IV. K�roly visszat�r�si k�s�rletei

Az uralkod� oszt�lyon bel�l a legitimist�k �s a szabad kir�lyv�laszt�k egyre �lesebb harcot v�vtak saj�t hatalmi befoly�suk n�vel�se �rdek�ben. A tiszti �llom�nyt is er�sen megosztotta ez az ellent�t, hiszen a Horthy mellett �ll� „szegediek” �s a nyugat-dun�nt�li legitimist�k is k�szek voltak fell�pni a hatalom megszerz�se �rdek�ben. Horthy azonban igyekezett meg�rizni a hadsereg egys�g�t, �gy a k�l-, mint a belpolitikai vesz�lyek miatt. Azonban �tt�telesen figyelmeztette a tisztikart, hogy mindenki, aki IV. K�roly �rdek�ben agit�ci�t fejt ki, toboroz, vagy szervezkedik, az megszegi a neki tett esk�j�t �s �rul�nak min�s�l. Ezt k�zvetlen�l Sr�ter Istv�n t�bornok, honv�delmi miniszter, 1920. szeptember15-�n kiadott rendelete tartalmazta, hivatkozva az 1920. I. �s II. t�rv�nycikkre.

IV. K�roly r�sz�re az antanthatalmak, tart�zkod�si hely�l, Sv�jcban jel�ltek ki egy t�gas, nagy parkkal rendelkez� kast�lyt, amit a sv�jci hat�s�gok tudta n�lk�l nem hagyhatott el. A kir�ly �g�retet tett arra is, hogy t�vol marad a politikai propagand�t�l. �s nem tesz olyan l�p�seket, amelyek ellenkeznek a gy�ztes hatalmak �rdekeivel. M�gis 1921. m�rcius26-�n este 10 �ra t�jban a kir�ly Cod� Vilmos n�vre ki�ll�tott hamis �tlev�llel Szombathelyre �rkezett. K�roly meglep� visszat�r�se megd�bben�st v�ltott ki Horthy k�r�ben, de a kisantant politikai �s katonai appar�tusa is mozg�sba lend�lt. M�r m�snap a jugoszl�vok �t gyalog- �s egy lovashadoszt�lyt vonultattak fel a hat�rra �s a csehek is hasonl� el�k�sz�leteket tettek. Egy�rtelm�en kinyilv�n�tott�k, ha K�roly Magyarorsz�gon marad, k�z�s katonai akci�t ind�tanak. A Nagyk�vetek Tan�csa �prilis1-j�n ny�jtotta �t azt a memorandumot Magyarorsz�gnak, amelyben jelezt�k a v�rhat� k�vetkezm�nyeket, amennyiben a restaur�ci� megval�sul. K�roly Horthyval t�rt�nt megbesz�l�se ut�n, ahol a korm�nyz� k�rte a kir�lyt hagyja el az orsz�got, m�rlegelve a kialakult helyzetet visszautazott Szombathelyre.

M�g az esem�nyek k�zben R�der Vilmos ezredes a Honv�delmi Miniszt�rium VI-1. (hadm�veleti) oszt�ly�nak vezet�je folyamatosan jelezte a kisantant er�s�d� katonai el�k�sz�leteit. Felh�vta a figyelmet arra is, hogy min�l tov�bb marad a kir�ly az orsz�gban, ezek az el�k�sz�letek egyre el�bbre juthatnak. Ezzel szemben „a magyar vezet�s r�sz�r�l semmi el�k�sz�let nem t�rt�nt, de nem is t�rt�nhetett, mert ez a korm�ny �s korm�nyz� eddigi hivatalos �ll�sfoglal�s�nak �s a kir�ly elt�voz�si sz�nd�k�nak megc�fol�s�t jelenten�.” Ezzel p�rhuzamosan a hat�r menti magyar alakulatok komoly vesz�lybe ker�lhetnek, hiszen minden el�k�sz�let n�lk�l szembe ker�lhetnek a benyomul� j�l felk�sz�lt kisantant csapatokkal.

Horthy m�rcius31-�n t�vir�n k�zz�tette hadparancs�t, amely a k�vetkez�ket tartalmazta: „Amikor Magyarorsz�g korm�nyz�s�t �tvettem, az volt a szil�rd sz�nd�kom, hogy olyan sok�ig maradjak a korm�nyz� posztj�n, am�g ezt az orsz�g �rdeke megk�veteli. Harcunk l�t�nk�rt �s bels� konszolid�ci�nk�rt m�g nem fejez�d�tt be. Egy er�szakos hirtelen v�lt�s a korm�nyz�s ter�let�n a nemzet fennmarad�s�t fenyegetn�. Ez�rt a legut�bbi napok esem�nyeinek ellen�re tartottam magamat d�nt�semhez, �s haz�m l�t�rdek�ben kitartottam helyemen.

A Nemzeti Hadsereg ezekben, a neh�z napokban elv�r�sainknak megfelel�en egys�gesen �s h�s�gesen megtartotta nekem tett esk�j�t. Sz�vem teljes meleg�vel mondok k�sz�netet a vezet�knek, a tiszteknek, az altiszteknek �s a katon�knak. Bizakodva n�zek a j�v�be, mert a hadsereg kipr�b�lt fegyelme, egys�ge, szelleme a legjobb fegyver arra, hogy haz�nk a bels� meger�s�d�s �tj�n feltart�ztathatatlanul menjen tov�bb, a vil�g nemzetei k�z�tt elfoglalja hely�t, amit ezer�ves m�ltj�val �s jelen�vel megszolg�lt.” A Magyar T�virati Iroda m�rcius30-�n tette k�zz� az el�z� napok t�rt�nteket. A K�roly �ltal a nemzethez int�zett „Ki�ltv�nyt” is csak �prilis7-�n hozt�k nyilv�noss�gra, pedig az m�r 2-�n megfogalmaz�sra ker�lt. A kir�ly mondatai r�mutattak a visszat�r�s konkr�t sz�nd�k�ra, az indokokra �s a kialakult helyzetre. A „Ki�ltv�ny” befejez� gondolatai a k�vetkez�k voltak: „...Minthogy azonban meggy�z�dtem arr�l, hogy apostoli kir�lyi uralkod�i jogk�r�m elfoglal�sa most neh�z �s elviselhetetlen megpr�b�ltat�soknak tenn� ki a nemzetet, ezt pedig lelkiismeretemmel �ssze nem egyeztethetem, ism�t t�vozom, de t�vol a magyar nemzett�l is minden er�met �s minden id�met, ha kell, v�remet is haz�mnak akarom szentelni, melyt�l elszakadni, melyhez h�tlenn� v�lni sohasem fogok”. A Horthy az el�bb eml�tett Hadparancs�ban k�zvetlen�l a Nemzeti Hadsereg vezet�inek, tisztjeinek, altisztjeinek �s leg�nys�g�nek mondott k�sz�netet.IV. K�roly �prilis5-�n az antant k�s�ret�ben elhagyta az orsz�got �s visszat�rt Sv�jcba.

