3. A magyar n�phadsereg az 1956-os forradalomban

A Magyar N�phadsereg f� jellemz�i a forradalmat k�zvetlen�l megel�z�id�szakban

A Magyar N�phadseregnek az 1956-os forradalomban j�tszott szerep�nek, tev�kenys�g�nek meg�rt�se �rdek�ben az �ltal�nos politikai helyzet vizsg�lat�val p�rhuzamosan fel kell t�rni a hadsereg fejl�d�s�nek legfontosabb jellemz�it, figyelembe kell venni bels� �let�nek saj�toss�gait, elemezni kell a hadseregen bel�l a forradalmat megel�z� id�szakban v�gbement f�bb folyamatokat.

A Magyar Dolgoz�k P�rtja a hadsereget is igyekezett a legszorosabb ellen�rz�se alatt tartani. A K�zponti Vezet�s�g k�zvetlen�l ir�ny�totta �s ellen�rizte a parancsnoki kar �s �ltal�ban a vezet�k tev�kenys�g�t, ellen�rizte a fegyveres er�k harck�sz�lts�g�t, kik�pz�s�t, a p�rtpolitikai szervek munk�j�t, az �llom�ny erk�lcsi-politikai �llapot�t. Ugyanakkor meghat�rozta az er�szakszervezetek fejleszt�s�nek, szervez�s�nek �s mozg�s�t�s�nak feladatait, a fegyverzeti, technikai �s egy�b felszerel�sekkel t�rt�n� ell�t�s�t, a honv�delmi jelleg� kiad�sokat �s beruh�z�sokat. A p�rtir�ny�t�s kiterjedt a hadsereg �let�nek, tev�kenys�g�nek minden ter�let�re. Az ir�ny�t�s �s ellen�rz�s fentiekben v�zolt rendszer�b�l egyenesen k�vetkezett, hogy a vezet�s �s a t�rsadalom m�k�d�se „zavarainak”, az �gynevezett torzul�soknak a hat�sai a Magyar N�phadseregben is azonnal megjelentek. Az „�tvenes �vek” — a t�rsadalom eg�sz�t s�lyt� — torzul�sai, t�rv�nytelens�gei, a szem�lyi kultusz a hadsereg fejl�d�s�re, tev�kenys�g�re is jelent�s hat�st gyakoroltak. A n�pgazdas�g lehet�s�geit messze meghalad� hadsereg�p�t�s, fejleszt�s az er�szakszervezetek �let�t, m�k�d�s�t is k�rosan befoly�sol� t�nyez� forr�s�v� v�lt. A hadsereg forradalom alatti tev�kenys�g�t—t�bb m�s t�nyez�vel egyid�ben —jelent�sen befoly�solta, hogy 1956-ban is folytat�dott az �tszervez�s �s ezzel �sszef�gg�sben a l�tsz�m cs�kkent�se. Ekkor a Minisztertan�cs d�nt�se alapj�n a hadsereg l�tsz�m�t �sszess�g�ben mintegy 15 000 f�vel k�v�nt�k cs�kkenteni (ebb�l 4500f� volt tiszt).

Az �tszervez�s sor�n a katonai szervezetek k�z�l v�ltozatlan �llapotban csak egy maradt. Az alakulatok �s az int�zm�nyek k�z�l 49-et megsz�ntettek, 290 �j �llom�nyt�bla szerinti szervezetre t�rt �t, �s 21 m�s hely�rs�gbe telep�lt. Ezen id�szak alatt 9 �j katonai szervezet fel�ll�t�s�t hat�rozt�k el. A hadsereg forradalom alatti helyzet�t jelent�sen befoly�solta, hogy a leszervez�sre �t�lt katonai szervezetek felsz�mol�s�t a vizsg�lt id�szakban m�g nem fejezt�k be, �s a megmaradt ezredek k�z�l sok ezekben, a napokban ker�lt m�sik hadoszt�ly ir�ny�t�sa al�. A hadsereg alkalmaz�s�t a fentieken t�l korl�tozta az is, hogy az �llom�nyv�lt�s megkezd�d�tt, a leszerel�st a legt�bb alakulatn�l v�grehajtott�k, de az �joncok beh�v�s�ra m�g nem ker�lt sor. �gy egy-egy ezred l�tsz�ma—5-600 f� —alig volt t�bb, mint egy felt�lt�tt z�szl�alj�. Miut�n Budapesten a karhatalmi szolg�lat a katonai tanint�zetekre—az akad�mi�kra �s a tiszti iskol�kra—�p�lt, ez�rt nem hagyhat� figyelmen k�v�l, hogy tiszti iskol�kban a v�gz�s n�vend�kek avat�s�t v�grehajtott�k, a frissen avatott tisztek a szabads�gukat t�lt�tt�k, a szolg�lati hely�kre m�g nem vonultak be, �s a forradalmat k�zvetlen�l megel�z� id�szakban az akad�mi�kon �s a t�z�ralakulatokn�l is nagy szabads�gol�s volt.

A szervezetre vonatkoz� adatokon t�l, ha csak �rint�legesen is, de vizsg�lni kell a fentiekben felv�zolt v�ltoz�sok szem�lyi �llom�nyra gyakorolt hat�s�t is. A Hadt�rt�neti Int�zet dolgoz�ib�l 1956 v�g�n �ssze�ll�tott munkacsoport az 1957 tavasz�n k�sz�tett tanulm�ny�ban, t�bb vonatkoz�sban is helyesen mutatta be a hadseregen bel�l az „�tvenes �vekben” lejzajlott v�ltoz�sokat, a szervezetet jellemz� �s egyben terhel� ellentmond�sokat. E tanulm�ny k�sz�t�i t�bbek k�z�tt meg�llap�tott�k, hogy a hadsereg fejleszt�se sor�n l�trej�tt t�lzott m�ret� k�zponti vezet�s a d�nt�si jogos�tv�nyok centraliz�l�s�val, a szab�lyzatok el��r�sainak �nk�nyes megs�rt�s�vel szinte teljes eg�sz�ben felsz�molta a k�z�p- �s als�szint� parancsnoki kar �n�ll�s�g�t. A katonai fels� vezet�s elszakadt a csapatokt�l, azok �let�t, probl�m�it nem ismerte. A nagyfok� b�rokr�cia eltomp�totta a felel�ss�g�rzetet, betegess� v�lt a fels�bb szervek bizalmatlans�ga, �ltal�noss� v�lt az al�rendeltek m�lys�ges lebecs�l�se. T�rv�nny� v�lt, hogy a tisztek beoszt�sra �s rendfokozatra val� tekintet n�lk�l, mindenre fels�bb utas�t�st v�rjanak, �n�ll�an nem int�zkedhettek, minden �ntev�kenys�get �s �n�ll�s�got a cs�r�j�ban elfojtottak. A tisztikar �letviszonyai nagym�rt�kben hatottak a szolg�lati feladatok ell�t�s�nak sz�nvonal�ra. A tisztek t�bbs�ge minden �vben m�s beoszt�sba �s m�s hely�rs�gbe ker�lt, �s megk�zel�t�leg h�sz sz�zal�kuk �lt k�l�n a csal�dj�t�l. Ez is a magyar�zata annak, hogy k�l�n�sen az alacsonyabb rendfokozat� tisztek jelent�s r�sze a tiszti p�ly�t nem tekintette hivat�snak, �s sokan k�rt�k a leszerel�s�ket. A tiszti �llom�ny k�r�ben kialakult elkesered�st fokozta az elh�r�t� szervek gyakran �nk�nyes elj�r�sa, mely sok esetben a parancsnokok tekint�ly�nek lej�rat�s�hoz is vezetett. Ebben is, keresend� a hadseregen bel�l is �ltal�noss� v�l� �llamv�delmi Hat�s�g-ellenes hangulat �s magatart�s gy�kere. A bajokat tet�zte a k�vetkezetlen �s lelkiismeretlen k�derpolitika, amely a hadsereg tisztikar�nak csaknem minden r�teg�ben komoly el�gedetlens�get sz�tott.

A magyar hadsereg tev�kenys�g�vel kapcsolatos, egym�snak sokszor sz�gesen ellentmond� v�lem�nyek, �s �rt�kel�sek alapj�n jogosan fogalmaz�dik meg a k�rd�s, hogy az okt�ber23-ai t�ntet�s m�ret�t�l megrettent �llami �s p�rtvezet�s mi�rt csak egy idegen hatalom, a Szovjetuni� fegyveres erej�re t�maszkodhatott. Mi�rt nem b�zott, mi�rt nem b�zhatott a hadsereg hat�rozott fell�p�s�ben, mik voltak az okai, hogy ez az er� okt�ber28-ig, a felkel�s gy�zelm�ig nem v�lt a forradalom fegyveres erej�v� �s november4-e ut�n sem v�lhatott a forradalom v�vm�nyainak hat�kony v�delmez�j�v�. Err�l k�s�bb a volt minisztereln�k, Heged�s Andr�s t�bbek k�z�tt a k�vetkez�ket mondta: „Nem k�sz�lt f�l egy dologra a hadsereg... ez a nemzeti felkel�s. Arra a t�meghangulatra, hogy ‘aki magyar, az vel�nk tart’. Ennek a hadseregnek a tisztikara nagyon sokat adott arra, hogy magyar....”

