szantomihaly
szantomihaly
Men
     
E.mail cmem

szanto.mihaly@zmne.hu

     
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
     
Hrlevl hallgatimnak
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
     
A Magyar Honvdsg a kiegyezs utn
     
MH 1867-tl
     
Az 1945 utni helyi hbork
Az 1945 utni helyi hbork : Az Irak-irni hbor

Az Irak-irni hbor

  2007.04.16. 18:01

Harc az kiktrt s a vezet szerepret

¾              Az irak - irni hbor

A hbor elzmnyei

Alapveten az Iraki terleti kvetels volt. A kzs hatr dli szakaszn a kt orszgot a Shatt-al-Arab foly vlasztja el egymstl, amely mindkettjk szmra fontos vzi t, mivel sszekti olajkiktiket a Perzsa-bllel. A foly a Tigris s az Eufrtesz sszefolysbl keletkezett s lnyegben azok kzs torkolatnak tekinthet. Itt 80 km hosszan hzdik az llamhatr. Partja mentn tallhat a legnagyobb iraki kiktvros, Bszra s kt jelents irni kikt, Abadn s Khorramshahr. 1947-ben, amikor mg Irak brit mandtum volt, a brit vezets a hatrt a foly irni partja mentn hzta meg. 1975 mrciusban, Algrban olyan j egyezmny kerlt alrsra, amelynek rtelmben a hatrt a meder legmlyebb rsze (sodorvonala) mentn llaptottk meg. Cserbe Irn beszntette az iraki kurd felkelk tmogatst. 1975 jniusban, Bagdadban egyezmnyt rtak al a kt orszg jszomszdi viszonyrl, valamint egy jegyzknyvet, amely rgztette a hatr vonalt. Irak 1980. szeptember 17-n rvnytelennek minstette az algri megllapodst. Az rvek kztt szerepelt, hogy Irak az 1975-s megllapodst szmra kedveztlen politikai s katonai felttelek hatsra rta al, ezrt a megvltozott trtnelmi krlmnyek kztt nem tekinthetk rvnyesnek. Miutn Irnt a bels forradalmi vltozsok ktttk le Irak kedveznek tlte a helyzete, hogy fegyverrel szerezzen rvnyt akaratnak.

A fldrajzi viszonyok

Az Irak s Irn kztt foly fegyveres kzdelem krzett kt rszre lehet osztani. Az egyik a Kurdisztnt, a Hegyhtot s a Zagras-hegy szak-nyugati rszt magba foglal magashegyi terlet. A msik a Huzisztn Alfld vidke. A leveg vi kzphmrsklete 12-140C, az vi csapadkmennyisg 600-1500mm. A zporok gyakran rvizeket okoznak.

A harcok egyik szntere, a hegyvonulat kb. 600km hosszsgban, szak-nyugat irnyban, a trk hatrtl a Kerhe folyig az irak-irni hatr mentn hzdott. Egymstl szk s mly vlgyekkel, a hegyi folykkal elvlasztott, prhuzamos hegyhtakbl ll. A tengerszint feletti tlagos magassga 1500-2500mter kztt van, de egyes fennskok 3500mter fltt tallhatk. A magashegyi znban a leveg pratartalma a motorok vonerejt, jelentsen cskkenti. A krzet hegyvidki rsze gyakorlatilag jrhatatlan, kzp s magashegyi hegyhtai a csapatok tevkenysgt csak egyes klnll irnyokban, korltozott tbocst kpessggel teszik lehetv. Ezzel prhuzamosan kedvez lehetsg knlkozik a lgier eltt, hogy az sszezsfoldott, feltorldott harckocsikra s pnclozott eszkzkre hatsos lgi csapsokat mrjen. A harctevkenysgek krzetnek hadmveleti berendezettsge nem megfelel. Ezen hadmveleti terlet infrastruktrja feltnen szegnyes, a hegyeket mindssze egy vastvonal szeli t. A hegyekben tallhat utakon nagyon nehz a kzlekeds.

A krzet alfldi rsznek hatrn a Tigris s az Eufrtesz folyik. A kt hatalmas foly egyeslse a Shatt-el-Arab foly 500-700mter szles s 8-15mter mly. A szles vzi akadlyt kpez foly rendkvl kanyargs, partjai alacsonyak, gyakran mocsarasak. Az alfldi rszt ntzcsatornk hlzzk be. A fcsatornk szlessge ltalban 10-60mter, mlysgk 1-7mter kztt vltozik. Ebbl kvetkezik, hogy komoly akadlyt jelenthetnek a harcjrmvek eltt. A Mezopotmiai sksgon s a Huzisztni alfld dli rszn sok kisebb s nagyobb t tallhat. A tavak nagy rsze sekly, 1-5mteres mlysggel. Partjaik nagy rsze elmocsarasodott. A tavakat gyakran tfolysok ktik ssze, amelyek a folykhoz vezet utakon sszefgg, vzzel bortott szakaszokat alkotnak, s ez tovbbi akadlyokat jelent a technikai eszkzk eltt.

