A Magyar Kir�lyi Honv�ds�g 1919—1940 k�z�tt

Az 1918—1919-es forradalmak had�gye

1918. okt�ber v�g�re Magyarorsz�gon forradalmi v�lls�g alakult ki. Ennek oka a hadsereg h�bor�s katasztr�f�ja, �s a Monarchi�n bel�l megindult nemzeti �n�ll�sul�si folyamatok voltak. Okt�ber25-�n megalakult, egyel�re nem korm�nyk�nt, hanem b�kep�rtiak �sszefog� szervek�nt a Magyar Nemzeti Tan�cs. Eln�ke K�rolyi Mih�ly gr�f lett, tagjai baloldali polg�ri politikusok �s szoci�ldemokrata munk�sp�rti vezet�k voltak. Az esem�nyek gyorsas�g�ra jellemz�, hogy okt�ber30-31-�n gy�z�tt az „�szir�zs�s forradalom”, �s K�rolyi Mih�ly demokratikus forradalmi korm�nyt alak�thatott. Ez a korm�ny l�t�t egy�rtelm�en a forradalomnak k�sz�nhette, m�gis igyekezett meg�rizni a legitimit�s l�tszat�t, ez�rt okt�ber31-�n a kir�lyra tette le az esk�t. �gy val�j�ban „magyar kir�lyi korm�nyk�nt” l�pett hivatalba.

A Monarchia k�zben elemeire esett sz�t. A fegyversz�neti egyezm�nyt 1918. november3-�n d�lut�n 1 �rakor �rt�k al� a Padova melletti Villa Giustiban. A padovai fegyversz�net ellen�re a balk�ni antant er�k folytatt�k hadm�veleteiket. November4-�n a szerb csapatok �tkeltek a Sz�v�n �s benyomultak a t�rt�nelmi Magyarorsz�g ter�let�re. Ez�rt volt sz�ks�g, a Duna vonal�n �ll� antant d�li hadsereg parancsnok�n kereszt�l, a fegyversz�net katonai k�rd�seinek pontos�t�s�ra vonatkoz� belgr�di katonai konvenci� megk�t�s�re. Az egyezm�ny hat�rozatai katonai, �s nem politikai jelleg�ek voltak. A korm�ny r�sz�r�l az egyezm�nyt Linder B�la had�gyminiszter �rta al� 1918. november13-�n. Ezt k�vet�en a korm�ny katonapolitik�j�ban �rezhet� jobbratol�d�s k�vetkezett be.

A korm�ny m�g a fegyversz�neti t�rgyal�sokat megel�z�en szinte megoldhatatlan feladattal birk�zott. Fogadta az arcvonalr�l sz�zezr�vel haza�rkez� katon�kat. Linder had�gyminiszter m�g a fegyverlet�telre vonatkoz� parancs�val egy id�ben kiadott egy leszerel�si rendeletet is, ami szerint minden magasabb parancsnoks�gn�l, csapatn�l, int�zetn�l leszerel�si k�l�n�tm�nyek alak�t�s�t �rta el�. Ezek feladat�ul szabta minden katonai felszerel�s �s hadianyag �sszegy�jt�s�t, a leszereltek hazair�ny�t�s�t. 1918. november v�g�ig 700 000 katona t�rt haza, december k�zep�ig pedig m�r 1,2 milli� volt a leszereltek sz�ma. A polg�ri �letbe visszat�r� katon�k nagy r�sze az �sszeoml�st k�vet� kaotikus gazdas�gi helyzet miatt nem kapott munk�t, �gy a balratol�d�s, a forradalmasod�s b�zis�t k�pezt�k.

Az els� k�s�rlet az �n�ll� hader� megszervez�s�re

1918. november12-�n falragaszokon jelent meg az �t legfiatalabb �vfolyamra vonatkoz� beh�v�si parancs. Az 1896—1900-as sz�let�s�ek visszatart�s�ban t�bben a belgr�di katonai egyezm�ny megs�rt�s�t l�tt�k �s f�ltek az antant fell�p�s�t�l. Az �t koroszt�ly teljes bevonultat�sa ugyanis 300 000 f�s hadsereget eredm�nyezett volna, ami messze meghaladta az egyezm�nyben megszabott 8 hadoszt�ly l�tsz�m�t. A leszerel�si rendeletben megjelent sz�kszav� k�zlem�ny m�g nem sz�lt a fel�ll�tand� hadseregr�l. Hamarosan elk�sz�lt azonban egy r�szletes utas�t�s, ami m�r tartalmazta a fel�ll�tand� hader� diszlok�ci�j�t, hadrendj�t �s feladat�t. Els�rend� feladatak�nt az orsz�g belrendj�nek �s biztons�g�nak v�delm�t szabta meg, miszerint: „Ezred�ves haz�nkat, a sokat szenvedett n�pet �s ennek j�l�t�t mindennem� rabl� �s cs�csel�kn�p gar�zd�lkod�t�l meg�vni”. Elrendelte, hogy a visszatartott egy�nekb�l azonnal katonai egys�geket kell alak�tani, amelyekn�l a b�kel�tsz�mot vette alapul (egy gyalogsz�zad 150 f�, egy g�ppusk�s sz�zad 8 g�ppuska, egy husz�rsz�zad 100 lovas, egy �teg 4 l�veg stb.). A tervezet sokat foglalkozott a hadsereg demokratikus szellem�nek kialak�t�s�val. A had�gyminiszter a fel�ll�tand� hadsereg h�rom hadoszt�ly�t (40., 41. gyalogos, valamint az 5. lovashadoszt�ly) Budapesten �llom�soztatta. Itt helyezkedett m�g el az 1. �s a 32. volt k�z�s gyalogezred is, amelyek els�k�nt esk�dtek f�l az �j korm�nyra. A bevonul�s lassan haladt el�re, november20-�n m�g csak 25 000 f� �rkezett meg Budapestre, 3000 pedig Debrecenbe. December k�zep�n a K�rolyi korm�ny m�r k�zel 50 000 f�s hadsereg felett rendelkezhetett volna, azonban ez csakhamar kics�szott az ir�ny�t�suk al�l �s alakulatainak nagy r�sze a katonatan�csok befoly�sa al� ker�lt.

