szantomihaly
szantomihaly
Men
     
E.mail cmem

szanto.mihaly@zmne.hu

     
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
     
Hrlevl hallgatimnak
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
     
A Magyar Honvdsg a kiegyezs utn
     
MH 1867-tl
     
A fegyveres erk s a hadmvszet fejldse a kt vilghbor kztt
A fegyveres erk s a hadmvszet fejldse a kt vilghbor kztt : II. Fegyveres erk s a hadmvszet fejldse a kt vilghbor kztt

II. Fegyveres erk s a hadmvszet fejldse a kt vilghbor kztt

  2007.02.24. 09:09

A msodik rsz a katonai elmleteket s a technika vltozst mutatja be II. rsz

 

 

 

b.) Az j katonai elmletek kialakulsa s azok lnyege

Az els vilghbor problmira vlaszt keres sokoldal kutatmunka tbb, egymstl klnbz, illetve egymst kiegszt katonai elmlet megszletshez vezetett. Legtbben a fokozatosan hadernemm vl replgpek s a fegyvernemm lett harckocsik alkalmazsi lelhetsgeivel foglalkoztak. Legelskn az olasz Giulio Douhet (1869-1930) tbornok foglalkozott a lgier nll alkalmazsnak krdseivel s megalkotta az „nll lgi hbor” elmlett. Douhet mr az els vilghbor eltt kapcsolatba kerlt a repls krdseivel. Mint a lghajs zszlaljparancsnok elksztette az els gyakorlati szablyzatot. A vilghborban hadosztly vezrkari fnkknt vett rszt. A hadvezetst brl megjegyzsei miatt egyvi brtnre, tltk, ennek letltse utn rehabilitltk. A hbor utols vben az olasz lgier parancsnoka volt. A hbor utn nyugllomnyba vonult s katonai irodalmi tevkenysget folytatott. Elkpzelseit az1921-ben megjelent „Lgi uralom” c. munkjban fejtette ki, amelyhez 1927-ben ptllag msodik rszt is rt („Az 19…vi hbor). „A vilghbor- llaptotta meg- az anyag technikai tkletlensge folytn, nem adhatott vlaszt arra a krdsre, vajon a lgier valban hadmveleti szinten befolysolhatja-e a hadviselst? Napjainkban azonban gy tetszik adva, vannak a lgier hadszatai eredmnyessgnek felttelei”. Elmletnek vezrfonala: a szrazfldn vdelem tmeges tmads a levegben. A szrazfldi erk – szerinte – nem kpesek nagymlysg csapst mrni az ellensgre, a vdelem tzereje, az er pnclelhrts s a mszaki akadlyok tmege meghisthatja a gyalogsg s vele egytt a pnclos s gpestett csapatok tmadst. Ezrt a csapst a levegbe kell thelyezni s nll lgi hadseregekkel vgrehajtani. „ a lgier –rta Douhet – megteremtette a „lgi hbor” teljesen j fogalmt s a robbananyagokon kvl vegyi anyagokat, mrgez baktriumokat is szllthat az ellensg terletnek brmely pontjra”. A lgier ltal vvott hbor”… fggetlen a fldtl, hatsa majdnem korltlanul kiterjedhet az ellensges terlet egszre”. Douhet szerint a hbor a lgier csapsaibl fog llni, amelyek elpuszttjk az ellensg ltfontossg clpontjai, vagy megbntjk tevkenysgket, slyos vesztesget okoznak a htorszg lakossgnak s ez esetleg forradalmi megmozdulsokat, idzhet el, amelyek oda vezethetnek, hogy a tmegek sajt kormnyukat a hbor abbahagysra knyszertik. A szrazfldi s tengeri er szerepe msodlagoss vlik. Feladatukat elssorban a lgier ltal kivvott siker teljess ttelben, az ellensg terletnek megszllsban ltta: „… a szrazfldi hadsereg s flotta viszonylagos rtke elmarad a lgier rtke mgtt… Termszetesen nem lltom, hogy ezeket mrl-holnapra fel kell szmolni… azt lltom egyelre csupn, hogy a leggyorsabban trekedni kell fokozatos anyagi, gazdasgi, technikai s stratgiai leptskre, illetve ezzel egyidejleg a lgier egyre fokozd kiptsre. Minl hatrozottabban kzeltnk e szls rtkek elrse fel, annl kzelebb jutunk a holnap valsgnak kvetelmnyeihez.” A gyzelem megszerzsben elengedhetetlennek tartotta a hadszati kezdemnyezs megragadst, melynek legfontosabb kvetelmnyekt a lgi uralom megteremtst tekintette. „a lgi uralom megszerzse azt jelenti: gyzni! – rta -. A levegben veresget szenvedni remnytelenl veresget jelent… A lgi uralom megszerzsrt – vonja le a kvetkeztetst-, teht azrt, hogy az ellensget a replsben , illetve lgierejnek alkalmazsban megakadlyozzuk, meg kell fosztanunk minden lehetsgtl s rszben a levegben, de nagyrszt a tmaszpontokon s mhelyekben dnt puszttst kell vgeznnk hadszati, harcszati s gazdasgi jelleg mgttes terletein. Ezt pedig csak a levegbl,l csak az ellensges orszg mlysgben vgezhetjk s megvalstsra ppen ezrt egyedl a lgier alkalmas. Lgi hbors programunk legkzelebbi hatrozott kvetelmnye teht tovbbra is olyan lgier megteremtse, amely ezekre a feladatokra minden tekintetben alkalmas”.Douhet elmlete vilgszerte veken t tart heves vitt vltott ki katonai krkben. Hvei „XX. Szzad Clausewitznek”, a „leveg Schlieffenjnek” neveztk, ellenfelei viszont vglegesen egyoldalnak tartottk tanait. Ktsgtelen, hogy a szzad elejt nll lgi hborrl beszlni tlzsnak tnt, hiszen az akkori technikai sznvonal s a gazdasgok erforrsai ezt mg nem tettk lehetv. Ma a „Golf” hbor utn Douhet gondolatait msknt kell rtkelnnk, hiszen napjainkban ljk t a hadmvszetnek az a minsgi ugrst, amikor a hadszati dnts a szrazfldrl a harmadik dimenziba megy t.

