szantomihaly
szantomihaly
Men
     
E.mail cmem

szanto.mihaly@zmne.hu

     
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
     
Hrlevl hallgatimnak
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
     
A Magyar Honvdsg a kiegyezs utn
     
MH 1867-tl
     
Magyarorszg a kt vilghbor kztt
Magyarorszg a kt vilghbor kztt : 4. Szerzds Jugoszlvival s a fejezet sszegzse.

4. Szerzds Jugoszlvival s a fejezet sszegzse.

  2007.02.02. 13:39

Ez a fejezet sszegzi a kt vilghbor kztti idszakban a katonai krdsek megoldsa rdekben tett magyar erfesztseket.

SZERZDS JUGOSZLVIVAL

Az 1940-es v vgre maradt mg egy fontos politikai esemny. A mr korbban megindult magyar-jugoszlv trgyalsok rvid idn bell sikerrel kecsegtettek. A Teleki miniszterelnk szmra Jugoszlvia maradt az gynevezett „nyitott ablak” a korltozott magyar fggetlensg vdelmben a nyugat fel. A trgyalsokat Nmetorszg is j szemmel nzte, hiszen Jugoszlvia nmet orientcijnak biztos lehetsgt ltta benne. Lnyeges krds volt tovbb a nmetek szmra, hogy a szovjetek ellen kszl nmet csapatok jobbszrnya teljesen biztos alapokon lljon. 1940. december12-n aztn a belgrdi klgyminisztrium mrvnytermben Cincar Markovic jugoszlv s Csky Istvn grf magyar klgyminiszter alrta a szerzdst, amely a kvetkez f rszekbl llt:

„1. Cikk. A Magyar Kirlysg s a Jugoszlv Kirlysg kztt lland bke s rks bartsg fog fennllni.

2. Cikk. A Magas Szerzd Felek egyetrtenek abban, hogy tancskozni fognak mindazokban a krdsekben, amelyek megtlsk szerint klcsns kapcsolataikat rinthetik.

3. Cikk. A jelen Szerzds meg fog ersttetni s a megerst okiratok, amint lehetsges, Budapesten ki fognak cserltetni.”

1940. december18-n aztn Hitler alrta a „Fall Barbarosst”, a Szovjetuni elleni nmet tmads tervt, amely a ksbbiek folyamn Magyarorszgra is komoly kvetkezmnyekkel jrt.

1940. vgn a Magyar Kirlyi Honvdsg hadrendje a kvetkez volt: Szvegdoboz:  293A Honvdelmi Minisztrium Kzponti Irattr: HM 1940 HM-III. 40400 szm szervezsi intzkeds alapjn. Hadirend tervezett ltszma: tiszt: 24 000 f; legnysg:600 000 f; sszesen: 624 000 f sszlakossg : 13,9%-a. A rendelkezsre ll fegyverzet -sszestett adatai: Tb. t.lg. sszesen: 246 db; Knny harckocsi 130 db; Replgp: 302 db.

SSZEGZS

Az els vilghbors veresg s a Monarchia szthullsa utni vkuum Magyarorszgon is megmozgatta az nllsul nemzeti erket. Az szirzss Forradalom, majd a Tancskztrsasg, katonai szempontbl az els igazi nemzeti hader kialaktst jelentette 1848 ta. Emberfeletti munkval kialakult egy olyan magyar hader, amely sajt erejbl tpllkozva vette fel a kzdelmet a minden tren flnybe lv ellensggel szemben. A hadsereg parancsnoki kara s legnysgi llomnya is a hazjrt kzdtt, de a politika, mint mr oly sokszor, ismt dnten befolysolta, (elrulta?) s semmiss tette az elrt katonai sikereket, eredmnyeket.

A trianoni dikttum utni vekben szinte teljes egszben hinyzott a szabad cselekvs lehetsge a hadseregfejleszts tern. A krlmnyeket egyrtelmen a bkeszerzds katonai elrsai s a SZEB jelenlte hatrozta meg. A tiltsok s a rendszablyok zmt kt nagyobb csoportra lehetett osztani. Az elsbe azok a rszek tartoztak, amelyek a magyar hadsereg azonnali leszerelst, mg a msodikba a kzvetett, vagyis a hosszabb tvra szlan a hader akci kptelensgt volt hivatva biztostani. Ez utbbi lnyegben az els temben kiptett s a mg nvdelemre sem kpes katonai llapotokat konzervlta. A kzvetlen eredmnyeket hoz elrsok krbe sorolhatk a szervezeti formk, a ltszmviszonyok, a lszer s fegyverzeti arnyok. A magyar hadsereg hossz tv akcikptelensgt pedig az ltalnos vdktelezettsg eltrlse, a tl hossz szolglati id bevezetse, a tiszti utnptls minimalizlsa, illetve az akcikpessg fellesztsre alkalmas szervezetek s intzetek megtiltsa volt hivatott biztostani. Az 1920. jnius4-n Trianonban alrt bkeszerzds olyan hadsereg fellltst tette lehetv, amelynek feladata csupn a belsrend s a hatrrendr-szolglat elltsa lehetett. Ezer fre 1150 puskt, 15 gppuskt, 3 knny lveget s 2 aknavett engedlyeztek. A 40 250 puskval, 525 gppuskval, 105 knny lveggel, aknavetvel felszerelt ltszmkeretbl az elrsok szerint durvn vagy hrom hadosztlyt, vagy ht vegyes dandrt lehetett fellltani. Ez a minimlis ltszm, valamint a nehztzrsget, a harckocsikat s a replgpeket nlklz hadsereg eleve nem lehetett akcikpes. Trianon katonai tiltsainak tbbi rsze mg kegyetlenebb volt, hiszen nem csupn a kifel trtn tkpessgnket, de mg az nvdelmnk biztostsnak jvbeni remnyt is szertefoszlatta.

