SZOVJET TER�LET GYARAP�T�SOK A LENGYEL H�BOR� UT�N

1939. szeptember 28-1940. j�nius 28-ig

Szt�lin a lengyel ter�letszerz�s ut�n a Molotov-Riebentrop paktum felhatalmaz�sa alapj�n folytatni k�v�nta terjeszked� politik�j�t, a k�vetkez� �ldozatul �sztorsz�got, Lettorsz�got �s Litv�ni�t szemelte ki. Az 1939. szeptember 28-a �s okt�ber 10-e k�z�tt kicsikart k�lcs�n�s seg�ts�gny�jt�si szerz�d�sekkel el�rte, hogy szovjet csapatok �llom�sozzanak ezen orsz�gok ter�let�n. Majd a szocialista forradalom export�l�sa k�vetkezett. Ezzel a balti �llamok a Szovjetuni� �rdekszf�r�j�ba ker�ltek.

A szovjet-finn h�bor� (1939. november 30-1940. m�rcius 13.)

A k�nny� katonai-diplom�ciai „gy�zelmek” ut�n Finnorsz�g k�vetkezett. Szt�lin el�sz�r itt is diplom�ciai s�kon szeretett volna c�lt �rni, de a felaj�nlott „bar�ts�gi” szerz�d�st a finnek visszautas�tott�k. A szovjetek ezt k�vet�en jegyz�kben k�vetelt�k, hogy a finn hat�rt 20-30kilom�terrel tolj�k ki a Kar�l-f�ldszoroson Leningr�d strat�giai helyzet�nek jav�t�sa miatt. Az �jabb elutas�t�s ut�n, megszak�tott�k a diplom�ciai kapcsolatokat. Majd egy nappal k�s�bb had�zenet n�lk�l megt�madt�k Finnorsz�got. A nemzetk�zi felh�borod�s miatt a N�psz�vets�g kiz�rta soraib�l a Szovjetuni�t, A finneket pedig fegyverekkel �s �nk�nesekkel seg�tette.

A t�rs�g hadm�veleti helyzete

A finnek a hat�ron ki�p�tett er�drendszerre alapozt�k az orsz�g v�delm�t. A „ Mannerheim”-vonal a francia „Maginot”-vonal mint�j�ra k�sz�lt, 25-60kilom�teres biztos�t�si �v �s m�g�tte h�rom er�dvonal. A t�mpontok k�z�tt s�r� aknamez�k, k�rk�r�s v�delemre alkalmas meger�d�tett k�rletek, dr�takad�lyok, harckocsiakad�lyok bonyolult rendszere alkotta a rendszert. A V�r�s Hadsereg „aktiviz�l�d�s�val” p�rhuzamosan a finn er�ket r�szenk�nt mozg�s�tott�k. A teljes �llom�nyba tizen�t gyaloghadoszt�ly �s egy lovasdand�r tartozott. H�t gyaloghadoszt�ly (120 000f�) a Kar�l-f�ldszoroson, kett� a Ladoga-t�n�l (40 000f�), a t�bbi (160 000f�t) a hat�r m�s szakaszain vonultatt�k fel. Rendelkeztek m�g 29 hadihaj�val �s 270 rep�l�g�ppel.

A szovjet vez�rkarnak az volt az elk�pzel�se, hogy jelent�s t�ler� l�tes�t�s�vel gyorsan �tt�rik az er�dvonalat, fegyverlet�telre k�nyszer�tik a finneket, �s a hat�rt mintegy 100-150km-el kitolj�k �szak fel�. A h�bor�hoz a leningr�di katonai k�rzet csapatait mozg�s�tott�k. Els� l�pcs�ben a 7., 8., 9. �s 14. hadsereg bontakozott sz�t. A f�csap�st a Kar�l-f�ldszoroson a 7. hadsereg m�rte, el kellett foglalnia Viipurt �s kijutni a Kymi foly�hoz. �llom�ny�ban kilenc hadoszt�ly (200 000f�) 900l�veg �s 1400 harckocsi tartozott. A 8. hadsereg a Ladoga-t�n�l t�madt, a finn er�k h�t�ba kellett kijutnia. �llom�nya 130 000f� 600 l�veg �s 400 harckocsi volt. A 9. hadsereg a legkeskenyebb r�szen Finnorsz�g kett�v�g�s�t kapta feladatul. 75 000f�vel, 300 l�veggel �s 100harckocsival rendelkezett. A 14. hadsereg az �szaki sz�rnyat biztos�totta �s meg kellett akad�lyoznia az esetleges partrasz�ll�si k�s�rletet. �llom�ny�ban 65 000 f� 250 l�veg �s 50-60 harckocsi tartozott. Az eg�sz csoportos�t�st 800-1000db rep�l�g�p, k�t csatahaj�, h�rom cirk�l�, tizen�t rombol� �s �tvenk�t tengeralattj�r� t�mogatta. Az er�f�l�ny �l�er�ben k�tszeres, rep�l�er�kben �s l�vegekben �t-t�zszeres, harckocsikban pedig abszol�t volt, mivel a f9innek nem rendelkeztek harckocsival.

