A hadsereg extenz�v fejleszt�s�nek id�szaka (1948—1952)

A magyar katonapolitik�t meghat�roz� fontosabb k�l– �s belpolitikai �ltoz�sok

A hidegh�bor� els� id�szak�nak f�bb jellegzetess�gei.

A m�sodik vil�gh�bor� ut�ni �vekben f�ld�nk�n gy�keresen �trendez�d�tt a nagyhatalmi viszonyrendszer. A h�bor�t gy�ztesen befejez� sz�vets�gesek �rdekellent�tei, a fegyversz�neti egyezm�nyek megk�t�se ut�n fokozatosan el�t�rbe ker�ltek. Ennek eredm�nyek�nt a megsz�ll�si �vezetekb�l alak�t ki a k�t N�metorsz�g. Az 1947. febru�r10-�n P�rizsban al��rt b�keszerz�d�sek eredm�nyek�nt a Sz�vets�ges Ellen�rz� Bizotts�gok befejezt�k m�k�d�s�ket, �s elvileg lehet�v� v�lt a vesztesek sz�m�ra, hogy saj�t kez�kbe vegy�k, �llamuk ir�ny�t�s�t. Azonban N�metorsz�g k�rd�se tov�bbra is nyitva maradt, �s a h�bor�ban gy�ztes megsz�ll� hadseregek sem hagyt�k el a legy�z�tt �llamok ter�let�t. �gy a nagyhatalmak k�z�tti �rdekellent�tek �tk�z�z�n�j�ba ker�lt k�z�p-eur�pai t�rs�g �llamai olyan k�nyszerp�ly�ra ker�ltek, amelynek alf�ja-omeg�ja a jelenl�v� nagyhatalom elv�r�sainak val� megfelel�s lett. Harry Truman az Amerikai Egyes�lt �llamok eln�ke 1947. m�rcius 12-�n �rt�kelve a vil�gban egyre jobban teret nyer� szovjet befoly�st, meghirdette a „Feltart�ztat�s” politik�j�t. A szt�lini szovjetvezet�s sz�m�ra ezt k�vet�en l�t�rdekk� v�lt, hogy a Szovjetuni� hat�rai ment�n, strat�giai fontoss�g� ir�nyokban, m�r csak vele sz�vets�ges �llamok helyezkedjenek el. Ennek megfelel�en a szovjet befoly�si �vezet �llamaiban r�vid id�n bel�l hatalomra ker�ltek azok a kommunista �s munk�sp�rtok, amelyek ellentmond�s n�lk�l elfogadt�k a szt�lini ir�nyvonalat, �s megkezdt�k hadseregeik �talak�t�s�t.

A k�z�p-eur�pai kommunista p�rtok k�z�l egyed�l a jugoszl�v vezet�s utas�totta el a szt�lini szovjet gyakorlat automatikus �tv�tel�t. A Tito vezette Jugoszl�v Kommunist�k Sz�vets�ge (JKSZ) Belgr�dban olyan balk�ni sz�vets�gi rendszer l�trehoz�s�t tervezte, amelyben a Balk�n-f�lsziget szocialista ir�nyults�g� �llamai gazdas�gi �s politikai t�ren hangolt�k volna �ssze l�p�seiket. Ez a Balk�n koncepci�, azonban gy�keresen elt�rt a szovjet �ll�spontt�l. Szt�lin �s a szovjetvezet�s nem t�rt meg az �v�t�l elt�r�, r�ad�sul bizonyos �n�ll�s�ggal is rendelkez�, politikai �s hatalmi szervez�d�st az �ltala ellen�rz�tt t�rs�gben. Az 1947 szeptember�ben megalakult Kommunista �s Munk�sp�rtok T�j�koztat� Irod�ja (Kominform), mely az 1948. j�nius27-i bukaresti konferenci�j�n l�tv�nyosan el�t�lte a jugoszl�v gyakorlatot, �s kiz�rta tagjai sor�b�l a JKSZ-t. Jugoszl�via r�vid id�n bel�l az els� sz�m� k�zellens�g� v�lt a szocialista t�boron bel�l.

Mindek�zben Nyugat-Eur�p�ban jelent�s katonapolitikai v�ltoz�sok kezd�dtek el. 1947. m�rcius 4-�n Franciaorsz�g �s Nagy-Britannia a Dunkerquei-szerz�d�sben k�lcs�n�sen v�llalt�k egym�s megseg�t�s�t egy esetleges—ekkor m�g n�met—t�mad�s eset�re. A szerz�d�s ny�ltan N�metorsz�g ellen ir�nyult. 1948-ban a londoni �s a p�rizsi vezet�s kib�v�tve az el�z� �vi egyezm�nyt a Benelux �llamokkal, al��rt�k a Br�sszeli szerz�d�st. Ezzel megteremtett�k az alapj�t egy k�s�bb l�trehozand� katonai-v�delmi egy�ttm�k�d�snek az Egyes�lt �llamok �s a nyugat-eur�pai orsz�gok k�z�tt. Jelent�s�g�t egy�rtelm�en igazolta az 1948. j�nius�ban kirobban� els� berlini v�ls�g. Amikor N�metorsz�g keleti fel�ben �llom�soz�, megsz�ll� szovjet csapatok lez�rt�k az �ltaluk ellen�rz�tt z�na hat�rait, �s Berlin nyugati szektorait is blok�d al� vett�k, az amerikai l�gier� h�rom l�gifolyos�n kereszt�l kezdte meg a k�r�lz�rt, nyugati hatalmak �ltal ellen�rz�tt v�rosr�sz ell�t�s�t. Ez a logisztikai brav�r a laikus k�zv�lem�nynek l�tv�nyos bizony�t�kul szolg�lt arra, hogy az amerikai l�gier� k�pes a vil�g b�rmely pontj�ra, r�vid id� alatt a sz�ks�ges mennyis�g� ut�np�tl�st eljuttatatni. Az amerikai vezet�snek azonban szembe kellett n�znie a realit�sokkal. Az Egyes�lt �llamok atomarzen�lja igen lassan n�vekedett, amit j�l szeml�ltet, hogy 1947. m�rcius�ban 14, 1948. j�nius�ba 50 darab atombomba volt bevethet� �llapotban. R�ad�sul az atombomb�k c�lba juttat�s�ra is csak alig t�bb mint 30 bomb�z�g�p (B–29) �llt k�szenl�tben. Az amerikai katonai vezet�s ekkor m�g �gy v�lte, hogy a rendelkez�s�re �ll� had�szati l�gier�vel �s az atombomba monop�lium�val a vil�g b�rmely t�rs�g�ben k�pes �rdekei �rv�nyes�t�s�re, �s ehhez nem sz�ks�ges a hagyom�nyos er�k t�meges hadrendben tart�sa.

Az 1948-as els� berlini v�ls�g el�t�rbe �ll�totta egy olyan Szovjetuni� elleni nyugat-eur�pai v�delmi sz�vets�g l�trehoz�s�t, amelyben a d�l- �s nyugat-eur�pai �llamok az Amerikai Egyes�lt �llamokkal k�z�sen, saj�t v�delmi szervezetbe t�m�r�lnek. Ennek eredm�nyek�nt 1949. �prilis4-�n 12 orsz�g[1] megalak�totta az �szak-atlanti Szerz�d�s Szervezet�t (NATO). A NATO l�trehoz�sa ellens�lyozni k�v�nta a Szovjetuni� befoly�si �vezet�nek gyarapod�s�t. Washington szerint Moszkva �jabb t�rnyer�s�t csak �gy lehet megakad�lyozni, ha a Szovjetuni�t olyan t�maszponth�l�zattal veszik k�rbe, amely a szocialista t�mb�t „bez�rja” saj�t hat�rai m�g�. Ezzel l�nyeg�ben a Truman „Feltart�ztat�s” politik�j�t �ltett�k �t katonai ter�letre.

