A szic�liai partrasz�ll�s �s az olaszorsz�gi hadm�veletek (1943. j�lius17.-1943. november)

Az amerikai-angol katonai vezet�s 1943. janu�rj�ban tartott casablancai konferenci�n hat�rozott arr�l, hogy az afrikai h�bor� befejez�se ut�n megl�v� er�ik elegend�ek lesznek a szic�liai, majd ezt k�vet�en a d�l-olaszorsz�gi partrasz�ll�shoz �s a t�rs�gben elhelyezked� n�met-olasz er�k sz�tver�s�hez.. A szic�liai partrasz�ll�s elgondol�sa az volt, hogy a sziget k�t pontj�n Murro di Forco �s Licata k�z�tt tengeri deszantokat tesznek partra, majd a hadm�velet harmadik napj�ra 160km sz�less�gben �s 20-25km m�lys�gben egyes�tik a k�t h�df�t. Ezt k�vet�en Enno �s Palermo ir�ny�ba m�rt csap�sokkal kett�v�gj�k az ellens�g er�it �s megakad�lyozz�k visszavonul�sukat az Appennini-f�lszigetre. A hadm�velet v�grehajt�s�hoz Eisenhower t�bornok parancsnoks�g�val a 15. HDSCS-t hozt�k l�tre �llom�ny�ban a 8. angol- (pk: Montgmery tbk.) �s a 7. amerikai HDS (pk: Patton tbk.) tartozott, �sszesen tizenh�rom hadoszt�ly k�zt�k h�rom p�nc�los �s k�t ejt�erny�s dand�r. A deszantol�st h�romezer haj�, n�gyezer harci-�s 1500 sz�ll�t� rep�l�g�p hajtotta v�gre, illetve biztos�totta. Az olasz hadsereg 1943. nyar�ra szinte teljesen demoraliz�l�dott. A helyzetet j�l mutatja, hogy m�rciusban ugyan sikertelen, de orsz�gos megmozdul�sok zajlottak le a fasiszta diktat�ra megd�nt�s��rt �s a h�bor�b�l val� kil�p�s�rt. Szic�li�t a 6. olasz HDS (k�t hadoszt�ly) �s k�t n�met g�pes�tett hadoszt�ly v�dte (150 hk, 250 rg). A sz�vets�gesek �l�er�ben, m�sf�lszeres harckocsikban �s rep�l�g�pekben n�gyszeres er�f�l�nnyel rendelkeztek. A partrasz�ll�st hathetes el�zetes l�gi el�k�sz�t�s vezette be. A partrasz�ll�s �s a l�gi deszantok kidob�sa 1943. j�lius10-�re virrad�an kezd�d�tt meg �s gyors sikert hozott. A hadm�velet harmadik napj�n a sz�vets�gesek egy 160km sz�les �s 40-50km m�ly hadm�veleti h�df�t birtokoltak, �s megkezdt�k a t�mad�s kifejleszt�s�t, melynek sor�n siker�lt megakad�lyozni az olasz er�k visszavonul�s�t, �gy csak a n�metek tudtak �tkelni D�l- Olaszorsz�gba. Szic�lia augusztus k�zep�re a sz�vets�gesek birtok�ban volt, a 6. olasz HDS teljesen megsemmis�lt.

 A szic�liai deszant hadm�velet v�lasz�t el� �ll�totta az olasz vezet�st. A h�bor� �s fasizmus-ellenes megmozdul�sok hat�s�ra a Fasiszta Nagytan�cs j�lius24-�n megvonta bizalm�t Mussolinit�l �s m�snap letartoztatta. Pietro Bodaglio marsall alak�tott �j korm�nyt, aki szeptember3-�n al��rta a felt�teln�lk�li fegyversz�netet, melyet csak 8-�n hoztak nyilv�noss�gra miut�n a sz�vets�gesek partra sz�lltak. Az olasz csapatok nem fejtettek ki ellen�ll�st, �gy a sz�vets�gesek gyorsan nyertek t�rt. A n�metek k�nytelenek voltak er�iket h�tra vonni, az ellen�rz�s�k alatt l�v� ter�leteken az olasz csapatokat lefegyverezt�k �s saj�t er�kre t�maszkodva, megkezdt�k a v�delmi rendszer ki�p�t�s�t. Bodaglio okt�ber13-�n hadat �zent N�metorsz�gnak. Olaszorsz�g teh�t kil�pett a fasiszta blokkb�l. A n�meteknek azonban siker�l kiszabad�tani fogs�g�b�l Mussolinit, aki �szak-Olaszorsz�gban l�trehozta a Soloi fasiszta k�zt�rsas�got. �gy az orsz�g k�t r�szre szakadt, s egy igen jelent�s ter�let a n�met sz�vets�gben maradt. A n�met f�parancsnoks�g R�m�t�l d�lre 1943 november�ben megszil�rd�totta a v�delmet.

