A MAGYAR HADER� �JJ� SZERVEZ�SE 1944¾1945

Magyarorsz�g helyzete 1944 m�sodik fel�ben

Az 1944. ny�ri-�szi sikeres t�mad� hadm�veletek eredm�nyek�nt az eur�pai hadsz�nt�ren a katonai politikai helyzet az antifasiszta koal�ci� sz�m�ra kedvez�en alakult. A h�bor� N�metorsz�g hat�raihoz k�zeledett. A szovjet-n�met arcvonal d�li sz�rny�n a V�r�s Hadsereg csapatai egy�ttm�k�dve a bels� antifasiszta er�kkel, befejezt�k Rom�nia �s Bulg�ria birtokbav�tel�t �s kijutottak Magyarorsz�g keleti, d�lkeleti hat�raihoz.

A magyar fels� vezet�snek d�ntenie kellett az orsz�g tov�bbi sors�t illet�en. Azonban Horthy Mikl�s korm�nyz� a n�metekkel val� szembefordul�shoz nem rendelkezett jelent�s t�megb�zissal. Mint Legf�bb Had�r sz�m�thatott a katonai alakulatok t�mogat�s�ra. A magyar antifasiszta ellen�ll�s vezet� erej�t, a Magyar Frontot nem k�v�nta bevonni. Az augusztus v�gi szeptember eleji kedvez� helyzetet elmulasztotta. A nyugati figyelmeztet�s ellen�re Horthy korm�nyz� csak 1944. szeptember v�g�n l�tta be, hogy fegyversz�net�rt a szovjet korm�nyhoz kell fordulnia. A Faragh� G�bor alt�bornagy vezette fegyversz�neti deleg�ci� okt�ber1-j�n �rkezett meg Moszkv�ba, �s n�mi huza-vona ut�n okt�ber11-�n �rta al� a fegyversz�net el�zetes felt�teleit. Ezalatt Horthy �s k�rnyezete a fegyversz�net v�grehajt�sa �rdek�ben alig tett valamit. A n�metekkel lovagiasan akart viselkedni, szabad elvonul�st biztos�tva sz�mukra. Nem rendelte el a f�v�ros �s az orsz�g strat�giai jelent�s�g� pontjainak megb�zhat� v�delm�t. S�t a fegyversz�net bejelent�s�nek eset�re saj�t biztons�g�r�l sem gondoskodott kell�en. �gy ker�lt sor az okt�ber15-ei fegyversz�netet k�r� proklam�ci�ra. Az esem�nyr�l m�g a szovjet felet sem �rtes�tett�k, ez�rt nem tudtak felk�sz�lni. Tudom�st szereztek r�la, viszont a n�metek, �s mindent megtettek az �t�ll�s megakad�lyoz�s�ra. �gy a n�metek fegyveres beavatkoz�sa �s a nyilasok, fell�p�se megbuktatta a korm�nyz� j� sz�nd�k� terv�t. Magyarorsz�g nem tudott �t�llni az antifasiszta sz�vets�g oldal�ra, a hatalmat a sz�ls� jobboldal vez�re Sz�lasi Ferenc ragadta meg.

