szantomihaly
szantomihaly
Men
     
E.mail cmem

szanto.mihaly@zmne.hu

     
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
     
Hrlevl hallgatimnak
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
     
A Magyar Honvdsg a kiegyezs utn
     
MH 1867-tl
     
A Magyar Honvdsg 1945 utn
A Magyar Honvdsg 1945 utn : 4./II. A Magyar Nphadsereg 1957-1989

4./II. A Magyar Nphadsereg 1957-1989

  2007.01.16. 16:31

A tovbbi hrom rszben mutatjuk be a hader 1960-1979 kztti fejldst, mely nagyvonalakban gy jellemezhet, hogy a 60-as vekben extenzv, mg a 70.es vekben inkbb intenzv fejleszts folyt. Ebben a rszben a kl- s belpolitikai feltteleket s a hadsereg llapott mutatjuk be II. rsz

 

FEJLESZTS S KORSZERSITS (1960—1979)

Kl- s belpolitikai felttelek

A vizsglat al vett idszakot a hideghbor enyhbb, de idnknt s helyenknt erteljesebb fellngolsnak idszaka jellemezte. A nemzetkzi feszltsg fokozdsa (fknt a berlini fal megptse (1961), a szovjet raktk kubai teleptse (1962), az indoknai hbor, az izraeli-arab hbor jbli „forrv” vlsa (1967-tl) s a korszak vgn a Varsi Szerzds orszgainak fegyveres beavatkozsa a csehszlovkiai esemnyekbe (1968) nem maradt hats- s kvetkezmnyek nlkl haznkban sem. A kt szembenll, ellenttes ideolgij s trsadalmi rendszer szvetsgi rendszer (a NATO s a VSZ) s azok vezet hatalmai politikai, llami s katonai vezetse ebben az idszakban szilrdan meg volt gyzdve arrl, hogy a nemzetkzi mret, az egsz vilgra kiterjed politikai harc s versengs elbb vagy utbb elkerlhetetlenl vilgmret nukleris hborba torkollik. A nemzetkzi helyzetet az 1960-as vekben dnten a hideghbors politika jellemezte. Az Eurpban szembenll kt katonai tmb kztt az vtized vgre viszonylagos eregyensly jtt ltre. A NATO 1956. utn fogadta el, az USA ltal mr korbban meghirdetett, „tmeges megtorls” katonai doktrnjt. Ezt 1961-ben a „rugalmas reagls” doktrnval vltottk fel. Ez mr, az ltalnos atomhbor mellett szmtsba vette a korltozott atomhbor lehetsgt is. Ezekre a felttelezett, de nem alap nlkli kihvsokra mindkt szvetsgi rendszer fegyveres erinek minsgi s mennyisgi fejlesztsvel reaglt, ami fegyverkezsi versenyt, st egyenesen „bkebeli hadgyi forradalmat” vltott ki. A hadgyben kibontakozott forradalom minsgi vltozst hozott ltre az ide tartoz terletek minden elemben. Gykeresen talaktotta a fegyveres harc megvvsra vonatkoz korbbi elmleteket. Meg nvekedett az idtnyez szerepe. Mindez gykeresen j kvetelmnyeket tmasztott a fegyveres erk politikai s katonai vezetsvel, a haderk szervezetvel, technikai felszereltsgvel, kikpzsvel, harckszltsgvel szemben. Ezekbl nem maradhatott ki haznk sem, mivel a forradalom leverst kveten tagja maradt a VSZ-nek.