A kir�ly t�voz�sa ut�n azonban nem nyugodtak meg a bels� viszonyok, a legitimista szervezked�s a tov�bbiakban sem sz�nt meg, s�t er�s�d�tt. Ez szinte m�r ny�ltan m�k�d�tt, m�gis, semmilyen beavatkoz�s nem t�rt�nt ennek let�r�s�re, meg�ll�t�s�ra. A politikai �s katonai vezet�s egy�ttesen �gy �t�lte meg, hogy a hely�rs�gek z�m�nek tisztikara korm�ny h�, �gy egy esetleges �jabb visszat�r�si k�s�rletnek nem lehet meg a katonai t�masza.

A korm�ny �s a hadsereg az �sz elej�n azonban m�r a Nyugat-Dun�nt�lra figyelt. A trianoni szerz�d�s ratifik�l�s�ig, 1921. j�lius26-ig, ki kellett �r�teni a f�k�nt osztr�k lakta ter�leteket �s Sopron k�rny�k�t. Ennek v�grehajt�s�t azonban a magyarok, a jugoszl�v csapatok P�csr�l �s Barany�b�l val� kivon�s�hoz k�t�tt�k. Augusztusban meg is kezd�d�tt a jugoszl�vok kivonul�sa, �gy Burgenland ki�r�t�s�t sem halogathatt�k. Ezut�n a magyar alakulatok kivon�s�ra is sor ker�lt, �s csak a rendfenntart�sra kijel�lt Ostenburg k�l�n�tm�ny maradt a hely�n. A Pr�nay P�l vezette k�l�n�tm�nyek kihaszn�lva a helyzetet bevonultak Burgenlandba �s ott 1921. okt�ber4-�n Lajta b�ns�g n�ven �n�ll� tartom�nyt hoztak l�tre. Pr�nay eml�kirataiban �gy eml�kszik az esem�nyekre: „...Most azut�n nem lehet k�slekedni ezen, hal�lra sz�nt magyar f�ldnek az anyaorsz�g r�sz�re val� megment�s�vel. Ez�rt, mik�nt azt m�r el�z�leg tervezt�k nyomban a ki�r�t�s ut�n, teh�t okt�ber4-�n kiki�ltattam f�ggetlens�g�t, �s proklam�ltattam Lajta b�ns�g megalakul�s�t”.

A korm�ny igyekezett kihaszn�lni a helyzetet, �s a k�l�n�tm�nyek kivon�s�t engedm�nyekhez k�v�nta k�tni. V�g�l olasz nyom�sra a magyar �s az osztr�k f�l Velenc�ben t�rgyal�sokat kezdett okt�ber11-�n a ter�letekkel kapcsolatban. Ennek eredm�nyek�nt Magyarorsz�g kivonta csapatait a burgenlandi ter�letekr�l, de Sopron hovatartoz�s�nak �gy�t n�pszavaz�sra b�zt�k. A szavaz�s decemberben t�rt�nt meg, ahol Sopron �s k�rny�ke Magyarorsz�g mellett d�nt�tt.

A nyugat-magyarorsz�gi esem�nyek, pontosabban az ott l�v� f�leg katonai er�kben rejl� lehet�s�gek, IV. K�rolyt arra sarkalt�k, hogy ism�telten k�s�rletet tegyen a tr�n visszaszerz�s�re. Ezt tan�csad�i is t�mogatt�k, �gy a kir�ly okt�ber20-�n �jjel Sv�jcb�l rep�l�g�ppel �rkezett D�nesf�ra, Czir�ky J�zsef gr�f birtok�ra. Az esem�nyek ezut�n felgyorsultak. A kir�ly m�r m�snap a soproni laktany�ba ment, ahol a j�l felk�sz�tett hely�rs�g h�s�g esk�t tett mellette. Az uralkod� azonnal kijel�lte korm�ny�t is. A minisztereln�k Rakovszky Istv�n, a k�l�gyminiszter Andr�ssy Gyula, a p�nz�gyminiszter Gratz Guszt�v, a honv�delmi miniszter pedig Leh�r Antal lett. Ezzel p�rhuzamosan Ostenburgot ezredess�, Leh�rt �s Sigray Antalt t�bornokk� l�ptette el�. A kir�ly, terve megval�s�t�s�ban, sz�m�thatott az Ostenburg z�szl�alj er�ire, a csatlakozott katonai er�re �s a legitimista felkel�kre. Az els� napokban a „Kir�lyi G�rdavad�szezred” elnevez�s� alakulat kb. 1 500 f�b�l �llt, de K�roly, el�zetes tapogat�z�s alapj�n, sz�m�thatott m�g m�s hely�rs�gek katonai alakulatainak t�mogat�s�ra is. A szombathelyi katonai k�rlet csapataival egy�tt okt�ber22-�n n�gy, katon�kkal megrakott szerelv�ny indult el Gy�r fel�. Azon elgondol�s, hogy a kir�ly visszat�r�s�t eg�szen Budapestre t�rt�n� bevonul�s�ig titokban kell tartani, eleve hal�lra volt �t�lve. Az S.H.S. (Szerb-Horv�th-Szlov�n) kir�lys�g sv�jci �gyn�keit�l az antant m�r az indul�s pillanatair�l is �rtes�lt, m�g m�s hatalmak a soproni katonai misszi�t�l kaptak jelent�st, �s azonnal tiltakoztak. Ezzel p�rhuzamosan fenn�llt egy cseh-rom�n-jugoszl�v k�zvetlen t�mad�s vesz�lye is.