A hadm�veletek lefoly�sa

A h�bor� 1939. 11. 30-�n kezd�d�tt, a mell�k had�szati ir�nyokban a f�ir�nyb�l val� er�elvon�s miatt. A h�rom hadsereg azonban igen lassan nyert t�rt. December 7-�n a 7. hadsereg is �tment t�mad�sba. A rosszul tervezett �s vezetett tev�kenys�g azonban sikertelen maradt. December 20-�ra a szovjetek elvesztett�k a kezdem�nyez�st, az �tt�r�s nem siker�lt, t�bb hadoszt�lyukat is beker�tett�k. A haditan�cs k�nytelen volt le�ll�tani a t�mad�st, �tszervez�seket hajtottak v�gre �s �j terveket k�sz�tettek. A 7. �s 13. hadseregb�l l�trehozt�k az �szaknyugati Frontot, a seregtesteket jelent�sen meger�s�tett�k. A front feladat�ul az er�d�v �tt�r�s�t �s Viipur elfoglal�s�t szabt�k. A 7. hadseregnek a f�ldszoros nyugati partj�n kellett t�madni a Viipur-Antrea terepszakaszig. Tartal�kait az er�dvonal �tt�r�s�nek ut�ls� f�zis�ban k�v�nt�k bevetni. A 13. hadsereg a f�ldszoros keleti fel�n t�madta az er�dvonalat �s Atrea-Kakisalmi terepszakaszra kellett kijutnia. Kiseg�t� ir�nyba k�t hadoszt�lyt k�l�n�tettek ki. A front tartal�k�ban h�rom l�v�szhadoszt�ly, egy harckocsi dand�r �s egy lovashadoszt�ly volt a sikerkifejleszt�s c�lj�b�l. A t�mad�shoz a hadtestek �s hadoszt�lyok kett� az ezredek h�rom l�pcs�ben bontakoztak sz�t. A febru�r 11-�n indul� t�mad�s ennek ellen�re lassan nyert t�rt, �ri�si vesztes�gek mellett. Az �jabb �s �jabb er�k bevet�s�vel mindk�t f�l ereje fogyt�n volt. Ez�rt megkezd�dtek a t�rgyal�sok, amelyek m�rcius 12-�n fegyversz�nettel �rtek v�get. A finnek k�nytelenek voltak elfogadni, hogy Leningr�d t�rs�g�ben a hat�rt 100-150km-el �szakra kitolt�k.

Alig fejez�d�tt be a finn h�bor� a Szovjetuni� jegyz�kben k�vetelte Rom�ni�t�l Besszar�bia �s �szak-Bukovina „visszaad�s�t”. A Zsukov t�bornok vezet�se alatt �ll� szovjet csapatokkal Rom�nia nem mert szembe sz�llni. �gy a szovjet egys�gek egy nap alatt (1940. 06. 28-�n) megsz�llt�k az eml�tett ter�leteket.