Linder meneszt�s�t k�vet�en a had�gyi t�rc�t Bartha Albert vez�rkari alezredes vette �t �s hozz�fogott a forradalmi eszm�kt�l mentes hadsereg fel�ll�t�s�hoz. Az volt az elk�pzel�s�k, hogy �nk�ntesekb�l riad� lovas-z�szl�aljakat, riad� sz�zadokat, �tegeket szerveznek. Ezek megalak�t�si k�zpontjait a nagyobb v�rosokt�l t�vol telep�tett�k, hogy a katon�k a forradalmasod� munk�ss�ggal ne �rintkezhessenek. Ezeket, az alakulatokat a had�gyminiszter mozg� karhatalomk�nt akarta alkalmazni ott, ahol arra a korm�nynak sz�ks�ge lett volna. A titkos utas�t�s el��rta, hogy minden katonai ker�let ter�let�n egyel�re 1 gyalogz�szl�aljat, 1 lovassz�zadot, 1 t�bori �teget �s 1 hegyi �gy�s �teget �ll�tsanak fel. Az alapelvek k�z�tt hangs�lyozottan szerepelt a haza megv�d�s�nek gondolata. „Magyarorsz�g jelenleg ki van szolg�ltatva kapzsi szomsz�djai er�szakoskod�s�nak, v�dtelen haz�nkat kell teh�t megv�den�nk a v�gpusztul�st�l .... Ne a p�nz, ne a jutalom hozza ezen osztagokhoz a magyar katon�kat, hanem a haza ir�nt �rzett k�teless�gtud�s.” A Bartha-f�le riad� lovas alakulatok k�z�tt szerepelt egy sz�kely husz�rezred fel�ll�t�sa is, amib�l k�s�bb a sz�kely hadoszt�ly alakult meg, mint a polg�ri demokratikus rendszer leg�t�k�pesebb alakulata. Ez nem �j alakulat volt, ugyanis a cs�sz�ri �s kir�lyi 2. husz�rezred tisztikara �s katon�i k�relemmel fordultak a had�gyminiszterhez, hogy az ezredet ne oszlass�k fel, hanem mint „sz�kely husz�rezred” a j�vend� magyar hadseregnek is alkot� r�sze legyen. A miniszter eleget tett a k�r�snek, s�t 1919. m�rcius�ra az ezredet hadoszt�lly� fejlesztett�k. Bartha a riad� alakulatok szervez�s�vel p�rhuzamosan a budapesti forradalmi hely�rs�get el akarta t�vol�tani. A forradalmasodott hely�rs�g katon�i, azonban az utc�ra vonultak, ezzel a hadsereg belesz�lt az orsz�g katonapolitik�j�ba. A had�gyminiszternek t�voznia kellett.

A meg�resedett had�gyi t�rc�t ideiglenesen K�rolyi vette �t, �m a had�gy t�nyleges ir�ny�t�s�t B�hm Vilmos had�gyi �llamtitk�r l�tta el. A Bartha-f�le riad� alakulatokat hamarosan feloszlatt�k, �s k�t koroszt�ly leszerel�s�t rendelt�k el. B�hm saj�t hat�sk�r�ben �t nap alatt 400-n�l t�bb tisztet elbocs�tott a had�gyminiszt�riumb�l, �s feloszlatta a vez�rkari oszt�lyt.

