szantomihaly
szantomihaly
Men
     
E.mail cmem

szanto.mihaly@zmne.hu

     
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
     
Hrlevl hallgatimnak
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
     
A Magyar Honvdsg a kiegyezs utn
     
MH 1867-tl
     
A Magyar Honvdsg 1945 utn
A Magyar Honvdsg 1945 utn : 2./II. Magyar Nphadsereg 1948-1956 kztt

2./II. Magyar Nphadsereg 1948-1956 kztt

  2007.01.23. 20:07

Ez a rsz a vissza fejlesztst s kvetkezmnyeit trgyalja a nemzetkzi s belpolitikai helyzetbe gyazva. II. rsz

 Redukci s integrci (1953—1955)

A nagyhatalmi szembenlls cskkense s hatsa Magyarorszgra

Az talakul nagyhatalmi kapcsolatrendszer fbb jellegzetessgei

Az olvads idszaka

A hideghbor trtnetben az 1953-as vvel kezdd peridust az olvads idszaknak is nevezik. 1952 vgre a szemben ll kt nagyhatalom konfrontcija eljutott arra a szintre, hogy brmelyik pillanatban vrhat volt egy vilghbor kirobbansa. Az Egyeslt llamok s a Szovjetuni az eurpai kontinensen sajt rdekszfrjukban kialaktottk a velk egyttmkd, s ltaluk irnytott katonai struktrkat. A Nyugat-Eurpa s szak-Amerika llamai ltal 1949. prilis4-n Washingtonban ltrehozott NATO mr egy j tpus, a klcsns rdekek sszehangolsa alapjn mkd katonai szervezet ltrejttt jelentettk. Ebben a vdelmi kzssgben gazdasgi s katonai slynl fogva az Egyeslt llamok volt s maradt a dominns szerep. A kialaktott szervezeti struktrja rvn a NATO megadta a lehetsget valamennyi tagllamnak, hogy klcsnsen sszehangoljk rdekeiket, mg ha ennek ra a szervezeti brokrcibl ered lasssg is lett. Az amerikai atomfegyver s hadszati lgier kell garancikat nyjtott a NATO-ba tmrlt nyugat-eurpai llamoknak, s tulajdonkppen ez tette lehetv, hogy ha zkkenkkel is, de mkdkpes legyen ennek a vdelmi szervezetnek a konszenzuson alapul dntsi mechanizmusa.

Kzp s Kelet-Eurpnak a Szovjet Hadsereg ltal ellenrztt trsgben a NATO-hoz hasonl vdelmi rendszer nem jtt ltre. Ennek oka, hogy a sztlini szovjetvezets nem rendelkezett azokkal a kondcikkal, amelyekkel rivlisa, az Amerikai Egyeslt llamok. A moszkvai vezets kategorikusan ragaszkodott hozz, hogy Kzp-Eurpa frissen szovjetizlt llamainak hadseregiben a szigoran centralizlt irnytsi rendszer maradktalanul rvnyesljenek. Az gy megszervezett, majd felduzzasztott szocialista hadseregeket mr knnyen be lehetett illeszteni a szovjet hadszati koncepciba, amely nagy tmeg ler s haditechnika rvid id alatt trtn felhasznlsval szmolt Nyugat-Eurpa ellen. A szovjet stratgk az Egyeslt llamokkal szembeni hadszati parits elrsig a hagyomnyos erk tmeges felhasznlsval kvntk ellenslyozni a technikai sznvonalbl ered htrnyukat. Ezrt kveteltk a szovjetek az egyre nagyobb ltszm hagyomnyos erk lland harckszltsgben tartst. A hadseregek jellegzetessge, hogy bkeidben krosods nlkl nem kpesek elviselni a hbors pszichzist. A szemlyi llomny hangulata megromlik, egyre nagyobb szmban jelentkeznek a rendkvli esemnyek. Az gy kialakult feszlt helyzetben a mindenkori politikai vezetsnek mdostania kell llspontjn, s ha nincs relis eslye a gyzelemnek, akkor jobb megkezdeni a trgyalsokat a szemben ll fllel. Egy ilyen fordulat azonban risi kockzatokat rejt a politikai vezets szmra, mert a hadseregen kvl az adott trsadalom is, amely a legnagyobb ldozatot knytelen vllalni, elveszti bizalmt irnta. Az emberisg trtnelme sorn a nagy horderej vltozsok mindig j arcok feltnst eredmnyeztk. gy trtnt ez a hideghbor adott szakaszban (1953), amikor is a kt nagyhatalom legfels vezetse kicserldtt, illetve talakult.