Irn nyugati rszn 29 szilrd burkolat repltr tallhat. Ezek sszesen 500-550 replgp befogadsra alkalmasak. A lgiernek Irakban 47 repltr ll rendelkezsre, s 700-900 replgp befogadsra alkalmasak valamint 400 replgp szmra klnbz tpus fedezket ptettek ki.

A harctevkenysgek kezdete s lefolysa

A hbor kirobbansakor az iraki szrazfldi hader ltszma 200 000 f, mg az irniak 150 000 fvel rendelkeztek. Irak 12 hadosztlya llt, Irn 6 hadosztlyval szemben. A harckocsik tekintetben is Irak javra billent a mrleg: Irak 2800 harckocsival, Irn 2000 harckocsival rendelkezett. A lgier tekintetben Irn 445 harci gpvel szemben Irak csak 332 darabot tudott felvonultatni.

.Az irak-irni hbor els kt vnek menetben ngy alapvet szakaszt klnbztethetnk meg.

Az els szakaszt(1980. szeptember22-tl 1980. decemberig) az iraki csapatok aktv tmad tevkenysge jellemezte. Ebben a szakaszban a harctevkenysgek folytatsban, az iraki katonai parancsnoksg kezben volt a hadmveleti kezdemnyezs. 1980. szeptember22-n Irak hivatalosan hadat zent Irnnak. Az iraki szrazfldi csapatok mintegy 650km szlessgig terjed svban, a lgiernek a fontosabb irni katonai, hadigazdasgi kzpontokra mrt csapsai s tzrsgi elkszts vgrehajtsa utn kezdtk meg tmadsukat. A hatrt tlpve az iraki csapatok hrom firnyban tmadtak: szakon (Khanakin-Kormanshah), kzpen (AmaraDezful) s dlen (Basra-Ahvaz) irnyokban. Az els szakaszban vvott harcok folyamn az iraki csapatok 20-80km mlysgben nyomultak elre, s sszessgben mintegy 20 ezer km2 irni terletet foglaltak el. Ennek sorn elfoglaltk Kasr-e-Shirin-t, Naft-i-shah Gilant, Mehrant, Bustant, Khorramshahr-t, elrtk Dezfult, Susangerdet, Ahvazt s blokiroztk Abadan-t. 1980 vgn az irniak a harctevkenysgek znjba irnytottak a hrom gyalogos, egy pnclos hadosztlyt, s az „iszlm forradalmi grda” alakulatait, melyekkel a szvs vdelmi harcok s ellenlksek eredmnyeknt teljesen meglltottk a tmad iraki csapatokat. A front stabilizldott, llsharc alakult ki.

A msodik szakaszt (1980. decembertl 1981. szeptemberig) a szembenll felek viszonylagos eregyenslya jellemezte. A tmadsba val tmenetre irnyul ksrletk sikertelenek maradtak, rendszeress vltak a lgi csapsok s a tzrsgi eszkzk kztti tzprbajok. 1981. szeptemberre azonban az iraki hadseregben rezhetv vlt lerben, harci technikban s fegyverzetben az utnptls hinya. Ugyanakkor Irn jelents ltszm ignybevtelvel tszervezte s feltlttte a harcokban vesztesgeket szenvedett egysgeket s alegysgeket, felszerelt hrom nll gyalogdandrt, jelentkeny szm npfelkel s az „iszlm forradalmi grda”-hoz tartoz alegysget, mintegy 100 ezer f sszltszmmal. Ezzel egyidejleg az irni vezetsnek sikerlt klfldrl fegyvert, lszert, harci technikt, tartalk alkatrszeket vsrolni, ami jelentsen javtotta a csapatok anyagi-technikai elltottsgt. 1981 elejn a konfliktus znjban az iraki csoportosts: 158 ezer f szemlyi llomnyt, 8 hadosztlyt, 5 dandrt, 2390 harckocsit, 2080 lveget s aknavett foglalt magba. Az irni csapatok llomnyban (a npfelkelk nlkl) 144 ezer ember, 5 hadosztly, 6 dandr, 1570 harckocsi, 1090 lveg s aknavet volt.

A harmadik szakasz az irni csapatok 1981. szeptemberben Abadn felszabadtsa rdekben vgrehajtott tmadsval kezddtt. Ezt kveten csapsokat mrtek Kasr-e-Shirin s Susangerd krzetben (1981. november, december), majd 1982. februrjban Nausad s Sustan krzetben. Fokozatosan nvelve az erkifejtst az irni parancsnoksg 1982 tavaszn mreteiben mg jelentsebb hadmveleteket ksztett el s vezetett le (mrcius 24-31-e kztt Dezful nyugat, prilis30-tl mjus 25-ig Ahvaz, Khorramshahr krzeteiben). Ennek eredmnyekppen az iraki csapatokat kiztk Kuzisztn irni tartomny terletrl, felszabadtottk Khorramshahr-t s a front vonala a dli szakaszon, az llamhatron llapodott meg. A harctevkenysgek e szakaszban a katonai kezdemnyezs teljesen az irni parancsnoksg kezbe ment t. A fronton elszenvedett jelentkeny vesztesgek hatsra az iraki katonai-politikai vezets 1982. jnius vgtl kezdemnyezte az Irak-Irn kztti ellentt bks rendezst, s jlius elsejre egyoldalan, gyakorlatilag az egsz front szlessgben az elfoglalt irni terleteken maradt csapatait visszavonta az llamhatr vonalra. Az irni vallsi vezetk azonban eltrtek a bks rendezs gondolattl s hozzkezdtek a harctevkenysgek Irak terletre trtn thelyezsnek elksztshez.

