szantomihaly
szantomihaly
Men
     
E.mail cmem

szanto.mihaly@zmne.hu

     
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
     
Hrlevl hallgatimnak
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
     
A Magyar Honvdsg a kiegyezs utn
     
MH 1867-tl
     
A Magyar Honvdsg 1945 utn
A Magyar Honvdsg 1945 utn : 4./IV. A Magyar Nphadsereg 1957-1989

4./IV. A Magyar Nphadsereg 1957-1989

  2007.01.16. 16:12

Ebben a rszben az idszak let s munkakrlmnyeit, a tiszt s tiszhelyettes kpzst, kikpzst, a harckszltsg s mozgsts krdseit, a gyakorlatokat, s a fegyelmi helyzetet kvnjuk rzkeltetni. IV.rsz

Munka- s letkrlmnyek. Bzisok

Az 1960-as vek sorn nagyobb figyelmet fordtottak az let- s szolglati krlmnyek javtsra is. Alapveten megoldottnak volt tekinthet a ruhzati ellts rendszere. A sorllomnyt 1967-ben teljes egszben ellttk hlruhzattal, befejeztk a szalmazskok lecserlst matracokkal. A technikai fejldsben s a harctevkenysgek lefolysban bekvetkezett vltozsoknak, a vrhat hadmveleti alkalmazs kvetelmnyeinek megfelelen igyekeztek kialaktani a szemlyi llomny ltalnos s klnleges hadiruhzatt. Ennek keretben egy magasabb-egysget ellttak 65 M („surran”) lbbelivel. 1966-tl mg ksrleti jelleggel kerlt sor az „M” ruhzati ellts krdsnek jszer rendezsre, melynek keretben a hadiruhzatot a (tartalkos) hadktelesek egy rsze szmra kiadtk otthoni megrzsre, trolsra. A pozitv tapasztalatok alapjn anyagi lehetsgeket figyelembe vve 1968-ig az 5. HDS alakulatai rszre, majd folyamatosan 1970-ig a tbbi alakulatokhoz biztostott tartalkosoknak is terveztk kiadni az „M” ruhzatot.

Az 1960-as vekben javultak a kikpzs anyagi-technikai felttelei. A laktanykban s a gyakorltereken viszonylag korszer kikpzsi bzisok (hegyi, vzi, pszichikai), objektumok s tantermek komplex rendszert ptettk ki, s mkdsbe lltottk a klnbz korszer kikpzsi segdeszkzket. A munkakrlmnyeket nagyban javtotta a kikpzsi bzisok korszerstse. Az vtized vgre ptettk ki az elektromos berendezsekkel elltott ltereket, a gyakorltereket is felszereltk bizonyos minimlis szimulcis makettekkel. Demonstrcis tantermeket alaktottak ki a kikpzsi feladatok megoldsnak knnytsre, jobb vgrehajtsa rdekben. Korszerbb kikpzsi eszkzk, valamint a meglv lterek, gyakorlterek s bzisok fejlesztsvel megteremtettk a magasabb sznvonal kikpzs elfeltteleit. Mindezek eredmnyeknt a harckszltsg hadtpbiztostsnak felttelei a legfontosabb terleteken alapveten megfelel szinten biztostottk. Megkezdtk a barakk legnysgi krletek helyett lland jelleg legnysgi krletek ptst. Emellett erfesztseket tettek a laktanyk elavult helyisgeinek, berendezseinek, elssorban a legnysgi s tiszti konyhk, valamint ttermek korszerstsre, feljtsra.

A katonai fels vezets az 1970-es vekre fellvizsglta s szigortotta a kikpzssel kapcsolatos anyagnormkat, ami tbb tzmilli forint megtakartst eredmnyezett. De ezen sszegeket nem vontk el. A politikai s hadseregvezets most mr igyekezett jelentsgnek megfelel figyelmet fordtani a szemlyi llomny szolglati s letkrlmnyeinek javtsra. Ez a tevkenysg, a minsgi fejleszts egyik kiemelt terlett vlt. Alapveten megoldottnak volt tekinthet a ruhzati ellts rendszere. J volt az egszsggyi ellts, pl. a fertz megbetegedsek arnya az orszgos tlag alatt volt. Korszerbb vlt az tkeztets. Enyhlt az elhelyezsi feszltsg is. A kormny dntse alapjn jelentsen javult a csaldos sorkatonk eltartsra szorul hozztartozirl val szocilis gondoskods is. Lassan elfogadott vlt az elvi llsfoglals, hogy a hadsereg sznvonala, valamint a fejlesztse attl is fgg, mennyire sikerl a korszer technika, fegyverzet mellett a szemlyi llomny letfeltteleit a trsadalmi fejlettsg szintjn biztostani. Arra trekedtek, hogy a hivatsos llomny anyagi, szocilis s kulturlis krlmnyei lpst tartsanak a trsadalom egsze fejldsvel, s sszhangban legyenek az nknt vllalt hivats magas fok kvetelmnyeivel. Az intzkedsek hatsra az 1970-es vekre emelkedtek a hivatsos llomny illetmnyei. Erfesztsek trtntek a laksgondok enyhtsre, az egszsggyi ellts tovbbfejlesztsre, a pihentetsi s dlsi lehetsgek kiszlestsre is. Emellett megfelel intzkedsekkel cskkenteni kvntk a hivatsos llomny leterheltsgt, annak rdekben, hogy tbb idt fordthassanak tanulsra, kulturldsra, pihensre, a csalddal val trdsre. 1965-re sszesen ezer lakst terveztek biztostani a hivatsos llomny szmra. Az illetkes szervek csak 407 lakst, megptst engedlyeztk. A nphadsereg tevkenysge, szemlyi llomnynak lete az 1970-es vekben alapveten megvltozott, bonyolultabb vlt. Az alaprendeltetsbl addott feladatrendszerek¾harckszltsg biztostsa, nvekv kikpzsi feladatok teljestse—mell trsultak mg a npgazdasgi feladatok, a hadseregen belli pt, feljt s fenntart tevkenysg. A szemlyi llomny jelents rszre komoly terhek nehezedtek. A feszt gondok kezelsre a politikai s katonai vezets knytelen volt megoldsokat keresni. Klnsen jelentsek voltak ebbl a szempontbl az 1971-ben bevezetett, a hivatsos llomny jogi helyzett szablyoz trvnyerej rendelet, az j nyugdjtrvny s az illetmnyrendszer, amelyek a gondoskods egysges, sszefgg rendszert alkottk. Egyttes hatsukban megfelel perspektvt jelentettek a hivatsos llomny szmra. A jogok s ktelessgek tekintetben az j honvdelmi trvny rendezett helyzetet teremtett, valamelyest ntt az letsznvonal, s gy kedvezbb feltteleket hoztak ltre az egzisztencilis gondok cskkentshez.