K�zben s�lyos k�lpolitikai bonyodalmak ad�dtak a rom�n hadsereg el�nyomul�sa miatt. K�rolyi jobboldali nyom�sra s�gor�t, Festetics S�ndort nevezte ki had�gyminiszternek, aki B�hm ir�nyvonal�t k�vette. A k�t koroszt�ly leszerel�se heves baloldali katona-megmozdul�sokat eredm�nyezett, �gy Festeticsnek is mennie kellett, s�t janu�r11-�n a korm�ny is lemondott. A janu�r18-�n megalakult Berinkey korm�ny katonapolitik�j�ban �s a hadsereggel kapcsolatos elk�pzel�seiben �j von�sok jelentkeztek. A hat�rozottabb �s az ellen�ll�st is v�llal� katonapolitik�hoz azonban er�s, harcolni akar� �s tud� hader�re volt sz�ks�g. Az �j had�gyminiszter, B�hm Vilmos meglep� elk�pzel�ssel �llt el�. Szakszervezeti zsoldos hadsereget kell fel�ll�tani. „Az �ntudatos munk�sokb�l �ll� 70 ezer f�s hader� k�pes lesz az orsz�g v�delm�re.” Janu�r v�g�n leszerelt�k a hadsereg k�tel�k�b�l a harmadik, az 1898-as sz�let�s� koroszt�lyt is. B�hm megfelel� szakembereket v�lasztott maga mell�. �gy �llamtitk�rr� neveztette ki Stromfeld Aur�l ezredest is. A szakszervezeti zsoldoshadsereg �tlet�b�l azonban semmi nem lett, mert az �t-h�tig tart� toborz�s ut�n is csak mintegy �tezer f� jelentkezett a tervezett 70 ezer helyett. K�zben tov�bb folytat�dott a rom�n el�nyomul�s, a csehek �ltal elfoglalt ter�leteket az antant jogosnak ismerte el.

A demokratikus v�ltoz�sok folyamatos er�s�d�se k�zben arra k�nyszer�ttette a magyar kir�lyt, IV. K�rolyt, hogy november13-�n, hasonl�an, mint N�met-Ausztria vonatkoz�s�ban, lemondjon magyar uralkod�i jogainak gyakorl�s�r�l. Ekkor ennek az �n. eckartsaui nyilatkozatnak nem volt k�l�n�sebb jelent�s�ge, igaz viszont, hogy ennek hat�s�ra az 1918. �vi I. n�pt�rv�ny proklam�lta, hogy Magyarorsz�g N�pk�zt�rsas�g. Az �j korm�nynak v�geredm�nyben semmif�le katonai er� nem �llt rendelkez�s�re, ez�rt is k�nyszer�lt a gy�ztesek �ltal dikt�lt felt�teleket elfogadni. A helyzetet az is nehez�tette, hogy a rom�nok, akik el�z�leg k�l�nb�k�t �rtak al� Bukarestben, most fel�j�tott�k a hadi�llapotot �s benyomultak Erd�lybe. Ezzel p�rhuzamosan az �j cseh �s szlov�k �llam csapatai is megindultak �szaknyugat fel�l.

M�rcius20-�n a b�kekonferencia megb�z�s�b�l a budapesti antant misszi� tagja Ferdinand Vix alezredes �ltal �tadott jegyz�k �jabb ter�letek �tad�s�t k�vetelte volna a rom�nok �s az antant sz�m�ra. A felh�borod�s most m�r orsz�gos jelleg�v� v�lt. M�g a kir�lyh� tisztekt�l is egyre gyakrabban lehetett hallani: „H�t ink�bb legy�nk kommunist�k, mint elt�rj�k ezt a gyal�zatot, amit ezek a bitangok akarnak haz�nk ellen.” A korm�ny nem v�llalta, hogy szinte a teljes Tisz�nt�lt �tadja, ez�rt lemondott. K�rolyi Mih�ly, akit janu�rban v�lasztottak k�zt�rsas�gi eln�kk� tiszt�n szoci�ldemokrata korm�nyt k�v�nt kinevezni, akik viszont meg�llapodtak a kommunista vezet�kkel a k�t p�rt egyes�l�s�r�l, �s egy Oroszorsz�gihoz hasonl� tan�cskorm�ny l�trehoz�s�r�l. A t�megekben egy�rtelm� t�mogat�sra tal�lt ez a v�ltoz�s, hiszen a polg�ri politikusok tehetetlens�ge �s tan�cstalans�ga, tov�bb� az antant egyre kisz�m�thatatlanabb �s ellens�ges magatart�sa radik�lisabb l�p�seket s�rgetett.

A korm�ny 1919. m�rcius20-i lemond�sa �gy megteremtette ennek a v�ltoz�snak a felt�teleit. Tov�bb er�s�tette ezt a folyamatot a m�r eml�tett Vix jegyz�k nyilv�noss�gra hozatala is, hiszen ennek hat�s�ra m�g az ingadoz� katon�k is az �j korm�ny mell� �lltak. A szocialista hatalom�tv�tel 21-�n egy csepeli megbesz�l�ssel kezd�d�tt, ahol a Katonatan�cs �s a k�t p�rt vezet�i egyeztett�k a feladatokat, majd a f�v�ros strat�giai pontjainak megsz�ll�sa mellett d�nt�ttek, amit m�g aznap v�gre is hajtottak. R�vid id� alatt, szovjet mint�ra, kialak�tott�k a vezet� szerveket. Ennek a piramisnak a cs�cs�n a Forradalmi Korm�nyz�tan�cs �llt. Eln�ke Garbai S�ndor lett, de a val�di vezet� Kun B�la volt, aki egyben a k�l�gyi n�pbiztosi funkci�t is viselte. Ezen k�v�l m�g 12 n�pbiztos �s a mell�j�k kirendelt n�pbiztos-helyettesek alkott�k a korm�nyz�tan�csot. A korm�nyban a reszortok �ltal�ban megegyeztek a polg�ri korm�ny miniszt�riumaival. A szocialista forradalom 1919. m�rcius21-22-�n, az eg�sz orsz�g ter�let�n, b�k�s �ton t�rt�nt meg.