A hadseregpts kls s bels krlmnyei s felttelei a 70-es vekben is ellentmondsosan alakultak. A nemzetkzi helyzetet s lgkrt a viszonylagos katonai eregyensly kialakulsa, az Egyeslt llamok vietnami hborjnak kudarca, a Szovjetuni harmadik vilgbeli expanzijnak fokozdsa jellemezte. Az 1970-es vek els felben megtrt a hideghbor lendlete s politikai enyhls bontakozott ki. E folyamat eredmnyeknt kerlt sor 1973. jlius10-e s 12-e kztt 35 orszg rszvtelvel az Eurpai Biztonsgi s Egyttmkdsi rtekezletre, mely jelents politikai eredmnyeket hozott. A katonai szembenlls cskkentsre is biztat lpsek trtntek: alrtk az atomsoromp egyezmnyt, ratifikltk a kt nagyhatalom kzti SALT—I egyezmnyt, megkezddtek az eurpai hagyomnyos fegyveres erk s fegyverzetek cskkentsre irnyul bcsi trgyalsok, valamint sok ves munkval kidolgoztk a SALT—II szerzdst. A politikai enyhls folyamata azonban a 70-es vtized msodik felben trst szenvedett, a katonai enyhlsrt folytatott trgyalsok kudarcot vallottak. Az vtized vgn a nemzetkzi helyzetben ersdtek a feszltsgek, ismt fokozdott a katonai szembenlls, s a fegyverkezsi verseny jabb hullma bontakozott ki. Ezek kedveztlen hatsai az vtized msodik felben mr jelentkeztek, de kros kvetkezmnyei fleg a 80-as vekben lezdtek ki s vltak nyilvnvalkk. Ezt csak tetzte a szovjet kormny 1979-es afganisztni beavatkozsa.

Mindez a VSZ-en bell a katonai egyttmkds fokozst, a katonai tmbk egymst, kizr trekvseiket ellenslyoz vlaszlpsek megttelt, s a hadseregek fejlesztse tjn a viszonylagos katonai eregyensly megrzst vonta maga utn. Magyarorszgon az j gazdasgi irnytsi rendszer 1968. janur1-jei bevezetse utn a 70-es vek els felben mg folytatdott a dinamikus gazdasgi fejlds, ersdtt a trsadalompolitikai egysg, a belpolitikai stabilits. E folyamat azonban 1973-tl kezdden trst szenvedett. A gazdasgi reform megtorpansban az egyre merevebb vl brezsnyevi politiknak is jelents szerepe volt, hiszen a szovjet prtvezets eddig sem nzte j szemmel a kln “magyar utat.” Fokozatosan nvekedtek a gazdasgi gondok s nehzsgek, s a trsadalomban is szmos feszltsg kezdett felhalmozdni. A politikai vezets kslekedett az j realitsok szmbavtelvel, a politika megvltoztatsval, a szksges intzkedsek meghozatalval.

A hadsereg ltalnos helyzete

A lehetsgek s szksgszersgek szmbavtelt kveten 1959 vgtl a Magyar Nphadseregben j fejldsi peridus indult be. Az v vgn megtartott MSZMP VII. kongresszus hatrozata a hadsereg minden fontosabb terletre kiterjed tfog, minsgi fejlesztst irnyzott el. Kzponti elemknt jelentkezett a hadsereg szervezetnek korszerstse, vezetsi rendszernek s sznvonalnak fejlesztse. Az 1960-as vekre viszonylag kis ltszm, de a minsgi mutatk tekintetben korszer hader fenntartst s fejlesztst cloztk meg, ami egyben lehetsget teremt arra, hogy szksg esetn tmeghadseregg fejleszthet legyen.

A haderfejleszts alapvet, ambicizus cljaknt jelltk meg az 1961—1965 kztti vekre, hogy ltrehozzanak egy szervezetben, fegyverzetben, felksztsben valban korszer hadert, amely az egyttmkdsen tl, kpes—legalbbis az alapvet terleteken—felzrkzni a Varsi Szerzds tagllamai hadseregeinek sznvonalhoz. Ez a clkitzs egy viszonylag fesztett tem, nagymrtkben tovbbra is extenzv jelleg fejlesztst jelenthetett, amelynek keretben tbb nagy fontossg feladatot kellett vgrehajtani.