Felkszts

Kikpzs

A csapatok kikpzse kezdetben alapveten a korbbi rendszer keretei kztt folyt, ami nem bizonyult megfelelen hatkonynak. 1965. msodik felben a honvdelmi miniszter vezette KT arra a kvetkeztetsre jutott, hogy megrettek a felttelek a kikpzsi rendszer tfog megreformlsra. A kikpzsi fcsoportfnk intzkedsre a 3x8 hnapos kikpzst vezettk be 1963. december1-jtl. Elszr a harckocsiz, majd 1965. december1-jtl a gpestett lvsz, tzr- s lgvdelmi tzr, valamint a hrad s csapatfeldert egysgek s alegysgek egy rsznl—ksrletknt. A tapasztalatok alapjn a szksges korrekcikat elvgezve 1967. janur1-jtl a szrazfldi hadernem csapatai teljesen ttrtek az j kikpzsi rendszerre. Majd a fennmarad valamennyi magasabb-egysgnl s csapatnl 1968-ban szintn elkezdtk ezt a kikpzsi formt. Az j kikpzsi rendszer lnyegt a szemlyi llomny s a kikpzsi id harmadolsa, a msodik s harmadik idszak tartalmnak a korbbi idszakokra pt s azt tovbbfejleszt kialaktsa s vgrehajtsa kpezte. Termszetesen nagyobb lett a leterhels, hiszen kt v alatt a korbbi kikpzsi rendszer hrom vre elirt feladatait kellett vgrehajtani. Ugyanakkor a parancsnokok a korbbiaknl lnyegesen nagyobb nllsgot kaptak a vgrehajts megtervezsben s megszervezsben. Mindez minsgi vltozst jelentett. Azt lehet mondani, hogy az j kikpzsi rendszer jobban megfelelt a kvetelmnyeknek, biztostotta az j technika megfelel kezelsnek, harci alkalmazsnak elsajttst, a csapatok hatkony felksztst. Tbb, a harckszsget meghatroz kikpzsi gban pl. lkikpzs, fegyvernemi szakkikpzs, a csapatok rendszeresen „j” s „kivl” eredmnyeket rtek el. Ezen intzkedsek eredmnyeknt is az 1960-as vtized msodik felben javult a kikpzs eredmnyessge, hatkonysga.

A Magyar Nphadsereg csapatainak kikpzse 1965-re beilleszkedett az EFEF egysges kikpzsi rendszerbe. A modernebb kikpzsi elvek rvnyeslsnek eredmnyeknt a szrazfldi csapatok egyre inkbb kpess vltak gyors temben meneteket vgrehajtani; menetbl harcba lpni; gyorsan sszpontostani; tallkozharcot vvni; nagy mlysgre kiterjeden tmadni s rvid id alatt vdelembe tmenni stb. A honi lgvdelmi csapatok kikpzse lland kszenlt elltsa mellett trtnt. A vadszrepl-csapatok elssorban a kis s nagy magassgban tevkenyked ellensges clok lekzdst gyakoroltk, nappal, illetve jjel, valamint bonyolult lgi, illetve idjrsi viszonyok kztt. A lgvdelmi raktacsapatok az ellensges lgi clok megsemmistst, illetve a vadszreplkkel val egyttmkdst igyekeztek elsajttani.

Nmi elrehalads trtnt 1965-ben a hadmveletek mszaki biztostsi krdseinek feldolgozsban. Kialaktottk, meghatroztk a htorszgi mszaki csapatok hadmveleti feladatait, azt tovbbkpzseken, trzs- s csapatgyakorlatokon gyakoroltattk Ennek eredmnyeknt a htorszgi csapatokkal, megtettk az els lpseket a Duna s Tisza tkelsi szakaszok mszaki biztostsra. Vltozatlanul nem volt kielgt eredmny az erds-hegyes terepen folytatott mszaki kikpzsben, a rakta s lgvdelmi rakta csapatok mszaki biztostsi krdseinek megoldsban, a fegyvernemi s szakcsapatok mszaki kikpzsnek megvalstsban.

A Magyar Nphadsereg katonai doktrnja¾tvve a szovjet mintt¾azon az elven alapult, hogy az esetleg bekvetkez hborban a tmegpusztt fegyverek az ellensg megsemmistsnek f eszkzeit kpezik Egy ilyen hbor sikeres megvvsnak alapvet felttele, hogy a harcol csapatok s a htorszg milyen mrtkben kpesek fenntartani a harc-, illetve mkdkpessgket. A csapatok lland harckszltsgnek s a radioaktv anyagok hatstl val megvsnak rdekben a miniszter elrendelte az Orszgos Sugrfigyel- s Jelzrendszer ltrehozst, mkdtetst. A harckszltsg, a kikpzs tovbbi fejlesztst kvntk biztostani a kiadott j szolglati s alaki szablyzatok. Ezekben mr figyelembe vettk a vgbement vltozsokat, a nagyarny technikai korszerstst, a kikpzsi kvetelmnyek nvekedst.

A kikpzs tartalmnak korszerstst alapveten az 1967-ben kiadott sszkvetelmnyi Programokkal kvntk elsegteni Ebben meghatroztk a katonkkal—alegysgekkel s a csapatokkal—szemben tmasztand kikpzsi kvetelmnyeket az szolglati id egszre, illetve a kikpzs egyes idszakaira. Ugyancsak meghatroztk a kikpzsi gak bels tartalmt, annak logikus sorrendjt, klns tekintettel az alegysgek harcszati (szakharcszati) kikpzsnek komplex felfogsra, nagy hangslyt fektetve a valszn hadszntr kvetelmnyeire. Hatrozottan a sokoldal, komplex felkszltsg biztostst tartottk szem eltt, (fegyvernemi ismeretek alkalmazsa, magas tem, terepkihasznls, les helyzetvltozs stb. Tanknyveket, mdszertani tmutatkat s norma-sszefoglalkat is ksztettek, illetve adtak ki. Ugyanakkor napirenden volt a kikpzsi mdszerek, eljrsok fejlesztse is a korszer pedaggiai-pszicholgiai ismeretek fokozottabb alkalmazsval, mindenekeltt a gyakorlatias felkszts rdekben.

