szantomihaly
szantomihaly
Men
     
E.mail cmem

szanto.mihaly@zmne.hu

     
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
     
Hrlevl hallgatimnak
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
     
A Magyar Honvdsg a kiegyezs utn
     
MH 1867-tl
     
A MH 1848-tl
A MH 1848-tl : Magyar hadtrtnelem 1848-49

Magyar hadtrtnelem 1848-49

  2007.08.23. 11:15

I. Rsz. Az albbi t rszben igyeksznk bemutatni az 1848-49-es magyar szabadsgharc hadtrtnett. Az anyag "A Magyar Honvdsg 1848-1989" cm egyetemi tanknyv dr. Csikny Tams alezredes ltal rt vonatkoz rsznek rvidtett vltozata. Egyben a ZMNE hallgatinak tananyagt kpezi. Ez a rsz a szabadsgharc kibontakozst s menett mutatja be a tavaszi hadjratig.

. Magyar hadtrtnelem 1848—1849

I.RSZ

 

Az 1848/49-es magyar forradalom s szabadsgharc veresge ellenre, dnt vltozst idzett el a trsadalmi gondolkodsban, s trvnykezsben, melyeket az nknyuralom alatt sem lehetett semmiss tenni. Magyarorszg tudtra adta az osztrk csszri politika irnytinak, hogy legyzsre egyedl kptelen. Ez pedig olyan politikai tkt jelentett az orszg szmra, melynek meglte az 1867-es kiegyezshez vezetett. A szabadsgharc alatt az ert pedig az a honvdsereg jelentette meg, mely kpes volt egyenl ellenfele lenni az osztrk csszri-kirlyi (cs.kir.) hadseregnek. Ennek a hadernek a megszervezse s mkdse azrt is rendkvl fontos szmunkra, mert a magyar trtnelemben elszr jtt ltre egy, a kor sznvonaln ll, tkpes, lland hadsereg.

A szabadsgharc katonai trtnetnek vzlata

Az elzmnyek

Magyarorszgot a trk megszlls all dnten a Habsburg-birodalom hadereje szabadtotta fel. Ezt kveten bekvetkezett az, amelynek veszlyre mr nhny vtizeddel korbban Zrnyi Mikls is figyelmeztetett, az orszg a hatalmas birodalom tartomnya lett, minden nllsg nlkl. E helyzet megvltoztatsra azonnal megindult az ellenlls, mely hol a csatatereken, hol politikai skon, a mvszet klnbz terletein, vagy csupn a kznemesi krikban folytatott beszlgetsek, vitk kzben jelent meg. Nagy volt az ellenrzs az udvarral szemben s ez sokszor mg azon intzkedsek megvalstst is akadlyozta, amellyel egybknt az orszg fejlesztst cloztk. Ez az llapot alig-alig enyhlt, legfeljebb, ha egy kls veszly fenyegetett. gy volt ez az osztrk rksdsi, a htves hbor idejn, vagy a nagy francia forradalmat kvet hbork alatt. A bcsi kongresszus utn az ellenttek kijulsa nem sokig vratott magra. A hbors vek alatt felhalmozdott adsg, a fedezet nlkl kibocstott paprpnz rtktelenedsvel egytt jr inflci, a nemessg ellenllst vltotta ki, amelynek az lett a kvetkezmnye, hogy a kirly 1812-tl vekig nem hvta ssze az orszggylst.

A gazdasg konszolidldsa utn mr a birodalom rdeke is azt kvnta, hogy Magyarorszgon is visszatrjenek a rendi alkotmnyossghoz. Az 1825-s pozsonyi orszggyls — azon tl, hogy mr sszehvsa is rendkvl nagy eredmny volt — kt fontos hatrozatot is fel tudott mutatni. Trvnyt hoztak a Magyar Tudomnyos Akadmia megalaptsrl, s jra napirendre tztk a XVIII. szzad vgn kidolgozott reform javaslatok vitjt. A kvetkez orszggylsek mr azon elkpzelsek megvitatsnak jegyben teltek el, melyek az orszg gazdasgi talaktst, a trsadalmi haladst, a polgrosodst tztk ki clul. A magyar orszggyls megosztottsga s az udvar ellenllsa miatt azonban e trekvseket csak nehezen tudtk megvalstani. Az 1847-es orszggylsen a gyors vltozsokat srget ellenzk mr politikai prtknt jelentkezett s cljaikat az Ellenzki Nyilatkozatban fogalmazta meg. A novemberben megnyitott orszggylsen azonban nem kvetkezett be a vrt ttrs.