A fels politikai vezets az 1960-as vekben¾az tves npgazdasgi tervekhez kapcsoldan¾ kzptv tervben hatrozta meg az egyes idszakokban vgrehajtand legfontosabb teendket, megoldsuk sorrendjt. Ezeket a terveket az Egyestett Fegyveres Erk Fparancsnoksgval elzetesen egyeztettk. A Nphadsereg minsgi fejlesztse a kvetkez egymsra pl, komplex feladatsort jelentette: 1. strukturlis talaktst, j szervezetek kialaktst, 2. a szemlyi felttelek biztostst, a vezets sznvonalnak emelst, 3. a hadsereg korszer technikval trtn tfegyverzst s azok alkalmazsnak elsajttst, 4. a kikpzs tartalmnak, rendszernek, mdszereinek, bzisrendszernek fejlesztst, s ennek rszeknt a korszer harcszati s hadmveleti elvek elsajttst. A feladatok teht nem korltozdtak kizrlag egyik vagy msik sszetevre, mert ezek egyttesen alkottk a minsgi fejleszts fogalmt s tartalmt.

A fejleszts feladatainak vgrehajtshoz a magyar prt- s llami vezets egy gyorsabb tem, viszont ppen ezrt bels feszltsgektl s komoly hibk lehetsgtl sem mentes utat vlasztott: a hadseregfejleszts konkrt feladatainak megoldsra az alapvet terletek korszerstst s az ehhez szksges legfontosabb felttelek egyidej megteremtst hatroztk el. Ezt a kockzatos utat, a mg mindig hideghbors nemzetkzi helyzet idnknti lezdsvel, a haditechnika rendkvl gyors tem elavulsval magyarztk. A ketts fejleszts elvt a 60-as vtizedben csak rszben tudtk rvnyre juttatni. Jobban rvnyeslt viszont a hadsereg korszerstsnek egy msik igen fontos kvetelmnye, a rendelkezsre ll erk, eszkzk koncentrlsnak elve. A hatvanas vek elejnek feszltsgekkel teli kls s bels folyamatai termszetesen hatst gyakoroltak a Magyar Nphadsereg tovbbi minsgi korszerstsre. Ez megmutatkozott egyrszrl a politikai vezets ltal elrt fejleszts tovbbi folytatsban, msrszrl pedig a honvdelmi kiadsok tern is megkvetelt takarkossgban. rvnyeslt az a trekvs, hogy a vdelmi kiadsok rszesedse alatta maradjon a nemzeti jvedelem nvekedsi temnek. Az 1950-es vek vgre megteremtdtek, majd ezt kveten alapveten biztostva voltak a hadsereg fejlesztsnek legszksgesebb hazai felttelei. A msodik s harmadik tves tervek idszakban (1961¾1970) a npgazdasg viszonylag dinamikus nvekedse biztostotta a hadseregfejleszts nlklzhetetlen anyagi, technikai s pnzgyi alapjait. A nemzeti jvedelemnek 1958—60 kztt 2,5%-t, a msodik tves tervben (1961¾1965) 5%-t, a harmadikban (1966—1970) 4,5%-t fordtottk kzvetlen honvdelmi kiadsokra. Ebbl 43%-ot tettek ki a fenntartsi kltsgek.

A kltsgvetsi keretek eredmnyes felhasznlsa a msodik tves terv idszakt dnt jelentsgv tette a honvdelem fejlesztse tern. A hadseregre ezekben, az vekben a nagyarny s gyorstem extenzv fejleszts volt jellemz, de nem elhanyagolhat minsgi mutatkkal. A harmadik tves tervben, 1966-70-re 31,8 md Ft-os kltsgvetsi keretet terveztek s a hivatsos llomny mintegy 6,2-os, a polgri llomny mintegy 14,1%-os nvekedsvel szmoltak a msodik tves tervhez viszonytva. (Ez 21% br- s brjelleg kiadst vi 1,5%-os brfejlesztst jelenthetett.). Haditechnikai eszkzk beszerzse 9 mrd Ft-ot, az sszkltsgvets 28%-t terveztk. (Ez nagyobb a msodik tves tervnl, mert terveztk: pnclozott szllt harcjrm, nagymennyisg terepjr gpkocsi, j tpus hradstechnikai eszkzk, klnfle lszerek hazai beszerzst.) Az elhelyezsi krlmnyek javtsa mellett felttlenl jelents mrtkben kellett nvelni a szksges kikpzsi objektumok s kabinetek szmt.