Az �j �llamis�g�rt folytatott k�zdelem

Az okt�beri proklam�ci� sikertelens�g�t k�vet�en, a V�r�s Hadsereg �rkez�s�nek h�r�re k�l�n�sen a tisz�nt�li �s a Duna-Tisza k�zi v�rosokb�l �s falvakb�l elindult egy menek�l�si hull�m. Nem csak a n�met �s magyar katonai alakulatok vonultak vissza, hanem a magyar �llamhatalmi szervek k�pvisel�i, a k�zigazgat�s tisztvisel�i, a rend�rs�g �s a csend�rs�g �s gyakran a birtokos, iparos �s keresked� r�teg is. V�geredm�nyben a r�gi rend napok alatt �ssze-omlott, a bevonul� szovjet csapatok a legt�bb helyen, a papon �s a paraszti sz�rmaz�s� b�r�n k�v�l alig tal�ltak valakit a r�gi vezet�sb�l. A szovjet hadvezet�s a harcok el�lt�vel a megsz�llt ter�leteken a magyar k�zigazgat�s �jraind�t�s�n f�radozott, azonban ennek megval�s�t�s�hoz a tisztvisel�k nagy r�sz�nek elmenek�l�se akad�lyozta. A n�pgy�l�sek mindennaposak voltak, az emberek r�szt vettek �gyeik int�z�s�ben k�l�nb�z� elnevez�s� n�pi bizotts�gokat alak�tottak, melyek hat�s�gk�nt int�zt�k a helyi k�zigazgat�st. Negat�van befoly�solta a k�zhangulatot, hogy t�meges m�reteket �lt�tt a szovjet katon�knak a magyar lakoss�ggal szembeni agressz�v, durva viselked�se, amely els�sorban �rt�kek eltulajdon�t�s�t, asszonyok �s l�nyok ellen elk�vetett er�szakot, durv�bb esetekben �letek kiolt�s�t jelentette. Az �let beind�t�s�val egy�tt megkezdt�k m�k�d�s�ket a kor�bban betiltott antifasiszta p�rtok. A legt�bb helyen el�sz�r a Magyar Kommunista P�rt (MKP) alakult meg, majd a Szoci�ldemokrata P�rt (SZDP), a Nemzeti Parasztp�rt (NPP), v�g�l a F�ggetlen Kisgazda F�ldmunk�s �s Polg�ri P�rt (FKGP). Az MKP volt legink�bb felk�sz�lve a teend�kre, hat�rozott programmal rendelkezett az orsz�g j�v�j�t illet�en. A p�rtprogram 1944. november30-�n a debreceni N�plapban jelent meg. A tervezet mindenek el�tt a cselekv� fegyveres r�szv�telt s�rgette a n�metek elleni harcban, tov�bb� sz�lesk�r� f�ldreformot �s a demokratikus szabads�gjogok biztos�t�s�t, a h�bor�s b�n�s�k felel�ss�gre von�s�t. V�g�l javaslatot tett az antifasiszta demokratikus er�k �sszefog�s�ra. A program �sszhangban volt az antifasiszta koal�ci� c�lkit�z�seivel. Ezen az elvi alapon szervez�d�tt meg 1944. december2-�n Szegeden a Magyar Nemzeti F�ggetlens�gi Front (MNFF), melyben r�szt vettek az MKP, SZDP, NPP, FKGP a Polg�ri Demokrata P�rt (PDP) valamint a szakszervezetek. 1944. �v v�g�re gyakorlatilag Magyarorsz�g ter�let�nek t�bb mint a fele a V�r�s Hadsereg birtok�ba ker�lt, ahol elindulhatott �s meger�s�d�tt az antifasiszta demokratikus n�pmozgalom, az �jj��led� p�rtok politikai sz�vets�get k�t�ttek, �gy korm�nyk�pes er�v� v�ltak. Az orsz�g megment�se csak egy demokratikus n�pmozgalomra t�maszkod� �j korm�nnyal volt v�grehajthat�. Mivel a sz�vets�geseknek is ez volt az �rdeke, a szovjet korm�ny hozz�j�rult, hogy ideiglenes magyar korm�ny alakuljon. December els� napjaiban, Moszkv�ban ennek jegy�ben zajlottak a t�rgyal�sok a szovjet korm�ny k�pvisel�i �s a magyar k�ld�ttek k�z�tt. A szovjet f�l az antifasiszta koal�ci� k�vetelm�nyeinek megfelel�en ragaszkodott ahhoz, hogy az �j ideiglenes magyar korm�ny hatalm�nak megalapoz�s�hoz, stabiliz�l�s�hoz rendk�v�li v�laszt�sokkal teremtsen megfelel� jogforr�st. A magyar k�ld�tts�g a t�rgyal�sok befejezt�vel 1944. december7-�n indult haza k�l�nvonattal Moszkv�b�l, �s december 12-�n �rkeztek meg Debrecenbe.