Az 1848-as v azonban meghozta a rgta remlt vltozsokat. Az eurpai forradalmi hullm elrte Magyarorszgot is s ez felgyorstotta a pozsonyi orszggyls munkjt. Az ellenzk kvetelseit elbb az alshz, majd a bcsi forradalom kitrse utn, a frendi hz is elfogadta. A felterjesztst mrcius 15-n vittk az orszggyls kvetei Bcsbe. Az uralkod szmra a krlmnyek a reformkvetelsek elutastst nem tettk lehetv. Ezt kveten az orszggyls kidolgozta s elfogadta azon trvnyeket, melyet az uralkod prilis 11-n szentestett. Ezen alkotmny szint trvnygyjtemny mr hivatalosan is lehetv tette, hogy a magyar trtnelemben elszr, egy az udvari hivataloktl fggetlen, az orszggylsnek felels kormny vegye kezbe a vgrehajt hatalmat. A hivatalba lp Batthyny-kormny nyolc minisztere kztt helyet kapott a hadgyminiszter is, aki az orszgban lv katonai szervek, az itt llomsoz csapatok tevkenysgnek biztostsrt volt felels. Mieltt e feladatokat, illetve a magyar politikai s katonai vezets hadseregpt tevkenysgt ttekintennk clszer megvizsglni azt, milyen szervek, csapatok voltak Magyarorszgon, 1848 tavaszn.

A csszri-kirlyi hadsereg szervezete Magyarorszgon

Az Osztrk Csszrsg terlett — melyhez ekkor az osztrk rks tartomnyokon kvl, a magyar korona orszgai, Galcia s szak-itliai tartomnyok tartoztak — katonai-kzigagatsi szempontbl tizenkt fhadparancsnoksgra osztottk. Melyet a bcsi Udvari Haditancs irnytott. Ezek kzpontjai Magyarorszgon s kapcsolt rszein a kvetkezk voltak: Magyarorszgon Buda, Erdlyben Nagyszeben, Horvtorszgban Zgrb, Szlavniban Ptervrad, a Bnsgban Temesvr szkhellyel mkdtek. Feladatuk kz tartozott, hogy riztk az adott orszg, orszgrsz rendjt, biztonsgt, irnytottk a terletkn llomsoz csapatokat, felgyeltk az itt lv objektumok, intzmnyek, szervek tevkenysgt. A magyarorszgi fhadparancsnoksg terlett hat hadosztlyra, hadosztlyonknt kt dandrra osztottk. A tbbi fhadparancsnoksg terletn arnyosan kevesebb hadosztlyt s dandrokat szerveztek. A budai fhadparancsnoksg terletn mg tovbbi jelents katonai szervek is telepltek. Pesten mkdtt a mind az t kerletet tfog tzr hadosztlyparancsnoksg, ugyancsak itt szkelt az akkor mg fegyvernemektl kln szervezett szekerszet parancsnoksga is. Budn mkdtt a hadmrnki kar magyarorszgi kerleti erdtsi igazgatsga, amely a vrakat, erdket felgyelte, tovbb a fszllsmesteri trzs egy osztlya, valamint a ruhzati-gazdasgi kezelsg egy bizottmnya, Komromban pedig az rkszkar magyarorszgi klntmnye. A fhadparancsnoksg alrendeltsgbe tartozott tbori orvosi igazgatsg, fhadbiztossg, tovbb a bbolnai s a mezhegyesi mntelep. E vezet s biztost szervek mellett az itt llomsoz katonasg dnt rszt a csapatok jelentettk. A birodalom ekkor tvennyolc gyalogezredet tartott fegyverben, melyek kzl tizenhrom magyarorszgi, kett erdlyi kiegszts volt. A gyalogsghoz tartoz tovbbi t helyrsgi zszlalj kzl egy volt magyar. A hatrrvidk tovbbi tizennyolc ezredet s egy sajks zszlaljat lltott fel, ezek kzl a kt szkelyfldi volt magyar. A lovassg harmincht lovas ezredbl llt, tizenkett huszr, nyolc vrtes, hat dragonyos, ht svalizsr s ngy dzsids. A huszrezredeket Magyarorszgrl, illetve Erdlybl toboroztk. Az orszgban llomsoz 5. tzrezredet s a mrnkkari csapatokat kizrlag ms tartomnyokbl egsztettk ki. Az ezredek meghatrozott kiegsztsi krzettel rendelkeztek, e terletekrl az ezredekhez sorshzs utn vonultak be az joncok olyan szmban, melyet a magyar orszggyls idrl-idre megszavazott. A szolglati id 1830 utn tz v volt. A gyalogezredek hrom, illetve ngy zszlaljbl lltak, zszlaljanknt hat szzadbl. A zszlaljakon kvl az ezrednek volt kt grntos szzada is, melyek egy osztlyt alkottak. Ez utbbiakat rendszerint sszevontk ms ezredbeli osztlyokkal egy grntos zszlaljba. A gyalogzszlalj ltszma kzel 1200 f volt. Bke elhelyezsben a zszlaljakat rendszerint kln helyrsgekben llomsoztattk. A lovassg esetben a vrteseknl s a dragonyosoknl, vagyis a nehz lovassgnl hrom, a knny lovassgnl ngy osztly alkotott egy ezredet. Az osztlyok kett-kett szzadbl lltak. Egy huszrszzad rendszerestett ltszma 218 f volt. A tzrsget szintn ezredekbe alaktottk, ezredenknt ngy zszlaljjal, melyekbe hat, illetve ngy szzadot szerveztek. Egy szzad szksg esetn tbb teget is ki tudott lltani. A mrnkkari csapatokat t zszlalj kpezte, egy nyolc szzados rksz, egy hat szzados aknsz s hrom utsz zszlalj. Ezek kzl egy sem teleplt Magyarorszgon.

