szantomihaly
szantomihaly
Men
     
E.mail cmem

szanto.mihaly@zmne.hu

     
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
     
Hrlevl hallgatimnak
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
     
A Magyar Honvdsg a kiegyezs utn
     
MH 1867-tl
     
A Magyar Honvdsg 1945 utn
A Magyar Honvdsg 1945 utn : 5/1 A Magyar Honvdsg a rendszervlts utn 1989-2000

5/1 A Magyar Honvdsg a rendszervlts utn 1989-2000

  2007.01.13. 16:19

A kvetkez kt rszben vizsgljuk a MH trtnett 1989-2000-ig. Az els rszben a rendszervltst s az els kormnyzati ciklus katonai trtnseit trgyaljuk. I. rsz

 

5. A MAGYAR HONVDSG A RENDSZERVLTS UTN I.

 

E tanulmny a Magyar Nphadseregben s a Magyar Honvdsgben 1989 s 2000 kztt vgbement fbb vltozsokat igyekszik bemutatni. A korbbi vtizedekben a Magyar Nphadsereg fenntartsa, minsgi s mennyisgi fejlesztse a Varsi Szerzds elvrsainak megfelelen a szocialista tervgazdasg viszonyai kztt, a Magyar Szocialista Munksprt politikai irnytsval, s ellenrzse alatt ment vgbe a rendszervltsig.

A Magyar Nphadsereg az 1980-as vek vgn

 

Az 1980-as vek vgn a Magyar Nphadsereget mg mindig az gynevezett ipari trsadalomnak megfelel „tmeghadsereg” sajtossgai jellemeztk, nevezetesen a tl magas bkeltszm, a rgi s az j haditechnikai eszkzk egyttes hadrendben tartsa, a tlzott kltsg-, anyag- s katonaigny, a szovjet hadmvszet elveinek s mdszereinek alkalmazsa, valamint a nemzetgazdasg klnbz gazataiban vgzett idnymunka. A helyzetbl a kiutat a Honvdelmi Minisztrium mr kereste Olh Istvn vezrezredes minisztersge idejn. Ezt a munkt az j—Gorbacsov nevvel fmjelzett—politikai gondolkods tette lehetv. Az gynevezett „RUBIN” feladat szerint a Magyar Nphadsereg szrazfldi csapatainl a meglv zszlalj—ezred—hadosztly struktrt a zszlalj—dandr—hadtest felpts vltotta fel. Az j szervezeti rendszertl vrtk a ltszmgondok enyhtst, s az ter lnyeges nvekedst, de a struktra eltrt a szovjet fegyveres erkben s a Varsi Szerzdsben elfogadott, valamint tmogatott csapatszervezetektl. A szovjetek a vltoztatst nem utastottk el, gy az vgrehajtsra kerlt. Olh Istvn tragikus halla utn honvdelmi miniszterr Krpti Ferenc altbornagyot neveztk ki. Rvid katona-miniszteri szolglat utn az ideiglenes kztrsasgi elnk 1989. december15-n Krpti Ferencet tartalkllomnyba helyezte, s ezt kveten, mint „civil” miniszter tevkenykedett tovbb.

Az orszg letben kibontakoz vlsg, egyre knyszertbb hatst gyakorolt a honvdelem s a hadsereg minden terletre. Az j miniszter tevkenysgt a korbban megkezdett reformok folytatsa s szmos jabb vltoztats elkezdse jellemezte. Ezek kzl a legfontosabbak a kvetkezk voltak. A kder- s szemlygyi munka talaktsa, az „elvtrs” helyett a „bajtrs” megszlts bevezetse. A prtszervezetek kitiltsa a hadseregbl, az MSZMP Nphadseregi Bizottsgnak megszntetse, a Politikai Fcsoportfnksg tszervezse s feladatainak megvltoztatsa. A fegyver nlkli katonai (polgri) szolglat bevezetse. A Magyar Nphadsereg elnevezs megvltoztatsa Magyar Honvdsgre. A Magyar Honvdsg Parancsnoksgnak fellltsa stb. Nem kimondottan a hadervel kapcsolatos, de a rendszervlts biztonsga szempontjbl nagyon fontos volt az 1989. vi XXX. trvny, mely kimondta a Munksrsg jogutd nlkli felszmolst.

A vltozsok a Varsi Szerzdst sem hagytk rintetlenl. A Honvdelmi Miniszterek Bizottsga Szfiban tartott lsn hatrozatot hozott az egyoldal csapatcskkentsrl. A magyar honvdelmi miniszter a szvetsgesekkel trtnt egyeztets utn az 1989. janur27-n megtartott nphadseregi vezeti rtekezleten bejelentette, hogy 1989-ben s 1990-ben kilenc szzalkkal cskkenti a Magyar Nphadsereg ltszmt. Szmszerstve, a cskkents 9300 katont, egy vadszrepl-szzadot s 251 db harckocsit jelentett. Ennek sorn felszmoltk a szrazfldi csapatoknl a szabadszllsi harckocsi dandrt, a rtsgi harckocsi dandrt pedig gpestett dandrr alaktottk t. A htorszgi alakulatokat 400 fvel, a honi lgvdelmi s repl csapatokat 500 fvel s egy replszzaddal, a Honvdelmi Minisztrium kzvetleneket pedig 3100 fvel cskkentettk. Ez a cskkents akkor btor lpsnek minslt. Kzben az orszg politikai letben jelents vltozsok trtntek, mindenekeltt 1989. oktber23-n a Magyar Npkztrsasgot megszntnek nyilvntottk, s kikiltottk a Magyar Kztrsasgot. A Honvdelmi Minisztriumban a ltszmcskkentsek s szervezeti vltoztatsok vgrehajtsra tervet dolgoztak ki, melynek lnyege az volt, hogy az talaktst hrom temben fogjk vgrehajtani, mgpedig 1989. augusztusban, 1990. februrjban s 1990. augusztusban. A mr emltett ltszmcskkents mellett jelents mennyisg haditechnika kivonst is tervbe vettk. gy 2 db hadmveleti-harcszati raktakomplexum, 4 db harcszati raktakomplexum, 93 db T—34-es s 158 db T—54-es harckocsi, 254 db tzrsgi lveg s aknavet, 9 db MiG—21-es vadszreplgp s 180 db pncltr lveg kerlt a kzponti raktrakba.