A bels� rend biztos�t�sa �rdek�ben l�trehozt�k a V�r�s �rs�get, amely minden el��t�let n�lk�l �tvette a rend�rs�g �llom�ny�t �s a csend�rleg�nys�g egy r�sz�t is. A Szamuely Tibor vezette karhatalmi er�t, nem rendelt�k al� a megyei �s v�rosi tan�csoknak. Vel�k k�zvetlen�l a bel�gyi n�pbiztoss�g rendelkezett. Feladatuk az ellenforradalmi l�zad�sok lever�se �s megtorl�sa volt. A bels� politikai elh�r�t�st a Bel�gyi N�pbiztoss�g politikai oszt�ly�n szervezt�k, amelynek vezet�je Korvin Ott� volt.

A V�r�s Hadsereg megszervez�se

A Tan�cskorm�ny a polg�ri demokr�ci�t�l egy �tszervez�s alatt �ll�, ell�t�si gondokkal k�szk�d�, alacsony harc�rt�k� hadsereget „�r�k�lt”, amelyben csak a sz�kely hadoszt�ly k�pviselt komolyabb er�t. A Forradalmi Korm�nyz�tan�cs tiszt�ban volt azzal, hogy a szomsz�dok r�vid id�n bel�l mindent megtesznek az�rt, hogy ezt az „idegen testet” elt�vol�ts�k a t�rk�pr�l, ez�rt a legr�videbb id�n bel�l ki kellett alak�tani egy �t�k�pes hader�t. �gy m�r m�rcius24-�n elrendelt�k egy �j t�pus� forradalmi hadsereg fel�ll�t�s�t. Az elgondol�s szerint a hadsereget els�sorban toborz�s �tj�n, a szervezett munk�sokb�l kellett szervezni. A h�nap v�g�re a jelentkez�k sz�ma m�r el�rte az 53 000 f�t, de az ell�t�si �s felszerel�si probl�m�k miatt csak egy r�sz�ket tudt�k beoszt�sba helyezni. A parancsnoki �llom�ny kialak�t�s�n�l t�bb fele koncepci�t �rv�nyes�tettek. Az alparancsnokokat f�leg a munk�ss�g katonai tapasztalatokkal rendelkez� tagjaib�l v�lasztott�k, m�g a magasabb parancsnoki beoszt�sokat a „r�gi” tisztekkel t�lt�tt�k be. A csapatokn�l foly� politikai nevel�munka ir�ny�t�s�ra �s a r�gi tisztek ellen�rz�s�re l�trehozt�k a politikai biztosok int�zm�ny�t. Az �prilis16-�n sikerrel indul� rom�n t�mad�s azonban nem adott id�t a szervez�s befejez�s�re. Ez a t�mad�s a nem kell� harc�rt�k� magyar csapatokat v�ratlanul �rte, �s r�vid id� alatt t�rt nyert.

Forradalmi Korm�nyz�tan�cs (FKT) a keleti fronton l�v� csapatok operat�v vezet�s�nek biztos�t�s�ra �prilis21-�n l�trehozta a Tisz�nt�li Hadsereg-parancsnoks�got, �s �l�re B�hm Vilmost nevezt�k ki. A t�nyleges katonai vezet�s azonban a vez�rkar f�n�kk� kinevezett Stromfeld Aur�l kez�ben volt, aki a r�gi hadseregben magas vez�rkari tiszts�get t�lt�tt be. Kiv�l� katonai tehets�ge, f�radhatatlan munkab�r�sa nagym�rt�kben hozz�j�rult a V�r�s Hadsereg k�s�bbi sikereihez.

A Tan�csk�zt�rsas�g elleni intervenci�t a rom�n kir�lyi hadsereg hat gyalog- �s egy lovashadoszt�ly t�mad�s�val kezdte. Vel�k szemben csup�n k�t magyar hadoszt�ly �s egy �n�ll� dand�r v�dekezett. A t�mad�s 250km sz�les arcvonalon bontakozott ki, s az els� napon �tt�rte a v�r�s csapatok heveny�szett v�delm�t, �s �prilis30-�t�l, m�jus2-ig Csapt�l Szegedig el�rte a Tisza vonal�t. A Had�gyi N�pbiztoss�g igyekezett a helyzetet megszil�rd�tani. Stromfeld v�gig arra t�rekedett, hogy a csapatok visszavonul�s�t szervezett� tegye �s a front bizonyos pontjain helyi t�ls�lyt kialak�tva ellencsap�sokkal k�sleltesse az ellens�g el�renyomul�s�t. Megpr�b�lta a folyamatos visszavonul�st akt�v v�delmi hadm�veletekk� v�ltoztatni, de ez nem minden esetben siker�lt. A rom�n t�mad�st k�vet�en, �prilis27-�n a csehszlov�k intervenci�s csapatok n�gy hadoszt�llyal �s n�gy dand�rral szint�n �tl�pt�k a demark�ci�s vonalat. Az volt a c�ljuk, hogy k�zelebbi feladatk�nt kijussanak Salg�tarj�n, Miskolc, Latorca, Tisza vonal�ra, a tov�bbiakban pedig birtokba vegy�k a Nagysz�l, P�szt�, M�lyi, S�rospatak terepszakaszt, �s megteremts�k a csatlakoz�st a rom�n hadsereggel. A hadm�velet 150km sz�less�gben az �szak-d�li ir�ny� foly�v�lgyekben napi 5-10km-es �temmel bontakozott ki. A k�t gyeng�n felt�lt�tt v�r�s hadoszt�ly a n�gyszeres er�f�l�nyben l�v� csehszlov�kok el�nyomul�s�t csak k�sleltetni tudta. �prilis30-�n megsz�llt�k Munk�csot, S�toralja�jhelyet, m�jus2-�n Miskolcot, Di�sgy�rt �s �zdot, Salg�tarj�n elfoglal�sa azonban nem siker�lt.