A harckocsi hveinek elkpzelsei „a pnclos, vagy gpestett hbor” elmletben foglalhatk ssze. Azt vrtk, hogy a nagy tmegben alkalmazott harckocsik mr a hbor elejn sztzzzk az ellensget s rvid id alatt, kivvjk a hadmveleti s ezen keresztl a hadszati sikert. A harckocsik ilyen alkalmazsa mellett a hszas vek elejn elszr az angol teoretikusok Fuller s Lidell Hart emeltek szt, els vilghbors tapasztalataik alapjn. Klnsen Fuller tbornok- a cambrai-i „tankcsatban” rszt vett angol harckocsi hadtest vezrkari fnke de a tmadsi terv szerzje –hirdette a hadsereg gpestsnek s a harckocsik tmeges alkalmazsnak szksgessgt. John Charies Fuller tbornok (1878-1966) fiatal tisztknt rszt vett az angol-br hborban. A vezrkari akadmia elvgzse utn az els vilghborban fontos beosztsokat ltott el. Jelents szerepe volt az angol pnclos fegyvernem kialaktsban. Elkpzelseit a hbor utn kzvetlenl kiadott „Harckocsik az 1914-1918. vi nagy hborban” s az 1932-ben megjelent „Gpestett erk hadmveletei” c. nagyobb munkiban s tbb-kisebb tanulmnyban, cikkben adta kzre. Fuller szerint a vilghbor legfontosabb tanulsga, hogy a nagy tmeghadseregek kora lejrt. Az ellensg megsemmistsre, s a gyors gyzelem kivvsra egyedl a harckocsik, illetve a gpestett csapatok kpesek. A dnt gyzelmet csak a korszer technikval, elssorban harckocsikkal elltott, hivatsos katonkbl ll hadsereg rheti el, amely lland harckszltsgbe van, s brmikor tmad hadmveleteket, kezdhet. Az ltalnos mozgstssal talpra lltott tmeghadseregnek Fuller csak a siker kifejlesztsnek, illetve a harckocsik ltal legyztt ellensg terlete megszllsnak feladatt sznta. Mveiben felvzolta a jv „idelis” harckocsi hadseregnek szervezst is. Ez a hadsereg egy harckocsi s egy pncltr szrnyra (wing), valamint a tartalkokra tagozdott.  A harckocsi wing feldert- tzr- s rombol- harckocsi csoportokra, a pncltr wing gpvontats pncltr lvegekbl s gpgyukbl ll alegysgekre oszlott. (Tzr harckocsi alatt Fuller az njr lvegeket rtette). A harc f feladatt, az ellensg megsemmistst ezek az erk vgzik, mg a fegyvernemi s szakalegysgekkel megerstett knny harckocsikbl ll tartalk feladata az ldzs vgrehajtsa. Basil H.Liddell Hart kapitny (1895-1970) szintn az els vilghbor rsztvevje volt. A hbor utn kilpett a hadseregbl s katonai szakrknt tevkenykedett. Jelentsebb munki:”Gondolatok a hborrl”, „A gyalogsgi harc tudomnya”, „Az 1914-1918-as vilghbor trtnete”.Mvei kzl legjelentsebbnek a „Hadszat” c. munkjt tartjk. Nzetei sok tekintetben megegyeztek Fullerval, azonban Liddell Hart nem osztotta azt a fulleri nzetet, hogy a harckocsik egyedl is kpesek a siker kivvsra. gy vlte, hogy a gpestett gyalogsg s harckocsik egy pnclos ktelkben val egyestse s kzs tevkenysge tovbbra sem nlklzhet. Olyan magasabb egysgek, kialaktst tervezte, amelyek egy-egy harckocsi (2 harckocsi zszlalj) s egy-egy „pnclos gyalogos” csoportot (3 gpkocsiz gyalogzszlalj) foglalnak magukba, njr tzrsggel megerstve. Fuller s Liddell Hart elkpzelsei azonban szges ellenttben lltak az „utols csata” doktrnjt vall hivatalos angol nzetekkel s munkik az angol katonai krkben nem keltettek nagyobb visszhangot.