V�laszt�sok �s az �j korm�ny els� int�zked�sei

A Moszkv�ban t�rgyal� k�ld�ttek �s a MNFF vezet� politikusai 1944. december14-�n Debrecenben l�trehozt�k az Ideiglenes Nemzetgy�l�s El�k�sz�t� Bizotts�g�t. Ez �s a helyi nemzeti bizotts�gok k�z�sen december15¾20-a k�z�tt a n�metekt�l megtiszt�tott orsz�gr�szen (k�zel 50 telep�l�sen) nagygy�l�seken ny�lt szavaz�ssal megv�lasztotta a 230 k�pvisel�t. A nemzetgy�l�sben a baloldal (MKP, SZDP, NPP �s a szakszervezetek (149 k�pvisel�) abszol�t t�bbs�gbe ker�ltek. December20-�ra a t�rv�nyhoz� test�let �sszeh�v�s�ra Debrecenben az �let l�nyeg�ben visszat�rt a megszokott ritmusba. Az oroszok seg�ts�g�vel a legnagyobb k�nyelmet igyekeztek biztos�tani a meg�rkez� k�pvisel�knek. December21-�n Debrecenben a reform�tus koll�gium orat�rium�ban �ssze�ltek a megv�lasztottak, l�trehozt�k az Ideiglenes Nemzetgy�l�st (INGY). Ez az esem�ny az antifasiszta, demokratikus er�k jelent�s sikere, rendk�v�l fontos �llom�sa a haz�nkban kibontakoz� fejl�d�si folyamatnak Az INGY els� l�p�se az volt, hogy a magyar �llami szuverenit�s kiz�r�lagos k�pvisel�j�v� nyilv�n�totta mag�t, majd a tiszts�gvisel�k megv�laszt�sa ut�n elfogadta „Az Ideiglenes Nemzetgy�l�s sz�zat�t a magyar n�phez” c�m� dokumentumot. Ez tulajdonk�ppen �llami programk�nt is felfoghat�. Legf�bb feladatk�nt a hitleri N�metorsz�ggal val� azonnali szak�t�st, a fegyversz�net miel�bbi megk�t�s�t az antifasiszta sz�vets�gesekkel, haz�nk felszabad�t�s�ban val� r�szv�telt, valamint a romokban hever� orsz�g �jj��p�t�s�t hat�rozta meg. Az orsz�g lakoss�g�t nemzeti egys�g l�trehoz�s�ra �s n�pi szabads�gharcra sz�l�totta fel a n�met elnyom�k �s haza�rul� nyilasok ellen. Lesz�gezte, hogy „Demokratikus Magyarorsz�got akarunk!”, ennek �rdek�ben sz�lesk�r� politikai jogokat biztos�tott. Korl�toz�sokkal ugyan, de ki�llt a mag�ntulajdon s�rthetetlens�ge mellett, �s k�telezetts�get v�llalt a f�ldreform v�grehajt�s�ra. E program l�nyeg�t tekintve megegyezett a MKP �ltal el�terjesztett �s az MNFF �ltal elfogadott akci�programmal. Az INGY 1944. december22-�n megv�lasztotta az Ideiglenes Nemzeti Korm�nyt (INK), �sszet�tele megfelelt a moszkvai �s a p�rtk�zi tan�cskoz�soknak, 8 t�rc�t kaptak a MNFF p�rtjai �s 4-et a kor�bbi rendszer k�pvisel�i. Az ut�bbiak a jobboldalt jelentett�k, �ket er�s�tette az FKGP k�t minisztere, a baloldalt szint�n hat miniszter k�pviselte (MKP—3; SZDP—2 �s a NPP—1). Ez egyens�lyt jelentett, mely megfelelt az antifasiszta koal�ci� elv�r�sainak �s biztos�totta a hazai legsz�lesebb Hitler-ellenes �sszefog�s �rdekeit is. A miniszterek megv�laszt�sa ut�n az INGY elfogadta az INK nyilatkozat�t, mely l�nyeg�ben megegyezett a Moszkv�ban december elej�n el�k�sz�tett sz�veggel �s a v�grehajtand� korm�nyprogramot k�pviselte. E program az orsz�g el�tt �ll� feladatok k�z�l csak a legfontosabbakra koncentr�lt, nevezetesen Magyarorsz�g kivezet�s�re a n�met sz�vets�gb�l �s a fasisztaellenes szabads�gharc megind�t�s�ra. Utols� mozzanatk�nt az INGY felhatalmazta az INK-t az „orsz�g �gyeinek vezet�s�re”, illetve k�l�n rendelkezett a „fegyversz�net megk�t�s�r�l”. Az INK a felhatalmaz�s alapj�n, els� �l�s�n (december23.) megfogalmazott egy dokumentumot, melyben k�z�lte a Szovjetuni� korm�ny�val, hogy Magyarorsz�gon l�trej�tt az INGY, mely a magyar n�p egyetlen t�rv�nyes k�pvisel�jek�nt, megv�lasztotta az INK-t. K�rt�k a fegyversz�neti felt�telek k�zl�s�t. Az elk�sz�lt dokumentumot december24-�n adt�k �t a szovjet korm�ny magyarorsz�gi megb�zottainak, akik r�vid id�n bel�l eljuttatt�k azt Moszkv�ba. A szovjet f�l pozit�van fogadta, �s azonnal tov�bb�totta sz�vets�geseihez, kifejezve t�mogat�s�t az �j magyar korm�nynak. A nyugati sz�vets�gesek december26-�n kedvez� v�laszt adtak a szovjetek t�j�koztat�s�ra. Ennek eredm�nyek�nt k�z�lhette Puskin k�vet december27-�n, hogy a szovjet korm�ny k�sz fogadni a magyar fegyversz�neti deleg�ci�t. Az INK december28-ai �l�s�n meghozta d�nt�s�t a N�metorsz�gnak sz�l� had�zenetr�l, �s kijel�lt�k a fegyversz�neti deleg�ci� tagjait, n�v szerint Dr. Gy�ngy�si J�nos k�l�gyminisztert, V�r�s J�nos vez�rezredes honv�delmi minisztert, �s Dr. Balogh Istv�n minisztereln�ks�gi �llamtitk�rt. A deleg�ci� 1945. janu�r elsej�n �rkezett Moszkv�ba. A k�ld�tts�gvezet�t, Dr. Gy�ngy�si J�nost a szovjet k�l�gyi n�pbiztos janu�r4-�n este fogadta bemutatkoz� l�togat�son, ahol Molotov t�relmet k�rt, mivel a fegyversz�net felt�teleit a sz�vets�ges nagyhatalmaknak el�zetesen kell megt�rgyalni. A k�vetkez� tal�lkoz�ra janu�r18-�n ker�lt sor. Itt Gy�ngy�si k�l�gyminiszter r�vid nyilatkozat�ban az INK nev�ben fegyversz�netet k�rt. Ezt k�vet�en Molotov �tny�jtotta a fegyversz�net kidolgozott sz�veg�t. A deleg�ci� egy napot kapott a tanulm�nyoz�sra, majd janu�r19-�n el�terjesztette �szrev�teleit, de azok nem eredm�nyezt�k a sz�veg m�dos�t�s�t. �gy janu�r20-�n sor ker�lt a fegyversz�neti egyezm�ny al��r�s�ra. Ezzel befejezett t�nny� v�lt a magyar antifasiszta demokratikus �s hazafias er�k t�bb h�napos harca, melyet az orsz�gnak az Egyes�lt Nemzetek oldal�ra t�rt�n� �ll�t�s��rt v�vtak. A fegyversz�net al��r�sa azt jelentette, hogy az INK-t a sz�vets�gesek nemzetk�zi jogilag elismert�k. Magyarorsz�g teh�t az INGY �s az INK megteremt�s�vel 1944. v�g�n elindulhatott szabads�ga �s nemzeti f�ggetlens�ge visszaszerz�s�nek �tj�n.