A fentiekkel �sszef�gg�sben sz�lni kell a Magyarorsz�gon �llom�soz� szovjet csapatokr�l is. A megsz�ll� hatalmak 1955. m�jus15-�n �rt�k al� a f�ggetlen, demokratikus Ausztria vissza�ll�t�s�r�l sz�l� szerz�d�st. A csapatok kivon�sa Ausztri�b�l megt�rt�nt, de ezek nagy r�sz�t Magyarorsz�g ter�let�n helyezt�k el. Az 1955. szeptember�ben Magyarorsz�gon fel�ll�tott szovjet K�l�nleges Hadtest �llom�ny�ba kett� (a 2. �s 17.) g�pes�tett g�rdahadoszt�ly, a 195. vad�szrep�l�, a 177. bomb�z�rep�l� hadoszt�ly, a 20. pontonos hid�szezred, valamint l�gv�delmi, fegyvernemi �s m�s szakcsapatok ker�ltek. A hadtest parancsnoks�ga Sz�kesfeh�rv�rra telep�lt, f�er�i Szombathely, Kecskem�t, P�pa, Debrecen, Szolnok, Cegl�d, S�rbog�rd, Veszpr�m, Hajm�sk�r, Gy�r, K�rmend �s Kom�rom hely�rs�gekben �llom�soztak. A K�l�nleges Hadtest rendeltet�se: a magyar csapatokkal egy�ttm�k�d�sben az osztr�k hat�r lez�r�sa, v�delme, a szovjet csapatok kivon�sa eset�n a k�zleked�si �tvonalak biztos�t�sa volt. A hadtest a Vez�rkar �tj�n a szovjet fegyveres er�k miniszter�nek volt al�rendelve.

Hruscsov 1956-ig t�bb �zben kifejtette, hogy Magyarorsz�gon adott esetben k�szek minden eszk�zt felhaszn�lni, �gy a K�l�nleges Hadtest parancsnoka m�r 1956 j�lius�ban parancsot kapott: az alaprendeltet�s ellen�re k�sz�tsen tervet a szovjet csapatoknak „a szocialista t�rsadalmi rend fenntart�sa, v�delme, adott esetben helyre�ll�t�sa” �rdek�ben t�rt�n� alkalmaz�s�ra. A terv a „Volna” („Hull�m”) fed�nevet kapta. A hadoszt�lyparancsnokok eligaz�t�sa megt�rt�nt, akik a feladat v�grehajt�s�hoz sz�ks�ges adatok beszerz�s�re is lehet�s�get kaptak. A magasabb egys�gek, egys�gek �s alegys�gek speci�lis felk�sz�t�se 1956. okt�ber23-ig nem kezd�d�tt meg.

A magyar er�szakszervezetek karhatalmi c�l� alkalmaz�s�nak terve

Amint arr�l m�r sz�ltam a szovjet legfels� politikai vezet�s egy Magyarorsz�gon kibontakoz� politikai v�ls�g, kezel�s�ben az er� korl�tlan alkalmaz�s�ra helyezte a hangs�lyt. A Magyarorsz�gon �llom�soz� szovjet hader� a katonai beavatkoz�s terveivel m�r 1956. j�lius�ban rendelkezett.

Karhatalmi alkalmaz�sra vonatkoz� tervekkel rendelkeztek a magyar er�szakszervezetek is, melyet Nagy Imre 1954. janu�r18-�n hagyta j�v�. A hadsereg er�inek a BM fegyveres csapataival egy�ttm�k�dve az „esetleges bels� ellens�ges megmozdul�sok likvid�l�s�ban” akkor kellett volna r�szt venni, ha a BM fegyveres csapatainak ereje a likvid�l�shoz nem bizonyul elegend�nek, vagy a BM nagyobb erej� fegyveres csapatainak a megmozdul�s sz�nhely�re t�rt�n� be�rkez�se r�vid id�n bel�l nem v�rhat� �s k�sedelmes alkalmaz�suk a vesz�ly tov�bbi fokoz�d�s�t id�zi el�.

A karhatalmi riad� elrendel�se eset�n—a terv szerint—a rend�rs�g szervei „biztos�tj�k a bels� rend fenntart�s�t, �rzik az �llami int�zm�nyeket, a helyi tan�cs- �s p�rtszervek �p�leteit, a k�lf�ldi �llamok k�vets�geit, a t�rt�nelmi eml�km�veket, a k�l�n utas�t�s szerint kijel�lt lak�sokat, a vas�ti- �s k�zleked�si hidakat, viaduktokat, vas�ti fel�lj�r�kat, vas�t�llom�sokat, polg�ri rep�l�tereket, ipari v�llalatokat, �llami rakt�rakat stb. az egyes objektumok �rz�s�re kiadott terv szerint. A Bels� Karhatalom csapatai biztos�tj�k a Korm�nyszervek �p�leteit, a nagyobb jelent�s�g� ipari v�llalatokat, er�m�veket, �llami rakt�rakat, v�delmi jelleg� objektumokat, fontosabb hidakat, h�rk�zpontokat, ezen k�v�l tartal�kokat �s man�verez� csoportokat jel�lnek ki. A N�phadsereg csapatai meger�s�tik a l�szer-, �zemanyag-, haditechnikai anyagrakt�rak, a t�rzsek, laktany�k �s egy�b katonai objektumok �rs�geit, man�verez� csoportokat �s �gyeletes alegys�geket jel�lnek �s rendelnek ki a rend helyre�ll�t�s�ra az egyes k�rletekben, k�l�n parancs szerint v�grehajtj�k az orsz�ghat�r v�delm�vel �s �rz�s�vel kapcsolatos feladatokat. „Ha a rend�rs�g �s a Bels� Karhatalom er�i a biztos�t�sukra kijel�lt �llami- vagy helyi jelent�s�g� objektumokat az ellens�ges band�k szervezett t�mad�saival szemben nem k�pesek megv�deni, a N�phadsereg csapatait�l kell a rend�r-, illetve bels� karhatalmi �rs�geket meger�s�teni, illetve a sz�ks�ges seg�ts�get a t�mad�s elh�r�t�s�ra megadni.” A Hat�r�rs�g er�inek karhatalmi c�l� alkalmaz�s�t a Hat�rozat egyes r�szei tiltott�k, m�s r�szei erre lehet�s�get adtak. A Honv�delmi Tan�cs k�l�nleges esetekben a Hat�r�rs�g v�ltozatlan feladatak�nt az orsz�ghat�r v�delm�t hat�rozta meg, ugyanakkor, ha erre sz�ks�g van, a hat�r�r er�k karhatalmi alkalmaz�s�t nem k�ti a Honv�delmi Tan�cs k�l�n enged�ly�hez.

Miut�n a Honv�delmi Tan�cs vonatkoz� hat�rozata a t�zmegnyit�s rendj�t k�l�n nem szab�lyozta, �gy (�rtelemszer�en) a t�z megnyit�s�ra enged�lyt a karhatalmi riad� elrendel�s�re jogosult szervezet vezet�je adhatott. Jelentheti ez azt is, hogy k�l�n szab�lyoz�s hi�ny�ban a magyar er�szakszervezetek fegyvert a szab�lyzataikban el��rtak szerint haszn�lhattak, illetve voltak k�telesek haszn�lni. A Honv�delmi Tan�cs fentiekben r�szben ismertetett 1954-es hat�rozat�nak megfelel�en elk�sz�tett budapesti �s orsz�gos (vid�ki) karhatalmi terveket 1956. okt�ber23-a el�tt utolj�ra 1956 elej�n pontos�tott�k.

