A HADM�V�SZET FEL�D�SE A FRANCIA FORRADALOMT�L

A XIX. SDZ�ZAD V�G�IG

A kapitalista termel�si viszonyok a feudalizmus keretei k�z�tt alakultak ki, de �ltal�nosan csak a polg�ri forradalmak gy�zelme ut�n v�ltak uralkod�v�. A fejl�d�st az angol polg�ri forradalomt�l (1640) a XIX sz�zad v�g�ig tart� szabad versenyes (klasszikus), illetve az azt k�vet� �s napjainkig jellemz� monopolkapitalizmus nagy korszakaira oszthatjuk. A kapitalizmus megszil�rdul�sa el�seg�tette a termel�er�k rohamos fejl�d�s�t, �s �talak�totta a t�rsadalom eg�sz strukt�r�j�t. Mindez gy�keres v�ltoz�st eredm�nyezett a hader� szervez�s�ben, �s a hadvisel�s m�dj�ban. A kapitalista termel�si viszonyok az egyes orsz�gokban, k�l�nb�z� id�szakokban �s min�s�gben bontakoztak ki, �gy a had�gyre �s a hadsere gyakorolt hat�suk is elt�r� m�don jelentkezett.

Hadm�v�szet a Francia K�zt�rsas�g h�bor�iban.