A szovjetvezet�s elemezve a berlini blok�d �s a koreai h�bor� esem�nyeit, arra a meg�llap�t�sra jutott, hogy re�lis k�zels�gbe ker�lt a harmadik vil�gh�bor�. Legfontosabb c�lk�nt a had�szati parit�s el�r�s�t t�zt�k ki. Ennek els� l�p�sek�nt, 1949. szeptember29-�n felrobbantott�k az els� szovjet atombomb�t. A sikeres szovjet k�s�rlet, sokkol�an hatott a nyugat-eur�pai �llamokra, mivel ekkor m�g csak �k voltak a szovjet atomfegyverek sz�m�ra el�rhet� k�zels�gben. Ez�rt alapvet� c�ljukk� v�lt a NATO-ban t�m�r�lt nyugat-eur�pai �llamoknak, hogy az Egyes�lt �llamok l�giereje kiterjessze f�l�j�k is a biztons�got, ad� atomerny�t, amely elrettent� hat�ssal b�rt egy esetleges szovjet atomcsap�ssal szemben. A szovjetvezet�s sz�m�ra azonban nem Nyugat-Eur�pa volt az els�dleges c�lpont. Szt�lin�k az Egyes�lt �llamokat k�v�nt�k ugyanolyan fenyegetetts�g �llapot�ba k�nyszer�teni, mit amilyenben a Szovjetuni� volt.

Az atomarzen�l l�trehoz�sa �s folyamatos b�v�t�s�vel p�rhuzamosan a nagyhatalmak hadseregeinek fegyverzete is korszer�s�d�tt. A m�sodik vil�gh�bor�ban bev�lt, �s rakt�ron maradt fegyvereket t�megesen rendszeres�tett�k az �j sz�vets�ges �llamok hadseregeiben is. Az �jonnan szervez�d� hadseregekben a fegyverzettel egy�tt a megsz�ll� hadseregek vezet�si �s szervez�si elveit is meghonos�tott�k. A szovjet �rdekszf�ra valamennyi �llam�nak hadsereg�ben �gy val�sulhatott meg a politikai ellen�rz�s �s ir�ny�t�s szovjet modellje, a politikai tiszti rendszer. Az ir�ny�t�si rendszer �talak�t�s�val p�rhuzamosan kicser�l�d�tt a hadseregek szem�lyi �llom�nya is. N�h�ny �v eltelt�vel a szocialista �llamok hadseregeiben m�r t�megesen szolg�ltak azok a fiatal tisztek, akik l�tsz�lag felt�tlen h�s�ggel �s odaad�ssal viseltettek a fenn�ll� rendszer �s annak vezet�i ir�nt.

Miut�n a Szovjetuni� �s az Egyes�lt �llamok kapcsolata ellens�gess� v�lt, mindk�t nagyhatalom els�dleges c�lj�nak tekintette, hogy kiterjessze befoly�si �vezet�t. Az 1948-as els� berlini v�ls�g bebizony�totta, hogy erre Eur�p�ban csak egy �jabb nagy h�bor� kirobbant�s�val van lehet�s�g. Ezt felismerve a szovjet �s az amerikai vezet�s a nagyhatalmi rivaliz�l�s sz�nter�t k�lcs�n�sen, �s hallgat�lagosan „�thelyezte” a perif�ri�kra, a vil�gnak azokba a t�rs�geibe, ahol a gyarmati sorb�l �ppen felszabadult orsz�gok �s n�pek, m�g nem csatlakoztak egyik politikai �s hatalmi rendszerhez sem. A vil�gpolitikai v�ltoz�sokt�l f�ggetlen�l azonban az eur�pai hadsz�nt�r tov�bbra is a nagyhatalmi konfront�ci� f� hadsz�ntere maradt a hidegh�bor� sor�n. Az atom �t�er�, amely az atombomb�n k�v�l mag�ban foglalta a had�szati l�gier�t is, az amerikai strat�g�k sz�m�ra el�gs�ges felt�telnek t�nt a Szovjet Hadsereggel szemben. Moszkv�ban ezzel szemben a geopolitikai adotts�gokb�l �s a h�bor�s tapasztalatokb�l kiindulva, nagy l�tsz�m� �s gyorsan mozg� sz�razf�ldi csapatok bevet�s�vel sz�moltak az �ppen form�l�d� nyugat-eur�pai orsz�gok hadseregei, �s az ott �llom�soz� amerikai csapatokkal szemben. Ez�rt nem csoda, hogy az 1949-ben l�trej�v� NATO tag�llamok agg�dva figyelt�k az egyre korszer�bb �s egyre nagyobb sz�mban rendszerbe �ll�tott szovjet p�nc�los �s g�pes�tett alakulatokat.

1949-t�l kezdve mind az amerikai, mind a szovjet sz�vets�gi rendszerben egyre t�bb, �s nagyobb l�tsz�m� katonai alakulatot hoztak l�tre. A hadseregek l�tsz�m�nak felduzzaszt�sa �s felszerel�se a sz�ks�ges fegyverzettel azonban jelent�sen megterhelte az �rintett �llamok gazdas�g�t. Az eur�pai NATO tag�llamoknak v�delmi potenci�ljuk n�vel�s�re k�ls� er�forr�sok is rendelkez�s�kre �lltak, hiszen az amerikai vezet�s jelent�s anyagi t�mogat�st ny�jtott sz�mukra. Az amerikai gazdas�got sikeresen �ll�tott�k �t a haditermel�sre, majd ugyan ilyen hat�konyan vissza is tudt�k ir�ny�tani a munkaer�t a polg�ri termel�sbe. A m�sodik vil�gh�bor� alatt l�trej�tt �s meger�s�d�tt amerikai hadiipari komplexumoknak a hidegh�bor�s l�gk�r kialakul�sa soha nem l�tott profitot eredm�nyezett. A m�sodik vil�gh�bor�b�l hazat�rt amerikai katon�k k�nnyen el tudtak helyezkedni a fellend�l� hazai gazdas�g k�l�nb�z� szektoraiban. Mindezek eredm�nyek�nt az amerikai gazdas�got nem terhelt�k meg annyira azok a katonai �s polg�ri c�l� seg�lyprogramok, amelyeket a NATO �s az 1947. j�nius5-�n meghirdetett Marshall-terv keret�ben foly�s�tottak sz�vets�geseiknek. S�t, ezzel a t�ke exporttal tulajdonk�ppen �j piacokhoz jutott az amerikai t�ke, amely maxim�lisan profit�lt Nyugat-Eur�pa h�bor� ut�ni �jj��p�t�s�b�l.