A fegyveres felkel�s kirobban�s�nak k�zvetlen okai �s k�r�lm�nyei

Szegedr�l indult �tj�ra a kezdem�nyez�s, hogy az 1848.-as m�rciusi ifj�s�g p�ld�j�t k�vetve megfogalmazz�k: „Mit k�v�n a magyar nemzet?” Okt�ber16-�n a szegedi di�kok elhat�rozt�k, hogy kiv�lnak a kommunista p�rt ifj�s�gi szervezet�b�l, a DISZ-b�l, �s �jj�alak�tj�k a Magyar Egyetemist�k �s F�iskol�sok Egys�ges Szervezet�t (MEFESZ). Okt�ber20-�n itt fogalmaz�dott meg az a t�zpontos program, amely t�bb�-kev�sb� azonos volt a budapesti egyetemeken k�t nappal k�s�bb megfogalmazott pontokkal. Okt�ber22-�n este a M�szaki Egyetem nagygy�l�s�n sz�letett meg t�bb�r�s vita eredm�nyek�nt a m�egyetemist�k 16 pontja, �s elhat�rozt�k azt is, hogy m�snap, okt�ber 23-�n a f�v�rosban csendes t�ntet�st tartanak. A bel�gyminiszter betiltotta a felvonul�st, �s azzal fenyeget�z�tt, hogy ha kell, a t�ntet�st a fegyveres er�k alkalmaz�s�val fogja megakad�lyozni. A p�rt �s a korm�ny vezet�i a t�zzel j�tszottak. Az �r�sz�vets�g, a Pet�fi K�r �s a di�kok t�bb deleg�ci�t k�ldtek a K�zponti Vezet�s�g sz�kh�z�ba, hogy k�vetelj�k a betilt�s visszavon�s�t. Ennek ellen�re 14 �ra el�tt p�r perccel a R�di�ban beolvast�k a Bel�gyminiszt�rium k�zlem�ny�t, amely „�j rendelkez�sig” minden nyilv�nos felvonul�st betiltott, de a fels� vezet�s hat�rozatlans�g�t j�l �rz�kelteti, hogy 25 perc m�lva ezt a tilalmat visszavont�k.

A di�kok egy�bk�nt sem sokat t�r�dtek a bel�gyminiszter tilalm�val, s�t a tilalom mozg�s�t� er�v� v�lt. A t�ntet�s �tszak�totta a f�lelem g�tjait. A reformista jelszavak is mind �lesebb� v�ltak. „R�kosit a Dun�ba, Nagy Imr�t a korm�nyba!” „Aki magyar vel�nk tart!” „Ruszkik haza!”, skand�lta a Parlament el�tt a m�r k�tsz�zezer f�re duzzadt t�meg. Ezrek gy�lekeztek Budapest m�s pontjain is. 20 �rakor Ger� Ern�—az MDP K�zponti Vezet�s�g�nek titk�ra—a Kossuth R�di�ban elhangz� besz�d�ben az esem�nyeket rendszerellenes megmozdul�sk�nt �rt�kelte �s minden er�t felsz�l�tott a szocializmus v�delm�re. A Ger�-f�le �rt�kel�s keltette negat�v hat�sok �s �rzelmek ellens�lyoz�s�ra—a p�rtvezet�s�g k�r�s�re—a Parlamentn�l besz�det tart� Nagy Imre sem volt k�pes. Az esem�nyek gyorsan k�vett�k egym�st. Nagy Imre besz�d�vel k�zel egyid�ben a t�ntet�k led�nt�tt�k a Szt�lin szobrot, a R�di� �p�let�t v�d�—els�sorban �llamv�delmi er�k—az akkor m�g fegyvertelen t�ntet�kre t�zet nyitottak, illetve Ger� Ern� �s Hruscsov egyeztet�s�t k�vet�en a Magyarorsz�gon �llom�soz� szovjet csapatok f� er�i megindultak Budapest fel�.

A szovjet csapatok els� alegys�gei m�r akci�ba l�ptek, amikor a Nagy Imre minisztereln�ki megb�zat�s�ra vonatkoz� politikai d�nt�s megsz�letett. A szovjet beavatkoz�s k�r�s�nek, elfogad�s�nak, tudom�sul v�tel�nek alapvet� okai k�z� a Magyar N�phadsereg alkalmazhat�s�g�val, megb�zhat�s�g�val kapcsolatos k�telyek tartoztak. Ezeket, a k�telyeket er�s�tett�k, a honv�ds�g Budapesten �llom�soz�, valamint a f�v�rosba k�s�bb felrendelt alakulatainak „bevet�se” sor�n szerzett els� tapasztalatok, a rend�rs�g vezet�inek—�s f�leg a BM Budapesti F�oszt�lya vezet�j�nek, Kop�csi S�ndor rend�r ezredesnek—a t�ntet�s betilt�s�val, illetve megakad�lyoz�s�val kapcsolatos �ll�spontja is. Az �llamv�delmi er�k korl�tozott alkalmaz�s�val kapcsolatban, a vezet�sben „kimondva— kimondatlanul az a megfontol�s j�tszott szerepet, hogy a gy�l�lt �s a t�ntet�sen �lesen t�madott »�v�« bevet�se tov�bb m�rges�ten� a helyzetet” �s „nem v�llalhat� annak kock�zata, hogy a t�ntet�s v�gk�pp elfajuljon. Ennek megakad�lyoz�s�ra pedig egy olyan, megf�leml�t�en nagy er�ket felvonultat� demonstrat�v fell�p�st l�ttak alkalmasnak, mint amely 1953. j�nius�ban Kelet-Berlinben �r�k alatt megoldotta a v�ls�got...”—�rta tanulm�ny�ban—a szovjet csapatok bevet�s�vel kapcsolatos d�nt�sr�l Ripp Zolt�n.

A K�zponti Vezet�s�g d�nt�seivel—Katonai Bizotts�g kik�ld�se, stat�rium elrendel�se, a munk�ss�g, els�sorban a legmegb�zhat�bb p�rttagok felfegyverz�s�vel—a v�ls�g kezel�se �rdek�ben m�r okt�ber24-�n Magyarorsz�gra �rkez� szovjet k�ld�ttek—Mikojan �s Szuszlov—is egyet�rtett. Nyilv�nval�, hogy a Szovjetuni� mindenkori politikai vezet�s�nek d�nt�sei alapj�n vezet�funkci�ba helyezett—a szovjet vezet�s Magyarorsz�ggal kapcsolatos politikai elhat�roz�sait felt�tel n�lk�l megval�s�t�—magyar vezet�k az �gy szerzett, „megszolg�lt” hatalmuk megv�d�se �rdek�ben—a k�vetkezm�nyekkel nem sz�molva— szinte reflexszer�en fordultak a Szovjetuni�hoz seg�ts�g�rt. A fentiekkel �sszef�gg�sben nem ker�lhet� meg annak kimond�sa sem, hogy a politikai vezet�s—a v�ls�g kezel�s�vel kapcsolatos alap d�nt�sek meghozatal�ban—egys�ges volt, �gy a felel�ss�g�k is egys�ges mindazok�rt a k�vetkezm�nyek�rt, amelyek ezeknek, a d�nt�seknek a hat�s�ra Magyarorsz�gon bek�vetkeztek.

Mint az a dokumentumokb�l kider�l, a K�d�r J�nos vezette p�rt-, �s a Nagy Imre ir�ny�totta �llami vezet�s—az SZKP Eln�ks�g�nek Magyarorsz�gra k�ld�tt k�pvisel�ivel egyeztetett—hat�rozatai, int�zked�sei, taktik�z�sai az okt�ber28-�ig terjed� id�szakban kett�s c�lt szolg�ltak:

1)    Ha kell politikai engedm�nyek, a n�p k�vetel�sei egy r�sz�nek teljes�t�s�vel vagy annak �g�ret�vel a t�meget lev�lassz�k a hatalom �s a szovjet csapatok ellen harcot folytat� fegyveres csoportokr�l.

2)    A f�c�l ez volt: a fegyveres ellen�ll�st, els�sorban a szovjet csapatokra t�maszkodva megt�rj�k.

A t�ntet�k �s az er�szakszervezetek k�z�tti �sszet�z�sek sor�n az els� l�v�sek nem a R�di� �p�let�n�l d�rd�ltek el. A rend�rs�g �s a megyei �llamv�delmi szervek okt�ber23-�n d�lut�n el�sz�r Debrecenben nyitottak t�zet a BM Megyei F�oszt�ly �p�lete el� vonul� t�ntet� t�megre, melynek k�vetkezt�ben a t�ntet�k k�z�l h�rman az �let�ket vesztett�k, �s sokan megsebes�ltek.

A Debrecenben t�rt�ntekr�l Budapesten, a R�di� k�rny�k�n gy�lekez� t�ntet�k—az id� r�vids�ge miatt—nem tudtak, illetve nem is tudhattak. Ezzel ellent�tben a debreceni fegyverhaszn�latr�l az inform�ci�s csatorn�kon, illetve a fegyveres er�k �s test�letek �gyeleti szervein kereszt�l a politikai vezet�k nemcsak Budapesten, hanem Moszkv�ban is �rtes�ltek. A magyar politikai vezet�s ett�l a hal�los �ldozatokkal is j�r� er�szakos cselekm�nyt�l semmilyen form�ban nem hat�rolta el mag�t, a fegyverhaszn�lat—szab�lyzatokban r�gz�tett—lehet�s�g�t �s k�telezetts�g�t a Debrecenben t�rt�nteket k�vet�en az er�szakszervezetek fel� kiadott int�zked�seik sor�n nem m�dos�tott�k. Ennek k�vetkezt�ben a t�ntet�k ellen a R�di�n�l, illetve k�s�bb m�s helyeken bevetett fegyveres alegys�gek parancsnokai a t�zmegnyit�s k�rd�s�ben az �ltal�nos szab�lyoknak megfelel�en szabadon d�nthettek. Ugyanakkor nem hagyhat� figyelmen k�v�l, hogy Kop�csi S�ndor ezredes, a BM Budapesti F�oszt�lya vezet�je a fegyvertelen t�megek elleni fegyverhaszn�latot a rend�r�knek megtiltotta, illetve a Budapesten bevetett honv�ds�gi er�k alkalmaz�s�nak lehet�s�g�t a l�szer kioszt�s�nak tilalma is jelent�sen korl�tozta.