1982 jniusa s jlius els napjai folyamn az irni, parancsnoksg szrazfldi csapatai 50 %-t (ngy hadosztly, kt dandr), valamint az iszlm forradalmi grda s a npfelkelk jelents erit (120 ezer ember, 600 harckocsi, 900 lveg s aknavet) sszpontostva tmad hadmvelet elksztsbe kezdett a front dli szakaszn. A „Ramadan” fednv alatt elkszts alatt ll tmads elgondolsa szerint csapst mrnek Khorramshahr, Basra irnyban, Basra-tl szakra kijutnak a Shatt-el-Arab folyhoz, erszakos tkelst hajtanak vgre azon, majd a tovbbiakban nyugati, dl-nyugati irnyokban mozogva elvgjk Basra-t s az azonos nev tartomnyt, tovbb az Al-Zubair s Ash-Shuaiba krzetben lv olajmezket az orszg terlettl.

A negyedik szakaszt az 1982. jlius13-rl 14-re virrad jjel megkezddtt a „Ramadn” hadmvelet. A konfliktus mg jobban kilezdtt. A „Ramadn” hadmvelet elgondolsnak megvalsulsa elvgta volna Irakot a Perzsa-bltl, alaknzta volna gazdasgt, nehzsgeket okozott volna az orszg s a fegyveres erk kolajtermkekkel s egyb anyagi eszkzkkel val elltsban. Az irni vezets vlemnye szerint ez Irakot olyan nehz helyzetbe hozta volna, ami Irak teljes veresghez vezetett volna. A tmads sorn az irniaknak sikerlt ttrnik nhny szakaszon az irakiak vdelmt s 15-20km mlyen behatoltak Irak terletre. A harckocsi egysgek hatrozott ellenlkseivel, ellencsapsaival azonban az iraki parancsnoksgnak sikerlt elbb megllaptani az irniak elrenyomulst, majd visszavetettk ket megindulsi llsaikba. Az Irn a tmads els szakaszban nagy vesztesgeket szenvedett (18 ezer halott, 220 harckocsi) de a csapatokat feltltttk, kiegsztskppen a dli szakaszra irnytottk az iszlm forradalmi grda s a npflkelk alakulatait s feljtottk a tmadst: Egyidejleg az iraki csapatok szakrl dlre trtn tcsoportostsa megakadlyozsa rdekben az irniak a harctevkenysgek aktivizlsval ksrleteztek a front szaki s kzps szakaszn is. Az irniak azonban ez esetben sem rtek el sikereket. Figyelmen kvl hagyva a sikertelen ksrleteket, Irn vallsi vezeti szvsan kitartottak a harctevkenysgeknek a „gyzelmes befejezsig” val folytatsa mellett. E clbl 1982. december elejre az irni fegyveres erk ltszmt 575 ezerre nveltk, ebbl: szrazfldi csapatok, 250 ezer, iszlm forradalmi grda 200 ezer, rendfenntart csapatok 60 ezer f. 1982. jniustl-novemberig behvssal s a npfelkel csapatok llomnytl az „iszlm forradalmi grdba” ptllag t tdandros llomny hadosztlyt (ngy gyalogos, egy pnclos) s tz nll dandrt szerveztek. A szervezetszer szrazfldi csapatok nyolc hadosztlybl hromnl (21., 64. gyalogos, 81. pncloshadosztly) fellltottk a negyedik dandrokat is. 1983. februr 7-n az irni csapatok a front kzponti szakaszn Buston nyugati krzetbl Amara irnyba, tmadsba mentek t. 2-3km mlysg elrenyomuls utn az irakiak szvs ellenllsba tkztek s a harc ismt llsharc jelleget lttt. Az irni parancsnoksg hozzkezdett a kvetkez tmads elksztshez.

1984. tavaszn s nyarn fknt pozciharcok folytak. A felek nagy vesztesgeket elszenvedett magasabb egysgeik s egysgeik harckszsgt lltottk helyre, s j harcokra kszldtek. Az irni hadvezets megerstette csapatainak sszevonst a front dli rszn az Iszlm Forradalom rei Hadtest (IFH) egysgeivel, valamint npflkelk jabb kontingenseinek („basidzs”) frontra kldsvel. Egyidejleg intzkedseket hoztak emberanyag-tartalkok, lszer- s ms anyagi-technikai kszletek kpzsre, melyek szksgesek egy jabb tmads vgrehajtshoz. Az iraki vezets, kitallva az ellensg tervt, megerstette csapatainak vdelmt s egy j tmads visszaversre kszldtt. Kihasznlva lgi flnyt, ekkor rendszeresen lgi csapsokat mrt az irni csapatok pozciira s sszevonsaira, az rkez tartalkokra, a vezetsi pontokra s raktrakra.