A nagy francia forradalom gy�zelme (1789) ut�n Eur�pa vezet� feud�lis hatalmai 1791-ben sz�vets�gre l�ptek �s hadat �zentek Franciaorsz�gnak. A nemzetgy�l�s Vesz�lyben a haza! C. ki�ltv�nyban – m�g �nk�ntes alapon- fegyverbe h�vta a polg�rokat. A hadsereg l�tsz�m�nak n�vel�se �rdek�ben- az emberis�g t�rt�net�ben el�sz�r- a Konvent 1793-ban rendeletet hozott az �ltal�nos hadk�telezetts�gr�l. Ennek �rtelm�ben a fiatal f�rfiak 18-25 �vig a hadseregbe az, az id�sebbeket a fegyvergy�rt� m�helyekbe ir�ny�tott�k. Hat�sak�nt a Konvent 1794 tavasz�n m�r h�tsz�zezer katona f�l�tt rendelkezett. Ilyen t�meg� hadsereg a megel�z� korokban nem l�tezett. A forradalmi hadsereg harc�szati alapegys�ge a z�szl�alj lett. Ezeket ezredekbe (f�l dand�rokba), az ezredeket pedig hadoszt�lyokba vont�k �ssze. Ez volt az els� olyan magasabb egys�g, amelyben a fegyvernemek �s szakcsapatok szervezetileg is egy k�tel�kbe tartoztak. �sszesen tizenn�gy hadsereget �ll�tottak fel, egyenk�nt 4-5 hadoszt�lyb�l. A forradalom azonban nem csak a hadseregszervez�sben hozott �jat, hanem a had�szat �s a harc�szat ter�n is. A z olyan t�meghadsereg, mint amilyennel a forradalom rendelkezett, nem alapozhatta hadm�v�szet�t az ut�np�tl�si b�zisokra �s a kordonhad�szat metodizmus�ra. Szab�lly� tett�k, hogy a h�bor� t�pl�lja a h�bor�t �s bevezett�k a rekvir�l�st a hadsereg �ltal megsz�llt ter�leteken. Ezek az int�zked�sek a hadsereget- nagy t�mege ellen�re is- hallatlanul mozg�konny� tett�k. �j had�szati elvk�nt jelent meg a d�nt� �tk�zetek keres�se, az ellens�g er�inek megoszt�s�ra �s �l�ereje r�szenk�nti megsemmis�t�s�re val� t�rekv�s, mert ebben l�tt�k a gy�zelem biztos�t�k�t. Ennek �rdek�ben saj�t er�iket a f�ir�nyban �sszpontos�tott�k Ez a felfog�s sz�ks�gszer�en k�vetkezett abb�l, hogy az �j hadsereg �sszet�tele �s szelleme mer�ben m�s volt, mint a zsoldoshadseregek�. Az �j harc�szat kialakul�s�nak okai k�z�l k�l�n�sen kett�t kell kiemeln�nk. Az egyik, hogy a forradalom �ltal l�trehozott nagy t�meghadsereget lehetetlen volt a rendelkez�sre �ll� r�vid id� alatt a vonalharc�szat szigor�an k�t�tt alaki mozg�saira megtan�tani. Az is el�fordult, hogy az �joncok a fegyverek kezel�s�t az arcvonalra val� menet k�zben tanult�k meg. �gy a legegyszer�bb harcrendet kellett v�lasztaniuk. A m�sik ok: nem kellett f�lni, hogy az alakzatb�l kil�pett katon�k megsz�knek. E hadsereg fegyelme, forradalmi fegyelem volt, amely akkor is harcra k�sztette a katon�t, ha egyed�l maradt. Az �j k�r�lm�nyeknek legjobban megfelel� form�t az oszlopalakzatban tal�lt�k meg. Az �j harcrend a jemappes� �tk�zetben jelent meg el�sz�r, amelyet 1792. janu�r 6-�n, az osztr�k hadsereggel v�vtak. Az osztr�kok a hagyom�nyos vonalalakzatot vett�k fel, s v�delemre rendezkedtek be. A francia hadsereg viszont z�szl�aljoszlopokban �llt fel, �s �gy kezdte a t�mad�st, amelynek els� soraib�l az osztr�k t�z�rs�g er�s t�z�nek hat�s�ra rajl�ncok v�ltak ki, amelyek t�z�kkel biztos�tott�k a szuronyrohamba �tmen� z�szl�aljoszlopokat. A z�szl�aljoszlopok a rajl�ncok �s a t�z�rs�g t�mogat�s�val viszonylag k�nnyen �tt�rt�k az osztr�kok vonalait, s az ellens�get megfutam�tott�k. A sikert a t�zzel t�mogatott szuronyroham, a z�szl�aljoszlopok �s rajl�ncok egy�ttm�k�d�se hozta meg. Az �j harc�szatban nagy szerep jutott a tartal�koknak. A sakkt�blaszer�en t�mad� z�szl�aljoszlopok szinte mindegyike tartal�k volt, amely h�tulr�l t�pl�lta a harcot. Fejl�d�tt a t�bbi fegyvernem harc�szata is. A t�z�rs�g sz�mszer� n�veked�se lehet�v� tette a tartal�kk�pz�st. A t�z�rs�get a rajl�ncok t�mogat�s�ra, a z�szl�aljoszlopok roham�nak el�k�sz�t�s�re haszn�lt�k. �ltal�nos jelens�gg� v�lt a t�z t�meges alkalmaz�sa a sz�ks�ges ir�nyokban.

Nap�leon hadm�v�szete.