A Magyar Nphadsereg fejlesztse sorn nemcsak a potencilis ellensg trekvseit vettk figyelembe, de lpst kellett tartani a szvetsgesek lehetsgeivel, sznvonalval is. Adott politikai viszonyok kztt nem meglep, hogy a Magyar Nphadsereg tovbbfejlesztsre vonatkozan a Honvdelmi Minisztrium a Varsi Szerzds Egyestett Fegyveres Erk Trzsvel egyeztetve dolgozott ki tvlati tervet, miutn ennek egyik f clkitzse: felzrkzs a VSZ tbbi hadsereghez. Ezt szem eltt tartva hatroztak gy, hogy a magyar hadsereg kt alapvet hadernemre tagoldjon: a szrazfldi, valamint a honi lgvdelmi s repl csapatokra. Ebben az idszakban egy msik fontos feladatot is meg kellett oldani. Egyrszt a szksges szemlyi llomny s technika biztostsval¾ gyakran a mr nem korszernek tekinthetvel is szmolva¾ltre kellett hozni a kls vdelem feladataira is alkalmas magasabb-egysgeket s egysgeket, a szksges oktatsi¾s egyb intzmnyeket. E feladat megoldst jelentsen gtolta a hadsereg bzisainak, intzmnyeinek, technikjnak 1957-ben vgrehajtott leptse.

A 60-as vek msodik felben („harmadik 5 ves terv”) terveztk biztostani az alapokat az egyenletes fejldshez a ksbbi tervidszakokra is. A rendelkezsre ll anyagi eszkzket fokozott mrtkben koncentrlva, a f figyelmet most mr a szrazfldi csapatok fejlesztsre fordtva, elssorban a rendszerben lv j fegyverzet nvelsre, illetve olyan j eszkzk beszerzsre kvntk fordtani, amelyek nvelik a mr meglv fegyverzet hatsfokt, a csapatok harcrtkt. A honi lgvdelmi csapatoknl a f szempont a meglv fegyverzet hatsfoknak nvelse lett. Htorszgi csapatoknl: irnytsi rendszer tkletestse, „egysges elgondols alapjn trtn sszehangolt tevkenysgk biztostsa” kerlt eltrbe. A polgri vdelem terletn tovbb kvntk folytatni a polgri vdelmi alakulatok anyagi-technikai elltst, valamint, ha szerny keretek kztt is, a lakossg egyni vdeszkzkkel val elltst.

Mr 1965-ben megkezddtt az osztrk-magyar „fronthatron” az 1957-ben teleptett, a hatrrsg ltal 1959—65 kztt manyagtest aknkkal ismt tteleptett hatrzr Sz—100-as tpus jelzrendszerrel trtn felvltsa. A kirendelt mszaki alegysgek 160 000 db aknt szedtek fel, de beptettek 18 000 db betonkerts oszlopot, 80t tsksdrtot

A npgazdasg s a nphadsereg gazdasgi kapcsolata j alapokra plt s jelentsen kiszlesedett. A VSZ keretben kialakult haditechnikai gyrtsszakosods hatsra felszmoltk a nem gazdasgos s indokolatlanul tlzott hadiipari kapacitsokat, s a legnagyobb hatkonysg eszkzket a szvetsgesektl, elssorban a Szovjetunibl importltak. Ugyanakkor a gazdasgossg kvetelmnynek s a szelektivits elvnek megfelelen a hadiipari termels fokozatosan a hradstechnika, a szmtstechnika s a mszaki ergpek s a specilis jrmgyrts irnyba toldott el. Ezzel prhuzamosan figyelembe vettk mozgsts esetre a npgazdasgbl azonnal ignybe vehet anyagi-technikai lehetsgeket s eszkzket. j irnyelveket adtak ki, amelyekben szablyoztk a HM beruhzsokat. Ennek keretben megtiltottk jabb gyalogsgi lterek ltestst s minden olyan kisajttst, amely korbban elfogadottnak szmtott, pl. raktrak, telephelyek ltestse erdkben. Az 1960-as vek msodik felben az orszg gazdasgi helyzett figyelembe vve klnsen nagy hangslyt kapott az sszer, takarkos gazdlkods, ami nehzsget okozott a hadsereg alaprendeltetsre trtn eredmnyes felkszlsben. Az elsrend trekvs az volt, hogy a nvekv kvetelmnyeket az eddigi, vagy kevesebb rfordtssal oldjk meg. Ennek volt szerves rsze a „npgazdasg segtse” kzpontilag elrt feladatrendszere.