1848 elejn a tizent magyarorszgi s erdlyi kiegszts gyalogezred negyvent zszlaljbl huszonngy, az t grntos zszlaljbl kett llomsozott Magyarorszgon. A huszrezredek kzl mindssze ngy volt itthon. Az idegen kiegszts csapatok kzl tizenhat zszlalj s tizenkett lovas ezred teleplt Magyarorszgon, Horvtorszgban, Szlavniban s Erdly terletn. E szmok azt mutatjk, hogy a hivatalba lp magyar kormny negyvenhrom zszlaljjal s 122 lovas szzaddal — korltozott mrtkben — rendelkezett.

A hadsereg hbors szervezete merben eltrt a bkehadrendtl. Mg bkben a meghatroz egysg mindhrom fegyveremnl az ezred volt, hborban ttrtek a dandr — hadosztly — hadtest — hadsereg felosztsra. A fegyvernemek kztti arnyt — a clausewitzi felfogs szerint — akkor tekintettk helyesen, ha a lovassg ltszma negyede, hatoda volt a gyalogsgnak. A lvegek szma ezerfnknt 2-3 kezdetben, a hbor folyamn a vesztesgek miatt elrhette az 5-t is. Ebben a korban egy felttelezett millis hadsereg llomnyba 790 ezer gyalogossal, 125 ezer lovassal, 70 ezer tzrrel s 15 ezer mszaki katonval szmoltak.

A hadsereg alapvet harcszati egysge a gyalogzszlalj, a lovasszzad, illetve a tzrteg volt. E szervezeteket tartottk megfelel mozgkonysgnak, ellenllkpesnek, s ezt tudta a parancsnok mg hanggal „tfogni”.

A honvdsereg megszervezse

Az 1848. mjus 7-n alrt rendeletben a kirly utastotta a fhadparancsnoksgokat, s alrendeltjeit, hogy ktelesek a magyar minisztrium parancsainak engedelmeskedni. Ezt kveten teht a cs.kir. hadsereg Magyarorszgon llomsoz csapatai, itt teleplt szervei, intzmnyei teljes kren a magyar minisztrium alrendeltsgbe tartoztak. A jnius 10-n kiadott uralkodi leirat a kormny jogait a hatrrvidkre is kiterjesztette. Ez az intzkeds mr teljes egszben trvnyess tette a hadgyminiszter korbbi parancsait. Ez elssorban a katonai vezetk szmra volt fontos, hisz eddig nem volt egyrtelm, hogyan viszonyuljanak a magyar kormny intzkedseihez, eloszlatta egyben a ktsgeket, hogy ezek vgrehajtsa trvnyes-e.

A magyarorszgi lland katonasg feletti intzkedsi jog megszerzsn kvl a XXII. trvnycikk rtelmben megindult a „nemzeti rsereg” megszervezse is. A nemzetrk soraiba kezdetben csak olyan feddhetetlen polgrokat vettek fel. prilis kzepre a nemzetrk ltszma mr megkzeltette az 55-60 000 ft, de csak negyedrszk volt puskval felfegyverezve. Ezen er azonban mozdthatatlan s jrszt kikpzetlen tmeg volt.

A megbzhat hader szaportsa pedig egyre srgsebb feladatt vlt. Az orszg nemzetisgi vidkein egyre ntt az elgedetlensg. Elszr a Dlvidken szlesedett ki, ahol a Szerb Fejedelemsgbl tmogatott felkelk ellen katonasggal kellett fellpni. Mivel az lland katonasg ltszma legfeljebb a bkben meglv hinyok, a tartalk zszlaljak feltltsvel lett volna nvelhet, ugyanakkor a magyarorszgi toborzs csapatok hazahozatalra irnyul kormnytrekvsek csak lassan jrtak eredmnnyel, keresni kellett egy j hadsereg-szervezsi formt. Ennek rdekben hatrozta el a minisztertancs prilis 15-n a 10 000 fbl ll „rendes nemzetrsg” fellltst. Ez tz zszlaljat s egy lovas-tzr teget jelentett, melybe az nknt jelentkezket hromvi idtartamra fogadtk fel. A szervezmunkt az Orszgos Nemzetrsgi Haditancs vgezte, mely szinte megfelelt egy minisztriumnak. A minisztriummal val egyestse november vgtl, az egysges honvdsereg megteremtsvel trtnt meg.