A hader fejleszts els idszaka (1920—1927 kztt) lnyegben az elrt hadrend fellltsval s mkdtetshez szksges felttelek megteremtsvel telt el. A SZEB jelenlte nem tette lehetv, hogy a szigortsokon laztani lehessen. Olyan jl sikerlt a bkefeltteleket diktl nagyhatalmak kzremkdse, hogy 1927-re mg az engedlyezett ltszmkereteket sem tudtuk kitlteni. A katonai vezets vgl a vegyes dandrok fellltsa mellett dnttt. Ennek az llt a htterben, hogy gy ht katonai krletet lehetett ismt ltrehozni, amely magban hordozta a hadosztlyokk, ksbb pedig hadtestekk trtn fejleszts lehetsgt. Az alakulatok fellltsval egy idben trtntek ugyan ksrletek a tiltsok kijtszsra, mint pl. tisztek s legnysg rejtse „K” (knyszer) toborzs bevezetsre, azonban ezek rezhet javulst nem hoztak. St a kt kirlypuccs utn a kisantantt szervezdtt utdllamok, s a mg szigorbb ellenrzs tovbb rontotta az eslyeket.

A javul lehetsgeket az a tny szolgltatta, hogy a SZKEB 1927. mrcius31-ei hatllyal elhagyta az orszg terlett s a kzvetlen ellenrzst az idszakos ellenrzs, vltotta fel. Ezzel Magyarorszg nmi lehetsget kapott arra, hogy kilpjen a teljes elszigeteltsgbl. Mr 1927. prilis5-n ratifiklsra kerlt az olasz-magyar bartsgi s egyttmkdsi szerzds. A kt fl gy ltta, hogy Magyarorszg nllan kptelen a revzi rdekben eredmnyesen fellpni, ezrt a kisantant megosztsra kell trekedni. Magyarorszgnak Csehszlovkira kellett koncentrlni, a Romnihoz fzd viszony javtsa mellett. Jugoszlvia semlegestst Mussolini vllalta magra. Katonai megllapodsok is szlettek, amelyek elssorban a fegyverszlltsokra s piltk kikpzsre irnyultak. A trgyalsokon egyeztettk a tovbbi klpolitikai lpseket. Mindenek eltt megllapodtak az Anschluss elleni kzs fellpsben. Vgl is az nllsulni akar olasz klpolitika balkni trekvsei teremtettk meg azt a lehetsget, hogy Magyarorszg kilpjen a teljes elszigeteltsgbl. Magyarorszg klpolitikja egszen az olasz-osztrk-magyar hrmas egyezmny megktsig (1934. mrcius17.) ezt az utat jrta. A nmet orientci ezt kveten kezdett kialakulni, amikor egyrtelmv vlt, hogy az elgedetlenkedk tbornak vezetsre Olaszorszg nem alkalmas, azt a hitleri Nmetorszgra kell bzni.

Vltozsok trtntek a haderfejleszts terletn is. A koronatancs 1927. decemberi lsn hatrozatot hozott egy azonnali fejlesztsrl, amelyet 1928—1930 kztt kellett vgrehajtani. A f clkitzs az volt, hogy jelentsen megnveli a Magyar Kirlyi Honvdsg hadiltszmt, jobb fegyverzeti arnyokat teremtenek, illetve lerakjk a harckocsi- s replcsapatok alapjait. Az 1920—27 kztti vekhez viszonytva jelents ltszmgyarapodsnak tekinthet az a tny, hogy kzel 23 000 fvel ntt a hadsereg bkeltszma, mg a felriasztott hadsereg ht hadosztlybl s Fvezrsgi kzvetlenekbl llt. A gyalogsgnl az ezred kzvetlenknt aknavetket s gykat, mg a dandrok kt osztlybl ll tzrezredeket kaptak. Az LH (lggyi hivatal) 1181 fs kerete igen szerny volt, amit az anyagi-technikai okok miatt egyelre nem lehetett bvteni. Jelentsnek tekinthet viszont a ht replszzad megszervezse, annak ellenre, hogy a kevs s elhasznldott gpek miatt ezek csak keretek voltak. A RUISK (Rendr jonc Iskola) fednv alatt mkd pncljrmves osztly fellltsa kpezte a pnclos fegyvernem alapjt. Azonban a gondot itt is a technikai eszkzk hinya jelentette. Az osztlynak csak kt, a pnclgpkocsi s a pnclmenetoszlop szzada volt felszerelve, mert harckocsikat nem tudtak beszerezni.

Az antant ltal sztvert s leptett hadiiparunk kptelen volt talpra llni. Hinyzott a tudomnyos-ksrleti munka, nagy volt a nyersanyaghiny, licenc vsrlsra pedig nemigen nylott lehetsg. A rendszerests msik fzist az import jelentette volna, de a lehetsgek ebben a szakaszban sem javultak lnyegesen. Titokban rkeztek ugyan fegyverek Olaszorszgbl, azonban ezek els vilghbors eszkzk voltak (amit a hbor utn elkoboztak tlnk). Ezek a prblkozsok elgtelennek bizonyultak, s sok botrnyos helyzetet teremtettek. 1928-ban az osztrk szocildemokratk lepleztk le a szentgotthrdi „gyletnket”, majd 1933. janur elejn az Arbeiter Zeitung krtlte vilgg, hogy a hirtenbergi fegyvergyrba nagy mennyisg volt osztrk-magyar fegyver rkezett, elssorban Magyarorszg szmra.