�p�t�alakulatok szervez�se

1944. utols� napjaiban, a magyarorsz�gi hadifogolyt�borokban a szovjet illet�kes szervek kezdem�nyez�s�re az �nk�nt jelentkez� magyar hadifoglyokb�l elkezd�d�tt �p�t�alakulatok szervez�se. Fel�ll�t�sukat els�sorban az arcvonal �rdekei indokolt�k. A magyar ter�leteken harcol� szovjet csapatok anyagi k�szleteikt�l, 5-600 km-re elt�volodtak, ez�rt a folyamatos ell�t�s biztos�t�sa �rdek�ben sz�ks�g volt az �szak-keleti K�rp�tokon �tvezet� vasutakra �s k�zutakra, melyeket a visszavonul� n�met csapatok szisztematikusan t�nkretett�k. Az els� ilyen alakulat szervez�se 1944. december27-�n a debreceni Pavillon laktany�ban kezd�d�tt �s janu�r 10-ig n�gy z�szl�aljat hoztak l�tre. A megalakul�sakor 3662 f�t sz�ml�l� egys�g parancsnoka Gy�ngy�ssy G�bor sz�zados lett. A n�gy z�szl�alj magyar elnevez�se vas�t�p�t� ezred volt, de a szovjetek osztagk�nt tartott�k nyilv�n. K�s�bb j� munk�ja elismer�sek�nt dand�r lett, majd az 1. magyar vas�t�p�t� hadoszt�ly nevet kapta. Az alakulat k�t munkater�leten dolgozott m�rcius v�g�ig a M�ramarossziget—Gyelatin vas�tvonalat �ll�tott�k helyre. K�ls�s�gekben magyarnak �rezhett�k magukat, de l�nyeg�ben megmaradt hadifogoly st�tuszuk. M�rcius v�g�n �j munkater�let�ket Losonc—L�nyab�nya—Kriv�n k�rzet�be jel�lt�k ki. A 3. magyar vas�t�p�t� dand�r szervez�se febru�r 5-�n kezd�d�tt el a g�d�ll�i hadifogolyt�borban. Itt alakult meg az I. �s II. vas�t�p�t� �s a III. h�rad��p�t� z�szl�alj. A cegl�di hadifogolyt�borban szervezt�k a IV. �s az V. vas�t�p�t� z�szl�aljakat. Febru�r25-�n fejez�d�tt be a megalak�t�s �s a dand�rparancsnoks�got Cseney Iv�n ezredes vette �t, a l�tsz�m 3023 f� volt. A dand�r a 47. szovjet vas�t�p�t� dand�r ikeralakulatak�nt �s al�rendelts�g�ben m�k�d�tt. A z�szl�aljak k�l�n-k�l�n t�bb munkater�leten dolgoztak. A fel�ll�tott z�szl�aljakat a fogolyt�bor elhagy�sa ut�n feleskett�k a f�ggetlen demokratikus Magyarorsz�g �s a magyar n�p ir�nti h�s�gre. Ell�t�suk fokozatosan javult, a munka �rdek�ben szabadabb mozg�st �lveztek. T�j�koztat�st kaptak a h�bor� �ll�s�r�l, a j�l dolgoz�kat megdics�rt�k, de hadifogoly st�tuszuk nem v�ltozott. 1945. janu�rj�ban, a j�szber�nyi fogolyt�borban alakult meg az 1. honv�d m�szaki �s t�vbesz�l�-�p�t� z�szl�alj. A jelentkez�s itt is �nk�ntes volt �s a szovjet z�szl�alj ikeralakulatak�nt m�k�d�tt. Parancsnokuk Czegl�di J�zsef csend�r sz�zados volt. T�bb helyen is dolgoztak, a h�bor� befejez�se az ausztriai Laa an der Thaya v�ros�ban �rte �ket. Saj�tosan alakult az 1. �nk�ntes magyar hadoszt�lysorsa. Ez a k�tel�k I. Petrov alt�bornagy az NKVD (Narodn�j Komisszariat Vnutrenn�h Gyel, Bel�gyi N�pbiztoss�g, szovjet �llambiztons�gi hat�s�g) Hadifogoly�gyek Csoportf�n�k�nek rendelet�re szervez�d�tt a temesv�ri hadifogolyt�borban, �s 1945. janu�r1-�n alakult meg 5500 f�s l�tsz�mmal. A hadoszt�ly parancsnoka Szigethy Zolt�n folyam�r sz�zados lett. Fegyvert ugyan nem kaptak, de alaki �s rohamkik�pz�sben r�szes�ltek. Az alegys�gekn�l fegyelem �s rend uralkodott, voltak parancsnokok �s parancskihirdet�sek, megszervezt�k a bel-szolg�latot. A v�rva v�rt indul�si parancs azonban nem �rkezett meg. 1945. �prilis23—25-e k�z�tt a megszervezett alegys�geket �nnep�lyes keretek k�z�tt, a vas�t�llom�sra vezett�k, bevagon�rozt�k �s t�bb �ves hadifogs�gba, sz�ll�tott�k. Fegyverrel is harcol� antifasiszta magyar katonai alakulat l�trehoz�s�ra, b�r magyar r�szr�l volt r� t�rekv�s, a Fegyversz�neti Egyezm�ny megk�t�s�ig a szovjetvezet�s nem j�rult hozz�. 1945. janu�r v�g�n a 2. Ukr�n Front parancsnoka, Malinovszkij marsall adott utas�t�st a Budapesti Csoport parancsnok�nak �nk�ntes magyar sz�zadok szervez�s�re. Az �t�llt vagy fogs�gba esett magyar katon�kb�l az �nk�nt jelentkez�ket sz�zadokba szervezt�k, akiket szovjet ezredek �llom�ny�ba osztottak be. A magyar parancsnokok szovjet �sszek�t�t �s fegyvereket kaptak, ell�t�suk �s jog�ll�suk azonos volt a szovjet katon�k�val. A k�l�nb�z� magyar sz�zadok Buda t�bb ter�let�n harcoltak. Febru�r11-�n ker�lt sor a Varih�zy Oszk�r alezredes vezette 6. gyalogezred maradv�nyainak �s m�s alegys�geknek az �t�ll�s�ra. A szovjetvezet�s �gy d�nt�tt, hogy febru�r12-�n az �nk�ntes magyar sz�zadokat Varih�zy alezredes parancsnoks�ga alatt �sszevonja. A sz�zadok a n�met kit�r�si k�s�rlet elh�r�t�s�ban vettek r�szt. A budai �nk�ntesek l�tsz�ma el�rte a 2534 f�t. A harcokban h�si hal�lt halt 600—650 ember. A szovjet fegyvert�rsak nagyra �rt�kelt�k helyt�ll�sukat, �s hozz�j�rultak, hogy a V�r kapuj�n a v�r�s lobog� mell� kit�zhess�k a nemzeti trikolort is. Az �nk�ntes magyar sz�zadok megnevez�s�ben a Budai �nk�ntes Ezred k�s�bb, 1947. elej�n nyert polg�rjogot �s ez maradt fenn a k�ztudatban is.