A R�di� �p�let�hez vez�nyelt karhatalmi er�k nagys�ga �s �sszet�tele mutatja, hogy a hatalom Debrecen ut�n Budapesten is k�szen �llt a megmozdul�s er�szakos megakad�lyoz�s�ra. A Bels� Karhatalom �rs�gi �s karhatalmi �llom�ny�b�l kirendelt er�k 19 �ra 45 perc k�r�l adt�k le az els� riaszt�l�v�seket a r�di��p�letb�l a t�meg fel�, majd az �VH megnyitotta a c�lzott t�zet a t�megre, melynek k�vetkezm�nyek�nt nem csak a t�megben, hanem az �rs�g meger�s�t�s�re kirendelt katon�k �s rend�r�k k�z�tt is sz�mos sebes�l�s, s�t hal�leset t�rt�nt. Budapesten a R�di� �p�let�n�l eld�rd�l�, hal�los �ldozatokat is k�vetel� sort�z hat�sa al�l felocs�d� t�meg egy r�sze elindult fegyvert szerezni, hogy er�vel szerezzen �rv�nyt k�vetel�seinek, �s v�dekezni tudjon az er�szakot alkalmaz� hatalom ellen. A civilek fegyverszerz�si akci�i els�dleges c�lpontj�v� a Budapest �s k�rny�k�n l�v� laktany�k, rend�rs�gi objektumok—kapit�nys�gok �s rend�r�rs�k—fegyver- �s l�szerrakt�rak v�ltak, �s hamarosan lefoglalt�k �s sz�tosztott�k a budapesti nagy�zemek egy r�sz�ben t�rolt fegyver- �s l�szerk�szleteket is. A R�di�n�l a v�ltoz�soknak mereven, g�rcs�sen ellen�ll� hatalom ellen megkezdett k�zdelem—a szovjet csapatok beavatkoz�s�t k�vet�en—az idegen befoly�st�l mentes Magyarorsz�g�rt folytatott harcc�, szabads�gharcc� v�lt.

A hadsereg alakulatainak Budapestre rendel�se, bevet�se

A szovjet csapatok „seg�ts�g�l” h�v�s�val p�rhuzamosan riad�t rendeltek el a Honv�delmi Miniszt�rium �llom�nya �s a Magyar N�phadsereg csapatai r�sz�re is. A Vez�rkar f�n�k�nek els�—a 6. hadtest szervezet�t �rint�—int�zked�se az volt, hogy a 7. g�pes�tett hadoszt�lyt, valamint a hadtest-k�zvetlen alakulatok k�z� tartoz� 34. t�z�rezredet kivette a hadtest al�rendelts�g�b�l. A hadoszt�ly �llom�ny�b�l Budapestre rendelt�k a piliscsabai 8. g�pes�tett ezredet, az asz�di 15. g�pes�tett ezredet, az egri 6. g�pes�tet ezredet, az esztergomi 33. harckocsiezredet, az 51. l�gv�delmi t�z�roszt�lyt, a hadoszt�ly h�rad�-z�szl�alj�t �s 34. t�z�rezredet. A 7. g�pes�tett hadoszt�ly al�rendeltjei k�z�l a riad�t els�k�nt a piliscsabai 8. g�pes�tett ezrednek rendelt�k el. A Vez�rkar f�n�ke az ezrednek parancsk�nt megszabta, hogy hajtsanak v�gre menetet Budapestre, ahol k�zel�ts�k meg a Br�dy S�ndor utc�ban l�v� R�di� �p�let�t, �s annak k�rny�k�t tiszt�ts�k meg a t�ntet�kt�l, �s fegyverhaszn�lat n�lk�l akad�lyozz�k meg a R�di� elfoglal�s�t. Az ezred a menetet k�t l�pcs�ben hajtotta v�gre. Az els� l�pcs�ben menetel� er�k kijutottak a R�di� �p�let�hez. Amikor a piliscsabai ezred meg�rkezett a R�di� �p�let�hez, a parancsnok, Solymosi J�nos alezredes k�z�lte, hogy katon�i nem fognak t�zet nyitni a n�pre. Ez a bejelent�s a sort�z hat�sa alatt l�v� emberekben olyan lelkesed�st v�ltott ki, hogy t�bben felugr�ltak a harckocsira �s meg�lelt�k az alezredest. A katon�k lesz�lltak a g�pj�rm�vekr�l �s elkeveredtek a csoportokban �lldog�l� fiatalokkal, civilekkel. A fiatalok elmondt�k nekik, hogy miel�tt a katon�k meg�rkeztek, az �p�letben l�v� �v�sok a Puskin utcai oldalon, valamint a Br�dy S�ndor utcai kapun�l t�zet nyitottak r�juk, �s k�z�l�k t�bben �let�ket vesztett�k.

Nem sokkal k�s�bb a R�di� fel�l �s a k�rnyez� �p�letekb�l is l�v�sek d�rd�ltek. Ekkor �rkezett meg a katon�kt�l elk�l�n�tve sz�ll�tott l�szer, amit Solymosi alezredes jelenl�t�ben a katon�knak �s a civileknek kiosztottak. Miut�n ez megt�rt�nt, az alezredes parancsot adott katon�inak, hogy csak oda l�jenek, ahonnan t�zet kapnak. Mivel a R�di� ablakaib�l l�ttek, a piliscsabai ezred harcosai, a k�zeli Kili�n laktany�b�l oda�rkez� �p�t�katon�k �s a meger�s�t�sk�nt kik�ld�tt rend�r�k egy r�sze is t�z al� vette a R�di� �p�let�t. A t�zharc megindul�sa ut�n �rkez� katonai l�szersz�ll�t� aut�kr�l a civilek �s katon�k m�r egy�tt sz�ll�tott�k a l�szert, a R�di�t ostroml�k r�sz�re. Az ezred m�sodik l�pcs�j�ben menetel� 3. z�szl�alj 23-�n �jf�l k�r�l �rkezett az Astoria Sz�ll�hoz, ahol a jelent�s szerint a t�ntet�k „lefegyverezt�k �ket”. Az alegys�gb�l megmaradt 68 f� a Honv�delmi Miniszt�riumhoz vonult, �s a tov�bbiakban r�szt vett a miniszt�rium �p�let�nek �rz�s�ben, v�delm�ben. Az ezred R�di�n�l l�v� r�sze okt�ber25-�n hajnalban parancsot kapott a R�di� �p�let�nek visszafoglal�s�ra. A feladatot az ezred a szovjet csapatokkal egy�ttm�k�d�sben „kisebb harcok �r�n” v�grehajtotta. Ezt k�vet�en a R�di� �p�let�nek �rz�s�vel egyid�ben a VIII. ker�letben hajtottak v�gre �rz�si �s j�r�r�z�si feladatokat.

Okt�ber24-�n Budapesten a Magyar N�phadsereg k�tel�k�be tartoz� er�k—kb. 6500 f�—h�rom hull�mban ker�ltek bevet�sre. Az els� hull�mban 5 katonai �s 9 polg�ri objektum megv�d�se, visszafoglal�sa �rdek�ben 23 alkalommal, �sszesen 2429 f� lett kivez�nyelve. A m�sodik bevet�s alatt 5 katonai �s 8 polg�ri objektumhoz 16 alkalommal �sszesen 2361 f� lett kik�ldve. A harmadik hull�mban—3 katonai �s 3 polg�ri objektumhoz—kirendelt er�k l�tsz�ma 389 f� volt. Az ez id� alatt rendelkez�sre �ll� tartal�k 100 �s 400 f� k�z�tt mozgott. A hadsereg alakulatai 24-�n reggelt�l 25-�n reggelig 360 f�t, k�zt�k 87 fegyverest fogtak el. Ebben az id�szakban a p�rtvezet�s �ltal fel�ll�tott Katonai Bizotts�g t�rekedett a hadsereg karhatalmi alkalmaz�s�ra, megpr�b�lta felfegyverezni a kommunist�kat �s a munk�sokat, megszervezni �s biztos�tani az egy�ttm�k�d�st a magyar �s szovjet csapatok k�z�tt.