1932-ben a fels vezets jabb nagyobb llegzet fejlesztsi tervet dolgozott ki konkrt idhatrok megjellse nlkl. Az j hadrend mr egy-egyszeri maximlis erkifejtsre plt. Ebben a ht vegyes dandr terletn ht hadtestparancsnoksgot terveztek ltrehozni, amelyet hrom hadsereg-parancs-noksg fogott ssze. Javtani kvntk a fegyvernemi arnyokat, a harckocsi s repl csapatok helyzett. A tervet hrom temben terveztk vgrehajtani, temenknt 7-7 hadosztly fellltsval. A program vgre a Magyar Kirlyi Honvdsgnek 21 hadosztllyal, 45 replszzaddal s egy gpkocsiz ezreddel kellett volna rendelkeznie. Az idszak vgig azonban gazdasgi nehzsgek miatt mindebbl nem sok valsult meg. 1932-ben a tiltsok ellenre bevezettk az ltalnos vdktelezettsget. A ht vmrkerletben 165 hatrszolglatot, teljest rst, s 7 hatrrezredet lltottak fel. Ez utbbiak adtk a vegyes dandrok harmadik ezredt. 1934-tl megkezdtk a tartalkosok tovbbkpzst, illetve a kikpzsbl kimaradt korosztlyok rvidtett idej felksztst. Mindezek ellenre a bkeltszm alig ntt, a fejlesztsi programnak csak az els szakaszt tudtk nagyjbl teljesteni. Az els 7 hadosztly fegyverzete viszont lnyegesen javult, ami a gppuskk, golyszrk s tzrsgi lvegek szmnak jelents nvekedsbl addott. A nemzetkzi helyzet alakulsa folytn Eurpa egyre inkbb a hbor fel sodrdott. A nyugati llamok kzmbssge, Nmetorszg fokozd szerepvllalsa tette lehetv, hogy Darnyi Klmn 1938. mrcius5-n Gyrben tartott beszdben bejelentse az egymillird pengs fegyverkezsi program vgrehajtsnak megkezdst. Ugyan ezen v augusztus vgn a jugoszlviai Bledben a kisantant orszgok elismertk Magyarorszg fegyverkezsi egyenjogsgt. Ez az engedly lnyegben nem egy jhiszem s nzetlen lps volt, hanem a trsgnkben kialakult llapotok knyszer tudomsulvtele.

Az Anschluss (1938. mrcius12-13.) s a „mncheni egyezmny” (1938. szeptember29.) utn Kzp-Kelet Eurpa orszgainak szmra vilgoss vlt, hogy sorsuk elssorban Nmetorszg klpolitikjnak irnyultsgtl fgg. Magyarorszg akarva-akaratlanul kzeledett a fasiszta tmbhz, mert csak ezton remlhette Trianon revzijt. A fels vezets trekvse hamar meghozta gymlcst, hiszen az els bcsi dnts (1938. november2.) visszajuttatta a Felvidket. A dnts vgrehajtsa sorn az I. hadtest az Ipoly krzett, a II. Csallkzt, a VI. Munkcsot s Ungvrt, mg a VII. Kasst s krnykt szllta meg. A magyar vezets felbuzdulva a sikeren, nll akciba kezdett Krptalja visszaszerzse rdekben. Most is, mint mr annyiszor, jbl kiderlt, hogy revzirl, nll lpsekrl csak abban az esetben lehet sz, ha az egybe esik Nmetorszg rdekeivel. Mivel a katonai akci nem volt sikeres, a Teleki kormny diplomciai tra terelte a krds megoldst. A magyar klpolitikt tovbbra is a mr jl ismert kettssg jellemezte. Egy rszrl mindent a revzi rdekben, ms rszrl nem engedni a tlzott nmet befolysnak, s megrizni a nyugati orszgok jindulatt. Ez a felfogs rvnyeslt akkor is, amikor Magyarorszg csatlakozott az Antikomintern Paktumhoz (1938. februr24.), ugyanakkor hatrozottan elutastott minden nmet krst a lengyelorszgi hbor idszakban. Sajnos a msodik „bcsi dnts” (1940. augusztus30.) utn ez a trekvs mr nem valsulhatott meg. szak-Erdly visszakerlt ugyan az anyaorszghoz, de a nmet befolysnak mr nem lehetett tjt llni. Ezzel Magyarorszg gazdasgi, politikai s katonai tren is elktelezte magt, amelyet az 1941. prilis11-n trtn hadba lpsnk koronzott meg.

Adalkok a magyar katonai fels vezets 1919—1940 kztti szervezeti vltozsaihoz, valamint a mozgstsi s hadkiegsztsi rendszer mkdshez

Horthy Mikls ellentengernagy a Krolyi Gyula kormny hadgyminisztere, 1919. jnius6-n rendeletet adott ki a nemzeti hadsereg fellltsrl. Ennek kerett megbzhat, nknt jelentkezk alkottk, akik fronttapasztalattal rendelkeztek 1919. augusztus9-n Horthy bejelentette a „Fvezrsg” („fvezrlet”) megalakulst, amely kivlt a hadgyminisztrium ktelkbl, s mint nll parancsnoksg megkezdte mkdst. 11-n Horthy Jzsef fhercegkormnyzval fvezrr neveztette ki magt, ezt a kzben megalakul Friedrich kormny is jvhagyta.