Horthy �s a korm�ny gyors cselekv�sre sz�nta el mag�t. A korm�nyz� Nagy P�l alt�bornagyot b�zta meg a katonai ellenl�p�sek v�grehajt�s�val, aki okt�ber22-�n kiadta hadparancs�t, amelyben a k�vetkez�ket hirdette ki: „A nemzeti hadsereg az �n kezembe tette le az esk�t, teh�t az �n parancsaimat tartozik k�vetni. IV. K�roly �fels�g�nek a hatalmat csak orsz�g megv�lasztott korm�nyz�ja adhatja �t. Ez azonban a mai k�r�lm�nyek k�z�tt haz�nk v�gpusztul�s�t jelenten�. Elv�rom, hogy a nemzeti hadsereg minden egyes tagja nekem tett esk�j�hez h�en minden parancsomat felt�tlen�l teljes�ti.” Horthy lev�lben k�rte az uralkod�t, hogy csapatok n�lk�l j�jj�n Budapestre, �s szem�lyesen gy�z�dj�n meg arr�l, hogy a restaur�ci� most sem id�szer�. A kir�ly azonban, tan�csad�i javaslat�ra, visszautas�totta ezt a lehet�s�get, pedig az eddig sz�m�ra sikeres helyzet kezdett a visz�ly�ra fordulni. A Leh�r t�bornok �ltal csatlakoz�sra felsz�l�tott, legmegb�zhat�bbnak v�lt dun�nt�li alakulatok nem reag�ltak a felsz�l�t�sra, tov�bb� az eddig legitimista szimpatiz�ns Pr�nay is Horthy mell� �llt. A H�jjas f�le „Rongyos g�rda” pedig m�r a kir�lyi csapatok h�t�t fenyegette. Nagy t�bornok id�k�zben mindent megtett, hogy szil�rd v�delmet �p�tsen ki. Mozg�s�tott csapatait a Budakeszi—T�r�kb�lint—Buda�rs—Nagyt�t�ny vonalon �ll�totta f�l, azzal a feladattal, hogy a kir�lyi csapatokat �ll�ts�k meg, de legal�bbis k�sleltess�k el�remozg�sukat a vid�ki csapatok be�rkez�s�ig. A kir�lyi csapatok, kb. nyolc z�szl�alj �s hat �teg, 23-�n hajnalban Buda�rs al� �rtek, pedig el�remozg�sukat folyamatosan akad�lyozt�k (vas�ti p�lya rong�l�sa stb.). Szemben vel�k a budapesti hely�rs�g hat sz�zada k�t �tege �s egy lovas sz�zada �llt, illetve a G�mb�s Gyula �ltal verbuv�lt civil sz�zadok kb. 600-800 f�vel.

A v�d�k m�r a megjelen�s pillanat�ban t�zet nyitottak a be�rkez� kir�lyi csapatokra, akik erre meg�lltak �s megkezdt�k a vagonokb�l val� kirakod�st. A d�lel�tti �r�kban azt�n a kir�lyi csapatok el�renyomultak, ami nagy riadalmat keltett a v�d�k k�z�tt, k�l�n�sen a civil egyetemi sz�zadokn�l, akik azonnal menek�lni kezdtek. A kezdeti sikereket azonban a kir�ly nem haszn�lta ki �s a tov�bbi t�mad�s helyett, ami abban a helyzetben val�sz�n�leg d�nt� lett volna, meg�llt �s a korm�nycsapatokat t�rgyal�sok �tj�n akarta a maga oldal�ra �ll�tani. M�g Heged�s t�bornok, a kir�ly megb�zottja alkudozott, sorra �rkeztek a korm�nyhoz h� vid�ki csapatok Budapestre, Egerb�l, P�csr�l, Debrecenb�l, Szegedr�l �s m�s v�rosokb�l. A 24-�n hajnalban m�r f�l�nyben l�v� er�k megkezdt�k a kir�lyi csapatok beker�t�s�t. A t�ler� l�tt�n a kir�ly elrendelte a visszavonul�st, de a felesk�d�tt Gy�ri hely�rs�g id�k�zbeni �t�ll�sa �s a Pr�nay felkel�kkel t�rt�nt egyes�l�se ut�n a kir�ly bel�tta, hogy m�g a visszavonul�s �tj�t is elv�gt�k, ez�rt elrendelte az ellen�ll�s besz�ntet�s�t. A kir�lyi csapatokat ezut�n gyorsan lefegyverezt�k, mik�zben a vesztes�gek is tiszt�z�dtak. Ez �sszesen 17 halottat �s 60 sebes�ltet jelentett.

A kir�lyt �s feles�g�t elfogat�suk ut�n Tat�ra sz�ll�tott�k, ahol azt�n Sim�nfalvy ezredesnek kellett �ket megmenteni a volt k�l�n�tm�nyesek inzultus�t�l. A test�rs�g azonban ezt megakad�lyozta, majd r�vid id� m�lva a kir�lyi p�rt a Tihanyi ap�ts�gba sz�ll�tott�k. Az antant rendelkez�s eredm�nyek�nt azt�n az uralkod�i p�rt Baj�ra sz�ll�tott�k, ahol a Glowworm brit monitorra sz�ll�tott�k �ket, amely a Dun�n a Fekete-tengerig vitte a kir�lyi p�rt. Innen egy m�sik haj�n Funchalba, Madeira sziget�re �rkeztek, ahol azt�n a kir�ly 1922. �prilis1-j�n csal�dja k�r�ben elhunyt. A Nemzetgy�l�s november6-�n megfosztotta a Habsburg-h�zat a magyar kir�lyi tr�nt�l �s az uralkod�i jogok gyakorl�s�t�l, a kir�lys�g, mint �llamforma fenntart�sa mellett. A korm�nyz� a puccsban r�szt vev� politikusoknak �s katon�knak hamarosan amneszti�t adott.

A trianoni katonai hat�rozv�nyok v�grehajt�s�t 1922 elej�n �rt�kelte a magyar vezet�s �s a k�vetkez� meg�llap�t�sokat tette:

102. cikk alapj�n, ami a meghat�rozott l�tsz�m el�r�s�re, vagyis a megfelel� m�rt�k� leszerel�sre utalt, „A honv�ds�g le van szerelve.”

103. cikk alapj�n, ami az �ltal�nos hadk�telezetts�g megsz�ntet�s�t �rta el�, „Az �ltal�nos v�dk�telezetts�g megsz�nt, a leg�nys�g kiz�r�lag �nk�ntes.”

104. cikk alapj�n, ami a l�tsz�mra utalt, „A l�tsz�m nem �ri el a 35 000 f�t.”

107. cikk alapj�n, ami a csend�r, rend�r stb. l�tsz�mra vonatkozott, „Rendben.”

108. cikk alapj�n, ami a nem enged�lyezett alakulatokra vonatkozott, „A szerz�d�sben nem szerepl� alakulatok fel vannak oszlatva.”

109—119. cikk alapj�n, ami a hadkieg�sz�t�sre, kik�pz�sre, fegyverzetre, hadianyagra �s l�szerre vonatkozott, „V�grehajtva.”

128—132. cikk �s a t�bbi cikkek is, „Rendben.”