Az MN technikai fejlesztst a hetvenes vekben a Szovjetuni egyrszt tmogatta, msrszt gtolni is igyekezett a „hivatalostl”, az „egysges felfogstl” eltr magyar elgondolsokat. A Szovjetuni folyamatosan biztostotta a magyar hadsereg rszre a korszernek szmt haditechnikai eszkzket, a Nphadsereg tisztjeit nagy szmban s magas fok kpzsben rszestette. A hadsereg rendelkezsre bocstotta hadi- s kikpzs sorn szerzett tapasztalatait, st bizonyos mrtkig tudomnyos potenciljt. Ennek keretben Farkas Bertalan s Magyari Bla fhadnagyokat 1978. prilis15-tl a Szovjetuniban (Csillagvros) rhajs kikpzsben rszestettk. Mint kzismert 1980. mjus26- jnius3 kztt Farkas Bertalan szzados Valerij Kubaszovval a Szaljut—36 rhaj fedlzetn vilgrprogramot hajtott vgre. De pldul piltink, helikopter-vezetink szzait kpeztk ki, illetve kpeztk tovbb a Szovjetuni klnbz intzmnyeiben. Mindez termszetesen hatst gyakorolt a magyar katonai gondolkodsra, de nem tette teljesen „szovjett”. Nem tagoldott be a „birodalmi” gondolkodsi rendszerbe.

1976-ban fogadtk el az j honvdelmi trvnyt, amely azt a clt szolglta, hogy „a trsadalom szilrd s egyre szlesed bzisn”, a fegyveres erk s testletek fejldsnek s magas fok harckszltsgnek figyelembevtelvel hossz tvra rendezze a honvdelem valamennyi fontos krdst. A Minisztertancs rendelete rszletesen szablyozta a trvny vgrehajtst. Eszerint a fegyveres erk¾Nphadsereg, hatrrsg¾f feladata a Magyar Npkztrsasg terletnek, fggetlensgnek, „szocialista trsadalmi rendjnek”, ill. bkjnek vdelmezse kls tmadssal szemben. Emellett bels funkcit is elltnak. Ezek kzl ki kell emelni kettt, a npgazdasgi feladatokban val kzremkdst s az ifjsg nevelsben val rszvtelt. Ugyanakkor a trvny elrta a katonai szolglatot teljestk¾ezt 24 hnapban hatrozta meg¾s hozztartozk rdekeinek vdelmt is. A trvny a honvdelmet az egsz trsadalom gynek, a haza fegyveres szolglatt pedig megtisztel ktelessgnek tekintette. Ennek megfelelen rszletesen szablyozta valamennyi gazdasgi terletre kiterjeden a gazdlkod tevkenysget folytat szerveknek, vllalatoknak a bkeidszakra s a rendkvli helyzetre vonatkoz honvdelmi ktelezettsgeit. Hasonlan rgztette a trsadalmi szervezetek, az oktatsi, mveldsi s egszsggyi intzmnyek honvdelmi feladatait. j vonsa volt a trvnynek, hogy rszletesen szablyozta a honvdelem irnytsi rendszert. Az 1972-ben mdostott alkotmny elrsaival sszhangban rgztette az Orszggylsnek, az Elnki Tancsnak, a Minisztertancsnak, a minisztereknek s az orszgos hatskr szervek vezetinek, a fvrosi, megyei s helyi tancsoknak a honvdelemmel kapcsolatos jogkrt s feladatait. Trvnyestette a terleti honvdelmi bizottsgok rendszert, s kimondta, hogy ezek bke idejn a Minisztertancs Honvdelmi Bizottsga irnytsa alatt llnak.