A NYUGAT-EUR�PAI HADJ�RAT

(1940. 04. 09—06. 22)

A „furcsa h�bor�” lehet�v� tette N�metorsz�gnak, hogy felk�sz�lj�n Nyugat-Eur�pa lerohan�s�ra. Franciaorsz�g elfoglal�sa el�tt fontosnak tartott�k D�nia �s Norv�gia megh�d�t�s�t. R�szben nyersanyag sz�ks�gleteinek kiel�g�t�s�re, r�szben sz�rnybiztos�t�sra valamint el�ny�s tengeri �s l�git�maszpontok kialak�t�sa v�gett. A hadm�veletet 1940. 04. 9-�n ind�tott�k. D�nia a kir�ly vezet�s�vel harc n�lk�l megadta mag�t. Norv�gia n�met t�mad�s eset�re seg�ts�get k�rt Angli�t�l �s Franciaorsz�gt�l. A sz�vets�gesek csup�n k�t hadoszt�lyt tudtak partra tenni �szak-Norv�gi�ban. A n�met hadiflotta �s l�gier� minden fontosabb kik�t�ben ezred erej� deszantot tett partra �s biztos�tott�k ut�np�tl�s�t. A rep�l�tereket �s fontosabb objektumokat l�gi deszantok vett�k birtokba. A deszantok igen r�vid id� alatt birtokba vett�k a 63. sz�less�gi fokig terjed� ter�leteket. A sz�vets�ges flotta �prilis 10-�n �s 13-�n csap�st m�rt a n�met tengeri er�kre �s az �g�rt k�t hadoszt�lyt partra tette, de nem tudt�k megakad�lyozni, hogy a n�metek a m�sodik l�pcs�ket partra tegy�k �szak-Norv�gi�ban. �gy az er�viszonyok a n�metek jav�ra tol�dtak el. Ez�rt a sz�vets�gesek er�iket kivont�k, a norv�g korm�ny pedig j�nius 10-�n kapitul�lt.

A nyugat-eur�pai hadj�rat el�k�sz�t�se.

A n�met hadvezet�s a „Fall Gelb” („S�rga Eset”) fed�nev� had�szati terv alapj�n k�v�nta Franciaorsz�got megh�d�tani. Az eredet elgondol�s az volt, hogy az 1914. �vi Schliffen-tervhez hasonl�an, meger�s�tett jobb sz�rnnyal Belgiumon kereszt�l �szak-Franciaorsz�g ir�ny�ban t�madnak. A feladatot gyorsan, nagy erej� kezdeti csap�ssal, a p�nc�los- �s g�pes�tett er�k els� hadm�veleti l�pcs�ben val� alkalmaz�s�val sz�nd�koztak v�grehajtani. Az ellens�g meglep�s�re Manstein gyalogs�gi t�bornok a t�l folyam�n �j tervet dolgozott ki. Eszerint a f�csap�st nem a jobb sz�rnyon, hanem az arcvonal k�z�ps� szakasz�n—az Ardenneken (500-800m magas hagy vid�k) kereszt�l, a p�nc�los- �s g�pes�tett csapatok f�er�ivel m�rik San Quentin, Abbeville �s a La Manche csatorna fel�. A terv nagy el�nye, hogy a franci�k Az Ardenneket harckocsival j�rhatatlannak tekintett�k. A n�metek viszont gyorsan be�kel�dhettek a Maginot-vonal �s a gyeng�bb Daladier-vonal k�zz�, kijuthattak a francia f�er�k h�t�ba. A t�mad�s sikere att�l f�gg�tt, hogy a p�nc�los hadoszt�lyok milyen gyorsan tudj�k lek�zdeni a hegyes k�rzetet. 1940. m�jus elej�re a sz�ks�ges �tcsoportos�t�sokat v�grehajtott�k. Felsorakoztattak 136 hadoszt�lyt (ebb�l 10 p�nc�los �s 7 g�pes�tett), 2580 harckocsit, 3824 rep�l�g�pet �s 7378 75mm-es �s enn�l nagyobb �rm�ret� l�veget. Az er�ket az „A” (45 hadoszt�ly), a „B” (29 hadoszt�ly, �s a „C” (19 hadoszt�ly) HDSCS-okba vont�k �ssze, 43 hadoszt�ly maradt f�parancsnoks�gi tartal�kban.