Felfigyeltek azonban a nmetek. A versaillesi bkeszerzdssel korltozott nmet hadsereg nem folytathatott nylt ksrleteket a harckocsikkal, de a nmet katonai szakemberek gondosan tanulmnyoztk az ezzel kapcsolatos klfldi szakirodalmat. gy Liddell Hart tbb cikkt a nmet hadgyminisztrium lefordttatta a hadsereg szmra s azok lnk figyelmet keltettek. Guderian a pnclos hbor elmletnek legjelentsebb nmet kpviselje elkpzelseinek kialaktsnl figyelembe vette az angolok munkit is. Heinz Guderian tbornok (1888-1954) a nmet pnclos fegyvernem egyik megalaptja volt. Az els vilghbor utn a nmet hadsereg technikai fejlesztsben, a II. vilghborban klnbz vezet beosztsokban tevkenykedett. Jelents elmleti munkssgot folytatott a pnclos seregtestek alkalmazsa terletn. Legfontosabb munki az 1937-ben megjelent „Vigyzat, pnclosok s „A pnclos csapatok”. Az angolokhoz hasonlan is a harckocsik nll alkalmazsa mellett llt ki. Sikerlt legfontosabb tnyezit a meglep s tmeges alkalmazsban ltta. Tevkenysgket nll pnclos hadosztly ktelkben kpzelte s hatrozottan ellenezte gyaloghadosztlyhoz val szervezsket. A tmads megszervezsnl legfontosabb alapelvnek a harckocsik harci lehetsgeinek szmbavtelt tartotta.  „A lvszeknek s a tzreknek kell a harckocsikhoz igazodniuk s nem fordtva…” hirdette. A pnclosoknak az a legfontosabb feladatuk – rta -, hogy az alkalmazsukra kedvez svban az ellensg vdelmt ttrve, gyors meglep tevkenysggel kivvja a dntst. Guderin a tmads sikert a teljes mlysg lefogsban s gyors, pnclosokkal trtn ttrsben ltta. Olyan harcrendet kpzelt el, amely kpes volt a hrom vdvezetet egy idben tmadni. Ehhez a pnclosokbl ngy lpcst hozott ltre. Az elsbe tartoztak a nehzpnclosok, amelyeknek az volt a feladatuk, hogy magas tembe, harc nlkl jussanak ki a hadseregtartalkok vhez, s ott vegyk fel a harcot. Kis fzisksssel indult a msodik lpcs. llomnyba a kzepes eszkzk tartoztak s alapvet feladatuk a tzrsgi krletek elfoglalsa volt. A harmadik lpcst a knny pnclosok alkottk, s nekik jutott az a feladat, hogy a tbori ktelkek tmogatsval ttrjk a harcszati mlysget. Az ttrs utn a pnclosoknak gyors temben 100-150 kilomter mlysgben kellett elretrni a lgier hatkony tmogatsa mellett. A negyedik lpcs tartalkot kpezett, vratlan feladatok megoldsra. A pnclosokat kizrlag tmadsra kvnta alkalmazni. „… a pnclos csapatok kifejezetten tmad fegyvernemet alkotnak.  A vdelmi s elhrt vonalakon nincs mit keresnik”. Nzetei nagymrtkben hatottak a nmet katonai vezetsre, amely felismerte a harckocsikban rejl nagy lehetsgeket, s ltalban elfogadta a guderiani elkpzelseket.