A szovjet gazdas�g az amerikaival szemben 1945-ben a kimer�l�s jeleit mutatta. A katasztrof�lis embervesztes�get csak tet�zte, hogy a h�bor�b�l hazat�r�k k�z�l sokan b�rt�n�kbe, illetve t�borokba ker�ltek. A rendelkez�sre �ll� emberi er�forr�st tov�bb apasztotta, hogy a frissen kialakult szovjet �rdekszf�ra �llamaiban jelent�s nagys�g� megsz�ll� katonas�got kellett �llom�soztatni. A szovjet �jj��p�t�snek saj�tos arculatot adott, hogy a rendelkez�sre �ll� sz�k�s er�forr�sokb�l kellett fedezni a frissen megszerzett nagyhatalmi szerepv�llal�s k�lts�geit is. A mindenkori szovjetvezet�s jelent�s �sszegeket ford�tott a hidegh�bor� �vei alatt a korszer� haditechnik�k l�trehoz�s�ra �s rendszerbe �ll�t�s�ra az�rt, hogy m�g v�letlen�l se maradjon le a fegyverkez�si versenyben. Ezeknek, a c�loknak a megval�s�t�s�hoz a szovjet t�rsadalmat tov�bbra is h�bor�s l�gk�rben kellett tartania a moszkvai vezet�snek. Szt�lin tov�bbra is mesters�gesen tartotta alacsony szinten a bels� fogyaszt�st, mert csak �gy tudta a felszabadul� forr�sokat a m�r v�zolt c�lok megval�s�t�s�ra ford�tani. A szovjet propaganda term�szetesen minden eszk�zt felhaszn�lt arra, hogy a lakoss�got meggy�zze �ldozatv�llal�s�nak �rtelm�r�l. A szt�lini elv�r�sokat �rv�nyes�t� szovjet tan�csad�k jelenl�te ellen�re a t�rs�g �llamai m�gsem uniformiz�l�dtak teljesen. A szovjet tan�csad�k k�zvetlen�l avatkoztak be a szocialista orsz�gok bels� �let�be, �gy a hadseregek ir�ny�t�s�ba is. Ebben az id�szakban semmilyen �rdemi horizont�lis kapcsolatrendszer nem �p�lt ki a sz�vets�ges szocialista �llamok �s azok hadseregei k�z�tt. 1950-re a szovjet t�rs�g valamennyi �llama gazdas�gilag, politikailag �s katonailag is teljesen ki lett szolg�ltatva Moszkva �rdekeinek, �s csak t�le f�ggtek. 1950. elej�n az amerikai vezet�s �rz�kelve a nemzetk�zi helyzet, �s a szovjet-amerikai viszony v�ltoz�sait (szovjet atombomba), megkezdte a feltart�ztat�si politika �t�rt�kel�s�t. Megsz�letett az NSC—68, az �j nemzetbiztons�gi direkt�va, amelyet Truman eln�k 1950. szeptember�ben hagyott j�v�. A direkt�va alapvet� c�lk�nt jel�lte meg az amerikai vezet�s sz�m�ra, hogy a perif�ri�kon kialakul� fesz�lts�gg�cokban az Egyes�lt �llamoknak hat�rozottan kell �rdekeit k�pviselni, �s v�llalni kell az esetleges konfront�ci�t a Szovjetuni�val is. Az �j amerikai koncepci� gyakorlati megval�s�t�s�hoz nagym�rt�kben hozz�j�rult az 1950. j�nius25-�n kirobbant koreai h�bor�. Az �szak-koreai inv�zi�t k�vet�en az Amerikai Egyes�lt �llamok, miut�n megszerezte az Egyes�lt Nemzetek Szervezete (ENSZ) Biztons�gi Tan�cs�ban (BT) a sz�ks�ges felhatalmaz�st a k�zvetlen katonai beavatkoz�sra, sz�vets�geseivel egy�tt katonai alakulatokat k�ld�tt a Koreai-f�lszigetre.[2] Az amerikai katonai vezet�s ekkor d�bbent r�, hogy a m�sodik vil�gh�bor� befejez�s�t k�vet�en elhib�zott volt az aszimmetrikus hader�fejleszt�s, a hagyom�nyos sz�razf�ldi er�k visszafejleszt�se a had�szati l�gier�vel szemben. A koreai h�bor�ban a szovjet r�szv�tel ink�bb csak k�zvetve val�sult meg. A Szovjetuni� jelent�s fegyversz�ll�t�sokkal t�mogatta a Koreai Demokratikus K�zt�rsas�g hadsereg�t, amely kell� h�tteret biztos�tott az �szaki f�l sz�m�ra. Annak ellen�re, hogy a koreai h�bor�ban a Szovjetuni� sz�razf�ldi csapatokkal k�zvetlen�l ugyan nem vett r�szt, de kiv�l� lehet�s�g ny�lott a korszer� rep�l�g�pek �s m�s haditechnikai eszk�z�k kipr�b�l�s�ra, amit Moszkv�ban igen hamar felismertek. Az amerikai katonai vezet�s miut�n felismerte a korl�tozott szovjet katonai r�szv�telt, �nm�rs�kletet tan�s�tva felsz�l�totta pil�t�it, hogy tarts�k t�vol magukat a koreai-szovjet hat�r t�rs�g�t�l egy esetlegesen kirobban� vil�gh�bor� elker�l�se �rdek�ben. Amikor 1950. v�g�n az amerikaiak �ltal vezetett ENSZ er�k megk�zel�tett�k a k�nai hat�rt, Pekingben �s Moszkv�ban hat�rozott l�p�sekre sz�nt�k el magukat. Am�g a k�nai �nk�ntesek bevet�s�vel sz�razf�ldi offenz�va indult a KNDK megseg�t�s�re, addig a Szovjet Hadsereg kijel�lt alakulatai egyre nagyobb m�rt�kben kapcsol�dtak be a l�gi harcokba. Ezzel p�rhuzamosan a szovjetvezet�s az 1950/1951. �v fordul�j�n a Kore�ban kialakult helyzetet elemezve arra a meg�llap�t�sra jutott, hogy b�rmely pillanatban kirobbanhat a harmadik vil�gh�bor�, amely gy�keresen el fog t�rni a kor�bbiakt�l. Mindezek alapj�n Szt�lin�k 1951. janu�rj�ban Moszkv�ba rendelt�k a sz�vets�gi rendszer�kbe tartoz� orsz�gok p�rt, �llami �s katonai vezet�it, hogy felsz�l�ts�k �ket a nagyobb �tem� fegyverkez�sre �s hadseregeik extenz�v fejleszt�s�re.

A szovjet mint�j� hatalmi rendszer ki�p�t�se Magyarorsz�gon

1948-ban a Magyar Kommunista P�rt (MKP) vezet�se a parlamenti �s a korm�nyzati kulcspoz�ci�k megszerz�s�t k�vet�en hozz�kezdett a t�rsadalom �talak�t� c�ljainak megval�s�t�s�hoz. A R�kosi M�ty�s vezette MKP-nak els�dleges c�lja volt, hogy a hazai gazdas�gir�ny�t�st szovjet mint�ra �talak�tsa, �s beillessze Moszkva �rdekszf�r�j�ba. Ennek a folyamatnak a nyit�nyak�nt 1948. febru�r18-�n Moszkv�ban al��rt�k a Magyar K�zt�rsas�g �s a Szocialista Szovjet K�zt�rsas�gok Sz�vets�ge k�z�tti „Bar�ts�gi, egy�ttm�k�d�si �s k�lcs�n�s seg�lyny�jt�si szerz�d�s”-t. 1948. �prilis29-�n pedig a magyar parlamentben a kommunista p�rt vezet�i „kereszt�lvitt�k” �llamos�t�si koncepci�jukat. Az MKP-nak ezt az elk�pzel�s�t koal�ci�s partnere a Magyar Szoci�ldemokrata P�rt (MSZDP) ugyan mindv�gig ellenezte, de R�kosi�knak ez nem okozott k�l�n�sebb gondot, mert titkos p�rtagjaik r�v�n k�nnyen tudt�k semleges�teni az MSZDP vezet�s ez ir�ny� t�rekv�seit. 1945-t�l az MKP titkos p�rttagjai valamennyi koal�ci�s p�rtban tev�kenykedtek. 1948. j�nius12-�n a Magyar Kommunista P�rt �s a Szoci�ldemokrata P�rt egyes�l�s�vel l�trej�tt a Magyar Dolgoz�k P�rtja (MDP). Az MDP vezet�s�ben egyre nagyobb befoly�ssal rendelkez� R�kosi M�ty�s, Ger� Ern�, Farkas Mih�ly �s R�vai J�zsef, most m�r m�dszeresen hozz�kezdett a korabeli szovjet elvek megval�s�t�s�hoz Magyarorsz�gon. �k, a moszkovit�k, r�vid id�n bel�l bebizony�tott�k, hogy kiv�l�an elsaj�t�tott�k a hatalomgyakorl�s szt�lini elveit, �s azt „hat�konyan” k�pesek alkalmazni a magyar viszonyok k�z�tt.

A terror eszk�z�t igen sz�lesk�r�en haszn�lt�k az oszt�lyellens�gnek nevezett emberekkel, szervezetekkel �s igen gyakran saj�t, kor�bban megb�zhat�nak mondott elvt�rsaikkal szemben is. A lesz�mol�sok meg�ll�thatatlannak t�ntek. M�g ebben az �vben (1948) lemondatt�k a kisgazda p�rti Tildy Zolt�nt, aki k�zt�rsas�gi eln�kk�nt nem tudta megakad�lyozni a kommunista hatalom�tv�telt. Tildy hatalomb�l t�rt�n� t�voz�s�t k�vet�en a volt szoci�ldemokrata, Szakasits �rp�d vette �t a k�zt�rsas�gi eln�ki teend�ket. A k�vetkez� �vben, az 1949-ben elfogadott �j magyar alkotm�ny, m�r egy kollekt�v test�letet, az Eln�ki Tan�csot nevezte meg Magyarorsz�g legf�bb ir�ny�t� szervek�nt. A val�di hatalom azonban ekkorra m�r az MDP legfels�bb vezet�s�nek kez�ben volt. Az MDP vezet� szerveinek kialak�t�s�t �s egym�shoz val� viszony�t alapvet�en meghat�rozt�k a szt�lini p�rtir�ny�t�si elvek. A p�rt legf�bb d�nt�shozatali szerve a kongresszus volt. A kongresszusok k�z�tti id�szakokban a p�rt ir�ny�t�s�t elvileg a kollekt�v vezet�si elvek alapj�n m�k�d�, id�szakonk�nt �ssze�l� K�zpont Vezet�s�g (KV) l�tta el. A KV el� ker�l� k�rd�sek koordin�l�s�nak feladatait a K�zponti Vezet�s�g Titk�rs�ga (KV Titk�rs�g) v�gezte, amelynek elviekben csak adminisztrat�v feladatokat kellett volna ell�tnia. Azonban a KV Titk�rs�got kis l�tsz�ma ellen�re 1948 �s 1950 k�z�tt R�kosi�k val�di d�nt�shoz�i szervv� tett�k. Az MDP szervezeti szab�lyzata a KV �l�sek k�zti effekt�v p�rtir�ny�t�si feladatokat a Titk�rs�gn�l nagyobb l�tsz�m� �s jelent�sebb hat�sk�rrel rendelkez� Politikai Bizotts�gra (PB) ruh�zta. Az orsz�g sors�t �rint� strat�giai d�nt�sek meghozatal�ra a Titk�rs�gon bel�l egy m�g sz�kebb k�r j�tt l�tre, amelynek tagjai R�kosi M�ty�s, Ger� Ern�, R�vai J�zsef �s Farkas Mih�ly t�nylegesen gyakorolta Magyarorsz�gon a hatalmat. R�kosi�knak erre a nagyfok� hatalom koncentr�ci�j�ra az egyre fesz�ltebb� v�l� k�lpolitikai helyzet �s az „oszt�lyharc �lez�d�s�re” val� �lland� hivatkoz�s adott lehet�s�get. Ennek a vezet�si rendszernek a megval�sul�s�hoz alapvet�en arra volt sz�ks�g, hogy R�kosi�k ir�nt felt�tlen h�s�get tan�s�t� szem�lyek ker�ljenek vezet� poz�ci�kba az �llami �s a p�rtvezet�sben, illetve, hogy a sz�lesebb t�megek sz�m�ra meggy�z� propagand�t alkalmazzanak, melyet az �llami er�szakszervezetek tettek m�g �rz�kelhet�bb�.