1952-ben az Amerikai Egyeslt llamokban a ngyves peridusnak megfelelen elnkvlasztst tartottak. A republiknus prt programja tlment a kritikn, s konkrt fordulatot grt az amerikai klpolitikban. Ezerint minden mdon, de kizrlag bks eszkzkkel kvntk elmozdtani a szabadsghoz val jogot. Kimondtk, hogy a kommunizmus feltartztatsa nmagban nem elgsges, arra is szksg van, hogy remnyt s bks segtsget adjanak a vilg npeinek. Ez a program elnyerte az amerikai szavazk tbbsgnek tetszst s gy megnylt az t egy j amerikai kl- s katonapolitika kialaktshoz. A hivatalba lp j amerikai elnk, Eisenhower szemlye jl ismert volt az eurpai kzvlemny eltt is, hiszen az 1944. jnius6-i sikeres normandiai partraszllst s azt kveten irnytotta a nci Nmetorszggal szemben harcol szvetsges csapatok hadmveleteit a nyugat-eurpai hadszntren. Eisenhowernek voltak tapasztalatai a szovjet katonai gondolkodsrl. Tisztban volt azzal, hogy Eurpa kettszaktst kveten olyan katonai potencil felhalmozst kezdte meg a kt szuperhatalom, melynek egymssal szembeni alkalmazsa nem csak kontinensnkre, hanem az egsz vilgra is pusztulst hozott volna Az j amerikai, nagyhatalmi politika a korbbi idszakhoz kpest mr relisabban szmolt a szovjet szuperhatalommal, s ha hallgatlagosan is, de tiszteletben tartotta Moszkva rdekeit az ltala ellenrztt trsgben. A konfrontci idszaka az amerikai htorszgot is megviselte. Az amerikai katonai kiadsok rendszerben risi forrsokat vontak el a hagyomnyos fegyverzet haderre fordtott kiadsok. Ezrt Trumman idejn a haderfejleszts slypontjait a szrazfldi erkrl thelyeztk a hadszati lgierre, amellyel elrtk a kvnt clt. Az amerikai katonai ter hatkonysgt gy nveltk, hogy mikzben 30 000 fvel nveltk a lgier ltszmt, addig 500 000 fvel cskkentettk a szrazfldi erkt.

Az Eisenhower-kormnyzat ltal 1953 oktberben jvhagyott NSC-162/2. direktva mr szmolt a hadszati lgier megnvelt hatkonysgval, amikor megfogalmazta a tmeges megtorls elmlett. Ez a direktva hrom terletet emelt ki, amire az amerikai kormnyzatnak fokozott figyelmet kellett fordtania. Elsknt emltette, hogy az Egyeslt llamoknak olyan katonai kpessgekkel kell rendelkeznie, amelyek egy esetleges nukleris hborban biztostjk a tmeges tmader alkalmazst. Msodikknt az amerikai s a szvetsges erk alapvet feladataknt jellte ki, hogy mindig lljanak kszen egy esetleges szovjet blokkbl rkez tmads visszaversre. Harmadikknt a hazai ipari bzis vdelmt nevezte meg.

A nagyhatalmi viszonyrendszer talakulshoz az j amerikai doktrna kialaktsn kvl jelentsen hozzjrult Sztlin 1953. mrcius5-i halla. Ezt kveten Moszkvban az SZKP KB, a Legfelsbb Tancs s a Minisztertancs egyttes lst tartott. A ktnapos tancskozs eredmnyeknt Georgij Malenkov lett a Minisztertancs elnke, helyettesei pedig Nyikolaj Bulganyin honvdelmi miniszter, Lavrentyij Berija az egyestett Belgyminisztrium s az llambiztonsgi Minisztrium vezetje, Vjacseszlav Molotov klgyminiszter, valamint Lazar Kaganovics s Anasztasz Mikojn lettek. Nyikita Hruscsov ekkor az SZKP KB irnytsnak feladatt kapta, de a KB els titkrv majd csak ez v szeptember13-n vlasztottk meg. A tancskozsrl kiadott kzlemnyben rgztettk, hogy a Szovjetunit kollektv vezets irnytja. A kollektv vezets tagjai kztt a sztlini rksg megszerzsrt hamarosan hatalmi harc robbant ki, amelyrl a klvilg majd csak ksbb rteslt. A formld j szovjet klpolitika egyik jellegzetessge lett, hogy tiszteletben tartotta az Eurpban kialakult katonai s politikai status quo-t, s a szavakon tl nem tett rdemi lpseket annak megbontsra. Ezzel prhuzamosan a moszkvai vezets megkezdte a Szovjetuni s az Egyeslt llamok kapcsolatt „feleslegesen” terhel konfliktusok felszmolst. 1953. jlius27-n, a kt Koret elvlaszt 38. szlessgi krnl fekv Panmindzsonban, a szemben ll felek alrtk a hrom ve tart koreai hbort lezr fegyverszneti egyezmnyt.

