szantomihaly
szantomihaly
Men
     
E.mail cmem

szanto.mihaly@zmne.hu

     
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
     
Hrlevl hallgatimnak
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
     
A Magyar Honvdsg a kiegyezs utn
     
MH 1867-tl
     
Az 1945 utni helyi hbork
Az 1945 utni helyi hbork : A negyedik arab-izraeli hbor

A negyedik arab-izraeli hbor

  2007.04.17. 16:13

Az 1973-as hbor fbb esemnyei s tapasztalatai

A negyedik arab-izraeli hbor 1973

Az 1967-es hbort rszt vev orszgok klnbzen rtkeltk. Izraelben vita bontakozott ki a 67-ben megszerzett terletek vdelme s biztostsa gyben. A Goln-fennskon elvgzend hadszntr elksztsi munkkkal mindenki egyetrtett, de a Snai-flsziget vdelmvel kapcsolatban mr megoszlottak a vlemnyek. Ezrt Bar-Lev vezrkari fnk egy bizottsgot hozott ltre egy optimlis javaslat elksztsre. A javaslat szerint a Szuezi-csatorna teljes hosszban, kzvetlenl a keleti parton, tizent erdcsoportot hoztak ltre, egymstl 10-20kilomter tvolsgra. Az erdcsoportok kztti kapcsolatot sr jrrzssel biztostottk s az erdtsek mgtt harckocsi s tzr csapatokbl ll mozg tartalkot, helyeztek el. 1968 kzepn megkezdtk a „Bar-Lev” vonal ptst. Az erdcsoport 2-3 erdt foglalt magba, amelyek kztt 6-8kilomter volt a tvolsg. Az erdk mindkt oldalon 1,5 kilomtert tudtak tzkkel ellenrizni, mg a fennmaradt hzagokat figyelkkel s jrrkkel biztostottk. Az egyes erdk kezelszemlyzete 30 f volt. Az erdcsoportokban 7-8 harckocsit is elhelyeztek. A pnclkupols erdk fegyverzett fleg gppuskk s pncltr eszkzk kpeztk. Az erdvonal mgtt 3-5 kilomterre megerdtett krletek voltak tzrsgi s harckocsi tzelllsokkal. Az erdk elltsra hozzjuk vezet utakat ptettek, ezek biztostottk a szksges manverek lehetsgt is. 1969. mrciusra befejeztk az erdvonal kiptst, amit az egyiptomi tzrsg gyakori tze sem tudott jelentsen ksleltetni. Ettl kezdve azutn szinte szmolatlanul folytak a kisebb-nagyobb egyiptomi-izraeli sszecsapsok. Ezekben a tzrsg s a replk jtszottk a fszerepet. 1970. jliusban a harci cselekmnyek mr olyan mreteket ltttek, hogy felrmlett egy jabb hbor lehetsge. Ezrt az Amerikai Egyeslt llamok tzsznet megktst javasolta hrom hnapos idtartamra. Eszerint a csatorna mindkt oldaln 50 kilomteres svban meg kellett szntetni a katonai tevkenysget. A felek vonakodva, de vgl elfogadtk a tervet. A tzsznet alatt az aktv tevkenysg nem sznetelt. Egyiptom tovbb folytatta lgvdelmi rakta rendszernek kiptst, mg Izrael a „Bar-Lev-vonal” erstsvel s a hadszntr elksztsvel foglalkozott.

1970-ben Nasszer elnk meghalt. Utda Anvar Szadat lett, aki miutn eltvoltotta politikai ellenfeleit, 1972. novemberben az Izrael elleni jabb hbor megindtsrl dnttt. Szovjet katonai tancsadk segtsgvel j hadmveleti terveket ksztettek s szoros egyttmkdst szerveztek Jordnival s Szrival. A kzvetlen felkszlst 1973 nyarn kezdtk meg az egyiptomi s a szriai csapatok. Az egyiptomi vezrkar a hbor megvvsra a kzs „Sarara” terven bell kidolgozta a „Badr” hadmveleti tervet, ami a Szuezi-csatornn trtn tkelst s hdfk foglalst tartalmazta. Ez a terv nagyon figyelt arra, hogy csapatai vgig az ltaluk kialaktott lgvdelmi erny alatt tevkenykedjenek, s ne legyenek kitve az izraeli replgpek csapsainak. Szria terveiben a Goln-fennsk elfoglalsa s a Jordn folyhoz trtn kijuts szerepelt. Ezt szles arcvonalon, ktlpcss hadmveleti felptsben indtott tmadssal akartk elrni Els lpcsben hrom megerstett gyaloghadosztlyt, mg a msodikban kt pnclos hadosztly alkalmazst terveztk.