A sz�vets�gesek normandiai partrasz�ll�sa

A szovjetek m�r 1942-ben v�rt�k a m�sodik arcvonal megnyit�s�t a sz�vets�gesekt�l, ennek azonban nem voltak meg az objekt�v felt�telei. Az Olaszorsz�gban t�rt�nt partrasz�ll�s bebizony�totta, hogy nagyobb er�k tev�kenys�g�re a ter�let alkalmatlan. V�g�l is a teher�ni konferenci�n a sz�vets�gesek �g�retet tettek, hogy az un Overlord (H�b�r�r) hadm�veletet 1944. m�jus�ban Nyugat-Franciaorsz�gban ind�tj�k, ezzel N�metorsz�got k�t arcvonalas h�bor�ra k�nyszer�tik. 1943. �prilis�t�l kezdt�k tervezni az inv�zi�t, f�parancsnoknak Eisenhower t�bornokot nevezt�k ki. Az Overlord hadm�velet l�nyege az volt, hogy az els� napon �t gyaloghadoszt�lyt tengeri, h�rom hadoszt�lyt pedig l�gi �ton deszantolnak Normandi�ban azzal a feladattal, hogy mintegy 80km sz�les �s 15-20km m�ly h�df�t alak�tsanak ki. Ezt k�vet�en �jabb er�ket tesznek partra, a h�df�t 10km sz�lesre �s 110km m�lyre b�v�tik. A k�vetkez� �temben harminckilencre b�v�tik a hadoszt�lyok sz�m�t, fel�j�tj�k a t�mad�st �s a90. nap v�g�re kijutnak a Szajna �s a Loire foly�khoz. Az inv�zi�hoz sz�ks�ges er�ket Nagy-Britannia d�li r�sz�n �sszpontos�tott�k. Ezek voltak az 1. �s3. amerikai-, a 2. angol- �s az 1 kanadai HDS, �llom�nyukba harminckilenc hadoszt�ly, n�h�ny �n�ll� dand�r �s t�bb mint 5 ezer harckocsi tartozott. Az inv�zi� kezdet�re 10859 harci-, 2316 sz�ll�t�- �s 2591 vitorl�z� rep�l�g�ppel rendelkeztek. A tengeri er�kbe tartozott 5726 sz�ll�t� �s k�l�nleges haj�, az �thaj�z�st biztos�totta a brit flotta 537 hadihaj�val. Az exped�ci�s fegyveres er�k l�tsz�ma 2876000 f� volt, minden vonatkoz�sban d�nt� er�f�l�nnyel rendelkeztek. A sz�vets�gesek igen nagy gondot ford�tottak a meglepet�s biztos�t�s�ra, az �lc�z�sra, a dezinform�ci�ra stb. A normandiai partrasz�ll�ssal �sszhangban kisebb deszantot terveztek partra tenni D�l- Franciaorsz�gban. A 7. amerikai HDS egys�geinek Toulon t�rs�g�ben kellett partra sz�llni azzal a feladattal, hogy �szak fel� t�madva foglalja el Lyont, Dijont �s egyes�lj�n a f�er�kkel.