A leger�sebb „A” HDSCS k�z�pen t�madott, azzal a feladattal, hogy a „B” HDSCS-al egy�ttm�k�dve, ker�tse be �s semmis�tse meg a Belgiumban �s �szak-Franciaorsz�gban l�v� sz�vets�ges f�er�ket. A f�szerepet a p�nc�los- �s g�pes�tett er�knek sz�nt�k. Az „A” HDSCS-hez tartoz� Kleist p�nc�los csoport azt a feladatot kapta, hogy a t�mad� csoportos�t�s �l�n k�tl�pcs�s hadm�veleti fel�p�t�sben, kb. 30km-es s�vban Luxemburg �s a Mosel foly� k�z�tt, t�rje �t az ellens�g v�delm�t �s a t�mad�st Sedan-Calais ir�ny�ba, fejlessze ki, tev�kenys�g�t egy rep�l�hadtest t�mogatta. A kiseg�t� ir�nyban (a jobb sz�rnyon) Hoth t�bornok p�nc�los hadteste t�madott. �szakon 400km-es s�vban a „B” HDSCS bontakozott sz�t. Feladata volt a Belgiumban l�v� er�k lek�t�se, am�g az „A” HDSCS h�tukba nem jut, majd egy�ttm�k�dni a beker�t�sben. A „C” HDSCS a Maginot-vonallal szemben 350km-es arcvonalon sz�rnybiztos�t�si �s lek�t� tev�kenys�get folytatott. A f�er�k megsemmis�t�se ut�n a tov�bbiakban d�lre kellett fordulni a n�met er�knek, hogy verj�k sz�t a m�g megl�v� er�ket, foglalj�k el P�rizst �s k�nyszer�ts�k fegyverlet�telre az ellens�get. A l�gier�nek meg kellett b�n�tani az ellens�g rep�l�tereit, h�torsz�g�t, tartal�kait, illetve biztos�tani a p�nc�los er�k folyamatos t�zt�mogat�s�t. A gyors gy�zelem k�vetelte a harckocsik a rep�l�k �s l�gi deszantok szoros egy�ttm�k�d�s�t, a g�pes�tett k�tel�kek t�meges nagy m�lys�g� csap�s�t.

Az angol-francia vezet�s �gy v�lte, hogy a n�met t�mad�s csak az Ardennekt�l �szakra k�vetkezhet be, mert a Maginot-vonalat bevehetetlennek tekintett�k. Elk�pzel�s�k az volt, ha a n�metek bet�rnek Belgiumba, szil�rdan tartj�k a Maginot-vonalat, f�er�ik pedig el�nyomulnak a Maas �s a Dijle foly�kig, ahol a holland �s a belga csapatokkal egy�tt szil�rd v�delmet l�tes�tenek. A franci�k �s az angolok �sszesen 108 hadoszt�llyal rendelkeztek az �szakkeleti arcvonalon, ezent�l 2789+310 harckocsijuk, 11200+1350 75mm-n�l nagyobb �rm�ret� l�veg, valamint 1648+440 els� oszt�ly� rep�l�g�p �llt rendelkez�s�kre. A belga �s a holland hader� rendelkezett m�g 900 000f�vel, 1986 l�veggel �s 343 rep�l�g�ppel.

A hadj�rat els� szakasza (1940. 05. 10.-30.)