A magyar hadsereg szovjetiz�l�sa �s extenz�v fejleszt�se (1948—1952)

A szovjet mint�j� t�meghadsereg szervezeti kereteinek kialak�t�sa

Az MDP alakul� kongresszus�n a k�ld�ttek j�v�hagyt�k az �j p�rtvezet�s hadsereg �talak�t�si koncepci�j�t. Ennek �rtelm�ben a j�v�beni demokratikus n�phadseregnek a kor sz�nvonal�n �ll� fegyverzettel kell rendelkeznie, hogy k�pes legyen biztos�tani az orsz�g f�ggetlens�g�t, �s eleget tudjon tenni a sz�vets�gesi k�telezetts�geinek. Annak ellen�re, hogy a Honv�ds�g elnevez�s tov�bbra is �rv�nyben maradt, egyre t�bb dokumentumban t�nik fel a n�phadsereg megnevez�s is. A k�t n�v egy�tt szerepeltet�se j�l szeml�lteti azt az �talak�t�si folyamatot, amely r�v�n a magyar hadsereg fokozatosan elt�volodott t�rt�neti trad�ci�it�l, �s a korszak elv�r�sainak (t�mblogika) megfelel�en betagol�dott a szovjet �rdekszf�ra katonai rendszer�be. Az �talak�t�si folyamat v�g�n, majd csak 1951 m�sodik fel�ben jelent meg az �j hivatalos megnevez�s a Magyar N�phadsereg. Ennek a c�lkit�z�snek megval�s�t�sa �rdek�ben az MDP Politikai Bizotts�ga m�g 1948-ban d�nt�tt arr�l, hogy a hadsereg vezet� poz�ci�iba, az MDP-hez h�, megb�zhat� szem�lyek (k�derek) ker�ljenek. A kiv�lasztott szem�lyek alacsony szint� iskolai v�gzetts�ge azonban nem volt elegend� a fels�fok� katonai tanint�zetekbe val� bejut�shoz. Az �gy kialakult ellentmond�st az MDP vezet�se hatalmi sz�val, politikai fels�bb utas�t�ssal oldotta meg. Ennek eredm�nyek�nt a Kossuth Akad�mi�ra ekkor frissen beiskol�zottak k�z�tt csak elv�tve voltak olyanok, akik k�z�pfok� iskolai v�gzetts�ggel rendelkeztek. Az MDP vezet�i sz�m�ra a beiskol�z�sn�l az oszt�lyszempontok �rv�nyes�t�se volt az els�dleges, ami egyet jelentett a munk�s k�derek nagysz�mban t�rt�n� be�raml�s�val a Honv�ds�gbe. A magyar hader� szovjet elvek alapj�n t�rt�n� �talak�t�s�nak k�vetkez� l�p�sk�nt 1948. j�lius21-ei rendelet�vel az MDP KV Titk�rs�ga felsz�molta a csapat-tiszthelyettesi kart, b�r ekkora m�r kevesen maradtak. Ennek oka, hogy 1945—1948 k�zti id�szakban leszerelt�k a megb�zhatatlanak v�lt, hosszabb ideje szolg�latot, teljes�t�ket, illetve a p�rtszimp�ti�juk alapj�n megb�zhat�nak v�lt tiszthelyettesekb�l—a ritka t�rt�nelmi helyzetb�l ad�d�an—tiszt lett.

1948. j�lius2-�n Moszkv�ban al��rt�k a magyar-szovjet hadianyag sz�ll�t�si egyezm�nyt. Ennek �rtelm�ben megkezd�d�tt a magyar hadsereg szovjet fegyverekkel t�rt�n� felszerel�se. A szovjet hadiipari sz�ll�t�sok azonban nem voltak mindig pontosak, �s a lesz�ll�tott fegyverek �s hadianyag min�s�g�vel is t�bbsz�r volt gond. Az intenz�v fejleszt�sre �tt�r� Magyar Honv�ds�g ig�nyeit kiz�r�lag szovjet hadianyag sz�ll�t�sokkal nem tudt�k kiel�g�teni, ez�rt napirendre ker�lt a hazai haditechnikai szektor fejleszt�se, �s azon bel�l is a katonai kutat�sok rendszer�nek az �talak�t�sa. 1948. szeptember9-�n Farkas Mih�lyt a Minisztertan�cs honv�delmi miniszternek nevezte ki. Az �j „had�gy�r” egy�ni habitusa �s szakmai felk�sz�letlens�ge r�v�n h�rhedt alakj�v� v�lt a hazai hadt�rt�nelemnek (semmilyen katonai k�pzetts�ggel nem rendelkezett). Farkas Mih�ly a p�rt vezet�s�nek legbels�bb k�r�hez tartozott, �s kinevez�se egyet jelentett a hadsereg fel�rt�kel�d�s�vel, illetve a hadsereg szovjet elvek szerinti �talak�t�s�nak befejez�s�vel. Az �j honv�delmi miniszter kinevez�se m�r jelezte, hogy az MDP katonapolitik�j�ban gy�keres v�ltoz�sok indulnak el. Els� l�p�sk�nt megkezd�d�tt a honv�ds�g ny�lt p�rtir�ny�t�s al� helyez�se. Ennek �rdek�ben az MDP PB 1948. okt�ber7-i �l�s�n d�nt�ttek a hadseregben m�k�d� p�rtszervezetek vissza�ll�t�s�r�l, majd novemberben megkezd�d�tt a Politikai F�csoportf�n�ks�g l�trehoz�sa. A Politikai F�csoportf�n�ks�g l�trehoz�sa egyet jelentett a hadseregben a politikai tiszti int�zm�ny kialak�t�s�val, amely a kor�bban m�r m�k�d� nevel�tiszti rendszerre �p�lt. Az 1948. �sz�n kialakul� �j szervezeti strukt�r�nak megfelel�en a N�gr�di S�ndor vezette Politikai F�csoportf�n�ks�g al�rendelts�g�be tartoz� politikai tisztek 1949. febru�r19-�t�l mint t�rsparancsnokok m�k�dtek.