A n�metek m�r 1942-ben megkezdt�k, az un. Atlanti-fal �p�t�s�t a tenger parton 2600km sz�less�gben, melyet a n�met propaganda bevehetetlen er�d� nyilv�n�tott. 1944 elej�n fel�ll�tott�k a Nyugat Parancsnoks�got k�t HDSCS-al. Rommel vez�rt�bornagy B HDSCS-ja (39 ho.) v�dte a holland, belga �s a Loire foly�ig a francia tengerpartot. Blaskowitz vez�rezredes G HDSCS-ja (12 ho.) a Loiret�l d�lre a Vizcayai-�b�lig �s a F�ldk�zi-tenger partj�n v�dett. A Nyugat Parancsnoks�g tartal�k�ban h�rom p�nc�los �s egy g�pes�tett hadoszt�ly volt, illetve h�t szervez�s alatt �ll� hadoszt�ly volt a t�rs�gben. A sz�razf�ldi csapatokat 152 bomb�z�, 13 vad�szbomb�z� �s 185 vad�szrep�l�g�p t�mogatta. A tengeri er�ket 11 torped�rombol� �s aknarak� vad�sz, 49 tengeralattj�r�, 343 torped�nasz�d �s 116 �rhaj� k�pezte. A n�met v�delem gyeng�je abban �llt, hogy nem rendelkezett kell� tengeri �s l�gi er�vel, er�it meg kellett osztania a t�bb ezer kilom�teres tengerparton, hi�nyos volt a csapatok felt�lt�tts�ge, �s helytelen�l �llap�tott�k meg a partrasz�ll�s hely�t.

Az inv�zi� k�th�napos el�zetes �s nyolc�r�s k�zvetlen l�gi el�k�sz�t�s ut�n j�nius6-�n 6 �ra 30 perckor kezd�d�tt. A gondos el�k�sz�t�s miatt a partrasz�ll�s teljesen v�ratlanul �rte a n�meteket. A partra tett �t hadoszt�ly gyorsan egyes�lt az �jszaka folyam�n ledobott h�rom l�gi deszant hadoszt�llyal. A sikert nagyban el�seg�tette a sz�vets�gesek abszol�t l�gi f�l�nye. Estig l�tre j�tt a mintegy 80km sz�les �s 17km m�ly h�df�. A tov�bbi kim�ly�t�s azonban igen lassan haladt. J�lius24-ig mind�ssze 100km sz�les �s 30-50km m�ly ter�letet foglaltak el. Az �jabb t�mad�s 25-�n indult. Erre az id�re m�r 32 hadoszt�lyt �sszpontos�tottak a h�df�ben. Vel�k szemben 24 leharcolt n�met hadoszt�ly v�dekezett. A fasiszta hadvezet�snek nem voltak tartal�kai. A 2. angol �s az 1 kanadai HDS Caen k�rzet�ben lek�t�tte a n�met er�k jelent�s r�sz�t, k�zben az 1. amerikai HDS St Lot�l nyugatra �tt�rte a v�delmet, �s kijutott Avranches v�ros�hoz, majd a Seluna foly�hoz. Ezzel biztos�totta a 3. amerikai HDS �tk�zetbe vet�s�t, amely megkezdte Bretagne felszabad�t�s�t.

A n�met vezet�s augusztus7-�n ellencsap�st m�rt Avranches ir�ny�ban azzal a c�llal, hogy kijutva a tengerhez, elv�gja a 3. amerikai HDS-et. A hat�kony l�gi t�mogat�s hi�ny�ban azonban az ellencsap�s kudarcot vallott. Augusztus10-�n, amikor megker�lt�k a n�metek falaisei er�inek sz�rnyait, a 3. amerikai HDS azt a parancsot kapta, hogy az 1. kanadai HDS-el egy�ttm�k�d�sben ker�ts�k be a csoportos�t�st. Augusztus19-�n siker�lt ugyan bez�rni a beker�t�s gy�r�j�t, de a n�meteknek k�zben lehet�s�g�k volt a legharck�pesebb p�nc�los hadoszt�lyaik kivon�s�ra. A Falaisen�l elszenvedett veres�gek ut�n megkezd�d�tt a n�met csapatok �ltal�nos visszavonul�sa. A sz�vets�gesek most m�r gyors �temben �ld�zt�k az ellens�get �s augusztus m�sodik fel�ben kijutottak a Loire �s a Szajna vonal�ra. Az amerikai-angol csapatoknak felbecs�lhetetlen seg�ts�get ny�jtott a francia ellen�ll�si mozgalom. P�rizs n�pe augusztus19-�n felkelt, �s 25-�re megtiszt�totta a v�rost a n�metekt�l.