Izrael szmolt egy egyttes arab tmadssal. Ebben az esetben gyors mozgstst terveztek s rvid vdelmi hadmvelet utn ltalnos ellentmadsban, gondolkodtak. Ennek alapjt a „Sovah Jonim” elnevezs tervben rgztettk. A terv mind a Dli, mind pedig az szaki Arcvonalon kln-kln, illetve egytt tmad hadmvelet vgrehajtst tartalmazta.

Az esemnyek rvid sszefoglalsa

A hbor 1973. oktber 6-n az egyiptomi s a szriai csapatok egyttes tmadsval indult. A tmads napja szombatra (az izraeli pihennapra) esett, s ekkor nnepeltk a zsidk vallsuk legnagyobb nnept az „engesztels napjt” (hber nyelven „Jm-kipr”). Ugyanekkor ez a nap a mohamedn „Ramadan” bjti hnap egy napja is volt. A Szuezi-csatorna keleti partjn vdelembe lv cskkentett llomny izraeli csapatokat vratlanul rte az egyiptomi tmads. A megfelelen tmogatott egyiptomi hadosztlyok az esti rkra kierszakoltk az tkelst, majd elfoglaltk az els vdelmi vonal tmpontjait. A kvetkez kt napban 10-12 kilomtert nyomultak elre, mikzben a fontosabb hgknl harcszati lgi deszantokat vetettek be. A sikert azonban nem hasznltk ki s a tmads tovbbfolytatsa helyett inkbb az elrt terepszakasz megerstsre fordtottak hangslyt.

Kzben a szriaiak oktber 7-n a dleltti rkra 4-8kilomter mlyen betrtek az izraeli vdelembe a Golanon, de az izraeli ellencsapsok meghistottk tovbbi trnyersket. A kvetkez napon mr az izraeli csapatok tmadtak s 10-re visszalltottk az eredeti helyzetet, st a ksbbiek sorn 15-20kilomter mlyen benyomultak szriai terletre. Ezutn a harcok, amelyeket fleg a pnclos csapatok szleskr alkalmazsa jellemzett, vltakoz erssggel folytak egszen oktber 24-ig a tzsznet kihirdetsig.

Az egyiptomi arcvonalon az izraeli csapatok oktber 15-n 18 dandrral (9 pnclos) a lgier tmeges lgi csapsainak tmogatsa mellett tmadsba mentek t s hrom nap alatt elrtk a Nagy Keset tavat s attl szakra a Szuezi-csatornt. Hdft alaktottak ki s azt legyezszeren fejlesztettk szak, szaknyugat, illetve dlnyugati irnyba. Vlaszknt az egyiptomi vezets csak a klnbz terepszakaszok lezrst rendelte el, de tartzkodott egy sszpontostott csapstl s erit rszenknt vetette harcba.  Az egyiptomiak veszlyes helyzetbe kerletek. Igaz, tartottk a keleti parti hdft, de a nyugati partra tkelt izraeli erk tovbb folytattk tmadsukat s jelentsebb ellenllsba, nem tkztek.

Az ENSZ oktber 22-n szltotta fel a szemben ll feleket a haditevkenysgek beszntetsre, amit Egyiptom azonnal elfogadott. Izrael azonban kihasznlva a vkuumot, gyors manverrel bekertette a dlen harcol 3. egyiptomi hadsereget s tovbbi jelents terleteket foglalt el. Vgl oktber25-n az egyiptomi-izraeli arcvonalon is befejezdtek a harcok.