1985. janurjban az iraki vezets egy sor korltozott, megelz csapst mrt a tmadshoz kszld irni csapatokra a front dli s kzponti rszn (Kasre ¾ Snirin trsgben). Ennek eredmnyeknt sikerlt az ellenfl vdelmt egyes szakaszokon megtrni s azt valamelyest visszaszortani. Az irniak ksrletei az elvesztett pozcik visszaszerzsre sikertelenek maradtak. Februr 12-n az iraki csapatok ismt kt korltozott csapst mrtek a front kzponti s dli rszn Seif-Saad vros s a Madzsum-szigetek krnykre. Br az irni vezets visszaverte az ellensg ksrlett az elfoglalt mandzsumi hdf kiszlestsre, az irakiak hadmveleti sikert rtek el s elfoglalt egy sor uralg magaslatot az irni vdelem elltsi znjban. Ezekkel, a csapsokkal, tovbb a nehztzrsg s a lgier aktv tevkenysgvel, az iraki hadvezets szreveheten cskkentette az ellensg csapsmr csoportostsnak harckpessgt s azt az j tmads idpontjnak elhalasztsra knyszerttette.

Az irni csapatoknak a front dli rszn kezdett nagyszabs tmad hadmvelete, melyet egy vig ksztettek el, csak 1985. mrcius 12-n kezddtt el s a „Badr” fednevet kapta. Jelents erket sszpontostva itt az irni katonai vezets az 1984. februri tmadshoz hasonlan a Mandzsun-szigetekrl a Hor-el-Hoveize mocsr terletn nyugati s szaknyugati irnyban mrt csapst. A nyugati hrgynksgek kzlsei alapjn a hadmvelet clja a Tigrisfolyn val erszakos tkels, az iraki csapatok elvgsa s sztzzsa s Irak jelents terleteinek elfoglalsa volt. Az iraki katonai vezets, elre ltva ezt a tmadst, tdobta a szksges tartalkokat, s ers oldalcsapsokkal elvgta az ellensg tmad csoportostst, majd a tzrsg s a lgier intenzv alkalmazsval sztzzta azt. A „Sunday Times” c. lap kzlse szerint az irni fl 1985. mrcius 12-18. kztt 30 ezer embert s jelents mennyisg haditechnikt vesztett. Az irni katonai vezets a harcokban meggyenglt csapatokat knytelen volt visszavonni a megindulsi llsokba. A haditevkenysgek a fronton jbl llshbor jellegt ltttk.

Az adott idszak „vrosok hborja”-knt ismeretes. Bszrnak s ms front kzeli vrosoknak az irni tzrsg ltali lvsre vlaszul az iraki lgier tbbrendbeli rakta-, illetve bombacsapst mrt Irn fontos politikai s kzigazgatsi kzpontjaira. Az irni vezets a maga rszrl Irak fvrosnak hadmveleti-harcszati raktkkal val lvetsvel vlaszolt. 1985. mrciustl jniusig sszesen 14 ilyen raktt lttek ki Bagdadra. Ugyanez v mjusban Irak katonai-politikai vezetse elhatrozta, hogy feljtjk az Irn bels terletn lv kzigazgatsi s gazdasgi clpontok elleni lgi- s raktacsapsokat, belertve Tehernt is. Egyedl mjus26 s 29. kztt az iraki lgier 9 alkalommal tmadta Tehernt. Ugyancsak bombatmadsok s raktatz rte az irni Ahwaz, Kermanshah, Tebriz, Iszfahn, Merivan, Shirz stb. vrosokat.

1985. prilistl decemberig az irni csapatok tbb mint 40 korltozott (egy zszlaljtl hrom dandrig terjed ervel) csapst mrtek az irni-iraki front klnbz rszeire. Ezek sorn a Ravanduztl szakra s a Mehrantl dlre fekv terleten, tovbb a Kutto-amari irnyban sikerlt bizonyos harcszati gyzelmeket elrnik, bekeldnik az iraki csapatok vdelmi vonalba 2-10km mlysgben. Egszben vve azonban a felek helyzetben lnyeges vltozsok ezeknek, a tevkenysgeknek az eredmnyekppen nem kvetkeztek be 1985-ben. Prhuzamosan a korltozott csapsmrsekkel az irni vezets folytatta a felkszlst a front dli rszn vgrehajtand nagymret hadmveletre, klns figyelmet fordtva annak sokoldal biztostsra. A soron kvetkez tmads egyes elemeit a regulris hader s az IFH kt kzs gyakorlatn dolgoztk ki. Az iraki katonai vezets, - visszaverve az ellensg korltozott csapsait - tkletestette sajt csapatainak vdelmi rendszert s lpseket tett arra, hogy ltrehozza a szksges tartalkokat a szleskr harccselekmnyeknek a fronton val feljtsa esetre. Tbb esetben megelz csapsokat mrtek a tmadshoz kszld irni csapatokra.