Szegeden a Fvezrsg mg kt csoportbl llt: gymint, Hadmveleti csoport, s Szervezsi csoport. Mind kettnek kt osztlya volt. Az elsnek vezrkari- s hrszerz-, a msodiknak szervezsi- s szemlyi osztly. Gyakorlatilag feladatv vlt a hadsereg szervezsvel, alkalmazsval s a hadmveletek irnytsval sszefgg krdsek, tovbb a francikkal, szerbekkel, romnokkal val trgyals joga is. A Fvezrsg vezrkari fnke Sos Kroly gyalogsgi tbornok, hadmveleti csoportfnke Rder Vilmos alezredes lett. A kinevezett fvezr augusztus19-n rkezett meg Sifokra, ahol berendezte fhadiszllst s megkezdte tevkenysgt. Els, egyik legfontosabb lpseknt a Fvezrsg kiadta szervezsi utastsait. Ebben kzltk, hogy a fvezrlet augusztus19-n dleltt 8 rtl megkezdte mkdst, majd a „jelenlegi magyar imprium alatt ll terletek” kerlet-parancsnoksgokra val felosztst ismertettk. E szerint: I. katonai kerlet parancsnoksg, fenntartva Budapestnek. II. kat. ker. parancsnoksg, Sifok (Fehr, Komrom, Gyr, Veszprm vrmegye s Esztergom vrmegye dunntli rsze.) III. kat. ker. parancsnoksg, Szombathely (Moson, Sopron, Vas s Zala megyk) IV. kat. ker. parancsnoksg, Kaposvr (Somogy, Tolna s Baranya vrmegye meg nem szllt rsze, a ssdi jrs). V. kat. ker. parancsnoksg, Szeged (egyelre a Duna-Tisza kztti meg nem szllt rsz).VI. kat. ker. parancsnoksg, Miskolc (egyelre fggben).

A szervezsi utasts kln kitrt a „mozgtartalk” kialaktsra is. Ezeket, a csapatokat a karhatalmi alakulatoktl teljesen fggetlenl kvntk megszervezni, a romnok ltal ksbb kirtend terletek gyors megszllsra, egyb, elre nem lthat feladatokra, mint a fvezrlet mozg tartalkt. Kln tiszti tartalkok fellltsra is intzkedtek a kvetkez helysgekben: ngy gyalogos tiszti szzad (Enying, Tab, Kard, Lengyeltti), lovas tiszti szzad (Lepsny), tzr tiszti szzad (Zamrdi s  Balatonfldvr) s tiszti tartalk (Balatonfldvr). A sifoki Fvezrsg 1919. decemberben mr a kvetkez szervezeti felptsben mkdtt: Fvezr, Vezrkar fnke, Vezrkar fnk helyettes, Elnki csoport. Szemlyi gyek: a.) Tiszti gyek. b.) Vezrkari tiszti gyek. c.) Becsletigazolsi s egyb gyek. Fegyelmi gyek: I. Csoport (Hadmveletek): I/a. Hadmveleti osztly. I/b. Lggyi osztly. I/c. sszekt osztly. I/d. Vasti s hajzsi osztly. II. Csoport (Nyilvntarts). III. Csoport (Szervezs). III/a. H. Szervezsi s elvi osztly. III/b. Tzrsgi osztly. III/c. Mszaki osztly. IV. Csoport (gyszsg). V. Csoport (Hadtp). V/a. Vezrkari osztly. V/b. Hadbiztossg. VI. Csoport (Politikai csoport).

Kzben a minisztertancs 1919. oktberben ideiglenesen szablyozta a hadgyminiszter s a fvezr hatskrt. Ebben kimondtk, hogy a magyar hadsereg sszes gyeinek felels vezetje a hadgyminiszter. A fvezr a hadgyminiszterrel mellrendelt viszonyban van. A hadsereg tisztn katonai vezetsre s felgyeletre a nemzeti hadsereg fvezre van hivatva s kzvetlenl a minisztertancsnak, tartozik felelssggel. Az 5. pont alapjn pedig a hadsereg felhasznlsnak jogt gyakorlatilag egy szemlyre, a fvezrre ruhztk. A november30-n kiadott ideiglenes szervi hatrozvnyok mr pontosabban meghatroztk a fvezr s a vezrkar fnknek jogi helyzett: „A fvezr a jelenlegi kivteles llapotok tartamra az orszg vdelmnek elksztsre s a magyar nemzeti hadsereg vezetsre van hivatva. A Vezrkar Fnkt a Fvezr javaslatra a hadgyminiszter nevezi ki, aki a fvezr els tancsadja, s mint ilyen, a felelssgben is osztozik vele”. 1919. november14-n a romn kivonuls utn a nemzeti hadsereg engedlyt kapott, hogy 16-n bevonuljon Budapestre. 1920. mrcius1-jn azutn a tisztjei ln a parlamentbe rkez Fvezrt a kpviselk egyhangan kormnyzv vlasztottk.

Horthy kormnyzv vlasztsa utn jelents vltozsok kvetkeztek be. 1920. mrcius26-n Sos honvdelmi miniszter javaslatot terjesztett Horthy el a Fvezrsg megszntetsrl s a hadsereg kzponti vezetsnek tszervezsrl, mivel az j Magyarorszg nemzetkzi elfogadtatshoz rendezni kellett a hadsereg helyzett is. Horthy elfogadta a javaslatot, gy 1920. prilis1-jn megsznt a Fvezrsg, a hadsereg vezetst a vezrkar vette t. Ideiglenesen a kvetkezkppen alakult a honvdelmi miniszter (mr nem hadgyminiszter) s a Vezrkar Fnk helyzete:

„A honvdelmi miniszteramennyiben tbornoki rendfokozatot visel katona, a kormnyz utn a legfbb katonai elljr..... Egyedl hivatotta vezrkar fnknek ideiglenesen fenntartott gyek kivtelvelminden gyben brmely rendelet vagy parancs kiadsra. A nemzeti hadsereg vezrkari fnke egyenlre kzvetlenl Fmltsgodnak (Horthy) van alrendelve s mkdsrt is csak Fmltsgodnak tartozik felelssggel.... A csapatok hadmveleti s kzpontilag irnytand karhatalmi alkalmazsra vonatkozan a vezrkar fnke Fmltsgod megbzsbl a honvdelmi miniszterrel egyetrten intzkedik s pedig akknt, hogy a honvdelmi miniszter hozzjrulst elvileg mindig elzetesen kr ki s csak srgs esetekben, adja ki intzkedseit azonnal, melyeket azutn utlag hoz a honvdelmi miniszter tudomsra.”