Ezek alapj�n a magyar vezet�s feleslegesnek tartotta a Sz�vets�gk�zi Ellen�rz� Bizotts�g tov�bbi Magyarorsz�gon val� marad�s�t, hiszen ezzel havonta 100 000 koron�val terhelte folyamatosan a kincst�rat. A felterjeszt�st az ellen�rz� bizotts�g elutas�totta, pedig az �v eleji l�tsz�mkimutat�s is egy�rtelm�en bizony�totta, hogy a hadsereg l�tsz�ma nem �rte el m�g az el��rtat sem:

Tiszt                Altiszt             Leg�nys�g                 �sszesen

HM �s k�zv.                        104                   5                      ¾                                109

Bp-i k�rlet               236                   343                  4 303                            4 882

Szf-i k�rlet               267                   364                  4 807                            5 438

P�csi k�rlet              208                   298                  3 758                            4 264

Szegedi k�rlet          229                  288                  3 758                            4 264

Debreceni k�rlet      237                  308                  4 088                            4 633

Miskolci k�rlet         207                  262                  3 677                            4 146

�sszesen               1 723               2 197               28 912                         32 832

+ egy�b szervn�l                                                                                        109 f�

A magyar korm�ny ebben a helyzetben is tiszt�ban volt azzal, hogy az „�llami feladatt�” el�l�ptetett rev�zi�s politika csak megfelel�en k�pzett �s felszerelt hadsereg seg�ts�g�vel oldhat� meg. A hadsereg felszerel�se azonban komoly probl�m�kat vetett fel. Sok p�nzre �s megfelel� sz�vets�gesre volt sz�ks�g ahhoz, hogy ennek a h�tter�t biztos�tani tudj�k. Ezzel p�rhuzamosan a magyar politik�nak jelen kellett lennie a nemzetk�zi �letben is. Ez�rt volt nagyon fontos, hogy az orsz�g 1922. szeptember 18-�t�l a N�psz�vets�g tagja lett. Ezzel p�rhuzamosan a p�nz�gyek rendbet�tele is a legfontosabb feladatok k�z�tt szerepelt. Bethlen Istv�n gr�f korm�nyf� K�llay Tibor p�nz�gyminiszterrel 1923. m�jus�t�l P�rizsban, Londonban, R�m�ban, majd Genfben t�rgyalt Magyarorsz�g p�nz�gyi helyzet�r�l �s a lehets�ges k�lcs�n�kr�l. A megfelel� sz�vets�gest viszont egy�rtelm�en Olaszorsz�gban l�tt�k a politikai vezet�k. Bethlen, a fentebb eml�tett, folyamatos t�rgyal�sainak eredm�ny�t azt�n 1927. �prilis5-�n realiz�lta a magyar politika. Ekkor ugyanis al��rt�k az olasz-magyar bar�ts�gi �s egy�ttm�k�d�si szerz�d�st. Az al��r�st megel�z� t�rgyal�sokon Bethlen ismertette a magyar �ll�spontot. Ezek szerint a magyar elk�pzel�sek egy�rtelm�en egy k�z�p-eur�pai �jrarendez�st tesznek sz�ks�gess� �s ezt csak egy nagyhatalom seg�ts�g�vel lehet megoldani. Ennek a k�nyes feladatnak a megold�s�ban Magyarorsz�g egy�rtelm�en Olaszorsz�gra sz�m�t. A felek �rt�kelt�k Magyarorsz�g had�szati helyzet�t �s meg�llap�tott�k: 1.) Magyarorsz�g jelenlegi katonai felk�sz�lts�ge nem teszi lehet�v�, hogy eredm�nyesen l�pjen fel a kisantant ellen, s�t egy jobb felk�sz�l�s eset�n sem k�pes t�bbfrontos t�mad�sra, illetve hadvisel�sre. 2.) Magyarorsz�gnak mindenk�ppen a kisantant megoszt�s�ra kell t�rekednie. 3.) A legvesz�lyesebb �s leger�sebb ellenf�l Csehszlov�kia. 4.) Egy majdani Csehszlov�kia elleni t�mad�s el�k�sz�t�se id�szak�ban c�lszer� szorgalmazni a Rom�ni�hoz val� k�zeled�st, m�g Jugoszl�via lek�t�s�t, semleges�t�s�t Olaszorsz�g mag�ra v�llalja. Fontos k�rd�sk�nt eml�tett�k meg a magyar hadsereg felfegyverz�s�nek k�rd�s�t, tov�bb� a vez�rkarok szoros egy�ttm�k�d�s�t. K�l�n kezelt�k az Ausztri�val kapcsolatos ir�nyvonal kialak�t�s�t. Elhat�rozt�k a Heimwehr (Honv�d�k, sz�ls�jobboldali �n�ll� p�rt) t�mogat�s�t, de �les fell�p�sben egyeztek meg az Anschluss-szal kapcsolatban.

A magyar k�lpolitika ezzel p�rhuzamosan egyre nagyobb figyelmet szentelt N�metorsz�gnak, mint a mez�gazdas�gi term�kek v�rhat� potenci�lis felv�s�rl�j�nak. A korm�ny azonban az olasz �g�reteket igyekezett min�l el�bb kihaszn�lni. Bethlen 1928. �prilis�ban 300 milli�s k�lcs�nt �s 400 rep�l�g�pet k�rt, tov�bb� magyar pil�t�k olaszorsz�gi kik�pz�s�t. Debreceni besz�d�ben pedig hivatalos korm�nyprogramm� tette a trianoni hat�rok rev�zi�j�t, amit Mussolini hivatalosan is t�mogatott. L�nyeges k�rd�s volt teh�t, hogy a magyar hader� egy megfelel� sz�vets�gessel megkezdje a technikai felz�rk�z�st, �m a val�di �tt�r�st m�gis Angli�nak a N�psz�vets�gben kifejtett t�mogat�s�val siker�lt el�rni. A Nagyk�vetek Tan�csa hosszas proced�ra ut�n 1927. m�rcius31-i hat�llyal megsz�ntette a Sz�vets�gk�zi Ellen�rz� Bizotts�g munk�j�t �s ennek szerep�t is a N�psz�vets�g, vette �t, amely a katonai ellen�rz�si jogokat gyakorlatilag nem gyakorolta.

1927. december20—23. k�z�tt folytat�lagos koronatan�csi �l�sen m�r foglalkoztak az �j helyzet adta lehet�s�gekkel �s a hadsereg gyors �tszervez�s�nek, meger�s�t�s�nek probl�m�j�val. Ennek eredm�nyek�nt a Koronatan�cs hat�rozata alapj�n a hadsereg h�rom �ves fejleszt�si terv�r�l d�nt�ttek, amit 1928—1930 k�z�tt kellett v�grehajtani. Ez tartalmazta a korszer� b�kehadrend kialak�t�s�t, a fegyvernemek k�z�tti helyes ar�nyok megteremt�s�t, tov�bb� a hi�nyz� fegyvernemek gyors fel�ll�t�s�t. �gy rem�lt�k, hogy ez az intenz�v fejleszt�s k�pes a leg�get�bb gondok megold�s�ra �s a kisantant �lland� mozgol�d�s�nak is g�tat vet. A v�grehajt�s m�djak�nt a m�r megl�v� alakulatok felt�lt�s�t, illetve �j alakulatok fel�ll�t�s�t tervezt�k. Ehhez a rend�rs�g �s a csend�rs�g k�tel�k�b�l k�zel 9 000 f�t adtak �t (adtak vissza) �s a bel�gyi t�rca k�lts�gvet�s�b�l 34,5 milli� peng�t csoportos�tottak �t a hadsereg sz�m�ra. Elhat�rozt�k tov�bb�, hogy a szervezeti v�ltoz�sokat minden �v okt�ber elej�n l�ptetik �letbe. A fejleszt�s m�sodik �tem�nek v�g�re az el�rend� l�tsz�mot 62 500 f�ben hat�rozt�k meg. 1930. okt�ber1-j�n, azt�n �rt�kelt�k a fejleszt�s eredm�ny�t. Ennek alapj�n a honv�ds�g t�nyleges l�tsz�ma, a rejtett alakulatokkal, tov�bb� a katonai tanint�zetek 1466 hallgat�j�val egy�tt, elmaradva a tervezett�l, 57 648 f� volt.