A Wermacht 1940. 05. 10-�n 05,35-kor a l�gier� csapataival er�s csap�sokat m�r mintegy 400km m�lys�gben a lengyel h�torsz�g katonai �s gazdas�gi, k�zleked�si csom�pontjaira, kiv�vta a l�gi f�l�nyt. A bomb�z�sokkal p�rhuzamosan l�gi deszantokat dobtak ki fontos objektumok birtokbav�tel�re. A gyors�temben el�ret�r� n�metek a meglepet�s el�ny�t kihaszn�lva elfoglalt�k az �tkel�helyeket. A „B” HDSCS sikeresen oldotta meg feladat�t, azt a l�tszatot keltve, hogy �k alkotj�k a f�er�t. A sz�vets�ges hadvezet�s utas�totta az 1.HDSCS-ot, hogy kezdje meg az �tcsoportos�t�st Belgiumba. A n�met p�nc�loshadoszt�lyok az Ardenneken �t csaknem ellen�ll�s n�lk�l nyomultak el�re, h�rom nap alatt 100-130km t�rtek el�re. M�jus 13-�n reggel Sed�nn�l 100km-es arcvonalon el�rt�k a Maas foly�t. A jobb sz�rnyon t�mad� Hoth hadtest Dinant�l �szakra szint�n kijutott a Maashoz. A foly� el�r�se ut�n a HDSCS parancsnoka �gy d�nt�tt, hogy nem v�rja be a gyalogs�got, hanem a foly�hoz kijutott harckocsikkal megkezdi az �tkel�st �s a siker tov�bbi kifejleszt�s�t. Az �tkel�st a l�gier� biztos�totta. M�jus 14-�n reggelre a p�nc�losok f�er�i �tkeltek, majd h�rom hadm�veleti h�df�t alak�tottak ki, ahol h�t p�nc�loshadoszt�lyt �sszpontos�tottak. A pontonh�d meg�p�t�se n�h�ny �r�ig tartott. A teljes Kleist csoport �tkel�se 14 �r�t ig�nyelt. Mindez megteremtette a lehet�s�g�t a t�mad�s kifejleszt�s�re a La Manche-csatorna fel�.

Az Ardennekb�l el�re t�r� harckocsik meglept�k a sz�vets�ges hadvezet�st, amely k�ptelen volt eredm�nye ellenrendszab�lyokat foganatos�tani. Innen-onnan �sszeszedett csapatokkal l�trehozott v�delemmel pr�b�lt�k meg�ll�tani a n�meteket, eredm�nytelen�l. A n�met p�nc�losok napi 35-40km-es �s nagyobb napi �zemet �rtek el. Ennek eredm�nyek�nt 05. 20-�n Calaisn�l el�rt�k a La Manche csatorn�t, �s a Belgiumban ill. �szak-Franciaorsz�gban l�v� sz�vets�ges csapatokat (negyven hadoszt�lyt) a tengerhez szor�tottak. Az angol-francia vezet�s a Flandri�ban elv�gott er�k felment�s�re eredm�nytelen k�s�rletet tett. K�l�n�sen kedvez�tlen�l hatott, hogy a sz�vets�ges hadvezet�snek nem �lltak rendelkez�s�re harckocsi-, vagy g�pes�tett hadoszt�lyok, �s a leveg�t is a n�metek uralt�k. A n�metek bebizony�tott�k, hogy a korszer� h�bor�ban p�nc�los magasabb egys�gek t�meges alkalmaz�sa �s l�gi uralom n�lk�l nincs gy�zelem. A belga hadsereg 05. 28-�n letette a fegyvert. Az angolok hihetetlen er�fesz�t�seket tettek a beker�tett er�k tengeren �t val� kimenek�t�s�re (t�bb mint 450 000f�). A Flndri�ban visszamaradt er�k letett�k a fegyvert. �gy 06. 04-vel a hadj�rat els� szakasza lez�rult, a n�metek gyakorlatilag 20 nap alatt eld�nt�tt�k a h�bor�t.

A hadj�rat m�sodik szakasza (10940. 06. 05-22.)