1986. janurjnak vgre az irni csapatok csapsmr csoportostsa, befejezve az alapos felkszlst. A Satt-el-Arab foly mentn helyezkedett el, s februr9-rl 10-re virrad jszaka a front dli szakaszn tmadsba lendlt. A csoportosts ltszma meghaladta a 100 ezer ft. A tmad hadmvelet, amely a „Val-tadzsr-8” fednevet kapta, a Khorramshahr vrostl dlre fekv terletrl indult ki. Kihasznlva a vratlansgot s az jszakai sttsget az elretolt egysgek a korbban elksztett sz eszkzkn, nhny helyen tkeltek a folyn, annak nyugati partjn hdfllst foglaltak el s ponton tkelhelyet hoztak ltre. Ezzel egy idben csapst mrtek Khorramshahr terletrl Bszra vros irnyba. Ebben az irnyban azonban az irni csapatok nem rtek el sikereket. A Khorramshahr vrostl dlre fekv terleteken az irni csapatoknak sikerlt a ltrehozott tkelsi helyeken keresztl jelents erket sszpontostaniuk az elfoglalt hdfllsokra s tmadst indtottak Fao vros irnyba. A kvetkez jszakn az irni katonai vezets a tengeren keresztl tovbbi erstst kldtt a tmad csapatoknak, tbbek kztt tzrsgi eszkzket s harckocsikat. Februr 11-n reggel, Faotl nyugatra ledobott lgi deszanttal egyttmkdve, birtokba vettk a vrost. A ksbbiekben a tmadst szaki (Bszra fel) s nyugati (Umm-kaszr fel) irnyokba folytattk.

Az iraki katonai vezets tovbbi tartalkok tdobsval a trsgbe s februr12¾14. kztt tbb frontlis ellencsaps mrsvel Fao vrostl 8-10km-re szakra s szak-nyugatra, meg tudta lltani az ellensg tovbbi elnyomulst. Azonban teljesen kizni azt az elfoglalt iraki terletekrl nem sikerlt. A kemny harcok itt gyakorlatilag a hnap vgig folytatdtak. Mindkt fl csapatai tbbszr mentek t ellentmadsba, de egyikknek sem sikerlt lnyeges sikert elrnie. Mindkt flnek jelents vesztesgei voltak. gy a Khomeini-rendszer ellenzki szervezete, a modzsahedinek Prizsban kiadott kzlemnye szerint, csak az els hrom nap harcai alatt Irnnak kb. 24 ezer fs embervesztesge volt, amibl csaknem 7 ezer volt a halottak szma. A „Val-fadzser-8” hadmvelet ideje alatt, nyugati szakemberek rtkelse szerint, 50 ezer embert vesztettek halottakban s sebesltekben. Az iraki fl szintn jelents emberi vesztesgeket szenvedett. A gyakori eszsek s a kd a harcok sznhelyn nem tettk lehetv az iraki katonai vezets szmra a lgier hatkony felhasznlst ugyangy, mint ahogy az ersen mocsaras terlet kizrta a nehzfegyverek tmeges bevetsnek lehetsgt, ami gyakorlatilag megfosztotta az iraki hadsereget legfbb elnyeitl. Ilyen krlmnyek kztt az orszg katonai-politikai vezetse elhatrozta, hogy abbahagyja prblkozsait Fao vros felszabadtsra s mindkt fl csapatai vdelembe mentek t, megerstve pozciikat az elfoglalt llasok mentn.

Februr 25-n jszaka az irni csapatok tmadst indtottak a front szaki szakaszn s csapst mrtek Bane-Szulejmania irnyba. E tmads sorn, amely a „Val-fadzsr-9” fednevet kapta, sikerlt elfoglalniuk tbb magaslatot, valamint az ellenfl tbb szzadnak megerstett vdelmi krlett. Az iraki parancsnoksg tcsoportostotta erit s Szulejmanitl keletre s szakkeletre ellencsapsokat mrt, s lnyegben visszaszerezte az elvesztett pozcikat. Az irni csapatok tovbbi prblkozsai a tmads folytatsra gyakorlatilag kudarcot vallottak s mrcius elejtl az itt foly harcok pozcis jelleget ltttek. A „Val fadzsr-9” hadmvelet mretei s a benne rsztvev erk alapjn lnyegesen kisebb volt az elznl, („Val fadzsr-8”). Nyugati katonai szakrtk rtkelse szerint ezt az elterel hadmveletet azrt indtottak, hogy elvonjk az iraki hadvezets figyelmt a front dli szakasztl, az szakon foly katonai akcik aktivizlsval lekssk az ellenfl tartalkait, ezltal cskkentsk annak nyomst dlen.