Az j klpolitikai irnyvonal kialaktsnak idszakban a szovjetvezetsnek komoly gondot okozott az 1953. jnius17—18. kztt lezajlott Berlini felkels. Az 1949. oktber7-n kikiltott Nmet Demokratikus Kztrsasg (NDK) fvrosnak (Kelet-Berlin) lakossga—a Sztlin utni j politikai korszak kezdett rezve—ltvnyos megmozdulsokkal tiltakozott a roml letkrlmnyek miatt. A berlini demonstrcik egyrszt kiprovokltk a Szovjet Hadsereg ltvnyos erdemonstrcijt az NDK fvrosban, msrszt a Moszkvban zajl hatalmi harcban lehetsget adott Hruscsovnak, s a kr tmrlt politikai erk szmra, hogy leszmoljanak politikai ellenlbasukkal, Berijval s annak tmogatival. Berijt a Hruscsovhoz h katonk egy csoportja letartztatta. Az akci a legnagyobb titokban zajlott. A helyzet komolysgt jl mutatta, hogy Hruscsov, Malenkov s Molotov ekkorra mr elhatroztk, hogy Berijt gy tvoltjk el a hatalombl s a politikai letbl, hogy tbbet ne rthasson nekik, azaz kivgeztetik. Az SZKP plnuma tmogatsrl biztostotta Hruscsovot s megerstette t hatalmi pozcijban. A hatalmi harcbl gyztesen kikerl hruscsovi vezets ekkor mr hozzkezdhetett sajt nagyhatalmi politikai irnyvonalnak a kialaktshoz. Ennek kzppontjba az Egyeslt llamokhoz fzd viszony jrartkelsekor—a katonai eregyensly fenntartsval—a mr rgzlt nagyhatalmi rdekvezetek hallgatlagos tiszteletben tartst helyezte. Termszetesen ez a konszenzusra trekvs elssorban Eurpra rtend. A kontinensnkn kvli terleteken a gyarmatbirodalmak felbomlsa tovbbra is szabad mozgst biztostott a szuperhatalmak hatalmi aspirciinak. Ennek eredmnyeknt a kt szuperhatalom rdekei ltvnyosan tkztek zsiban s Afrikban. Az rdektkzsek azonban nem jelentettk egyben a kzvetlen katonai konfrontcit is. A nagyhatalmi rivalizls teht fokozatosan ttevdtt a perifrikra, ahol a kirobban helyi hbork kivl terepet nyjtottak az j haditechnikai eszkzk s harceljrsok kiprblsra a kt szuperhatalom szmra.

Tmbsds

A hideghbor eurpai hadszntern az j szovjet s amerikai klpolitika eredmnyeknt 1954-ben j korszak kezddtt el. A nyitny mai szemmel kiss bizarr, hiszen—John Foster Dulles amerikai klgyminiszter ltal janur12-n meghirdetett „tmeges megtorls” elve rtelmben—az Amerikai Egyeslt llamoknak minden tmadsra nukleris ellencsapssal kell vlaszolnia. Az j amerikai doktrna vilgoss tette, hogy az Egyeslt llamok vezetse maximlisan bzott a rendelkezsre ll nukleris csapsmr erkben s hitte, hogy annak lte kell elrettentssel szolgl majd a szovjetvezets s brmely, az Egyeslt llamokat a jvben fenyeget hatalom szmra. Ma mr jl lthat, hogy ez az amerikai doktrna az ltala meghirdetett szndkokkal szemben tovbb inspirlta Moszkvt arra, hogy olyan j fegyverrendszereket fejlesszen ki, amelyekkel elrheti az szak-amerikai kontinenst. A hruscsovi hatalmi koncepcik alapjt, hasonlan az Egyeslt llamokhoz, a tmegpusztt fegyverek tmeges hadrendbe lltsa jelentette. 1953. augusztusa s 1955. november 22. kztt 16 alkalommal hajtottak vgre ksrleti atom s termonukleris robbantsokat. Ezek kzl kiemelkedik az 1953. augusztus12-n felrobbantott els szovjet hidrognbomba. Ez a ksrlet vilgoss tette, hogy a Szovjetuni is rendelkezik mr termonukleris fegyverrel, amelynek hatereje tbbszrse az atombombnak. Az j tpus tmegpusztt fegyverek hadrendbe lltsval prhuzamosan megkezddtt elbb a Szovjet Hadsereg, majd a szvetsges llamok hadseregeinek a korszerstse. A korszersts a hagyomnyos er esetben nemcsak a modern fegyverek hadrendbe lltst jelentette, hanem a katonai irnytsi s vezetsi rendszerek tszervezst is. Zsukov els lpsknt megszntette a Szovjet Hadsereg gyengn kikpzett csapatainak jelents rszt. Sokkal mozgkonyabb tette az egysgeket, s a tzrsget rakta csapatokkal egsztette ki. Ezeknek, a vltozsoknak az eredmnyeknt jelents mrtkben megnvelte a hadsereg tmad jellegt a korbbi vekhez kpest.