A vgrehajts elindtsa egybeesett azzal, hogy 1989. november30-n s az akkori Minisztertancs december1-jei hatllyal Lrincz Klmn altbornagyot, a Szkesfehrvron teleplt 5. hadsereg parancsnokt a Magyar Nphadsereg Parancsnokv, Borsits Lszl altbornagyot pedig a Magyar Nphadsereg Vezrkar Fnkv nevezte ki. Az tszervezsek s cskkentsek vgrehajtsval a kvetkez clokat igyekeztek elrni: A vltoztatsok a fegyveres erk alkalmazsi s hadmveleti terveiben lnyeges mdostsokat ne okozzanak. A hader fenntartsi s fejlesztsi kltsgei cskkenjenek. A csapatok harcrtke s hadrafoghatsga lehetleg lnyegesen ne cskkenjen, azaz ne vltozzon. Az egyes helyrsgekben meglv elhelyezsi problmk megolddjanak, s felszmolsra kerljenek a felesleges katonai objektumok. Ez a „reform” mg nem csak a nemzeti clok, elrst tartotta szem eltt, hanem figyelemmel volt a koalcis kvetelmnyekre is. A klnbz egyeztetseket a Szovjet Vezrkarral s az Egyestett Fegyveres Erk Trzsvel is elvgeztk, ennek sorn jegyzknyvben rgztettk, hogy a korbban vllalt haditechnikai eszkzk, beszerzse elmarad, ami jelents lpsnek szmtott.

A bel- s klpolitikai helyzet gyorsul temben vltozott, a belpolitikban a politikai, trsadalmi s gazdasgi vlsg elrte a trsadalom minden szvett. A vlsgbl kivezet utat az akkori hatalom a rendszer gynevezett tfog reformjval egytt, az egyre jobban nyilvnossgra lp s azt vllal demokratikus erk, a rendszer teljes megvltoztatsval tartottk lehetsgesnek megoldani. A korabeli klpolitikban fontos elem volt, hogy a Bcsben foly szak-atlanti Szerzds Szervezetnek tizenhat orszga s a Varsi Szerzds ht tagllama kztti trgyalsok a hagyomnyos fegyveres erk s a fegyverzetek cskkentsrl egyre remnykeltbb eredmnyeket jeleztek. Mindezekkel egy idben, a haznkban ideiglenesen llomsoz szovjet csapatok megkezdtk haderejk ltszmnak cskkentst, mikzben a nemzetkzi helyzet is kedvezbb vlt. A reformokra igazn vgy magyar kormny—jelezve eltklt szndkt—sajt elhatrozsbl elrendelte a nyugati hatrzr (aknamez, nyomsv, drtakadly s jelzrendszer) lebontst. Ilyen kl- s belpolitikai krnyezetben nyilvnvalv vlt, hogy a hader hadrafoghatsga, fenntarthatsga, pnzgyi finanszrozhatsga tfog lpseket kvetel. Azaz, a biztonsgpolitikai s geostratgiai helyzet talakulsa s a gazdasgi krlmnyek romlsa megkvetelik, hogy a koalcis tmad hadmveletre szervezett, fellltott s kikpzett nagy ltszm tmeghadsereget igen rvid idn bell jelentsen le kell cskkenteni s vdelmi jelleg nemzeti haderv, kell talaktani. Ennek sorn az emberi tnyezre, illetve a minsg megrzsre kellett a f figyelmet fordtani—hangslyozta az akkori katonai vezets.

Mikzben a szervezetek s a fegyverzet tovbbi cskkentse nem llt le, a katonai fels vezets az talakul biztonsgpolitikai tnyezk figyelembe vtelvel j elgondolst dolgozott ki a soron lv haderreformra vonatkozan. A tervezetet az elrt llamigazgatsi s minisztriumi egyeztetsek utn beterjesztette a Nmeth Mikls, vezette kormnyhoz. „A vdelmi doktrna megvalstsa a Magyar Nphadseregben” cmmel. Mr a megnevezs is lnyeges vltozst jelzett, hiszen a tmad szndk helyett a vdelmi jelleg kerlt eltrbe. A kidolgozk az elterjeszts elejn sszegeztk azokat a biztonsgpolitikai elemeket, amelyek lehetv s szksgess tettk az jabb haderreform elksztst, s annak vgrehajtsval a meglv tmeghadseregnl egy lnyegesen kisebb, ugyanakkor hossz tvon is finanszrozhat s kell sznvonalon ll hader jjjn ltre. A tervezet kimondta, hogy a hader feladata az orszg megvdse, teht vdelmi doktrnt kell kidolgozni s a hadert, erre kell felkszteni s alkalmass tenni. Ezzel sszefggsben a mr bejelentett kilenc szzalkos egyoldal cskkentsen tl, 1991. vgig jabb 20-25%-os cskkentst javasolt gy, hogy a hader vdelmi jellege ersdjn, a tmad jelleg szervezetek tbbsge pedig kerljn ki az llomnybl, tovbb a bkefeltltttsg cskkenjen s az llami irnytssal sszhangban, alaktsk t a hadsereg vezetsi rendjt. A megfogalmazott f feladatokat t pontba sorolva sszegeztk: 1. A Honvdelmi Minisztrium talaktsa szervezeti s vezetsi szempontbl s a Magyar Nphadsereg Parancsnoksgnak megalaktsa. 2. A 30-35%-os cskkentst rvid idn bell gy kell vgrehajtani, hogy a hader a szrazfldi eri 1991. vgre hrom hadtesttel, biztost, kiszolgl s htorszgi alakulatokkal rendelkezzenek. 3. A Polgri Vdelem tadsa a Belgyminisztriumnak.