Az 1949. m�jus15-�n megrendezett Orsz�ggy�l�si v�laszt�sokra az MDP vezet�se kiemelt figyelmet ford�tott. Az �j rendszer� v�laszt�s, amely alapvet�en elt�rt a demokr�ci�ban elfogadott elvekt�l, csak egy politikai csoportosul�s jel�ltjeit engedte indulni. A propaganda �s a riv�lis hi�nya meghozta a sikert a N�pfront jel�ltjei sz�m�ra, akik a leadott szavazatok 96,27%-�t szerezt�k meg. (A v�laszt�sokon a jogosultak 96,04%-a vett r�szt). A „sikeres” v�laszt�si kamp�nyt k�vet�en 1949. j�nius8-�n �ssze�l� Magyar Orsz�ggy�l�s augusztus18-�n elfogadta, �s k�t nappal k�s�bb augusztus20-�n kihirdett�k az �j Alkotm�nyt. Az �j alapdokumentum kimondta, hogy Magyarorsz�g �llamform�ja N�pk�zt�rsas�g, ahol az �llampolg�rok megtisztel� k�teless�ge a haza v�delme, �s ez�rt az �ltal�nos hadk�telezetts�g gyakorlata �rv�nyes�l. Az MDP legfels�bb vezet�se—�l�n R�kosi M�ty�ssal �s Farkas Mih�llyal—1949-ben el�rkezettnek l�tta az id�t arra, hogy lesz�moljon azokkal a r�gi kommunista vezet�kkel, akik kritik�t fogalmaztak meg a p�rtvezet�s politikai ir�nyvonal�val �s gyakorlat�val szemben. A p�rtvezet�sen bel�l alkalmazott terror megd�bbentette a korabeli magyar t�rsadalmat. R�kosi�k ez�rt l�tv�nyos kirakatpereket rendeztek a lak�ss�g meggy�z�se �s a vel�k nem teljes m�rt�kben azonosul�k likvid�l�sa �rdek�ben. A forgat�k�nyveket m�r a perek megkezd�se el�tt, szovjet tan�csad�k seg�ts�g�vel elk�sz�tett�k. Rajk L�szl� egykori bel-, majd k�l�gyminiszter per�t t�bb nagy �s l�tv�nyos per is k�vette. A tisztogat�sok eredm�nyek�nt a magyar katonai vezet�s Farkas Mih�llyal vit�ban �ll� tagjait fokozatosan elt�vol�tott�k a hadsereg szervezet�b�l. T�bb esetben olyan t�bornokokat �s magas rang� katonatiszteket is kiv�geztek, akik katonai karrierj�ket a kommunista meggy�z�d�s�knek k�sz�nhett�k. A propaganda szerint a Rajk-per sor�n leleplezett volt horthysta tisztekb�l �ll� csoport katonai puccsra k�sz�lt. Amikor ez nyilv�noss�gra ker�lt, a r�gi tisztek �s tiszthelyettesek val�sz�n�leg nem hihett�k el a v�dakat. Ennek ellens�lyoz�s�ra felh�vt�k a politikai tisztek �s a hadseregben m�k�d� p�rtszervezetek figyelm�t a hadsereg rossz mor�lis �llapot�ra �s az ideol�giai felk�sz�t�se ter�n elv�gzend� munk�k fontoss�g�ra. A politikai tisztek egyik legfontosabb feladatak�nt szabt�k meg, hogy t�mogass�k minden erej�kkel az �j (k�der) tisztek munk�j�t. A r�gi �s az �j tisztek k�z�tt el�fordul� ellent�teket felnagy�tott�k, a politikai tisztek akt�v szerepl�k�nt val� megjelen�se ebben a szakmai konfliktusban azt is jelezte, hogy a p�rtvezet�s abszol�t bizalm�r�l biztos�totta az �j �s hi�nyos m�velts�g� k�der tiszteket, a kor�bbi Honv�ds�gb�l megmaradt, szakmailag j�l felk�sz�ltekkel szemben. 1950. tavasz�n tov�bb folytat�dtak a politikai jelleg� tisztogat�sok a hadseregben. Ennek ellen�re az MDP KV Titk�rs�ga 1950. m�rcius16-i �l�s�n t�rgyalta meg az �j hadrend fel�ll�t�s�val kapcsolatos k�rd�seket. A KV Titk�rs�g jegyz�k�nyv�b�l a hadsereg fejleszt�s�nek olyan impoz�ns k�pe t�nik fel, amelynek egyetlen sz�ps�ghib�ja, hogy v�grehajthat�s�g�t megk�rd�jelezte a hazai gazdas�g teherb�r� k�pess�ge. A magyar hadsereg mennyis�gi fejleszt�s�t alapvet�en a nemzetk�zi kapcsolatokban bek�vetkezett gy�keres v�ltoz�sok hat�rozt�k meg. 1950-re a magyar-jugoszl�v viszony m�r annyira ellens�gess� v�lt, hogy az MDP PB 1950. december29-i �l�s�n meghat�rozt�k a hadseregben v�gzend� ez ir�ny� propagandamunka alapvet� c�ljait. K�l�n kiemelt�k, hogy tudatos�ts�k a szem�lyi �llom�nnyal, Jugoszl�vi�val, mint els� sz�m� ellens�ggel kell a j�v�ben sz�molni.

A hadsereg extenz�v fejleszt�se, felk�sz�l�s a harmadik vil�gh�bor�ra

A koreai h�bor�, b�r t�vol zajlott Eur�p�t�l, m�gis jelent�sen befoly�solta a kontinens�nk l�gk�r�t. 1951. janu�r7—17. k�z�tt a Moszkv�ba rendelt szocialista orsz�gok vezet�i megt�rgyalt�k a kialakult helyzetet. A szovjetvezet�s ekkor ny�ltan felsz�l�totta sz�vets�geseit, hogy n�velj�k a hadi kiad�saikat, mert �rt�kel�s�k szerint k�sz�b�n �llt a harmadik vil�gh�bor� kirobban�sa. A Moszkv�b�l hazat�rt MDP vezet�s t�bb alkalommal napirendre t�zte a hadsereg k�rd�s�t, �s megvizsg�lta az ott foly� politikai munk�t, melyet eredm�nyesnek �t�lt. A Titk�rs�g tov�bb� pontos kimutat�st kapott a hadsereg hivat�sos �llom�ny�nak 1949-hez k�pest t�rt�nt v�ltoz�s�r�l. 1949. janu�r1-�n a tisztikar �sszet�tele a k�vetkez� volt: 78% egykori ludovik�s tiszt, 17% tiszthelyettesb�l lett tiszt, 5% �j tiszt. A jelent�s ezt k�vet�en bemutatta az akkori (1951-es) �llapotokat: �j tiszt 80,7%, tiszthelyettesb�l lett tiszt 9%, a Magyar Kir�lyi Honv�ds�gben tartal�kos tiszt volt 1%, ludovik�s tiszt 9,3%, a t�bornokok 68%-a, f�tisztek 32%-a (belesz�m�t �rnagyt�l—ezredesig), sz�zadosok �s beosztott tisztek 85%-a �j.

Az 1952-es �v a Magyar N�phadsereg �let�ben d�nt� jelent�s�g� v�ltoz�st hozott. Augusztusban az MDP vezet�se d�nt�tt az egyszem�lyi parancsnoki rendszer bevezet�s�r�l. Ezzel a d�nt�ssel megsz�nt a kor�bban l�trehozott t�rsparancsnoki (komissz�r) rendszert. Erre az�rt ker�lhetett sor, mert az �j szellemis�g� katonai tanint�zm�nyekben v�gezt�k tisztek jelent�s t�bbs�gbe ker�ltek. Akik a p�rtvezet�s sz�m�ra m�r politikai szempontb�l megb�zhat�nak sz�m�tottak, �s alkalmasak voltak a csapatok napi �let�t �s a kik�pz�st a minim�lisan elv�rhat� szinten ir�ny�tani. Az �j t�pus� rendszerben a politikai tisztek figyelm�t a hadseregben folytatott politikai propagandamunk�ra ford�tott�k

A hadsereg �talak�t�s f�bb id�szakai �s jellemz�i (1948—1952)

Hadrendi v�ltoz�sok

Az 1948—1951 k�z�tti id�szakban a magyar hadsereget, t�bbsz�r �tszervezt�k. A f�l�vente kiadott �j hadrendek jelent�s �llom�nymozgat�ssal �s hely�rs�gv�ltoz�sokkal j�rtak. 1948. �prilis15-�n l�pett �letbe a „PILIS” fed�nevet visel� hadrend, amellyel elkezd�d�tt a magyar fegyveres er�k szovjet elveknek megfelel� mennyis�gi fejleszt�se. A magyar katonai vezet�s a fejleszt�si elk�pzel�sekkel a p�rizsi b�keszerz�d�sben megszabott keretet k�v�nta kit�lteni, teh�t egy b�keid�ben 70 000 f�s hadsereg tiszti kar�nak �s tiszthelyettesi �llom�ny�nak a megteremt�s�t t�zte ki c�lul. A „PILIS” hadrend a honv�delmi miniszt�rium (HM) al�rendelts�g�be sorolta az 1. �s 6. hadoszt�lyt. Az 1. hadoszt�lyba a l�v�sz �s g�pes�tett l�v�sz er�ket (z�szl�aljakat) vont�k �ssze, a 6. hadoszt�ly �llom�ny�ba a t�z�rs�g er�it �sszpontos�tott�k. A HM al�rendelts�g�ben megtal�lhat� volt m�g egy m�szaki hadoszt�ly, valamint t�bb kisebb szervezeti egys�g, amelyek speci�lis feladatokat l�ttak el.

