HADM�VELETEK MAGYARORSZ�G TER�LET�NEK MEGTART�S��RT 1944-45

1944. tavasz�n a szovjet er�k m�r el�rt�k Nyugat-Ukrajna ter�let�t, �s a magyar hat�rhoz k�zeledtek. A helyzet kritikuss� v�lt, mivel a n�met arcvonalon egy nagy kiterjed�s� r�s keletkezett az �szak-Ukrajna �s D�l-Ukrajna hadseregcsoportok k�z�tt. A n�metek poz�ci�ik jav�t�sa �rdek�ben azonnal �tvett�k a kint l�v� megsz�ll�, �s a Keleti-K�rp�tok v�delm�re felvonul� magyar er�k feletti rendelkez�s jog�t. A VIII. megsz�ll� hadtest a D�l Ukrajna hadseregcsoport al�rendelts�g�be ker�lt. A VII. megsz�ll� hadtestet el�sz�r a felvonul� 1. hadsereg �llom�ny�ba vont�k, majd az eg�sz seregtest feletti parancsnokl�st az �szak Ukrajna hadseregcsoport vette �t. Az 1. hadsereg �llom�ny�ba ekkor a VII., �s a VI. magyar valamint a XI. k�z�s hadtest (ez ut�bbinak n�met parancsnoks�ga �s k�zvetlenjei voltak, de a harcol� alakulatokat magyarok (�gy az 1.- �s 2. hegyi dand�r, a 24. gyaloghadoszt�ly �s a 2. p�nc�loshadoszt�ly) alkott�k.

T�mad� hadm�veletek a K�rp�tok el�ter�ben �s D�l-Erd�lyben

A ki�rkez� v�delemre felk�sz�tett �s felszerelt 1. hadsereget a n�metek a K�rp�tokon t�li ny�lt t�rben t�mad�sra rendelt�k, azzal a c�llal, hogy a r�st bet�mj�k �s a k�t n�met hadseregcsoport k�z�tti kapcsolatot, megteremts�k. Az �prilis17-�n megindul� t�mad�s mindk�t f�l r�sz�r�l nagy vesztes�gekkel j�r� heves k�zdelmet hozott. A k�t h�tig tart� szakadatlan harcokban az 1. hadsereg teljesen kimer�lt, ez�rt 30-�n t�mad�s�t le kellett �ll�tani. A hadsereg b�r nem �rte el a sz�m�ra elfoglaland� terepszakaszt, de az �sszek�ttet�st megteremtette �s t�bb mint k�t h�napra le�ll�totta a szovjetek el�nyomul�s�t.

K�zben az orsz�g eg�sze egyre ink�bb n�met „vonalra” ker�lt. Szinte mindenkit menesztettek a fels� vezet�sb�l, akik szerepet v�llaltak K�llay idej�n a nyugati kapcsolatok ki�p�t�se, illetve a kiv�l�s el�k�sz�t�se �rdek�ben. Ezt k�vet�en sok n�metbar�t tiszt ker�lt magas beoszt�sba. E szem�lycser�k emelt�k Bergffy K�roly vez�rezredest is az 1. hadsereg �l�re. Napirendre ker�lt a „zsid� k�rd�s” azonnali rendez�se, folytat�dtak a letart�ztat�sok, beindult az orsz�g gazdas�gi kizs�km�nyol�sa. �jabb �s �jabb k�tel�kek ker�ltek n�met al�rendelts�gbe, r�ad�sul ezek jelent�keny r�sz�t nem is Magyarorsz�g hat�rainak v�delmez�s�re haszn�lt�k fel. A K�rp�tok el�ter�ben j�lius k�zep�n ism�t fell�ngoltak a harcok, amelyek az 1. hadsereg VII. hadtest�t is �rintett�k. A nagy erej� t�mad�st a hadtest nem b�rta feltart�ztatni. A bet�r�s �s a gyenge vezet�s miatt az 1. hadsereget vissza kellett vonni a Hunyadi-�ll�sba. Beregffynek ez a posztj�ba ker�lt, az �j parancsnok Mikl�s B�la vez�rezredes lett. Mikl�s t�bornok, gyorsan rendet teremtett. Felt�lt�tte a csapatokat, �tszervez�seket hajtott v�gre �s �jj�szervezte a v�delmet. (A K�rp�tok v�delm�re 1940¾1944 k�z�tt h�rom v�d�vonal ker�lt ki�p�t�sre. A hat�ron t�l a Hunyadi-�ll�s, a hat�r vonal�ban a Szent-L�szl�-vonal, a m�g a hat�ron innen az �rp�d-vonal.) A hozz��rt� vezet�snek tudhat� be, hogy az 1. hadsereg a k�s�bbiek sor�n eredm�nyesen v�dte a hat�rt.