A nmetekkel s angolokkal egy idben foglalkozott a harckocsik vrhat alkalmazsnak krdseivel az osztrk Ludvig von Eimannsberger tbornok (1878-1945) is. Elmlett az 1934-ben megjelent „Harckocsi hbor” c. mvben fejtette ki. Az emltettekhez hasonlan is a pnclos- s gpestett csapatokat tartotta a jv hborja fszereplinek. Kiemelte a hadmveleti mlysgbe irnyul csaps szksgessgt, s ennek vgrehajtst a harckocsikra alapozta. Fullerrel ellenttben, a harckocsik jelentsgnek fenntartsa mellett, erteljesen hangslyozta a gyalogsg szerepnek fontossgt s skraszllt gpestsk, valamint pncltr fegyverekkel val elltsuk mellett. Vlemnye szerint azonban a hadmvelet sorst a harckocsik dntik el, amelyeket a harcszati feladatok megoldsra dandrokba, hadmveleti feladatokra hadosztlyokba, illetve pnclos hadseregekbe javasolta szervezni. gy vlte, hogy a harckocsi ktelkek alkalmasak arra, hogy az ellensg vdelmt menetbl, arcbl mrt csapssal trjk t. Hrom vvel kiptett vdelmet felttelezve, a tmad erket is hrom lpcsben kvnta alkalmazni. A kb. 40-45 km szlessgre tervezett ttrsi szakaszon az 5-7 gyaloghadosztlybl s hadosztlyonknt 1 harckocsi dandrbl (350 harckocsi) ll els lpcsnek az ellensg els vdvt kellett ttrni 6-8 km mlysgben. A 15-20 km mlysgben lv msodik vdv ttrshez msodik lpcsknt 1650 harckocsit, gpestett gyalogsgot s tmogat lgiert tervezett. A harmadik vdv ttrst s a hadmveleti siker kifejlesztst a 10 pncloshadosztlybl ll pnclos hadsereg tkzetbe vetsvel akarta vgrehajtani. Vlemnye szerint az ilyen felpts hadsereg (10x500=5000 harckocsi) tmadsnak teme elrheti a napi 50 km-t is. A tmads tzrsgi biztostst a harckocsik lvegeire alapozta s ezrt – a megleps rdekben – elengedhetnek tartotta a tzrsgi elksztst is, s arcvonal kilomterenknt csak 25 lveggel szmolt. Fuller s Liddell Hart elkpzelsei mellett a harmincas vek els felben Eimannsberger gondolatai hatottak legjobban a harckocsik alkalmazsval kapcsolatos nzetekre. Munkjrl a Szovjetuniban is vitt rendeztek. Nmetorszgban Guderian egyenesen az knyvre hivatkozva igyekezett a hadsereg konzervatv vezetit meggyzni a harckocsik nll s tmeges alkalmazst illeten. Eimannsberger elmletnek ktsgkvl sok pozitv vonsa volt. Hatrozottan killt a harckocsik meglep s tmeges bevetse mellett. A hadmveleti mlysgben foly tevkenysg problminak megoldsval azonban nem foglalkozott rszletesen, fkppen a harcszati mlysg ttrsnek krdseit vizsglta. A harckocsikat tartotta a fcsaps eszkznek a francia, de Gaulle is. Charles de Gaulle (1890-1970) fiatal tisztknt vett rszt az els vilghborban. 1916-ban Verdunnl nmet hadifogsgba esett. A hszas vekben a katonai akadmia tanra, majd 1932-36 kztt a Legfels Vdelmi Tancs ttitkra, 1940-ben pedig pnclos hadosztly-parancsnok, majd a hadgyminiszter helyettese volt A francia kapitulci utn Londonban megalaktotta a Szabad Franciaorszg Bizottsgot s a francikat a nmetek elleni harcra, szltotta fel 1944-46 kztt, illetve 1958-ban miniszterelnk. 1958-69-ig kztrsasgi elnk volt. A francia hadvezets vdelmi elkpzelsei arra sztnztk a technika meg nvekedett jelentsgt felismer, de Gaulle-t, hogy mind erteljesebben brlja ezeket, a nzeteket. Mr a harmincas vek elejn tbb cikkbe skraszllt egy pnclos- s gpestett csapatokbl ll hadsereg fellltsa mellett. Elkpelseit 1934 tavaszn „t a hvatsos hadsereghez” c. knyvben foglalta ssze. Ebben azt javasolta, hogy az ltala elkpzelt hadsereg llomnya hvatsos katonkbl lljon. A korszer hbor meg nvekedett feladatait ltva, hangslyozta: „Elrkezett az id, amikor tartalkosaink s sorllomnyunk tmegein, teht a nemzeti vder legfontosabb, ugyanakkor azonban lassan sszpontosul rszn kvl – mely nehezen hozhat mozgsba, s csak a veszly legutols stdiumban kecsegtet nagy erfesztsek rn hatkonysggal,- szksgnk van a manver eszkzeknt egy mozgkony seregtestre, amely idvesztesg nlkl kpes mkdsbe lpni, tevkenykedni. Vagyis szksgnk van egy belsleg szilrd, lland hadseregre, egy