A vdelemre biztostand pnzgyi fedezet 1990—92 kztt 153 millird forint volt. Ez csak azt tette lehetv, hogy a cskkentst a leggyorsabban megvalstsk, de a technikai llapot tovbb rosszabbodott, mivel beszerzsre nem kerlt sor. A Minisztertancs az elterjeszts elfogadsval egyidejleg, 1989. november30-n elrendelte a Magyar Nphadsereg ltszmnak, fegyverzeti eszkzeinek 30-35%-os cskkentst 1991. vgig; a Honvdelmi Minisztrium tszervezsnek megkezdst 1989. december1-jvel, s a Polgri Vdelem tadst a Belgyminisztriumnak. A Minisztertancs egyetrtett a sorkatonai id 12 hnapra val reduklsval, s azzal, hogy a hivatsos llomny cskkentse a termszetes kiramls tjn valsuljon meg (ehhez az alakulatok sornak helyrsg-vltoztatsai bsges alkalmat biztostottak), tovbb azzal, hogy a honvdelmi trca 1990—92 kztti idszakra 153 millird forint tmogatst kapjon. Egyttal a Minisztertancs felhatalmazta a honvdelmi minisztert arra, hogy a Szovjet Fegyveres Erk Vezrkarval s a Varsi Szerzds Egyestett Fegyveres Erk Parancsnoksgval egyeztet trgyalsokat folytasson azrt, hogy a Magyar Kztrsasg vdelme nemzeti doktrna alapjn, de tovbbra is a Varsi Szerzds szvetsgi rendszern bell legyen biztostva. Ugyanakkor az 1991—1995 kztti idszak fejlesztsi jegyzknyvei csak 1992 vgig kerljenek sszelltsra s alrsra. Ezek a jegyzknyvek a „Protokoll” megnevezst kaptk. A fentiek utn parancsban rendelkeztek a fentiekben megfogalmazott feladatok vgrehajtsra. A ltrehozott Magyar Nphadsereg Parancsnoksgnak llomnyba tartozott: A Magyar Nphadsereg Vezrkara, (az MN hadmveleti fcsoportfnksggel, a Szervezsi s Hadkiegsztsi, a Hrad s Automatizlsi Csoportfnksggel s a Vezrkar Titkrsgval), a Magyar Nphadsereg Kikpzsi s Szrazfldi, a Magyar Nphadsereg Lgvdelmi s Repl, valamint az Anyagi-technikai Fcsoportfnksgek, a Magyar Nphadsereg Nevelsi s Szocilpolitikai-, a Kzgazdasgi s Pnzgyi Fnksgek, vgezetl a parancsnok titkrsga. Tancskoz s konzultcis testletknt ltrehoztk a Magyar Nphadsereg Parancsnoksgnak Katonai Tancst.

A hadercskkents utn a szrazfldi hadsereg hrom gpestett hadtestbl (hrom gpestett lvsz- s egy harckocsi dandr, valamint a kzvetlenek) s hadsereg-kzvetlenekbl tevdtt ssze. Megszntetsre vagy tszervezsre kerlt hat gpestett lvsz, kt harckocsi dandr, hrom hadtest-kzvetlen raktaosztly, egy lgvdelmi tzrezred, egy deszant-rohamzszlalj, illetve a biztost s kiszolgl csapatok. A lgvdelmi s replcsapatoknl felszmoltak egy lgvdelmi raktaezredet s egy rditechnikai zszlaljat. A kzponti alrendeltsg szervezeteknl 20%-os ltszmcskkentst hajtottak vgre, mg a csapatrepl erknl lnyeges cskkentseket nem terveztek.

Mint lttuk teht, az 1980-as vek msodik felben a bel- s klpolitikai esemnyek alakulsval prhuzamosan megindult a nphadsereg talaktsa is. A korbbi vekben ugyanis a magyar hader fejlesztse, felksztse, vezetse stb. alapveten a Varsi Szerzds koalcis kvetelmnyeinek megfelelen trtnt. Az orszg lgvdelme a Varsi Szerzds egysges rendszerbe integrldott. A roml gazdasgi helyzet a ’80-as vek elejtl mr nem tette lehetv a rohamosan elavul technika s fegyverzet modern eszkzkkel val felvltst. gy az vtized vgre a technikai eszkzk tlagletkora jelentsen meghaladta a 10 vet s ez megannyi problmt jelentett. A knyszert krlmnyek hatsra a haderben is vltozsok sora indult el, melyek az 1980-as vek vgre a nemzeti hader megteremtse fel mutattak. Ennek ellenre a rendszervltskor haznk egy tlmretezett, a relis lehetsgekkel nem szmol, tlzott kvetelmnyektl fesztett, egyre nehezebb vl pnzgyi felttelekkel kszkd, mkdsi zavarokkal terhes fegyveres ervel rendelkezett. Ez a hader szervezettsgt, kikpzettsgt s vezetettsgt tekintve mg megfelelt a csikorogva mkd koalcis honvdelmi ignyeknek, de nagysgrendje, szervezeti felptse, fegyverzetnek mennyisge s minsge, diszlokcija nem felelt meg fggetlenn vl orszgunk nemzeti haderejvel szemben tmasztott j kvetelmnyeknek. Az 1980-as vek vgre nagy hullmokat ver politikai harcok a Magyar Nphadsereg szemlyi llomnyt nem rtk el. A katonk a nehezed meglhetsi viszonyok ellenre zmben tvol tartottk magukat a belpolitikai hullmverstl, igyekeztek eskjk szellemben teljesteni a haza vdelmben rjuk hrul feladatokat.