A hbor rtkelse

A negyedik arab-izraeli hbor jellegben nem trt el az elz hborktl. Az 1967-es hbor tanulsgait szem eltt tartva kszltek fel az arab orszgok az jabb sszecsapsra. Cljukat, hogy visszaszerezzk az elz sszecsapsban elvesztett terleteket a hborval ugyan nem rtk el, de a ksbbi trgyalsokon Egyiptom visszaszerezte a Snai-flszigetet s ezzel megszerezte a Szuezi-csatorna ismtelt ellenrzsi jogt is. Katonai doktrnjuk s hadszati elgondolsuk a stratgiai clkitzsekhez igazodott, s abbl indult ki, hogy az arab orszgok nem indthatnak ltalnos s vgs dntst eredmnyez hbort Izrael ellen a nemzetkzi politikai helyzet s a fennll katonai erviszonyok mellett. Ezrt korltozott cl hbort indtanak, amelynek sorn Izrael minsgi katonai flnyt (lgier, mozgkonysg) nem rvnyestheti, s ez a megszllt terletek, kirtsre knyszerti. Kiemelt jelentsggel kezeltk a meglepst s a vratlansgot. A vratlansg hadszati rtk rvnyestse lnyegben nem sikerlt. Az arab orszgok a rejtett elkszletek eredmnyeknt s a hbor egyidej, tbb arcvonalon trtn megindtsval teljes mrtkben megleptk ugyan Izraelt, ami a hbor els napjaiban jelents sikereket is eredmnyezett, de ennek nem volt hadszati kihatsa s alapveten nem befolysolta a hbor vgs kimenetelt. Az arab orszgok hadmveleti tervezsvel s a hadmveletek vgrehajtsval kapcsolatban tbb szempontot kell figyelembe venni. Rendkvl jelents tnyez volt, hogy az arab orszgok els zben alkottak a hbor egszre („Sarara”) s az egyes arcvonalakra vonatkoz hadmveleti terveket. Ezeket azonban csak rszben hangoltk ssze, illetve egyeztettk. A clkitzsek kzs meghatrozsa, a tmads idpontjnak helyes megvlasztsa alapveten hozzjrult a tmad hadmveletek kezdeti sikereihez. Az egyiptomi s szriai vezrkar a hadmveleti terveket a titoktarts messzemen betartsval dolgozta ki. Az egyiptomi s szriai vezets kztt ugyanakkor nem volt meg a klcsns bizalom, tulajdonkppen arra vrtak, hogy az arab orszgok kzti rivalizlsban a msik gyengljn. Ez a krlmny nagymrtkben hozzjrult ahhoz, hogy Izrael kpes volt az eredetileg ktfrontos hbort olykppen megvvni, hogy a hbor kezdetn f erkifejtst Szria ellen (az szaki Arcvonalon) sszpontostsa, majd ksbb ezt a Dli Arcvonalra helyezze t. Az egyiptomi „Badr” hadmveleti terv rszeknt a Szuezi-csatornn val erszakos tkelst pldsan dolgoztk ki, az erket s eszkzket clszeren csoportostottk s ezek felvonultatst eredmnyesen, ksztettk el. A terv egyik jelents hinyossga az volt, hogy a kt tmad hadsereg csatlakozsi pontjt helytelenl vlasztottk, meg s azt nem biztostottk kellen, gyakorlatilag a kt hadsereg kztt mintegy 15-20km rs maradt szabadon. A hadmveleti terv a tmads els temben „hadsereg-hdf” kialaktst hatrozta meg s a msodik temben a tovbbi trnyerst a helyzet alakulstl tette fggv. Itt alapvet szerepet jtszott, hogy a szrazfldi csapatok csak olyan mlysgben nyomulhattak elre, amely mg a Szuezi-csatorntl nyugatra teleptett lgvdelmi rendszer hattvolsgn bell maradt (25-30km).

A szriai hadmveleti terv alapjban vve helyes volt, s clkitzse is relisnak tekinthet. Az a tny, hogy vgl is a tzsznet megktsig nem valsult meg, fleg abbl eredt, hogy a tzsznet elbb bekvetkezett, mieltt a szriai s velk szvetsges erket sszpontosthattk, s bevetskre sor kerlhetett volna.

