III. R�SZ

Hadm�v�szet a szabads�gharcban

A szabads�gharc esem�nyeinek a felt�r�sakor elker�lhetetlen annak vizsg�lata, hogy a honv�dsereg megfelelt-e a kor k�vetelm�nyeinek, az el� �ll�tott feladatoknak. Ez vonatkozik a katonai fels� vezet�st�l a hadkieg�sz�t�sig, minden olyan r�szter�letre, amely befoly�solhatta az esem�nyek menet�t. Sz�ks�ges teh�t minden olyan ter�let �rint�se, amely szerepet j�tszhatott a siker el�r�s�ben, illetve a sikertelens�gben. Hogyan m�k�d�tt a vezet�s, milyen szervezeteket hoztak l�tre, ezek v�ltoz�sai, milyen had�szati elk�pzel�sek voltak, hogyan val�sult ez meg a hadj�ratok sor�n �s a harctereken? Fontos ter�let az ut�np�tl�s megszervez�se, a hadkieg�sz�t�s.

A katonai vezet�s

A legf�bb katonai ir�ny�t�st az �jonnan l�trehozott had�gyminiszt�rium gyakorolta. Az els� miniszter� a magyar k�zv�lem�ny el�tt szinte teljesen ismeretlen M�sz�ros L�z�r ezredest nevezt�k ki. M�sz�ros csak m�jus 23-�n t�rt haza, helyettes�t�s�vel Franz Ottinger vez�r�rnagyot b�zt�k meg. A had�gyeket azonban t�nylegesen Batthy�ny Lajos minisztereln�k int�zte, aki egy katonai irod�t is m�k�dtetett. A miniszt�rium feladata a magyarorsz�gi cs.kir. csapatok �gyeinek int�z�s�re szor�tkozott. Ugyancsak Ottinger vez�r�rnagy ir�ny�totta az Orsz�gos Nemzet�rs�gi Haditan�csot. A haditan�cs feladata volt a nemzet�ri �ssze�r�s, felszerel�s, kinevez�sek �s m�s, a nemzet�rs�ggel kapcsolatos �gyek. Tov�bb n�tt a jelent�s�ge m�jus 15-e ut�n, amikor ez a szerv kapta feladatul az �jonnan fel�ll�tand� z�szl�aljak szervez�s�t is. A had�gyek ir�ny�t�sa �gy kett�szakadt. Ez a kett�ss�g november1-j�ig �lt fenn, amikor az OHB elrendelte a haditan�cs beolvaszt�s�t a had�gyminiszt�riumba. Id�k�zben a miniszt�rium is hatalmas fejl�d�sen ment kereszt�l. A miniszt�rium legfontosabb feladata a t�borba sz�llt csapatok ir�ny�t�sa lett, bele�rtve a nemzet�r�ket is. Ez sok s�rl�d�shoz vezetett a k�t vezet�szerv k�z�tt. A hadsereg egys�ges�t�se, valamint az ellent�tek megsz�ntet�se miatt d�nt�tt az OHB az �sszevon�sr�l.

A korm�ny lemond�sa ut�n M�sz�ros tov�bbra is had�gyminiszter maradt, b�r � t�bbsz�r pr�b�lt megv�lni e posztt�l. Az ezt k�vet� id�szakban, a katonai ir�ny�t�s ter�n jelent�s szerepet j�tszott az OHB eln�k�nek, Kossuthnak a katonai irod�ja is. A F�ggetlens�gi Nyilatkozat elfogad�sa ut�n M�sz�ros lemondott a miniszters�gr�l. Az �j had�gyminiszter a sikeres hadvez�r, G�rgei Art�r t�bornok lett. A hadj�rat folytat�sa miatt azonban G�rgei nem sok�ig ir�ny�thatta szem�lyesen a miniszt�riumot. K�zte �s Kossuth k�z�tt, els�sorban a hadm�veleti tervek miatt az ellent�tek ki�lez�dtek, amelynek eredm�nyek�nt egyr�szt G�rgeit lev�ltott�k a F�vez�rs�gr�l, m�sr�szt pedig � mondott le a miniszteri sz�kr�l. G�rgei lemond�s�t 1849. j�lius 5-�n fogadta el a minisztertan�cs, helyette Aulich Lajos t�bornokot nevezt�k ki had�gyminiszterr�. Aulich alig egy h�napos miniszters�ge alatt l�nyeges v�ltoz�s nem t�rt�nt.