Rvid id alatt megalakult a kormnyz katonai irodja, olyan cllal, hogy fenntartsa a szoros kapcsolatot Horthy s a hadsereg vezeti kztt. Erltetett lpseket tettek tovbb a nemzeti hadseregbl alakul Magyar Kirlyi Honvdsg szervi gykreinek tisztzsra. 1920. jnius13-n megjelent kormnyrendelet tovbb szablyozta a katonai szervek hatskrt, gy kivette kezkbl a polgri szemlyek gyeit. Valjban azonban maradtak olyan kiskapuk, hogy a katonasg, ha kellett, nemzetbiztonsgi okokbl be tudjon avatkozni. A Honvdelmi Minisztrium ekkor a kvetkez csoportokra plt: Elnki csoport; Szervezsi csoport; Kzgazdasgi csoport; Kikpzsi csoport; Jogi csoport, s Anyagi csoport.

1920. jnius 4-n a Trianon kastlyban alrt bkeszerzds katonai rendelkezsei tovbb sjtottk az amgy is nmagt keres hadsereget. A ltszmkeretek, a fegyverzet minimalizlsa mellett a bkellomny minden magasabb szint vezetse (hadsereg, hadtest) illetve a hbor elksztsre s vezetsre hivatott minden szerv (vezrkar) fellltst tiltotta. „Mozgstst elrendel v. mozgstsra vonatkoz minden intzkeds tilos. Az alakulatokhoz, igazgatsi szervekhez s trzsekhez kiegszt keretek semmi esetre sem tartozhatnak.”

A bkeszerzds alrstl 1940-ig a hadsereg szervezeti vltozsait vgeredmnyben, hrom szakaszban vizsglhatjuk: A bkeszerzds alrstl 1927-ig, SZKEB tvozsig. Ebben az idszakban kialakultak a fejleszts tovbbi alapjt kpez keretek, elgondolsok. 1927-tl 1938 tavaszig („gyri program”). Ez a vegyes dandrok bels fejlesztsnek, j fegyvernemek s szolglati gak kialaktsnak idszaka, illetve a vezrkar ismtelt nylt megjelense. Az 1938 s 1940 kztti, bks terletszerzsek idszaka, a hadsereg s hadtest szervezet kialaktsa. A hadsereg ltszma 1920. szn kb. 80 000 f volt. Az 1921. jlius26-n ratifiklt bkeszerzds katonai rendelkezseit 1922. mjusig kellett bevezetni, gy igyekeztek minden percet kihasznlni, hogy a rejtett alakulatok hadrendjt ki tudjk alaktani.

A bkeszerzds terleti rendelkezsei mellett teht a katonai korltozsok nagyon slyosak voltak. Csak egy bels rendfenntartsra alkalmas, ltszma, fegyverzete tekintetben Kzp-Eurpa leggyengbb hadseregt engedlyeztk Magyarorszgnak. A termszetes hatrokkal nem rendelkez orszg szinte teljesen vdelem nlkl maradt. A bkeszerzds katonai rendelkezsei nem rintettk azt a krdst, hogy a hadsereg milyen egysgekbl lljon, gy ennek eldntse jelentette az els problmt. Lnyeges, s ehhez kapcsold krdsknt merlt fel az egyes fegyvernemek optimlis arnynak megllaptsa is. A lehetsgek kzl vgl a vegyes dandrt fogadtk el, mint magasabb ktelket, kt lnyeges meghatroz ok miatt. Elszr is, ez a ktelk biztostotta tbb fegyvernem egyttes jelenltt. Msodszor, lehetsget nyjtott e fegyvernemek folyamatos, s egyben rejtett fejlesztshez is. gy a mr elzleg elfogadott terv szerint fellltand ht katonai krlet, (Budapest, Szkesfehrvr, Szombathely, Kaposvr, Szeged, Debrecen, Miskolc a szerb csapatok kivonst kveten a Kaposvron ideiglenesen fellltott parancsnoksgot Pcsre kltztettk, ami az elnevezs megvltoztatsval is jrt.) egy-egy vegyes dandrt llthatott fl, nem srtve meg a hatrozvn ltszmkereteit. A trianoni bkeszerzds megktse utn megalaktott katonai krletek szinte teljesen azonosak voltak az els vilghbort megelzen mkd Honvdkerletekkel.

A katonai kerleteket az SZKEB hivatalosan 1922. jniusban betiltotta, mert hadtestekkel egyenrtk alakulatoknak tartotta ket. A bkeszerzds rtelmben a hadsereg teht vezrkarral sem rendelkezhetett, ezrt a Honvdelmi Minisztrium VI. Csoportfnksge ltta el feladatait, magban foglalva mindazon (vezrkari) osztlyokat, melyek irnyt szerepnek elltshoz szksgesek voltak. (Rder Vilmos tbornok, a Fvezrsg hadmveleti csoportjnak fnke ltta el elszr a VI. fcsoport vezeti teendit.) 1922-ben a Honvdelmi Minisztrium mr felvette azt a szervezeti formt, amely a ksbbiekben, termszetesen nhny vltozssal, de jellemezte. A honvdelmi miniszter mellett (mellrendelve), megjelent a Honvdsg Fparancsnoka. Alrendeltsgbe a beosztott tbornok s a katonai gysz. Ezek szerint a minisztriumon bell hrom fcsoportfnksg mkdtt, lkn mint egyszemlyi vezet, a fcsoportfnk. a.) Katonai kzigazgatsi fcsoportfnk (hrom csoportfnksg). b.) Polgri fcsoportfnk (kett csoportfnksg). c.) Katonai fcsoportfnk (kett fcsoportfnk). Az els fcsoportfnksghez tartozott az I. csoportfnksgen bell, a Katonai politikai osztly, a Bkevgrehajts (Eln.D.) osztly s az ltalnos katonai szervezsi s Karhatalmi osztly. A II. csoportfnksghez tartoztak a becsletgyi, fegyelmi, szemlygyi, egszsggyi, nyugdj, igazsggyi stb. terletek. A III. csoportfnksg az elltsi, elhelyezsi gyeket irnytotta. A msodik fcsoportfnksg kt csoportfnksge a polgri szemlygyi, honvdsg mint joggyakorl szerv, gyvitel, tovbb hadszolgltatsi, seglyezsi, beszllsolsi gyekkel foglalkozott. A harmadik (katonai) fcsoportfnksghez tartozott a VI. A. s a VI. B. csoportfnksg. Ezek osztlyai a kvetkezk voltak: VI. A.: csapatok alkalmazsi osztly; kommunista mozgalmak figyelemmel ksrse; llomshelykn kvl alkalmazsban lv csapatok anyagi elltsa; kzlekedsi gyek; sszekt gyek (egyttal az I. csoportfnk kzegei). VI: B.: vezrkari szolglatot teljest tisztek szemlyi gyei; kikpzsi osztly; katonai irodalmi osztly s szablyzatszerkesztsi osztly.