A polg�ri forradalom hadm�v�szeti �j�t�sai a nap�leoni h�bor�kban emelkedtek magasabb szintre. Nap�leon (1769-1821) �rdeme abban van, hogy felismerte a had�szatban �s harc�szatban a forradalom �ltal felsz�nre hozott �j elemeket, azokat sikeresen alkalmazta, �s tov�bb fejlesztette. Nap�leon a hadt�rt�nelmet a katonai gondolkod�s forr�s�nak tekintette. V�lem�nye szerint a harc�szatot, a m�szaki �s t�z�rs�gi tudom�nyokat tank�nyvek seg�ts�g�vel ugyan�gy meg lehet tanulni, mint a m�rtant, de magas fok� had�szati ismereteket csak a nagy hadvez�rek h�bor�inak �s �tk�zeteinek tanulm�nyoz�sa r�v�n saj�t�that�k el. A hadkieg�sz�t�s rendszer�ben megtartotta az �ltal�nos hadk�telezetts�get, �vente 80-100 ezer �joncot k�peztek ki. A szolg�lati id� 5 �v volt, �gy egy id�ben f�lmilli� katona �llt fegyverben. Nagy figyelmet ford�tott a fegyvernemek k�z�tti helyes ar�nyok fenntart�s�ra. Minden 1000 gyalogosra n�gy l�veget �s 250 lovast sz�molt. Tov�bb fejlesztette a hadsereg szervezeti kereteit is. A hadoszt�lyt alkalmass� tette egynapi �n�ll� harctev�kenys�gre. Az �j alapokon szervezett hadtestek 2-5 hadoszt�lyb�l �lltak, l�tsz�muk 30-40 ezer f� lehetett. A hadtest m�r h�rom napig volt k�pes �n�ll�an harcolni. A lovass�got neh�z �s k�nny� t�pusra osztotta, szervezeti fel�p�t�s�t a gyalogs�g�hoz hasonl�an alak�totta ki. Nap�leon a lovass�got egyar�nt alkalmazta had�szati �s harc�szati feladatok megold�s�ra. Tev�kenys�g�k f� form�i a menetbiztos�t�s, a f�csap�sban val� r�szv�tel, a megker�l�s, az �tkarol�s �s az �ld�z�s voltak. Egys�ges �llom�ny� �lland� t�z�ralegys�geket hozott l�tre. �rm�ret szerint egys�ges�tette a l�vegeket. A hadsereg egyik er�ss�ge volt a g�rda, �llom�ny�t a tov�bbszolg�l� veter�n katon�kb�l v�logatt�k ki, harcba vet�s�kre csak a legnehezebb k�r�lm�nyek k�z�tt ker�lhetett sor. A francia hadsereget a j� harckik�pz�s �s a szigor� fegyelem jellemezt�k. A gyalogs�got egyar�nt kik�pezt�k rajl�ncban, vonalban �s oszlopban val� tev�kenys�gre. Nap�leon nagy gondot ford�tott a csapatok erk�lcsi szellem�nek kialak�t�s�ra �s er�s�t�s�re. Kit�ntet�seket alap�tott, �s lehet�v� tette, hogy az arra �rdemesek a legmagasabb rendfokozatot is el�rj�k. Az volt a v�lem�nye, hogy a fegyelemnek a katon�k becs�let�re �s �ntudat�ra kell �p�lnie �s nem a testi feny�t�sre. Az ell�t�sban is �jat hozott. Minden hadoszt�lyban ell�t�z�szl�aljat (vonatot) rendszeres�tett 120 szek�rrel. A katon�kn�l n�gynapi k�tszers�lt volt. A hadtestnek egy h�napra elegend� �lelmiszerrel kellett rendelkeznie, melyet akkor oszthattak ki, ha nem volt lehet�s�g rekvir�lni. Mindez jelent�sen megn�velte a sereg mozg�konys�g�t. Nap�leon a vezet�s tekintet�ben a szigor� k�zpontos�t�s elv�t val�s�totta meg. Hadtestparancsnokai elgondol�sainak �s d�nt�seinek v�grehajt�i voltak. A t�rzsbe beosztott tisztekt�l azt k�vetelte, hogy ismerj�k a t�rk�pet, tudjanak szemrev�telezni, �s ellen�rizz�k parancsainak v�grehajt�s�t.