A hadj�ratok menet�re a had�gyminiszt�rium szervezet�b�l legk�zvetlenebb�l a t�borkari oszt�lynak volt befoly�sa. Ezen oszt�lynak volt viszont a legnehezebb, a k�vetelm�nyeknek megfelel� kialak�t�sa. Ennek oka els�sorban abban keresend�, hogy a birodalmi f�sz�ll�smesteri t�rzsben — a t�borkar el�dje — magyar sz�rmaz�s� tiszt, csak kev�s szolg�lt. 1848 nyar�n a szervez�d� had�gyminiszt�riumba is B�csb�l mind�ssze egy f�t, Czetz J�nos f�hadnagyot k�ldt�k ki t�borkari tisztk�nt. A t�borkar fel�ll�t�s�ra szeptember 5-�n adta ki rendelet�t a korm�ny. A t�borkar f�n�k�nek Vetter Antal t�bornokot jel�lt�k ki. A t�bornok volt felel�s a had�gyminiszt�riumban fel�ll�tand� t�borkari oszt�ly�rt �s a csapatokhoz kinevezett t�borkari tisztek�rt. Okt�ber k�zep�n a t�borkarhoz felvettek sz�ma m�r el�rte a h�sz f�t.

A had�gyminiszt�riumban megszervezett oszt�ly feladata a k�vetkez� volt:

¾     a csapatok mozg�s�t�sa, felvonul�sa;

¾     a Hadif�tanoda oktat�si �gye;

¾     orsz�gle�r�sok �s t�rk�pek biztos�t�sa;

¾     a hadm�veletek tervez�se, �sszehangol�sa;

¾     a katonai vonatkoz�s� id�szaki sajt� �s irodalom �gyei;

¾     k�zleked�si utak, hidak �gyei;

¾     a honv�delmi terv;

¾     katonai �p�letek, v�rak;

¾     a „M�sz�ros” hadig�z�s.

Az oszt�ly december elej�t�l m�k�d�tt, a hivatalos nyelv a n�met volt. A fenti �gyek int�z�s�t az oszt�ly ell�tta, b�r a Kossuth mellett m�k�d� iroda is v�llalt hasonl� feladatokat.

Miut�n Debrecenbe k�lt�z�tt a had�gyminiszt�rium, az oszt�ly k�zvetlen�l is r�szt vett a hadm�veletek ir�ny�t�s�ban, a „hadm�veleti alap”, vagyis a tervezett hadj�rat felt�teleinek megszervez�s�ben. Az oszt�ly k�s�rletet tett a csapatok szervezeteinek az egys�ges�t�s�re is. A miniszt�riumon k�v�l 1849 j�nius�ban G�rgei int�zked�s�re hozt�k l�tre, a K�zponti T�borkari Irod�t, melynek a hadseregek, hadtestek tev�kenys�g�t kellett ir�ny�tania. A honv�dsereg minden alakulat�t al�rendelt�k az irod�nak, de �rdemben a sz�tsz�rtan, nagy t�vols�gban elhelyezked� csapatok ir�ny�t�s�t nem tudta megoldani. Erre nem volt sem megfelel� l�tsz�m� �llom�nya, sem eszk�ze. A szakszer�s�g tekintet�ben pedig az iroda szem�lyi �llom�nya felk�sz�lt volt.

A hadseregn�l, hadtestekn�l, esetenk�nt hadoszt�lyokn�l is m�k�dtek t�borkari tisztek, akik javaslatokat tettek parancsnokaik sz�m�ra, illetve v�gezt�k a t�rk�p munk�t. A had�gyminiszt�rium �s a t�borkar tev�kenys�ge ellen�re a honv�dsereg m�k�d�s�nek �sszehangol�sa alig val�sult meg. Ennek t�bb oka volt, ezek k�z�l legl�nyegesebbnek a politikai, valamint a katonai vezet�sben mutatkoz� ellent�teket kell tekinten�nk. Ugyancsak h�tr�nyt jelentett a t�bornoki kar megosztotts�ga, az egym�s ir�nti bizalmatlans�g. H�tr�ltatta a k�z�s tev�kenys�get a k�l�nb�z� hadsz�nterek — k�l�n�sen Erd�ly — viszonylag elszigetelt volta is. A magyar csapatok �sszevon�sa 1849 febru�rj�t�l val�sult meg Eger—Miskolc—Szolnok t�rs�g�ben. Ekkor nevezt�k ki az els� f�parancsnokot is, akinek lehet�s�ge volt az eddig t�bb hadsz�nt�ren harcol� csapatok tev�kenys�g�t �sszehangolni. Dembi�ski t�bornok azonban nem tudott �lni a lehet�s�ggel. Bizalmatlans�gra �p�l� vezet�si st�lusa hadtest- �s hadoszt�lyparancsnokait a lengyel t�bornok ellen hangolta. M�rciusban m�r Vetter Antal t�bornok ir�ny�totta az �sszevont honv�dsereget, betegs�ge miatt � sem sok�ig �llt ezen a poszton. G�rgeit csak ezek ut�n b�zt�k meg. A vele szembeni bizalmatlans�g, mely els�sorban Kossuth r�sz�r�l nyilv�nult meg, csak a sikeres hadj�rat sor�n old�dott �s kapta meg a f�vez�ri, majd miniszteri kinevez�st. A budai v�r bev�tele ut�n G�rgei folytatta a t�mad�st, de az �tszervezett, meger�s�tett osztr�k csapatokkal szemben m�r nem tudott sikert el�rni. Egy�b okok mellett ez vezetett a G�rgei ir�nti bizalom �jabb megrend�l�s�hez. A korm�ny j�liusban M�sz�rost, majd �jra Dembi�skit nevezte ki f�parancsnokk�. Ezen d�nt�sek nem bizonyultak helyesnek, k�l�n�sen Dembi�ski passzivit�sa, �lland� visszavonul�sa sietette a honv�dsereg buk�s�t. Augusztus 9-�n, az Erd�lyb�l kiszorult Bem t�bornokot nevezt�k ki f�vez�rr�, aki azonnal csat�t v�llalt Temesv�rn�l. Ez azonban el�k�sz�tetlen volt, k�szletek hi�ny�ban elveszt�se t�rv�nyszer�nek tekinthet�. A temesv�ri csat�ban megsemmis�lt, illetve feloszlott a honv�dsereg legnagyobb hadserege.