Az amerikai vezets rzkelve a szovjet katonai potencil fejldst, a tmeges megtorls koncepcijt idvel beptette a NATO hivatalos katonai doktrnjba. Az Eisenhower-kormnyzat ezzel a lpsvel az szak Atlanti Szvetsgbe tmrlt nyugat-eurpai llamoknak megadta azt a szksges biztonsgi garancit, amire azok a Szovjetunival s annak szvetsgeseivel szemben szksgesnek tartottak. A NATO-ba tmrlt eurpai llamok ugyanis az j washingtoni irnyvonalban az ismt megersd amerikai izolacionizmust vltk felfedezni. Az eisenhoweri klpolitika Eurpval kapcsolatos elkpzelseiben sz sem volt egy esetleges bezrkzsrl, helyette inkbb a terhek megosztsnak szndkt jelezte. Az amerikai kormnyzat llspontja szerint az eurpai szvetsgeseknek egyre nagyobb mrtkben kellett rszesednik a hagyomnyos szrazfldi erk fejlesztsnek s hadrendben tartsnak kltsgeibl, amivel hozz kellett jrulniuk a hatalmi egyensly kontinentlis fenntartshoz. Az Eisenhower-kormnyzat ltal kialaktott „tmeges megtorls” doktrnjhoz szervesen illeszkedett az j tpus tmbpolitika. Amg az amerikai vezets Eurpa esetben a mr meglv katonai szvetsgi rendszer jabb tagokkal trtn kibvtst szorgalmazta, addig a vilg ms, a Szovjetunival szomszdos trsgeiben jabb regionlis katonai szervezeteket hozott ltre. Az Egyeslt llamok vezetsvel 1954-ben a Tvol-Keleten megalaptott Dl-kelet zsiai Szerzds Szervezete (SEATO), majd a kzp-zsiai trsgben, 1959-ben ltrehozott Kzponti Szerzds Szervezete (CENTO) vglegestette az rdekszfra hatrokat a kt, ekkor mr szuperhatalom kztt. Amerika a ltrehozott katonai tmbkkel megvalstotta kt alapvet clkitzst. Egyrszt elrte, hogy az egyre emelked katonai kiadsokbl a szvetsges tagllamok is kivegyk rszket, ezzel mentestsk az amerikai gazdasgot egy ern felli szerepvllalstl, msrszt vilgoss tettk a szovjetvezets szmra, hogy kettejk kztt hol hzdik az a hatr, amelynek tlpse katonai kockzatokkal jr.

A Grgorszg s Trkorszg 1952-es NATO csatlakozsnak vben megrendezett lisszaboni cscstallkozn a szervezet nagyarny katonai fejlesztsekrl dnttt. 1954-re 96 jabb hadosztly fellltst tztk ki clul a NATO hagyomnyos szrazfldi erinl. A Lisszabonban elfogadott terv realizlsa rdekben szksgess vlt a Nmet Szvetsgi Kztrsasg (NSZK) felfegyverzse s NATO-ba trtn integrci megvalstsa. Az NSZK ugyanis rendelkezett mindazon erforrsokkal (gazdasgi, humn stb.), amelyekre ebben az idben geten szksge volt a NATO-nak. A nmet integrci megvalstshoz azonban le kellett gyzni a nyugat-eurpai szvetsgesek, legfkpp Franciaorszg ellenllst. Az amerikai kormnyzat ltal szorgalmazott Eurpai Vdelmi Kzssg gondolatt, amelyben az NSZK-ra kiemelt szerep hrult volna, a francia vezets mereven elutastotta. Prizs egyrszt nem tudta elfogadni, hogy Franciaorszg vdelmt a msodik vilghbors legfbb ellensge Nmetorszg lssa el. Msrszt a francia vezets nem kvnta sajt nemzeti vdelmi rendszert a kzssgi clokrt felldozni. Miutn a brit s amerikai csapatok tovbbra is megfelel szm nmetorszgi jelenltnek garantlsa vgl is Prizs szmra elfogadhatv tette az NSZK felvtelt a NATO-ba. 1954. oktber23-n kilenc nyugat-eurpai llam alrta az gynevezett prizsi egyezmnyeket, amelyek megnyitottk az utat a Nmet Szvetsgi Kztrsasg szmra, hogy mint nll s egyenrang tagllam 1955. mjus9-n csatlakozhasson a NATO-hoz.

A prizsi egyezmnyek megszletse a szovjetvezetst lpsknyszerbe hozta. Hruscsovk szmra vilgoss vlt, hogy az NSZK fegyverkezsi egyenjogsgnak a nyugat-eurpaiak ltal trtnt elismerse alapveten mdostotta Eurpa katonapolitikai helyzett. Mindezek kvetkeztben Moszkvnak jra kellett rtkelnie a sajt rdekszfrjba tartoz llamokkal korbban megkttt katonai egyezmnyeket. Az 1947-es prizsi bkeszerzdsek ltal nyitva hagyott nmet krds az Egyeslt llamokhoz hasonlan a szovjetvezetsnek is szabad teret hagyott a manverezsre. A Szovjetuninak gy lehetsge nylt arra, hogy az ltala ellenrztt trsgben katonai szervezetet hozzon ltre. Megllapthat, hogy a Szovjetuni s a szvetsgesei ltal 1955. mjus14-n ltrehozott Varsi Szerzds (VSZ) mr egy j tpus szovjethatalmi s katonai gondolkodst testestett meg. A sztlini korszak tboron belli izolcijval szemben a Varsi Szerzds tagllamai kztti ktoldal kapcsolatok kialaktshoz, Moszkva jvhagysra volt szksg. Elmozdulst jelentett a szovjet vezets gondolkodsban, hogy a befolysi vezetbe tartoz llamokkal megprblta elhitetni, szmt vlemnykre, szvetsgeseinek tekinti ket. A szovjet nagyhatalmi rdekek garantlsa tovbbra is a zmmel szvetsges llamok terletn llomsoz Szovjet Hadsereg alakulataira hrult. A Varsi Szerzds megalaktst kvet napon 1955. mjus15-n a msodik vilghborban gyztes szvetsges nagyhatalmak kpviseli alrtk az osztrk llamszerzdst. Ausztria ezzel nagyhatalmi akaratbl ismt nll llamm vlt. Az j Osztrk Kztrsasg esetben a nagyhatalmaknak sikerlt megvalstaniuk, hogy olyan nll s semleges llam jtt ltre, amely mind a mai napig egyik katonai tmbhz se tartozik. Ausztria ltrejtte fontos llomsa volt annak az enyhlsi folyamatnak, amely nyilvnvalv tette, hogy a kt szuperhatalom tartsan kpzeli el eurpai jelenltt, s kszek ennek rdekben az egyttmkdsre is.