Nap�leon a francia nagyburzso�zia nagyhatalmi t�rekv�seinek volt megtestes�t�je. E c�lnak rendelte al� had�szat�t. Olyan hadvezet�si szab�lyokat, elveket igyekezett fel�ll�tani, amelyek lehet�v� tett�k t�bb sz�zezer f�s sereg alkalmaz�s�t. A nap�leoni had�szat legfontosabb jellemz�i: a gyors, b�tor, lend�letes hat�rozott t�mad�s; az er�k, eszk�z�k �sszpontos�t�sa a f�ir�nyban, er�f�l�ny kialak�t�sa �s az ellens�g f�er�inek megsemmis�t�se egy-k�t d�nt� csat�ban; t�rekv�s az ellens�ges koal�ci� tagjainak egyenk�nti megsemmis�t�s�re; a h�bor� �tvitele az ellens�g ter�let�re. Ekkor v�lt uralkod�v� a d�nt� csata gyakorlata, melyet a f�er�k viszonylag kis ter�leten r�vid ideig tart� k�zdelemben v�vtak a gy�zelem�rt. Nap�leon hadj�ratait hosszan tart�, t�bb �tvonalon v�grehajtott menetek �s az azt k�vet� d�nt� csat�k jellemezt�k. A hadtestek �n�ll� menetvonalon k�zel�tett�k meg az ellens�get, �s egy id�ben �rkeztek a csata sz�nhely�re. A k�l�n menetelni egy�tt harcolni jelsz� fejezi ki legjobban ezt a t�rekv�st. A csata �ltal�ban 5-10km sz�les, 4-7km m�ly ter�leten zajlott le. A katonai szak�rt�k egy r�sze Nap�leon had�szat�t ponthad�szatnak nevezte. E hat�rozott c�lrat�r� had�szati elveknek alakultak Nap�leon harc�szati elvei is. Az ellens�g �l�erej�nek megsemmis�t�s�re ir�nyul� t�rekv�snek az oszlopharc�szat felelt meg legink�bb, mert csata k�zben is �lland�an lehetett n�velni az er�kifejt�st. Az oszlopok roham�t a rajl�ncok l�v�szei, �s a t�z�rs�gi t�z t�mogatta. Az �j harcrend el�nye volt a vonalalakzattal szemben, hogy j� lehet�s�get adott a terep kihaszn�l�s�ra. A csapatok nagyr�szt sz�tsz�rtan falvakban, erd�kben, dombok m�g�tt rejtve helyezkedtek el, �s a d�nt� pillanatban v�ratlanul t�rtek el�re. Nap�leon hadoszt�lyainak harcrendje a gyalogz�szl�aljak �s lovasezredek 2-3 l�pcs�ben felsorakozott oszlopaib�l �llt. A z�szl�aljoszlopok el�tt 150m-re a l�v�szl�ncok helyezkedtek el. A t�z�rs�get leggyakrabban a harcrend el�tt vagy a z�szl�aljak k�z�tti t�rk�zben, illetve a sz�rnyakon �ll�tott�k fel, ahonnan a legnagyobb t�zhat�s�t tudt�k kifejteni. A fegyveres k�zdelem f�form�ja a csata volt. Ezek z�me egy napig (4-6 �ra) tartott. A kor t�zfegyvereinek hat�sa m�g mindig igen gyenge volt, t�volabb l�ttak, mint ameddig l�ttek. A felek a harcmez�n figyelemmel k�s�rt�k egym�s csapatainak mozg�s�t, csatarendbe �ll�t�s�t, de nem tudtak egym�sra t�zelni, azaz nem zavart�k egym�st a felvonul�sban, a fel�ll�sban. A csap�s f�erej�t a katonat�megek k�pezt�k. A siker teh�t az emberi izomer�re, a k�zelharcra �p�lt, amit a katonat�megek z�rt, m�ly oszlopai biztos�tottak.