1944 nyar�n Magyarorsz�g helyzete kritikusra fordult, az esem�nyek t�l gyorsan k�vett�k egym�st. A n�met arcvonal d�li sz�rnya megsemmis�t� veres�get szenvedett a szovjetek jasi¾kisinyovi hadm�velet�ben. Rom�nia, kihaszn�lva a kedvez� lehet�s�get, azonnal �t�llt az ellens�g oldal�ra, Finnorsz�g pedig fegyversz�netet k�t�tt a Szovjetuni�val. Ezek a t�rt�n�sek mind a politikai, mind a katonai oldalr�l azonnali ellenl�p�seket ig�nyeltek. A hadsz�nt�ri esem�nyek miatt a katonai int�zked�sek kaptak priorit�st, ugyanis Rom�nia kiugr�s�val megn�tt annak a vesz�lye, hogy a magyar hat�rt D�l-Erd�lyb�l els�pr� t�mad�s �ri. Ennek ellens�lyoz�s�ra d�nt�s sz�letett, hogy minden rendelkez�sre �ll� er�t fel kell vonultatni a hat�rok v�delm�re �s egy er�teljes t�mad�ssal el, kell foglalni D�l-Erd�lyt, amely lehet�v� teszi a D�li-K�rp�tok vonal�ban egy szil�rd v�delem kialak�t�s�t. A t�mad�shoz a IX. hadtest t�rzs�b�l fel�ll�tott�k a 2. hadsereg-parancsnoks�got. Al�rendelts�g�be ker�lt a II., a IV. �s IX. hadtest, valamint a Sz�kely Hat�rv�delmi Er�k. A hadm�velet c�lja az volt, hogy a Veress Lajos vez�rezredes, vezette 2. hadsereg f�er�i a II. �s IX. hadtestekkel (�sszesen 3 p�thadoszt�ly, 1 gyaloghadoszt�ly, 1 k�nny�hadoszt�ly, 2 p�thegyi dand�r, 1 hat�rvad�szdand�r �s 1 p�nc�loshadoszt�ly) Kolozsv�r, Marosv�s�rhely terepszakaszr�l indulva �tt�rik az 1. rom�n hadsereg arcvonal�t �s birtokba veszik a D�li-K�rp�tok �tj�r�it. A f�er�ket jobbr�l a IV. hadtest fedezte Arad—Temesv�r ir�ny� t�mad�ssal. A balsz�rnyat a Sz�kely Hat�rv�delmi Er�k biztos�tott�k.

A szeptember5-�n ind�tott t�mad�s kezdetben sikeres volt. �tt�rve az 1. rom�n hadsereg arcvonal�t, a 2. p�nc�loshadoszt�ly szeptember7-�n m�r el�rte a Kis-K�k�ll�t. Itt azonban a t�mad�st le kellett �ll�tani �s visszarendelni a Maros m�g�, mert k�zben a szovjet csapatok �tkeltek a D�li-K�rp�tokon. A n�metek nyom�s�ra szeptember13-�n az arcvonal jobb sz�rny�r�l �jabb t�mad�s indult Mak�, Gyula t�rs�g�b�l Arad ir�ny�ba. A IV. �s a VII. hadtesttel, valamint az 1. p�nc�loshadoszt�llyal ind�tott t�mad�s kezdetben szint�n sikeres volt. M�r est�re el�rt�k Aradot, 18-�n pedig kijutottak a K�rp�tok lejt�ihez, de itt t�mad�suk elakadt, a rom�n-szovjet er�k v�delm�n, s�t ezt k�vet�en az 53. szovjet hadsereg r�szeinek �s egy harckocsi hadtest�nek t�mad�sa visszaszor�totta �ket Dombegyh�za¾Battonya vonal�ig. Mivel a n�metek arra t�rekedtek, hogy az Arad t�rs�g�ben lev� magyar hadtesteket al�rendelts�g�kbe vonj�k, a magyar vez�rkar a IV. hadtestb�l fel�ll�totta a 3. hadsereg-parancsnoks�got. Sajnos a n�met fel�gyeletet �gy sem tudt�k elker�lni. A W�hler csoportba a 2. magyar �s a 8. n�met hadsereg, m�g a Fretter-Pico hadm�veleti csoportba a 3. magyar �s a 6. n�met hadsereg lett beosztva. Ezzel a teljes magyar hader� vezet�se �s felhaszn�l�sa a n�metek kez�be ker�lt.

A harct�ri esem�nyekkel p�rhuzamosan a politikai �letben is jelent�s mozgol�d�s kezd�d�tt. Horthy �s a magyar �gy�rt tenni akar�k sz�k k�re v�gre felismerte, hogy a helyzet tarthatatlan, a h�bor�b�l val� kil�p�s az egyetlen ki�t. A legnagyobb gondot a n�met megsz�ll�s k�vetkezt�ben kialakult helyzet jelentette. Horthy�k tiszt�ban voltak azzal, hogy a finn p�ld�t nem lehet k�vetni, de a rom�n p�lda is nehezen v�grehajthat�, hiszen minden er� az n�met vezet�s alatt az arcvonalban volt, a h�torsz�gban (mindenekel�tt Budapesten) pedig nem �lltak olyan csapatok rendelkez�sre, amelyekre alapozni lehetett volna a kiugr�s el�k�sz�t�s�t �s v�grehajt�s�t. Horthy augusztus v�g�n az�rt menesztette a Szt�jay-korm�nyt, hogy egy �j �sszet�tel� kabinet, Lakatos G�za vez�rezredes, minisztereln�k vezet�s�vel a kiugr�st el�k�sz�tse. A korm�nyz� t�vedett! Ez a kabinet sem t�mogatta a kiugr�st, s�t az el�k�sz�letekr�l azonnal t�j�koztatt�k a n�meteket. A kapcsolatfelv�tel a szovjetekkel szeptember elej�n ennek ellen�re megt�rt�nt, �s 14-�n a szovjetek �ltal szabott fegyversz�neti felt�telek meg is �rkeztek. Horthy �gy d�nt�tt, hogy elfogadj�k az el�zetes fegyversz�neti felt�teleket, ez�rt Faragh� G�bor vez�rezredes vezet�s�vel deleg�ci�t k�ld�tt Moszkv�ba. Miut�n Molotov �s Farag� al��rta a felt�teleket, tartalmaz� okm�nyt, a korm�nyz� okt�ber15-�n bejelentette, hogy fegyversz�neti t�rgyal�sokat kezdett. Err�l a l�p�s�r�l t�j�koztatta Edmund Weesenmayer n�met teljhatalm� megb�zottat is. A n�metek k�l�nben m�r mindenr�l pontosan tudtak, s�t m�r a proklam�ci� el�tt t�szul ejtett�k ifj. Horthy Mikl�st.