 

A magyar hader a szabad vlasztsokat kvet els ngy vben

 

1990. mrcius25-n az els szabad, tbbprti vlasztsokat az MDF (Magyar Demokrata Frum) 24,7%-al megnyerte. A Honvdelmi Minisztriumot a kormny stratgiai jelentsg trcnak tekintette. Az j honvdelmi miniszter Dr. Fr Lajos, a politikai llamtitkr Dr. Raffai Ern, a kzigazgatsi llamtitkr pedig Annus Antal altbornagy lett. Legjabb kori trtnelmnkben ekkor lett a Honvdelmi Minisztrium valban polgri vezets. 1990. jnius21-n a honvdelmi miniszter a Magyar Honvdsgben a bajtrs megszlts helyett r, illetve hlgyek esetben az rhlgy, rasszony megszltsokat vezette be. Az j kormny az orszg katonai vdelmvel prhuzamosan rtkelte a nemzetkzi biztonsgpolitikai esemnyeket, az j kihvsokat, s elkezdte az orszg vdelemmel kapcsolatos elmleti s politikai alapok lerakst, azaz a gykeresen j nemzeti s honvdelmi nzetrendszer kidolgozst s megteremtst. Folyamatosan lazultak a katonai kapcsolatok a Szovjetunival s a Varsi Szerzdssel. A hader teljes talaktsnak s reformjnak ignyt az a szndk vezrelte, hogy koalcis jelleg tmad doktrnra felptett, tlmretezett s az MSZMP ltal irnytott s ellenrztt hader egy nemzeti jelleg, a klpolitikai s a hazai ignyekkel, felttelekkel sszhangban ll, a haza vdelmt biztostani kpes, a parlament ltal irnytott s ellenrztt fegyveres erv vljon. A kitztt cl elrse nem ment egyik naprl a msikra. Az talakts lthat jelei a ltszm- s fegyverzet leptsben mutatkoztak meg elszr. Ebben az irnyban hatott az a tny is, hogy a Prizsban foly trgyalsok az Eurpai Hagyomnyos Fegyveres Erkrl (CFE) 1990. november03-n, egyezmny alrsval zrultak. E szerint a Magyar Kztrsasg 835 db harckocsival, 29 db njr hdvetvel, 1700 db pnclozott szllt harcjrmvel, 840 db tzrsgi eszkzzel, 180 db harci replgppel, 108 db harci helikopterrel s 100 000 fs hadsereggel rendelkezhet. A vgrehajts pontos szmadatait a kvetkez tblzat mutatja:

Megnevezs           Tisztek       Tiszth.          Sorll.      Kpa                 ssz

1989          17 800       12 700        91 900      33 300             155 700

1990         17 300        12 400        81 000      32 500             143 200

1991          16 800       11 900         65 000     27 600             121 000

1992           14 400      8 500           51 000     26 000             100 000

1993           13 700      8 300          52 340      25 600             100 000

Cskkents %     24                33                    43        23                    35

A ltszmcskkentssel prhuzamosan szervezeti talaktsok s a fegyverzetek kivonsa is megtrtnt. Megsznt tbb mint 200 hadrendi s hadrenden kvli szervezet. Tbbek kztt felszmoltak ht gpestett lvszdandrt, egy harckocsi dandrt, kt tzrdandrt, t lgvdelmi tzr, illetve raktaezredet, kt pncltr tzrezredet, hrom mszaki ezredet, valamennyi harcszati raktaosztlyt, a kzlekedsi dandrt, szmos hrad, rditechnikai, ellt, egszsggyi, mszaki zszlaljat, a katonai szlltsi igazgatsgokat, klnbz intzeteket, s nem utols sorban a hadmveleti-harcszati raktadandrt. Felszmolsra kerltek a fegyvernemi kikpz kzpontok, ezrt a tartalkos tiszti- s tiszthelyettes kpzs is a tiszti fiskolk folytattk. A cskkents mellett nhny j szervezetet is ltrehoztak ezek tbbsge vezetsbiztostsra s elektronikai harcra voltak alkalmasak. Megalaktottk tovbb az els lgi mozgkonysg zszlaljat, korszerstettk a hadkiegszt parancsnoksgok struktrjt, illetve a katonai kzigazgatst. Ezek a lpsek egyrtelmen bizonytjk, hogy a Magyar Honvdsg (1990. mrcius15-tl Magyar Nphadseregrl erre vltozott a neve), megtette az els lpseket a tmad fegyverzet s jelleg felszmolsra s a nemzeti haderv vls tjn. A Magyar Honvdsg 1993. december31-ig a nemzetkzi szerzdsben (CFE) elrt mrtkre cskkentette fegyverzett, vagy legalbbis kivonta a hadrendbl, st nhny esetben az elrsokat tl is teljestette.  Ezek az eredmnyek, lpsek a bizalomerstst s a kapcsolatteremtst szolgltk, ezrt nagy figyelmet fordtottak a szerzds ellenrizhetsgre. Ennek operatv s hatkony megoldsra a honvdelmi miniszter 1990. mjus1-jn fellltotta a Hadercskkentsi Informcis s Ellenrz Kzpontot