A francia nagyburzso�zia nagyhatalmi t�rekv�se kiv�ltotta a k�rnyez� �llamok ellen�ll�s�t. Ez�rt Nap�leon szinte �lland�an h�bor�zott. Az 1805. �vi hadj�ratban a nap�leoni had�szat jellemz�i j�l kidomborodtak. 1805-ben a m�r hadtestekbe szervezett 200 ezer f�nnyi francia sereg W�rzburg �s Strasbourg k�z�tt kb 200km sz�less�gben hat menetvonalon kezdte meg az el�re nyomul�st, hat hadtest menetelt egy lek�t� tev�kenys�get folytatott. A h�t hadtest egym�ssal egy�ttm�k�dve, �n�ll� ir�nyokban menetelt azzal a feladattal, hogy 250-300km-es el�ret�r�ssel jussanak ki az Ulmn�l �sszpontos�tott osztr�k hadsereg h�t�ba. A hadtestek az egym�s k�z�tti h�zagot fokozatosan cs�kkentve, okt�ber 6-�ra mintegy 70km sz�les arcvonalon- az osztr�kokat megker�lve, a felment�ket elz�rva- kijutottak a megjel�lt terepszakaszra. A csap�shoz okt�ber 10-�n n�gy hadtest bontakozott sz�t 15km-es sz�less�gben. A megker�l� man�ver k�vetkezt�ben siker�lt az osztr�k f�er�ket teljesen k�r�lz�rni �s fegyverlet�telre k�nyszer�teni. A nap�leoni hadsereg harc�szat�ra jellemz� az 1805. december 2-�n Austerlitz mellett lezajlott csata, ahol a francia hadsereg az osztr�k-orosz sz�vets�gesekkel �tk�z�tt meg. A sz�vets�gesek l�tsz�ma 86 ezer, a franci�k� 76 ezer f� volt. A koal�ci�s hadvezet�s azt tervezte, hogy a francia csapatok k�zep�t �s bal sz�rny�t lek�tve, f�er�ikkel a saj�t balsz�rnyon megker�lik Nap�leon csatarendj�t, �s �gy semmis�tik meg azt. A csata megv�v�s�hoz a franci�k rajl�ncban, illetve oszlopban, m�g a sz�vets�gesek vonalalakzatban �lltak fel. Ez ut�bbiaknak az a sz�m�t�sa, hogy Nap�leon v�dekezni fog, nem v�lt be. A francia sereg balsz�rnya t�mad�sba ment �t �s sikereket �rt el. A sz�vets�geseknek a franci�k jobb sz�rnya ellen megind�tott nagy erej� t�mad�sa t�rt nyert. Ekkor Nap�leon er�inek egy jelent�keny r�sz�vel oldalba t�madta a jobb sz�rnyat, fenyeget� ellens�get, s ezzel a man�verrel l�nyeg�ben biztos�totta is a gy�zelmet.

A XVIII. Sz�zad m�sodik fel�ben, a hadtudom�ny Oroszorsz�gban is gyorsan fejl�d�tt. Az orosz hadsereg l�tsz�mban, fegyverzetben, szervezetben �s harcelj�r�sban azonos szintre emelkedett a franci�val. Ebben Mihail Illarionovics Kutuzovnak (1754-1813), a szuvorovi hadm�v�szet tov�bbfejleszt�j�nek voltak jelent�s �rdemei. Igyekezett feloldani a vonalharc�szat merevs�geit, v�ltozatos harcrendeket alkalmazott, �s sz�lesk�r�en man�verezett. Mindenkin�l jobban hangs�lyozta a tartal�kk�pz�s jelent�s�g�t a h�bor�ban. Azt tartotta, hogy az a t�bornok, amelyik meg�rzi tartal�kait legy�zhetetlen. Mesterien �rtette a v�delem �s az ellent�mad�s megszervez�s�t. Ezeknek a v�ltoz�soknak nagy r�sze volt abban, hogy a Kutuzov vezette orosz hadsereg 1812-ben sikeresen sz�llhatott szembe a franci�kkal. Az ellens�g m�dszeres puszt�t�s�val, tervszer� visszavonul�ssal, a partiz�nharc kibontakoztat�s�val, a felperzselt f�ld taktik�j�val –b�r a francia hadsereg, d�nt� csat�t nem vesztett –Nap�leont visszavonul�sra k�nyszer�ttette. A kor�bbi b�szke h�d�t�kat p�rhuzamos k�vet�ssel a m�r fel�getett ter�leteken k�nyszer�ttette visszavonulni. Az �h�ns�g, a nagy hideg, a sorozatos partiz�nakci�k a francia er�k szinte teljes megsemmis�l�s�hez vezettek.