Az 1948-as fordulat �v�t�l kezdve a „munk�sk�derek” t�megesen �ramlottak be a hadsereg vezet�s�be, �s form�lt�k �t annak szellemis�g�t. A Kossuth Akad�mia, valamint az egym�s ut�n megny�l� 8 fegyvernemi tiszti iskola r�vid�tett k�pz�sben „ontotta” a politikailag megb�zhat�, de szakmailag gyeng�n felk�sz�tett munk�s-paraszt k�dereket, tiszteket. Ezzel p�rhuzamosan az MDP vezet�se t�bb mint 200 p�rt- �s �llami tisztvisel�t ir�ny�tott a hadseregbe. Ezeknek, a k�dereknek n�h�ny h�napos felk�sz�t� tanfolyam elv�gz�se ut�n, megalapozott katonai felk�sz�t�s n�lk�l kellett beoszt�saikat elfoglalniuk, �s ir�ny�tani a csapatok mindennapi �let�t. K�l�n probl�m�t jelentett, hogy az �j tisztek �ltal�nos m�velts�ge megd�bbent�en alacsony szint� volt. A hi�nyoss�gaikat viszont ellens�lyozta v�lt politikai megb�zhat�s�guk, ami az �trendez�d� magyar politikai �letben ekkor a legfontosabb k�vetelm�ny volt. Az 1948. j�nius�ban, Moszkv�ban al��rt fegyversz�ll�t�si egyezm�ny �rtelm�ben megkezd�d�tt a Honv�ds�g szovjet fegyverekkel t�rt�n� �tfegyverz�se. A fegyverelad�sok egyre nagyobb m�reteket �lt�ttek, miut�n a szovjetvezet�s felismerve az 1947-es amerikai politikai fordulat jelent�s�g�t, 1948 �sz�t�l k�vetelni kezdte kelet-eur�pai sz�vets�geseit�l, hogy er�teljesebben fejlessz�k hadseregeiket.

„PILIS II.” hadrend (1948. okt�ber 01—1949. m�rcius 15.)

1948. okt�ber1-j�n l�pett �letbe a Honv�ds�g �j hadrendje, amely a „PILIS II” nevet viselte. Ez a szervezeti fel�p�t�s m�r 56%-os l�tsz�memel�ssel sz�molt, valamint a megl�v� 1. hadoszt�ly b�v�t�s�t t�zte ki c�lul. A tervben m�r �n�ll� szervezetk�nt, de a HM al�rendelts�g�ben megjelent az Orsz�gos L�gv�delmi K�zpont, amely egy�rtelm�en jelezte, hogy Magyarorsz�gon is megkezd�d�tt az �n�ll� l�gv�delmi rendszer l�trehoz�sa. Az �j hadrend kialak�t�s�ban m�r jelent�s szerep�k volt a szovjet katonai tan�csad�knak, akiknek els� 8 f�s csoportja 1948. okt�ber1-j�n �rkezett meg a honv�delmi miniszt�riumba J. M. Prokofjev vez�r�rnagy vezet�s�vel. A katonai tan�csad�k el�sz�r a honv�delmi miniszt�riumban �s a vez�rkarn�l foglalt�k el �llom�shely�ket, majd 1949-t�l a csapatokhoz �s a katonai tanint�zetekhez is eljutottak. Alapvet� feladatuk volt, hogy a szovjet elvek alapj�n �tszervezz�k a szocialista �llamok hadseregeit. Az �tszervez�sek sor�n kialak�tott�k a szovjet katonai vezet�si rendszerbe illeszked� szervezeti kereteket az egyes �llamok hadseregein�l, �s biztos�tott�k a mennyis�gi fejleszt�sekn�l a szovjet katonai vezet�s sz�m�ra fontos priorit�sok �rv�nyes�l�s�t. A szovjet elv�r�soknak megfelel�en id�vel a magyar katonai vezet�s minden jelent�sebb szintj�n k�pviseltett�k magukat. L�tsz�lag seg�tett�k a magyar katonai vezet�ket javaslataikkal, tan�csaikkal, de val�j�ban k�zvetlen�l is k�pesek voltak ir�ny�tani a sz�mukra kijel�lt katonai alakulatokat, szerveket, szervezeteket �s int�zeteket. Az 1956-ban k�sz�lt Katonai Tan�csad�k Jegyz�ke pontosan bemutatta, hogy a szovjet katonai tan�csad�k ekkorra m�r 82 helyen k�pviseltett�k magukat a magyar hadszervezetben. A tan�csad�i szervezet �l�n a HM F�tan�csad� �llt, akinek—mint �ltal�ban egy katonai vezet�nek—volt helyettese. A hierarchikus szervezet egyben az �rtelm�t is megadta ennek a rendszernek, hiszen a tan�csad�k l�nyeg�ben poz�ci�jukn�l �s jogk�r�kn�l fogva ir�ny�tott�k a magyar �s a t�rs�g m�s �llamainak hadseregeit. Az �gy kialakult gyakorlat eredm�nyek�nt ebben az id�ben Moszkv�nak nem kellet olyan sz�vets�gesi egyeztet�si rendszert kidolgoznia, mint legnagyobb riv�lis�nak az Amerikai Egyes�lt �llamoknak a NATO-ban. R�ad�sul a tan�csad�i rendszer fenntart�s�nak k�lts�geit mindig a fogad� orsz�g �llta. Az els� csoportban Magyarorsz�gra �rkezett f�tan�csad� havi j�vedelme el�rte a 7800 Ft-ot. Az ezredesi �s az alezredesi rendfokozatot visel� tan�csad� koll�g�inak m�r „csak” 4200 Ft jutott havonta. Hogy �rz�kelhet�ek legyenek az ar�nyok, meg kell jegyezni, hogy Farkas Mih�ly honv�delmi miniszternek ebben az id�ben 1490 Ft-tal kellett „be�rnie”, m�g egy magyar beosztottnak, aki ezredesi rendfokozattal b�rt, 800 Ft jutott havonta. Term�szetesen a tan�csad�k elsz�ll�sol�si �s m�s, a napi �lettel kapcsolatos k�lts�geit is a magyar b�dzs� �llta.

1949-ben fokozatosan felgyorsult a hadsereg szovjet mint�j� �tszervez�se, amely ellent�tes volt a magyar katonai vezet�k elk�pzel�seivel, akik emiatt t�bbsz�r is s�lyos �ssze�tk�z�sbe ker�ltek a szovjet katonai tan�csad�kkal. S�lyom L�szl� alt�bornagy a Honv�d Vez�rkar F�n�ke nem �rtett egyet a Magyarorsz�g d�li hat�r�n l�trehozand� Jugoszl�vi�val szembeni er�drendszer kialak�t�s�val, a l�trehoz�s horribilis k�lts�geit felesleges kiad�snak tekintette. Az id� a Vez�rkar F�n�k�t igazolta, de mire ez kider�lt, � m�r nem volt az �l�k sor�ban. Az egyre fesz�ltebb� v�l� nemzetk�zi l�gk�rben a politikai megb�zhat�s�g �s az engedelmess�g alapk�vetelm�nny� v�lt a Honv�ds�gn�l. A hadseregben szinte vall�sos tisztelettel kellett ad�zni a politikai �s katonai vezet�knek. A szem�lyi �llom�ny k�r�ben azonban �rtetlens�get �s megd�bben�st v�ltott ki el�bb Rajk L�szl�, majd m�s, vezet� beoszt�s� t�bornokok letart�ztat�sa �s kiv�gz�se. S�lyom L�szl�-, P�lffy Gy�rgy-, Illy Guszt�v alt�bornagyok, Beleznay Istv�n-, R�vay K�lm�n, Porffy Gy�rgy vez�r�rnagyok mind-mind olyan felk�sz�lt katon�k voltak, akik m�g a m�sodik vil�gh�bor� el�tt kezdt�k el katonai p�ly�jukat.

„KLAPKA” hadrend (1949. m�rcius 16.—szeptember 30.)