A honv�dsereg csapatainak szervezete

A hadsereg szervezeteinek kialak�t�s�ra huzamosabb ideig k�zponti rendelkez�st nem adtak ki, �gy ez hadsz�nterenk�nt v�ltoz� k�pet mutatott. 1848 nyar�n, a D�lvid�ken harcol� csapatokat dand�rokba szervezt�k. A dand�rok h�rom fegyvernemb�l �lltak, viszont nagys�guk v�ltoz� volt. A p�kozdi csat�ban m�g a dand�rok kialak�t�s�ra sem volt id�, M�ga sereg�t sz�rnyakra osztotta. A fegyvernemek ar�nya azonban itt is megfelelt az el��r�soknak, az elveknek. A csata ut�n okt�ber v�g�re m�r itt is fel�lltak a dand�rok. Az eur�pai gyakorlat szerint a dand�rok �ltal�ban �t gyalogz�szl�aljat, n�h�ny lovas sz�zadot vagy oszt�lyt �s egy �teget foglaltak magukba. A magyar sereg eset�ben ez rendszerit csak h�rom z�szl�aljat, egy-k�t lovassz�zadot �s egy t�z�r�teget jelentett. Az okt�ber v�g�re fel�ll�tott �t dand�r azonban nem tudott kell� er�t kifejteni a schwechati csat�ban, mely s�lyos veres�ggel v�gz�d�tt.

Novemberben az �j f�parancsnok, G�rgei hadsereg�t h�rom hadoszt�lyra osztotta, az egyikben h�rom, a m�sik kett�ben kett�-kett� dand�r szerepelt. A dand�rok k�l�nb�z� nagys�g�ak voltak, �llom�nyukban kett�-n�gy gyalogz�szl�alj, egy-hat lovassz�zad �s egy-h�rom �teg szerepelt. A sereg l�tsz�ma december k�zep�ig meghaladta a 26 000 f�t. M�r ekkor az �n�ll�an, k�l�n hadsz�nt�ren tev�kenyked� csapatokat rendszerint hadtest elnevez�ssel illett�k, b�r ezek legt�bbsz�r nem feleltek meg az elnevez�ssel j�r� k�vetelm�nyeknek. G�rgei t�bornok a Fels�-Magyarorsz�g ir�ny�ba indul� visszavonul�s�nak megkezd�se el�tt, ism�t �tszervezte csapatait. Miut�n a M�rn�l december 30-�n sz�tvert Perczel-hadtestet kieg�sz�tette, sereg�t n�gy, k�zel egyenl� hadoszt�lyra osztotta. A f�vez�r hadoszt�lyonk�nt k�t-k�t dand�rt szervezett. Az addigi fel-dunai hadsereget a l�tsz�mfogy�sok ut�n, szint�n hadtestnek sz�m�tott�k, a febru�ri hadrend szerint VII. hadtestnek.