A m�jus2-i �ltal�nos mozg�s�t�st k�vet�en meggyorsult a V�r�s Hadsereg �jj�szervez�se. Ez lehet�v� tette, hogy m�jus9-�n Salg�tarj�n v�delm�t a b�ny�szokb�l �jj�szervezetett 6. hadoszt�ly vegye �t, amelynek a 10-�n megindul� ellencsap�sa 12-�re az ellens�get a demark�ci�s vonalra vetette vissza. A csehszlov�kok Losonc k�rzet�b�l �j t�mad�st k�sz�tettek el� Salg�tarj�n birtokbav�tel�re. Mik�zben folyt a „Losonci Csoport” felk�sz�t�se, a hadsereg-f�parancsnoks�g elhat�rozta Miskolc felszabad�t�s�t. A feladat v�grehajt�s�ra a III. hadtestet vonultatta fel. Az �jabb csehszlov�k t�mad�s Salg�tarj�n elfoglal�s�ra m�jus18-�n indult meg. Stromfeld Aur�l vez�rkari f�n�k azonban felismerte, hogy Salg�tarj�n sorsa is a miskolci ellencsap�s siker�t�l f�gg. Ez�rt m�jus20-�n a III. hadtest megind�totta ellencsap�s�t, �s a csehszlov�k v�delmet �tt�rve m�jus21-�n reggelre felszabad�totta Miskolcot. Az ellens�g s�lyos vesztes�get szenvedett a m�jus20-30-a k�z�tt foly� harcokban. Elvesztette Miskolcot, �s Salg�tarj�nt�l is k�nytelen volt visszavonulni a demark�ci�s vonalra.

A sikerek nyom�n az FKT �s a hadsereg-f�parancsnoks�g �gy d�nt�tt, hogy sz�tveri, illetve visszavonul�sra k�nyszer�ti a bet�rt intervenci�s csapatokat. A hadj�rat els� szakasz�ban a rom�n csapatok elleni v�delmet, a csehszlov�k hadsereg elleni t�mad�st tervezett v�grehajtani. A hadj�rat m�sodik szakasz�ban a rom�n kir�lyi hadsereg sz�tver�s�t �s az ukr�n V�r�s Hadsereggel val� egyes�l�st t�zt�k ki c�lul. A tervez�sn�l figyelembe vett�k a rendelkez�sre �ll� korl�tozott er�ket �s a sz�k�s gazdas�gi lehet�s�geket.

Az �szaki Hadj�rat

�szak-Magyarorsz�g felszabad�t�s�nak terve m�jus27-�re k�sz�lt el. A hadsereg-f�parancsnoks�g elgondol�sa az volt, hogy Miskolc k�rzet�b�l Kassa-Eperjes ir�ny�ba cseh-rom�n hader�k csatlakoz� sz�rny�t �tt�ri, a cseheket megveri �s ezut�n a Tisz�n �tkelve a rom�nok ellen, fordul. A csoportos�t�st ennek megfelel�en alak�tott�k ki. A hadm�velet m�jus30-�n indult 250km sz�les arcvonalon. J�nius6-�ra a v�r�s csapatok megt�rt�k az ellens�g ellen�ll�s�t, felszabad�tott�k �rsek�jv�rt, Selmecb�ny�t, Losoncot, Kass�t, S�toralja�jhelyet, majd kifejlesztve a sikert j�nius10-ig az ellens�get a f�ir�nyban 150km-t visszavetve elfoglalt�k Eperjest, B�rtf�t, Rozsny�t �s Z�lyomot. J�nius13-17-e k�z�tt az ellens�g t�bb ellencsap�st hajtott v�gre, de sikert csak a Nyitra v�lgy�ben �rt el, ahol visszafoglalta �rsek�jv�rt.