A zszlaljak toborzsa a helyi kzigazgats kzremkdsvel folyt. Jnius elejre elszr a fvrosokban, majd a Szegeden illetve a Debrecenben s krnykn toborzott zszlaljak fellltsa fejezdtt be. A kvetkez kt hnapon bell mind a tznek a ltszma elrte a meghatrozott ezer ft. A zszlaljak tisztikara a sorezredektl lpett t, illetve nyugllomny tiszteket neveztek ki klnbz beosztsokba. A parancsnokokat rnagyokk lptettk el. A felszerelsrl a kincstr gondoskodott. A hinyz fegyvereket a magyar kormny klfldi vsrlsokkal igyekezett ptolni. Ezeket, az els zszlaljakat kezdtk elszr, „honvd”-knt emlegetni. A tz zszlalj fellltst Erdlyben mg rvid idn bell tovbbi kett kvette. A zszlaljakat a fellltsuk utn nem sokkal mr a Dlvidkre s a Drva-mentre veznyeltk. Ezen er mg mindig kevsnek bizonyult a harc sikeres folytatshoz s a Horvtorszg felli hatr ellenrzshez. Josip Jellai altbornagy, horvt bn ugyanis kezdettl felmondta az engedelmessget a magyar kormnynak s fennllt annak veszlye, hogy tmadst indt az orszg ellen. A megyk nemzetri zszlaljainak, lovas osztlyainak szervezse ugyan idkzben tovbb folyt, de ezek jellegknl fogva hosszabb tbori alkalmazsra nem voltak alkalmazhatk. Ez volt az oka annak, hogy augusztus elejn mozg, nkntes nemzetrsg fellltst hatroztk el. Ugyancsak ebben az idszakban llt fel nkntesekbl az a nhny szabadcsapat is, amelyek ksbb szintn honvdzszlaljakk alakultak t. A nemzetrsg, illetve az emltett trvny alapjn szervezett csapatok ltszmnak nvelse mellett a szervezd hadgyminisztrium igyekezett a Magyarorszgon llomsoz csapatoknak az orszg rdekei szerinti felhasznlst biztostani, esetleg ezeket honi kiegszts csapatokra kicserlni.

A hadgyminiszter, Mszros Lzr ezredes, els feladata a minisztrium megszervezse volt. A minisztrium szervezse jlius 2-ra fejezdtt be. Mszros, mikzben a sorezredek llomnyt igyekezett felesketni a magyar kormnyra, Batthyny Lajos miniszterelnkkel egytt sorozatos erfesztseket tett az itt llomsoz csapatok, magyarorszgi kiegszts ezredekre val kicserlse rdekben. Ezeket, a ksrleteket a kirly mg csak tmogatta, de az Udvari Haditancs helybe lp bcsi hadgyminisztrium sorozatosan akadlyokat grdtett eljk. Gyalogsg esetben a krsek jnius elejn jrtak elszr sikerrel. Vgl is nhny zszlaljnl tbb nem kerlt a kormny alrendeltsgbe. A tizenkt huszrezred kzl ngy Magyarorszgon volt, a tbbi klfldn teljestett szolglatot. A kirly prilis 24-n a engedlyezte kt huszrezred hazairnytst, de ez csak ksbb s csak rszben valsult meg, tbb ezrednl szksek kezddtek, melynek eredmnyeknt ha nagy vesztesgek rn, de tbb huszralakulat hazatrt. A hadgyminisztrium az alakulatcserk utn huszonnyolc sor-gyalogzszlaljjal s kilenc huszrezreddel rendelkezett. A zszlaljak kzl hrom olasz, a tbbi magyarorszgi kiegszts volt.

A hadseregszervez munka szeptemberben vett j fordulatot. A Batthyny-kormny az udvarral kialakult egyre feszltebb viszony miatt lemondott, helyette — oktber 8-n — az orszg irnytst az Orszgos Honvdelmi Bizottmny (OHB) vette t. Jellai horvt bn szeptember 11-n tkelt — zmmel, hatrr csapataival — a Drvn s kt oszlopban, tbb mint 50 000 fvel kzeledett a magyar fvrosok fel. A drvai magyar sereg a tler ellen Veszprmig htrlt. A tmads hrre Kossuth az Alfldre igyekezett toborz krtra, a Dunntlon pedig Mga Jnos altbornagy Szkesfehrvr krnykn gylekeztette a csapatokat. A magyar sereg — 17 500 fvel — Pkozd krnykn szeptember 29-n tkztt meg Jellai csapataival. A tler ellenre sikeres csata utn, a hromnapos fegyversznetet kihasznlva, a horvt bn Bcs fel vonult el. Az ellentmadst Bcsbl tmogattk. Az oktber 3-n kiadott kirlyi manifesztum, mely hatlyon kvl helyezte az „prilisi trvnyek” kzjogi cikkelyeit s bevezette a rendkvli llapotot. Erre hivatkozva tbb magyarorszgi katonai vezet megtagadta a tovbbi szolglatot. Mga csapatai kzben Jellaiot az osztrk hatrig kvettk. A hatr tlpse csak Kossuth megjelense utn, oktber 30-n trtnt meg, aminek kvetkezmnye a msnapi slyos schwechati veresg lett. Ezen a hadszntren ezutn msfl hnapos sznet llt be, amelyet a honvdsereg lzas fejlesztsre hasznltak fel.