Augusztus15-�n megindult a partrasz�ll�s D�l-Franciaorsz�gban is. Az Anvil hadm�velet keret�ben a 6. HDSCS csapatai (7. amerikai, 1. francia HDS) Toulont�l keletre abszol�t er�f�l�nyben kezdt�k meg a h�df� kialak�t�s�t, majd a visszavonul� ellens�get �ld�zve szeptember k�zep�n egyes�lt a 3. amerikai HDS-gel. A sz�vets�gesek ezzel a Calaisi-szorost�l a F�ldk�zi-tengerig egys�ges arcvonalat hoztak l�tre. Az amerikai-angol csapatok t�mad� tev�kenys�g�ket folytatva el�rt�k a Siegfried-vonalat. Szeptembert�l novemberig t�bb k�s�rletet tettek ennek lek�zd�s�re, majd azzal az indokl�ssal, hogy tavaszig lehetetlen t�mad� hadm�veleteket folytatni, decemberben besz�ntett�k az akt�v harctev�kenys�get.

L�nyegesen kisebb sikert �rtek el a sz�vets�gesek Olaszorsz�gban. A n�metek �ltal ki�r�tett R�m�t j�nius4-�n foglalt�k el. Az �v v�g�re kijutottak a Ravenna-Massa vonalra, ahol a t�l folyam�ra megmerevedett az arcvonal. A tervekben szerepl� alapvet� feladatot a P� v�lgy�nek el�r�s�t nem tudt�k teljes�teni.

A nyugati sz�vets�ges csapatok 1944 nyar�n �s �sz�n teh�t megnyitott�k a m�sodik arcvonalat, kivert�k az ellens�get Franciaorsz�gb�l, Belgiumb�l �s K�z�p-Olaszorsz�gb�l, az �v v�g�re azonban a n�meteknek siker�lt megszil�rd�tani az arcvonalat.

A n�met csapatok ellent�mad�sa az Ardenekben (1944. december16-1945. janu�r)

A n�met hadvezet�s miut�n megszil�rd�totta az arcvonalat, az er�drendszer m�g�tt csapat�sszevon�sokat hajtott v�gre �s ellent�mad�st k�sz�tett el�. A tev�kenys�ghez huszonk�t hadoszt�lyt vontak �ssze. Mivel az angol-amerikai csapatok a sorozatos t�mad�sokban kimer�ltek, tev�kenys�g�k kifulladt, �tcsoportos�t�sokat hajtottak v�gre, ki�p�tett v�delmet nem hoztak l�tre, az er�k eloszt�sa roppant egyenetlen volt. Az Ardenekben 120km-es arcvonalat a 8. amerikai hadtest v�dte (egy hadoszt�ly akkor �rkezett az USA-b�l kett� pedig m�g nem kapott felt�lt�st. A sz�vets�gesek v�delm�nek ez volt a legsebezhet�bb pontja. A terv l�nyege az volt, hogy Monshau �s Echternach k�z�tt a gyaloghadoszt�lyok �tt�rik a v�delmet, majd a p�nc�losokat �tk�zetbe vet�s�vel a hadm�velet m�sodik napj�n Liege �s Dinant k�rzet�ben kijutnak a Maas foly�hoz. A tov�bbiakban a gyalogs�g az �szaki �s d�li sz�rnyon v�delembe megy �t �s fedezi a p�nc�losok el�ret�r�s�t Br�sszel, �s Antwerpen fel�. Ezt k�vet�en h�rom HDS �ltal�nos t�mad�sba megy �t �s sz�tveri a sz�vets�ges er�ket az arcvonal �szaki sz�rny�n. A t�mad�st a B HDSCS er�inek kellett v�gre hajtani, a f�csap�st a 6. SS PCHDS m�rte, az 5. PCHDS St Vith �s Bastogne ir�ny�ba m�rt csap�st azzal a c�llal, hogy Givett�l �szakra kel �t a Maason �s biztos�tja a 6. PCHDS h�t�t. A 7. HDS feladata volt a csap�sm�r� csoportos�t�s balsz�rny�nak fedez�se. A siker �rdek�ben 2 ezer f� diverzi�s kik�pz�sben r�szes�lt amerikainak �lt�z�tt katon�t dobtak �t a frontvonalon. Feladatuk volt �tkel�helyek birtokba v�tele, sz�vets�gesek kommend�ns szolg�lat�nak megbont�sa, hirrendszeren kereszt�l dezinform�ci�val zavarkelt�s stb. A t�mad�s el�k�sz�t�se igen szigor� titoktart�si rendszab�lyok k�z�tt t�rt�nt. Az amerikai felder�t�s nem is tudott meg�llap�tani semmit az el�k�sz�letekb�l.