A hadj�rat folytat�sa

A hadsereg-f�parancsnoks�g sikerek hat�s�ra az eredeti tervet megv�ltoztatta, s a rom�n hadsereg elleni hadm�velet helyet a nyugati csehszlov�k er�k tov�bbi visszaszor�t�s�t hat�rozta el. A t�mad�s j�nius17-�n indult meg. A csapatok �tkeltek a Nyitr�n, �s folytatt�k el�nyomul�sukat �rsek�jv�r ir�ny�ba, de a v�rost elfoglalni m�r nem tudt�k. A nyugati hatalmak a veres�g hat�s�ra diplom�ciai man�verekhez folyamodtak. A Tan�csk�zt�rsas�g korm�ny�hoz int�zett jegyz�kben a hadm�veletek azonnali befejez�s�t �s csapatainak a demark�ci�s vonalra t�rt�n� visszavon�s�t k�vetelt�k. Cser�be meg�g�rt�k a tisz�nt�li ter�letek ki�r�t�s�t �s a Tan�csk�zt�rsas�g megh�v�s�t a b�ket�rgyal�sokra. A tan�cskongresszus hossz� vita ut�n elfogadta az antantjegyz�ket. A j�nius24-�n megk�t�tt fegyversz�net �rtelm�ben a V�r�s Hadsereg j�nius30-�n megkezdte az elfoglalt ter�letek ki�r�t�s�t. A Tan�csk�zt�rsas�g bels� helyzete rendk�v�l neh�z volt. A termel�s visszaesett, er�s�dtek az ellenforradalmi mozgalmak, a hadsereg ut�np�tl�si neh�zs�gei sz�ks�gess� tett�k a l�legzetv�telnyi sz�netet. Az a t�ny, hogy biztos�t�k n�lk�l elfogadt�k az antantjegyz�ket, s�lyos k�rokat okozott a forradalom �s az orsz�g �gy�nek.

Az antant nem teljes�tette �g�reteit, ez�rt elhat�rozt�k az eredeti tervben szerepl� t�mad�s v�grehajt�s�t a rom�nok ellen. A visszavonul�s k�vetkezt�ben azonban jelent�sen cs�kkent a V�r�s Hadsereg harc�rt�ke, tov�bb� az ellens�g t�lereje �s az egyre elviselhetetlenebb anyaghi�ny eleve kil�t�stalann� tette a hadm�velet siker�t. �gy a j�lius20-�n megindult t�mad�s, kezdeti sikerek ellen�re j�lius24-�n a rom�n er�k nagy erej� ellencsap�sai k�vetkezt�ben �sszeomlott. J�lius27-�n az intervenci�s csapatok �jb�l el�rt�k a Tisz�t, majd azon �tkelve folytatt�k a t�mad�st Budapest ir�ny�ba. A Tan�csk�zt�rsas�g sorsa ezzel megpecs�tel�d�tt.

A tapasztalatok

1919. m�rcius21-�n a Forradalmi Korm�nyz�tan�cs meglehet�sen neh�z helyzetben vette �t az orsz�g ir�ny�t�s�t, ami a n�gy�ves h�bor�ban er�sen kimer�lt. Fokozta a neh�zs�geket, hogy 1918. �sz�t�l az orsz�g legfontosabb ipari �s mez�gazdas�gi ter�leteit az intervenci�s hader�k tartott�k megsz�llva. A Tan�csk�zt�rsas�g kiki�lt�s�t k�vet�en Magyarorsz�got az antant orsz�gok embarg�ja is s�jtotta. A neh�zs�gek katonai t�ren is tov�bb fokoz�dtak. Az orsz�got h�rom oldalr�l ellens�ges csapatok vett�k k�r�l, amelyek t�bb helyen �tl�pt�k a demark�ci�s vonalat. Erej�k t�bbsz�r�sen meghaladta a magyar hadsereg erej�t, amelyet az 1918. november13-�n al�irt belgr�di fegyversz�neti szerz�d�s 6 gyalog- �s 2 lovashadoszt�lyban maxim�lta.

A Tan�csk�zt�rsas�g kiki�lt�sa ut�ni legfontosabb feladat az �j hadsereg megteremt�se volt, mivel a szakszervezeti hadsereg fel�ll�t�s�ra ir�nyul� toborz�s eredm�nytelen maradt, mind�sszesen 5000 f� jelenezett a felh�v�sra. A hadsereg kialak�t�sa, kieg�sz�t�se ter�n legel�sz�r azt az alapvet� k�rd�st kellett eld�nteni, hogy az �j hadsereget toborz�s, vagy �ltal�nos hadk�telezetts�g alapj�n �p�ts�k-e f�l? A vita v�g�n az �ltal�nos hadk�telezetts�g mellett d�nt�ttek, de m�jusig folytatt�k a toborz�st is. A Tan�csk�zt�rsas�g katonai szervezet�ben a kezdeti fejetlens�g ut�n a m�jusi �tszervez�s teremtett rendet. Csak ett�l az id�t�l kezdve besz�lhet�nk egys�ges elgondol�s alapj�n m�k�d�, hadkieg�sz�t�si �s szervez�si tev�kenys�gr�l. Az �prilis v�gi m�jus eleji mozg�s�t�s lend�letet adott a fegyveres er�knek. Az �gy rendelkez�sre �ll� katon�kb�l hozt�k l�tre azokat a hadoszt�lyokat, melyek nemcsak megszil�rd�tott�k a helyzetet, hanem v�grehajtott�k a magyar V�r�s Hadsereg legszebb, legeredm�nyesebb hadm�velet�t, az �szaki hadj�ratot.