Az OHB vgrehajt szerve a katonai gyek vonatkozsban, az addig is ugyanezen feladatot ellt hadgyminisztrium volt. Novemberben az orszg terlett nyolc katonai kerletre osztottk. Az n. hadmegyk feladata: az joncozsok vgrehajtsa, az ott lv katonasg irnytsa, ellenrzse. Az oktbertl jra megindult intenzv toborzskor mr jelents feladatok hrultak ezekre, a szervekre. Sorban lltottk fel a honvdzszlaljakat, a lovas osztlyokat, a tzrtegeket s az utszzszlaljakat. A gyalogsgnl a honvdzszlaljak szma december kzepig mr hatvankettre emelkedett. A korbban fellltott nkntes nemzetri s szabadcsapatok kzl is mr tbbet talaktottak honvdzszlaljj. A kialakul egysges honvdsereg szervezetben tbb klfldi lgi is helyet kapott. Legjelentsebb ezek kztt a lengyel volt, hat gyalog s egy dzsids szzadval. Rajtuk kvl mr ekkor szervezs alatt volt a bcsi lgi s a tiroli vadszok ktelke. Szerepet jtszott a ksbbiekben az olasz s a nmet lgi is. A lovassg fejlesztse a hazarkezett ezredek kiegsztsvel, illetve j alakulatok fellltsval folytatdott. t j ezredet szerveztek a lovassg megfelel arnynak a biztostsra. December kzepig nyolcvankt szzadot sikerlt fellltani.

A fenti kt fegyvernem nagysgnak, ltszmnak a nvelse meglv alapokon, a rendelkezsre ll tapasztalt tisztek irnytsval sikeresen folyt, sokkal nehezebb volt viszont a tzrsg megszervezse. Ezt a Magyarorszgon ekkor mg szinte hagyomnyok nlkli, fegyvernemet nhny magyar szrmazs, illetve a magyar kormnyra tett eskjt komolyan vev tiszt s altiszt kezdte el megteremteni. A mjusban elkezdd szervezsi munkt, a Pesten llomsoz 5. tzrezred biztostotta, a felszerels s oktati llomny tekintetben is. A gyors s eredmnyes munka elssorban a tzrsghez felvett joncok alapos kivlogatsnak volt ksznhet. A fegyvernemhez tbbnyire rtelmisgi foglalkozsakat, dikokat s technikai eszkzkhz rt szakembereket soroztak be. Az tegek sszelltsa nmileg eltrt a cs.kir. hadsereg szervezsi gyakorlattl, hat helyett nyolc lvegbl llt. Minden ms tekintetben megegyezett a kt fl tzrsge. Az tegek dnten hatfontos gyalog- s lovas tegek voltak, alacsonyabb szmban sszelltottak mr elavultnak szmt hromfontos s nehz tizenkt-fontos tegeket is. A hadszertrakban lv kszletek december kzepig biztostottk a szksges felszerelst, ekkor pedig mr megindult Pesten a lveggyrts. Erre az idszakra a honvdsereg tegeinek szma mr meghaladta a harmincat. Ez biztostotta a tzrsg megfelel arnyt a fegyvernemek kztt, st esetenknt s helyenknt mr tbb is volt a szksgesnl.

Hasonlan elzmnyek nlkli volt a mszaki vagy mrnkkari csapatok fellltsnak feladata is. A szervezs szeptemberben kezddtt egy felhvssal, melyben mesterembereket kerestek utsz, aknsz s rkszi feladatra. A jelentkez polgroknak s katonknak tartott tanfolyam utn, az I. honvd utszzszlaljat novemberben szerveztk meg Pesten. A II. Pozsonyban alakult meg, a III. pedig ismt Pesten. Decemberben Kassn mr a IV. zszlalj szervezse is folyt. A magyar kzen lv vrakban a szksges munkk elvgzsre rkszszzadokat lltottak fel, Komromban s Ptervradon is kettt-kettt.