1925-ben talaktsra kerlt a Honvdelmi Minisztrium s 1926. janur1-jtl a kvetkez vltoztatsokkal mkdtt tovbb. A honvdelmi miniszter al rendelt fcsoportfnksgek kzl leszerveztk a Katonai Fcsoportfnksget, gy a VI. csoport s az jonnan megalakult nll kikpzsi csoport, kzvetlenl a Honvdelmi Miniszter felgyelete al kerlt. A VI. csoport a kvetkez osztlyokra bomlott: VI-1. Csapatok alkalmazsa; VI-2. Kommunista mozgalmak figyelemmel ksrse; VI-3. llomshelyn kvl alkalmazott csapatok anyagi elltsa; VI-4. Vkszt (vezrkari szolglatot teljest tisztek szemlyi gyei); VI-7/k. Kzlekedsi gyek; VI-7. Hrad gyek. A 7/k. s 7/. osztlyok egyben a Katonai Kzigazgatsi fcsoportfnksg I. csoportjnak osztlyai is. Ekkor az I. csoport az Eln.D. (Bkevgrehajts), az 1. (Katonai szervezsi s karhatalmi gyek) s a 10. (Legnysgi gyek) osztlybl llt. Az emltett kikpzsi csoportba a Kikpz osztly (Csapatkikpzsi gyek) s a Szablyzatszerkesztsi Osztly (Szablyzatok szerkesztse) tartozott. A Honvdsg Fparancsnokhoz tartozott ezutn a beosztott tbornok s a katonai gysz mellett kialaktott „Fegyvernemi Szemllk” rendszere is. A honvdsg fels vezetst, trfsan az n. „szenthromsg” ltta el. A Honvdelmi Miniszter, a honvdsg fparancsnoka s a honvd vezrkar fnke (HM. VI. csoportfnk).

Ez a vezetsi struktra magban hordozta, hogy a hrom „nll” vezetsi szint tbb krdsben ne rtsen egyet, tovbb, hogy lland vits krdsek maradjanak a felsznen. Az gykrk pontostst nem lehetett egyszeren megoldani. Elvileg a honvdelmi miniszter felelt az anyagi szksgletek kielgtsrt, a katonai kzigazgats mkdtetsrt s viselte a politikai felelssget is. A honvdsg fparancsnoka, mint a legmagasabb honvdsgi elljr irnytotta s felgyelte a kikpzst, elbrlta a magasabb parancsnokok alkalmassgt, s mint a legmagasabb fegyelmi hatsg szerepelt. A vezrkar fnke az orszg hatrainak megvdsrt felelt. Az erre vonatkoz s egy esetleges, bekvetkezhet hbor terveinek elksztsrt. Egy szemlyben dnttt a csapatok alkalmazsval kapcsolatban, vezette a vezrkari tisztek kpzst, beosztsba helyezst, elmenetelt. sszestve teht, a hbors vezets feladatait kellett megoldania, a msik kt vezetvel szemben, akik a bke vezetsrt feleltek. Szemlyileg nem voltak egymsnak alrendelve, hanem mellrendelt viszonyban mkdtek, flttk a legfelsbb hadr, Horthy llt.

A vezrkar szerepe azonban mg a bke idszakban is meghatroz volt. Vezrkari tisztek vezettk egyes magasabb parancsnoksgok trzsszolglatt, amely hrom nagy irnyt lelt fel: hadmveletek vezetst, pontos helyzetnyilvntartst s az anyagi szolgltatst. A vezrkari fnk fogta ssze az emltett terleteket, s mint a parancsnok els munkatrsa formlta az elhatrozst, a kivitelezst s a vgrehajtst. A trianoni bkeszerzds miatt a vezrkari tiszteket tkereszteltk „vezrkari szolglatot” teljest tisztekre, gy prbltk igazolni, hogy nincs vezrkari testlet, A vezrkari tisztek ptlsra ltrehoztk Budapesten az „1. szm szablyzatismertet tanfolyam” fednvvel elltott kpzhelyet, amely a rgi bcsi hadiiskola mintjra szervezdtt s mkdtt.