Az �nk�nt jelentkez�s rendszer�t felv�lt� mozg�s�t�s biztos�totta a modern h�bor�ban eredm�nyesen m�k�d� t�meghadsereget. A sorozott t�megek biztos�tani tudt�k, hogy a V�r�s Hadsereg a nagy vesztes�geket okoz� harcok ellen�re �lland�an n�velni tudta erej�t. M�g �prilis16-�n csak 55 z�szl�alj volt, addig m�jus30-�n m�r 114, tov�bb� 100 g�ppusk�s osztag, t�z �s f�l lovassz�zad, valamint 58 �teg. V�g�l j�lius20-�n 167 z�szl�alj, 119 g�ppusk�s osztag, 12 �s f�l lovassz�zad, valamint 105 �teg �llt a hadsereg-f�parancsnoks�g rendelkez�s�re. Ez k�zel 160 000 f�t jelentett. A hadsereg a m�jusi �tszervez�sig csak vegyes szervez�s� �s �sszet�tel� dand�rokb�l �s hadoszt�lyokb�l �llt. Az �tszervez�s sor�n hozt�k l�tre a hadtesteket. A hadtestek a helyzett�l �s a feladatt�l f�gg�en 2-4 hadoszt�lyb�l, illetve �n�ll� dand�rokb�l �lltak. A hadtestet alkalomszer�en meger�s�tett�k t�z�rs�ggel, m�szaki csapatokkal, p�nc�lvonatokkal �s rep�l�kkel. A hadtestparancsnoks�gnak az ell�t� int�zeteken k�v�l szervezetszer�en t�rzs, lovas �s t�v�r� alegys�gei is voltak. A hadtest szervezete igen rugalmas volt, �s ez biztos�totta a legv�ltozatosabb harchelyzetekhez val� alkalmazkod�st is. A hadtestparancsnoks�gok k�z�l a legt�bbet a III., r�videbb ideig az I. �s az V. vett r�szt a harcokban. A II. hadtest v�gig hat�rszolg�latot teljes�tett, de t�rzs�b�l alakult meg egy id�re az V. hadtestparancsnoks�g. A IV. hadtest feladata a f�v�ros v�delme volt. Ehhez m�g csatlakozott a Dunai �rs�g Szamos monitora, valamint a Viza �s Comp� �rnasz�dja.

A hadoszt�lyok a m�jusi �tszervez�st�l kezdve �ltal�ban k�t dand�rb�l, hadoszt�ly-t�z�rs�gb�l, �rk�sz, t�rzs- �s t�vbesz�l� alegys�gekb�l �lltak. A harcok alatt a hadoszt�lyok, mint legmagasabb harc�szati egys�gek m�k�dtek, rendszerint hadtest k�tel�kben. N�ha azonban el�fordult, hogy �n�ll� feladatot kaptak, mint pl. a 6. hadoszt�ly a salg�tarj�ni harcok idej�n. A dand�rok m�jusban m�r szervezetszer�en k�t ezredb�l (hat z�szl�aljb�l) �lltak, de a harcok folyam�n voltak 2-7 z�szl�aljas dand�rok is. Igen gyakran el�fordult az is, hogy egyes dand�rokb�l elvett z�szl�aljakkal a f� ir�nyba t�mad� dand�rt er�s�tett�k meg. A dand�rok rendszerint hadoszt�ly k�tel�kben m�k�dtek, de voltak a hadtesteknek, s�t hadseregnek k�zvetlen�l al�rendelt dand�rok is. A dand�rok t�z�rs�ggel �s m�s fegyvernemekkel szervezetszer�en nem rendelkeztek (kiv�ve az �n�ll� dand�rokat) azokkal csak alkalomszer�en er�s�tett�k meg �ket. Az ezredek �ltal�ban h�rom z�szl�aljb�l �lltak, amelyekhez k�t �gy�b�l �ll� gyalogs�gi �gy�s�teget, m�szaki �s t�vbesz�l� alegys�get rendeltek. Ezeket azonban legnagyobb r�szt nem tudt�k felt�lteni. A z�szl�aljakat h�rom l�v�sz �s egy g�ppusk�s sz�zadb�l szervezt�k. A gyalogsz�zadok l�tsz�ma 150 harcos volt, de a val�s�gban igen sokszor csak 30-80 f�vel rendelkeztek. A g�ppusk�s sz�zadban viszont megvolt a szervezetszer� 6-8 g�ppuska.

�sszefoglalva meg�llap�that�, hogy a V�r�s Hadsereg egys�geinek, alegys�geinek szervezete az akkori viszonyok k�z�tt korszer� volt �s sok tekintetben l�nyegesen fel�lm�lta a cseh �s rom�n csapatok szervez�s�t.