Haznk teljes fggetlenn vlsban mrfldknek szmt, hogy 1991. mrcius31-vel megsznt a Varsi Szerzds 1991. jlius1-vel pedig a Bartsgi, Egyttmkdsi s Klcsns Segtsgnyjtsi Szerzds. Szorosan ide tartozik az is, hogy egyrszt trgyalsok eredmnyeknt elhagyta haznkat az Egyestett Fegyveres Erk fparancsnoknak magyarorszgi kpviselje, msrszt ktoldal—szovjet s magyar—szerzds alrsval abban llapodtak meg, hogy 1991. jnius30-ig szovjet csapatok elhagyjk haznkat. Hazaszlltsuk elksztse s vgrehajtsa risi munkt kvetelt a vezrkartl, a kzlekedsi s vasti szervektl. Kivonsra kerlt kb. 100 000 f, 27 000 db harci technika s 500 000 tonna felszerels. Viktor Silov altbornagy, a Dli Hadseregcsoport utols parancsnoka 1991. jnius19-n, a megllapods eltt kt httel, a Tisza-hdon (Zhonynl) a magyar-szovjet hatrvonalon elhagyta Magyarorszgot. Ezzel lezrdott a tbb vtizedes „ideiglenes” itt-tartzkods korszaka, s elkezddtt a csapatkivonsokkal kapcsolatos pnzgyi vitk trgyalsos ton trtn rendezse. A szovjet csapatkivonst minden esztendben majlissal nnepli Budapest lakossga.

Az 1990—94 kztti idszak kiemelked esemnye volt az els Biztonsgpolitikai Alapelvek cm dokumentum orszggylsi hatrozatknt trtn elfogadsa. A 11/1993. (03. 12.) Orszggylsi hatrozat megfogalmazta a Magyar Kztrsasg biztonsgpolitikjnak cljait. Tbbek kztt kimondta azt, hogy nincs ellensgkpnk, bemutatta a fbb veszlyforrsokat, s felvzolta azokat a lehetsgeket, amelyek biztostjk, hogy ksbb teljesen betagozdhassunk a nyugati intzmnyrendszerbe, kiemelte a regionlis egyttmkds ltal knlt lehetsgeket, a szomszdos orszgokkal val jszomszdi viszonyt, az Eurpai Hagyomnyos Fegyveres Erkrl szl szerzds (CFE) fontossgt s fegyveres erk tevkenysgnek cljait. A Magyar Kztrsasg Honvdelmi Alapelvei a 27/1993. szm (04. 23.), szintn orszggylsi hatrozatban kerlt elfogadsra. A honvdelmi alapelvek meghatroztk a honvdelmi politikt, annak cljait, a biztonsgot fenyeget veszlyek alapjn krvonalazta az nll nemzeti alapokra pl honvdelmi politika stratgijt, a honvdelmi rendszert, a fegyveres erkre vonatkoz kvetelmnyeket, gy a hader alkalmazsval, fejlesztsvel, felksztsvel s elltsval sszefgg feladatokat. Kiemelte az elgsges vdelem elvt s az arnyos fegyveres erk fenntartst. Clknt fogalmazta meg a teljes jog csatlakozst a NATO-hoz s a Nyugat Eurpai Unihoz, tovbb a bekapcsoldst a nemzetkzi bkefenntart s vlsgkezel tevkenysg gyakorlati megvalstsba.

Az talakuls folyamathoz tartozott egy j Honvdelmi Trvny megalkotsa is. A kormny elbb 1991. szn a legszkebb mrtkben mdostotta az 1976. vi—tbbszr mdostott—honvdelmi trvnyt. Ez leszlltotta a frfiak hadktelezettsgt 55 vrl 50 vre, a sorkatonai szolglat idejt 18 hnaprl 12 hnapra stb. Az j trvnyt az Orszggyls december 7-n—egy „nem” szavazat s egy „tartzkods” mellett—,egyhanglag fogadta el. Ezen trvnyek elfogadsa teremtette meg a jogi alapjt a mr folyamatban lv tszervezseknek. Htra volt mg a katonk jogllsrl szl trvny tdolgozsa. Br a kormny a tervezetet 1994. janurjban benyjtotta, ebben a ciklusban nem kerlt elfogadsra.

Magyarorszg s a NATO kapcsolatokban egyre gyakoribb vltak az olyan civil- s katonai-diplomciai lpsek, amelyek az egyttmkds szorosabb fzst cloztk meg. Ezek kzl is kiemelked volt Antall Jzsef miniszterelnk ltogatsa a brsszeli NATO kzpontban (1990. jlius18-n), s az Orszggyls klgyi s honvdelmi bizottsgainak kapcsolatfelvtele a NATO szervekkel, valamint Manfred Wrner NATO ftitkr ltogatsa haznkban. Az szak-atlanti Szerzds Szervezete magas beoszts politikai s katonai vezetinek ltogatsa egyre gyakoribb lett, majd az alsbb szintekre is tterjedt. 1991. decemberben a NATO ltrehozott egy teljesen j konzultcis frumot, nevn nevezve az szak-atlanti Egyttmkdsi Tancsot (NACC), amelynek munkjba kilenc nem NATO orszg klgyminisztert is meghvtk. Ezltal megteremtettk a politikai s biztonsgi krdsekrl foly konzultci, trgyals s egyttmkds szervezett kereteit. A biztonsg s a bizalompts szempontjbl klnsen fontos a „Nyitott gbolt” szerzds, melynek elksztsben s alrsban kezdemnyez szerepet jtszottunk.