A vezet� szervezet l�trehoz�sa

1944-45 fordul�j�ra Magyarorsz�gon tiszt�z�dott, hogy az INK-nak fegyveresen is r�szt kell v�llalnia a fasizmus teljes sz�tz�z�s�ban. Vil�goss� v�lt, hogy ehhez teljesen �j fegyveres er�t kell l�trehozni. El�sz�r a vezet�, ir�ny�t� appar�tust, a miniszt�riumot �s a katonai k�zigazgat�s ter�leti szerveit, kellett fel�ll�tani. A Honv�delmi Miniszt�rium (HM) december utols� napjaiban, a debreceni P�nz�gyi Palota n�h�ny szob�j�ban kezdte meg m�k�d�s�t. Szem�lyi �llom�nya n�h�ny f�t jelentett, maga a miniszter, V�r�s J�nos vez�rezredes Moszkv�ban volt a fegyversz�neti deleg�ci� tagjak�nt. �t Faragh� G�bor vez�rezredes (k�zell�t�s�gyi miniszter) helyettes�tette. N�h�ny �sszehordott b�toron k�v�l nem rendelkeztek semmivel. Egy dolog volt ismert, hogy a semmib�l kell hadsereget l�trehozni. 1944. december31-�n �rkezett meg Debrecenbe K�ri K�lm�n vez�rkari ezredes, azonnal jelentkezett Mikl�s B�la minisztereln�kn�l, aki megb�zta �t a miniszt�rium megalak�t�s�val, �s egyben utas�totta, hogy a munka megkezd�se el�tt l�pjen kapcsolatba a szovjet �sszek�t� tiszttel, Z�szmanovics alezredessel �s az � �tmutat�sa szerint dolgozzon. Visszaeml�kez�s�ben K�ri ezredes �gy �rt err�l: „Z�szmanovics-al az �rintkez�st r�videsen felvettem, aki nem emelt kifog�st az ellen, hogy a Honv�delmi Miniszt�riumot n�h�ny tisztb�l megalak�tsam, a debreceni, a miskolci �s a szegedi ker�leti parancsnoks�gok fel�ll�t�s�t �s az �rsz�zad megalak�t�s�nak id�szer�s�g�t azonban m�g korainak v�lte �s azt tan�csolta, hogy ezzel a Sz�vets�ges Ellen�rz� Bizotts�g be�rkezt�ig v�rjak.” B�r ez a megbesz�l�s nagyban korl�tozta a tev�kenys�g lehet�s�g�t, optimizmusuk t�retlen volt. Janu�r 10-re elk�sz�lt „A hadsereg fel�ll�t�s�val kapcsolatos k�relem” c�m� okm�ny, melyet Faragh� G�bor megb�zott miniszter �rt al� �s Z�szmanovics alezredesnek adtak �t. Sajnos a k�relmekre v�lasz nem �rkezett. K�zben Moszkv�ban janu�r9-�n sor ker�lt V�r�s J�nos vez�rezredes �s F. J. Kuznyecov vez�rezredes k�z�tti megbesz�l�sre is. V�r�s J�nost arr�l t�j�koztatt�k, hogy „A szovjet korm�ny m�r hozz�j�rult egy magyar hadoszt�ly megalak�t�s�hoz. Malinovszkij marsall megkapta az erre vonatkoz� utas�t�sokat.” E besz�lget�s alapj�n fogalmazta meg V�r�s J�nos janu�r10-�n t�virati utas�t�s�t, mely �gy kezd�d�tt, „Meg kell kezdeni az els� magyar honv�dhadoszt�ly szervez�s�t...”. A t�virat ugyan megk�sve, csak janu�r16-�n �rkezett meg, de a v�grehajt�st nem lehetett megkezdeni, mert a megfelel� felt�telek nem �lltak rendelkez�sre. Janu�r10-�n �rkezett a miniszt�riumba Simonffy-T�th Ern� �rnagy, aki r�termetts�g�vel, hozz��rt�s�vel �s nagy munkab�r�s�val sokat seg�tett a helyzeten. Az � �rdeme, hogy a r�gi szolg�lati szab�lyzat a kor szellem�nek megfelel�en m�dosult. Miut�n meg�rkezett V�r�s vez�rezredes t�virata, �s mert az el�z� k�relmekre v�laszt sem kaptak, �j k�relmeket fogalmaztak meg. I. Z. Szuszajkov vez�rezredesnek a 2. Ukr�n Front Katonai Tan�csa tagj�nak c�mezve. Gyakorlatilag minden olyan k�r�st el�terjesztettek, ami a katonai szervez� munka beind�t�sa �rdek�ben n�lk�l�zhetetlen volt. Az okm�nyt Mikl�s B�la �rta al�. A 2. Ukr�n Front a n�v szerint k�rt tisztek z�m�t napokon bel�l Debrecenbe ir�ny�totta. A miniszt�rium gyakorlatban megval�sult �llom�nyt�bl�j�t 1945. janu�r19-�n adt�k ki. Ezek szerint az int�zm�ny Eln�ks�gre �s 8 csoportra tagoz�dott. A miniszter k�zvetlen al�rendelts�g�ben m�k�d�tt az Igazol� F�bizotts�g, a tulajdonk�ppeni VIII. csoport. A katonai f�n�k �tj�n ir�ny�totta az Eln�ks�get, az I. csoportot (elvi �s szervez�si �gyek), a II. csoportot (szem�lyzeti �gyek), a III. csoportot (anyagi �gyek), a IV. csoportot (hadm�veleti �s vez�rkari �gyek k�l�n vez�rkar sem, most sem k�s�bb ne j�tt l�tre). A politikai �llamtitk�ron kereszt�l vezette az V. csoportot (polg�ri �gyek), a VI. csoportot (nevel�i �gyek) �s a VII. csoportot (hadb�r�i �gyek). Ezek alcsoportokra, oszt�lyokra