A n�metek a feladat v�grehajt�s�ra mintegy 124 hadoszt�lyt ford�tottak d�lre, amib�l 11 p�nc�los �s 4 g�pes�tett volt. A francia hadvezet�snek csak 66 hadoszt�ly (k�zt�k n�gy p�nc�los) �llt rendelkez�s�re. A t�mad�st a h�rom n�met HDSCS-k 06. 05-�n ind�totta. A Wehrmacht nagy erej�, nagym�lys�g� csap�sokkal megakad�lyozta, hogy a franci�k a Somme, Oisne �s Aisne foly�k ment�n szil�rd v�delmet hozzanak l�tre. P�rnap alatt bet�rtek az orsz�g belsej�be, majd 06. 14-�nbevonultak P�rizsba. (ny�lt v�ross� nyilv�n�tott�k a franci�k). Ezzel egy�tt kijutottak a Maginot vonal m�g�. Eur�pa leger�sebb hadserege alig egy h�nap alatt veres�get szenvedett. 06. 16-�n a korm�ny lemondott, P�tiain marsall az �j korm�nyf� fegyversz�netet k�rt. 06. 17-�n a szervezett ellen�ll�st besz�ntett�k, a csapatok d�lfel� �z�nl�ttek. A n�metek el�re t�r�se szinte ellen�ll�s n�lk�l t�rt�nt. 06. 22-�n Franciaorsz�g al��rta a fegyversz�netet. 06. 10-�n a k�nny� gy�zelem rem�ny�ben Mussolini is megt�madta Franciaorsz�got. Az olaszok azonban a v�rtn�l er�sebb francia ellen�ll�sba �tk�ztek. L�nyege�ben jelent�ktelen ter�let nyeres�get �rtek el. 06. 24-�n Franciaorsz�g �s Olaszorsz�g k�z�tt is l�trej�tt a fegyversz�net. A fegyversz�net Franciaorsz�got megsz�llt �s meg nem sz�llt z�n�ra osztotta. A sz�razf�ldi hader�t lefegyverezt�k �s feloszlatt�k, kiv�ve a rend fenntart�s�hoz sz�ks�geseket. A tengeri �s l�gi flott�t z�r al� vett�k, de el nem kobozt�k, azt rem�lve, hogy �gy megakad�lyozz�k Angli�ba, vagy az USA-ba val� menek�l�s�ket.

A n�met l�gier� t�mad�sa Anglia ellen

(1940. 08. 08—10. v�ge)

1940. nyar�ra a n�metek kijutva az Atlanti-�ce�n partj�ra, az el� a dilemma el� ker�ltek, hogy a Szovjetuni�, vagy Anglia ellen l�pjenek fel el�bb. Az ugyanis nyilv�nval� volt, hogy a k�t nagyhatalom el�bb ut�bb sz�vets�gre l�p az USA-val N�metorsz�g ellen. Hitler Anglia t�rdre k�nyszer�t�s�r�l d�nt�tt. �gy gondolta, hogy ezzel t�vol tarthatja egy n�metellenes sz�vets�gt�l. Abban b�zott, hogy a brit vezet�s „m�lt�nyolja” A Wehrmacht” sikereit �s semleges marad a Szovjetuni� elleni h�bor�ban. Nem �gy t�rt�nt, de Anglia t�rdre k�nyszer�t�s�nek eredeti inv�zi�s terv�t kell� eszk�z�k hi�ny�ban nem lehetett v�grehajtani. �gy csak a l�gi h�bor�s inv�zi� lehet�s�ge maradt, melyt�l a brit ellen�ll�s megt�r�s�t v�rt�k. A minim�lis c�l az volt, hogy az angol hader�t �s diplom�ci�t kikapcsolj�k, m�g tart a Szovjetuni� elleni hadj�rat. A feladat v�grehajt�s�ra az OKW (Oberkommand� der Wehrmacht) h�rom l�gi flott�t jel�lt ki (�t l�gi hadtest �s k�t �n�ll� hadoszt�ly).

Az angol honi vad�szrep�l�k n�gy vad�szoszt�lyba szervezett �tvenn�gy vad�szrep�l� sz�zadot alkottak. Az egyes oszt�lyok Anglia k�l�nb�z� ter�leteit oltalmazt�k. A n�metek t�bb mint n�gyszeres er�f�l�nnyel rendelkeztek, de ez nem mindig �rv�nyes�lt a radarh�l�zat �s az egys�ges vezet�s miatt. Angli�ban a radarh�l�zat a h�bor� kit�r�sekor m�r k�szen volt. A part ment�n helyezt�k el a k�zepes hat�sugar� eszk�z�ket, (100km-r�l �szlelt�k a kis magass�gon berep�l� c�lokat). M�g�tt�k sorakoztak a 200km hat�t�vols�g� �s a magasan (3500m) rep�l� eszk�z�ket �szlel� berendez�sek. A radarokr�l a n�metek az eg�sz l�gi h�bor� alatt nem sz�moltak. Ez�rt a korai el�rejelz�s miatt az angolok jelent�s vesztes�geket okoztak nekik. Az Anglia elleni n�met l�gi h�bor�nak n�gy peri�dusa van.