A fejleszt�s eredm�nyek�nt a csapatok szervezet�ben a k�vetkez� v�ltoz�sok t�rt�ntek: A vegyes dand�rok gyalogezredei �j k�zvetlenekkel er�s�dtek, egy-egy gyalog �gy�s- �s aknavet�szakaszt kaptak. A dand�rok megl�v� t�z�rs�g�t a dupl�j�ra emelt�k, �gy a t�z�rezredek m�r k�t oszt�lyb�l �lltak. A F�vez�rs�g k�zvetleneket is kieg�sz�tett�k g�pvontat�s� l�gv�delmi- �s neh�z t�z�roszt�lyokkal. Az eddigi n�gy k�tel�ken k�v�li husz�rezredet k�t lovasdand�rba vont�k �ssze, kieg�sz�tve egy lovas t�z�roszt�llyal �s ker�kp�ros alakulatokkal, akiket a v�m�rs�g terh�re �ll�tottak f�l, �s ny�ltan hadrendbe �ll�tott�k (1930-t�l szerepelt ny�ltan a hadrendben a folyam�rs�g is). Kialak�tott�k h�t rep�l�sz�zad kereteit is, igaz nagyon kev�s korszer�tlen g�ppel. A kik�pz�ssel azonban komoly gondok voltak. Hi�nyzott a fegyverzet �s a felszerel�s, �gy a kik�pz�si feladatokat f�leg elm�leti s�kon lehetett folytatni. Egy�ttm�k�d�si gyakorlatok szinte egy�ltal�n nem voltak, a csapatok a laktany�k k�zel�ben hajtott�k v�gre a terepfeladatokat. A modern technikai eszk�z�ket (harckocsi, p�nc�lg�pkocsi stb.) makettekkel p�tolt�k, a nagyobb alakulatokat kisebb alegys�gek helyettes�tett�k. A kev�s l�szer miatt minim�lis volt a l�gyakorlatok sz�ma. A katona csak a saj�t fegyver�t ismerte, �j fegyverekkel egy�ltal�n nem tal�lkozott. A kik�pz�si id� nagy r�sz�t az alaki foglalkoz�sok tett�k ki, amelyek egyben a fegyelmez�s eszk�zei is voltak.

A hadsereg fels� vezet�se, valamint a csapatok t�rzsei csak elm�letben, t�rk�pen gyakoroltak. A harc�szati feladatok kidolgoz�sa mellett, alkalmaz� megbesz�l�sek �s hadij�t�kok biztos�tott�k a t�rzsek felk�sz�l�s�t. Az alkalmaz� megbesz�l�sek �gynevezett „el�oktat�st” k�peztek a hadij�t�kokhoz. C�ljuk: a szab�lyzatok hat�rozv�nyainak oktat�lagos ismertet�se �s gyakorl�sa volt, k�l�n�sen s�lyt helyezve a parancsad�s �s a v�grehajt�s pontoss�g�ra. A hadij�t�kok az oktat�s egy magasabb fok�t jelentett�k. Alapfelt�tel volt a szab�lyzati pontok ural�sa �s helyes alkalmaz�sa. A t�rk�pen vagy hadij�t�kterven megfelel�en kiosztott szerepekben (hadseregparancsnok, lovashadoszt�ly parancsnok stb.) gyakoroltatt�k a parancsnokokat hadm�veleti-harc�szati elhat�roz�s kialak�t�s�ban, parancsad�sban, egysz�val a vezet�sben. A gyakorlatokat nagyban seg�tett�k azok a r�vid �sszefoglal�k, �braf�zetek, sorvezet�k, k�zik�nyvek stb., amelyek a l�nyeget kiemelve, kev�s magyar�zattal biztos�tott�k a gyors helyzettiszt�z�st (helyzetbeker�l�st), eligazod�st. Seg�tette az elm�leti k�rd�sek kidolgoz�s�t az 1924-ben kiad�sra ker�lt, mindent �tfog�, j�l kidolgozott Harc�szati Szab�lyzat is. Ennek el��r�sai nem ragadtak le a megl�v� szervezeti �s technikai lehet�s�gekn�l, hanem t�bb tekintetben m�r el�re is mutattak.

Egy esetleges mozg�s�t�skor �letbel�p� „Fr.” hadrend alapj�n a vegyes dand�roknak fel kellett �ll�taniuk egy harmadik ezredet �s automatikusan hadoszt�lly� alakultak �t, ezzel p�rhuzamosan a t�z�rezredek ikrez�dtek. A lovas er�ket kieg�sz�t�s�k ut�n hadoszt�lly� vont�k volna �ssze, m�g a F�vez�rs�g k�zvetleneket mozg�s�t�ssal k�v�nt�k kieg�sz�teni. �gy ez a „Fr.” hadrend �sszesen 247 000 f� kivonul�val �s 179 000 f� tartal�kkal sz�molt. Itt azonban egy�rtelm�en csak a kerettel sz�molhattak, hiszen b�rmilyen vesz�lyes helyzet kialakul�sa eset�n sem tudt�k volna a fel�ll�tott csapatokat fegyverrel �s felszerel�ssel ell�tni. Pedig a vezet�s igyekezett minden lehets�ges forr�st megtal�lni �s a fegyverzeti anyagot bejuttatni az orsz�gba.