A szovjet katonai vezet�s okt�ber23-�n 20 �rakor—egy �r�val az erre vonatkoz� politikai d�nt�st megel�z�en—riad�k�sz�lts�gbe helyezte a K�l�nleges Hadtest k�t g�pes�tett hadoszt�ly�t, �s meghat�rozta, hogy a hadtest f� er�ivel vonuljon be Budapestre, foglalja el a v�ros legfontosabb objektumait �s �ll�tsa helyre a rendet. A szovjet csapatok okt�ber23-�n 22 �rakor Kecskem�t, Cegl�d, Szolnok, Sz�kesfeh�rv�r �s S�rbog�rd hely�rs�gekb�l megkezdt�k a menetet Budapest ir�ny�ba. A K�l�nleges Hadtest vezet�s�nek sz�k t�rzse �jf�lkor �rkezett Budapestre. Legfontosabb feladatuknak els�sorban a fegyveres csoportoknak a megv�d�sre kijel�lt objektumokb�l t�rt�n� kiver�s�t, a f�v�ros legfontosabb objektumainak a v�delem al� helyez�s�t �s a v�ros k�zpontj�ban a felkel�k lefegyverz�s�t tartott�k. A be�rkezett egys�gek azonnal harcba bocs�tkoztak �s a fegyveres csoportokt�l t�bb objektumot visszafoglaltak, a p�lyaudvarokat, hidakat �s n�h�ny rakt�rt az ellen�rz�s�k al� vontak.

A Budapesten l�v� szovjet csapatok l�tsz�ma ekkor—okt�ber 24-�n—m�g egy hadoszt�ly l�tsz�m�t sem haladta meg. A fegyveres felkel�k ellen bevetett 6000 szovjet katona, 290 harckocsi, kb. 120 p�nc�lozott sz�ll�t� harcj�rm� �s 156 �gy� kev�snek bizonyult. Ezt felismerve a szovjet hadvezet�s a K�rp�ti Katonai K�rzet l�v�szhadtest �llom�ny�b�l kett�—a 128. l�v�sz �s a 39. g�pes�tett—hadoszt�lyt, valamint a Rom�nia ter�let�n �llom�soz� szovjet �n�ll� g�pes�tett hadtest al�rendelts�g�be tartoz� 33. g�pes�tett hadoszt�lyt Magyarorsz�gra, f� er�ivel Budapestre rendelte. Egyes szovjetforr�sok szerint az �gy riad�k�sz�lts�gbe helyezett �s „rendcsin�l�s” c�lj�b�l bevetett �t hadoszt�ly �llom�ny�ba 31 500 f�, 1130 harckocsi �s �nj�r� l�veg, 616 t�z�rs�gi l�veg �s aknavet�, 185 l�gv�delmi l�veg, 380 p�nc�lozott sz�ll�t� harcj�rm� �s 3830 g�pkocsi tartozott. Riad�k�sz�lts�gbe helyezt�k a K�rp�ti Katonai K�rzet egy vad�szrep�l�-, �s egy bomb�z�rep�l� hadoszt�ly�t is. �gy a K�l�nleges Hadtest l�gi er�ivel egy�tt �sszesen 159 vad�szrep�l� �s 122 bomb�z� v�rt bevet�si parancsra. A szovjet katonai er�k felvonul�s�nak ezen id�szak�ban a vad�szrep�l�k fedezt�k a menetben l�v� csapatokat, a bomb�z� rep�l�k a rep�l�tereiken l�ttak el fokozott k�sz�lts�gi szolg�latot.

A Honv�delmi Miniszt�rium �ltal kivez�nyelt, Budapesten l�v� vagy Budapestre a k�zeli hely�rs�gekr�l—Piliscsaba, Asz�d—felrendelt katonai alakulatoknak kezdetben nem osztott�k ki a l�szert, �s megtiltott�k a fegyverhaszn�latot. A t�bb hull�mban �gy bevetett magyar katonai er�k nem voltak k�pesek a fegyveres harc terjed�s�nek megakad�lyoz�s�ra, szinte felold�dtak a t�megben, �s fegyvereik �tad�s�val, esetleg �t�ll�sukkal seg�tett�k vagy passz�van, szeml�lt�k a R�di� �p�let�nek elfoglal�s�t, a Budapestre be�rkez� szovjet csapatok elleni harc megkezd�s�t. A hadsereg er�inek ilyen form�ban megval�sul� tervszer�tlen „bevet�se”, a katon�k t�bbs�g�nek passz�v, kisebb r�sz�nek t�mogat� magatart�sa a fels� vezet�s r�sz�re egy�rtelm�v� tette: a Magyar N�phadsereggel szembeni bizalmatlans�ga megalapozott volt �s az, hogy a rend�rs�g er�i dezorganiz�l�d�sa ut�n az �ltaluk ellenforradalminak �rt�kelt megmozdul�s lever�s�ben a bels� karhatalom er�in t�l els�sorban a szovjet hadsereg fegyvereire t�maszkodhat. A hadsereg mor�lis helyzete, a n�phez val� szoros k�t�d�s�b�l fakad�, az els� perct�l nyilv�nval�v� v�lt bels� meghasonlotts�ga a felkel�k elleni t�meges bevet�st nem tette lehet�v�. A politikai �s a katonai vezet�s nem lehetett bizonyos abban, hogy a csapatok v�grehajtj�k a parancsokat.

A szovjet hadvezet�s a forradalom els� napjaiban gyalogs�gi t�mogat�s n�lk�l, harckocsikkal �s a fel�lr�l nyitott, gumikerek� p�nc�lozott sz�ll�t� j�rm�veken—tal�l� n�ven a „nyitott kopors�kban”— k�ldte katon�it a biztos hal�lba. N�h�nyszor k�s�rletet tettek a szovjet harckocsi vagy g�pes�tett alegys�gek �s a magyar gyalogos er�k egy�ttes alkalmaz�s�ra, de ezek a pr�b�lkoz�sok rendre kudarccal v�gz�dtek. A szovjet �s magyar politikai- �s katonai vezet�s nem volt felk�sz�lve ilyen erej� hat�rozott szemben�ll�sra. Sok�ig nem �rtett�k meg, hogy ez a harcm�d Budapesten a bevetett szovjet csapatok veres�g�hez vezet. A szovjet katonai vezet�s el�tt teh�t egy�rtelm�v� v�lt, hogy a gyors gy�zelemre nincs rem�ny addig, am�g a forradalom f� b�zisai l�teznek, ez�rt e csoportok felsz�mol�s�nak ig�nye napirendre ker�lt.

A felkel�-szabads�gharcos csoportok megalakul�s�nak, harc�nak f� jellemz�i

A magyar �s szovjet csapatok ellen Budapesten—az okt�ber23-t�l 29-ig terjed� id�szakban—t�nylegesen n�h�ny ezer f� vette fel a harcot. Budapesten n�h�ny fontosabb csom�pont, objektum szil�rd tart�s�n t�l szinte minden�tt jelen voltak, megt�madt�k az ide-oda mozg� szovjet �s magyar p�nc�losokat, �s nagy vesztes�geket okoztak nekik. A felkel�k t�bbs�ge munk�sfiatal, kisebb r�sze di�k, egyetemista volt, de nagy sz�mban akadtak k�z�tt�k tizen�ves gyerekek is. Primit�v harceszk�z�kkel—k�zifegyverek, benzines palackok—sz�lltak szembe a szovjet tankokkal. Sikereikben term�szetesen a d�nt� t�nyez� az volt, hogy a felkel�k maguk m�g�tt tudhatt�k a lakoss�g gyakorlati t�mogat�s�t. A forradalom els� napjaiban a Bud�n—els�sorban, a Sz�na t�ren �s annak k�rny�k�n, illetve a M�ricz Zsigmond k�rt�ren—�s, Pesten—t�bbs�g�ben a Corvin k�zben �s annak k�rny�k�n a VIII. �s IX. ker�letben—valamint, a peremker�letekben—p�ld�ul Csepelen, Soroks�ron, Pesterzs�beten �s �jpesten—egym�st�l f�ggetlen�l megalakult rendk�v�l vegyes �sszet�tel� csoportok egys�ges ir�ny�t�s n�lk�l harcoltak. Okt�ber28-ig a felkel�-szabads�gharcos csoportok—m�g az egym�shoz viszonylag k�zel l�v� Corvin k�zi csoportok—k�z�tt sem alakult ki szervezeti kapcsolat. A harcok k�vetkezt�ben sz�tsz�r�dott csoportok tagjainak egy r�sze a sz�ll�shelyre visszat�rve r�gi �s �j fegyveres t�rsaival folytatta az ellen�ll�st. M�sik r�sze a k�rzetben tev�kenyked� csoportok egyik�hez csatlakozott, de voltak olyanok is sz�p sz�mmal, akik a harc v�gleges besz�ntet�s�r�l d�nt�ttek.