1. szakasz: 1940. 08. 08-18 a parti c�lok elleni t�mad�sok. A n�metek els�sorban a l�gv�delmi rendszert akart�k megsemmis�teni. Ezt a c�lt nem �rt�k el, de jelent�s vesztes�geket szenvedtek.
2. szakasz: 08. 24-09. 06. A London k�rny�ki repterek bomb�z�sa. Egy rept�r megsemmis�lt �s h�t megrong�l�dott. A n�met vesztes�g tov�bbra is ar�nytalanul magas. A csak vad�szrep�l�ket sz�molva az er�viszony 2,5:1-hez cs�kkent.
3. szakasz: 09. 07-10. 05. London bomb�z�sa. Katonai eredm�ny alig sz�letett, mert egy p�lyaudvar eltorlaszol�dott �s a v�rosban t�zf�szkek keletkeztek. Ugyanakkor a terrorbomb�z�s rengeteg �ldozatot k�vetelt, de az angol n�p h�bor�s ellen�ll�s�t nem t�rte meg.
4. szakasz: �jszakai magas t�mad�sok eg�sz Anglia felett. Ezt a szakaszt is a n�met eredm�nytelens�g jellemezte. 10. 31-e ut�n a n�met l�gi tev�kenys�g fokozatosan lanyhult, majd 1941. tavasz�n a balk�ni hadj�rat idej�n gyakorlatilag abbamaradt.

A l�gihadj�rat nem �rte el c�lj�t. A vesztes�gek (sok adat �sszehasonl�t�sa alapj�n) val�sz�n�leg: az angolok 792 �s a n�metek 1405 rep�l�g�pet vesztettek. Az angol polg�ri �ldozatok sz�ma 14 281f�. A n�met vesztes�g olyanm�rv� volt, hogy az m�r-m�r vesz�lyeztette a Szovjetuni� elleni hadj�ratot.

H�bor� a balk�non (1941. 04. 06.- 06. 02.)

Franciaorsz�g veres�ge ut�n Olaszorsz�g �szak-Afrika �s a Balk�n elfoglal�s�val, megszerezze a F�ldk�zi-tenger feletti uralmat, illetve n�velje gyarmatbirodalm�t. (Afrik�r�l k�s�bb sz�lunk). Mussolini csapatai 1940. 10. 28-�n Alb�ni�b�l t�mad�st ind�tottak G�r�gorsz�g ellen, de elsz�m�totta mag�t. 1940. 11. 14-�n a g�r�g�k ellent�mad�sba mentek �t, �s Alb�nia egy r�sz�t is elfoglalt�k. V�g�l is 1941. tavasz�n a n�metek, beavatkoz�sa seg�tette ki az olaszokat.

Hitler Jugoszl�vi�ban a fasiszta bar�t Zvetkovic korm�ny t�mogat�s�val el�rte, hogy az, csatlakozott a h�romhatalmi egyezm�nyhez 1941. 03. 25-�n. K�t nappal k�s�bb azonban t�megmegmozdul�sra, a hadsereg megbuktatta a korm�nyt, �s az orsz�g f�ggetlens�g�nek v�delm�ben antifasiszta harcra k�sz�lt fel.

A n�met vez�rkar 03. 27-�n a korm�ny buk�sa ut�n azonnal megkezdte csapatainak felvonultat�s�t D�l-Ausztri�n, Magyarorsz�gon, Rom�ni�n �s Bulg�ri�n �t Jugoszl�via lerohan�s�ra. A jugoszl�vok elleni hadj�ratban a Magyar Kir�lyi Hadsereg 3. hadserege is r�szt vett. N�met r�szr�l a t�mad�s 1941. 04. 06-�n 15,00-kor kezd�d�tt. A j�l szervezett t�ler�ben l�v� csapatok gyorsan megt�rt�k a jugoszl�v �s g�r�g er�k ellen�ll�s�t. A jugoszl�v hadsereg 04. 17-�n kapitul�lt. A g�r�g csapatok 04. 21-�n �rt�k al� a kapitul�ci�t. A n�met ejt�erny�s csapatok (egy hadtest) 05. 20-a �s 06. 02-a k�z�tt megsz�llt�k Kr�ta sziget�t. (Merkur-terv). A balk�ni hadj�rat ezzel fejez�d�tt be.