1927. december20-n s 23-n, majd 1928. prilis26-n tartott Koronatancson hatrozatot hoztak a Legfels Honvdelmi Tancs (LHT) fellltsrl. Horthy jlius28-n mr jv is hagyta a tancs szervi hatrozvnyait. Az LHT-nak, mint a legfelsbb orszg vdelmi szervnek kellett meghozni azokat a dntseket, amelyek orszg vdelmi szempontbl szksgesek voltak. Feladatt az albbiak szerint konkretizltk. „Az llami let mindazon hivatalos s nem hivatalos szerveinek mkdst, melyekre egyrszt a honvdelem korszer kiptse, msrszt a hbor korszer s eredmnyes vezetse szempontjbl akr kzvetlenl, akr kzvetve szksg van; illetve lehet egysges alapon akknt elkszteni s megszerezni, hogy az orszg let-hall harcban a nemzeti erk minden vonatkozsban a teherbrs legvgs hatrig hasznlhatk legyenek.”. Az LHT hatskrbe nem tartoztak az llamf s a honvdelmi miniszter jogkrbe tartoz dolgok, illetve hbor esetn a hadmveletek tervezse s vgrehajtsa. Az LHT elnke a miniszterelnk volt, tagjai a klgy-, a belgy-, a pnzgy- s a trgyalt tmban illetkes miniszter, a honvdelmi miniszter, a honvdsg parancsnoka s a vezrkar fnke. A tancson bell lnyeges volt, hogy a hrom katonai szint egy, elre egyeztetett vlemnyt kpviseljen. Ezrt 1929. februr26-n Csky Kroly honvdelmi miniszter, Janky Kocsrd, a honvdsg fparancsnoka s Rder Vilmos vezrkari fnk mint a tancs tagjai, a honvdsg ltal elterjesztett krdsekben elzleg kzs llspontot alaktanak ki s kpviselnek.

1932. oktber1-n lpett hivatalba Gmbs Gyula miniszterelnk, aki a honvdelmi trct is megtartotta. (Gmbs Csky Krolyt vltotta a miniszteri szkben 1929. oktber10-n.) 1932-ben, hasonlan az elz vekhez, jabb tszervezs trtnt, de ez sokkal fontosabb volt, mint az azt megelzk. Megtrtnt az ttrs a zsoldos hadseregrl a kerethadseregre. A bels levelezsben ettl kezdve ismt hasznltk a vezrkari fnk megszltst. Hivatalosan a Tiszti cmtrban viszont csak 1935-tl szerepel a VKF. A honvdelmi minisztrium 1935-s tagozdst figyelembe vve feltn, hogy ismt megalakult a Katonai fcsoport s osztlyaiban, illetve azok elnevezsben voltak vltozsok. VI-1. osztly: Csapatok kzponti alkalmazst, sszevonst fellel munklatok elksztse, azoknak adott esetben megfelel feldolgozsa. VI-2. osztly: Katonai s statisztikai szolglat; kmvdelem. VI-3. osztly: lland helyrsgeiken kvl alkalmazott csapatok anyagi elltsval kapcsolatos gyek. VI-4. osztly: Vezrkari szolglatot teljestk szemlyi gyei, ki- s tovbbkpzse. Bel- s klfldi tudomnyos katonai szakirodalom figyelemmel ksrse. Levltri kutatsok irnytsa. VI-5. osztly: A HM. katonai fcsoport elvi s katonapolitikai gyeinek elltsa.

VI-6. osztly: A fegyvernemek gyakorlati szablyzatainak s a klnbz szolglati gak harctri vonatkozs utastsainak szerkesztse. Klfldi hadseregek szablyzatainak s utastsainak figyelemmel ksrse. VI-7/k. osztly: Katonai szlltsi gyek. VI-7/. osztly: Hrad gyek elvi irnytsa. A Kikpzsi Osztly alapfeladatain tl figyelte a katonai irodalmat, a csapatok kikpzse szempontjbl. A vezrkar (HM VI. osztly) feladatt az 1930-ban megjelent „A vezets kziknyve” az albbiak szerint fogalmazta meg:

„A Vk. feladata: lt: A vezr tmogatsa, a pcs. ads rszleteiben val tehermentestse. Bkben: Az eredmnyes hadvisels alapfeltteleinek megteremtse. Hborban: A felvonulstl kezdve, a harc befejezsig lezajl tevkenysgekben, fleg a vezr kzvetlen tmogatsa, elssorban a seregvezetsben s az tkpessg fenntartsban. Rszleteiben: Szemrevtelezssel s elmunklatokkal a parancsnok elhatrozsainak s intzkedseinek elksztse. A vezrek mindenkor vilgos kpet nyjtani a helyzetrl, melynek alapjn az, elhatrozshoz juthat. A vezr dntst parancsba tltetni, s ennek vgrehajtst ellenrizni. Gondoskods az sszekttetsrl, a parancsok tovbbtsrl. Szolglati gak alkalmazsa a harctevkenysg fenntartsra.”

1938 minden tekintetben dnt vv lpett el. A „gyri program” meghirdetse, majd a bledi fegyverkezsi egyenjogsg elnyerse lehetsget biztostott a hadsereg, hadtest szervezet fellltsra. Az 1940-es kzponti vezetst vizsglva megllapthat, hogy a VKF szemlyi tekintetben az llamfnek volt alrendelve, a honvdelmi miniszterhez trgyi tekintetben tartozott. Feladatnak meghatrozsnl kiemeltk, hogy az orszg sszes erforrsnak elksztsrt felel, a hborra val felkszts figyelembevtelvel. Befolyst a szemlyek kivlasztsnl is rvnyestette, kulcspozciba csak vezrkari tisztek kerlhettek, a VKF dntse alapjn. Hadmveleti alkalmazs s hbor esetn a VKF irnytsa al tartoztak a mozgstott egysgek is. A VKF-hez tartozott tovbbra is kzvetlenl az gysz s a fegyelmi s becsletbeli osztly. Meg kell emlteni, hogy 3 vezrkari osztly (llomshelyn kvl alkalmazott csapatok anyagi elltsa) kikerlt a vezrkari osztlyok kzl.