Felkel�-szabads�gharcos csoportok els�sorban a f�v�rosban alakultak, de a korm�nyellenes fegyveres er�k az orsz�g ter�let�b�l is egym�shoz nem kapcsol�d� r�szen kis ter�leteket ellen�riztek. A felkel� csoportok a legakt�vabban vid�ken B�cs-Kiskun, Gy�r-Sopron, Heves, Kom�rom, N�gr�d, Somogy, Pest �s Veszpr�m megy�ben tev�kenykedtek. A Budapesten k�v�l megalakult, egym�st�l f�ggetlen�l tev�kenyked� csoportok nagyobb �sszef�gg� ter�letet nem ellen�riztek. Az egyes telep�l�seken v�grehajtott fegyveres akci�ik sor�n az adott r�gi� ellen�rz�s�k al� von�s�ra nem t�rekedtek. A f� c�l a korm�ny rendelkez�s�re �ll� fegyveres er�k tev�kenys�g�nek megakad�lyoz�sa, zavar�sa, illetve ezen er�knek vesztes�gek okoz�sa volt. A vid�ki esem�nyek vizsg�lata sor�n nyert adatokat �sszes�tve meg�llap�that�, hogy a leggyakrabban elfordul� cselekm�nyek k�z� a hatalom jelk�peinek megrong�l�sa, a szovjet eml�km�vek led�nt�se, szovjet katon�k s�rjainak feld�l�sa, els�sorban szovjet szerz�k k�nyveinek, illetve propagandakiadv�nyoknak az el�get�se, az �llami vezet�k �s alkalmazottak—j�val kisebb sz�mban a gazdas�gi vezet�k—elleni er�szak, ezek k�z�tt h�zkutat�sok, a lak�sok feld�l�sa, megrong�l�sa, e szem�lyek �rizetbe v�tele, ritk�bban megver�se tartozott. Ezen cselekm�nyek egy r�sz�t „idegen fegyveresek” hajtott�k v�gre.

A hadsereg tev�kenys�g�nek soksz�n�s�ge

A bel�gyi �s katonai vezet�s teljesen t�j�kozatlan volt a kialakult helyzetr�l. A Budapestre be�rkez� csapatokat minden ellen�rz�s n�lk�l kirendelt�k, de a honv�ds�g vezet�i az al�rendeltek r�sz�re semmif�le t�j�koztat�st, hat�rozott utas�t�st nem adtak. „Hallgassa a r�di�t, abb�l mindent megtud” ... „cselekedj�k a helyzett�l f�gg�en �s bel�t�sa szerint”, ism�telgett�k az utas�t�st k�r�knek. A R�di�ban elhangzott k�zlem�nyek, utas�t�sok, parancsok nem hogy k�nny�tett�k, hanem tov�bb nehez�tett�k a parancsnokok helyzet�t. Erre p�lda, hogy b�r okt�ber24-�n 4 �ra 30 perckor a Kossuth R�di�ban beolvasott minisztertan�csi k�zlem�nyben megt�rt�nt a kij�r�si �s gy�lekez�si tilalom kihirdet�se �s a „karhatalmi szervek utas�t�st kaptak, hogy a rendelet megszeg�ivel a t�rv�ny teljes szigor�val l�pjenek fel”. De ezt az int�zked�st a bel�gyminiszter k�t �ra m�lva fel is oldotta, azzal a megk�t�ssel, hogy mivel a „fosztogat� ellenforradalmi csoportokt�l val� tisztogat�s m�g folyik, 9 �r�ig csak felt�tlen�l halaszthatatlan �gyben k�zlekedjenek az utc�n”. A politikai �s katonai vezet�s abszol�t t�j�kozatlans�g�ra vall, hogy elk�pzel�s�k szerint a fegyveres felkel�s lever�se 9 �r�ig befejez�d�tt volna. Ugyanezen a napon—8 �ra 45 perckor—kihirdett�k a r�gt�n�t�l� b�r�skod�s bevezet�s�r�l sz�l� hat�rozatot, mely szerint „a n�pk�zt�rsas�g megd�nt�s�re ir�nyul� cselekm�nyek, l�zad�s, l�zad�sra val� felbujt�s, felh�v�s �s sz�vetkez�s, gyilkoss�g, ember�l�s, gy�jtogat�s, robbant�szerek tart�sa vagy ezek felhaszn�l�s�val elk�vetett b�ncselekm�ny, a k�zvesz�lyi b�ncselekm�nyek, a hat�s�g elleni er�szak, az enged�ly n�lk�li fegyvertart�s... b�ncselekm�nyeket hal�llal kell b�ntetni...” Nem eg�szen 4 �ra m�lva Nagy Imre a magyar n�phez int�zett sz�zat�ban m�r arr�l sz�lt, hogy akik 14 �r�ig megsz�ntetik a harcot �s leteszik a fegyvert, mentes�lnek a stat�ri�lis elj�r�s al�l. A hat�rid�t 14 �ra 8 perckor 18 �r�ra m�dos�tott�k.

Ez a magatart�s tov�bb er�s�tette a parancsnoki kar am�gy is nagy bizonytalans�g�t, hozz�j�rult az er�szakszervetek—ezek k�z�tt a hadsereg—boml�s�hoz is. Az els� napokban a parancsnokok t�bbs�ge megszervezte a laktany�k, m�s objektumok v�delm�t, meger�s�tett�k az �rs�geket, j�r�r�ket szerveztek, a f� �tvonalak lez�r�s�ra int�zkedtek, felvett�k a kapcsolatot a k�zigazgat�si, rend�szeti �s politikai vezet� szervekkel. A magasabb-parancsnoks�gok a t�rzsbe beosztott tisztek egy r�sz�t a csapatokhoz k�ldt�k a parancsnokok seg�t�s�re.

Tyihonov alt�bornagy, szovjet f�tan�csad� a Katonai Bizotts�gnak �jabb magyar hadoszt�lyok Budapestre rendel�s�t javasolta. Mivel v�rhat� volt, hogy a felkel�s a vid�ki v�rosokra is �tterjed a javaslat v�grehajt�sa �rdek�ben nem t�rt�nt semmi. Budapesten a telefonvonalak lehallgat�s�b�l sz�rmaz� sok h�r �s vakl�rma val�s�gos k�oszt id�zett el� a katonai vezet�sben, ami a csapatok tov�bbi elapr�z�s�t, r�ngat�s�t eredm�nyezte, ugyanakkor a fontosabb fegyveres g�cok felsz�mol�sa �rdek�ben nem t�rt�nt semmi int�zked�s. A parancsnokok t�j�koz�d�s�t nehez�tette 25-�n az is, hogy a minisztertan�csnak a R�di�ban 6 �ra 23 perckor felolvasott k�zlem�ny�ben—nem tudni kiknek a megt�veszt�se c�lj�b�l—az hangzott el, hogy „a hadsereg, az �llamv�delmi er�k, a fegyveres munk�s�rs�gek �s a szovjet csapatok seg�ts�g�vel okt�ber25-�re virrad� �jszaka az ellenforradalmi puccsk�s�rletet felsz�molt�k. Az ellenforradalmi er�k sz�t vannak verve...”Ennek ellentmond az, hogy h�rom �ra m�lva Bata Istv�n—ugyancsak a R�di�ban beolvasott utas�t�s�ban—megparancsolta, hogy a n�phadsereg katon�i „fokozott aktivit�ssal �s teljes hat�rozotts�ggal ma d�lig v�gleg sz�molj�k fel a f�v�rosunkban m�g feltal�lhat� ellenforradalmi er�ket...”

Tov�bb bonyol�totta a helyzetet, hogy T�th Lajos vez�r�rnagy, a Vez�rkar F�n�ke 14 �rakor kiadott t�vmondat�ban a csapatok tev�kenys�g�t—a miniszter utas�t�s�val ellent�tben—�gy szab�lyozta, hogy „ha megt�madn�k a laktany�t, sz�l�ts�k fel a t�meget t�voz�sra, �s csak abban az esetben l�jenek, ha fegyverrel t�madnak...” Ebben a parancsban m�r sz� sincs akt�v harctev�kenys�gr�l.

A legfels� vezet�s—csapatokra is hat�—megosztotts�g�r�l �rulkodik, hogy am�g K�d�r J�nos az MDP els� embere okt�ber25-�n 15 �rakor elhangz� besz�d�ben azt jelenti ki, hogy „a n�pk�zt�rsas�gunk �llamhatalma ellen ir�nyul� fegyveres t�mad�st minden lehets�ges eszk�zzel vissza kell verni...”. Addig a k�zvetlen�l ut�na megsz�lal� Nagy Imre m�r a k�vetel�sek—pld. a szovjet csapatok kivon�sa—egy r�sz�nek teljes�thet�s�g�r�l besz�l �s ism�telten a korm�ny megb�k�l�si sz�nd�k�t kifejez� amneszti�ra, �s annak megval�s�t�s�ra helyezi a hangs�lyt.