Az izraeli hadszati elgondols eredmnyessgt az elz hrom hbor alapjban vve igazolta. A „megelzs”, a „megleps” s a „kzvetett megkzelts” mdszere clravezetnek bizonyult s az izraeli hadmveleti terv ennek jegyben szletett. A „Sovah Jonim” terv ezt a hadszati elgondolst tkrzte. Mind a Dli, mind az szaki Arcvonalon, arab tmads esetre, idleges vdelmet, majd ezt kveten dnt ellentmadst terveztek. Izrael hadmveleti tervezsnl az idtnyez rendkvl fontos szerepet jtszott.

Az arab tmads esetn ugyanis a vdelemnek kell idt kellett biztostania a mozgstshoz s felvonulshoz. Izraeli szmts szerint a teljes mozgstst 72 ra alatt kellett vgrehajtani, s az els mozgstott erknek mr a hbor msodik napjn harcksznek kellett lennik. A Dli Arcvonalon a „Bar-Lev-vonal”-ban, az szaki Arcvonalon pedig a Goln-fennskon kiptett vdelmi rendszerben vvott vdelmi harcnak idt kellett biztostani a ferk felvonulshoz s a dnt ellentmads megindtshoz. Az izraeli terv, az 1967. vivel szemben, nem szmolt a lgier tmeges, els lgi csapsval, miutn az arab orszgok lgvdelmi rendszernek ereje folytn ez rendkvl kockzatos lett volna.

A vezets minsge dnt szerephez jutott ebben a hborban. A hadmveleti tervek sikeres vgrehajtsa nagymrtkben fggtt a vezets sznvonaltl. Az arab orszgok kzl a katonai vezetsen bell klnsen lesen folyt a „tbornokok csatja”, ami egyes esetekben nemcsak hibs dntsekre vezetett, de helyes elhatrozs esetn is cskkentette a vgrehajts hatkonysgt. Ez elssorban az egyiptomi katonai vezetsnl mutatkozott meg. A hadmveleti tervek kidolgozsnl, a hbors elkszletek irnytsban, st a hbor kezdeti idszakban is a vezets eredmnyes munkt vgzett, ksbb azonban a vezetsen bell is ellenttek jelentkeztek. A hbor els hrom napja alatt az egyiptomi csapatok jelents sikereket rtek el. Ennek kimlytse s a tovbbi elrenyomuls a Snai-flszigeten, vagyis a tmads folytatsa a msodik temben elrt clok elrsre (a Katmia-, Giddi-, s Mitla- hgk), les vitt vltott ki az egyiptomi katonai vezetk kztt. A hadgyminiszter, Izmail ellenezte a tmads folytatst, mg Sazli vezrkari fnk mellette foglalt llst. Izmail rve az volt, hogy amennyiben az egyiptomi csapatok kilpnek a lgvdelmi rendszer „vdernyje” all, gy az izraeli lgier hatkonyan akadlyozhatja a tmadst, s ez slyos vesztesgekhez vezethet. A tmadst teht csak akkor szabad feljtani, ha a lgvdelmi rendszer rszeit is tteleptik a Szuezi-csatorntl keletre, s ez ltal biztostjk a csapatok lgvdelmt. Szadat elnk s az egyiptomi politikai vezets az utbbi nzettel rtett egyet, s a tmads folytatsnak elhalasztsa mellett dnttt. Ez a dntse a tmads elhalasztsrl azt eredmnyezte, hogy az izraeliek jabb erket vonhattak elre a Snai-flszigetre s lgierejk zmt is, ide csoportosthattk t. E hibs dnts jelentsen hozzjrult ahhoz, hogy az egyiptomi tmads feljtsa oktber 14-n kudarccal vgzdtt. A tmads sikertelensgt csak fokozta, hogy az egyiptomi vezets nem merte vllalni a ferk egyttes alkalmazst, s inkbb a rszenknti bevetseket erltette. A tmads jra indtst a szriai vezets srgetse is motivlta. Mikzben eleget kvntak tenni a szriai krsnek, nem voltak hajlandk olyan kockzatot vllalni, ami ksbb Egyiptom szmra veszlyes lehetett volna. A kt egyiptomi hadsereg kztti szabadon maradt rst, a jl mkd izraeli harctri felderts rvid id alatt jelezte.  A szervezetten vgrehajtott izraeli ellentmads gy teljesen vratlanul rte az egyiptomi vezetst, a felderts nem szlelte idben sem az izraeli szndkot, sem a kialakult helyzetet. Ezt a legvilgosabban az bizonytja, hogy mg kt nappal az izraelieknek a Szuezi-csatornn trtnt tkelse utn is csak azt jelentettk, hogy ht izraeli harckocsi tkelt a csatornn s felszmolsuk folyamatban van, noha akkor mr tbb dandrnyi er tartzkodott az izraeli hdfben. Relis megtls szerint, amennyiben oktber 16-n, de mg 17-n is nagyobb erej egyiptomi ellenakcira (legalbbis egy-egy hadosztlyervel) kerlt volna sor, gy az izraeli erket ebben a trsgben felszmolhattk, vagy legalbbis visszavonulsra knyszerthettk volna (ezt a lehetsget az izraeli vezets is mrlegelte). gy, azonban az egyiptomi vezets hibi folytn, az izraeliek kiszlesthettk hdfjket, majd abbl kitrve, jelents terletet vehettek birtokba.