1949. m�rcius15-�n l�pett �letbe a honv�ds�g „KLAPKA” hadrendje. Ebben a szervez�si rendszerben a magyar hader� szerkezete alapvet�en elt�rt a f�l�vvel kor�bbit�l. A Honv�delmi Miniszt�rium al�rendelts�g�be tartoz� 1. l�v�sz (V�rpalota) �s 1. p�nc�los (Esztergom) hadoszt�lyok szervezet�ben szovjet mint�ra megjelentek az ezredek, amelyek z�szl�aljakat foglaltak magukba. Ez a szervezeti tagol�s m�r elt�rt a magyar katonai trad�ci�kt�l, (dand�r) �s azt is jelezte egyben, hogy az alakulatok b�v�l�s�vel sz�ks�gess� v�lt egy k�zbees� ir�ny�t� szerv l�trehoz�sa a z�szl�aljak �s a hadoszt�lyok k�z�tt. A Honv�ds�g l�tsz�ma a kor�bbi „PILIS—II.” hadrendhez k�pest a 32 847 f�r�l 41 485-re b�v�lt, amelyben a tisztek sz�ma m�r el�rte az 5 224-et. A jelzett id�szakban hozt�k l�tre 1949. j�nius15-i hat�llyal az Orsz�gos L�gv�delmi Parancsnoks�got (OLP), amelyet a vez�rkar f�n�k�n kereszt�l a honv�delmi miniszter al�rendelts�g�be helyeztek. �talak�tott�k a hadsereg vezet�si rendszer�t is, amely az �j elv�r�soknak sokkal jobban megfelelt, �s tov�bbi alapj�t k�pezte a k�vetkez� id�szak �tszervez�seinek. A hat�sk�ri �tfed�seket megsz�ntett�k. Ezzel p�rhuzamosan megsz�nt a Honv�ds�g Fel�gyel�je beoszt�s. A Honv�ds�g Fel�gyel�je �ltal ell�tott feladatokat a vez�rkari f�n�k vette �t. Ugyanekkor j�tt l�tre az MDP Honv�delmi Bizotts�ga, amely a p�rt vezet�se �s tags�ga tudta n�lk�l hozott meghat�roz� d�nt�seket mid a hadsereg, mind az orsz�g �let�ben.

„PET�FI” hadrend (1949. okt�ber 01.—1950. m�rcius 14.)

1949. okt�ber1-j�n l�pett �letbe a „PET�FI” hadrend, amely ism�t l�nyeges szervezeti v�ltoz�sokat eredm�nyezett. A fejleszt�sek f� ir�ny�t ekkor a neh�zfegyverzettel rendelkez� alakulatok fejleszt�se jelentette, valamint a h�bor�s k�r�lm�nyeknek is megfelel� szervezeti strukt�ra kialak�t�sa. L�trehozt�k az „A” �s „B” t�pus� hadoszt�lyokat. Az „A” t�pus� (5. l�v�szhadoszt�ly »Sz�kesfeh�rv�r«) b�ke id�szakban is teljesen felt�lt�tt volt, m�g a „B” t�pus�ak [12. l�v�szhadoszt�ly (Gy�r) �s 7. g�pes�tett hadoszt�ly (Esztergom)] keret alakulatk�nt szolg�ltak. Az OLP-t k�zvetlen�l a honv�delmi miniszter al�rendelts�g�be helyezt�k. Ebben az id�ben a magyar politikai �s katonai vezet�s sz�m�ra Jugoszl�via jelentette a legf�bb ellens�get. Az �llamhat�r biztos�t�s�t a hat�rs�vban az �llamv�delmi Hat�s�g (�VH) al�rendelts�g�ben l�v� hat�r�r z�szl�aljaknak kellett ell�tni. 1949-t�l megkezd�dtek az eml�tett hat�rszakaszon a m�szaki munk�latok. Az �ll�sok �p�t�se, az aknaz�rak �s egy�b akad�lyok telep�t�se rohamtemp�ban t�rt�ntek, aminek eredm�nyek�nt nem az elv�rt min�s�g� m�szaki z�r j�tt l�tre. A hadsereg l�tsz�ma ekkor meghaladta az 50 000 f�t, ami m�g a P�rizsi B�keszerz�d�s �ltal meghat�rozott keretek k�z�tt maradt. A magyar katonai vezet�s sz�m�ra kiindul�si pontk�nt szerepelt az a szovjet had�szati koncepci�, hogy az elk�vetkezend� h�bor�t az USA �s sz�vets�gesei fogj�k kirobbantani. Teh�t ez�rt el�sz�r v�delmi hadm�veleteket kellett v�grehajtani, majd ezt k�vet�en a szovjet er�kkel k�z�sen ker�lt volna sor a t�mad� harctev�kenys�gre. A magyar vez�rkar �ltal ekkor k�sz�tett tervekben Magyarorsz�gnak els�dlegesen egy Jugoszl�via ir�ny�b�l �rkez� t�mad�s elh�r�t�s�ra kellett felk�sz�lnie. Miut�n a Magyar N�phadsereg visszaverte a t�mad� jugoszl�v er�ket, ellent�mad�sba kellett �tmennie, melynek ir�nyait a Hadm�veleti Csoportf�n�ks�g �ltal 1950 febru�rj�ban elk�sz�tett terv a k�vetkez� m�don hat�rozta meg: Jugoszl�via ir�ny�ban Belgr�dot, Olaszorsz�g fel� Trieszt—Mil�n� vonalat, Nyugat-N�metorsz�g fel� pedig M�nchent jel�lt�k ki el�rend� c�lk�nt.

„R�K�CZI” hadrend (1950. m�rcius 15.—okt�ber 31.)

A hadseregfejleszt�s egyre nagyobb m�reteket �lt�tt. Az 1950 m�rcius�ban �letbe l�p� �j „R�K�CZI” hadrendben megjelentek a hadtestek, amelyek magasabb szint� szervezeti- �s ir�ny�t�si egys�geket jelentettek. A 3. l�v�szhadtest (Sz�kesfeh�rv�r) szervezet�ben l�trehoztak k�t „A” t�pus�, hadoszt�lyt (5. l�v�szhadoszt�ly »P�cs« �s a 12. l�v�szhadoszt�ly[3] »Sz�kesfeh�rv�r«), valamint a 17. l�v�szhadoszt�lyt (Tab), amely „B” t�pus� keretjelleg� lett. A 7. g�pes�tett hadoszt�ly (Esztergom) �n�ll� maradt. L�nyeges v�ltoz�s volt a kor�bbi �vekhez k�pest, hogy a l�gier� fejleszt�se is nagy lend�letet vett. Ez �v m�jus�ban a magyar hadsereg l�tsz�ma megk�zel�tette a 65 000 f�t. Felgyorsult a tisztk�pz�s �teme is. Hozz�vet�leg 11 000 �j tiszt v�gezte el a katonai tanint�zeteket �s �llt a hadsereg szolg�lat�ba. Tov�bb folytat�dtak a katonai vezet�sben a szem�lycser�k. Olyan �j t�bornokokat neveztek ki vezet� beoszt�sokba, akik t�bbs�g�nek m�g a polg�ri iskolai v�gzetts�ge is k�v�nnival�t hagyott maga ut�n.

„KOSSUTH” hadrend (1950. november 01.—1951. m�rcius 15.)