tagoz�dtak, gyakorlatilag a majdan l�trej�v� csoportf�n�ks�gek kereteit jelentett�k. A legt�bb esetben ideiglenes vezet�vel �s egy-k�t munkat�rssal alakultak meg. B�r kevesen voltak, de a r�sztvev�k szorgalmas, odaad� munk�j�nak k�sz�nhet�en a miniszt�rium ilyen form�ban is m�k�d�k�pes volt. E n�h�ny f�s csoportnak kellett el�k�sz�teni az �j hadsereg hadrendj�t, a katonai k�zigazgat�s �s a ter�leti szervek fel�ll�t�s�t, a leend� parancsnoki �llom�ny kiv�logat�s�t, a hadfelszerel�si �s egy�b anyagi alapok megteremt�s�t. A miniszt�rium munkat�rsai janu�r19-�n �rtes�ltek a fegyversz�net k�zelg� al��r�s�r�l. Ennek tudat�ban a politikai �llamtitk�r a minisztertan�cs enged�ly�vel utas�t�st adott a korm�ny toborz�si felh�v�s�nak nyomd�ba k�ld�s�re. M�snap a Fegyversz�neti Egyezm�ny al��r�sa ut�n megsz�letett a megy�knek sz�l� els� rendelet is, amelyben utas�tott�k a f�isp�nokat, hogy kezdj�k meg a honv�d kieg�sz�t� parancsnoks�gok fel�ll�t�s�nak el�k�sz�t�s�t. Ezzel nagyobb lend�letet vett a szervez�s. A Moszkv�b�l hazat�r� V�r�s J�nos honv�delmi miniszter janu�r 31-�n int�zkedett a honv�dker�leti parancsnoks�gok helysz�nen t�rt�n� megalak�t�s�r�l, majd febru�r 12-�n a bevonul�si k�zpontok �s n�pmozgalmi nyilv�ntart� hivatalok (szervek) fel�ll�t�s�r�l is. A honv�ds�gi ter�leti k�zigazgat�si szervek fel�p�t�se a k�vetkez� volt. A miniszt�rium ir�ny�totta k�zvetlen�l a h�t honv�dker�leti parancsnoks�got, sz�khelyeik emelked� sz�msorrendben Budapest (1); Sz�kesfeh�rv�r (2.); Szombathely (3.); P�cs (4.); Szeged (5.); Debrecen (6.) �s Miskolc (7.) voltak. Ezek al�rendelts�g�be tartoztak a honv�d kieg�sz�t� parancsnoks�gok, melyek a megyesz�khelyeken m�k�dtek. �k vezett�k a j�r�si sz�khelyeken �s megyei v�rosokban tev�kenyked� bevonul�si k�zpontokat. A katonai k�zigazgat�s als� szintj�t a v�rosokban n�pmozgalmi nyilv�ntart� hivatalok, a falvakban n�pmozgalmi nyilv�ntart� szervek alkott�k. A m�r eml�tett janu�r 31-i int�zked�s kijel�lte a p�csi (4.), szegedi (5.), debreceni (6.) �s miskolci (7.) honv�dker�let fel�ll�t�s�val megb�zott szem�lyeket. A Dun�nt�lon foly� harcok miatt azonban a szervez�munk�t csak az 5. (szegedi), a 6. (debreceni) �s a 7. (miskolci) honv�dker�letben lehetett elkezdeni. Febru�r folyam�n, Budapesten �s P�csett a helyi szovjetparancsnoks�gok enged�ly�vel l�trej�ttek ugyan a magyar katonai k�zigazgat�si szervek, de a balatoni n�met ellent�mad�st k�vet�en m�rcius 7-�n a Sz�vets�ges Ellen�rz� Bizotts�g (SZEB) elrendelte ezek visszavon�s�t a z�r�vonalt�l keletre. A hadm�veleti z�r�vonalat 1945. febru�r 13-�n a szovjet f�l G�nc, Miskolc, F�zesabony, Heves, J�szkis�r, J�szlad�ny, Szolnok, Karajen�, Kiskunf�legyh�za, Kiskunhalas, M�lyk�t, B�csalm�s, Gara, Hercegsz�nt� �s tov�bb d�lre a Duna vonal�ban �llap�totta meg. Ez a vonal az eur�pai h�bor� befejez�s�ig nem v�ltozott. A katonai szervez�munka gyakorlatilag az ett�l a vonalt�l keletre, es� ter�letekre korl�toz�dott. �gy a sz�kesfeh�rv�ri (2.), �s a szombathelyi (3.) honv�dker�let csak a h�bor� ut�n �llhatott fel. A p�csi (4.) ker�leti parancsnoks�g is csak ekkort�l k�lt�zhetett vissza B�csalm�sr�l. Az 1. (budapesti) ker�let a korm�nnyal egy�tt �prilisban telep�lt a f�v�rosba. A munka gyors�t�sa �rdek�ben febru�r els� napjaiban, a k�l�nb�z� napilapokban hirdetm�ny jelent meg: „A honv�delmi miniszter felsz�l�tja a felszabad�tott orsz�gr�sz ter�let�n visszamaradt �sszes hivat�sos tisztet, tiszthelyettest �s altisztet, akik magukat a haza�rul� Sz�lasi parancsai al�l kivont�k, a ter�letileg illet�kes f�isp�nokn�l azonnal jelentkezzenek”. A jelentkez�k t�bbs�ge a r�gi hadseregb�l, politikai okokb�l elt�vol�tott, vagy nyug�llom�nyba helyezett tiszt �s tiszthelyettes, illetve polg�ri alkalmazott volt. Vel�k �s �ltaluk szervez�d�tt meg a katonai k�zigazgat�s. A megalakul� szervekn�l igen sokir�ny� �s nagy jelent�s�g� feladatokat kellett megoldani. Ezek k�z�l a legfontosabbak:

1)    A toborz�si felh�v�sra �nk�nt jelentkez�k nyilv�ntart�sba v�tel�t, bevonultat�suk el�k�sz�t�s�t, az �ssze�r�sra, soroz�sra val� felk�sz�l�st.

2)    A k�l�nb�z� anyagok gy�jt�s�t, nyilv�ntart�sba v�tel�t, meghat�rozni hadrafoghat�s�guk m�rt�k�t, int�zkedni jav�t�sukr�l �s elhelyez�s�kr�l.

3)    Felkutatni azokat a laktany�kat, �p�leteket, amelyek alkalmasak csapatok, parancsnoks�gok �s anyagok elhelyez�s�re. Int�zkedni lakhat�v� t�tel�kr�l.

4)    Az �tvett hadifoglyokat elhelyezni, ell�tni, nyilv�ntart�sba venni, katonai k�pzetts�g�k szerint alegys�gekbe szervez�s�ket v�grehajtani.

5)    A szervez�d� alakulatok ell�t�s�hoz sz�ks�ges �lelmiszer-k�szleteket �sszegy�jteni �s rakt�rozni.

6)    A rendelkez�sre �ll� katonai objektumok �rz�s-v�delm�nek meg-szervez�se.

A felsorol�s, b�r nem teljes, m�gis �rthet�v� teszi, hogy a ter�leti szervek azonnali megszervez�se mi�rt volt olyan �get�en fontos, ugyanis a rendelkez�sre �ll� szem�lyi �s anyagi er�k felm�r�se �s a megb�zhat� adatok ismerete n�lk�l a tervek �s elk�pzel�sek csak a leveg�ben l�gtak.

A Fegyversz�neti Egyezm�ny

1945. janu�r20-�n Moszkv�ban a sz�vets�gesek k�pvisel�je �s a magyar k�ld�tts�g tagjai al��rt�k a Fegyversz�neti Egyezm�nyt. Ez Magyarorsz�g nemzetk�zi jogi helyzet�t legaliz�lta. Az egyezm�ny magyar fegyveres er�re vonatkoz� pontja a k�vetkez�ket tartalmazta: „Magyarorsz�g korm�nya k�telezi mag�t olyan m�rv� sz�razf�ldi, tengeri �s l�gier� felmutat�s�ra �s rendelkez�sre bocs�t�s�ra, amilyent a Sz�vets�ges (szovjet) Hadsereg F�parancsnoks�g a f�vezet�se alatt �ll� szolg�latra meg�llap�that. Ezzel kapcsolatban Magyarorsz�g legal�bb nyolc neh�z fegyverzettel ell�tott gyaloghadoszt�lyt �ll�t ki...”. Teh�t az INK lehet�s�get kapott nemzeti haderej�nek fel�ll�t�s�ra. A lehet�s�g nem jelentett teljes szuverenit�st, mert az egyezm�ny el��rta, hogy „A fegyversz�net eg�sz id�tartam�ra Sz�vets�ges Ellen�rz� Bizotts�got l�tes�tenek Magyarorsz�gon, amely a Sz�vets�ges (szovjet) F�parancsnoks�g k�pvisel�j�nek eln�ks�ge alatt... ellen�rizni fogja a fegyversz�neti felt�telek v�grehajt�s�t....A Magyar Korm�ny �s annak szervei k�telesek a Sz�vets�ges Ellen�rz� Bizotts�g minden, a fegyversz�neti egyezm�nyb�l k�vetkez� utas�t�s�t teljes�teni...” A f� hatalmat a SZEB k�pviselte. A k�l�nb�z� alakulatok fel�ll�t�s�hoz csak a Bizotts�g enged�lye ut�n lehetett hozz�fogni. M�s oldalr�l viszont azt is l�tni kell, hogy a nyolc hadoszt�ly fel�ll�t�s�hoz a hadsz�nt�rr� v�lt orsz�g ter�let�n nem �lltak rendelkez�sre a sz�ks�ges szem�lyi, anyagi, fegyverzeti �s felszerel�si tartal�kok.