Katonai elm�let a XIX. sz�zad els� fel�ben.

A francia forradalom �s a nap�leoni h�bor�k a katonai elm�let �ltal�nos fejl�d�s�re is hat�ssal voltak. A franci�kt�l elszenvedett veres�gek arra k�nyszer�ttett�k a feud�lis �llamokat, hogy k�l�nb�z� reformokkal k�pess� tegy�k saj�t hadsereg�ket a gy�zelemre. Ausztri�ban K�roly f�herceg (1771-1847) ir�ny�t�s�val had�gyi reformot hajtottak v�gre. A toborz�s, �s az �lethosszig tart� katonai szolg�lat hely�be a szervezett hadkieg�sz�t�s, �s 14, k�s�bb 10 �vig tart� szolg�lati id� l�pett. Az �lland� hadsereg p�tl�s�ra tartal�k egys�geket szervezett, �s a tartal�kosokat �vente beh�vt�k gyakorlatra. E mellett n�pfelkel� z�szl�aljakat is szervezett, amelyekben 18-45 �ves korig azokat k�telezt�k szolg�latra, akiket az �lland� hadsereg �s a tartal�k nem vett ig�nybe. Ez a rendszer kisebb m�dos�t�sokkal eg�szen 1918-ig fennmaradt. A gyalogs�gn�l �s a lovass�gn�l szervezeti m�dos�t�sokat hajtott v�gre, 1808-ban �tt�rtek a hadoszt�lyszervez�sre. Egy �vvel k�s�bb l�tre hozt�k a hadtestet is. K�roly f�herceg elm�leti s�kon nem hozott �jat, l�nyeg�ben a nap�leoni had�szat elveit �s gyakorlat�t vallotta.

A porosz hadsereg reformj�nak alapj�t Heinrich Dietrich B�low (1757-1806) rakta le. C�lul t�zte ki a francia forradalom katonai �j�t�sainak sz�les k�r� megismertet�s�t. H�ve volt a gyors, man�verez� tev�kenys�gnek, de az ell�t�st tov�bbra is rakt�rakra alapozta. Szerinte ami az �gy� l�t�vols�g�n t�l t�rt�nik- az had�szat, ami ezen bel�l –az harc�szat. A sikert az ellens�g sz�rnyaira m�rt csap�ssal l�tta megval�s�that�nak.

A sv�jci Antoine Henri Jomini (1779- 1869), nap�leon vez�rkari tisztje azzal szerezte legf�bb �rdem�t, hogy rendszerezte a hadtudom�nyt, lerakta a z alapj�t a ma is haszn�latos katonai terminol�gi�nak. A hadtudom�nyt azonos�totta a hadm�v�szettel, melyet hat r�szre –h�bor�s politik�ra, had�szatra, logisztik�ra, m�szaki m�v�szetre, magasabb �s elemi harc�szatra –osztott. Magasabb harc�szaton az �tk�zetek kombin�ci�j�t, �s ir�ny�t�s�t, az elemi harc�szaton pedig a csapatok harcrendbe val� fel�ll�t�s�t, az alegys�gek �s egyes harcosok t�nyked�s�t, ir�ny�t�s�t �rtette. Vizsg�lta a h�bor� erk�lcsi �s politikai oldal�t. �ltal�nos�totta a kor h�bor�inak tapasztalatait �s a had�gy fejl�d�s�nek eredm�nyeit. Az els� volt, aki megk�s�relte kidolgozni a tal�lkoz��tk�zetek elm�let�t. Ezekkel jelent�sen fejlesztette a hadtudom�nyt. �gy v�lte, hogy Nap�leon hadm�v�szeti elvei �r�k �rv�ny�ek.