A honvdsereg szervezsnl az egyik legnehezebben megoldhat gondot a megbzhat, szakmailag alkalmas felsszint vezets kialaktsa jelentette. A bcsi udvarral trtnt szakts utn a tbornoki kar dnt hnyada elhagyta az orszgot, illetve nem vllalt szolglatot. A helyzet a tisztikar magasabb beoszts s rendfokozat rsznl is hasonl volt. Az OHB-nak gy nem maradt ms vlasztsa, mint a rtermett, a szolglatot vllal aktv s nyugllomny volt cs.kir. tisztek gyors elmenetelnek biztostsa s velk a vezet beosztsok feltltse. Novemberben mg 3000 „rgi” tiszt szolglt, szmuk azonban szinte llandan fogyott. Melljk polgri letbl vettek fel alkalmas egyneket, ltalban hivatalnokokat, kisnemeseket, rtelmisgieket, akiktl vrhat volt, hogy gyorsan elsajttjk a parancsnoki beosztsokkal jr ismereteket.

A szervezs msik lland gondot okoz terlete a szksges fegyverzet, hadianyag s felszerels biztostsa volt. Mivel a fellltott hadsereg szmra a raktrakban nem volt elegend hadianyag s az orszg ezek ellltsra nem is volt felkszlve, gy csak nagy nehzsgek rn sikerlt a szksges kszleteket biztostani. Amg lehetett, az orszg importlt a birodalom ms orszgaibl, tartomnyaibl, illetve nyugat-eurpai orszgokbl fkppen gyalogsgi fegyvereket, hadianyaggyrtshoz szksges berendezseket. Ugyanakkor megindult a hazai gyrts elksztse, rgi gyrak zembe helyezse, hasonl profil zemek talaktsa. gy jtt ltre az „llami Fegyvergyr”, ahol beindult a lveggyrts s a lszerek ellltsa is. Kevesebb gondot jelentett ugyanakkor a ruhzat, a lbbeli biztostsa.

Mindezen szervezmunka eredmnyeknt december kzepn a magyar katonai vezets mintegy 100-110 000 fvel szmolhatott. A honvdsg rendelkezett a hbor megvvshoz szksges felttelekkel mind a szervezetek vonatkozsban, mind anyagi terleten. Hinyzott azonban a tapasztalat, az sszeszokottsg, valamint a jl mkd kzponti irnyts.

A tli hadjrat

December elejn a mg mindig bonyolult osztrk-magyar viszony jelentsen leegyszersdtt. A birodalom centralizlt vezetst ismt megvalstani szndkoz udvari krk,— kihasznlva az szak-itliai hbor sikeres befejezst — a Magyarorszg szmra trvnyekkel biztostott nllsg megszntetsre trekedtek. Megkezddhetett Magyarorszg helyzetnek erszakos megvltoztatsa s visszavezetse a birodalomba. A tervezett hadjratban az osztrk hadert Windisch-Grtz tbornagy irnytotta, rendelkezsre a kvetkez csapatok lltak. A fcsoportosts Bcs krnykn helyezkedett el, amely az I. (Jellai) hadtestbl, a II. (Wrbna) hadtestbl s a tartalk Serbelloni-hadtestbl llt, 45 000 fvel s 216 lveggel. Tovbbi csapatok lltak mg a fparancsnok irnytsa alatt Morvaorszgban, ahol Balthasar Simunich altbornagy hadosztlya 4500 fvel s 12 lveggel vrta a parancsot, Galciban llomsozott a Schlik-hadtest 8400 fvel s 27 lveggel, Erdlyben Anton Puchner altbornagy 16-17 000 ft szmll serege 24 lveggel, Stjerorszgban pedig Laval Nugent tborszernagy 6000 fvel. A sikeres mkdshez jelents segtsget nyjthatott a nagy erket foglalkoztat Bcskai s Bnsgi szerb felkelk hozzvetleg 30 000-es serege is. Az orszgban osztrk kzen volt a jelentsebb vrak kzl Arad, Temesvr s Gyulafehrvr. Az sszes hader ltszma megkzeltette a 150 000 ft, mely kb. 350 lveggel rendelkezett. A hadjrat clja a magyar fvrosok, Pest s Buda elfoglalsa volt, a tmads firnya Bcs—Gyr—Komrom—Buda. A csapatoknak egy idben kellett az orszg kzpontja fel tmadniuk.

A magyar csapatok fcsoportostst — Mga lemondsa utn — Grgei Artr tbornok vezette, akinek Pozsony krnykn 23 000 f s 103 lveg llt a rendelkezsre. A morva hatr kzelben mozgstott nemzetrk 3000 fs csoportja gylekezett. Kassnl Pulszky Sndor alezredes 9000 fnek parancsolt. A Csucsai-szorosnl, az Erdlybl kiszorult Czetz Jnos rnagy mintegy 10 000 fvel, Bcskban s a Bnsgban pedig 24 000 f llt. Arad krl 6000 magyar katona tborozott. A Murakzben Perczel Mr tbornok parancsnoksga al 9000 f tartozott. A magyar kzen lv legfontosabb vrak Komrom, Ptervrad s Eszk voltak. Tovbbi er, melyre kzvetve a magyar vezets mg szmthatott, a szkelyfldi Hromszken fegyvert fogott felkelsereg. A magyar csapatok clja volt, hogy megakadlyozzk az ellensget a hatr tlpsben, valamint hogy megrizzk az elrt politikai eredmnyeket. A csapatok tevkenysgnek sszehangolsra kzs fparancsnok nem volt. A szervezetek a legvltozatosabb kpet mutattk, kzponti szablyzs nem ltezett.