A szriai katonai vezets az erket a kidolgozott hadmveleti terv szerint vonultatta fel s a tmadst idben, indtotta meg. A terv a msodik lpcs s a tartalkok alkalmazst tbb vltozatban tartalmazta, de ezek vgrehajtsra nem kerlt sor. Relis megtls szerint azonban, ha a tmads msodik, illetve harmadik napjn (oktber 7- s 8-n) a hadmveleti msodik lpcst a 3. pncloshadosztlyt az arcvonal kzepn (el-Kuneitra irnyba) s a fparancsnoksgi tartalkbl az l. pncloshadosztlyt a mr elfoglalt Kfar Naffekbl a Jkob testvrei-hd irnyba bevetettk volna, gy az akkor mg gyenge izraeli vdelem az jabb, tbb mint 300-400 szriai harckocsi, tmadst aligha hrthatta volna el, s ez az egsz hbor tovbbi menett jelentsen befolysolhatta volna. A szriai vezets elkvette azt a hibt, hogy a megerstett izraeli vdelem ellen a harckocsikat tmegesen, de gyalogsg ksrete nlkl alkalmazta, illetve a szriai gyalogsg lemaradt a harckocsik harcrendjtl. Ez az izraeliek rszre megknnytette a harckocsik lekzdst, s a magas harckocsi-vesztesgek elssorban ennek rovsra rhatk. Vgl a hbor kimenetelt az is nagymrtkben befolysolta, hogy a szriai s a segtsgl kldtt iraki, jordniai, marokki csapatok kztt nem volt kell egyttmkds.

Az izraeli katonai vezets tevkenysgt jelentsen befolysolta, hogy a politikai vezetsen bell sem volt egysges llspont az esetleges hbor clkitzsei, illetve annak megvvsa vonatkozsban. A hibi jelents mrtkben a hrszerz-feldert szolglat hinyossgaira vezethetk vissza. A MOSZAD s az AMAN nem kiegsztettk, hanem gtoltk a helyes informcik elteremtst. A vrhat ellensg szndkrl hibs rtkelsek szlettek, aminek kvetkeztben a szksges dntsek elksve szlettek meg. (pl. a harckszltsg s a mozgsts elrendelse ksett, a tmads vrhat idpontjt helytelenl hatroztk meg stb.). Ez egyben az arab orszgok szokatlanul jl mkd biztonsgi s titoktartsi tevkenysgt is dicsri. Az izraeli katonai vezetsben sem volt meg a kell sszhang az oktber 8-n vgrehajtott ellencsaps krdsben. Ennek clja az egyiptomi csapatok visszavetse a Szuezi-csatorna nyugati partjra, st esetleg itt hdf ltestst is szmtsba vettk. A dnts, amit Elazar vezrkari fnk jvhagysval, a Dli Parancsnoksg parancsnoka hozott (Gonen bornok), irrelis s a tnyleges erviszonyokat tekintetbe vve, helytelen volt. A nem kell ervel, kb. ngyszeres tlervel szemben, vgrehajtott ellencsaps sikertelen maradt. Ennek sorn, nem elszr, jelentkezett szemlyi ellentt a Dli Parancsnoksg parancsnoka Gonen s Saron hadosztlyparancsnok kztt. Az ellencsaps sorn Saron nem hajtotta vgre elljrja parancst, st azt, szemlyi kapcsolatai rvn, igyekezett megakadlyozni (Saron, Mse Dajan hadgyminiszter szemlyes j bartja volt, s j kapcsolatai voltak a vezrkar tbb vezetjvel). Az ellentt mg lesebben megmutatkozott az izraeli ellentmadsnl, az „Ers Szv” hadmveletnl (oktber 15.). Saron tbb esetben vagy nem hajtotta vgre a parancsokat, vagy nknyesen megvltoztatta. Az esemnyek alakulsa Saron tevkenysgnek clszersgt bizonytotta ugyan, de ez elssorban az egyiptomi vezets hibinak tulajdonthat. Az izraeli vezets ellenttei olyan lesen jelentkeztek, hogy a hbort kveten 1973. november 18-n az izraeli kormny kln bizottsgot jellt ki az izraeli feldert-hrszerz szolglat hbor eltti tevkenysgnek, a fegyveres erk harckszltsgi helyzetnek s mozgstsnak kivizsglsra s a hbor kezdeti idszakban mutatkoz katonai kudarcok okainak megllaptsra. Ezrt az AMAN vezetjt Zeira tbornokot, helyettest Salev dandrtbornokot s tbb tisztet levltottak s a katonai feldert-hrszerz szolglattl is elbocstottk ket. A bizottsg vgl javasolta a vezrkari fnk lemondatst. Elazar altbornagy mg mieltt a kormny mrlegelte volna a javaslatot, lemondott. (Utdv Mordehai Gur tbornokot neveztk ki.)