Jominin�l l�nyegesen m�lyebb gondolatokat fejtett ki a h�bor� l�nyeg�t sok oldal� �sszef�gg�s�ben vizsg�l� Calr von Clausewitz (1780-1831) porosz t�bornok m�ig az egyik legnagyobb katonai teoretikus. Jominivel szemben nem csak a hadtudom�ny rendszerez�s�re t�rekedett, hanem megk�s�relte, hogy a h�bor� �s hadvezet�s minden l�nyeges k�rd�s�t be�gyazza kora t�rsadalmi, gazdas�gi �s politikai viszonyaiba. Kiindul�pontja: „A h�bor� nem egy�b, mint a politika folytat�sa, m�s eszk�z�kkel”. A nap�leoni h�bor�k p�ld�j�b�l sz�rte le �s �nt�tte form�ba az �n. d�nt� csata elm�let�t. A siker �rdek�ben elengedhetetlennek tartotta a f�er�k egyidej� alkalmaz�s�t. �gy v�lte, hogy az er�k �s eszk�z�k �sszefogott, egyidej�, meglep� csap�s�val sz�t lehet z�zni az esetleg er�sebb, de m�g felk�sz�letlen ellens�get. A hadm�v�szet Clausewitz szerint had�szatb�l �s harc�szatb�l �ll, amelyek szorosan �sszekapcsol�dnak, t�rben �s id�ben �sszef�ggnek, ugyanakkor azonban l�nyeg�ben k�t k�l�nb�z� tev�kenys�get jelentenek. A had�szat (strat�gia) �s harc�szat (taktika) �sszef�gg�seit vizsg�lva a harc�szat jelent�s�g�t emelte ki. „  Csak nagy harc�szati sikerek r�v�n �rhet�nk el nagy had�szati eredm�nyeket   a harc�szati sikereknek d�nt� fontoss�guk van a hadvezet�sben.” A had�szat szerepe szerinte az, hogy „el�teremti a megv�v�shoz sz�ks�ges eszk�z�ket, meg�llap�tja a csata hely�t, idej�t �s az er�k alkalmaz�s�nak ir�ny�t, s kihaszn�lja a sikert”. Ugyanakkor a had�szat jelent�s�g�t sohasem tagadta. A t�mad�s �s a v�delem k�rd�seit dialaktikus egys�gben vizsg�lta. M�v�ben jelent�s helyet foglalnak el az erk�lcsi t�nyez� k�rd�sei, a k�l�nleges terepen folytatott t�mad�s �s v�delem, valamint a foly�v�delem �s azok lek�zd�s�nek k�rd�sei. A hadm�v�szet leg�ltal�nosabb elemeinek Clausewitz a sz�mszer� f�l�nyt, az er�k �sszpontos�t�s�t �s a meglep�st tartotta, mely zavart, cs�gged�st id�z el� az ellens�g soraiban, �s nagym�rt�kben el�seg�ti a gy�zelmet. A meglep�s k�t t�nyez�je szerinte a rejtetts�g �s a gyorsas�g. Clausewitz m�ig az egyik legkiv�l�bb katonai teoretikus, aki jelent�s m�rt�kben tov�bbfejlesztette a hadtudom�nyt, hadm�v�szetet, k�l�n�sen a h�bor� filoz�fi�j�t �s a leg�ltal�nosabb elm�leti alapjait. Legf�bb �rdeme, hogy a t�rt�nelemben el�sz�r � k�s�relte meg kidolgozni a h�bor� �s a politika �sszef�gg�seit.

K�roly f�herceg, B�low, Jomini, Clausewitz mellett Gerhard Scharnhorst (1755-1813) �s August Neithardt von Gneisenau (1760-1831) porosz t�bornokok, akiknek nev�hez f�z�dik a porosz vez�rkar �s katonai akad�mia megteremt�se, a polg�ri n�pfelkel�s, a „Landwehr”l�trehoz�sa, a tartal�kos k�pz�s bevezet�se �s a katon�k testi feny�t�s�nek elt�rl�se. Az orosz Gyenyisz Vasziljevics Davidov (1784-1839) a partiz�nh�bor� els� kiemelked� ideol�gusa is jelent�sen hozz�j�rult a hadtudom�ny fejl�d�s�hez.