A semleges Ausztria ltrejtte utn az „olvads”, a nagyhatalmi kapcsolatok normalizlsnak jabb lehetsge villant fel, amikor Potsdam ta elszr, 1955. jliusban, Genfben rendeztk meg a legmagasabb szint amerikai–szovjet cscstallkozt. Eisenhower s Hruscsov tallkozjn annak ellenre, hogy szmtalan fontos krdsrl esett sz, vgl is semmilyen konkrt megllapods sem szletett. Az a tny viszont, hogy tallkozott egymssal a kt szuperhatalom vezetje, mr egyrtelmen jelezte, hogy olyan j idszak kezddtt el a hideghbor trtnetben, amely kzvetlen hatst gyakorol majd az eurpai kontinens llaminak katonapolitikjra. Az 1955-s genfi cscstallkoz az eurpai kzvlemny szmra vilgoss tette, hogy kontinensnk hossz idre a szuperhatalmi rdekeknek megfelelen kettszakadt. Az immr katonai szervezetekkel is biztostott eurpai rdekszfrk megszilrdulsnak eredmnyeknt megnylt az t a kt szuper hatalom kztti katonai szembenlls mrtknek cskkentshez, amelyet egyre intenzvebb propagandaharc ksrt.

Fordulatok az MDP politikjban

Ksrlet a sztlini rendszer magyarorszgi reformjra

A Magyar Dolgozk Prtja trtnetnek ebben az utols 1953-1956 kztti idszakban, tbb olyan vltozs is lezajlott, amely hozzjrult ahhoz, hogy a prt, amgy sem nagy hitelt fokozatosan elvesztse a magyar trsadalomban. De mint oly sokszor az MDP trtnetben, a prton belli mozgsokat, a prton bell zajl hatalmi harcokat Moszkva ppen aktulis rdekei s elvrsai hatroztk meg. Rkosi Mtys szemlyi kultusznak negatv kvetkezmnyei 1953. elejre mr a legfelsbb prtvezets szmra is vilgoss vltak, de ellene nem tettek semmit.

Sztlin 1953-ban bekvetkezett halla vratlanul rte a magyar prtvezetst. Rkosik ekkor elbizonytalanodtak a jvt illeten, hiszen nem volt szmukra vilgos, hogy milyen moszkvai elvrsoknak kell majd megfelelnik. A diktatra lnyegbl addan Rkosik helyesnek vltk az ltaluk addig folytatott gyakorlatot, hiszen idehaza akkorra mr nem volt senki (szabadlbon), aki rdemben tudta volna brlni ket. A magyar szemlyi kultusz els kritikjt 1953. jnius13—14-n a Moszkvban fogalmaztk meg, amelyet a kirendelt magyar prtvezets dbbenten hallgatott. A fennmaradt jegyzknyvek szerint a tallkoz lgkre cseppet sem volt bartinak nevezhet. A szovjet vezetk felrttk Rkosinak szemlyi kultuszt, s kritikval illettk az 1949—53 kztti magyar idszakot. A tallkoz nem egyenrang felek kztt zajlott le, hiszen a szovjetvezets birodalmi reflexei mkdtek, amikor a magyarorszgi gyakorlatot brltk. 1953. jniusban a magyar kldttsg azonban nemcsak kritikt kapott a Kremlben, hanem konkrt utastsokat is. A szovjetvezets pontosan meghatrozta, hogy milyen lpseket kell a magyar prtvezetsnek megtennie a szemlyi kultusz felszmolsa rdekben.