Az iraki parancsnoksg jelents mrtkben fokozta a katonai tevkenysget a fronton abbl a clbl, hogy meghistsa az jabb nagyszabs irni tmads elkszleteit. 1986. prilisban s mjus els felben tbb tmad hadmveletet ksztett el s folytatott le a front klnbz szakaszain. Az iraki csapatoknak sikerlt ttrnik az ellenfl vdelmi vonalt, elfoglaltk terletnek egyes szakaszait. Az irni csapatok minden ksrlete, hogy visszaszerezzk elvesztett pozciikat s a helyzetet a sajt, javukra vltoztassk meg, eredmnytelen maradt. Ezzel egyidejleg aktivizldott az iraki lgier, rakta- s bombatmadsokat hajtott vgre Irn jelents kzigazgatsi s ipari kzpontjai, elssorban fontos katonai s gazdasgi objektumok ellen.

Az irni parancsnoksg, amely nem nyugodott bele a harcszati kezdemnyezs elvesztsbe, 1986. jlius1-n tmadst indtott a front kzps szakaszn, Mehran vros trsgben s szvs harcok utn felszabadtotta azt. Az irni erk szeptemberben a front szaki szakaszn mrtek csapst Piransehr trsgbl kiindulva Rajat-Ravenduz irnyba s nmi eredmnyre tettek szert, elfoglaltak iraki terleten nhny harcszati szempontbl elnys magaslatot. Az esemnyek ilyen jelleg alakulsa elidzhette volna azoknak az sszekttetsi vonalaknak a megszakadst, amelyek Irakot a Perzsa-bl arab llamaival sszekapcsoljk. Minthogy Irak tlk kapja a hbor folytatshoz nlklzhetetlen segtsget, ez komolyan veszlyeztette volna Irak katonai-hadszati helyzett. Az irni csapatok Irak llami hatraihoz val kijutsnak veszlye, amint azt a nyugati sajt megjegyezte, mlysges aggodalmat vltott ki egy sor arab llam vezetjbl, akik az iszlm fundamentalizmusban s az egyhz ltal hivatalosan is meghirdetett programban, az „iszlm forradalom” exportjban kzvetlen fenyegetst ltnak sajt fennll rendszereikre nzve.

1986. decembernek vgn az irni parancsnoksg jabb tmadst kezdett a front dli szakaszn. A tmadshoz hat hadosztlyt, hat nll dandrt, a klnleges rendeltets csapatok alegysgeit, valamint az Iszlm Forradalom rei Hadtest klnbz alakulatait (ez utbbiak ltszma mintegy 50 ezer f lehetett) vontak ssze. A klfldi sajt kzlsei szerint az iraki felderts idben felfedte az ellenfl elkszleteit a tmadsra, ami lehetv tette, hogy megfelel intzkedseket tegyenek. December 24-n jszaka az irni csaptok csapst mrtek a front egy viszonylag szk (40 km-es) szakaszn s elfoglaltak tbb szigetet a Satt-el-Arab folyn, valamint nhny hdft a nyugati parton. Klfldi szakrtk vlemnye szerint ezek voltak a legvresebb harcok a hbor folyamn. Mindssze kt nap alatt a tmadk mintegy 10 ezer halottat vesztettek. Az iraki csapatok szvs harcok rn meg tudtk lltani az ellenfl tmadst, tbb ellencsapst mrtek r, teljesen sztvertk az Umm-er-Rasszasz szigeten lv csoportostst s sok foglyot ejtettek. Vesztesgk 9 ezer ft tett ki halottakban s sebesltekben.

Az iraki vegyi fegyver

Az iraki hadsereg a hbor kezdetn rendelkezett a vegyi fegyver alkalmazsnak kpessgvel. Ezek, a kvetkezk voltak: a katonk el voltak ltva egyni vdeszkzkkel, s a hadosztlyok llomnyba tartozott egy mentest szzad. A Szovjetuni Irak rendelkezsre bocstotta a vegyi fegyver ellltshoz szksges berendezseket s ismereteket. Irak rendelkezet a clba jutats eszkzeivel, a nagy hattvolsg replgpektl a tzrsgen t a fld-fld raktkig mindennel.