Az osztrk fcsoportosts tmadsa december 14-n indult meg. A fer a Duna kt partjn mozgott elre. A hatron ll magyar hadosztlyok rvid ellenlls utn Gyrbe vonultak vissza, ahol megszlltk az ott elksztett sncokat. Az osztrk csapatok 27-n bevonultak Gyrbe, melynek sncait Grgei nem tartotta alkalmasnak hosszabb vdelemre. A magyar csapatok szmra az OHB a Vrtes-hegysgnl jellte meg a kvetkez vdelmi llst, melyhez Perczel Mr tbornokot is felrendelte a Drvtl. Az egyesls azonban nem valsult meg, Perczel csapatait 30-n Mrnl Jellai I. hadteste sztverte. Grgei, miutn gy tlte meg, hogy ez a terlet sem alkalmas a vdelemre, Komrom megerstse utn folytatta a visszavonulst. A fsereg 31-n rkezett Buda elterbe, ahol ismt vdelemhez llt fel. Idkzben azonban, a magyar kormny, a fontosabb intzmnyek, zemek a fvrosokat elhagytk s Debrecenbe, illetve Nagyvradra kltztek. A Pesten maradt katonai vezetk janur 2-n tartottak haditancsot, melyen elhatroztk, a fvrosok vdelem nlkli kirtst s meghatroztk a kvetkez clt s a feladatokat. A vdelem f clja, egy a Tisznl ltrehozott csoportostssal az ellensg meglltsa s lehetsg szerint a kezdemnyezs tvtele volt. Ehhez a megerstett Perczel-hadtestet Szolnokra irnytottk s a Bcskban, valamint a Bnsgban harcol hadtestet is a Tisza kzps folyshoz rendeltk. A Grgei vezette fel-dunai hadsereg feladata szaki, majd szak-nyugati irnyba fordulva megosztsra knyszerteni az osztrk fsereget s felmenteni az idkzben krlzrt Liptvrat s esetleg Komromot. A csapatok janur 3-n s 4-n kezdtk meg a feladatok vgrehajtst.

Windisch-Grtz, miutn eredmnytelenl szltotta fel Komromot a megadsra, egy megerstett dandr htrahagysa utn folytatta a tmad hadjratot s 5-n bevonult Pestre, egy dandrral pedig Szkesfehrvrra. Ugyanekkor Simunich krlzrta Liptvrat. Az osztrk fvezr egyelre lemondott a tovbbi elrenyomulsrl, Perczel utn mindssze egy vrtes dandrt, Grgei utn egy hadosztlyt kldtt.

A legnehezebb feladatot megold, de cskkentett ltszm fel-dunai hadsereg (majd hadtest) 4-n hagyta el Pestet. Vcon Grgei egy kiltvnnyal fordult tisztikarhoz a hadtest egysgnek fenntartsa rdekben, hangslyozva a trvnyessg fenntartsnak szksgessgt. A hadtest 11-n kisebb utvdharcot vvott az ldz Csorich-hadosztly, illetve a Liptvr fell kzeled Simunich csapataival. Ez arra ksztette Grgeit, hogy az eredeti cljrl lemondjon s a bekerts ell hadtestvel a bnyavrosokba meneteljen. A hadtest a tznapos pihent az idkzben besorozott joncok felszerelsre s kikpzsre, az itt lv llami vagyon sszegyjtsre illetve pihentetsre hasznlta. Grgei a hadgyminiszter Fels-Tiszhoz rendel parancst 25-n kapta meg, de az indulst az szakrl berkez osztrk Gtz-dandr is sietette. A hadtest kt oszlopban 26-n indult el, az szaki a Stureci-hgon keresztl Rzsahegyre majd Poprdra, a dli a Garam mentn Iglra. A keleti irny tovbbi elrenyomulst februr 5-n a Branyiszki-hgnl a Schlik-hadtest Deym-dandra akadlyozta, de ket a Guyon-hadosztly vres tkzetben elzte. A felvidken csatlakozott erkkel megersdve Grgei csapatai 10-n vonultak be Kassra s egyesltek a krnyken llomsoz fels-tiszai hadtesttel, melynek parancsnoka Klapka Gyrgy ezredes volt. Klapka ezredes janur kzepn vette t a Pulszky, majd Mszros tbornok vezette 12 000 fs, 36 lveggel rendelkez sereget. Ezt a hadtestet eddig csak kudarc rte. A december 6-n, a hatron tkelt Schlik-hadtesttel szemben 11-n Budamrnl, majd janur 4-n Kassnl sem tudott sikert elrni. A helyzetet egyrszt Klapka cltudatosabb vezetssel elrt sikerei, msrszt a Grgei-hadtest megjelense mentette meg. A magyar hadsereg msik hadteste, a Tisza mg visszavonult — Perczel vezette — Kzpponti Mozg Sereg janur 22-n visszafoglalta Szolnokot, majd 24-n Cegldet. Innen azonban visszarendeltk Szolnokra. Erre az idszakra esik kt eddig magyar kzen lv vr elvesztse is, Liptvr s Eszk kerl a cs.kir. csapatok birtokba.