Ennek megfelelen az MDP vezetse Moszkvbl hazatrve sszehvta a Politikai Bizottsg lst, ahol a prtvezetk nkritikusan szltak az elkvetett hibkrl. Rkosi Mtys ugyan elismerte szemlyes felelssgt sajt szemlyi kultusznak kialakulsrt, de a hibk elkvetsrt nmagn kvl mg Rvai Jzsefet, Farkas Mihlyt s Ger Ernt tartotta felelsnek. A honvdelmi miniszter hozzszlsban katonhoz mltatlan mdon prblta sajt szerept minimalizlni, s kzvetlen trsai felelssgt hangslyozta. A Politika Bizottsg az nkritikk elhangzsa utn pontosan meghatrozta azokat a faladatokat, amelyek szksgesek voltak a magyar gazdasgi s prtletben elkvetett hibk korriglshoz. A moszkvai elvrsoknak megfelelen a sztlini korszak magyarorszgi nylt kritikjra az MDP Kzponti Vezetsge 1953. jnius27—28-i lsn kerlt sor. A plnum els napjn Rkosik mg a PB lsen elhangzottaknak megfelelen gyakoroltak nylt nkritikt, azonban a kvetkez nap a magyar vezetk tudomsra jutott, hogy Moszkvban letartztattk Berijt. A moszkvai hrek ellenre azonban a Politikai Bizottsg ltal korbban javasoltakat az MDP Kzponti Vezetsge elfogadta. A plnumon meghatrozott clok alapveten egybeestek a magyar lakossg elvrsaival. A PB ltal beterjesztett javaslatokat figyelembe vve az MDP Kzponti Vezetsge vgl is kialaktotta azokat az j gazdasgpolitikai irnyelveket, amelyek elsknt az 1953. jlius4-n megalakul Nagy Imre vezette kormny programjban realizldtak, az j magyar miniszterelnk neve egybeforrt az j gazdasgi irnyvonallal s a korbbi Rkosi vezette politikai kurzus brlatval.

A dogmatikus konzervatv fordulat

Nagy Imre szemlye s az j kormnyprogram csak ltszlag lvezte a korbbi idszak meghatroz szemlyisgeinek a tmogatst. 1954 decemberben Rkosi Mtys elrkezettnek ltta az idt elveszett hatalmnak a visszaszerzsre. Miutn hazatrt a Szovjetunibl 1954. december1-jn sszelt az MDP Politikai Bizottsga. A PB-nek ezen az lsn Rkosi tjkoztatta a testletet arrl a szovjet llspontrl, miszerint Magyarorszgon egyre nvekszik a jobboldali veszly, amelyhez a szovjet vezets szerint Nagy Imre politikja nagymrtkben hozzjrult. Rkosi Mtys kihasznlva a korbbi vekhez kpest ismt mdosult szovjet llspontot, PB lsen elhangzott felszlalsban az 1953-as fordulat ta eltelt idszakot gazdasgi s politikai tren egyarnt visszalpsknt rtkelte, s kiemelte, hogy a bels ellensg tevkenysge felersdtt. Nagy Imre vlaszban elutastotta Rkosi helyzetrtkelst, s nem volt hajland nzeteit revidilni. Nagy Imre s Rkosi Mtys kztt zajl hatalmi harcban a dnt fordulatra a Politikai Bizottsg 1955. janur13-i lsn kerlt sor, azutn hogy 1955. janur8-ra ismt Moszkvba rendelte a magyar prt- s llami vezetst hazatrt. Az MDP PB-nek a vitrl fennmaradt jegyzknyve szerint a moszkvai trgyals lgkre hasonl lehetett az 1953. mjusihoz, azzal a klnbsggel, hogy az 1953-astl eltren ekkor nem Rkosi Mtyst, hanem Nagy Imrt brlta a szovjetvezets. Rkosik az gy kialakult helyzetet kihasznlva 1955. prilis14-n Nagy Imrt felmentettk Politikai Bizottsgi tagsga all, majd prilis18-n az orszggyls is felmentette Nagy Imrt a minisztertancs elnki tisztbl, s helyette Hegeds Andrst vlasztotta meg.

A katonai kiadsok cskkentse s hatsuk a Magyar Nphadseregre (1953—1954)

A cskkentsek kezdete s httere

A magyar prtvezets 1953. jniusi moszkvai fiaskjn a Magyar Nphadsereg helyzete is szba kerlt. Az SZKP vezetse eltlte a tlfesztett s extenzv hadseregfejlesztst, valamint az erszakos iparostst. Moszkvbl hazatrve az MDP PB 1953. jnius20-i lsn a hadsereg ltszmnak, tlmretezett felduzzasztst, olyan hibnak vltk, amelyet azonnal korriglni kell. Ez jelentette a Magyar Nphadsereg ltszma cskkentsnek s tszervezsnek a kezdett. A cskkentsi folyamat alapveten hatrozta meg az 1953—1956 kztti vek Magyar Nphadseregnek a mindennapjait. Jelentsen hozzjrult ahhoz, hogy a hadseregben bennmarad hivatsos llomny morlis-, mg az nszntukon kvl leszereltek egzisztencilis vlsgot ljenek t. Amilyen gyorsan trtnt a magyar hader extenzv fejlesztse, olyan tgondolatlanul zajlott le a cskkents is. Ennek felelssge nagyban az 1953. jlius4-n hivatalba lp j honvdelmi miniszterre Bata Istvn vezrezredesre, a korbbi vezrkari fnkre hrult. Bata Istvn honvdelmi miniszter j pldja a munkskderbl lett vezetnek. Gondolkodst alapveten meghatrozta a prt irnti elktelezettsg s annak vezetivel szembeni kritiktlan magatartsa. Bata kivlasztsa a politikai vezets ltal egyben azt is jelentette, hogy a hadsereggel kapcsolatos krdseket mr nem tekintettk alapveten fontosaknak.