Iraki ekkor mg nem tudtak nagy mennyisgben mrgez harcanyagot ellltani. Ezt a hinyt rszben ellenslyozta a szovjet vegyi fegyver kszletek szlltsa, valamint a hatrozott iraki rdeklds a sajt vegyi fegyver ellltsra. A legknnyebben elllthat mrgez harcanyagok nem tl bonyolult vegyletek, amelyeket az els vilghborban alkalmaztak. Ezeknek megvan az a htrnyuk, hogy sokkal nagyobb mennyisgben kell alkalmazni ugyanolyan vesztesg elrshez, mint a modern vegyi fegyvereket. Ezt a htrnyt a hbor kezdeti szakaszban Irak elviselte. Az irakiak ezrt meggyorstottk a vegyiparban a hlyaghzk gyrtst (ebben az esetben knmustrrl van sz), mikzben technolgit kerestek a sokkal hallosabb idegmrgek ellltsra. A Perzsa-blben az els vegyi fegyver bevetst az irakiak nehz helyzete erstette meg. Ez 1982. nyarn trtnt, amikor a vdekez iraki csapatok nem hallos knnyeztet gzt alkalmaztak az elretr irniak ellen. Az irniak (egyesek szerint mustrgzzal tmadtk ket) teljesen dezorganizltt vltak s egy hadosztly kerlt pnikba. Ez a kezdeti siker btortotta Irakban a hallos hats szintetikus anyagok alkalmazst a harcmezn. Ami mg ugyanaz vnek decemberben meg is trtnt. lltlag az irakiak korltozott mennyisg knmustrt vetettek be, hogy visszaverjenek egy jszakai tmadst, s segtsen megtrni az irni emberhullm formcit. 1983-ra a vegyi fegyver alkalmazsrl egyre tbb jelents ltott napvilgot, irniak sznes rpiratokat adtak ki, amelyben az irakiakat „hbors bnsnek” kiltottk ki, s bemutattk a vegyi srlteket a teherni krhzakban. A rpiratokat s az incidenseket nyugaton azonban nem vettk figyelembe.

1984. februrban az irni regulris csapatok s a forradalmi grdistk (Passandran) elfoglaltk az olajtermel Majnoon szigetek egy rszt, s ers vdelmet alaktottak ki. Az iraki csapatok szmos hagyomnyos ellentmadst hajtottak vgre, amiket az irniak rendszeresen visszavertek. Vgl az irakiak megkezdtk az idegbntk alkalmazst az elsncolt irni csaptok ellen. Irni lltsok szerint kb. 1700 f halt meg vagy srlt meg a Majnoon szigeteken foly harcokban. A vesztesg nagyobb lett volna az irniak szerint, ha a vdelmi rendszablyok nem javultak volna, s az irniak szerencsjre ers szl is fjt. A Majnoon szigetek krl foly harcok jelentettk az bl menti hborban a legkiterjedtebb vegyi fegyveralkalmazst. Ugyanakkor az irakiak visszarettentek a tmeges alkalmazstl.

A hbor tapasztalatai

A hbor els s msodik szakaszban a felek szrazfldi csapatai harcszatt a sablonos megoldsok, az egyenes vonalak, az erk s eszkzk nem megfelel manvereztetse, a fegyvernemek rossz egyttmkdse jellemeztk. Az iraki csapatok tmad tevkenysgnek alapvet hinyossgai a kvetkezk voltak: a gyenge felderts, nem sszpontostottk az erket s eszkzket a fcsaps irnyban, egy idben, egymstl elszigetelt irnyokban tmadtak, rosszul szerveztk meg az egyttmkdst, a parancsnokok s csapatok hatrozatlanul tevkenykedtek. A konfliktus kezdeti szakaszban az irakiak alapvet tmadsi mdja a menetbl, az ellensg vdelme szk szakasznak ttrsvel vgrehajtott tmads volt. A tmadsba val tmenetet a tzrsgnek s a lgiernek az ellensg ellenllsi csompontjai teljes lefogst clz, folyamatos csapsai elztk meg. A csapsok eredmnyeit azonban nem hasznltk ki kell idben, ami cskkentette a csapatok tmadsi temt s a kezdemnyezs elvesztshez vezetett. Az ellensg peremvonalnak megkzeltsekor a BTR-ek s BMP-k a lvszfegyverek hatsos ltvolsgig, kzigrnt dobtvolsgig kzeltettk meg az irni llsokat, ami nagymennyisg technika elvesztshez vezetett. Az iraki csapatok tartalkait s msodik lpcsit nem vetettk harcba a tmads kifejlesztsre, hanem az ellenlksek elhrtsra hasznltk fel. Az iraki hadosztly tmadsi svja 20km, vagy esetenknt tbb is volt. A hadosztly kzelebbi feladata l0-15km, a tovbbi 30km mlysgben volt. A dandr 5-10km szlessgben tmadott, kzelebbi feladata 6-8km, tovbbi feladata 15km-ig terjedt. A hadosztly vdelembe val tmenete esetn 25-30km mlysg vdsvot kapott, amely kt llsbl s csapatok ltal meg nem szllt hadtp vdelmi terepszakaszbl tevdtt ssze. A hadosztly a harcrendjt kt lpcsben ptette fel. A hadosztlyok msodik lpcs dandrai mgtt helyezkedtek el a hadtest tartalkok. A vdelmi harcok sorn az iraki parancsnoksg hozzrtbben s szilrdabban vezette a csapatokat, sikeresebben manverezett az erkkel s eszkzkkel az arcvonal mentn s a mlysgben egyarnt. Az els lpcsben lv egysgek s alegysgek az irniak nyomsnak engedve visszavonultak a msodik llsba, magukkal hzva ket egy tzzskba. Ezt kveten a tzrsg s a lgier csapsaival, a msodik lpcsk ellenlkseivel s ellencsapsaival veresget mrtek az irniakra s visszavetettk ket megindulsi llsaikba.