A tisztikar, az els� vil�gh�bor�s tapasztalatok �rt�kel�se mellett folyamatosan figyelemmel k�s�rte a nyugati katonai teoretikusok tev�kenys�g�t, elgondol�sait. K�l�n�sen az �j technikai eszk�z�k fejleszt�s�nek �s hadrendbe �ll�t�s�nak probl�mak�re mozgatta meg legink�bb a gondolkod�kat, ezen bel�l kiemelten a p�nc�los fegyvernem �s a rep�l�k. M�r a 20-as �vek elej�n megjelentek az els� t�mogat� �r�sok a harckocsik alkalmaz�sa mellett. Az angol Fuller t�bornok �s Hart kapit�ny a harckocsit a „d�nt�s” eszk�z�nek tartotta, egy�ttm�k�d�sben a rep�l�kkel, illetve a g�pes�tett gyalogs�ggal. A n�met Guderian t�bornok az �n�ll� harckocsi egys�gek l�trehoz�s�ban �s alkalmaz�s�ban l�tta a megold�st, tov�bb� felh�vta a figyelmet arra, hogy a gy�zelmet csak �gy lehet el�rni, ha a teljes hadm�veleti m�lys�gben, egy id�ben m�r�nk csap�st. .Hat�ssal volt m�g a magyar elk�pzel�sekre Giulio Douhet olasz t�bornok, aki m�r 1921-ben megjelentette „L�giuralom” c�m� munk�j�t. Ebben kidolgozta �n. „Korl�tlan l�gi h�bor�” elm�let�t, amelyben egyed�l a rep�l� er�k alkalmaz�s�val k�pzelte el a gy�zelem kiv�v�s�t. Ehhez a rep�l�ket �n�ll� l�gi hadseregekbe akarta szervezni, m�g a sz�razf�ldi csapatoknak csak megsz�ll� feladatokat sz�nt a rep�l�k �ltal legy�z�tt orsz�g ter�let�n.

A rev�zi�s politikai c�lok alapj�n �s az eml�tett teoretikusok elgondol�sainak figyelembe v�tel�vel 1930-ban Werth Henrik t�bornok, a hadiakad�mia parancsnoka, majd k�s�bb vez�rkar f�n�k, fejtette ki v�lem�ny�t a j�v� h�bor�j�r�l. V�lem�nye szerint az �j hadseregnek elegend� �t�er�vel kell rendelkeznie ahhoz, hogy sz�ks�g eset�n k�t ir�nyba is gyors �s eredm�nyes csap�st tudjon m�rni, teljes�tve ezzel a politikai c�lokat. Ezt a hadsereget a kor sz�nvonal�nak fegyverzet�vel kell ell�tni �s t�mad� feladatok v�grehajt�s�ra, kell kik�pezni, felk�sz�teni. Szerinte: „a b�kedikt�tumok teremtette fesz�lts�g b�k�s �ton meg nem oldhat�, hanem r�g nem tapasztalt, brut�lis jelleg� h�bor�hoz fog vezetni. Ez a h�bor� a benne r�sztvev� orsz�gok �sszes energi�it ig�nybe vev� tot�lis harc lesz, s nem lesznek olyan oszt�lyok, amelyek nem vesznek benne r�szt. Az �j fegyverek nagy hat�k�pess�ge k�vetkezt�ben a h�bor�t messze az orsz�g belsej�be is kiterjesztik.” �sszess�g�ben azonban a Werth �ltal elk�pzelt kis l�tsz�m� �m j�l felszerelt, a kor sz�nvonal�n �ll� hader� minden realit�st n�lk�l�z�tt �s csak elk�pzel�s maradt. Az elm�let �s a gyakorlat k�zti hatalmas szakad�kot soha nem tudt�k �thidalni.

A katonapolitika ter�n is �rezhet� volt a v�ltoz�sok sz�ks�gess�ge. Ennek els� k�zzelfoghat� jele 1928 okt�ber�ben G�mb�s Gyula megjelen�se volt a honv�delmi �llamtitk�ri sz�kben. Ny�lt titokk�nt szerepelt a miniszt�riumban, hogy ez csup�n �tmeneti �llapot �s G�mb�s r�vid id�n bel�l a miniszteri sz�kbe �lhet. G�mb�s Gyula 1919-t�l a rendszer egyik vez�ralakja, volt vez�rkari tiszt, t�bb jobboldali szervezet megalap�t�ja �s vezet�je, aki nagy n�pszer�s�gnek �rvendett �gy a civilek, mint a katon�k el�tt. Ezt a n�pszer�s�get pr�b�lta is kihaszn�lni a tervezett hatalom megszerz�s �rdek�ben �s k�l�n�sen er�s�tette kapcsolatait a vez�rkari tisztekkel. M�r �llamtitk�ri tev�kenys�ge sor�n igyekezett er�s�teni, n�velni az am�gy is megl�v� vez�rkari �ntudatot, hangs�lyozva a vez�rkar fontoss�g�t, az el�rend� c�lokban kiemelt szerep�t. A g�mb�si politika eredm�nyek�nt a tisztikar jobbratol�d�sa csak tov�bb er�s�d�tt �s egyre nagyobb belesz�l�st k�vetelt a politikai k�rd�sekbe.

1929. okt�ber10-�n azt�n G�mb�st honv�delmi miniszterr� nevezt�k ki, ami ut�n azonnal hozz�fogott a hadseregvezet�s �talak�t�s�hoz. R�vid �ton meg akart szabadulni a sz�m�ra kellemetlen, f�leg id�sebb tisztekt�l �s fiatal radik�lisabb tisztekkel kezdte mag�t k�r�lvenni. K�zel m�sf�l �v alatt nyugd�jaz�ssal �s �tszervez�ssel el�rte, hogy a miniszt�rium �s a vez�rkarkar �sszes oszt�lyvezet�j�t felv�lts�k. Ezekre, a posztokra szinte kiv�tel n�lk�l olyan tiszteket �ltetett, akik 1912-14 k�z�tt vele voltak hallgat�k a b�csi hadiakad�mi�n. Az �j honv�delmi miniszter term�szetesen csak Horthy teljes t�mogat�s�val tudta megval�s�tani az �tszervez�ssel kapcsolatos elgondol�sait, igaz ebben a korm�nyz� k�v�ns�gait is maxim�lisan figyelembe vette. A tisztikar lelkesen fogadta az �j minisztert, aki nem is fukarkodott az �g�retekben. Sorra felkereste a vegyes dand�rparancsnoks�gokat �s t�j�koz�dott azok lehet�s�geir�l, helyzet�kr�l.

A politikai �letben azonban v�ltoz�sok k�vetkeztek be. M�g �prilisban az Egys�gp�rt nagy �nneps�g k�zepette k�sz�nt�tte Bethlen gr�fot 10 �ves minisztereln�ki jubileum�n, de Bethlen augusztus19-�n korm�ny�val egy�tt lemondott. Helyette K�rolyi Gyula gr�f alak�tott korm�nyt 24-�n. A honv�delmi t�rca �l�n azonban nem t�rt�nt v�ltoz�s, ism�t G�mb�s Gyula szolg�laton k�v�li t�bornok t�lthette be ezt a magas posztot. A gazdas�gi fellend�l�s ut�n mondhatni automatikusan bek�vetkez� v�lls�g ism�t ki�lezte az am�gy is t�r�keny magyar belpolitikai helyzetet, ami a K�rolyi korm�ny buk�s�hoz vezetett. Ezut�n a nagybirtokos r�teg G�mb�snek adott szabad utat, azzal a megk�t�ssel, hogy f� feladat�t a v�lls�g kezel�se �s megold�sa k�pezze, de egyben jelezt�k az esetleges diktat�rikus elgondol�sok elvet�s�t is.