A proklam�ci� bejelent�se ut�n azonnal megindultak a letart�ztat�sok �s a f�v�ros kulcsfontoss�g� pontjait n�metek sz�llt�k meg. Ezzel l�nyeg�ben a kiv�l�si k�s�rlet meghi�sultnak tekinthet�. A kudarc megrend�tette a csapatokat is, k�l�n�sen azt k�vet�en, hogy a n�metek Sz�lasit emelt�k az orsz�g �l�re. Mikl�s B�la vez�rezredes a proklam�ci�t k�vet� napon vez�rkari f�n�k�vel, K�ri K�lm�n ezredessel �tment a szovjetekhez, �s felsz�l�t�sukra mintegy 20 000 f� �llt �t katon�ik k�z�l a 4. Ukr�n Front oldal�ra. A 2. hadsereg parancsnok�t letart�ztatt�k, aminek k�vetkezt�ben az �t�ll�sok itt is megkezd�dtek �s egyre gyakoribb� v�ltak a sz�k�sek. A csapatok nagy r�sz�n�l lazult a fegyelem, elt�nt a kor�bbi j� harci szellem �s mor�l. Egyre t�bben ismert�k fel a h�bor� folytat�s�nak �rtelmetlens�g�t. Ugyanakkor a katon�k t�bbs�ge nagy dilemma el�tt �llt, mert sz�mukra sem a fasizmus, sem a kommunizmus nem volt elfogadhat� alternat�va. �gy nagyon sok hivat�sos- �s sorkaton�t a konkr�t c�lok n�lk�li esem�nyek sodortak tov�bb, alak�tva egy�ni sorsukat.

A n�metek hamar felismert�k, hogy nagyobb seregtesteket nem lehet magyar parancsnokok vezet�se alatt hagyni, ez�rt megkezd�d�tt az arcvonalban harcol� er�k r�szekre bont�sa �s n�met k�tel�kekbe val� betagol�sa.

�szak-Erd�ly �s a Tisz�nt�l megtart�s��rt folytatott v�delmi hadm�veletek

1944. okt�ber elej�re a 2. Ukr�n Front �t�z�nl�tt a D�li-K�rp�tokon �s felz�rk�zott a magyar-n�met v�delmi vonalakra. �llom�ny�ba (szovjet adatok szerint) 630 ezer f�, 10 200 l�veg, 825 harckocsi �s k�zel 1200 rep�l� tartozott. A D�l Hadseregcsoportba �sszevont magyar-n�met er�k csup�n 380 ezer f�t, 3500 l�veget, 350 rep�l�g�pet �s 300 harckocsit tettek ki. A d�nt� szovjet er�f�l�ny mellett igen kedvez�tlen k�r�lm�ny volt, hogy a v�delm�nk jobb sz�rnya s�k-, nehezen v�dhet� ter�leten h�z�dott, az �ll�sok ki�p�tetts�ge a kor�bbi visszavonul�sok k�vetkezt�ben csak heveny�szett volt, a ter�leteket lez�r� 3. magyar hadsereg gyenge t�zer�t k�pviselt �s p�nc�lelh�r�t�sa szinte alig volt.

Teh�t nem volt v�letlen, hogy Rodion J. Malinovszkij marsall, a 2. Ukr�n Front parancsnoka ezen a szakaszon tervezte megbontani v�delm�nket. Az �tt�r�shez a 6. g�rda-harckocsihadsereget �s a Pliev t�bornok lovas-g�pes�tett csoportj�t (1 harckocsi-, 1 g�pes�tett �s 1 lovas hadtest) jel�lte ki, azzal a sz�nd�kkal, hogy az �tt�r�s ut�n csapatait �szakra ford�tja �s beker�ti az �szak-Erd�lyben v�dekez� magyar-n�met csapatokat.

A gyeng�n felszerelt 3. magyar hadsereg nem b�rta tartani �llasait a Pliev csoporttal szemben, ez�rt k�nytelen volt a Tisza m�g� visszavonulni. A m�lys�gben szabadon man�verez� lovas-g�pes�tett csoport elv�gta a Szolnok¾Debrecen k�z�tti k�zleked�si utakat �s Debrecenig nyomult el�re. Itt bele�tk�z�tt egy er�s n�met csoportos�t�sba, mely az�rt gy�lekezett itt, hogy egy nagyszab�s� ellent�mad�ssal (Cig�nyb�r�-hadm�velet) visszavesse a szovjeteket a D�li-K�rp�tok m�g�. Az okt�ber20-ig tart� v�ltoz� siker� debreceni �tk�zetben k�zel 1000 harckocsi �s rohaml�veg k�zd�tt egym�s ellen. A Pliev csoportnak egy r�sz�t Nagyv�rad fel� kellett visszair�ny�tania, hogy a 6. harckocsi hadsereggel szemben szil�rdan v�dekez�ket h�tba t�madja. Ez a man�ver sikeresnek bizonyult, mert a k�t t�z k�z� szorult magyar-n�met er�k k�nytelenek voltak a v�rost feladni. 20-�n Debrecent is elfoglalt�k. Ezt k�vet�en az �szak-Erd�lyben l�v� er�ink, f�lve a beker�t�st�l megkezdt�k, visszavonul�sukat a Tisza m�g�. Pliev, hogy megakad�lyozza ezen er�k kics�sz�s�t a szor�t�b�l, t�mad�st ind�tott Ny�regyh�za ir�ny�ba a tiszai �tkel�helyek birtokbav�tele c�lj�b�l. A v�rost okt�ber21-�n siker�lt ugyan elfoglalnia, de az Erd�lyb�l visszavonul� magyar-n�met er�k beker�tett�k. A szovjet k�tel�kek, csup�n egy r�sz�knek siker�lt kit�rnie. �gy Malinovszkij terve csak r�szben val�sult meg, mert a Tisz�nt�lt siker�lt elfoglalnia, de a W�hler csoport t�bb mint 150 000 katon�j�nak siker�lt a Tisza m�g�tt �j v�d��ll�sokat foglalni.