Az 1990-es esztendben a honvdelmi trcnl folytak az j nemzeti hader kialaktsval kapcsolatos munklatok. Az els a katonai kltsgvets elgtelensgbl fakad gondok enyhtse. A msodik a dlszlv hatron kialakult helyzet, ami megkvetelte a hatrszakaszok katonai biztostst. A harmadik a keleti s a nyugati orszgokban foly hader-talakts tapasztalatai. Jllehet, az ellensgorientlt katonai ert nem egyszer kpessgorientltt talaktani, mikzben sok orszgban lett npszer az n. nkntes hader, s szorult httrbe a hadktelezettsgen alapul sorozott hader. Dr. Fr Lajos, az j honvdelmi miniszter 1990. kzepn elrendelte a Magyar Kztrsasg j vdelmi koncepcijnak (akkori fogalommal vdelmi doktrnjnak) kidolgozst. A dnts rtelmben a politikai oldal kimunklsa a trcra, a katonai-technikai oldal pedig a Magyar Honvdsg Parancsnoksgra s a Vezrkarra hrult, mikzben folyt a mr bemutatott honvdelmi alapelvek megfogalmazsa is. gy teht egy idben tbb helyen dolgoztak a kt fontos dokumentum elksztsn, mikzben folyamatban volt a honvdsg korbban meghatrozott talaktsa. A honvdsg tszervezsvel kapcsolatos teendk kidolgozsra fellltottak egy munkacsoportot, amely hrom lehetsget (vltozatot) krvonalazott. 1. Az akkor kialakul szervezetek mkdsi rendjnek megtartsa. 2. Egy radiklis ltszmlepts. 3. Kb. 100 000 fs bkeltszmmal szmolt.

Mikzben folyt a hader talaktsa, a dli hatron hbors helyzet alakult ki. (Jugoszlvia felbomlst kvet harci cselekmnyek, lgtrsrtsek stb.) a honvdsg szrazfldi, lgvdelmi s repl szervezeteinl, valamint a Hatrrsgnl klnleges rendszablyok foganatostst kvetelte meg. Az tszervezs, a bkekikpzs s a hatrbiztosts sszehangolt s magas szinten szervezett tevkenysget ignyelt gy a vezet szervektl, mint a vgrehajt llomnytl. A hatr kzelben l lakossg rmmel s megnyugvssal ltta a jrrz hatrrket s katonkat a klnbz teleplseken s az tvonalakon. Az elhzd vltsg s a volt Jugoszlvia terletn zajl fegyveres esemnyekrl a NATO brsszeli kzpontjban kevs adat, tny s informci llt rendelkezsre. Ezrt a NATO vezetse azzal a krssel fordult a Magyar Kztrsasg kormnyhoz, hogy engedlyezze a NATO AWACS feldert gpeinek jrrzst a magyar lgtrben. A trsadalom egyetrtett magyar kormnnyal a jrrzs engedlyezsnek krdsben, s ez fontos lpsnek bizonyult a NATO-val trtn egyttmkdsben. A nyugathoz val csatlakozs jegyben, ha jelkpesen is, de magyar katonk is rszt vettek a Kuvaitot lerohan iraki agresszi felszmolsra szervezdtt, az USA ltal vezetett nemzetkzi koalcis ENSZ haderben. A lgi s szrazfldi hadmveletek igen sikeresek voltak, minimlis vesztesggel szabadtottk fel Kuvaitot. A 37 fs magyar egszsggyi csoport teljestmnyvel nemzetkzi szinten is komoly elismerst vltott ki.

Az j honvdelmi politika—a vdelmi doktrnra alapoz nemzeti hader—kialaktsa sok munkt jelentett. A bizalomersts s a szavahihetsg bizonytkaknt, az elhatrozott hadercskkents rszeknt 1991. februr1-jn Dr. Fr Lajos honvdelmi miniszter parancsra felszmoltk a tapolcai 5. nll hadmveleti raktadandrt. A raktakomplexumok megsemmistsre ksbb Tborfalvn nyilvnosa kerlt sor, az amerikai s ms nagykvetek jelenltben. Fokrl-fokra, lpsrl-lpsre haladtunk az j elkpzelsek megvalstsa fel. Ebben jelents szerepet jtszott a magyar katonai diplomcia is. A regionlis kapcsolatpts keretben Lengyelorszggal, Csehszlovkival ltrehoztuk az n. „Visegrdi Hrmak” egyttmkdst. Ezen a frumon is, de a NATO j katonai stratgiai koncepcija s Rmai Nyilatkozata, amelyeket 1991. november7-8-n Rmban fogadtk el, rmutattak az j veszlyekre, a katonai konfliktusok lehetsgeire s a haderk talaktsnak gykeresen j irnyaira. A kapcsolatfelvtel a NATO-val, a prbeszd s az egyttmkds lehetsge s megvalstsa magban hordozta egy majdani integrci lehetsgt s a bkrt val cselekv hozzjrulst. Ebben a folyamatban nagy szerep jutott a bizalomnak s az tlthatsgnak. Az j magyar politikai s katonai szervek e tekintetben a nemzetkzi szntren jl vizsgztak. Az intenzv katonai-diplomciai let lehetv tette a nyitst egy sor—elssorban a NATO-hoz taroz—orszg s azok haderi fel. Az akkori NATO ftitkrt Manfred Wrnert, ilyen irny tevkenysge elismersl a Zrnyi Mikls Katonai Akadmia nneplyes krlmnyek kztt dszdoktorr avatta.