A febru�r 12-�n kiadott hadrend szerint a Klapka ezredes parancsnoks�ga alatt Miskolc k�rny�k�n �ll� sereg az I. hadtest elnevez�st kapta, beosztva az 1., 2., 3. hadoszt�ly. A volt Perczel-hadtest R�p�sy vez�r�rnagy parancsnoks�ga alatt a II. hadtest lett, a 4., 5. hadoszt�llyal. A III. hadtesthez — melynek parancsnok�t ekkor m�g nem nevezt�k ki — a 6. �s a 7. hadoszt�ly tartozott. A IV. hadtestet, mely egyben a 8. hadoszt�ly volt, Damjanich t�bornok vezette. Dembi�ski parancsnoks�ga al� tartozott m�g a G�rgei vezette hadtest is, de mivel annak nagys�g�val nem voltak tiszt�ban, ezt is egy hadoszt�lynak vett�k, ez lett a 16. hadoszt�ly. A Tisz�n�l �sszpontosul� seregen k�v�l �ll� er�ket is hasonl� m�don osztott�k be. Aradot az V. hadtest 9., 10 hadoszt�lya ostromolta, Bem parancsnoks�ga alatt a VI. hadtestbe 11., 13., 14., 15. hadoszt�ly tartozott. A miniszt�rium k�zvetlen al�rendelts�g�be ker�lt a 12. tartal�khadoszt�ly, m�g Kom�romot a VIII. hadtest 17., 18. hadoszt�lya v�dte. A 19. hadoszt�ly „egy rep�l� hadoszlop” elnevez�st kapta, a 20. hadoszt�lyhoz osztott�k be a hely�rs�gi �s v�rmegsz�ll� er�ket.  M�rcius 8-�n �letbe l�pett az �j hadrend, mely m�r jobban igazodott a val�s�ghoz. Az els� k�t hadtest szervezet�ben nem volt v�ltoz�s, a III. hadtestet a 6. �s a 8. hadoszt�lyb�l szervezt�k �jj�, a 7. hadoszt�lyt D�lvid�kre vez�nyelt�k. Az V. �s a VI. hadtest, valamint a 12. hadoszt�ly szervezete v�ltozatlan maradt. A VII. hadtestet h�rom hadoszt�lyra osztott�k. A 19. hadoszt�ly a m�ramarosszigeti hadoszlop elnevez�st kapta, a kom�romi v�rat v�d� VIII. hadtest h�rom hadoszt�lyb�l �llt.

Az eg�sz hadsereget nyolc hadtestre osztott�k a f�sereget az I., a II., a III. �s a VII. k�pezte, a IV. hadtest a D�lvid�ken, a VI. Erd�lyben harcolt. Az V. ostromolta Aradot a VIII. v�dte Kom�romot. Vetter alaposan �tszervezte a f�sereget is. A m�rcius v�g�re kialak�tott hadrend szerint az I. hadtest �llom�ny�t h�rom gyalog-, illetve egy lovasdand�r alkotta, a II. hadtest k�t gyalog- �s egy lovasdand�rb�l �llt, a hadoszt�lyok megsz�ntek. A III. hadtest, melynek szervezet�ben meghagyt�k Wysocki ezredes hadoszt�lyparancsnoki beoszt�s�t, h�rom gyalogdand�rb�l �llt. K�peztek ezen k�v�l egy lovashadoszt�lyt, Nagys�ndor ezredes parancsnoks�ga alatt, h�rom lovasdand�rral, valamint M�ri�ssy ezredes vezet�s�vel egy tartal�khadoszt�lyt. Ez ut�bbi hadoszt�lyba k�t dand�r tartozott t�z�rs�g n�lk�l, viszont szervezet�ben volt a n�gy�teges t�z�r f�tartal�k.

G�rgei a tavaszi hadj�rat elej�n, a f�hadsereg szervezet�n �jabb m�dos�t�st hajtott v�gre. A hadtestekn�l vissza�ll�totta a hadoszt�ly szervezetet �s feloszlatta az �n�ll� lovashadoszt�lyt. Mivel a II. hadtest tartal�kk�nt szerepelt a hadj�rat terv�ben, �gy a tartal�k hadoszt�ly is feleslegess� v�lt. A sikeres tavaszi hadj�ratot a budai v�r ostroma z�rta. A v�r bev�tele ut�n a t�mad� hadj�rat fel�j�t�sa �rdek�ben G�rgei a magyar sereg sz�m�ra �j szervezetet hat�rozott meg. Eszerint egy hadtest 10 000 f�b�l �llt, kett� gyalog-, �s egy lovashadoszt�lyb�l. A t�z�rs�g a hadoszt�lyok k�tel�k�be ker�lt, egy-h�rom �teg er�ben. A dand�r szervezet megsz�nt. Egy gyaloghadoszt�ly �t z�szl�aljb�l, a lovashadoszt�ly k�t lovasezredb�l vagy nyolc lovas oszt�lyb�l �llt. A ny�ri hadj�rat sor�n m�r e szervez�s volt �rv�nyben, de megval�s�t�sa ennek sem volt marad�ktalan.