olyan erre, amely a fegyverforgatst mesterien rti. Franciaorszg hivatsos hadsereg nlkl nincs biztonsgban”. Az volt a vlemnye, hogy Franciaorszgot a meglep nmet tmadstl csak ilyen hadsereg s nem a Maginot vonal vdheti meg. Hangslyozta, hogy a technika szerepnek gyorstem nvekedse nem maradhat hatstalan a hadsereg fejlesztsre sem. A modern technika ugyanakkor nagy szakrtelmet kvetel, ezrt a hadsereg llomnyt technikailag jl kpzett katonkbl kell killtani. Az ilyen gpestett hadsereg – llaptotta meg – rvid id alatt dnt eredmnyre kpes a nlnl nagyobb ltszm tmeghadsereggel szemben is. „A dnt csapst a korszer technika, a pnclozott jrmvek fogjk vgrehajtani Ha ezen az ton haladunk … elkerlhetjk az llshbort” – hirdette. Korszer hadseregnek javasolt szervezete: 6 pnclos- s 1 knnyhadosztly, valamint a hadsereg kzvetlenek. (A knnyhadosztly szervezse lnyegben megegyezett a pnclos hadosztlyval, csak tzrdandr helyett gpestett tzrezreddel s knny harckocsikkal rendelkezett). Ezt a kb. 10000 fnyi, 3000 harckocsibl ll hadsereget alkalmasnak tartotta, hogy – tbblpcss hadmveleti felptsben, 50 km szlessgben tmadva – ttrje az ellensg vdelmt, napi 50 km-es temben tmadjon s nemcsak harcszati, hanem hadmveleti, st hadszati feladatokat is megoldjon. De Gaulle gondolatait ugyangy elutastottk, mint Fullert vagy Liddell Hartt. Petin marsall, az akkori francia katonai szaktekintlyek egyike kijelentette: … a harckocsi s a lgier nem vltoztatjk meg a hbor jellegt. Franciaorszg biztonsgnak alapja a megerstett arcvonal”. Fuller, Liddell Hart, Eimannsberger s de Gaulle elkpzelseinek kzpontjban a kis ltszm, harckocsikkal bven elltott hvatsos hadsereg gondolata llt. Hozzjuk hasonlan a nmet Seeckt tbornok is gy vlte, hogy a jv a kis hadseregek. Az „Egy katona gondolatai” c. 1929-ben megjelent munkjban gy vzolta a hadseregre vonatkoz elkpzelseit: „…A jv hborjban, gy tlem meg, hogy jl kikpzett, mozgkony, teht kisebb hadseregek kerlnek alkalmazsra, amelyeket nagy mozgkonysg jellemez. Ezt a nagyszm s kitn lovassg belltsval, a motorizls kihasznlsval s a gyalogsg fokozott menetkpessgvel rik el… A hadseregek motorizlsa a katonai fejlds egyik legfontosabb krdse” – rta. „Egyes prftk mr ltni vlik, mint ptolja majd a lovast a motoros harcos… A gpjrmnek katonai szempontbl kt feladata van. Az els az, hogy j fegyvernemet alkosson, a msodik, hogy lvegek, s anyagok szlltsra szolgljon… A harckocsikbl a gyalogsg, lovassg, tzrsg mell j csapat kel letre, de anlkl, hogy ezek brmelyikt is ptolhatn. A szllt gpkocsik helyesen s kell mrtkkel alkalmazva, a lovashadosztlyok erejt fokozhatjk s kell is, hogy fokozzk”. A lovassg szerepnek ez a nagymrtk kiemelse Seecktnl azon alapult, hogy a wersaillesi bkeszerzds megtiltotta a nmetek rszre a harckocsi csapatok fellltst, gy a hadmveleti siker gyors kifejlesztst csak a lovassggal kpzelhette el. Nzeteit azonban 1935-tl kezdve a hivatalos elvek messze meghaladtk. A korszer technikval elltott hivatsos katonkbl ll hadsereg gondolata vgs soron nem valsult meg. Feltteleit egy orszgban sem tudtk megteremteni. A kis ltszm hadsereg, hogy a teoretikusok ltal elkpzelt feladatait vgrehajthassa, olyan nagymennyisg technikt, s zemanyagot ignyelt, amelyet a gazdasgi vlsgbl lassan kilbal orszgok visszaesett termelse nem tudott biztostani. Az adott korszakban a tmegek mszaki ismereteinek sznvonala is igen alacsony volt, s ez nem tette lehetv a technikailag jl kpzett szemlyi llomny killtst sem. A szovjet hadmvszet alapjait Mihail Vasziljevics Frunze (1885-1925) rakta le, s Vladimir Kiriakovics Triandofilov (1894-1931), Georgij Szamoljovics Isszerzon (1898-1967) fejlesztettk tovbb, majd Mihail Nyikolajevics Tuhacsevszkij (1893-1937) nttte vgs formba. Tuhacsevszkij a polgrhborban hadsereg, majd front parancsnok volt. A polgrhbor utn katonai krzetparancsnok, majd a katonai akadmia parancsnoka. Ksbb vezrkari fnk s hadgyi npbiztos helyettes. 