A Honvdsg Fparancsnoki szint mr az 1940-es Kzponti Vezetsi rendben sem szerepelt. Ennek az volt az oka, hogy ez az lls krelt, valjban reprezentatv volt, kizrlag bkben brt hatskrrel. Feladatt a kikpzs vezetse s irnytsa jelentette, mint a bkehader parancsnoka. A Vezrkar Fnkhez hasonlan a honvdelmi miniszternek csak trgyi tekintetben volt alrendelve. Hbor esetn azonban teljesen feleslegess vlt ez a beoszts, hiszen a hader feletti parancsnoksg jogt a Vezrkar Fnke gyakorolta. A hbor elestjn mr nem tltttk be ezt a szintet, gy ez a magyarzata annak, hogy a fent emltett vben mr nincs a Honvdsg Fparancsnoka a fels vezetsben.

Mozgsts s hadkiegszts

1920—1927 kztt az ers kls nyoms s szoros bels ellenrzs mellett rdemi fejlesztsrl sz sem lehetett. A hadsereg kiegsztst a toborzssal kellett megoldani. Azonban a hossz szolglati id (6—12 v) nem volt csbt, az anyagi lehetsgek nem voltak jobbak, mint egy tlagos tisztviselnl s mg nagyon elevenen lt az emberekben az els vilghbor emlke is. A bkeszerzds megtiltotta minden, mozgstssal kapcsolatos tevkenysg folytatst, s az azt irnyt szervek ltrehozst. Ennek ellenre titokban tbbszrs tfedssel folytak ilyen irny munklatok. Nem volt napraksz nyilvntarts, tbb vfolyam kimaradt a katonai kikpzs all. Nem rendelkezett megfelel ltszm s jl kikpzett tartalkos llomnnyal a katonai s politikai vezets. A hadrendnek nagy rsze papron ltezett, ezek tlnyom rsze minden realitst nlklztt, csak az elmleti elgondolsokat tkrzte.

A kzvetlen ellenrzs megsznst kveten egyre tgabb teret nyert az gynevezett „K” toborzs, amely nem volt ms, mint a rejtett sorozs. A bkehadrendek venknti vltozsai fokozatosan mutatjk a szemlyi felttelek javulst. Az 1931-es npszmlls tette elszr lehetv a hbor ta, hogy a hadsereg vezetsnek rltsa legyen a vals helyzetre. Kzben folytattk a „K” toborzsokat, amelyek most mr a rgi vdtrvny utastsainak megfelelen kerltek vgrehajtsra. A bkehadrend alaktgatsval folytattk az „fr” hadrendek kialaktst is. A mozgsts nagyrszt csak abbl llt, hogy egyes tegek, alakulatok ikrezdtek. 1939. augusztus1-jtl ltrejttek a kiegszt parancsnoksgok. Megalakultak a belbiztonsgi kzpontok, amelyek nem voltak msok, mint „M” esetn bevonulsi kzpontok. A Honvdelmi Minisztrium, mozgstst s hadkiegsztst irnyt osztlyainl tbbszri tszervezs trtnt a vltoz helyzetnek megfelelen.

A hadkiegsztsi s mozgstsi rendszer kialaktsnl a lnyegi vltozs ideje 1938-39-tl jtt el. 1938-ban mr mozgstst (fegyvergyakorlatokat) hajtottak vgre. Ezek tapasztalatait is felhasznlva, valamint a LHT ltal a szomszdos s vezet nyugati orszgokbl sszegyjttt honvdelemmel kapcsolatos trvnyek feldolgozsa utn kidolgozta az 1939. vi II. trvnyjavaslatt a Honvdelemrl. Ezzel prhuzamosan szablyzatok, utastsok sokasga ltott napvilgot, ezek azonban fleg a mr meglvk tdolgozott pldnyai voltak. Hinyossgai: nem szmoltak a relis valsggal; ersen megltszott az erltetett fejleszts; a mozgstsi s hadkiegsztsi rendszerhez kpest maga a honvdsg felszerelsi s anyagi elltottsga nagyon gyenge volt; a mozgstsi s hadkiegsztsi rendszer sem volt kpes megszntetni az elmlet s a gyakorlat kztti ellentmondst; az orszg mozgsts rendszere nem mrte fel kellen az elhzd hbor kvetkezmnyeit.

sszessgben megllapthat, hogy Magyar Kirlyi Honvdsg mozgstsi s hadkiegsztsi rendszere a kor sznvonaln llt. Arnylag gyorsan tudta a mozgstott alakulatokat hadiltszmba emelni. Megfogalmaztk s alkalmaztk tbb-kevesebb sikerrel a terleti s terleten kvli kiegszts elvt. Elksztettk azokat a terveket, amelyek a kzsgek, vrosok mozgstsnak vezetshez, irnytshoz szksgesek voltak. A rendszer lt, mkdtt, bizonytja ezt a hborba lpsig vgrehajtott ngy mozgsts, amelyet bkben minden kls veszlyeztetettsg nlkl, st nacionalista eszmktl fttten, eredmnyesen hajtottak vgre. Teht a hadvezets megoldotta a mozgsts egyik lnyeges sszetevjt, a szemlyi rszt. A mozgstsi s hadkiegsztsi rendszer szemlyi rsze, mennyisg tekintetben megfelel volt. A magyar politikai- s katonai vezets lehetsgei fggvnyben igyekezett megoldani feladatait. Valsznsthet, hogy sokkal tbbet ebben a helyzetben tenni nem lehetett. A trianoni korltozsok ltal elvesztegetett 18 vet azonban nem lehetett nhny v alatt ptolni.

 

     
Pontosid
     
Naptr
2025. Jlius
HKSCPSV
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
<<   >>
     
Ltogatk szma
Induls: 2006-12-19
     
Linkek

www.bunker.gportal.hu

www.zmne.hu

 

     
zenetrgzit
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
     

* Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. *    *****    Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide!    *****    Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.