1849. j�nius v�g�t�l a csapatok �sszevon�sa a tiszai hadsereg l�trehoz�s�val kezd�d�tt Perczel M�r t�bornok vezet�s�vel. A hadsereg a IX. hadtestb�l, a lengyel l�gi�b�l, a k�t tartal�k hadoszt�lyb�l szervezett X. hadtestb�l, a m�ramarosszigeti Kazinczy-hadoszt�lyb�l �s a tiszai �tkel�ket biztos�t� Knezi�-hadoszt�lyb�l �llt. Perczel a rendelkez�s�re �ll� er�ket az eddigi k�zponti szervez�si int�zked�seknek r�szben megfelel�en �jj�szervezte. Eszerint l�trehozott n�gy gyaloghadoszt�lyt, k�t-k�t dand�rral, egy �n�ll� gyalogdand�rt, egy lovashadoszt�lyt, szint�n k�t dand�rral. A Kazinczy ezredes �s a Knezi� t�bornok parancsnoks�ga alatt �ll� csapatok a k�nny�hadoszt�ly megnevez�st kapt�k. A tiszai hadsereg j�lius 29-�n Szegedre �rkezett, ahol egyes�lt az eddig D�lvid�ken harcol� IV. hadtesttel, illetve a szegedi tartal�k hadtesttel. A korm�ny itt felmentette Perczelt, ugyanakkor az �sszpontos�tott sereg f�parancsnok�v� Dembi�ski t�bornokot nevezte ki. A tiszai hadsereget parancsnok h�j�n G�l L�szl� ezredes �s Dessewffy Arisztid ezredes ir�ny�totta, az el�bbi a gyalogs�got, az ut�bbi a lovas csapatokat. Ezen sereg szenvedett veres�get Sz�regn�l, majd Temesv�rn�l. A szabads�gharc alatt az egys�ges�t�si k�s�rletek ellen�re a csapatok szervezete v�ltozatos k�pet mutatott. Igaz ez a f�hadseregre, de m�g ink�bb a mell�khadsz�nt�ren harcol�kra. Bem t�bornok Erd�lyben teljesen m�s elvek szerint �ll�totta �ssze hadtest�t.

Had�szat a szabads�gharcban

A XIX. sz�zad sor�n a hadm�v�szet fogalm�t k�t �rtelemben is haszn�lt�k. Sz�kebb �rtelemben egybeesett a had�szat fogalm�val, t�gabb �rtelemben mag�ba foglalta egyr�szt a hadvezet�st, m�sr�szt a hader� megteremt�s�t, a szervez�st, a felszerel�st �s a kik�pz�st is. A had�szat az eg�sz hader�nek a felhaszn�l�s�t jelentette a teljes hadsz�nt�ren a hadi c�l el�r�s�ig, a h�bor� befejez�s�ig. A hadi c�l rendszerint az ellenf�l haderej�nek teljes megsemmis�t�se volt. A hadi c�lok el�r�s�nek a m�dj�t haditervben dolgozt�k ki. Ez mag�ba foglalta a hader� csoportos�t�s�t, az egyes csoportok feladatait, illetve az ezekhez kapcsol�d� id�pontokat. A haditervet eml�kiratban r�gz�tett�k.

A kor katonai fogalmai k�z�tt m�r haszn�lt�k a hadm�velet kifejez�st is, had�szati �s harc�szati �rtelemben egyar�nt. Had�szati vonatkoz�sban a hader� eg�sz�nek egy huzamosabb ideig tart�, egys�ges tev�kenys�g�t �rtett�k. Ezt hadm�veleti tervben r�gz�tett�k, amelyekben szem el�tt kellett tartani az er�, a t�r, az id� �s az anyagsz�ks�glet optim�lis felhaszn�l�s�t. A hadm�veletek tervez�s�t a t�borkarok v�gezt�k. A hadm�velet had�szati �rtelemben lehetett, had�szati v�delem, t�mad� hadj�rat, had�szati visszavonul�s, p�rhuzamos �ld�z�s. A hader� tev�kenys�g�t a had�szati alapvonal, a b�zis biztos�totta, szem�lyi, anyagi vonatkoz�sban egyar�nt. A had�szat fogalm�nak k�r�be tartozott a csata is, mely kifejez�st hadsereg vagy ann�l nagyobb k�tel�k tev�kenys�g�re �rtett�k, szemben az �tk�zettel, melyet harc�szati �rtelemben haszn�lt�k �s hadtest vagy ann�l kisebb k�tel�k harc�ra vonatkozott.