Kpzs, tovbbkpzs rendszere

A minsgi fejleszts kezdetn a tisztikar ltalnos mveltsge, katonai- szakmai felkszltsge elmaradt a korszersts ltal tmasztott kvetelmnyektl. 1960-ban az MN tisztjeinek mindssze 27%-a rendelkezett rettsgivel s felsfok polgri vgzettsggel. De a katonai szakkpzettsget, biztost fiskolt, egyetemet, katonai akadmit vgzettek arnya alig haladta meg 20%-ot. Ekkor mg alig szolglt a hadseregben magas fok hadmveleti felkszltsg tiszt. A korszer kvetelmnyeknek megfelelen felkszlt tisztikar megteremtse mind a hadseregvezetstl, mind a tisztikartl rendkvli erfesztst ignyelt. Az j fegyvernemi arnyoknak megfelelen t kellett kpezni a tisztek jelents rszt. Mindenekeltt tmeges mretekben meg kellett oldani a katonai-szakmai felkszltsgnek is alapjt kpez ltalnos mveltsg emelst. Ktelezv tettk az rettsgi megszerzst.

A nagytmeg korszer, bonyolult technikai eszkzk megjelense a hadsereg fegyverzeti rendszerben a kikpzs tartalmban s formjban is nagyobb kvetelmnyeket tmasztott. Korszersteni kellett a kpzst. A tiszti iskolkra 1961-tl mr csak kzpiskolai vgzettsgeket vettek fel s a kikpzsi idt 4 vre emeltk s a vgzettek polgri fiskolai diplomt is szereztek. Mindezek eredmnyeknt a fiskolai vgzettsggel rendelkezett 1966. elejn a tiszti llomny 28,2%-a.” A ngyves tiszti iskolai kpzs a parancsnoki szakokon mr a szzadparancsnoki felksztst is magba foglalta. De az alapkpzs sznvonalnak emelse mellett biztostani kvntk, hogy a hivatsos llomny, ha rszlegesen is, de megismerkedjen a korszer technikval, annak harci alkalmazsval. A tiszti llomny felksztsben elrt eredmnyek igen jelentsek voltak. Szmotteven ntt a tisztikar felkszltsge. Jelentsen cskkent az rettsgivel nem rendelkezk szma. Megjelentek az MN soraiban azok a fiatal¾rettsgizett¾tisztjelltek, akik mr az j katonai fiskolk hallgati lettek. Ugyanis az Elnki Tancs 13. szm trvnyerej rendelete alapjn 1967. szeptember1-jei hatllyal a tiszti iskolkat katonai fiskolkk nyilvntottk. (Zalka Mt; Killin Gyrgy; Kossuth Lajos) A tiszti fiskolkon 4 v (az akadmin 3 v) lett a kpzsi id. Az ETI-hez kpest nveltk az elrend clt: a fiskolkon vgzett tiszteknek alkalmass, felkszltt kellett vlniuk zszlaljparancsnoki vagy annak megfelel szint beosztsra. Tmegess vltak az t- s tovbbkpz tanfolyamok is. Jelentsen megnveltk a polgri egyetemekre s fiskolkra, valamint a szovjet katonai tanintzetekbe beiskolzottak szmt

A hrom j intzmny ltrehozsa nem jelentett mennyisgi gyarapodst, de a sznvonal javulshoz hozzjrult azzal, hogy feloldotta azokat a feszltsgeket, amelyek¾a szakok nagy szma miatt¾a korbbi egy intzmnyben (az ETI-n) felhalmozdtak, de nem adott igazi minsgi lkst, mert a bels szervezeti felpts nem kvette a polgri fiskolkt. tszerveztk a katonai s polgri szakok prostst, egyestettk a katonai s polgri diplomt. Tovbb szktettk az gazati sztaprzottsgot. Nveltk a szakalapoz s a szakkpzsre fordtott rk szmt. Ugyancsak a tartalmat rint alapvet elrelpsnek bizonyult, hogy mindhrom katonai fiskoln¾1973. szeptember1-jtl, meghatrozott szakokon a korbbi szak-technikusi kpzsrl ttrtek a magasabb szintet jelent zemmrnk-kpzsre. A felttelrendszer tbb eleme azonban nem javult kellkppen. Ugyanakkor ktsgtelen elrelps trtnt a kpzs hatkonysgnak fokozsa tern. A kpzsi folyamatot tovbbra is llamvizsga zrta, amelynek sikere esetn a vgzsk egyestett¾a katonai s a polgri vgzettsget is megnevez¾diplomt kaptak.

Lnyegben a „bkekikpzs” rszt kpezte az is, hogy llamkzi megllapods alapjn a Zalka Mt Katonai Mszaki Fiskoln 64 vietnami fiatal tiszt kpzse is beindult. (Az nneplyes avats 1969. augusztus20-tl kezdden, mindhrom katonai fiskola vgzsei szmra kzsen s nyilvnosan a Parlament eltt trtnt.) A 70-es vekben mr viszonylag nagyobb ltszmban iskolztak be tiszteket s ktttek trsadalmi sztndjszerzdseket az egyetemi hallgatkkal. E kpzsi forma mkdsnek a feltteleit tovbbra is az MN Katonai Kollgium¾1969. mrcius15-tl a Kariks Frigyes Katonai Kollgium, KFKK¾biztostotta. A Szerov Egyestett Replhajz-Mszaki Tiszti Iskoln (Krasznodar) a replgp-vezet nvendkek (hallgatk) kpzse az elz idszakban kialakult rendszerben folytatdott. Az 1972/73-as tanvtl Szovjetuniba indulk a repl gyakorlati elkpzst azonban mr nem Magyarorszgon kaptk¾minthogy Szolnokon az 1970/71-es tanv vgn megsznt a replkikpz ezred¾ hanem a csapatoknl. Ezen idszakban 163 vadszreplgp-vezett bocstottak ki. Magyar szempontbl repltrtneti jelentsg esemny volt a helikoptervezet tisztkpzs beindtsa az 1970/71-es tanvben Frunze-ban, a Kzponti Repl Tiszti Kikpz s Tovbbkpz Tanfolyamon. El- s utkpzsk teljesen azonos mdon trtnt, mint a replgp-vezetk. A Szovjetuniban pedig a MI—1, MI—8 s a KA—26, majd ksbb MI—24 tpus helikopterek vezetst sajttottk el. 1968—1981 kztt 153 vgzst avattak. A zszlalj- (osztly) parancsnoki tanfolyamok szervezse s vgrehajtsa elssorban a hazai katonai fiskolkhoz utaltan, cskken ltszmban, de a korbbiaknl magasabb sznvonalon trtnt.