1937-ben a szemlyi kultusz ldozata lett. A kt vilghbor kztti idszak egyik legtehetsgesebb s vilgviszonylatban is elismert katonai teoretikusa volt. Tevkenyen rszt vett a hadsereg szervezeti krdseinek s a szovjet hadtudomny alapjainak – tbbek kztt a mly hadmvelet (harc) elmletnek – kimunklsban. Nagy szerepe volt a harckocsi- s gpestett csapatok ltrehozsban, az els gpestett hadtestek fellltsban. Fbb munki: „A korszer stratgia krdsei” (1926), „A hbor j krdsei” (1932), „A mai Nmetorszg katonai tervei” (1935). Tuhacsevszkij elssorban a hadmveleti siker kifejlesztsnek lehetsgeit vizsglta. Erre – gy vlte – a legjobbak, az nll gpestett csapatok. Az ellensg vdelmnek ttrsre – figyelembe vve, hogy a vrhat ellensgnek nem lesznek szabad szrnyai – az arcvonalbl mrt csapst tartotta clravezetnek, amely a firnyban az erk s eszkzk dnt flnyt, klnsen a harckocsik, a tzrsg s a lgier tmeges alkalmazst kveteli. A hadmveleti siker megteremtst dnten a gpestett csapatokbl ll un. „sikerkifejleszt lpcsre” bzta. A hadmveleti mlysgbe val kijuts ltrehozta az ellensg bekertsnek lehetsgt is. Ehhez megfelel mdon bntani kellett az ellensg tartalkainak mozgst. Ezt a feladatot a lgier csapsaival s a hadmveleti lgidesznt csapatokkal gondolta megoldani. „…A htorszg bntsa – rta -, a mlysgben lv ellensges erk egsz sszehangolt rendszernek feldarabolsa vgrehajthat lgideszntok segtsgvel, melyeket a front-, hadsereg- s hadtest tartalkok elhelyezsi krletei kztt kell ledobni. Vasutakat, utakat igen knnyen lehet elfoglalni s sztrombolni. Mg kis erkkel is. Ezen kvl, mlyen tagolt rombolsi znkat kell kpezni, amelyek lekzdse, s helyrelltsa az ellensgtl sok idt vesz ignybe. Ha mindezekhez mg hozzvesszk a marad hats mrgezanyagok alkalmazsnak lehetsgt, akkor ezeknek, a csapatoknak a jelentsge mg jobban szembetnik…. a sztdarabolt ellensgnek, a mlysgben val megsemmistst s a siker kiaknzst – szgezte le Tuhacsevszkij – a gpestett egysgek fogjk vgrehajtani… Az j harceszkzk j formkat, teljes s gykeres tllst kvetelnek. Aki ezt az tllst talussza, lehet, hogy tbb nem is bred fel”. A szovjet teoretikusok munkssga vgs soron az un. „mly hadmvelet” elmletnek kialaktshoz vezetett. Lnyege, hogy a tmad feladatot csak az ellensg vdelmnek teljes mlysgre kiterjed megsemmist csapsokkal lehet megoldani. Vgrehajtst a kvetkezkppen terveztk: A hadmveleti felpts els lpcsjeknt „lgi lpcst” szerveztek, amely a front s a hadsereg lgierejbl, valamint lgidesznt csapatokbl llt. Feladatul szabtk a hadmveleti mlysg bntst s a tartalkok elrevonsnak megakadlyozst. A msodik hadmveleti lpcst, az un. „rohamlpcst” a csapsmr hadsereg – harckocsikkal s tzrsggel megerstett – lvszhadtestei alkottk. Feladatuk a harcszati mlysg rvid id alatti ttrse s a hadmveleti mlysgbe val gyors kijuts biztostsa volt. A harmadik, a „sikerfejleszt lpcs” kapta a legfontosabb feladatot: a hadmveleti siker kifejlesztst. llomnyba gpestett s lovas hadtestek tartoztak, amelyek a hadmveleti mlysgben kijellt terepszakaszrl kerltek tkzetbevetsre. A tmad katonai elmletek utn szt kell ejtennk a vdelmi elkpzelsekrl is. Az els vilghbor tapasztalatai (pl.: Emmich-fle hadmveleti csoport tevkenysge Belgiumban a hbor kezdetn) hoztk ltre, az un. „fedez hadseregek” elmlett. Ennek az volt a lnyege, hogy a hatr mentn konkrt vdelmi feladatokkal – tbbsgkben az erdkre tmaszkodva – teljes feltltttsggel rendelkez hadseregeket llomsoztattk. Feladatuk volt a vratlan hadmveleti betrsek megakadlyozsa, vdelmi terepszakaszuk megtartsa s id biztostsa a ferk mozgstshoz, felvonultatshoz s tkzetbevetshez. A francia s az azonos nzeteket vall orszgoknl f feladatnak szmtott az ellensg elvreztetse is. A Szovjetuniban a fedez hadseregek ketts feladatot lttak el. A hatr vdelmn tl, az els csaps felfogsa utn – amennyiben arra a lehetsgek megvoltak – ellentmadsba kellett tmennik.