A Magyar N�phadsereg alakulataival kapcsolatban m�g ma is tartja mag�t az a felfog�s, hogy a forradalom id�szak�ban, teljes m�rt�kben magukra maradtak, a csapatok semmilyen parancsot, utas�t�st nem kaptak. A m�r eddig le�rtakb�l is kider�l, hogy ez az �ll�t�s nehezen tarthat�. A hadsereg tev�kenys�g�t ezekben, a napokban is meghat�rozt�k az �tfog�, �ltal�nos �rv�ny� parancsok. A probl�ma gy�kere ott h�z�dik, hogy az �ltal�nos parancsoknak a konkr�t helyzethez �s k�r�lm�nyekhez val� igaz�t�sa nagyon nagy gondot jelentett. A val�s probl�m�k megold�s�ban az egys�g-, magasabb egys�gparancsnokok az esetek t�bbs�g�ben szolg�lati el�lj�r�ikt�l nem kaptak seg�ts�get. Az egyszem�lyi d�nt�sben automatikusan meg kell, hogy jelenjen az egyszem�lyi felel�ss�g is. Ezt a felel�ss�get sokan nem v�llalt�k.

Okt�ber25-�n a Budapesten l�v� 7400 katon�b�l 4638 f�, 65 helyen hajtott v�gre feladatot. A kirendelt �llom�ny z�me p�rt, �llami vagy katonai objektum v�delm�t l�tta el. Kisebb r�sz j�r�rszolg�latban volt, de voltak olyan alegys�gek is, amelyek �n�ll�an vagy a szovjet csapatokkal egy�ttm�k�dve harcfeladat v�grehajt�s�ra kaptak parancsot. A magyar harcol� alakulatok k�z�l a f�v�rosban tev�kenykedett n�gy (6., 8., 12. �s 15.) g�pes�tett �s egy (a 33.) k�zepes harckocsiezred. Az alakulatok felt�lt�tts�g�re jellemz�, hogy a fenti 5 ezred Budapesten l�v� er�inek a l�tsz�ma alig haladta meg a 2000 f�t. A f�v�rosba felrendelt alakulatok k�z�l, m�g a 37. pontonos dand�r, valamint a D�zsa L�v�sz �s P�nc�los Tiszti Iskola k�pviselt jelent�s er�t. (704 �s 773 f�.) Az itt l�v� katona�llom�ny fele r�gi elavult pusk�val volt felszerelve. Ebben az id�szakban Budapesten 64 magyar harckocsi hajtott v�gre harcfeladatot. Okt�ber25-�n kiadott parancs�ban Bata Istv�n vez�rezredes, honv�delmi miniszter az „ellenforradalmi band�k” felsz�mol�sa �rdek�ben utas�totta a hadsereget, hogy „fokozott aktivit�ssal �s teljes hat�rozotts�ggal (cs�t�rt�k�n) d�lig v�gleg sz�molj�k fel a f�v�rosunkban m�g feltal�lhat� ellenforradalmi er�ket”, a N�phadsereg minden katon�ja „teljes k�pess�ggel biztos�tsa a szolg�lat ell�t�s�t, �s akad�lyozzon meg minden hasonl� ellenforradalmi akci�t...”. Okt�ber27-�n Bata Istv�n a lev�lt�s�t megel�z�en kiadott utols� parancs�ban t�bbek k�z�tt elrendelte, hogy a hely�rs�gekben „a Rend�rs�ggel �s a megb�zhat� munk�sokkal egy�tt j�r�r�z�st kell folytatni! Idegeneket igazoltatni kell! A gyan�s elemeket, fegyveres embereket le kell tart�ztatni! Gy�lekez�seket fel kell oszlatni! A fegyveres ellen�ll�kat meg kell semmis�teni! (...) Helyben a katonai rendet minden eszk�zzel fenn kell tartani! A hely�rs�gparancsnok er�s tartal�kkal rendelkezzen!”

Janza K�roly alt�bornagy,—a Bata Istv�n hely�be l�p�—�j honv�delmi miniszter okt�ber27-�n kiadott els� parancs�ban a fegyveres csoportok elleni akt�v harcra, a harck�sz�lts�g fokoz�s�ra adott utas�t�st. B�r Janza K�roly alt�bornagy els� miniszteri parancs�ban jelzi, hogy a hivatalba l�p�s�t megel�z�en kiadott parancsok �rv�nyben vannak, egy sor addig kiadott int�zked�s ebben az utas�t�sban hangs�lyosan nem jelenik meg. Nem ism�tli meg Bata Istv�n parancsainak a hely�rs�gek rendje minden�ron val� biztos�t�s�ra vonatkoz� r�szeit, s�t a fegyveres harcokban r�szt nem vev� alakulatok tev�kenys�g�t—Bata akt�v rendteremt�sre vonatkoz� parancsaival ellent�tben—a riad�k�sz�lts�g fenntart�s�ra, ezen bel�l az �bers�g fokoz�s�ra, a felk�sz�l�sre korl�tozza. Ez a parancs hangnem�ben �s tartalm�ban a T�th Lajos vez�r�rnagy �ltal okt�ber25-�n d�lut�n kiadott—a hadsereg tev�kenys�g�t els�sorban a katonai objektumokat �rt fegyveres, hangs�lyozom: fegyveres t�mad�s visszaver�s�re korl�toz�—parancs�hoz �llt k�zelebb. Budapestet okt�ber27-�n 16 vagy 18 k�rzetre osztott�k, amely k�rzetek �l�re parancsnokokat neveztek ki. A k�rzetparancsnokok al�rendelts�g�be ker�lt a k�rzet hat�rain bel�l tev�kenyked� minden alakulatok, �s felel�sek voltak a k�rzet�kben bek�vetkezett minden esem�ny�rt. Az �j k�rzetek fel�ll�s�t k�vet�en a Honv�delmi Miniszt�riumba olyan inform�ci�k futottak be, hogy nem hajtj�k v�gre a feladatokat, hogy egyes k�rzetekben a felkel�kkel alkudoz�sba bocs�tkoztak, �s mivel a magyar csapatokat csak ritk�n �rte t�mad�s, igyekeztek a felkel�k �s a szovjet csapatok harc�ba be nem avatkozni, azokb�l kimaradni. A felkel�k �ltal elfoglalt objektumok, �p�letek visszafoglal�sa �rdek�ben nem tettek semmit. A fegyveres felkel�ket nem tartott�k olyan ellens�gnek, akik ellen k�m�letlen�l fel kell l�pni. De az utas�t�s v�grehajt�sa m�s okok miatt is akadozott. Az egyik ok, hogy az erre az id�pontra k�l�nb�z� objektumokhoz raj, szakasz k�tel�kben kik�ld�tt, sz�tforg�csolt er�k egyes�t�se—m�g nyugodt viszonyok k�z�tt is t�bb napot vett volna ig�nybe. Erre a k�rzetparancsnokoknak pont a belv�rosban, teh�t a harcok k�rzet�ben nem volt lehet�s�ge. A fentieken t�l—sok m�s nem eml�tett ok mellett—kiemelend�: a f�v�rosban alig volt olyan alakulat, amelyiket a felkel�-szabads�gharcos csoportok ellen a szovjet csapatok oldal�n harcba lehetett volna vetni.

Budapesten ezekben, a napokban a katonai j�r�r�k t�bb civil fegyveres csoportot tart�ztattak le, de a legt�bb esetben fels� utas�t�sra szabadon kellett engedni �ket. Sokszor el�fordult, hogy a katon�k az elfogott fegyveresekkel szabadon enged�s�k ut�n �jabb fegyveres �sszet�z�sben ism�telten szembeker�ltek. Ez a helyzet is tov�bb gyeng�tette a hadsereg hadrafoghat�s�g�t. T�bb alakulatn�l m�r hi�baval�nak tartott�k a harcot, �s a korm�ny egym�snak ellentmond� int�zked�sei, a K�zponti Vezet�s�g hallgat�sa, a k�zvetlen�l szerzett tapasztalatok arr�l gy�zt�k meg a katon�k nagy r�sz�t, hogy a hatalommal �s a szovjet csapatokkal szembesz�ll�knak igazuk van. Ez �s a felkel�s felsz�mol�s�r�l sz�l� val�tlan h�rad�sok, az egym�snak ellentmond� parancsok tov�bb n�velt�k a passz�v �nv�delemre berendezked� alakulatok sz�m�t. A hadsereg alakulatainak tev�kenys�ge a forradalom id�szak�ban rendk�v�l soksz�n� volt, �gy annak tipiz�l�sa komoly neh�zs�gekbe �tk�zik.