A tiszti utnptls feltteleinek javtsa rdekben megkezddtt a katonai kzpiskolai kollgiumi rendszer kiptse, s bevezettk a nem tl sikeres Katonai Fiskolai Elkszt Tanfolyamot (KET). A reform befejezsnek egyik legfontosabb rsze az eddig hinyz elkpzsi szint jjszervezse volt, ami egyrszt az utnptlsi vlasztk bvtst, msrszt a jelltek minsgi sznvonalnak javtst szolglta. Ezt a feladatot a kzpiskolai katonai kollgiumok voltak hivatva megoldani.

sszessgben mgis az mondhat, hogy a sokoldal erfesztsek ellenre sem volt megfelel tbb terleten az elrehalads. Nem sikerlt kell mennyisgben s minsgben teljesteni a ltszm-elirnyzatokat. 1967-tl folyamatosan cskkent a jelentkezk szma, s emiatt nvekedett a gyenge kzpiskolai eredmnyekkel felvettek arnya. A katonai hivats irnti rdeklds cskkense miatt nem tudtk biztostani a fejlesztssel egytt jr nvekv tiszt ignyt, s emiatt a feltltttsg mindssze 80% krl mozgott.

Az 1965¾1973 kztti idben a kzpfok tisztkpzs teljes megreformlsra kerlt sor. E tisztkpzsi szint legfbb bzisa tovbbra is Zrnyi Mikls Katonai Akadmia maradt. A beiskolzottak sszettelnek fokozatos minsgi javulsa lehetv tette, hogy megkezddjn a valban akadmiai szint kialaktsa, s megsznjn a tiszti fiskolk tananyagnak tartalmt tfed kpzs. A korbbi szrazfldi sszfegyvernemi szemlletet felvltotta az sszhadernemi szemllet. Ez nemcsak a tananyagok tartalmban mutatkozott meg, hanem a szervezeti felpts 1967/68-as tanvben trtnt talaktsban is. Mindez j tagozatok s szakok ltrehozst is jelentette. (Pl. az 1965/66-os tanv kezdetn az illetkes szakhelyettes irnytsval megkezddtt a honi lgvdelmi hadernemi kpzs vadszrepl, honi lgvdelmi rakts- s honi lgvdelmi rditechnikai szakokon.) A tanszkek folyamatosan kpess vltak a hadernemi sszfegyvernemi koordinci szellemben val felksztsre. A korbbi, alapveten szrazfldi s ezen bell fleg fegyvernemi szakkpzs egyrszt differencildott hadernemek szerint, msrszt integrldott sszhadernemi koordinciban. Jelents vltozsok kvetkeztek be az oktatand szakok bels struktrjban is. Az 1973/74-es tanvtl nvekedett az ezred s cskkent a hadosztly harcnak oktatsra fordtott id, ntt a gyakorlati foglalkozsok s a csapatgyakorlat idtartama. Az oktats, a kzpszint katonai vezetv kpzs sznvonala felzrkzott a hosszabb id ta elvrt egyetemi nvhoz. Az Elnki Tancs 1971. vi, 23. tvr. a ZMKA-t egyetemi szint oktatsi intzmnynek ismerte el, melynek oklevele a hazai civil egyetemi diplomval lett egyenrtk. A korszak vgn az akadmia nemzetkzi szint elismerst jelentette, hogy elszr vietnami, 1978/79-tl lengyel s az 1979/80-as tanvtl szovjet tisztek kpzsre kapott lehetsget. Az 1970-es vek elejtl lendletet vett a tudomnyos kpzs, sokan szereztek kandidtusi fokozatot a ZMKA oktati kzl. (1975-ben a 11 tudomnyok doktora mellett 93 kandidtus volt a Nphadseregben.) Az 1970-es vtizedben az akadmia a Magyar Nphadsereg egyik legjelentsebb s legeredmnyesebb tudomnyos bzisv vlt. Fontos feladatokat oldott meg a nphadseregi rdek kutatsok tern. Ennek elismerst jelentette, hogy 1976-ban megkapta az egyetemi doktori cm odatlsnek jogt. 1969-tl ismt fokozatosan feljtottk a magyar tisztek klfldi beiskolzst, ami j elemekkel bvlt. Az 1969/70-es tanvben a szovjet parancsnoki akadmikra, az 1971/72-es tanvben a mrnki tiszti akadmikra trtn beiskolzs feljtsra kerlt sor. j mozzanatknt ebben a tanvben kerltek elszr magyar tisztek a varsi Dabrowski Technikai Akadmira.

A felsfok tisztkpzst a 60-as, 70-es vekben stabilizlds jellemezte. A vezrkari szint tisztkpzs a Vorosilov Vezrkari Akadmin, Moszkvban folytatdott tovbb, de kb. 50%-al cskkentett ltszmban, amiben tkrzdik az idszakban bellt mennyisgi konszolidci.

A hivatsos llomny tovbbkpzse problminak megoldsa tbb tmeneti intzkedst kvetelt. Mindenekeltt azt, hogy a beosztsaikat csak nagy nehzsggel ellt tisztek rszre j sszkvetelmnyi programok alapjn rszben a tanfolyamkpzs bzist fejlesztve—rszben a munka melletti nkpzs rendszert szlestve, teremtsk meg a feltteleket a beosztshoz szksges ismeretek megszerzshez. De vgl az tkpz jelleg tanfolyamok szinte teljesen megszntek s az ismeret-kiegszt tanfolyamok, kerltek eltrbe, melynek alapvet bzist a ZMKA jelentette. A magasabb-egysgek trzsei vezetinek s tisztjeinek felsfok katonai kpzsre beindtottk a ZMKA hadmveleti tovbbkpz tanfolyamt. A szovjet Vezrkari Akadmin s a Zrnyi Mikls Katonai Akadmin 1964-ben beindtott „Hadmveleti Tanfolyam”-okon 1967-ig sszesen 105 tiszt s tbornok szerzett hadmveleti felksztst, s vlt alkalmass magasabb-egysg(ek) vezetsre. A Hadmveleti Tanfolyamon a ZMKA-n a tisztek felsfok kpzse 1967 s 1973 kztt jl begyakoroltan, hossz vek tapasztalata alapjn kiptett formban zajlott tovbb. Ez a felksztsi forma a ktfokozat akadmiai kpzs magasabb elemeknt a ZMKA alapfunkcijnak szerves rszv vlt.