1848. nyar�n, Magyarorsz�gon a politikai �s a katonai vezet�s sz�m�ra a d�lvid�ki nemzetis�gi felkel�s jelentett katonai er�vel megoldand� feladatot. Erre az orsz�g teljes haderej�t nem kellett mozg�s�tani. B�r a felkel�st nem siker�lt elfojtani, szeptemberben m�r Jella�i� t�mad�sa elvonta a figyelmet err�l a „kish�bor�r�l”. Ezut�n az OHB m�r teljes er�vel a horv�t b�n csapatai elleni hader� megszervez�s�t v�gezte. Kossuth gyakorlatilag minden szervez�munk�t mag�ra v�llalt, az �sszevont hader� lehets�ges hadm�velet�t azonban sem �, sem m�s nem dolgozta ki. M�g�nak a p�kozdi csata ut�ni tev�kenys�g�b�l ez egy�rtelm�en kider�lt. Az �szi h�napok sor�n egyr�szt az osztr�k hat�rn�l �ll� f�sereg n�vel�s�t, m�sr�szt az orsz�g vesz�lyeztetett r�szein k�l�nb�z� nagys�g� csapatok fel�ll�t�s�t v�gezt�k. A szervez�munka mellett azonban ism�t elmaradt egy k�z�s terv kidolgoz�sa, a csapatok �sszehangolt tev�kenys�g�nek �rdek�ben. Az orsz�g megv�d�se teh�t az �n�ll�an tev�kenyked� csapatparancsnokokt�l f�gg�tt, akik viszont csak �ltal�nos int�zked�seket kaptak. Valamelyest r�szletesebb elk�pzel�s csak a fel-dunai hadsereggel kapcsolatban volt, melynek ellen�ll�si helyeket hat�roztak meg Pozsonyn�l, Gy�rn�l �s a V�rtesn�l. A magyar f�l nem tudta kihaszn�lni azt az el�nyt, melyet a bels� vonalon val� elhelyezked�se jelentett. Az osztr�k t�mad�s megindul�sa ut�n Kossuth azon int�zked�se, hogy a Perczel-hadtest egyes�lj�n a f�sereggel m�r elk�sett.

Az osztr�k f�l c�lja, az orsz�g k�r�l elhelyezked� csapatokkal k�zel egyid�ben k�zponti ir�nyba, Pest fel� ir�nyul� t�mad�ssal sz�tverni az ellen�ll� er�ket �s elfoglalni a magyar f�v�rosokat. Ezzel el�rhet�nek v�lt�k azon politikai c�lt, mely�rt a h�bor� megindult.

A honv�dcsapatok m�k�d�s�nek �sszehangol�s�ra az els� tervet a janu�r 2-i haditan�cson fogadt�k el. A terv megval�s�t�s�nak ir�ny�t�s�ra azonban f�vez�rt m�g mindig nem neveztek ki. A tervet a had�gyminiszt�rium t�borkari oszt�lya dolgozta ki, meghat�rozva a hadtestek feladatait, az �sszpontos�t�s hely�t, idej�t. C�lk�nt e terv az osztr�k csapatok el�nyomul�s�nak lass�t�s�t, lehet�leg meg�ll�t�s�t, valamint a csapatok tisz�nt�li gy�lekeztet�s�t t�zte ki. A magyar csapatok egyes�l�se m�r elengedhetetlenn� tette egy f�vez�r kinevez�s�t, aki egys�ges terv szerint ir�ny�tja a tervezett hadj�rat v�grehajt�s�t. Erre a posztra Kossuth Dembi�ski t�bornokot h�vta meg, akinek a lehet� leggyorsabban a megfelel� csoportos�t�st kellett l�trehoznia �s a t�mad� hadj�ratot meg kellett kezdenie. A lengyel t�bornok terve szerint a f�er� az Eger—Gy�ngy�s—Hatvan ir�nyba t�mad, m�sik ir�nyk�nt a Szolnok—Pest vas�tvonalat hat�rozta meg. A hadj�rat — a csapatok be�rkez�s�nek f�ggv�ny�ben — m�rcius els� napjaiban kezd�dhetett. E terv azonban Windisch-Gr�tz el�renyomul�sa miatt meghi�sult. A Dembi�skit felv�lt� Vetter �j tervet k�sz�tett, mely szerint a f�ir�ny a pest-szolnoki vas�tvonal, a m�sik ir�ny az Eger—Gy�ngy�s—Hatvan volt. E terv v�grehajt�s�hoz rendk�v�l kedvez� felt�telt teremtett a m�rcius 5-i szolnoki gy�zelem, amelyben Damjanich �s V�csey hadoszt�lyai h�df�t foglaltak, el�zve az itt �llom�soz� osztr�k dand�rt. A m�r itt l�v� er�kh�z rendelte Vetter az I. hadtestet is, m�g G�rgeinek �szakon kellett elhitetnie Windisch-Gr�tzzel, hogy a magyar f�sereg tov�bbra is ott tal�lhat�. A Tisz�n val� �tkel�sre — Damjanich kezdem�nyez�s�re — Cibakh�z�n�l ker�lt sor, azonban a hadj�rat kudarcba fulladt. Ezt k�vet�en Vetter Tiszaf�red t�rs�g�ben k�v�nta �sszpontos�tani erej�t. A tov�bbiakban azonban Vetter betegs�ge miatt ism�t f�vez�rv�lt�sra ker�lt sor. G�rgei, a megb�zott f�vez�r, Gy�ngy�s t�rs�g�ben egyes�tette csapatait, terve szerint a d�nt� csat�t G�d�ll� t�rs�g�ben kell megv�vni. Mivel a Hatvan — g�d�ll�i �t, egyr�szt a Zagyva �s a Galga meg�radt vize miatt nehezen j�rhat�, tov�bb� mert a kedvez� fekv�s� M�riabeseny�t meger�s�tette az osztr�k f�l, ebben az ir�nyban a f�vez�r csak a VII. hadtest tev�kenys�g�vel sz�molt, a m�sik h�rom az �roksz�ll�s—Nagyk�ta—Isaszeg ir�nyban t�madott. Ennek sikeres v�grehajt�sa a legkedvez�bb esetben az osztr�k f�er� beker�t�s�t �s d�nt� csat�ra k�nyszer�t�s�t eredm�nyezhette. A terv kock�zatos volt, hisz a VII. hadtest napokra mag�ra maradt. K�t kisebb jelent�s�g� �tk�zet ut�n a magyar sereg Isaszegn�l tal�lkozott a cs�sz�ri hadsereg z�m�vel. Az �prilis 6-�n sorra ker�l� csat�ban G�rgeinek siker�lt helyi er�f�l�nyt l�trehoznia, amit annak k�sz�nhetett, hogy Windisch-Gr�tzet v�gig bizonytalans�gban tudta tartani a magyar csapatok helyzet�vel kapcsolatban. A csata azonban a VII. hadtest t�volmarad�sa miatt nem lett d�nt�.