Az 1932. okt�ber1-j�n hivatalba l�p� minisztereln�k korm�nya 24 �r�n bel�l kialakult:
Imr�dy B�la p�nz�gyminiszt�rium (a Nemzeti Bank igazgat�i sz�k�b�l), H�man B�lint vall�s- �s k�zoktat�s�gyi miniszter (a Nemzeti M�zeum f�igazgat�ja), L�z�r Andor igazs�g�gy miniszter (�gyv�d, G�mb�s r�gi politikai bar�tja), Fabinyi Tiham�r kereskedelem�gyi t�rca (�gyv�d, a Ganz-Danubius gy�r volt igazgat�ja), K�llay Mikl�s f�ldm�vel�s�gy �s Puky Endre k�l�gyminiszter. A korm�nyalak�t�ssal kapcsolatban Kozma Mikl�s a k�vetkez�ket �rta napl�j�ban: „A honv�delmi t�rc�t G�mb�s megtartotta mag�nak, de err�l a megold�sr�l az a v�lem�ny alakult ki, hogy a Minisztereln�ks�g �s a Honv�delmi Miniszt�rium hosszabb ideig egy k�zben nem lehet, a kett�t egy ember nem vezetheti; v�g�l abban mindenki megegyezett, hogy Puky k�l�gyminiszters�ge k�ts�gbeejt�en rossz v�laszt�s, a publikum is nevetett ezen, nemcsak a diplomat�k, akikkel besz�lni sem tud ...”. A korm�ny �sszet�tel�nek b�r�latakor, mint az el�z� v�lem�ny is bizony�totta, a legt�bb t�mad�s a k�l�gyminiszter szem�ly�t �rte. Ennek eredm�nyek�nt 1933. febru�r4-�n K�nya K�lm�n berlini k�vet vette �t a k�l�gyi t�rca ir�ny�t�s�t.

A hadsereg is d�nt� h�napok el�tt �llt. A tervezett �j hadrend bevezet�s�nek el�felt�telek�nt jel�lt�k meg a v�der�rendszer bevezet�s�t, illetve a hadkieg�sz�t�si rendszer fejleszt�s�t. A tilalmak ellen�re azt�n 1932. augusztus1-j�n be is vezett�k az �ltal�nos v�dk�telezetts�get. A rendelet tartalmazta a „K” toborzott �joncok bevonul�si rendj�t, �s a szolg�lati id�t 18 h�napban hat�rozt�k meg, igaz a katon�kat 12 h�nap ut�n leszerelhett�k. D�nt�s sz�letett arr�l is, hogy aki a bevonul�si parancsnak nem tesz eleget, azt karhatalommal el� lehet �ll�tani. A hadsereg fejleszt�s ter�n ebben az �vben �jabb el�rel�p�s t�rt�nt. Fel�ll�tott�k a „G�pkocsiz� csoportot”, igaz k�s�rleti c�lb�l. A csoport egy g�pkocsiz� pusk�ssz�zadb�l, egy k�nny� harckocsi sz�zadb�l, egy p�nc�lg�pkocsi sz�zadb�l, k�t g�pvontat�s� tarackos �tegb�l �s egy motorker�kp�ros szakaszb�l �llt. A pusk�s sz�zad �llom�ny�ba 3 pusk�s �s 1 g�ppusk�s szakaszt szerveztek. Ezt a szervezeti form�t m�r egy�rtelm�en �gy kell �rt�kelni, hogy az els� komoly k�s�rlet volt egy modern, �j elveknek megfelel� k�tel�k kialak�t�s�ra. 

A G�mb�s korm�ny r�vid egy h�nap alatt elk�sz�tette, �s nyilv�noss�gra hozta „Nemzeti Munkaterv�t”. Ez a 95 pontb�l �ll� program tartalmazta mindazon l�nyeges k�rd�seket, amelyeket a k�zv�lem�ny elv�rt, b�r t�bb k�nyes k�rd�sre nem t�rt ki. A munkaterv k�r�li vit�ban �rdemes megeml�teni egy elfogulatlan v�lem�nyt. Dinny�s Lajos Kisgazda p�rti k�pvisel� a k�vetkez�ket mondta: „Az eg�sz munkaterven az olasz fasizmus vet�lete l�tszik, �s ez az, ami el�ttem agg�lyos ... Ami az olasz nemzet �nc�l�s�g�nak megfelel, azt nem lehet ir�nyelv�l �tilleszteni a magyar �letbe.”

1932-ben G�mb�s fontos t�rgyal�sokat folytatott Mussolinivel R�m�ban. Itt megegyeztek a tov�bbi szoros egy�ttm�k�d�sr�l, de G�mb�s kiemelten k�rte olasz t�rgyal�partner�t, hogy t�mogassa Magyarorsz�g fegyverkez�si egyenjog�s�g�nak elismer�s�t �s az eddigiekn�l, jobban seg�tse a magyar hadsereg felfegyverz�s�t. Ennek legf�bb akad�ly�t egy�bk�nt mind k�t f�l az osztr�k baloldali er�k tev�kenys�g�ben l�tta, hiszen ezek voltak azok, akik minden eszk�zzel akad�lyozt�k az olasz fegyversz�ll�t�sokat Magyarorsz�gra. Megegyeztek teh�t a Heimwehr t�mogat�s�ban, tov�bb� abban, hogy az osztr�k jobboldal t�mogat�s�val el�seg�tik egy hatalom�tv�tel megval�sul�s�t. Kit�rtek m�g a Jugoszl�via elleni k�z�s politikai l�p�sek �sszehangol�s�ra is, ahol a horv�t usztas�k t�mogat�s�nak folytat�s�t hat�rozt�k el.

1933. janu�r30-�n N�metorsz�gban Hindenburg eln�k Hitlert nevezte ki kancell�rr�, ami a tov�bbiakban er�sen befoly�solta az eur�pai esem�nyek sor�t a k�vetkez� t�bb mint t�z �vben, �s term�szetesen komoly hat�st gyakorolt a magyar politik�ra, illetve katonapolitik�ra is. G�mb�s, komoly lev�lv�lt�s ut�n, 1933. j�nius k�zep�n tett hivatalos l�togat�st Hitlern�l. �rdemes a l�togat�s visszhangj�t �rt�kelni: London a l�togat�s h�r�re nyugodt maradt, nem adott v�lem�ny�nek hangot. Vars� G�mb�sre b�zta a l�togat�s fontoss�g�nak �s id�szer�s�g�nek meg�t�l�s�t. A kisantant gyanakv�an figyelte a k�zeled�st. Franciaorsz�g teljesen megd�bbent a l�togat�s h�r�re, hiszen �gy �rt�kelt�k, hogy N�metorsz�g majd k�t h�ttel a n�gyhatalmi paktum paraf�l�sa ut�n m�r m�sfel� keres t�mogat�kat. (1933. j�nius7-�n, hosszas t�rgyal�sok ut�n Anglia, N�metorsz�g, Olaszorsz�g, Franciaorsz�g R�m�ban paraf�lt�k a n�gyhatalmi paktumot, amely bizonyos m�rt�kben az „�j” N�metorsz�g elismer�se volt). Dollfuss osztr�k kancell�r �gy �rezte, mint akit el�rultak, m�g Olaszorsz�gb�l szint�n kedvez�tlen v�lem�nyek �rkeztek Budapestre.