1962-ben beindtottk a tartalkos tiszti kpzs, amely az orvosok kivtelvel 1956 ta sznetelt, ugyanakkor megkezdtk a tartalkos tisztek tovbbkpzst is. Az intzkedsek eredmnyeknt javult az „M” tervekben biztostott tartalkos tisztek kpzettsgi sszettele. Az j kzp- s felsfok tisztkpzs keretben kibocstottakkal szmotteven javult az MN hivatsos llomnya katonai iskolai vgzettsg szerinti sszettele. Mintegy 60%-al ntt a vezrkari iskolt s hadmveleti tanfolyamot, 30%-al a szovjet akadmit, s 11%-al a ZMKA-t vgzettek arnya. Az 1960-as vek vgn s az 1970-es vek els felben hozott reformintzkedsek teht eredmnyesek voltak, s a hivatsos llomny felksztsben minden elz korszakhoz kpest jelentsebb fejlds kvetkezett be. A kpzsi rendszer fejldse eredmnyeknt a hivatsos llomny iskolai vgzettsg szerinti sszettelt az eddigi legkedvezbbre vltoztatta. 1980. december31-n a hivatsos tisztikar 21,5%-a egyetemi, 69,4%-a pedig fiskolai vgzettsggel rendelkezett. 1960-hoz viszonytva 1980-ig az alapkpzettsg is javult. Az rettsgivel s felsfok polgri vgzettsggel rendelkezk arnya csaknem hromszorosra emelkedett, s elrte a 75%-ot. A mrnki s felsfok technikusi vgzettsgek arnynak nvekedse hasonl mrtk volt. Idkzben az 1956 utn kikpzett tisztek arnya 60%-ra nvekedett, s 1983-ban a tisztikar tlagletkora hozzvetleg 40 v volt, a 26-35 vesek pedig 30% krli arnyt kpviseltek. Br a fejlds mutati imponlak voltak, a mennyisgi nvekeds elmaradt az ignyektl. A tiszti beosztsok tlagos feltltttsg szintje ugyan 90%-ra emelkedett, de ez nagyfok arnytalansgokat takart. (A tiszthelyettesi feltltttsg arnya 80% volt.) Az vtized vgn pl. a harckocsi szakaszparancsnoki beosztsok 54%-a, a szzadparancsnoki beosztsoknak pedig 76%-a volt betltve.

Az 1960-as vek kzepre egyre nyilvnvalbb vlt, hogy a hadsereg korszerstsvel nincs kell sszhangban a tiszthelyettes kpzs. Az addigi tiszthelyettes kpz intzetek nem voltak kpesek az egyre slyosabb tiszthelyettesi hinyok megszntetsre. E kedveztlen helyzet megvltoztatsa indokoltt tette mennyisgi s minsgi szempontbl trtn tovbbfejlesztst. A tanintzeti jelleg hivatsos tiszthelyettes kpzst minden szakmai gra kiterjeden, s idtartamnak jelents meghosszabbtsval kvntk javtani. A tiszthelyettes kpzs tern bevezetsre kerlt a szakvizsgztats rendszere. Ennek keretben azon szakmk, ahol addig hivatsos tiszthelyettes kpzs nem volt, szakmai vizsga tjn trtnhetett a hivatsos llomnyba vtel. A szakvizsga rendszer kikpzsi feltteleinek megteremtse sorn sszkvetelmnyi s tanulmnyi programok kiadsra 1967 els felben kerlhetett sor. A tiszthelyettes kpzs fejlesztst szolglta az 1967/68-ban vgrehajtott intzmnyi decentralizci, valamint az 1968/69-tl bevezetett j kpzsi rendszer is. Az intzmnyi decentralizci a csapatoknl hat j tiszthelyettes-kpz bzis fellltsval valsult meg, amelyek mindegyike az MN Kzponti Tiszthelyettes Iskolt mentestette a szakkpzs tvtelvel.

Az 1973. szeptember1-jvel j tiszthelyettes kpzsi rendszer lpett hatlyba. Megsznt a Kzponti Tiszthelyettes kpz Iskola. Feladatt a fegyvernemi kikpz bzisok vettk t. Minden fegyvernem a maga szmra kpezhetett tiszthelyetteseket, az arra legalkalmasabb felttelekkel rendelkez sajt fegyvernemi kikpz bzison. A tiszthelyettes kpzs a 18¾23 ves korosztlybl¾polgri letbl¾ jelentkezk rszre minden szakon egysgesen egy, illetve ktves lett.. A mennyisgileg kedvezen alakul helyzet negatv oldala, hogy az ebben az idszakban vgzettek felkszltsge, hivatstudata alacsony foknak bizonyult. A tiszthelyettes kpz intzmnyek mg nem mindenben feleltek meg az elvrsoknak. Nhny vi prblkozs utn emeltk a tiszthelyettes kpzs szintjt s 1975-tl a szakkzpiskolai szint kpzs szakmunks kpestst is adott. Ugyanis beindult a 14-15 ves korosztlyak 4 ves, szakmunkskpzssel egybekttt tiszthelyettes kpzse. A jelltek 4 v alatt szakmunks-kpestst szereztek s felkszltek beosztsaik elltsra. A tapasztalatok e kpzsi formban rendkvl kedvezek voltak.

A minsgi hadseregfejlesztst szolgl 1968-as „bkekikpzsi” feladatknt a honvdelmi miniszter elrendelte, hogy a vezrkari fnk kzvetlen szerveknt fel kell lltani egy Hadtudomnyi Intzetet, melynek a hadtudomnyi kutatmunka kzponti tervezsvel, szervezsvel, koordinlsval s ellenrzsvel kell majd foglalkoznia. Ezen intzetre nagy munka vrt, hiszen a meg nvekedett minsgi kvetelmnyeket eltrbe llt httrmunkt, annak irnytst, szervezst kellett felvllalnia. Nem gy trtnt. A Honvdelmi Minisztrium Katonai Tancsa 1975. jnius2-ai lsn trgyalta a Hadtudomnyi Intzet javaslatt, s elvetette az abban megfogalmazott ajnlsokat, st a HM vezetse 1975-ben az intzet megszntetsrl dnttt. 1975. jliusban megjelen miniszteri parancs elrendelte a vezrkar tudomnyos osztlynak megalaktst s a Hadtudomnyi Intzet megszntetst. Ez utbbi intzkedse nem volt kellen megalapozott, hiszen ppen akkor szktette a hivatsszeren tudomnyos kutatatssal foglalkozk szmt, amikor annak nvelse, tovbbi szlestse lett volna indokolt.