A negyedik arab-izraeli hbor harcszati vonatkozsban is jelents tapasztalatokat hozott. jra bebizonyosodott, hogy hagyomnyos eszkzkkel vvott hbor esetn az erknek meghatrozott firnyban trtn sszpontostsa a siker fontos elfelttele. Ezt igazolta az izraeliek oktber 8-n megksrelt ellencsapsa, ahol a csapatok szles arcvonalon sztbontakozva tevkenykedtek. Az egyiptomi vezets hasonl kvetkeztetseket vonhatott le oktber 14-n a tmads sikertelen feljtsa kapcsn.

A hbors vesztesgek

A hborban mindkt fl rzkeny vesztesget szenvedett mind lerben, mind anyagi eszkzkben. Az anyagi vesztesgeket mindkt rszrl mr a hbor alatt fokozott fegyverbehozatallal ptoltk, de ez a hbor vgs kimenetelt lnyegben nem befolysolta.

Az lerben elszenvedett, becslt vesztesgek:

 

Orszg

Halott

Sebeslt

Eltnt
v. fogoly

sszesen

Izrael

2 838

8 800

508

12 146

Arab orszgok:

 

 

 

 

Egyiptom

5 000

12 000

8 031

25 031

Szria

3 100

6 000

500

9 600

Jordnia

28

49

¾

77

Irak

218

600

20

838

Egyb arab
orszgok

100

300

¾

400

Arab orszgok sszesen:

8 446

18 949

8 551

35 946

Az anyagi vesztesgeknl a harckocsikban s a harci replgpekben elszenvedett vesztesgeket clszer figyelembe venni. A becslt vesztesgek a kvetkezk:

Orszg

Harckocsi (db)

Harci replgp (db)

Izrael

840

109

Arab orszgok

 

 

Egyiptom

1100

223

Szria

1200

117

Jordnia

54

10

Irak

200

21

Egyb arab
orszgok

40

20

Arab orszgok
sszesen:

2594

391

Az elz hborhoz kpest Izrael vesztesgnek arnya ktszeresre ntt, mg az arab orszgok felre cskkent. Mind a harckocsi-, mind a replgp vesztesgnl megjegyzend, hogy a kt fl kzti arnyok nem a haditechnika sznvonalban mutatkoz klnbsgekbl eredtek, hanem Izrael rszrl a harceljrsok eredmnyesebb alkalmazsbl, az arab orszgoknl a szemlyi llomny gyengbb kikpzsi szintjbl fakadtak.

 

     
Pontosid
     
Naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
     
Ltogatk szma
Induls: 2006-12-19
     
Linkek

www.bunker.gportal.hu

www.zmne.hu

 

     
zenetrgzit
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
     

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!