A fvezrvltsok idszaka

A mr emltett janur 2-i haditancs hatrozata rtelmben a tiszntli sszpontostshoz, a mr trgyalt hrom hadtesten kvl, a Bcskban s a Bnsgban harcol erknek is szakra kellett vonulniuk. A bcskai hadtestet Vcsey Kroly tbornok irnytotta, a bnsgit Damjanich Jnos vezrrnagy. Mindkt hadtest janur kzepn indult el az sszpontosts sznhelyre. Kossuth a gylekez hadsereg lre a lengyel Henryk Dembiski altbornagyot tallta a legalkalmasabbnak. A tbornokot janur 29-n neveztk ki fvezrr. Februr 12-n a hadgyminisztrium rszrl az els egysgestsi ksrlet is megtrtnt, a hadtesteket, hadosztlyokat szmokkal lttk el. Az intzkeds azonban egyelre zrzavart eredmnyezett s nem is tartottk be. A fhadsereg I. II. VII. hadteste a Tarntl keletre, Eger—Miskolc—Tiszafred krzetben gylekezett. Dembiski ferejvel Eger—Gyngys—Hatvan irnyba tervezte megindtani hadjratt, mg a dlrl berkez csapatokbl sszelltott III. (Damjanich) hadtestnek Szolnok—Pest irnyban kellett „tntetnie”. A hadjrat kezdett mrcius els napjaira terveztk.

Windisch-Grtz ugyanebben az idben, alrendelt csapatainak sszevonsa s Franz Schlik altbornagy hadtestvel az sszekttets felvtele utn, elrendelte az osztrk sereg elrevonst Hatvan — Gyngys irnyba. Ez utbbi helysgben akart egyeslni Schlikkel, majd tovbbi tmadst tervezett Debrecen fel. A menetek vgrehajtsa kzben elszr az osztrk II.(Wrbna) hadtest tkztt a Tarnnl ll magyar hadosztlyokba. A februr 26-27-n megvvott ktnapos kpolnai csatt egyik fl sem tervezte. A csatt egyrszt az szakrl, a Siroki-szoroson keresztl az osztrk fsereghez csatlakozott Schlik-hadtest sikeres tmadsa, msrszt a magyar fvezr, valamint a hadtest- s hadosztlyparancsnokok kztti ellentt dnttte el. A magyar csapatok veresget szenvedtek. A bellt hadmveleti sznetben Kossuth, az alparancsnokok mrcius 3-i tiszafredi „lzadsa” nyomn levltotta Dembiskit s ideiglenesen Grgeit, majd mrcius 8-n Vetter Antal tbornokot, nevezte ki fvezrr. Vetter a parancsnoksg tvtele utn terveket dolgoztatott ki a mr nagyon srgetett ellentmads vgrehajtsra. Idkzben Damjanich s Vcsey tbornokok csapatai mrcius 5-n elfoglaltk Szolnokot, de ennek legfeljebb harcszati rtke volt. Vetter tbb tervel is foglalkozott. Ezek kzl az egyik megfelelt a kpolnai csata eltti tervnek, a msik annak ellenkezje volt, vagyis a fer Szolnok-Pest irny tmadsval szmolt. Azonban Damjanich javaslatra egy harmadik terv valsult meg. A fer tmadsa a cibakhzi-hdon keresztl indult, a msik irnyban Tiszafreden keresztl, a VII. (Grgei) hadtestnek kellett elrenyomulnia. Az I. (Klapka), a II. (Aulich), a III. (Damjanich) hadtest mrcius 16-n kezdte meg az tkelst Cibakhznl a Tiszn, de a hadjratot a rossz idjrs, a megbzhatatlan feldert jelentsek miatt flbe kellett szaktani s a hadtestek visszatrtek a Tisza bal partjra. A balul sikerlt ksrlet utn Vetter szakra csoportostotta csapatait. Az tcsoportosts kzben azonban megbetegedett, ezrt helyette Kossuth Grgeit bzta meg a Fvezrsggel.

 

 

 

     
Pontosid
     
Naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
     
Ltogatk szma
Induls: 2006-12-19
     
Linkek

www.bunker.gportal.hu

www.zmne.hu

 

     
zenetrgzit
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
     

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!