Felkszltsg

Harckszltsg s mozgsts

A szovjet felvonulsi tervekhez igazodva a Magyar Nphadsereg legjobban feltlttt alakulatai zmmel az orszg nyugati rszn llomsoztak. Az elgondols szerint egy esetleges hborban a kijellt magyar egysgeknek ausztriai Duna vlgyi, illetve a klagenfurti irnyba kellett volna elretrni, vagy legalbbis tartani a vonalat az innen rkez¾nmet vagy olasz¾tmadssal szemben. Ennek megfelelen (1967-ben) a dunntli, valamint kzvetlenl a nyugati hatrszlen teleplt csapatok feltltttsge 80—85%-os volt, mg a Duntl keletre es csapatok csak 14—35%-ot rtek el. A tbori s lgvdelmi tzr alakulatok esetben 55%-os, a mszaki, vegyvdelmi s hrad csapatok vonatkozsban 35%-os volt a feltltttsg.

A 60-as, 70-es vekben kiemelt fontossg feladat volt a harckszltsgi, valamint a mozgstsi rendszer magas sznvonalnak fenntartsa, hiszen fleg ebben testeslt meg a biztonsg, az esetleges agresszi elhrtsra val felkszltsg. Ennek megfelelen jelentsen mdosult ebben a peridusban a Magyar Nphadsereg harckszltsgi rendszere. A vezrkari fnk utastsra 1963-ban bevezettk megfelel idnormkkal az „lland”, a „fokozott” s a „teljes” harckszltsgi fokozatokat, majd tszerveztk a hadmveleti gyeleti szolglat rendszert. Az MN hbors llapotra val tllsnak gyors, szervezett vgrehajtsa rdekben az llomny 70%-nak mindig a bzison kellett lennie. Az lland harckszltsgben lv csapatoknak folyamatosan kszenltben kellett lennik „kiindulsi krleteik” elfoglalsra, a harcfeladatok vgrehajtsnak gyors megkezdsre. A fokozott harckszltsg elrendelsnek clja az volt, hogy elmunklataival lervidtse a teljes harckszltsg elrshez szksges idtartamot s megteremtse a csapatok harcfeladatai vgrehajtsnak elfeltteleit. A teljes harckszltsg mr sok esetben a tartalkosok mozgstst is jelentette.

A Magyar Npkztrsasg Kormnya 1963. jnius30-i hatllyal a Magyar Npkztrsasg valamennyi fegyveres erire s testleteire (Hatrrsg, Karhatalom, Munksrsg) kiterjesztette a harckszltsgi fokozatok egysges rendszert. Az 1963-ban vgrehajtott dszlokcis vltozsok nagymrtkben megjavtottk az egyes hadosztlyok, valamint az 5. hadsereg egsze magasabb fokozat harckszltsgbe helyezsnek, az orszghatrhoz val elrevonsnak, sztbontakozsnak s harcba lpsnek feltteleit. A honi lgvdelmi csapatok harckszltsge is szmotteven fejldtt. Cskkentettk a harckszltsgi feladatok vgrehajtsnak az idejt. A honi lgvdelem sszes eri s eszkzei kpesekk vltak normaidn bell vgrehajtani a magasabb harckszltsg elrsvel kapcsolatos feladatokat s harcba lpni a lgi ellensggel, nappal s jjel, egyszer s bonyolult idjrsi viszonyok kztt. Mindezek eredmnyeknt ersdtt a Magyar Nphadsereg harckszltsge s annak rendszere megfelelt az EFEF 1963. novemberben a harckszltsg biztostsra kiadott direktvjban foglaltaknak. Az 1967-es Direktva alapjn az lland „harckszltsgi fokozat” helyett a „kszenlti idszak” alkalmazsval egytt az alakulatokat „lland”, „rvid” (nhny rs) s „hosszabb”(nhny napos) kszenlt csapatok kategriiba soroltk. Biztostottk a harckszltsgi tervek naprakszsgt s a csapatok begyakoroltatst. Ez a rendszer kisebb mdostsokkal gyakorlatilag egy vtizedig volt rvnyben, s megfelelt az Egyestett Fegyveres Erk fparancsnoka ltal 1963-ban kiadott harckszltsgi direktvnak.

A 60-as vek elejn kezdtk meg a mozgstsi rendszer fejlesztst is. 1961-ben elksztettk az orszg mozgstsra vonatkoz terveket. Ugyancsak 1961-ben dolgoztk ki a Honvdelmi Minisztrium s a Magyar Nphadsereg hbors vezetsnek elveit, rendszablyait. Ezzel egytt fellvizsgltk s korszerstettk a mozgstsi, hbors nyilvntartsi s kiegsztsi rendszert. 1963-ban az 5. HDS harcol, kiszolgl s hadtp csapatai „M” kszenlti ideje „M¾1”—„M¾3”-ig terjedtek. sszessgben az 5. HDS „M¾3 24,00”-ra teljesen befejezte a mozgstst. A HM kzvetlen csapatok s intzetek a mozgstst (a tartalk gpkocsiz lvszhadosztly s a honi lgvdelmi tzrsg kikpz kzpont kivtelvel) „M¾6 24,00”-ra fejezik be. A honi lgvdelem alakulatainak tbbsge lland harckszltsgek voltak, egyes kiszolgl alakulatainak a mozgstst „M¾3”-ra kellett befejezni. Ugyancsak ekkor rendeltk el, hogy a Szvetsges Fegyveres Erk biztostsra (utlagos megtrtssel) a Magyar Npkztrsasg tartalkbl kszleteket hoztak ltre (gpkocsi benzin¾4 ezer tonna; diesel zemanyag¾2 ezer tonna; repl zemanyag¾1 ezer tonna).