A december16-�n megindul� t�mad�s teljesen meglepte az amerikaiakat. P�nik keletkezett, megszakadt az �sszek�ttet�s, a helyzetet nem tudt�k tiszt�zni, milyen er�k milyen c�llal t�madnak. Az �tt�r�s 19-re megt�rt�nt, a k�t PCHDS 30-40km-t nyomult el�re. A 8. amerikai hadtest k�nytelen volt visszavonulni. Ezt k�vet�en a f�ir�nyban a n�met csapatok napi 10-15km-es �temben t�rtek el�re.

Eisenhower �gy hat�rozott, hogy az �tt�r�s �szaki sz�rny�n v�delmet folytatnak a d�li sz�rnyon pedig ellencsap�st k�sz�tenek el�. Montgomery a 21.HDSCS parancsnoka er�lyes int�zked�seket foganatos�tott a Maas foly� �s az ardeneki kisz�gel�s v�delm�re. Az eredm�ny nem maradt el. A 6. SS PCHDS t�mad�sa kifulladt, az 5. PCHDS kijutott a Maashoz, de �tkelni nem tudott. Az �tt�r�st�l d�lre a 3. amerikai HDS 21-�n t�mad�sba ment �t 26-�n felmentette Bastognet v�d� csapatokat. A n�met t�mad� csoportos�t�s lehet�s�gei kimer�ltek �s fenn�llt a vesz�lye, hogy beker�tik �ket. Ez�t janu�r elej�t�l megkezdt�k er�ik visszavon�s�t a Siegfried-vonal m�g�. 1945. janu�r v�g�re a sz�vets�ges csapatok az eredeti helyzetet vissza�ll�tott�k.

A ruhri hadm�velet �s N�metorsz�g kapitul�ci�ja (1945. m�rcius- 1945 m�jus9)

1945 elej�re N�metorsz�g helyzete tov�bb romlott a nyugati arcvonalon is. Csapatai kiszorultak a Siegfried-vonalb�l, csak a Rajna keleti partj�n tudtak meg kapaszkodni. A rendelkez�sre �ll� 53 gyeng�n felt�lt�tt �s leharcolt hadoszt�lyb�l �t p�nc�los- �s h�rom g�pes�tett volt.

A sz�vets�ges f�parancsnoks�g sz�zt�z hadoszt�llyal, t�bb mint 11 ezer harckocsival �s 10500 rep�l�g�ppel rendelkezett. M�rcius23-�n a Rajna �szaki szakasz�n a 21. HDSCS er�szakos foly��tkel�st hajtott v�gre, majd d�len a m�r kor�bban h�df�t foglalt 12. HDSCS er�ivel tov�bb folytatt�k a t�mad�st keleti ir�nyban. �prilis elej�re beker�tett�k a n�metek mintegy 325 ezer f�s ruhri csoportos�t�s�t, amely letette a fegyvert. Ezut�n az Elba fel� el�ret�r� sz�vets�ges csapatok m�r nem tal�lkoztak nagyobb ellen�ll�ssal. �prilis25-�n az Elb�n�l az 1. amerikai HDS el�revetett osztagai Torgau k�rzet�ben tal�lkoztak az 1. Ukr�n Front ki�rkez� csapataival. A ruhri hadm�velettel egy id�ben a 6. HDSCS is eredm�nyesen tev�kenykedett N�metorsz�g d�li ter�letein.

A N�metorsz�g nyugati �s d�li ter�letein foly� tev�kenys�ggel egy id�ben a sz�vets�ges csapatok �prilis9-�n �szak-Olaszorsz�gban is megind�tott�k az utols� t�mad�sukat. �prilis21-�n felszabad�tott�k Bologn�t, �s k�t nappal k�s�bb el�rt�k a P� foly�t. A n�metek elk�stek a visszavonul�ssal, �s �gy er�ik nagy r�sz�t beker�tett�k a sz�vets�gesek. �prilis25-�n �szak-Olaszorsz�gban a kommunista p�rt �s m�s baloldali er�k vezet�s�vel nemzeti felkel�s t�rt ki, amely elsodorta Musssolini sal�i fasiszta k�zt�rsas�g�t. �prilis29-�n a n�met csapatok kapitul�ltak, �s m�jus2-�ra teljesen besz�ntett�k az ellen�ll�st.