Az 1992. jliusban a CFE szerzds—melyet 1990. november3-n rtak al—rtelmben a cskkentseket hrom szakaszban s 40 hnap alatt kellett vgrehajtani. A magyar kormny—mint korbban mr szltunk rla—a szksges intzkedseket meghozta, st azon tlmutatan mr azzal szmolt, hogy a magyar hader ltszma bkeidben a lakossg llekszmnak mintegy 0,7—0,9%-a legyen. Az tszervezsek kapcsn—alakulatok szntek meg, msok j helyrsgbe kltztek—a hivatsos s tovbbszolgl tiszti s tiszthelyettesi llomnybl kzel 10 000 f vlt ki. A hadsereget elhagyk zme a fiatal korosztlyhoz tartozott, de a maradk helyzete is romlott, fokozdott a ltbizonytalansg rzse s cskkent a csaldok letsznvonala. A szemlyi llomny cskkentse mellett a szerzds rtelmben haznknak tbb szz fegyvert, technikai eszkzt s harcjrmvet is ki kellett vonni a rendszerbl. Ezek hazai megsemmistst tbb nemzetkzi ellenrz csoport is figyelemmel ksrte, mikzben vgrehajtottk a vltozsokkal jr bejelentsi ktelezettsgeket a nemzetkzi informcis kzpontnak.

A Honvdelmi Minisztrium kabinetlsn 1992. augusztus26-n megllaptottk, hogy vget rt az tszervezs a Magyar Honvdsgben. A tovbbiakban eltrbe kerlt a hader feletti demokratikus s civil ellenrzs krdskre gy elmleti, mint gyakorlati vonatkozsban, ami NATO elvrs volt.

Szociolgiai felmrsek, majd ksbb a kormny is megllaptotta, hogy a ltminimum alatt l a tisztikar egytde, a tiszthelyetteseknek pedig tbb mint 40%-a. Sajnos e problma orvoslsra az 1990—94-es ciklusban nem sok lehetsg addott. Ugyanakkor a szemlyi llomny elltsa is egyre nehezebb vlt. Szorosan ide tartozik, hogy a magyar kormny a megllapodsok alapjn elfogadta, hogy a volt szovjet llamadssgok fejben Oroszorszg nyolcszz milli USA dollr rtkben haditechnikai eszkzket szllt majd haznknak. gy vettek t 1993. oktbertl a 28 db MiG—29B vadszbombz replgp is. Csaknem ez jelentette a ciklus sszes harctechnikai eszkzbeszerzst.

Hivatalos intzkedssel trvnyestettk az alakulatoknl spontn megindul nvvlasztst, a nvadval sszefgg hagyomnyok polst, s a „csapatnnep” rendszerestst. Ez a nap fokozatosan segtette a nvadrl szerzett ismeretek bvtst, s a csapatszellemet pol s erst esemnny vlt. A csapatnnep segti a vdszentek kultusznak megrzst, a helyrsg trsadalmi nyilvnossga eltti bemutatkozst s a trsadalommal trtn kapcsolattartst. Egyms jobb megismerst, hogy a polgri lakossg magnak rezze a helyrsgben llomsoz alakulatokat. Ezzel egytt bevezettk a fegyvernemek, szolglatok s intzmnyek karjelzseit, s az alakulatok cmert vagy logo-t vlaszthattak. Ezek mind az egyv tartozst szimbolizltk. Sajnos utlag azt is elmondhatjuk, hogy ezek a vlasztsok nha esetlegesek voltak, nem mindig koncentrltak a vidk magyar katonahseire.

A nemzeti jelleg hadsereg megteremtse nem kpzelhet el j szellemisg parancsnoki kar nlkl. Ez pedig a katonai oktats talaktst, korszerstst kvetelte. A kzpfok katonai nevel s oktatsi szervezetek kpzsi rendszere kzeltett a hasonl polgri intzmnyek minsgi kvetelmnyeihez. A gyenge hatsfokkal mkd katonai kollgiumi hlzat egy rszt felszmoltk. Ugyanakkor a hivatsos llomny utnptlsnak magasabb kvetelmnyeihez igazodva 1992. szeptember elsejvel elkezdte mkdst kt honvd gimnzium Egerben s Gyrtt. A cl az volt, hogy a tiszti fiskolkra magasan mvelt, fizikailag llkpes, letvitelben kiegyenslyozott, kultrlt magatarts, a haza szolglata irnt elktelezett fiatalok kerljenek. A korszersts a honvd szakkzpiskolkat is rintette. Az t mg meglv intzmnyben a korbbi kifut kpzs folytatsa mellett elindult a 4+1 ves technikusi kpestst nyjt tiszthelyettesi felkszts is. 1991-tl a kt ves tiszthelyettes kpzst a katonai fiskolk vettk t. A katonai felsoktats korszerstst ignyeltk egy rszrl az j felsoktatsi trvny, msrszrl pedig a megvltozott biztonsgpolitikai, kvetelmnyek. Els lpsknt az addig foly hromves tisztkpzst ngyvesre emeltk. A tiszti alapkpzst nyjt fiskolk kpzsi rendszernek korszerstse eredmnyeknt nyitottabb vltak, a nem szakmai katonai trgyak kivtelve kzeltettek a polgri fiskolk ismeretanyaghoz. Ebbe a folyamatba illett, hogy a Bolyai Jnos Katonai Mszaki Fiskola s a Kossuth Lajos Katonai Fiskola bekapcsoldtak a Budapesti Politechnikum, a Szolnoki Repltiszti Fiskola pedig a Szolnoki Fiskolai Szvetsg munkjba.