Miutn 1964. jliustl a bkeltszm nvekedst megtiltottk, a ksbbiekben mg fokozottabb mreteket lttt az n. keretests. Ez a szervezsi forma azon tl, hogy htrnyosan hatott a harckszltsgi kvetelmnyek teljestsre, a technikai eszkzk kiszolglsra, a szemlyi llomny letkrlmnyeire, megnvelte a mozgstssal kapcsolatos teendket is. Ugyanis megkezddtt a bkben „nem l” katonai szervezetek mozgstst elkszt trzsek, majd az 1960-as vek msodik felben a kzpirnyt trzsek ltrehozsa.

Az 1964-es „PANNNIA” gyakorlat alapveten feltrta a mozgstsi rendszer s ezen bell a mozgsts tiszti biztostsnak hinyossgait. A feltrt hinyossgok alapjn meghatroztk a hivatsos s tartalkos tisztek, tisztjelltek „M” biztostsnak elveit s mdszereit. Intzkedtek, hogy „M” esetn jonnan megalaktsra kerl alakulatok is megfelel szm s kpzettsg, helyi ismeretekkel rendelkez hivatsos tiszti keretet kapjanak. 1965-re jelents elrelps trtnt a mozgstsi (s a harckszltsgi) rendszer kvetelmnyeinek biztostsa tern. Nvekedett a feladatok begyakorlottsga s cskkent az alakulatok harckszltsgbe helyezsnek idtartama. Pldul egy gpkocsiz lvsz-ezred 2,5-3 rn bell kpes volt az sszes technikjval, felszerelsvel elvonulni tartzkodsi krletbl s a harctevkenysget megkezdeni. Teht javult a csapatok „M”-kszsge, cskkentek a mozgstsi idk. Ekkor kezddtt meg a tartalkosok hadiruhzattal trtn elltsa, amit otthon tartottak s mozgsts esetn mr „beltzve” rkezhettek a kijellt helyre. Az „M” kszsg nvekedshez hozzjrult mg, hogy az alakulatokat tlnyom tbbsgkben kpzett tartalkosokbl tudtk feltlteni. Nvekedett az „M” anyagi biztostottsg foka is. 1967-ben a miniszter direktvban hatrozta meg a mozgstssal sszefgg feladatokat a rakta-atomfegyverekkel vratlanul mrt ellensges csapsok esetn. A direktva, esetleges hbor kezdetei idszakban elszenvedett vesztesgek ptlsra, decentralizlta a ltrehozand tartalkkpzst.

lesnek mondhat helyzet is akadt. Tipikus hideghbors reagls: az USA fegyveres erinek 1966. prilis21-n tartott harckszltsgi gyakorlatra vlaszknt (a VSZ-el sszehangolva) az MN-ben is kszltsget rendeltek el. Az ekkor szerzett tapasztalatok alapjn 1966. jnius 1-jvel a Vezrkar letbe lptette a „Vzvlaszt” fednev bortkot, mellyel a csapatokat fokozatosan s rejtve a „fokozott harckszltsg” llapotba helyezhettk.

Gyakorlatok

A megszabott kikpzsi, kpzsi feladatok vgrehajtsval egy idben biztostani kellett azok vgrehajtsnak, a megszerzett tapasztalatoknak folyamatos felmrst, elemzst. Ezt a klnbz sznt gyakorlatok sorn biztostottk. Ezek a gyakorlatok alkalmat adtak arra is, hogy felmrjk a npgazdasgtl ignybe vett gpjrmvek s egyb anyagok hadihasznlhatsgt, intzkedjenek a felmerl hibk kikszblsre. Gyakoriv vltak a VSZ Egyestett Fegyveres Erk kzs katonai rendezvnyei. A harcszati gyakorlatok szma igen magas volt. A 60-as vek vgtl az MN nll s a szvetsgesekkel kzs gyakorlatai meghatrozott rendszerben zajlottak le. A szrazfldi csapatoknl a zszlaljak nyolchavonta, az ezredek ltalban vente, az lland kszenlt hadosztlyok tvente ktszer, a hosszabb kszenlt hadosztlyok tvente egyszer hajtottak vgre harcszati gyakorlatokat. A honi lgvdelmi csapatok „ZENIT” elnevezs alatt ktvenknt gyakoroltk az egysges lgvdelmi rendszeren belli feladataikat. „GRNIT” fednev gyakorlaton a lgvdelmi harctevkenysgek elksztst s megvvst gyakoroltk bonyolult elektronikai zavars krlmnyei kztt. A szvetsges csapatokkal vgrehajtott kzs gyakorlatokon tl a korbbinl nagyobb figyelmet kaptak a Magyarorszg terletn llomsoz szovjet Dli Hadseregcsoporttal kzsen vgrehajtott hadosztly- s seregtest gyakorlatok is. Voltak termszetesen kisebb volumen gyakorlatok is, melyeket inkbb a mozgsts „ellenrzsre” rendelt el a katonai vezets. (gy az vek sorn a tartalkosok ignybevtele folyamatosan emelkedett.) Az eredmnyek mellett nhny ismtld hinyossg akadlyozta az eredmnyesebb munkt.

A harckszltsgi feladatokra val felkszls mrst szolglta s kiemelt figyelmet kapott a VSZ keretben vgrehajtott, de mg nem tl sikeres „DUNA” hadmveleti-harcszati gyakorlat 1962-ben, magyar, csehszlovk s bolgr egysgek rszvtelvel. (Az els VSZ kzs hadgyakorlat Magyarorszgon 1961-ben zajlott le „VIHAR” fednven s ugyanezen v mjusban mg HM karhatalmi gyakorlatot is tartottak. A seregtest s a magasabb-egysgparancsnokok s trzsek vezetsi kszsgt szolgl gyakorlatot 1963-ban megismteltk. Termszetesen voltak „kisebb” mret gyakorlatok is, melyek elksztst, felkszlst jelentettek a nagyobb megmozdulsokra.

A Szovjetuni llami Ltern 1967. augusztus7—15. kztt az 5. hadmveleti-harcszati raktadandr egy osztlya s a 147. mozg rakta-technikai bzis les raktk elksztsvel, indtsval egybekttt harcszati gyakorlatot tartott („kivl” eredmnnyel). A honi lgvdelem magasabb egysgei trzsei s alrendelt csapatai teljes llomnnyal, az 5. HDS lgvdelmi trzse s rditechnikai zszlalja, valamint a lgvdelmi egysgek s alegysgek trzsei vettek rszt az egyltaln nem „kisebb” mret „VRTES” (lgvdelmi) gyakorlaton 1967. szeptember25-26-n.