A hadseregben t�rt�nt esem�nyeket �rt�kelve ar�nylag �les hat�rvonal a kecskem�ti 3. hadtest vezet�se �s annak n�h�ny egys�ge, illetve �ltal�ban a hadsereg eg�sze k�z�tt h�zhat� meg. A 3. hadtest bizonyos r�szein�l tapasztalhat�, a hadsereg meghat�roz� r�sz�t�l elt�r� k�l�nbs�g oka Gyurk� Lajos vez�r�rnagynak, a hadtest parancsnok�nak szem�ly�ben keresend�. Gyurk� Lajos neve a szovjet �s magyar katonai vezet�s bizonyos k�reiben, mint az „ellenforradalom” felsz�mol�s�ra, a katonai diktat�ra bevezet�s�re egyed�l k�pes szem�ly neve mer�lt fel. Gyurk� vez�r�rnagy a forradalom kit�r�s�nek szinte els� pillanat�t�l az �rv�nyben l�v� parancsok, szabta kereteket nemegyszer �tl�pve, a legdurv�bb eszk�z�ket kiv�lasztva �s bevetve, k�ny�rtelen „h�bor�t folytatott” a v�dtelen lakoss�g t�megeivel szemben. Gyurk� �s n�h�ny beosztottja t�bbsz�r feltette a k�rd�st: Akik f�lnek a t�megbe l�ni azok jelentkezzenek �s menjenek haza, „ha viszont maradnak a parancsomat marad�ktalanul, hajts�k v�gre—mondta Gyurk� Lajos—, amennyiben nem, �gy fogok elj�rni vel�k szemben, mint h�bor�ban, harck�zben a „parancsmegtagad�kkal”. Gyurk� fenyeget�se a gyakorlatban azt jelentette, hogy a parancsmegtagad�kat vagy a parancs v�grehajt�s�ban k�sleked�ket a helysz�nen minden vizsg�lat n�lk�l ki kell v�gezni. Arra m�g nem ker�lt el� adatot, hogy a hadtestn�l szolg�l� katon�k k�z�l a legv�gs� „fegyelmez� eszk�zt” b�rkivel szemben alkalmazt�k volna, arra viszont igen, hogy harccselekm�nyek k�zben elfogott felkel�k k�z�l k�zel 20 szem�lyt a 37. kiskunhalasi l�v�szezredn�l —a stat�riumra hivatkozva—minden vizsg�lat n�lk�l a helysz�nen kiv�geztek. Ennek az ezrednek a parancsnoka indul�s el�tt „...parancsba kiadta az �sszes alegys�gparancsnoknak, hogy amelyik katona a fegyver�t eldobja, vagy �tadja, vagy �tsz�kik az ellenforradalm�rokhoz, k�s�rj�k hozz�, amennyiben ez nem lehets�ges �gy l�j�k agyon... Mindezeket a parancsnok az eg�sz szem�lyi �llom�ny el�tt kihirdette �s kijelentette, hogy a v�ll-lapot, rendfokozatot �s a N�pk�zt�rsas�g c�mer�t az � parancsa n�lk�l nem veheti le senki, �s nem engedi meg, hogy valaki is levegye. Aki pedig ezt a parancsot megszegi, vagy pedig az ellens�g oldal�ra pr�b�l t�ncolni, az le lesz l�ve...”. Gyurk� a t�zparancs kiad�s�val nem k�slekedett. El�g volt egy telefonon �rkez� ellen�rizetlen h�r �s a rep�l�k m�r indultak is, p�ld�ul Tiszak�csk�re. Csak ennek a minden okot �s alapot n�lk�l�z� bevet�snek a k�vetkezm�nye 17 halott �s 110 sebes�lt.

A rendelkez�sre �ll� dokumentumok alapj�n ma m�r hat�rozottan kijelenthet�: a politikai vezet�s erre vonatkoz� d�nt�sei ellen�re a magyar �s szovjet katonai vezet�s a korm�nyellenes fegyveres er�k felsz�mol�s�ra konkr�t, minden r�szlet�ben kidolgozott tervekkel okt�ber28-ig nem rendelkezett. Mint az l�that�, a magyar �s szovjet politikai �s ezzel �sszef�gg�sben katonai vezet�s az alapprobl�ma—meg�rizni a hatalmat �s a kommunista p�rt vezet� szerep�t, de els�sorban a szovjet fegyverekre t�maszkodva leverni a fegyveres felkel�st—megoldhatatlans�ga miatt okt�ber28-ig k�ptelen volt mag�hoz ragadni a politikai �s katonai kezdem�nyez�st. Az okt�ber28-ig v�grehajtott t�mad�sok sikertelens�g�nek els�dleges oka az volt, hogy a t�mad�s el�k�sz�t�s�ben r�szt vev� Katonai Bizotts�g, a konkr�t terveket kidolgoz� magyar �s szovjetparancsnoks�gok m�g ekkor sem rendelkeztek megb�zhat�, ellen�rz�tt felder�t�si adatokkal, �s fogalmuk sem volt arr�l, hogy Budapesten, hol, milyen nagys�grend� �sszet�tel�, fegyverzet� �s szervezetts�g� korm�nyellenes er�k ellen�ll�s�val sz�molhatnak. Ennek nem mond ellent az sem, hogy a p�rt �s a hadsereg egyes k�rei, �rz�kelve a forradalom er�inek egyre szervezettebb, hat�rozottabb �s f�leg egyre eredm�nyesebb fell�p�s�t, okt�ber27-�n �s 28-�n a hatalmuk megtart�sa �rdek�ben egy utols� er�fesz�t�sre k�sztett�k a hadsereg er�it. E napok fegyveres �sszet�z�seinek vizsg�lata azt is mutatja, hogy az �rz�sre kijel�lt objektumaikat v�d� katon�k egy r�sze is elvesztette a minim�lis kompromisszumk�szs�g�t, �s a polg�ri lakoss�g kev�sb� er�szakos t�rekv�seit is az er�, a fegyverek alkalmaz�s�val utas�tott vissza.

Voltak azonban olyan parancsnokok is, akik nem voltak hajland�ak a parancsokat minden m�rlegel�s n�lk�l v�grehajtani. P�ld�ul ez t�rt�nt okt�ber27-�n Tatab�ny�n is. Az esetr�l a 7. g�pes�tett hadoszt�ly jelent�s�ben a k�vetkez�k �llnak. „Felcz�n Andor alezredes parancsnoks�ga alatt a baji neh�z harckocsi rohaml�veg ezred egyik z�szl�alja (10 hk. »harckocsi«) Tatab�ny�ra ment azzal a feladattal, hogy megtiszt�tsa a v�rost a felkel�kt�l. Ezt a feladatot Felcz�n alezredes nem hajtotta v�gre, mert meg�t�l�se szerint a nagysz�m� felkel� megsemmis�t�se a v�ros nagy r�sz�nek pusztul�s�ra vezetett volna...” Az ilyen eseteknek hamar h�re ment.

A hadsereg �s a fegyvertelen, vagy r�szben fegyveres polg�ri lakoss�g k�z�tti �sszet�z�sek vizsg�lata

A lakoss�g �s a hadsereg er�i k�z�tt kialakult �sszet�z�sek egyik forr�sa az volt, hogy a lakoss�g egy r�sze t�bbsz�ri figyelmeztet�s ut�n sem vette komolyan azt, hogy a hadsereg alapvet� k�telezetts�ge a katonai objektumok �s az ott l�v� fegyverzet megv�d�se. Voltak azonban olyan telep�l�sek is, ahol az ott l�v� vagy odavez�nyelt fegyveres er�k a t�ntet� vagy m�r fegyveresen tev�kenyked� csoportok t�rekv�seinek korl�toz�sa, t�megdemonstr�ci�inak megakad�lyoz�sa, a hadsereg saj�t vagy a karhatalmi riad�tervekben �rz�sre kijel�lt polg�ri objektumok, az ott l�v� eszk�z�k �s nem utols� sorban a v�delmet ell�t� katon�k �s civilek szem�lyi �ps�g�nek meg�v�sa �rdek�ben—konkr�t parancsra vagy parancs n�lk�l—fegyverhaszn�latra ker�lt sor. Az esem�nyek alakul�s�t t�bbek k�z�tt befoly�solta a polg�ri lakoss�g aktivit�sa is, a sz�nd�kaik, c�ljaik el�r�se �rdek�ben alkalmazott m�dszerek �s eszk�z�k. Az objektumok v�delm�t ell�t� fegyveres er�k sokszor csak az esem�nyeket k�vetve, a t�meg tev�kenys�g�re reag�lva pr�b�lt�k elej�t venni a fegyveres er�szak alkalmaz�s�nak. �ppen ez�rt az egyes konkr�t t�rt�n�sek vizsg�lat�n�l nem lehet eltekinteni az el�zm�nyek, a lehets�ges �sszes k�r�lm�ny vizsg�lat�t�l.

Okt�ber25-�n, 26-�n bizonyoss� v�lt, hogy a hadsereg kett�szakadt. Budapesten �s vid�ken a helyzet azt mutatta, hogy az alakulatok t�bbs�ge passz�v magatart�s�val b�tor�tja, er�s�ti a korm�nyellenes fegyveres er�ket, am�g n�h�ny alakulat—a parancsnok be�ll�totts�g�t�l, d�nt�seit�l f�gg�en—minden eszk�zt felhaszn�l a sokszor v�dtelen, k�vetel�s�knek b�k�s eszk�z�kkel �rv�nyt szerezni akar� t�megek ellen. A t�megek aktivit�s�ra is jellemz�, hogy okt�ber24. �s 29-e k�z�tt a Magyar N�phadsereg alakulatai 50 telep�l�sen 71 esetben ker�ltek a lakoss�ggal �sszet�z�sbe