A hader� szervez�s programja

A miniszt�rium �s a ter�leti szervek l�trehoz�s�val p�rhuzamosan megindult a tervez� munka is, hogy milyen legyen az �j hadsereg, �s hogyan hozz�k l�tre. A korm�ny �gy foglalt �ll�st, hogy az er�ket koncentr�lni kell, �s el�sz�r egy hadoszt�lyt nagyon gyorsan fel kell �ll�tani. Ezt Magyarorsz�g politikai �rdeke dikt�lta. A janu�r17-re elk�sz�tett tervezet, a szervez�st a k�vetkez�k�ppen �temezte.

a.      Honv�delmi Miniszt�rium

b.      Orsz�gos Hadkieg�sz�t� szervezet

c.       Az els� fel�ll�t�sra ker�l� hadoszt�ly

d.      A t�bbi hadoszt�lyok

A miniszter febru�r 4-�n rendeletet adott ki az �j magyar honv�ds�g hadrendj�re vonatkoz�an.

Az �gynevezett „A” hadrend a k�vetkez� volt:

A nyolc gyaloghadoszt�ly l�tsz�ma (14 000 f�/hadoszt�ly)                                             112 000 f�

H�rom hadtest- �s egy hadsereg-parancsnoks�g �s a k�zvetlenek                                 18 000 f�

H�torsz�gi ter�leti szervek, eg�szs�g�gyi int�zetek, p�talakulatok, rakt�rak stb.              40 000 f�

A honv�ds�g teljes l�tsz�m sz�ks�glete                                                                                    170 000 f�

A k�s�bbiek sor�n v�lt ismertt�, hogy a SZEB nem j�rul hozz� sem a magyar hadtest- �s hadsereg-parancsnoks�g, sem ezek k�zvetlenjeinek l�trehoz�s�hoz. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy a lehet�s�gek er�sen korl�tozottak, �gy anyagi, mint szem�lyi vonatkoz�sban. Ez�rt m�rciusban �j �llom�nyt�bl�t adtak ki, „B” hadrend n�ven, mely a hadoszt�lyok l�tsz�m�t 10 500 f�ben �llap�totta meg, eltekintett a magasabb-parancsnoks�gokt�l. �gy az �sszl�tsz�m 130—140 000 f�re cs�kkent. Annak ellen�re, hogy az �j hader� miel�bb t�rt�n� megszervez�s�vel mindenki egyet�rtett, a hogyanban m�r voltak elt�r�sek. Azt mindenki egyform�n akarta, hogy a szovjetek min�l el�bb, min�l t�bb hadifoglyot adjanak �t. Az elt�r�s az itthon l�v�k aktiviz�l�s�ban mutatkozott. A miniszt�rium a kor�bbi rendszer alapj�n az �ssze�r�st, soroz�st tette az els� helyre, a toborz�st nem ellenezte, de nem �rezte feladat�nak. A p�rtok k�pvisel�i viszont a toborz�st tekintett�k els�dlegesnek. A z�r�vonalt�l keletre es� ter�leteken a toborz�s �s soroz�s egy�ttesen sem biztos�thatta a sz�ks�ges 140 000 f�t, mivel a korabeli �ssze�r�sok tanuls�ga szerint a keleti orsz�gr�szben mintegy 30 000 f� �sszegy�jt�s�re volt lehet�s�g. A katonai vezet�k mintegy 100 000 f� hadifogoly �tv�tel�vel sz�moltak, a munk�sp�rtok k�pvisel�i ezt a sz�mot 70 000 f�re becs�lt�k. A val�s�gban l�nyegesen kevesebb hadifogoly ker�lt �tad�sra. Az �j honv�ds�g fegyverzettel, ruh�zattal �s egy�b anyagi-technikai eszk�z�kkel val� ell�t�sa tal�n m�g nagyobb gondot jelentett. Mire volt egy�ltal�n sz�ks�g? A febru�r 4-�n kiadott „A” hadrend a gyaloghadoszt�lyok fel�p�t�s�t a k�vetkez�kben �llap�totta meg: h�rom gyalogezred, k�t fogatolt t�z�rezred, felder�t� oszt�ly, ut�szz�szl�alj, g�pvontat�s� l�gv�delmi t�z�roszt�ly, h�rad� z�szl�alj, hadoszt�ly vonat.

Szem�lyi, fegyverzeti, anyagi-technikai eszk�z�k

Szem�lyi �llom�ny        14 000 f�

L�gv�delmi �gy�           8 db

Puska                          5 448 db

L�gv�delmi g�p�gy�     12 db

G�ppisztoly                   8 272 db

L�                               3 073 db

Pisztoly            72 db

Szek�r (orsz�gos j�rm�)871 db

Goly�sz�r�                   144 db

Aknavet� taliga            80 db

G�ppuska                     38 db

Teherg�pkocsi               525 db

K�nny� tarack                 36 db

Vontat�                        129 db

K�zepes tarack             24 db

Szem�lyg�pkocsi              104 db

K�nny� aknavet�             38 db

Motorker�kp�r             130 db

Neh�z aknavet�                       8 db

Oldalkocsis motorker�kp�r        33 db

P�nc�lt�r� �gy�            40 db

Sebes�lt sz�ll�t� 48 db