A Szovjetuni terletn, 1969 nyarn „RASZVET” fednvvel tartottak gyakorlatot, amelyen magyar, bolgr, romn s szovjet egysgek, magasabb-egysgek s trzseik vettek rszt. A gyakorlat Magyarorszg terletn folytatdott jnius2¾7 kztt a Dli Hadseregcsoport s ht alrendelt hadosztlyunk bevonsval. Nemzeti keretben—prilisban—mr folyt egy 5 napos hadseregszint harcszati gyakorlat az Magyar Nphadseregnl. A VSZ gyakorlatot kveten szeptemberben „VRTES” fednven a 11. harckocsi hadosztly s az 5. hadsereg kzvetlen egysgek gyakoroltk a „hadosztlytmadsban” feladatot.

A harcszati gyakorlatok szma igen magas volt. Az 1970-es vek sem mltak el jelentsebbnek mondhat csapatgyakorlat nlkl. Ezek felsorolstl eltekintnk. A harcszati gyakorlatok kzl a legjelentsebbeknek a VSZ kzs hadgyakorlatai szmtottak. Kiemelt jelentsggel brtak a seregtest harcszati magasabb-egysgparancsnokok s trzsek vezetsi kpessgt felmr gyakorlatok. E gyakorlatok mindenek-eltt az egyttmkds begyakorlst szolgltk—klnbz nemzeti hadseregek kztt. A szvetsges csapatokkal vgrehajtott kzs gyakorlatokon tl a korbbinl nagyobb figyelmet kaptak ettl kezdve a Magyarorszg terletn llomsoz szovjet Dli Hadseregcsoporttal kzsen vgrehajtott hadosztly- s seregtest gyakorlatok is. A Szovjetuni terletn a „SZTRELBA” elnevezs, leslvszettel egybekttt gyakorlatokra 1973—82 kztt ktvente kerlt sor.

A fegyvernemek kztti egyttmkds s az j harci technikai eszkzk alkalmazsnak gyakorlsa a 70-es vekben kerlt eltrbe. A nemzeti keretek kztt vgrehajtott gyakorlatokon is az j harci technikai eszkzk alkalmazsnak, a replcsapatokkal val egyttmkds elvi s gyakorlati krdsei merltek fel. Az vek sorn a tartalkosok ignybevtele folyamatosan emelkedett. Ennek keretben 1969 sorn kzel 900 f tartalkos mozgstsra kerlt sor 5¾15 napos idtartamra. 1978-ban mr minden korbbinl nagyobb ltszm tartalkos¾23 572 f¾vett rszt 2—20 napos mozgstsi gyakorlaton.

Polgri vdelmi gyakorlatokat is rendeztek. Az 1965-ben a Polgri Vdelem Orszgos Parancsnoksga (PVOP) s az MN Vegyvdelmi Fnksg kzs szervezsben Borsod-Abaj-Zempln megye terletn 5 napig tart atomcsaps elhrtsi gyakorlatot tartottak. Mr 1969 jniusban a Hajdsgban ¾ felttelezett vegyitmadst szimullva ¾ 8000 ember kiteleptst gyakoroltk. Az talaktott polgri vdelem jegyben Czinege Lajos honvdelmi miniszter a PV Orszgos parancsnokaknt 1970-ben adott ki utastst a lakossg polgri vdelmi felksztsrl, 14-65 ves frfiak s 14-60 ves nk ktelez kikpzsrl volt sz. Nhny zem kivtelvel nem kerlt sor tnyleges kikpzsre, de azrt mgis viszonylag jl mkdtt a rendszer. Sorkerlt lelmiszerek, termnyek szennyezdstl trtn mentestsnek, csomagolsnak, trolsnak bemutatsra, a „hbors” kztkeztets megszervezst mutattk be Fzesabony, Miskolc trsgben.

A mozgstsi gyakorlatok ltalban sikeresek voltak, de elfordultak negatv „jelensgek” is. Ebbe a sorba tartozott 1967. augusztus 21-n egy lgvdelmi raktaezred (munkaid alatti!) mozgstsa is (Budapestet, Komrom-, Pest-, Bcs-Kiskun megyket rintette), melynek sorn a kiegszt parancsnoksg tisztjei ksedelmeskedtek, egyes vllalatok (pl. Posta Kzponti Jrmtelep, Gpipari Autfuvarozsi Vllalat) vezeti vonakodtak a tartalkosokat, gpjrmveket tadni

Fegyelmi helyzet

A fegyelmet, a hadrafoghatsgot, egyltaln a harckszltsget az elljr ellenrz bizottsgok 1961-ben ellenriztk, s igen rossz tapasztalatokat szereztek. Mr az 1960. augusztus1-jei Katonai Tancs lsn a Politikai Csoportfnksg is jelentette: „A tisztek fegyelme, pldamutatsa nem javult kielgten, st egyes terleteken romlott.” gy aztn nem meglep, hogy az ez vben leszerelt 247 fbl 164 ft fegyelmi ton tvoltottak el a hadseregbl. A fegyelem csak nem szilrdult meg. 1963-ban 38 ngyilkossg trtnt, de 1964. mrcius vgig mr 20 ngyilkossgot regisztrltak. A szksek szma is igen magas volt. Az MN tagjai ltal elkvetett morlis jelleg bntettnek minstett (vdemelsig eljutott) esetek szma 1964-ben 464 volt. Ez az egybknt sem alacsony szm nvekedett 1965-re 609-re. Az esetek nagyobbrszt „trsadalmi tulajdon elleni szndkos bntett (lops, sikkaszts stb.)” volt. Mg ugyanebbe a kategriba tartozott a „szemlyi tulajdon elleni bntett”, de a „testi srts” s a „nemi erszak”, valamint a 7, illetve 8 „emberls” mr igen slyos bntettet jelentett. A „szks” 14, illetve 17 szma csak nmi nvekedst mutat, de a „klfldre szks” 9-rl 23-ra val emelkedse mr kiugrnak mondhat. A 70-es vek adatai hasonl kpet mutatnak. A fegyelmi helyzet nem javult, br jelentsen nem is romlott.

 

 

 

 

 

 

     
Pontosid
     
Naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
     
Ltogatk szma
Induls: 2006-12-19
     
Linkek

www.bunker.gportal.hu

www.zmne.hu

 

     
zenetrgzit
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
     

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!