A nagyhatalmak kapcsolatban 1953-tl megkezddtt javuls s a magyar npgazdasg „kifradsa” mellett, dnt jelentsggel brt az MDP irnyvonal vltsra, hogy Magyarorszgon egyre nagyobb ltszmban llomsozott a Szovjet Hadsereg. A politikai vezets ekkor kezdte felismerni, hogy az orszg katonapolitikai helyzett az itt teleplt szovjet katonai alakulatok is jelentsen meghatrozzk. Ennek a felismersnek az egyik kvetkezmnye az lett, hogy Magyarorszgon egyre kevesebbet fordtottak katonai kiadsokra, ugyanis a vdelmi feladatok jelents rszt a szovjet csapatok lttk el. Az orszg vezetinek pnzgyi optimizmusa azonban csak igen rvid ideig tarthatott, mert a Szovjet Hadsereg magyarorszgi llomsoztatsa egyre nagyobb terhet rtt a korabeli magyar kltsgvetsre.

Az MDP Kzponti Vezetsge 1953. jniusi hatrozatnak megfelelen, Nagy Imre kormnya hivatalba lpstl kezdve a katonai kiadsok szszer s a realitsoknak megfelel kialaktsra trekedett. Ennek a politiknak megfelelen a Magyar Nphadsereg ltszmt 1953—54 kztt, tbb mint 50 000 fvel cskkentettk. A cskkentsek negatv hatsaknt romlott a hivatsos llomny hangulata, nvekedett a fegyelemsrtsek szma, s a vrakozsokkal ellenttben romlottak az letkrlmnyek is. A Politikai Bizottsg tagjai 1954. prilis28-i lskn mr szembesltek a kialakult helyzettel. Ngrdi Sndor altbornagy, politikai fcsoportfnk ekkor terjesztette a PB el a Magyar Nphadsereg erklcsi s fegyelmi llapotrl szl jelentst. A dokumentumban mr olvashat a hadsereg fegyelmi helyzetnek drasztikus romlsa, amelynek okai kztt a hivatsos llomny elbizonytalanodst, s letkrlmnyeinek romlst nevezte meg.

A hadsereg vezetsnek azon ksrletei, hogy meggyzzk a prt s llami vezetst a cskken vdelmi kiadsok negatv kvetkezmnyeirl, lnyegben eredmnytelenek maradtak. A magyar kormnyzat ugyanis ebben az idben csak a nagyarny ltszmcskkentsekbl add feszltsg enyhtsre trekedett. Az 1953-as els nagy leszerelsi hullmot kveten, 1955. februrjban ismt napirendre kerlt a Magyar Nphadsereg ltszmnak jabb 20 000 fvel val cskkentse. A ltszmcskkentsek, okozta amgy is rossz hangulatot csak tovbb rontotta, hogy a Magyar Nphadseregben szolglatot teljest hivatsos llomnyak fizetse fokozatosan elmaradt a civil szfrtl.

Az idszakot vizsglva megllapthat, hogy az MDP 1953. jniusi fordulatt kveten hivatalba lp Nagy Imre s Hegeds Andrs vezette magyar kormnyok kihasznlva a nemzetkzi helyzetbl add vltozsokat, azrt cskkentettk tudatosan a Magyar Nphadsereg ltszmt, mert gy kvntak a magyar gazdasg szmra szksges jabb forrsokhoz jutni.

Hadsereg korszerstsi koncepcik

A Magyar Nphadsereg hossz tv fejlesztsi koncepcijt kidolgoz vitban, mg tovbb mlylt az ellentt a katonai s a civil, politikai vezets kztt. Bata Istvn honvdelmi miniszter 1954. jlius7-n terjesztette be elszr az MDP PB el a hadsereg hossz tv fejlesztsi koncepcijt. A miniszter indoklsban kiemelte, hogy a nyugati llamok haderejt mr korszerstettk, s azokkal lpst kell tartani. A dokumentum szerint a Magyar Nphadseregnek a haditechnika lvonalt kpvisel j s korszer fegyverek beszerzsre volt szksge. Ilyenek voltak a lgier s a honi lgvdelem szmra az j MG—17-es vadszreplgpek s a rdiloktorok (radar), amelyeket nagy szmban kvntak rendszeresteni. A szrazfldi erknl elsdleges clknt a motorizci nvelst jelltk meg, amely eredmnyeknt lehetsg nylott a mr korszertlen lovas alakulatok megszntetsre. A szervezeti vltozsok sorn nvelni szndkoztk a mr meglv magasabb egysgek alrendeltjeinek szmt, s a korbbi tartalk alakulatokat pedig, teljesen fel kvntk tlteni. Az MDP vezetse azonban a beterjesztett javaslattal nem rtett egyet, mert a terv megvalstshoz ignyelt horribilis sszeg a korabeli magyar kltsgvetsnek nem llt rendelkezsre.