Az llami kltsgvetsnek(!) 1968¾70-ben 4,8%-t, 1971¾75-ben (negyedik tves terv) 4,1%-t, 1976¾80-ban (tdik tves terv) pedig 3,6%-t fordtottk a Nphadsereg fenntartsra s fejlesztsre. A korltozott anyagi felttelek ellenre folytattk a fejlesztst. St! A Nphadsereg hadernemeinek s fegyvernemeinek arnya, szervezete, a csapatok csapsmr ereje, a hadsereg vezetsi, harckszltsgi, mozgstsi s kiegsztsi rendszere a 70-es vekre mr jrszt igazodott, betagoldott a VSZ rendszerbe s idomult annak kvetelmnyrendszerhez.

Magyarorszg nukleris vdelme a Szovjetuni hatskre s jrszt kltsge volt. Lnyeges volt tovbb, hogy a magyar szrazfldi erk a szovjet s ms „varsi” magasabb-egysgekkel val egyttmkds mellett az Egyestett Fegyveres Erk klnbz szrazfldi fegyvernemeivel s lgierejvel is szorosan egyttmkdtt. Pldul kzs lgvdelmi rendszer mkdtt. A 60-as vek konszolidcija, felzrkzsa utn a 70-es vek f feladatai kz tartozott a szvetsgi rendszerbe val aktv „betagolds”.

A 70-es vekre ltalnoss vlt a felkszts, kikpzs, st oktats s tudomnyos munka terletn is a szoros egyttmkds a VSZ-en bell. Az MN szrazfldi s honi lgvdelmi raktaegysgei pldul a szovjet fegyveres erk s a Lengyel Nphadsereg lterein hajtottk vgre leslvszeteik egy rszt. Dnt jelentsg volt a szvetsges hadseregek, gy a Magyar Nphadsereg fejldse szempontjbl a haditechnikai egyttmkds. A VSZ-ben ez viszonylag egyszer volt, a minsgi fejlesztshez szksgess vlt korszer haditechnikai eszkzket a szvetsgesektl, de mindenekeltt a Szovjetunitl lehetett beszerezni. De a haditechnikai egyttmkds keretben tbb eszkzt pl. pnclozott szllt jrmveket, hrad eszkzket stb., vagy ezek rszeit Magyarorszgon fejlesztettk ki s gyrtottk a tbbi tagllam szmra is. A fenti cloknak s kvetelmnyeknek megfelelen az 1970-es vekben¾a negyedik s tdik tves terv idszakban¾a Magyar Nphadsereg minsgi fejlesztsnek jabb szakasza kezddtt. Lehetsg nylt az arnyosabb s harmonikusabb fejleszts kvetelmnyeinek tervszerbb s fokozottabb rvnyestsre, a kialakult bels feszltsgek cskkentsre.

Az MN szemlyi llomnynak s technikjnak egyre fokozd bevonsa a npgazdasgba, az ezzel egytt kiadott takarkossgi instrukcik tbb terleten is feszltsget okoztak. Az MN haditechnikai fejlesztsre egyre kevsb volt anyagi lehetsg. Pedig a korszersts elengedhetetlen feladat volt. Kln is terhelte a katonai kltsgvetst, az MN kszleteibl (az, „imperializmus ellen aktv harcot folytat” orszgoknak, szervezeteknek) „segtsgnyjtsknt”, tadott hadieszkzk-anyagok. Ezek sszrtke 1964¾1966. prilis kztt meghaladta az egymillird forintot (dnt tbbsg Vietnamba kerlt). 1973. elejn j feladatknt jelentkezett a politikai vezets s a HM direktvjnak megfelelen a vietnami bke megteremtst elmozdt Nemzetkzi Ellenrz s Felgyel Bizottsg magyar tagozatnak fellltsa, amely a Klgyminisztrium megfelel szerveivel egyttmkdve kezdte meg munkjt. A magyar tagozat els parancsnoka az elkszt csoporttal mr janur26-n Dl-Vietnamba utazott. ket februr15-n kvette a bizottsg tbbi tagja. (Sajnlatos, hogy a magyar tagozat 2 tagja Dl-Vietnamban hsi hallt halt.

 

     
Pontosid
     
Naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
     
Ltogatk szma
Induls: 2006-12-19
     
Linkek

www.bunker.gportal.hu

www.zmne.hu

 

     
zenetrgzit
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
     

Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.