A Zrnyi Mikls Katonai Akadmit a magyar katonai oktats legmagasabb szint intzmnyt a felsoktatsi trvny egyetemi rang szervezett tette, de ez igen szleskr strukturlis s minsgi kvetelmnyek teljestst rta el. Az talaktsra mr 1990-ben dnts szletett. Az j kpzsi struktra s kvetelmnyek igazodtak a hader szervezetben bellt vltozsokhoz. 1991-tl megindult az egyves trzstiszti kpzs, mely a fiskolai diplomra alapozva az egyetemi vgzettsget biztost kiegszt kpzs els ve volt. 1992-tl a trzstiszti kpzs tovbbfejlesztseknt beindult a ktves akadmiai alapkpzs, amely vgl egyetemi vgzettsget adott s dandrparancsnoki, illetve magasabb trzsekben vgzend feladatok elltsra ksztett fel. A katonai oktats legmagasabb szintjeknt 1993-tl indult az egyves vezrkari tanfolyam. Az 1993 szeptembertl hatlyba lp j felsoktatsi trvny szksgess tette az egsz katonai felsoktats megjtst, illetve j alapokra helyezst. Hosszas elkszts s vitk utn 1993 novemberben elfogadott koncepci szerint a tisztkpzs a magyar katonai felsoktats integrns rszv kellett, hogy vljon, nyitottabb lett s igazodott a trsadalom elvrsaihoz. Az akadmit egyetemm kellett tszervezni, ehhez kt tudomnygban indtottk el a kpzst, a hadtudomny s a vezets- s szervezstudomny terletn. Emellett a Zrnyi Mikls Nemzetvdelmi Egyetem nagyobb nllsgot kapott a tudomnyos fokozatok elrshez szksges felttelek megteremtshez. A fiskolai kpzs megmaradt ugyan, de eltrbe kerlt az egyetembe trtn integrlsuk. Jelentsen javult a katonai tanintzetekben a nyelvkpzs lehetsge. Egyrszt tbb orszgbl rkeztek nyelvtanrok, msrszt a magyar nyelvtanrok klfldi tovbbkpzsen vehettek rszt, s anyanyelvi krnyezetben tanulhattak. Ugyanakkor 1990 msodik feltl megindult a tisztek tanfolyamszer tovbbkpzse a NATO orszgok ltal fenntartott s mkdtetett katonai tanintzetekben.

A NATO-val s tagorszgaival trtn kapcsolatptsben, az szak-atlanti szervezet feladatnak, felptsnek, mkdsi mechanizmusnak szleskr megismertetsben kimagasl szerepet jtszott a HM Stratgiai s Vdelmi Kutatintzet s az szak-atlanti Szerzds Szervezetnek Informcis s Sajthivatalnak kzs gondozsban kiadott els magyar nyelv NATO kziknyv, amelyet ksbb tbb kiads is kvetett, kzte a NATO Logisztikai Kziknyv.

1994. janur10-11-n a NATO szak-atlanti Tancsa brsszeli lsn elfogadta a „Partnersg a bkrt” programot s kzztette az abban foglalt, gynevezett CJTF (Combat Joint Tasks Force = sszhadernemi Alkalmi Harci Ktelk) koncepcit. A Partnersg a bkrt program j lehetsget trt a NATO tagok el a szorosabb egyttmkdsben, melynek keretdokumentumt Jeszenszky Gza klgyminiszter a brsszeli NATO-kzpontban 1994. februr8-n alrta .A bkefenntartsban val jvbeni felkszlt rszvtelnk megalapozsa rdekben fellltsra kerlt a Magyar Honvdsg Bkefenntart Erk Kikpz Kzpontja Budapesten. Ezzel egytt a Jugoszlvival szembeni dunai embarg betartsnak segtsre a Nyugat-eurpai Uni rhajkat kldtt Mohcshoz.

A honvdelmi trca mr 1990-tl fontos feladatnak tekintette a hader s az egyhzak kztti kapcsolatfelvtelt. A demokratizld hader nem tarthatta magt a korbbi ateista felfogshoz. A kapcsolat teremtsnl a problmt az jelentette, hogy mely egyhzakkal s milyen mlysg viszonyt alaktsanak ki. Ugyanis 1990-ben, haznkban mg 35, de 1993-ra mr 53 trvnyesen bejegyzett egyhz s vallsi felekezet mkdtt. A trca vezetse a demokratikus orszgok gyakorlatnak megfelelen minden mkd egyhzzal s vallsi felekezettel igyekezett kapcsolatot teremteni. Igazn intenzv napi kapcsolat a legbefolysosabb s legnagyobb trtnelmi hagyomnyokkal br rmai katolikus, reformtus s evanglikus egyhzzal, valamint a zsid hitkzssggel alakult ki. 1992 decemberben ltrejtt az Egyhzi Szakrti Iroda, majd e szervezet 1993 jniusban talakult Katonai Lelkszi Hivatall, mely a tbori pspksgek megalakulsig (1994) mkdtt.

 

     
Pontosid
     
Naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
     
Ltogatk szma
Induls: 2006-12-19
     
Linkek

www.bunker.gportal.hu

www.zmne.hu

 

     
zenetrgzit
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
     

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!