1954. jlius28-n a Politikai Bizottsg ismt megtrgyalta a Magyar Nphadsereg hossz tv fejlesztsi koncepcijt. A katonai vezets mr tdolgozott javaslatot terjesztett a PB el, amely azt ismt elutastotta, radsul a katonai vezets szndkaival szemben, jabb ltszmcskkentst hatrozott meg. Ennek ellenre a hadsereg fejlesztsnek krdse tovbbra sem kerlt le a Politikai Bizottsg napirendjrl. November3-n Bata Istvn vezrezredes, olyan korszerstsi programot terjesztett a PB el, amely konkrtan felsorolta, hogy a lgvdelemnek, lgiernek, tzrsgnek, valamint a hrad csapatoknak milyen fejlesztsekre volt szksgk. Ekkor lltottk rendszerbe a hangsebessg felett is replni kpes vadsz s bombz replgpeket, valamint ezek idbeni feldertsre szolgl rdiloktorokat. Szintn a lgvdelem ignyeit szolglta a korszer hrads rendszernek kiptse, hiszen az elengedhetetlen felttele az informci gyors s pontos ramlsnak. Mindezek jl mutatjk, hogy slyponteltolds trtnt a repl s lgvdelmi csapatok irnyba, szemben a korbbi tendencival, amikor is a szrazfldi csapatok lveztek prioritst a fejlesztseknl. hatatlanul felmerl a krds: Bata Istvn mint honvdelmi miniszter, taln egykori fegyvernemt—a lgvdelmet—preferlta ezekkel a javaslatokkal? Azonban igazsgtalanok lennnk, ha nem vennnk figyelembe, hogy a moszkvai katonai vezets rszrl is komoly nyomsgyakorls trtnhetett magyar kollgikra. A hideghbornak ebben az idszakban a szovjet s az amerikai hadseregekben olyan fejlesztsi programokat indtottak el, amelyeket az talakul s jra formld nagyhatalmi viszonyrendszer tett szksgess. Ezeknek, a fejlesztseknek a jellemzje volt a vratlan csaps mrsre val kpessg megteremtse, illetve annak elhrtsa. Ezt csak a lgier s az j nagyhatkonysg lgvdelmi rendszerek egyidej ltrehozsval lehetett megvalstani. Az j hadszati koncepcik realizlshoz, hatalmas llami kltsgvetsi forrsokra volt szksg, amivel a magyar gazdasg ekkor nem rendelkezett. Ezrt a korabeli magyar vezets—a szovjet elvrsoknak mg ppen megfelel—minimlis szint hadseregfejleszts mellett dnttt.

A honvdelem irnytsi rendszernek talaktsa

1953-ban a mr vzolt kl- s belpolitikai vltozsok hatsra Magyarorszgon megkezddtt a honvdelem llami irnytsi rendszernek az talaktsa, illetve kiigaztsa. 1949 s 1953 kztt a politikai s llami vezetinek tudta nlkl ltrejtt az a szk, 3 tag (Rkosi Mtys, Ger Ern s Farkas Mihly) grmium, amely Magyarorszgon egyedl s kizrlagosan dnttt stratgiai krdsekben. Ez a formci, amely a „Trojka” nevet viselte. A Trojka lnyegben egy informlis szervezet volt, de a korszak lgkrbl addan formlis mkdsi rendje is kialakult. A Trojka szovjet mintra sajt kezbe sszpontostotta valamennyi, az llam letben fontos krdsben a dntst.

1953. mrcius10-i keltezssel elkszlt dokumentum meghatrozta, hogy ltre kel hozni a Honvdelmi Tancsot (HT), illetve annak felptst, jogkrt s feladatait. Megllapthat, hogy ilyen llami testletet korbban nem ltezett jogkreit, korbban a Trojka gyakorolta. A HT megalakulsval megkezddtt egy tlthatbb, jogilag krlhatrolt honvdelmi irnytsi rendszer kialaktsa, amely mr lehetv tette a prt s az llami vezets hatskreinek elvlasztst s a hatkony munka szervezst a honvdelmi krdsekben. A Varsi Szerzds megalakulst kveten a magyar politikai s llami vezets, jragondolta a magyar honvdelem krdst. Az MDP vezetse, miutn meghatrozta a HT hatskrt, 1956. mrcius29-n a PB jra definilta a Magyar Nphadsereg prt s llami irnytsnak s ellenrzsnek rendszert. Az elfogadott dokumentum kimondta: „A Magyar Nphadsereg egsz tevkenysgt a Magyar Dolgozk Prtja Kzponti Vezetsge(Politikai Bizottsg) irnytja s ellenrzi . A Kzponti Vezetsg az irnytst rszint kzvetlenl, rszint kzvetve az albbi szerveken keresztl gyakorolja: Magyar Npkztrsasg Minisztertancsa; a Honvdelmi Tancs. A prt Kzponti Vezetsge (Politikai Bizottsg) kzvetlen ellenrz szervei: Kzponti Vezetsg Titkrsga; Kzponti Vezetsg Adminisztratv Osztlya. Mint a Minisztertancs szervei ellenrzst folytatnak a Hadseregben: az llami Ellenrzs Minisztriuma (Katonai osztlyn keresztl); a Pnzgyminisztrium. Trvnyessg krdsben ellenrzsre jogosult a Katonai gyszsgen keresztl a Legfbb gyszsg.”

 

     
Pontosid
     
Naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
     
Ltogatk szma
Induls: 2006-12-19
     
Linkek

www.bunker.gportal.hu

www.zmne.hu

 

     
zenetrgzit
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
     

Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.