A csat�t k�vet� nap G�d�ll�n Kossuth jelenl�t�ben �jra �ssze�lt a haditan�cs, amelyen elfogadt�k az �j haditervet. Ennek �rtelm�ben a k�vetkez� hadic�l Kom�rom felment�se �s a Dun�n t�rt�n� �tkel�s volt. Ez az�rt mutatkozott c�lszer�nek, mert �gy a magyar f�v�ros, megmenek�l egy ott v�vand� csata k�vetkezm�nyeit�l �s kedvez� esetben siker�l az osztr�kok visszavonul�si �tj�t elv�gni, �gy egy �jabb csat�ra k�nyszer�teni �ket. Ugyancsak fontos szempont volt Kom�rom min�l gyorsabb felment�se is. Windisch-Gr�tz csapatai Pestre vonultak vissza, �gy a c�l el�r�s�nek legr�videbb �tvonala V�con kereszt�l vezetett. A terv sikeres v�grehajt�s�hoz mindenk�ppen sz�ks�ges volt az osztr�k f�llel elhitetni, hogy a magyar f�er� a f�v�rosokat akarja elfoglalni. Ennek �rdek�ben egy hadtest �s egy hadoszt�ly Pest el�ter�ben maradt. A haditerv f�von�saiban ism�t sikeresen megval�sult, viszont a kom�romi t�bbnapi v�rakoz�s azt eredm�nyezte, hogy az osztr�k csapatok — harcolva ugyan — Gy�r—B�cs fel� el tudtak vonulni.

Az �prilis 26-i kom�romi csata ut�n ism�t �ssze�lt a haditan�cs a tov�bbi c�l meghat�roz�s�ra. Ezen a tan�cskoz�son k�t n�zetet �tk�ztettek. Az egyik, mely szerint a magyar csapatoknak k�sedelem n�lk�l tov�bb kell t�madniuk �s kik�nyszer�teni a d�nt� csata megv�v�s�t. A m�sik szerint, szerinte vissza kell fordulni Buda fel� a v�r visszafoglal�s�ra �s csak ez ut�n folytathat� a hadj�rat. Ez ut�bbi mellett �llt Kossuth is, aki lev�lben s�rgette a v�r elfoglal�s�t, els�sorban nemzetk�zi politikai okokra hivatkozva. G�rgei r�vid ingadoz�s ut�n a Buda elleni t�mad�s mellett d�nt�tt, �t els�sorban a csapatok f�radts�ga, a nagy vesztes�gek, az anyagi k�szletek sz�ll�t�s�nak akadoz�sa gy�zte meg arr�l, hogy a k�nnyebbnek l�tsz� feladatot v�lassza.