Hadm�veletek Magyarorsz�g ter�let�nek megtart�s��rt

A n�met-magyar csapatok Erd�ly felad�s�val elvesztett�k a szil�rd v�delemre legalkalmasabb ter�leteiket. Ugyanakkor a rom�n kiugr�s �ta el�sz�r siker�lt �jb�l �sszef�gg� v�delmi vonalat l�trehozni �s kapcsolatot teremteni az A, a D�l, �s az F. Hadseregcsoportok k�z�tt. Ez a v�delmi vonal azonban igen gyenge volt. A Duna-Tisza k�z�n v�d� 3. magyar hadsereg h�t gyenge hadoszt�lya p�ld�ul t�bb mint 150 kilom�teres szakaszt ellen�rz�tt. A legnagyobb gondot a tartal�kok hi�nya �s az ut�np�tl�si neh�zs�gek jelentett�k.

A felek a csapatainak csoportos�t�sa �s a hadm�veleti tervek

A 2. Ukr�n Front helyzete okt�ber v�g�n: a 40. szovjet �s a 4. rom�n hadsereg (11 hadoszt�ly �s 2 meger�d�tett k�rlet) Vitka (V�s�rosnam�ny)¾�jfeh�rt�; a 27. hadsereg (14 hadoszt�ly) �jfeh�rt�¾Polg�r; az 53. hadsereg (9 hadoszt�ly) Polg�r¾Tiszaf�red; a 7. g�rda-, �s az 1. rom�n hadsereg (11 hadoszt�ly) Tiszaf�red¾Tiszaug; a 46. hadsereg (12 hadoszt�ly) Alp�r¾Baja¾Zombor vonal�ban helyezkedett el. A front tartal�kai a m�g�ttes ter�leten felt�lt�seket �s �tcsoportos�t�sokat hajtottak v�gre, �gy t�bbek k�z�tt: a 6. g�rda-harckocsihadsereg (1 harckocsi-, �s 1 g�pes�tett hadtest); a Plijev lovas-g�pes�tett csoport (1 harckocsi-, 2 lovashadtest); a Gorskov lovas-g�pes�tett csoport (1 harckocsi-, 1 lovashadtest); a 18. harckocsihadtest, valamint a 2. �s a 4. g�pes�tett hadtest. Ezek �sszesen: 55 l�v�sz-, 11 lovas-, 9 g�pes�tett-, �s 9 harckocsi-magasabb egys�get (�sszesen 86 hadoszt�lyt) jelentettek. A szovjet f�parancsnoks�g—mivel a Duna-Tisza k�z�n kialakult hadm�veleti helyzetet igen kedvez�nek �t�lte meg¾utas�totta Malinovszkij marsallt, hogy a balsz�rny-csapataival halad�ktalanul ind�tson t�mad�st, �s menetb�l foglalja el Budapestet. A feladat v�grehajt�s�nak idej�re a 46. hadsereget meger�s�tett�k a 23. l�v�sz-, valamint a 2. �s a 4. g�pes�tett hadtestekkel. Malinovszkij marsall—hivatkozva csapatainak rendezetlens�g�re �s az er�s�t�sek bev�r�s�nak sz�ks�gess�g�re¾5 nap halad�kot k�rt, de Szt�lin ezt elutas�totta. Ezt k�vet�en a front t�rzse az al�bbi tartalm� direkt�v�t dolgozta ki �s juttatta el a csapatokhoz. A 46. hadsereg meger�s�t�ivel okt�ber29-�n 14 �rakor ind�tson t�mad�st Kecskem�t¾Budapest ir�ny�ban. A f�csap�st k�t l�v�sz- �s egy g�pes�tett hadtesttel a jobb sz�rnyon m�rje. K�zelebbi feladatk�nt 30-�n est�re �rje el gyalogr�szeivel Nagyk�r�s¾Lajosmizse¾Izs�k¾Duna vonal�t, m�g a 2. g�pes�tett hadtesttel Albertirsa¾�rk�ny k�rzet�t. Ez id� alatt a 7. g�rdahadsereg keljen �t a Tisz�n, 4 hadoszt�llyal csatlakozzon a t�mad�shoz, �s 30-�n est�re vegye birtokba T�szeg¾Nagyk�r�s ter�let�t. Tov�bbi feladatk�nt a l�v�szer�k folytass�k t�mad�sukat �szaknyugat ir�nyban, m�g a 4. g�pes�tett hadtest �tk�zetbe vet�s�vel a gyorscsapatok menetb�l foglalj�k el Budapestet.