c.) A haditechnika fejldse

Az els vilghbor utn legkorbban a replgpek fejlesztse indult meg. A kt vilghbor kztti idszakban a lgi er hadernemm vlt, kialakultak repl nemei (feldert, bombz, vadsz, csatarepl, szllt), s gyors temben javultak a replgpek harcszati-technikai tulajdonsgai is.

A replgpek fejldse (1918-1939)

                                                           1918                                       1939

Megnevezs                            bombzk        vadsz             bombzk                   vadsz

Max sebessg km/                 130                  200                  400-450                      450-550

Replsi mag. m.                     4000                7000                7-8000                                    10-11000

Teherbrs kg.                         950-1500                                200-2500                               

A katonai repls fejlesztsben nagy jelentsg volt az n. tbbfeladatos tpusok kialaktsa. A sebessg nvelsre irnyul trekvsek j szerkesztsi, ptsi mdszereket eredmnyeztek. A harmincas vekben a ktfedel gpeket fokozatosan az egyfedel, ramvonala, fedett trzsborts s behzhat futmv gpek vltottk fel. Jelents technikai eredmny volt a rselt szrny s az llthat lgcsavar kialaktsa, amellyel a le- s felszll tvolsg lervidlt. A szolglati magassg nvelst nagymrtkben elsegtette a tlnyomsos kabinok alkalmazsa. A pontclok lekzdse rdekben tbb orszgban ksrleteket folytattak a zuhanbombzs mdszereinek kialaktsra s ennek megfelel gptpus megszerkesztsre. A nmetek a spanyol polgrhbor eltt s alatt kezdtk meg ezeket, a ksrleteket. A szrny als rszn elhelyezett zuhan fkekkel sikerlt a kros aerodinamikai hatsokat kikszblni, s megszerkesztettk a Junkers-JU-87 tpus gpet, amely a msodik vilghborban a nmet lgier egyik legjobb harceszkzv vlt. A hbor kezdetre a lgier kpess vlt az ellensg 150-300 km-es mlysgbe csapst mrni. A replgpek technikai tkletesedse kihatott a lgvdelmi eszkzk fejlesztsre is. A tervezk arra knyszerltek, hogy nveljk a lvegek ltvolsgt s tzgyorsasgt, valamint a lehet legkisebbre cskkentsk a lelemek kiszmtsnak idejt. A problmt jobb ballisztikai tulajdonsgokkal rendelkez lgvdelmi lvegekkel tkletesebb clfeldert s lelemkpz berendezsek szerkesztsvel igyekeztek megoldani. A lgvdelmi lvegek s lelemkpzk tkletestse mellett ksrletek folytak a rdiloktorok ltrehozsra is. gy a kifejlesztett eszkzk a lgi clrl folyamatosan szolgltathattk az adatokat, rvid id alatt gpi ton szmthattk ki a lelemeket, s elektromos tvitellel kzlhettk a lvegekkel. gy a clfelderts, a lelemek kiszmtsa s a tzkivlts egy folyamatt vlt, de ez a hbor kezdetn nem terjedt el ltalnosan.

A lgvdelmi lvegek fontosabb harcszati-technikai adatai a harmincas vek vgn

                                                                                              Ltv/m

Tpus                             rmret          kezd.seb m/s    fgg               vzszint tzgy/per

Knny gp.                20-70                        750-900          5-13000          3-9000                        100-150

Kzepes lgv.lg.            75-100          750-800          14-19000        9-13000          6-30

Nehz lgv lg.                100-felett       700-800          15-20000        10-13200        6-25

Az els rdiloktorok (1935-39)

Orszg                           Tpus                         Hattv/km                  Gyrtsi v

Anglia                            SZN                          120-140                      1939 eleje

Nmetorszg                 Freia                          80-120                                    1940

Szovjetuni                    RUSZ-1                    8-100                          1938 vge

Lelemkpz mszerek 1939-ben

                                                                                  Mkdsi harrok/m

Orszg                           Megnevezs               magassgban    vzszintesen      Clseb m/s

Magyarorszg                          Juhsz-Gamma 5000                8500                140

Nmetorszg                           36M Komm.               8000                13000              150

Szovjetuni                              PUAZO-3                   9000                9600                150

A harckocsik els vilghbor utni fejldsben a hbor sorn kialakult knny, kzepes s nehz osztlyozs megmaradt, de az egyes vtizedek jellegzetes tartalmi vltozsokat mutatnak.

A harckocsik fejldse a kt vilghbor kztt

Megnevezs                   Az els vh vgn        A20-as vek vgn      A msodik vh eltt

Sly                               24-33t.                      15-33t.                                    20-34t.