A vezet�s k�rd�se

A h�bor� g�pi korszak�ban a harcter�let nagyobb m�rete, jellege, �j probl�m�k eg�sz sor�t vetette fel. A hadm�veletek vezet�s�nek probl�mak�re volt tal�n az egyik legjelent�sebb gond, mert a harctev�kenys�gek t�rbeli kiterjed�se miatt hadm�veleti vezet�st kellett a harc�szati �s had�szati vezet�s k�z� iktatni. Ezt kezdetben a „Keleti hadsereg-parancsnoks�g” megoldotta, majd a hadsereg-f�parancsnoks�g megszervez�s�vel v�gleges�tett�k a hadm�veleti vezet�st. A g�d�ll�i hadsereg-f�parancsnoks�g c�lszer�en egyes�tette a had�szati �s hadm�veleti vezet�st. Ezt az aktivit�st, a mer�sz elhat�roz�sok, az �sszpontos�tott er�kkel m�rt gyors, er�teljes csap�sok, a hat�rozott t�mad� jelleg �s az ezzel kapcsolatos man�verez� k�pess�g jellemezte. A hadsereg �jj�szervez�s�t a hadsereg-f�parancsnoks�g tartal�kok megteremt�s�re haszn�lta fel. A hadm�veleti tartal�kok birtok�ban ezut�n nagyobb v�llalkoz�sokba kezdhetett, s�t ezek tett�k lehet�v�, hogy mag�hoz ragadja a kezdem�nyez�st. A tartal�kok alkalmaz�s�nak �s �jrak�pz�s�nek legjobb p�ld�j�t az �szaki hadj�rat adta. Ennek sor�n a hadsereg-f�parancsnoks�g mihelyt tartal�kait (1., 4. �s 6. hadoszt�ly) harcba vetette, azonnal �jabbakr�l gondoskodott. (8. hadoszt�ly, 2. dand�r). Majd ezek harcbavet�se ut�n a 2. hadoszt�lyt helyezte k�szenl�tbe. A V�r�s Hadsereg parancsnoks�ga �gy az �szaki hadj�rat sor�n folyamatosan jelent�s tartal�kokkal rendelkezett, amelyek lehet�v� tett�k, hogy a m�jus v�g�n megszerzett kezdem�nyez�st folyamatosan megtartsa. A hadvezet�s�g tartal�kait nem apr�zta el, hanem azokat egys�gesen alkalmazta, �gy a v�delem sor�n is er�lyes ellencsap�saival mindig megszil�rd�thatta a helyzetet. A t�mad� hadm�veletek sor�n pedig a tartal�kok helyes alkalmaz�sa tette lehet�v� a csap�s erej�nek �lland� n�vel�s�t.

A hadvezet�s�g a d�nt� ir�nyba val� er��sszpontos�t�s megval�s�t�s�t is magas sz�nvonalon m�velte. P�ld�ul: az �szaki hadj�rathoz er�inek 80%-�t vonta �ssze, ezen bel�l a kisalf�ldi t�mad�shoz 40 z�szl�aljat 35 g�ppusk�s sz�zadot, 27 �teget egyes�tett akkor, amikor 500km-es arcvonalon �lltak harcban csapatai. A V�r�s Hadsereg a t�mad�st tartotta a f� harcm�dnak, de ha v�delemre k�nyszer�ltek, azt a legnagyobb fok� aktivit�ssal oldott�k meg. A t�mad�s v�grehajt�sa sor�n �tletesen haszn�lt�k fel a legk�l�nb�z�bb man�verform�kat. Salg�tarj�nt p�ld�ul excentrikus csap�ssal, szabad�tott�k fel. Losoncn�l k�toldal� �tkarol�st alkalmaztak. Kass�n�l �tt�r�si sz�nd�kkal front�lis csap�st hajtottak v�gre. A rendelkez�sre �ll� er�kkel rendk�v�l gyorsan man�vereztek a legk�l�nb�z�bb ir�nyokba.

A harcok nagy r�sze erd�s-hegyes terepen folyt, �s itt olyan m�dszereket alkalmaztak, amelyek ma is p�lda�rt�k�ek lehetnek. Helyesen kombin�lt�k �s haszn�lt�k az �tkarol�st, �s a front�lis csap�st. A v�lgyben el�ret�r� csapatokkal egy�tt a gerincen is egy-egy k�l�n�tm�ny nyomult el�re. A hegyi terep jellege lehet�v� tette, hogy fontos �tcsom�pontokat vegyenek birtokba az ellens�g h�t�ban. A megvert ellens�get mer�szen �s hat�rozottan �ld�zt�k, amiben k�l�n�sen a r�gt�nz�tt gyorscsoportoknak volt nagy szerep�k. A hatalmas t�r, �s a kis er�k miatt mind a saj�t csapatoknak, mind az ellens�gnek mindig volt szabad sz�rnya. Ez�rt a V�r�s Hadsereg rendszerint az ellens�g �tkarol�s�ra t�rekedett. Front�lis csap�st csak akkor hajtott v�gre, ha erre felt�tlen�l sz�ks�g volt. Ekkor viszont a t�z�rs�g nagyar�ny� �sszevon�s�val, a fegyvernemek egy�ttm�k�d�s�nek feszes megszervez�s�vel t�madtak.

A v�delem fel�p�t�se is l�nyegesen elt�rt az els� vil�gh�bor�ban megszokott sablonokt�l. El�l t�bori �rs�k bontakoztak sz�t, �ltal�ban raj er�ben, m�g�tt�k pedig a f��rs�k g�ppusk�val meger�s�tett sz�zad er�ben. A dand�r z�m�t �s a t�z�rs�get egy k�zponti fekv�s� helyen, �sszevonva helyezt�k el. Feladat�t az �tt�r�s elh�r�t�sa �s az azonnali ellent�mad�s k�pezte.