A n�met-magyar katonai vezet�s m�r a debreceni hadm�velet id�szak�ban felismerte a Duna-Tisza k�z�n kialakult hadm�veleti helyzet vesz�lyeit, ez�rt megel�z� int�zked�seket adott ki a szovjetek Budapest ir�ny� t�mad�s�nak elh�r�t�s�ra. Szeptember22-�n rendelt�k el annak a hatalmas �sszef�gg� v�delmi vonalnak a ki�p�t�s�t. Ez a v�d�vonal t�bb szakaszb�l �s sz�mos hadm�veleti retesz�ll�sb�l �llt. �gy a Karola-vonal, amely a Zempl�ni-hegys�g, a B�kk, a M�tra �s a B�rzs�ny d�li lejt�j�n h�z�dott. Budapestet keletr�l az Attila-, m�g a Dun�nt�lt a Margit-vonal v�dte. A D�l Hadseregcsoport 1944. okt�ber v�g�n k�t hadm�veleti csoportb�l �llt. A W�hler hadm�veleti csoport, amely a 8. n�met, �s az 1. magyar hadsereg maradv�nyaib�l j�tt l�tre, Ungv�r �s Tiszaf�red k�z�tt 160 kilom�teres arcvonalon v�dett. �llom�ny�ba tartozott: a XXIX. n�met hadtest 3. �s 4. hadoszt�lya, valamint a 8. p�nc�lvad�sz-hadoszt�ly; az 1. magyar hadsereg �llom�ny�b�l az V. hadtest, a III. hadtest a IX. hadtest, a Finta-csoport. A Fretter-Pico hadm�veleti csoport 150 kilom�teres arcvonalon Tiszaf�red �s Baja k�z�tt z�rta a budapesti ir�nyt. �llom�ny�ba tartoztak: a Breith-csoport (a III. n�met p�nc�los hadtest parancsnoka)a 13. n�met p�nc�loshadoszt�ly; az 1. magyar p�nc�loshadoszt�ly; a Feldherrnhalle p�nc�lgr�n�tos hadoszt�ly; a 2. magyar hadsereg VII. hadteste , a Kirchner-csoport (az LVII. p�nc�loshadtest parancsnoka), az 1., a 23. �s a 24. n�met p�nc�loshadoszt�ly; a 3. magyar hadsereg VIII. hadteste, a IV. p�nc�los hadtest: a 2. magyar p�nc�loshadoszt�ly; 4. SS-p�nc�lgr�n�tos hadoszt�ly; a 25. magyar gyaloghadoszt�ly (a 3. hadseregt�l). A 2. magyar hadsereg-parancsnoks�g okt�ber24-t�l a Duna vonal�nak v�delm�t l�tta el a Csepel-sziget �s Batina (Kisk�szeg) k�z�tt. �llom�ny�ba tartozott: a II. hadtestparancsnoks�g: a 31. n�pi p�nc�lgr�n�tos hadoszt�ly; az 1. folyamer� dand�r; az 5. p�thadoszt�ly; a 4. (P�cs) honv�dker�let. A VI. hadtestparancsnoks�g: a 8. t�bori p�thadoszt�ly; a 12. tartal�k hadoszt�ly; az 1. husz�rhadoszt�ly; az 1. ejt�erny�s z�szl�alj. A Matolcsy (okt�ber 31-t�l) Kesse� csoport a solti (dunaf�ldv�ri) h�df�ben. A 3. magyar hadsereg-parancsnoks�g er�inek egy r�sz�vel z�rta a Duna-Tisza k�z�t, m�g a VII. hadtest�t kivont�k a Dun�nt�lra, a VI. hadteste pedig a Duna vonal�t v�dte. Budapest v�delm�t magyar r�szr�l az 1. hadtestparancsnoks�g ir�ny�totta. A Dun�nt�lon l�v�¾�s az �ttelep�lt¾ker�let-parancsnoks�gok megkezdt�k a 18-20 �ves levent�k beh�v�s�t �s kik�pz�s�t. Ezzel p�rhuzamosan folyt a fegyvernemek kik�pz�se is. Ez a tartal�k�llom�ny t�bb mint 100 ezer f�t tett ki, de felszerelni nem tudt�k �ket. Okt�ber12-e �ta folyt a „Szent L�szl� hadoszt�ly” szervez�se �s a h�nap v�g�n d�nt�s sz�letett az „1. SS-„Hunyadi J�nos” �nk�ntes p�nc�lgr�n�tos hadoszt�ly fel�ll�t�s�r�l is.

1944. �sz�n a n�metek 16 hadoszt�llyal, a magyarok kb. 22 hadoszt�llyal, rendelkeztek, k�z�tt�k 6 volt p�nc�los. Ezen er�kb�l kb. 5 hadoszt�ly a Dun�nt�lon, 4 hadoszt�ly felt�lt�s alatt, 1 hadoszt�ly Lengyelorsz�gban, 8 hadoszt�ly a IV. Ukr�n Front el�tt helyezkedett el. �gy a 2. Ukr�n Fronttal szemben csup�n 19-20 n�met-magyar hadoszt�ly �llt, 30-60%-os felt�lt�tts�ggel. A magyar alakulatokn�l igen kev�s volt a j�l felszerelt k�tel�kek sz�ma. Az er�k z�m�t k�nny� fegyverzet�, p�nc�lt�r� eszk�z�kkel alig ell�tott p�t- �s tartal�k hadoszt�lyok tett�k ki.

Friessner vez�rezredes l�tva a v�delem gyenges�g�t, Nagyk�r�s, Kecskem�t, Kiskunf�legyh�za t�rs�g�be rendelte az LVII. P�nc�los hadtest r�szeit, az 1. magyar p�nc�loshadoszt�lyt �s a 4. SS. P�nc�lgr�n�tos hadoszt�lyt. A t�mad�s kezdet�re azonban csak a 24. p�nc�loshadoszt�ly �rkezett be.

A Budapest elfoglal�s�ra tett els� szovjet k�s�rlet meghi�s�t�sa (1944. 10. 29¾11. 04.)

A Tiszaalp�r¾Kiskunf�legyh�za szakaszon 1944. okt�ber29-�n 14 �rakor megindul� szovjet t�mad�s a cs�kkent l�tsz�m� �s gyeng�n felszerelt egys�geket �rte. Az �ri�si f�l�nyben l�v� szovjeteket k�ptelenek voltak a peremvonal el�tt meg�ll�tani. A harcrendek azonban nem bomlottak meg, a k�t hadoszt�ly szervezett halogat� harcot folytatott, amellyel l�nyeg�ben lelass�totta az ellens�g el�nyomul�s�t. Malinovszkij marsall l�tva, hogy csapatainak lend�lete egyre cs�kken, �tk�zetbe vetette a 2. g�rda-g�pes�tett hadtestet, majd 30-�n reggel a 7. g�rdahadsereget. Fretter-Pico t�z�rs�gi t�bornok sorozatos ellencsap�sok m�r�s�vel, az arcvonal ler�vid�t�s�vel �s �jabb er�k �tcsoportos�t�s�val igyekezett poz�ci�it jav�tani a Duna-Tisza k�z�n. A 24. p�nc�loshadoszt�ly, valamint a k�zben be�rkez� 4. SS p�nc�l-gr�n�tos hadoszt�ly ellenl�k�seivel siker�lt a 7. g�rdahadsereget a Nagyk�r�s¾Szolnok terepszakaszon meg�ll�tani, a 46. hadsereg t�mad�s�t pedig tov�bb lass�tani. Ennek eredm�nyek�nt id�ben siker�lt az arcvonalat a Budapest¾Cegl�d¾Szolnok vonalra visszavonni, valamint a Csepel-szigetet �s az Attila-vonalat megsz�llni.