A k�vetkez� �v azonban m�r konkr�t eredm�nyeket is hozott a g�mb�si politika sz�m�ra. 1934. m�rcius11-�n, vas�rnap d�lben f�l kett�kor a Keleti-p�lyaudvarr�l indult el G�mb�s R�m�ba. Ide v�rt�k Dollfuss osztr�k kancell�rt is. A megbesz�l�sek hivatalos c�lja az volt, hogy Magyarorsz�g �s Ausztria elmozduljon arr�l a holtpontr�l, amelybe a gazdas�gi v�lls�g d�nt�tte. Ezt G�mb�s olasz seg�ts�ggel k�v�nta rendezni, term�szetesen �gy, hogy abb�l magyar el�ny sz�rmazzon. Ez�rt nem meglep�, hogy egy nappal megel�zte R�m�ba �rkez�s�vel osztr�k koll�g�j�t �s azonnal t�rgyal�sokat kezdett Mussolinival. A f� t�ma Ausztria volt. Mussolini Magyarorsz�g p�rtol� t�mogat�s�t k�rte ahhoz, hogy Ausztria megtarthassa f�ggetlens�g�t, hiszen g�tat k�v�nt szabni a n�met terjeszked�snek. G�mb�s egyet�rtett az olasz n�zetekkel, de mint kifejtette, Magyarorsz�g nem tud fell�pni N�metorsz�g ellen, hiszen t�mogat�s�val rem�li a csehek elleni fell�p�st. �sszefoglalva a k�vetkez�ket mondta: „Magyarorsz�g hivatva �rzi mag�t arra, hogy a K�rp�t-medenc�ben saj�t politik�t csin�ljon, a Dun�t�l d�lre Olaszorsz�gra, a Dun�t�l �szakra N�metorsz�gra t�maszkodva.” 1934. m�rcius17. azt�n al��rt�k a magyar-olasz-osztr�k egyezm�nyt (r�mai paktum), amelynek a legfontosabb, hadseregre vonatkoz� r�sze az volt, hogy Ausztria titokban �tadott Magyarorsz�gnak 42 000 pusk�t �s 490 db g�ppusk�t a hirtenbergi fegyverrakt�rb�l.

1935. m�rcius4-�n a kialakult belpolitikai helyzet �s a szem�ly�t �rt t�mad�sok miatt a G�mb�s korm�ny lemondott. Horthy tudom�sul vette a lemond�st, de ism�telten �t b�zta meg az �j kabinet kialak�t�s�val. A korm�nyalak�t�si t�rgyal�sok szinte percekig tartottak, �gy az �j korm�ny m�r m�snap letehette az esk�t. Az �jj�alakult korm�nyban a legfontosabb szem�lyi v�ltoz�s az volt, hogy a bel�gyi t�rc�t Kozma Mikl�s kapta, aki addig a Magyar T�virati Iroda eln�k vez�rigazgat�ja volt. G�mb�st gyakori vesebetegs�ge egyre jobban zavarta a korm�nyzati munk�ban. T�bbsz�r kellet helyettes�teni �s 1936. szeptember2-�n le is mondott a Honv�delmi Miniszt�rium vezet�s�r�l. A korm�nyz� Somkuthy J�zsef alt�bornagyot nevezte ki honv�delmi miniszterr�.A nagybirtokos �s fin�nct�k�s k�r�k nem n�zt�k j� szemmel G�mb�s tot�lis fasiszta elk�pzel�seit, ez�rt felmondt�k a vele k�t�tt alkut. Megbuktat�s�t azonban m�r nem �rte meg. 1936. okt�ber6-�n 8 �ra 20 perckor egy m�ncheni szanat�riumban, ur�mi�ban meghalt.

G�mb�s hal�la ut�n n�gy nappal Dar�nyi K�lm�n, volt f�ldm�vel�s�gyi miniszter, kapott megb�z�st a korm�nyalak�t�sra, ahol a honv�delmi t�rc�t R�der Vilmos kapta. Dar�nyi k�lpolitikai elk�pzel�seit, hasonl�an a t�bbi korm�nyf�h�z, a rev�zi�s t�rekv�sek motiv�lt�k. Ezen t�l a k�vetkez� f� szempontok alapj�n k�pzelte ezt a vonalat: �polni �s er�s�teni a kapcsolatokat a „r�mai jegyz�k�nyv” (Olaszorsz�g, Ausztria) orsz�gaival, a legnagyobb figyelemmel azonban N�metorsz�g fel� kell fordulni, folyamatosan biztos�tani kell Anglia bar�ts�g�t �s t�mogat�s�t, megfelel� figyelmet kell ford�tani egy estleges francia kapcsolat felv�tel�re. �sszefoglalva teh�t az elgondol�sokat, a magyar politikai vezet�s c�lja a k�vetkez� volt 1936-t�l: azt kell pontosan megtal�lni, hogy a magyar k�lpolitika meddig mehet el a n�metekkel val� egy�ttm�k�d�sben, a nyugattal val� szak�t�s illetve a rendszert vesz�lyeztet�, h�bor�ba val� belekevered�s n�lk�l.

1936. november24-�n R�m�ban kiemelt figyelemmel �s nagy pomp�val fogadt�k Horthy Mikl�s korm�nyz�t �s feles�g�t. A k�s�ret tagja volt m�g Dar�nyi minisztereln�k �s K�nya K�lm�n k�l�gyminiszter is. Az olasz kir�ly m�r a k�vetkez� �v m�jus�ban viszonozta a l�togat�st. Vittoro Emanuele, feles�g�vel �s l�ny�val, M�ria kir�lyi hercegn�vel �rkezett Budapestre, de Ciano gr�f k�l�gyminiszter is a kir�lyi p�r k�s�ret�ben volt a n�gynapos itt tart�zkod�s alatt. A k�t l�togat�s eredm�nyek�nt m�g szorosabb� v�lt a magyar-olasz kapcsolat, ami a gazdas�gi �let t�bb ter�let�t �rintette j�t�kony hat�ssal.