1950. november1-�n l�pett �rv�nybe a „KOSSUTH” hadrend, amely a kor�bbi id�szakok fejleszt�si �tem�t j�val meghaladta. A m�r megl�v� 6. l�v�sz hadtest (Sz�kesfeh�rv�r)[4] mellett l�trehozt�k a 3. l�v�sz hadtestet[5] (Kecskem�t) is, amelynek al�rendelts�g�be tartozott egy „A” t�pus� (5. l�v�szhadoszt�ly »Kaposv�r«) �s kett� „B” t�pus� (12. l�v�szhadoszt�ly »Kiskunhalas« �s 27. l�v�szhadoszt�ly »Kiskunf�legyh�za«) hadoszt�ly. Ezen k�v�l megalakult a 11. p�nc�los hadtest (Budapest), amelynek al�rendelts�g�be k�t hadhadoszt�ly (18. p�nc�los hadoszt�ly »Gy�ngy�s« �s 7. g�pes�tett hadoszt�ly »Esztergom«), �s hadtest k�zvetlen alakulatok tartoztak. �j magasabb egys�g volt egy t�z�rhadoszt�ly, egy rep�l� hadoszt�ly �s egy honi l�gv�delmi t�z�rhadoszt�ly is. A szervez�si id�szakban a hadsereg diszlok�ci�j�ban is v�ltoz�sok t�rt�ntek. A 3. l�v�szhadtest (Kecskem�t) alakulatait a Duna-Tisza k�z�re, m�g a 6. l�v�szhadtestet (Sz�kesfeh�rv�r) a Dun�nt�lra helyezt�k. Az �tszervez�sekn�l figyelembe vett�k, hogy a had�szati f� ir�ny Jugoszl�via fel� volt kijel�lve. A hadrend 125 000 f�vel sz�molt, ami m�r a P�rizsi B�keszerz�d�sben meghat�rozott l�tsz�m jelent�s t�ll�p�s�t jelentette. Az alakulatokkal egy�tt az �sszes fegyverek sz�ma is jelent�sen n�vekedett, de a hadrendben rendszeres�tett �s a val�s�gban megl�v� fegyverek sz�ma esetenk�nt jelent�sen elt�rt, (csak p�ldak�nt eml�tj�k a T-34-es harckocsit a rendszeres�tett 401-b�l, 111db volt meg a csapatokn�l). A mennyis�gi fejleszt�seket azonban nem k�vette p�rhuzamosan a min�s�gi fejl�d�s. A hadsereg arzen�lj�ban k�zel sem a legkorszer�bb fegyvereket rendszeres�tett�k, aminek eredm�nyek�nt n�h�ny �v m�lva ism�t napirendre ker�lt a haditechnika korszer�s�t�se.

Az 1951-1952-es �v hadrendje

1951¾1952-es �vben, t�bb l�p�sben tov�bb folytat�dott a Magyar N�phadsereg er�ltetett �tem� fejleszt�se. Az orsz�g egyre nagyobb �sszegeket k�lt�tt honv�delmi kiad�sokra. A fegyveres er�kre �s test�letekre a nemzeti j�vedelemb�l 1950-ben 13,9%-ot, 1951-ben 15,2%-ot, 1952-ben 25,55%-ot �s 1953-ban 24,3%-ot k�lt�ttek. J�l l�that� ezekb�l, a sz�mokb�l, hogy a k�lts�gvet�s ilyen m�rt�k� megterhel�se b�keid�ben hossz� ideig nem tarthat� fent. A hadsereg fejleszt�s eredm�nyek�nt az 1952 �szi hadrend szerint a szem�lyi �llom�ny l�tsz�ma meghaladta a 210 000 f�t. A hadrend ugyan nem kapott nevet, de ennek ellen�re sz�madatai maguk�rt besz�lnek. A Magyar N�phadsereg ekkor a k�vetkez� er�kkel rendelkezett[6]: Sz�razf�ldi er�k: h�rom l�v�szhadtest, a teljesen felt�lt�tt 3. l�v�szhadtest »Kecskem�t«, a r�szben felt�lt�tt 6. »Sz�kesfeh�rv�r«�s a keret 9.00 »Debrecen«, egy g�pes�tett hadtest: a 11. Budapest, (egy g�pkocsiz�-, egy p�nc�los- �s egy lovashadoszt�llyal), k�t �n�ll� neh�z harckocsi rohaml�veg ezred, a 30. �tt�r� t�z�rhadoszt�ly Cegl�d, �t t�z�rdand�r, tov�bb� m�szaki, h�rad� vegyv�delmi stb. alakulatok. A l�gv�delem: a 38. l�gv�delmi t�z�rhadoszt�ly Budapest, h�rom honi l�gv�delmi t�z�rhadoszt�ly, a 15. »Veszpr�m«, a 46. »Budapest« �s az 58. »Miskolc«. A l�gier�: k�t vad�szrep�l� hadoszt�ly, a 25. »Kecskem�t« �s a 66. »Kunmadaras«, egy csapatrep�l� hadoszt�ly, a 28. »Sz�kesfeh�rv�r«, egy bomb�z� rep�l�hadoszt�ly, a 82. »Debrecen« A felsorolt magasabb egys�geken k�v�l a Magyar N�phadseregbe t�bb �n�ll� kisebb egys�g is tartozott. Ezt a nagyar�ny� fejleszt�st azonban nem k�s�rte a hadsereg vezet�i �llom�ny�nak k�pzetts�gi szintj�nek emel�se. Az 1952. janu�r1-jei adatok szerint a hadtest-, hadoszt�ly-, �s dand�rparancsnokok 54,9%-a; az ezredparancsnokok 35,6%-a; az �n�ll� z�szl�aljparancsnokok 33,8%-a; a z�szl�aljparancsnokok 28%-a, a sz�zad-, illetve aloszt�lyparancsnokok 75%-a rendelkezett csak az el��rt v�gzetts�ggel. A hadsereg 1948-ban megkezdett mennyis�gi fejleszt�s�nek eredm�nyek�nt 1952 �sz�re a Magyar N�phadsereg el�rte legnagyobb szervezet�t �s l�tsz�m�t. A teljes hadrend 772 �llom�nyt�bl�val rendelkez� katonai szervezetet foglalt mag�ba, amelybe 203 000 katona �s polg�ri alkalmazott tartozott. Az �p�t� alakulatok katon�ival, az elh�r�t� szervek tagjaival �s a l�tsz�m feletti polg�riakkal egy�tt a Magyar N�phadsereg teljes �llom�nya meghaladta a 231 000 f�t.

Az extenz�v fejleszt�sek �rnyoldalai

A nagyl�pt�k� hadsereg fejleszt�sek eredm�nyek�nt sz�mtalan olyan negat�v k�vetkezm�ny jelentkezett, amely nem csak a t�rsadalomra, hanem mag�ra a hadsereg bels� �let�re is visszahatott. A felk�sz�letlen katonai vezet�k t�meges megjelen�se a hadseregben, a h�bor�s l�gk�r �s egy�b t�nyez�k k�vetkezt�ben a hadsereg a vele szemben t�masztott, �s a fokoz�d� elv�r�soknak egyre kev�sb� tudott megfelelni, ez els�sorban a kik�pz�s ter�let�n mutatkozott meg. Farkas Mih�ly honv�delmi miniszter a k�l�nb�z� f�rumokon elhangzott felsz�lal�saiban, �s a rendszeresen kiadott miniszteri parancsokban t�bbsz�r is negat�van �rt�kelte a katonai kik�pz�s sor�n elv�gzett munk�t. A Magyar N�phadsereg extenz�v fejleszt�si szakasz�nak egyik jellegzetess�ge volt, hogy a szem�lyi �llom�ny hossz� h�napokat t�lt�tt kik�pz� t�borokban. A m�sodik vil�gh�bor� hosszan elny�l� harcai sor�n a Szovjet Hadsereg katon�i �lland� mozg�sban voltak, �gy nem alakult ki az �lland� laktany�k rendszere. Szerint�k erre a helyzetre val� felk�sz�l�s legjobb helysz�ne a kik�pz� t�bor volt, ahol megfelel� m�don lehetett szimul�lni a h�bor�s k�r�lm�nyeket. A Magyar N�phadsereg ebben az id�ben nem tudott elegend� laktanyai f�r�helyet sem biztos�tani a rohamosan n�vekv� sor�llom�ny sz�m�ra. Az ekkor haszn�lt laktany�k �s egy�b katonai objektumok z�m�t m�g az els� vil�gh�bor� el�tt �p�tett�k. Mindezen okok eredm�nyek�nt a hadsereg extenz�v fejleszt�si id�szak�nak jellegzetess�ge volt, hogy „rohamtemp�ban” �p�ltek meg azok a laktany�k, amelyekkel sokszor csak minim�lis szinten, de m�r biztos�tani lehetett a szem�lyi �llom�ny elhelyez�s�t b�keid�ben. A saj�tos t�bori mili� eredm�nyek�nt sok helyen megsz�nt a katon�s fegyelem, lazultak az erk�lcs�k, �s egyre nagyobb lett a fesz�lts�g a hivat�sos �s a sor�llom�ny k�z�tt. A katon�k elsz�ll�sol�s�n k�v�l szint�n komoly gondot jelentett az �lelmez�s�k is. Mindezek alapj�n meg�llap�that�, hogy a Magyar N�phadsereg mennyis�gi fejleszt�s�vel p�rhuzamosan a szem�lyi �llom�ny �let- �s munkak�r�lm�nyeiben olyan visszaes�s t�rt�nt, amely m�r vesz�lyeztette az alapvet� c�lkit�z�seket.