Az Attila-vonal h�rom v�d��vb�l �llt, melynek sz�rnyai a Duna keleti partj�ra t�maszkodtak. Az els� v�d��v: Als�g�d¾Csom�d¾Veresegyh�z-¾Magl�d¾Ecser¾Dunaharaszti; a m�sodik Dunakeszi¾Mogyor�d-¾Isaszeg—P�cel¾Pestszentimre¾Soroks�r, m�g a harmadik Pest peremker�leteinek vonal�ban h�z�dott. Az els� v�d��vet okt�ber30-a �s november3-a k�z�tt a 22. SS. lovashadoszt�ly �s a Feldherrnhalle p�nc�lgr�n�tos hadoszt�ly sz�llta meg, majd ide vonult vissza a magyar hadoszt�lyok egy r�sze is. �gy az 1. lovashadoszt�ly a Csepel-szigetre, m�g a 10. gyaloghadoszt�ly k�t ezrede az Attila-vonalba ker�lt. A t�bbi magyar alakulat az �j v�delmi vonal m�g� vonult vissza, rendez�s �s felt�lt�s c�lj�b�l.

Malinovszkij marsall �rz�kelve az �j v�delmi vonal el�tti ellen�ll�s gyeng�l�s�t, �ld�z�s bevezet�s�t rendelte el. November1-j�n �tk�zetbe vetette a 4. g�rda g�pes�tett hadtestet, �s ezzel egy id�ben fel�j�totta a t�mad�st mindk�t hadsereg s�vj�ban. A gyorscsapatoknak feladatul szabta, hogy nagy �tem� el�ret�r�s ut�n 3-ig nyugatr�l �s keletr�l ker�ts�k be Budapestet. Ez az utas�t�s azonban a szovjetek sz�m�ra csup�n v�gy�lom maradt, mert a 4. g�rda g�pes�tett hadtest nem tudta �tt�rni az �j v�delmi vonalat, m�g a 2. g�rda g�pes�tett hadtestet a Csepel-szigeten az 1. magyar lovashadoszt�ly �ll�totta meg. November3-ra a szovjet l�v�szer�k is felz�rk�ztak a n�met-magyar v�delemre, �s �jult er�vel rohamoztak. 4-�n �j csoportos�t�sban t�bb k�s�rletet tettek a v�delem �tt�r�s�re, mik�zben �ri�si vesztes�geket szenvedtek. A sikertelen rohamok l�tt�n 4-�n este le�ll�tott�k a t�mad�st. Az arcvonal a Soroks�ri Duna-�g, Attila-vonal, �ll�, Monor, Albertirsa, Cegl�d, Szolnok vonal�ban �tmenetileg megmerevedett.

A Duna-Tisza k�z�n v�dekez� n�met-magyar csapatok jelent�s ter�leteket adtak fel, de sz�v�s, akt�v harccal siker�lt kifullasztaniuk a szovjett�mad�st Budapest el�ter�ben. A harcok Budapest elfoglal�s��rt, illetve megtart�s��rt bontakoztak ki �s k�zel egy h�ten kereszt�l igen nagy intenzit�ssal zajlottak. A D�l Hadseregcsoport siker�t annak k�sz�nhette, hogy id�ben felismerte az ellens�g sz�nd�k�t, j�l man�vereztette csapatait. A gyorsas�gnak �s a j�l �sszehangolt tev�kenys�gnek meghat�roz� szerep jutott. A sikerhez kellettek persze azon hib�k is, amelyeket a 2. Ukr�n Front, illetve a t�mad� hadseregek parancsnokai �s t�rzsei sorozatban elk�vettek. Az „orosz g�zhenger” most kudarcot vallott. Azt hitt�k, hogy a d�nt� er�f�l�ny�k sikert fog hozni a debreceni �tk�zetben am�gy is sz�tzil�lt n�met-magyar csapatokkal szemben, �s nem sz�ks�ges id�t pazarolni a felder�t�sre �s az apr�l�kos el�k�sz�t�sre. Mindezt tet�zte, hogy csapataikon a f�radts�g jelei mutatkoztak �s t�l sz�les arcvonalon, helyezkedtek el, az er�k �tcsoportos�t�s�hoz a fels� vezet�s nem biztos�tott id�t.

Budapest elfoglal�s�ra tett m�sodik szovjet k�s�rlet meghi�s�t�sa (1944. 11. 11¾21)

A szovjetvezet�s a kudarc ut�n �t�rt�kelte csapatai helyzet�t �s �j elhat�roz�st hozott. Az �jabb tervbe be k�v�nt�k vonni a front valamennyi hadsereg�t. A c�l nem v�ltozott, csup�n az er�k nagys�ga �s a f�csap�st �ttett�k Hatvan, Budapest ir�ny�ban t�mad� 7. g�rdahadsereg s�vj�ba. A 2. Ukr�n Front parancsnok�nak nagybani elgondol�sa a k�vetkez� volt. A 7. g�rdahadsereg meger�s�tve a 2. �s a 4. g�rda g�pes�tett hadtesttel, valamint a Plijev lovas-g�pes�tett csoporttal, Besenysz�g¾Cegl�dbercel k�z�tt �tt�ri a n�met-magyar v�delmet, elfoglalja Hatvant. Ezt k�vet�en kifejleszti a t�mad�st Balassagyarmat ir�ny�ban, majd d�lre fordulva keletr�l beker�ti Budapestet. Ezzel egyid�ben a 46. hadsereg Budapestt�l d�lre �tkel a Dun�n, majd a k�t g�pes�tett hadtest �tal�rendel�se ut�n nyugatr�l �tkarolja a magyar f�v�rost. A front t�bbi er�i ez id� alatt �tkelnek a Tisz�n, �s r�szekre szabdalj�k �szak-Magyarorsz�g ter�let�n a v�dekez� er�ket. A 40. hadsereg �s a 4. rom�n hadsereg Gesztely, a 27. hadsereg Miskolc, m�g az 53. hadsereg Eger elfoglal�s�t kapta feladatul. A 2. Ukr�n Front e feladathoz jelent�s meger�s�t�st kapott. A 4. Ukr�n Frontt�l 2 l�v�szhadtest �s nagysz�m� t�z�rs�g, m�g a h�torsz�gb�l t�bb mint 200 harckocsi �s 40 ezer f� ut�np�tl�s �rkezett meg. Malinovszkij marsall az �l�er�t a f�csoportos�t�s, m�g a harckocsikat a 6. harckocsi hadsereg felt�lt�s�re haszn�lta fel. Ez ut�bbival tervezte a sikert kifejleszteni. Ezzel p�rhuzamosan a 2. g�rda g�pes�tett hadtestet kivonta a 7. g�rdahadsereg al�rendelts�g�b�l �s �tir�ny�totta a 46. hadsereghez.

