gy politikai, mint katonai tren. Ezltal az j kormny (az 1998-as vlasztsokat megnyert, Orbn Viktor vezette FIDESZ Magyar Polgri Prt, koalciban a Kisgazda Prttal s a Magyar Demokrata Frummal) j kihvsok el kerlt. A trca politikai vezetse a NATO akci utn a Magyar Honvdsg tovbbi cskkentst szorgalmazta a stratgiai fellvizsglat kapcsn. Ennek sorn megfogalmazdott, hogy az Orbn-kormny 45000 fre kvnja cskkenteni a hader sszltszmt, ennek valamennyi vonzatval egyetemben. A jv mg sok feladat megoldst ignyli gy politikai, mint katonai szinten, hiszen a fjdalmas talaktsok kvetelmnyeinek egyszer csak meg kell jelennik a katonalet htkznapjaiban is. Azonban ez mr egy jabb reform, azaz talakts kezdete, s egy jabb trtnet, amelynek feldolgozsra ksbb kerl sor

 

     
Pontosid
     
Naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
     
Ltogatk szma
Induls: 2006-12-19
     
Linkek

www.bunker.gportal.hu

www.zmne.hu

 

     
zenetrgzit
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
     

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!