Pc vastagsg                  7-12mm                    21-35mm                    30-70mm

Sebessg                       6-8km/                    20-35km/                  32-48km/

Hattv                         100-150km               100-200km                 140-300km

Fegyverzet                     Lg.:2-4 (20-37mm)    Lg.:1-2 (20-57mm)      Lg.:1-2 (37-57mm)

                                     Gpu.: 4-6 (8-13mm)  Gpu.:1-2 (8-13mm)     Gpu.:1-2 (8-13mm)

A hszas vek tervezi az j tpusok kialaktsnl, illetve a meg lvk tkletestsnl az llshbor viszonyait s elssorban a harcszati kvetelmnyeit vettk figyelembe. A cl minl nagyobb vdettsg s tzer volt, hogy a ksr s tmogat harckocsik az ttrsnl megbzhatan segtsk a tmad gyalogsgot. A hadmvszet a harmincas vek kzepn a harckocsi csapatoktl azt ignyelte, hogy vegyenek rszt az ellensges vdelem harcszati mlysgnek ttrsben, a harcszati siker hadmveletiv fejlesztsben, s legyenek kpesek nll manverezsre, gyors meglep cselekvsre, az ellensg csoportostsnak megkerlsre s bekertsre, valamint fontos objektumok, tkelhelyek, hdfk birtokbavtelre s biztonsgos megtartsra a ferk berkezsig. A tervezk a harckocsikat igyekeztek alkalmass tenni ezekre, a feladatokra, ami a hattvolsg, a sebessg, a manverez kpessg, a tzer s pnclvdettsg nvekedsben jutott kifejezsre. Ezen idszak ipari fejldse mind nagyobb temben tette lehetv a hadseregek gpestst. Az egy fre jut mechanikai ler, amely az els vilghborban 0.33 volt, a harmincas vek vgre, 10-15-re emelkedett.

A harckocsik fejldse maga utn vonta a pncltr eszkzk jabb tpusainak a rendszerestst is. Olyan pncltr lvegeket kellett tervezni, amelyek kis slyak s mozgkonyak, knnyen kezelhetk, nagy tzgyorsasgak, az irnyzsuk s a clkvetsk egyszer, gy a tallati valsznsgk nagyobb. Az els vilghbor tapasztalataira tmaszkodva, a hszas vekben ltalban a 20-25mm-es pncltr gykat tartottk megfelel fegyvernek, de a harckocsik pnclvastagsgnak nvekedse mr a harmincas vekben a 37, illetve a 45-47mm-es lvegek rendszerestst kvetelte meg. Ezek a legnehezebb harckocsik kivtelvel kb. 1000m tvolsgig voltak kpesek ttni az akkori pnclzatot.

A gpests kiterjedt a mszaki technikra is. A mszaki csapatoknl j tkelsi eszkzk, mszaki zr eszkzk, munkagpek jelentek meg. Az els vilghbor gyalogsgi tkel eszkzeit mind inkbb felvltottk a knny gumi- s rohamcsnakok. A tzrsgi s harckocsi technika slynak nvekedse j hadihd anyagok s kompok rendszerestst kvetelte. A hadihidak teherbrsa elrte a 25, a kompok a 30-50t-t. A mszaki zrs legfbb eszkzv a robban zr vlt. A kt vilghbor kztt nagy szmban terveztek klnbz aknatpusokat, elssorban harckocsi aknkat. Ebben a szovjet haditechnikusok jrtak len, akik elsnek szerkesztettek felszeds ellen biztostott aknt. A mszaki csapatokat specilis tpt, rakod- s szlltgpekkel lttk el. Ksrleteztek tovbb aknarak s aknaszed gpekkel is, de nem kielgt eredmnnyel.

A tzrsg fejldse a tzgyorsasg s a ltvolsg, a manverez kpessg nvekedse tern nyilvnult meg. A nehz tzrsget igyekeztek gpvontatsv tenni, de a tbori tzrsg mg nagyobb rszben fogatolt maradt.

A hrad eszkzknl a tvbeszl mellett mind nagyobb szerepet kaptak a rdi kszlkek, amelyek a seregtestek, valamint az egysgek s magasabb egysgek vezetsnek vltak legfontosabb eszkzeiv. A rdi kszlkek alegysg-egysg viszonylatban 20, a magasabb egysgek kztt 20-50, a seregtestek kztt pedig 75-100km-ig biztostottk az sszektetst. A haditechnika teljestkpessge, harcszati-technikai mutati a kt vilghbor kztt ltalban megfeleltek a kor hadmvszeti elveibl fakad kvetelmnyeknek. Ez termszetesen azokra az llamokra igaz, amelyek ehhez rendelkeztek megfelel gazdasgi ervel s ipari kapacitssal.

     
Pontosid
     
Naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
     
Ltogatk szma
Induls: 2006-12-19
     
Linkek

www.bunker.gportal.hu

www.zmne.hu

 

     
zenetrgzit
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
     

Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.