A D�l Hadseregcsoport parancsnoks�ga �szlelte a szovjet �tcsoportos�t�sokat, a t�mad�s el�k�sz�leteit. Friessner vez�rezredes �gy d�nt�tt, hogy miel�tt a szovjetek meginduln�nak, ellencsap�st m�r a Budapestet vesz�lyeztet� 46. hadseregre. Kett�v�gja arcvonal�t, majd felsz�molja az elszigetelt er�ket Pest d�lkeleti t�rs�g�ben. A t�mad�sra az 1. �s a 23. n�met, az 1. magyar p�nc�loshadoszt�lyt, valamint a Feldherrnhalle p�nc�lgr�n�tos hadoszt�ly r�szeit jel�lte ki. Gyors szervez�munka ut�n a t�mad�s m�r november5-�n megindult. A p�nc�los csoportos�t�s Pilis, Albertirsa k�z�tt t�madva �tt�rte a 46. hadsereg v�delm�t �s Dabas t�rs�g�ben �tv�gta a Kecskem�tr�l Budapestre vezet� m�utat. Itt a n�met-magyar p�nc�losok �szaknyugatnak fordultak, hogy a beker�t�st v�grehajts�k. Erre azonban nem ker�lt sor, mert 6-�n a 27. �s az 53. szovjet hadsereg¾�ppen a 46. hadsereg tehermentes�t�se �rdek�ben¾minden komolyabb el�k�sz�let n�lk�l �leivel �tkelt Tisz�n �s Mez�k�vesd¾F�zesabony ir�ny�ban nyomult el�re. �gy a p�nc�los er�ket �t kellett csoportos�tani ebbe a t�rs�gbe. A t�mad�s le�ll�t�s�ra �s az �tcsoportos�t�sra igen nagy sz�ks�g volt, hiszen a k�t szovjet hadsereggel szemben a Tiszakeszi �s Tiszan�na k�z�tti 50 kilom�teres arcvonalat csup�n a 27. magyar gyaloghadoszt�ly, �s a 9. hat�rvad�szdand�r v�dte. F�l� volt, hogy a szovjetek gyorsan �tt�rik a gyenge magyar v�delmet, �s ellen�ll�s n�lk�l elfoglalhatj�k Egert �s Miskolcot. Ezzel bek�vetkezett volna a D�l Hadseregcsoport kett�v�g�sa �s lehetetlenn� v�lt, volna az er�k szervezett visszavon�sa a Karola-vonalba. Az �tcsoportos�t�sokkal id�legesen siker�lt az 53. �s a 27. hadsereg t�mad�s�t meg�ll�tani.

1944. november11-�n reggel a szovjet csapatok¾a 46. hadsereg kiv�tel�vel¾minden szakaszon t�mad�sba lend�ltek. A f�csoportos�t�st k�pez� 7. g�rdahadsereg parancsnoka a Zagyva k�t oldal�n t�madva a 46. magyar gyalog- �s a 4. SS. Rend�r hadoszt�ly �ll�s�t rohamozta. Az ellens�g lend�lete m�r a kezdet-kezdet�n megt�rt, �s a nap v�g�re csak 5-8 kilom�tert tudott el�renyomulni. November 12-�n a 7. g�rdahadsereg parancsnoka �tk�zetbe vetette m�sodik l�pcs�j�t �s a k�t g�pes�tett hadtestet. A t�ler� ellens�lyoz�s�ra a m�sodik l�pcs�ben elhelyezked� 18. SS. P�nc�lgr�n�tos, valamint a 13. �s a 23. p�nc�loshadoszt�lyok ellencsap�sokat m�rtek J�szber�ny ir�ny�ba. Ennek k�vetkezt�ben a telep�l�s t�rs�g�ben t�bb napig tart� heves k�zdelem bontakozott ki. A t�ler� v�g�l gy�z�tt, �s a n�met-magyar er�knek vissza kellett vonulniuk K�ka¾T�alm�s¾Pusztamonostor¾J�sz�roksz�ll�s vonal�ra.