Az elh�z�d� ostrom alatt m�r megindult a tervek kidolgoz�sa az orsz�got fenyeget� k�t ellens�g t�mad�s�nak visszaver�s�re. A minisztertan�cs �ltal elfogadott tervben Klapka minden hadseregnek, hadtestnek �s hadoszt�lynak meghat�rozta a feladat�t. A terv a csapatok �sszevon�s�t hat�rozta el Kom�rom—Nyitra t�rs�g�ben. A terv Bemet jel�lte f�parancsnoknak, akinek a D�lvid�ken Titel elfoglal�sa, P�terv�rad felment�se ut�n, min�l gyorsabban Kom�romhoz vagy az osztr�k hat�rhoz kellett �rkeznie. A terv v�grehajt�sa elmaradt, els�sorban �ppen Bem miatt, aki nem is tudta, de nem is akarta ezt megval�s�tani. G�rgei, miut�n hi�ba v�rt az er�s�t�sek be�rkez�s�re a t�mad� hadj�rat fel�j�t�s�t hat�rozta el. Terve szerint a f�hadsereg egy hadtesttel Gy�rn�l v�delmi �ll�st foglal, a z�m pedig a V�g foly�n kereszt�l Nagyszombat—Pozsony ir�ny�ba, t�mad. A Csall�k�z fel� a kom�romi v�d�seregnek kellett „t�ntetni”, illetve a Dun�nt�lon a Kmety-hadoszt�ly ind�tott egy figyelemelterel� t�mad�st. G�rgei a hadj�ratot s�rg�sen meg is ind�totta, hogy megel�zze az orosz csapatok be�rkez�s�t. A V�g-menti ellent�mad�s azonban kudarcot vallott, nem siker�lt az osztr�k csapatokat legy�zni. Az �jabb tervet a j�nius 26-�n �ssze�lt minisztertan�cs fogadta el. G�rgei terve szerint k�t nagy csoportos�t�st kell l�trehozni, az egyiket Kom�rom t�rs�g�ben az I., a II., a III., a VII., a VIII. hadtestb�l, a Kmety-hadoszt�lyb�l, valamint a t�rs�gben m�k�d� t�bbi hadoszlopb�l. A m�sik csoportos�t�st a Tisza-ment�n az erd�lyi, a d�lvid�ki hader�b�l �s a Kazinczy-hadoszt�lyb�l. A z�m�vel a Duklai-szoroson kereszt�l el�renyomul� orosz csapatokat a Wysocki-hadtestnek kellett lass�tani. A f� c�l tov�bbra is az osztr�k csapatok megver�se maradt. A minisztertan�cs elvetette Kossuth javaslat�t, hogy Bemet nevezz�k ki f�vez�rr�. A haditerv sikerrel kecsegtetett, hisz a magyar f�sereg az orsz�g legnagyobb, leger�sebb v�r�ra t�maszkodva kedvez� helyzetben v�rhatta az osztr�k t�mad�st. A helyzet azonban ism�t kedvez�tlen fordulatot vett. Az osztr�k csapatok j�lius 28-�n megvert�k a VII. (Poeltenberg) hadtestet �s elfoglalt�k Gy�rt. A veres�g �s t�borb�l �rkez� kedvez�tlen h�rek miatt Kossuth egy �jabb minisztertan�csot h�vott �ssze. Ezen G�rgei nem volt — nem lehetett — jelen, viszont az �l�sre t�bb Pesten l�v� eddig j�r�szt mell�z�tt t�bornok is megh�v�st kapott. Dembi�ski itt a k�vetkez� tervet terjesztette el�. Minden magyar er�t Szeged k�rny�k�re kell rendelni, Kom�romba mind�ssze egy 15 000 f�s hely�rs�get kell hagyni. Az �sszpontos�tott hadsereg ezt k�vet�en megveri Jella�i� csapatait, majd azt az ellens�get, amely hamarabb �r ide. A minisztertan�cs e tervet fogadta el. Ezt mindenk�ppen nagy hib�nak kell tartanunk, hisz lehet�s�get adott az ellens�g egyes�l�s�re is, amely a rendk�v�l kedvez�tlen er�viszonyok �rv�nyes�t�s�hez vezethetett. N�h�ny nappal k�s�bb Kossuth G�rgeit lev�ltotta, �s M�sz�rost nevezte ki f�vez�rr�.

A G�rgei �ltal vezetett csapatok a tervben meghat�rozott �sszpontos�t�s hely�re j�lius 11-e ut�n indultak el, a Duna bal partj�n. Az egyes�l�sb�l �gy kimaradt ez a hadsereg. A Tisz�t�l keletre l�trehozott f�csoportos�t�s harc�rt�ke, felszerel�se, ell�totts�ga azonban j�val alatta maradt ak�r a G�rgei hadsereg�nek, ak�r Haynau t�borszernagy csapatainak. E k�t t�nyez� vezetett a vesztes csat�khoz �s gyors�totta meg a szabads�gharc befejez�s�t. A haditervhez a m�g j�lius 30-�n a F�vez�rs�get �tvev� Dembi�ski sem tartotta mag�t, pedig a v�letlenek, t�ved�sek �s balfog�sok eredm�nyek�nt Szegedn�l val�ban egy l�tsz�mban nagyobb �s kedvez� k�r�lm�nyek k�z�tt �ll� magyar sereg n�zett szembe a Tisz�hoz meg�rkez� Haynauval. A lengyel f�vez�r azonban ki�r�tette Szegedet, lehet�s�get adva �gy az �tkel�sre. A hib�k egyenesen vezettek a temesv�ri csataveszt�shez.