 

Az irni dandr erej harccsoport llomnyba hrom-ngy szervezetszer zszlalj, egy tzrosztly (105 mm-es vagy 155 mm-es tarack) s a megerst eszkzk: egy-kt gyalogos (gpestett) zszlalj, harckocsi zszlaljig, kt tzrosztlyig s egy lgvdelmi tzrosztlyig terjed fegyvernemi alegysgek mszaki s hadtp alegysgek tartoztak. A zszlalj erej harccsoport gyalogzszlaljat (gpestett, harckocsi zszlaljat), megerst eszkzket (harckocsi szzad, gpestett szzad, tzrteg, lgvdelmi tzrszakasz), hadtp alegysgeket foglalt magba. A gyalogdandrra plt harccsoport rendszerint 35-50km szles s 15-25km mly vdsvot foglalt el. Harcrendje egy lpcsben, tartalk kiklntsvel plt fel. 2-3 harckocsi, 2-3 lveg, a harckocsi veszlyes irnyokban 10-12 harckocsi, 5-6 pncltr agy s raktatr eszkz volt az arcvonal egy kilomteres szakaszn a kzepes eszkzsrsg. Az irni csapatok harcszatt a hbor harmadik s negyedik szakaszban az a trekvs jellemezte, hogy a Khomeinit fanatikusan kvet npfelkelk s az „iszlm forradalmi grda” harcosainak tmegt felhasznlva ltszmflnyre tegyenek szert az ellensggel szemben. Elfordultak olyan esetek, amikor a rendszerint els lpcsben tmad npfelkelk s „iszlm forradalmi grdistk” az aknamezkn keresztl tjrnyits nlkl rohamoztak. A regulris csapatok az esetek tbbsgben a msodik lpcsben tmadtak. A konfliktus utols szakaszaiban az irni parancsnoksg figyelmet fordtott a vratlansg tnyezjre, a csoportostsok rejtett nvelsre, az jszakai tevkenysgre, a tzelkszts nlkli tmadsba val tmenetre, a klnbz lczsi rendszablyokra. A konfliktus sorn az irniak szleskren alkalmaztak specilis rendeltets portyz csoportokat, partiznosztagokat az iraki csapatok htban. A portyzs sorn 2-3 nap alatt 40 km mlysgig is eljutottak.

A tzrsg harci alkalmazsra jellemz volt, hogy sem, az irni sem az iraki parancsnoksg nem trekedett a tzrsg tznek az erkifejts f irnyban trtn sszpontostsra. A harc idszakra nem hoztak ltre tzrcsoportokat. A dandr s zszlalj harccsoportok megerstse jelentktelen volt. A msodik lpcsk tzrsgt a harctevkenysgekbe nem vontk be. A tzrendszert. dandr, esetenknt hadosztly mretekben szerveztk. A tzvezetst decentralizltan hajtottk vgre. A tzet rendszerint nem terveztk meg elre. Gyengn szerveztk meg a tzrfeldertst. A felek ltal alkalmazott raktafegyverek nem jtszottak jelents szerepet a hborban. Figyelmet rdemelnek az irni csapatoknl a harckocsik elleni harcra ltrehozott motorkerkpron szlltott, RPG-vel felfegyverzett mozgkony csoportok. A harckocsi veszlyes irnyokban elhelyezkedve a harckocsi vadszcsoportok aktv harcot folytattak az ellensg tmad harckocsijai ellen.

A szemben ll felek nagy hatkonysggal oldottk meg a mszaki biztostsi feladatokat. Az irakiak legnagyobb harcszati sikere a vzi akadlyok gyors lekzdshez ktdtt. Az irni mszaki csapatok gtak felrobbantsval jelents terleteket rasztottak el, s fldsncokbl harckocsi akadlyokat hoztak ltre.

A vezets tekintetben alapvet klnbsgek voltak. Az ersen centralizlt iraki katonai vezets a hadmveletek elksztse s kezdeti idszakban szilrdan kzben tartotta a csapatok irnytst. Ugyanakkor a vezets tlzott centralizltsga akadlyozta az alacsonyabb vezetsi szintek rugalmas tevkenysgt. A csapatvezets gyakran alkalmazta az 1968-75 kztt folytatott kurdisztni hbor tapasztalatait, amikor is gerillk ellen zszlalj erej harccsoportokat vetettek be. Az irni hadseregben a hbort megelzen ktszer volt tisztogats, gy a nagyobb tapasztalattal rendelkez tiszteket egyszeren eltvoltottk. A hbor alatt a tisztek tlag letkora 30 v volt.

A hadernemek, fegyvernemek, de mg a magasabb egysgek kztti egyttmkds sem rte el a kvnt szintet. Ennek hinya klnsen a gyalogsg s harckocsik, a gyalogsg s tzrsg sszehangolt tevkenysgben okozott zavarokat, ami esetenknt ler-vesztesgekhez vezetett.

     
Pontosid
     
Naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
     
Ltogatk szma
Induls: 2006-12-19
     
Linkek

www.bunker.gportal.hu

www.zmne.hu

 

     
zenetrgzit
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
     

Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.