November16-a �s 27-e k�z�tt �jb�l fell�ngoltak a harcok Hatvan t�rs�g�ben. A n�met parancsnoks�g a 46. gyalog- �s a 4. SS. hadoszt�ly arcvonal�t a fokozatosan be�rkez� 357. gyaloghadoszt�llyal er�s�tette, meg �s a t�rs�gbe ir�ny�totta a 18. SS. p�nc�lgr�n�tos hadoszt�lyt. 25-�n Hatvan elesett �s a v�d� csapatok visszavonultak a Karola-vonalba, ahol meg�ll�tott�k a szovjet f�csoportos�t�s el�ret�r�s�t. A v�delem Gy�ngy�s¾Hatvan¾Asz�d vonal�ban �tmenetileg stabiliz�l�dott. Az arcvonal t�bbi szakasz�n is kem�ny k�zdelmek zajlottak ez id� alatt. Az els� magyar hadsereg Ungv�r¾Csap¾Tiszadada¾Tiszakeszi szakaszon (160 kilom�teren!) v�dekezett, a 4. Ukr�n Front 18., a 2. Ukr�n Front 40. szovjet- �s 4. rom�n hadsereg�vel szemben. A nagy er�f�l�ny ellen�re a szovjett�mad�s lassan haladt el�re a kis l�tsz�m�, de sz�v�san harcol� n�met-magyar hadoszt�lyokkal szemben. Az arcvonal a Karola-�ll�sba tev�d�tt �t, miut�n a 4. Ukr�n Front 18. hadsereg�nek csap�sm�r� csoportos�t�sa Csap¾S�toralja�jhely ir�ny�ban sikert �rt el. Ennek eredm�nyek�nt fel kellett adni a Bodrogk�zt, valamint az Ung �s a Latorca k�z�tti ter�letet. Az arcvonal k�z�ps� szakasz�n a 27. hadsereg �s a Gorskov lovas-g�pes�tett csoport el�tt kezdetben a 3. majd a 4. n�met hegyihadoszt�ly z�rta le a miskolci ir�nyt. A k�zel k�t h�tig d�l� harcok sor�n a k�t n�met hadoszt�ly szinte teljesen kimer�lt. A D�l Hadseregcsoport parancsnoka k�rte az OKH-t (Oberkommando das Heer), hogy enged�lyezze Miskolc felad�s�t �s a visszavonul�st a Karola-�ll�sba. Mivel a k�r�st elutas�tott�k, Friessner vez�rezredes a t�rs�gbe ir�ny�totta a 24. p�nc�loshadoszt�ly egy r�sz�t �s a 239. rohaml�vegdand�rt. Ezzel az er�vel siker�lt Miskolct�l keletre �s d�lre meg�ll�tani a 27. hadsereget. Az 53. hadsereggel szemben a 8. vad�sz- �s a 25. gyaloghadoszt�ly, valamint a 24. �s a 2. magyar p�nc�loshadoszt�ly r�szei v�dekeztek. A szovjetek a Tarna v�lgy�ben igyekeztek megakad�lyozni a szervezett ellentev�kenys�get �s a n�met-magyar csapatok visszavonul�s�t a Karola-�ll�sba. A foly� v�lgy�ben ez�rt igen elkeseredett harcok folytak, t�bb mint egy h�ten �t. Az arcvonal v�g�l a Karola-�ll�sban (Egerbakta¾M�traf�red vonal�ban) stabiliz�l�dott.

A 46. hadsereg a november5-i �s 6-i ellencsap�s ut�n rendezte arcvonal�t �s �j csoportos�t�sokat hozott l�tre. A 10. g�rda-l�v�szhadtest 16-�t�l az Attila-vonalat rohamozta Dunaharaszti �s Gy�lpuszta t�rs�g�ben. A sz�mtalan k�s�rletet a v�d�k rendre visszavert�k. November21-�n k�s� este a 23. �s a 37. l�v�szhadtestek Taksony �s D�ms�d k�z�tt rejtve megkezdt�k az �tkel�st a Csepel-szigetre. Az 1. magyar lovashadoszt�ly h�siesen harcolt, de az 50 kilom�teres v�d�s�v �s a hatszoros t�ler� egyenl�tlenn� tette a k�zdelmet. A szovjetek megsz�llt�k ugyan a Csepel-sziget d�li r�sz�t, de k�zben olyan vesztes�geket szenvedtek, hogy a m�sodik �tkel�sre, illetve a sziget teljes birtokbav�tel�re m�r nem tudtak v�llalkozni. Ezzel lez�rult a Budapest�rt foly� harcok m�sodik szakasza. A szovjet csapatok t�mad�sa a Karola- �s az Attila-�ll�sok el�tt elakadt, Budapestet nem tudt�k elfoglalni, s�t beker�teni sem.

A n�met-magyar csapatok kereszt�lh�zt�k ugyan az ellens�g sz�nd�k�t, de maguk is jelent�s vesztes�geket szenvedtek. Ugyanakkor forr�saik egyre cs�kkentek, �s a h�bor� �rtelmetlens�g�nek felismer�se pedig mind jobban kihatott a csapatok mor�lj�ra. A Karola-vonal viszonylag j�l ki�p�tett rendszer volt, de Magyarorsz�g szempontj�b�l ink�bb lehetett egy had�szati retesz�ll�snak, mintsem ter�let�t megtart� szil�rd v�d�vonalnak tekinteni.

A szovjet vezet�s a m�sodik hadm�veleti terv�vel sem alkotott valami nagyot, s�t koncepci�j�ban rosszabb volt, mint az els�. Ugyanis ebben Budapest elfoglal�sa nem els�dleges, csak v�gc�l volt, miut�n elfoglalt�k �szak-Magyarorsz�g eg�sz ter�let�t, bele�rtve a nagyobb v�rosokat �s telep�l�seket. Ez oda vezetett, hogy¾a front lehet�s�geihez m�rten �s a hatvani ir�nyt kiv�ve¾egyenl�en lettek elosztva. �gy ez a hadm�veleti terv ink�bb az �n. „helyi beszerz�s” gyakorlati megval�s�t�s�t szolg�lta, mintsem az �szak-Magyarorsz�g ter�let�re visszavonult n�met-magyar csapatok elv�g�s�t a h�torsz�gt�l. A november11-e ut�ni hadm�veletek ezt egy�rtelm�en al�t�masztj�k.

A szovjet vezet�s �s a csapatok alkalmaz�s�nak hib�i �jb�l jelentkeztek. A m�r ismerteken t�l igen szembet�n� volt a fegyvernemek k�z�tti gyenge egy�ttm�k�d�s k�l�n�sen a l�v�szek �s a t�z�rek, illetve a l�v�szek �s a gyorscsapatok k�z�tt. A gyorscsapatok az �tt�r�s ut�n magukra maradtak. Ennek lett a k�vetkezm�nye, hogy a Gorskov lovas-g�pes�tett csoport a B�kk, a Plijev lovas-g�pes�tett csoport a M�tra hegys�g sz�k v�lgyeiben s�lyos vesztes�geket szenvedett �s felt�lt�sre ki kellett vonni a harcokb�l